Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894-10-07 / 40. szám

tele aztán mondhatni egészen szárazak voltak egelo hőséggel, mely a vegetatio fejlődésé^ meggátolta s ez abnormis időjárás káros hatása erősen nyilvánult az idei termés kedvezőtlen voltában.

A búza vetésekben már az őszszel erősen pusz titott a hesseni légy, mely miatt sok vetés lett j tavasz végével kiszántva s egyébb termenynyel uta vetve. De a hesseni légynek nemcsak az őszi. ha nem a tavaszi rajzása is sok kárt tett a vetésekben melyeket már nem lehetett kiszántani s meg kellet' elégedni a megroncsolt terméssel. Ily behatáso alatt az idei búza termés, bár 5minőségileg^ igen j lett, mennyiségileg nagyon kevéssé kielégítő. A hei seni légy pusztításainak elejét veendő, felhivattak vármegyei gazdák a búza tarlóknak aratas utá való azonnali alászántására, mely mód ajánltati legalkalmasabbnak a tarlóban maradt álozák elpusi titására. Az alászántás azonban a talajnak rendki vüli száraz és kemény volta miatt nem a kíván mennyiségben teljesítetett. A beérkezett jelentése szerint fertőzve lett a megyében a hesseni légy ál tál 68047 hold terület, ebből alászántatott augusztu közepéig 27487 hold.

A tavasziak a szárazságtól szintén sokat szén védték, s néhol alig adták meg a vetőmagot.

A kukoricza legjobban sínylette meg a hossza hőséget. A szárak alacsonyak maradtak, a csövet i legtöbb szár kihányni sem volt képes, úgy hogy i kukoricza termés igen rossznak mondható. Ez pe dig kétségtelenül nagy gazdasági bajt képez, mive vármegyénk szegényebb népénél a kukoricza igei fontos szerepet játszik. A rósz termés ellensúlya zásául minden esetre gondoskodni kell a munkái osztály számára más keresetről, s erre legalkalmasabbnak látszanak a folyam szabályozási munkák é a transversalis útépítése, mint azt jelentésem második fejezetében jeleztem.

A takarmány termés szintén a legszomorubb kilátást nyújtja a teleltetés iránt, ami annál inkább is aggasztó, mert e tekintetben a múlt ev is csak fél termést adott s más részt az idei csekély készletet is már most kell feltakarmányozni, mivel sem a tarlókon, sem a mezőn nincs legelő. Ily körül inények között állattenyésztésünk határozottan veszélyeztetve van, minélfogva indíttatva érzem magam a tek. közgyűlés elé azon javaslatot tenni, hogy a m. kir. földmivelési és kereskedelmi miniszter urakhoz sürgős felterjesztést méltoztassék intézni egy részt a takarmány kiviteli tilalomnak megállapítása iránt, más részt az iránt, hogy az Erdélyből és a felvidékről az Alföldre szállítandó takarmány vasúti szállítására nézve a lehető legmesszebb menő szállítási kedvezményt megadni méi- tóztassék. Kérelmezendő volna továbbá a kereske delmi miniszter úrtól nézetem szerint az is, hogy a takarmány szállítmányoknál az állam vasutak azon gyakorlatát, melyszerint a szállító a vasutak ponyváit használni kénytelen, változtassa meg, mivel a vasúti ponyva használatáért igen magas dij fizetendő, mi felette megdrágítja a takarmány szállítását.

A földműveléssel kapcsolatosan emlékezem meg a folyam szabályozási ügyekről jelentvén, hogy a folyó évben megyénkben a folyamszabályozás ügye igen előre haladt. A halásztelki éeperesi átmetszések munkái teljes befejezést nyertek. Jelenleg a Hármas-Körös 23 számú átvágása van munkában, a az Öcsöd alatti 11. Bzámu átvágás kiszélesítése vétetett munkába.

Az ármentesitő társulatok is serényen munkálkodnak töltéseik véglegesítésén. így a berettyó- körösi társulat ivánfenéki osztálya nagy tevékenységet fejt ki az Endréd községgel szemben fekvő Soczo zugtól a Hortobágy csatornáig terjedő töltés kiépítése körül. A tisza körös-marosi ármeutesitő és belvizlevezető társulat kiépítette a 14. és 13. sz. átvágások menti balparti töltést.

A Fekete-Körösön a 14, 18. és 20. sz. átvá gások szélesítési és partleásási munkálatai befejeztettek s az alsó-fehér-köcösi társulat a balparti véd- töltés erősítésén munkálkodik.

Örvendetes mozgalom indult meg ezeken kívül a társulatok részéről a belvizek rendezése tárgyá ban is, i e tekintetben előljár a tisza körös-marosi

4-o van lar

V. Vegyesek.

A vármegyei közigazgatás a május havi kő gyűlés óta lefolyt idő alatt is a kivánalmaknak teljosen megfelelő volt. Beérkezett a vármegyéhez e hó 16-áig összesen 15583 ügydarab, melyek leg nagyobb részt fel is dolgoztattak.

Az árvaszéki iroda és kiadó hivatal el helyi zése nem lévén megfelelő, a tek. törvéuyhatósá; bizottság határozatából kifolyólag, hivatalos hely ségül átalakíttatott a vármegyeház udvarán lév inuzcum épület, s á jelzett hivatalok ide még az ősz fo’yamán átköltöztethetek lesznek. — Jelentem továbbá, hogy a főispáni iroda részére nem lévér mód a vármegyeházán kellő helyiséget biztosítani főispán ur kénytelen volt a vármegyével szemben lévő róm. kath. bérházban iroda helyiséget bérelni Már az itt jelzett két körülmény is eléggé jellemz' a vármegyei székház szűk voltát, még jobban feltünteti azt azonban, hogy a vármegyei számvevő ségnél hárman dolgoznak egy kis szobában, a köz- gazvatási irodában 8-an vannak egy helyiségben i vármegyei aljegyzők kettesevei vannak egy szobában. Szükségesnek tartottam ezt megemlitón annak jelzéséül, hogy a vármegyei székház kibő vitése előbb utóbb elkerülhetlenne válik.

A vármegyei pénztárak minden hónapban küldöttségileg megvizsgáltattak s rendben találtattak. — Julius hóban két napig tarló vizsgálat tartatott, mely a pénztári kezelés minden legapróbb részletére kiterjeszkedett, s az^ észlelt hiányok eloszlatása iránt rendeletileg intézkedés tétetett,

A községek ügykezelését a szeghalmi, csabai L gyomai járásban megvizsgáltam. Nagyobb sza bálytalanságot sehol sem tapasztaltaim az észlel kezelési rendellenességek orvoslása iránt rendeletileg intézkedtem.

Az 1886. évi XXI. t. ez. 12- § a értelmében kötelességem lévén a vármegyei tisztviselők ellen folyamatba tett s jogerős határozattal befejezett fegyelmi ügyekről a tekintetes közgyűlés elé jelentést tenni, tisztelettel jelentem, hogy a május havi közgyűlés óta három ily fegyelmi eset fejeztetett be, nevezetesen a Varga Károly vármegyei kiadó, Denhoff Antal árvaszéki irattárnok és az Oláh György várm. tiszti főügyész ellenében fennállott fegyelmi ügyek.

A vármegyei szervezési szabályrendelet 4. §-a értelmében jelentem továbbá, hogy a május havi közgyűlés óta két heti. illetve azontúli szabadságot a következő tisztviselők és alkalmazottak nyertek: r. Zöldy Jánus kórházi orvos 21 napot, Ambrus Sándor főszolgabíró 14 napot, Szathmáry Sándor árvaszéki nyilvántartó 42 napot, Hajnal Béla köz- igazgatási gyakornok 42 napot, Popovics Viktor szolgabiró 14 napot, Feher Kálmán írnok 28 napoh Oláh György tiszti főügyész 14 napot, Baross Dezső gyakornok 14 napot s Török Gábor Írnok 14 napot, génybe vettem továbbá magam is 18 napi szabadságot.

Jelentem végül, hogy a községi vagyonok fo kozása tekintetében javaslattételre kiküldött bizoäft- _ág működését még be nem fejezhette, s igy jelen tését csakis a deczemberi közgyűlésre terjesztheti be. Gyulán,: 1894 szeptember hó 11 én.

Dr. Fáhry Sándor,

alispán.

Hírek.

Lapunk mai számát minden eddigi előfizetőinknek kötelezettség nélkül küldjük meg, kérve előfizetésüknek mielőbbi szíves megújítását, hogy a to- ábbi szétküldésben fennakadás ne történjék, raint- hogy a jövő számot már csakis az előfizetőknek küldjük meg.

Ő felsége a király legmagasabb névünnepe alkalmából folyó hó 4-én ünnepélyes isteni tisztelet volt a gyulai róm. kath. főtemplomban; Palotay László kanonok pontifikáit fényes segédlettel. A misén résztvettek a helybeli állami, törvényhatósági s árosi tisztviselők testületileg, a m. kir. honvédtorkázva, tapogatózva haladok gondolatom sötét menetén, lélegzetem is visszafojtom, nehogy lépésem zaja bárkinek is figyelmét magára vonja. De később hozzászokik szemem a homályhoz, lépteim biztosnak, gondo’ataim helyesnek, igaznak látszónak tűnnek fel. Hisz az egész világ, sőt több, mindenki úgy cselekszik, mint én, kisebb-nagyobb mértékben lopja, csalja, ámítja önmagát első sorban, s a világot, az embereket másodsorban, kiket magaviseletével csalódásba ejteni akar. Elvégre is büszke, fölemelt fő, bátor, talán kissé merész föllépés, szörnyű önérzet, páratlan jellem, vagyon, maszkirozhatók akkor is, mikor a szív figyelmeztető, óvó, intő szavát az erőszakos szükség, a látszat elhallgattatni készti. A mohó, falánk száj, a görcsös, kaparó kéz mindent magához ragadni akar bármi módon, akármily áron s ha a szív, a benső „én- néha-néha életjelt ad magáról az még sem tart oly soká, mint a kínlódás, szegénység, talán éh- halál M

Nem úgy cselekszik-e mindenki, nem úgy gondolkozik-e minden ember, -vagy ha nem is mindegyik: az emberek legnagyobb része? — Van-e valaki is, a kit a fény magához ne vonzna, a csillogás el ne kábitana s a tömjéné- zés meg ne bóditana ? Hiszen ti nagy szellemek, akkor hirdetitek a magasztos elveket, mikor megelégedetten, a jövőt biztosítva tudtátok, vagy a hires „honeste vivere“ az aranykornak jelmondata; vagy Schoppenhauer akkor hirdette az önzés gyarló, gyalázatos voltát, mikor piszkos pensumokkal vergődött s nem akkor-e, mikor mint frankfurti háziúr, szegény lakóit hátralékban levő házbérükért vérig sarczolta ?

Úgy képzelem, mintha teljesen beleélném magam e gondolatba. Agyamon világosság terjed szét, szemem bátran tekint maga elé s öklöm homlokomhoz érintve, csodálkozom együgyüsé- gem fölött, mely az okos, józan axiómákra csak most vezetett. Hisz ez természetes, örökké való, mint az eredendő bűn. De hátha nem egészen? Mi akkor a szív, az érzés, mi az, a mi a lelket felemeli, emberivé teszi? Ha megosztom utolsó darab kenyerem az éhezővel, ha betakarom ruhámmal a didergőt, mert érzésem, lelkem arra vezet; ha segítő kezem nyújtom az elbukottnak s szivem egész szeretetével magamhoz ölelem a kiűzött, megvetett embert, biztosit-e halvány, sejtelemszerü reménységemen kivül csak egy 'is, ki egykor velem hasonlóképen cselekedjék.“ Vagy a világon az emberekre számítok? Azzal biztatom magam, hogy akad egy is, ki résztvevő, igaz szivével, önzetlen szeretetével balzsamot ád fájó lelkületemre és letörli könnyeim, melyek arezomat áztatják egykoron?

Leszállt az alkony, a nap utolsó sugara most húzódott vissza kis szobámból. A magány vesz körül könnyű leplet borítva a körülöttem levő tárgyakra. Képzeletem játéka megszűnt, csak szemem látja maga előtt az űrt, mit őzéiként, a messze elérendő jövő megnyugvásaként tudom, hogy a megváltozhatlan sors elrendelt. Egy kis gödör, épen csak annyi, melybe beleférek : egy sír, egy nyugvóhely. Nekem nem oly borzadalmas e tudat, lelkem nem érinti meg e gondolat, mert erről legalább tudom, bizton tudom, hogy csak az enyém lesz. Ha elfáraszt a küzdés, ha megtör az élet, tudom majd megpihenhetek; ha lelkem boldogságában fölmagasztosul, ha boldog leszek, tudom azt is, hogy egyszer majd megnyughatom.

— »I. —

tisztikar pedig teljes számban. Ő felsége névnapjakor Gyulán kivül, Csabán, Orosházán, Békésen Szarvuson, Endrődön, Gyomán stb. is voltak hálaadó isteni tiszteletek.

A nemzet gyásznapját, az aradi tizenhárom mártírhalálának emlékünnepélyét tegnap is nagy kegyelettel ülte meg varosunk közönsége. A város házon, ref. templomon, több magán és középületen gyász lobogók tűzettek ki; a ref. templomban reggel 8 órakor, — a róm. kath. főtemplomban pedig 10 órakor voltak gyászisteni tiszteletek. Mindkettő egészen megtelt áhitatos közönséggel, amelynek zömét az intelligenczia szolgáltatta. A ref. templomban Rácz János lelkész imájába szépen beszőtte a nagy évforduló bús jelentőségét, Csiszár Sámuel kántor két hazafias szólóéneket adott elő; a róm. kath főtemplomban pedig a gyászistentiszteleten, amely alkalomból a katafalk szép gyászpompával vol ékesítve, Gróh Ferencz plébános celebrált és Takácsy Lajos kántor énekelt szépen, szívrehatóan.

Főorvosi kinevezés. Tallián Béla főispán a dr. Kovács István elhunytával üresedésbe jött megyei főorvosi állásra dr Hajnal István tiszteletbeli főorvost nevezte ki. — A vármegye közönségének úlnyomó része, mely ha — mint a múltban történt — a főorvosi állás választás utján töltetik be, izonyára szintén dr. Hajnal István, vármegyénk özéletének e régi, kiváló bajnokát ülteti dr. Kovács István örökébe, őszinte rokonszenvvel fogadja az érzületének megfelelő kinevezést és igaz szívből ivánja, hogy új főorvosa, díszes tisztét, a vármegye özegészségügye istápolására s előnyére, évek hosszú során át erővel és jó egészséggel töltse be.

Az állami transversális út csaba-szarvasi sza aszán a munkálatok e hó elején tényleg megkezdettek és mindaddig, inig az idő megengedi folya- atban lesznek,

A törvényhatósági telefon készítési munkálat holnap veszi kezdetét a vármegye két poutján, ne- ezetcsen a gyulai 1 orosházai járásban. A munkát Gyulán Darvas, Orosházán pedig Weigner posta távíró főnökök vezetik.

Kinevezés. Az igazságügyminiszier Szűcs Sándor yulai kir. törvényszéki joggyakornokot a csabai r. járásbírósághoz aljegyzőnek nevezte ki.

Szabályrendelet jóváhagyás. A kereskedelmi I iniszter a bérkocsi iparról alkotott vármegyei szabály rendetelet jóváhagyta.

Gaszner Pál volt gyulai, most miskolezi kir. pénzügyigazgató, Gyuláról való végleges elköltözése folytán lemondott a megyebizottsági tagságról.

Hivatali helyiség változások. A kir. ügyészség Reinhart-féle ház emeletéről elköltözött a békésmegyei takarékpénztári épület emeleti helyiségeibe, ig a Reinhart-féle házban az ügyészség volt szobái szintén a kir. járásbíróság használatába mentek , ami nagyon helyesen történt, mert a járásbíróság, szűkre szabott kevés szobáiban már nagyon is szorongott. A megyei főügyészi iroda a kath. bérház egy földszinti szobájába költözött és az eddigi főügyészi helyiség a főispáni titkár hivatali szobá- ává lön átalakítva.

Alapszabály jóváhagyás. A békési izr. beteg- egélyző egylet alapszabályait a belügyminiszter jóváhagyta.

Sárosy Gyula megyei árvaszéki jegyző, egy évi önkéntesi évét betöltvén, s a tisztivizsgát is letevőn,'hivatali állását, melyben Illés Alajos helyettesítette, folyó hó elsején újból elfoglalta.

Orosháza község százötven éves fenállásának ünnepélyét, a lapunk múlt számában közölt Programm szerint szombaton, folyó hó 13-ikán tartják meg, Ez a programm sokkal szerényebb, illetőleg kisebb dimmenziójuvá lön, mint azt az Unncplési eszme felvetésekor tervezték, de igy is nagy érdeklődésre, maga a jubileum pedig a vármegye közönségének osztatlan rokonszenvére méltán tarthat igényt. Őszintén és szívből óhajtjuk, hogy ama stag- náczió, melynek pár év óta elpalástolhatlan nyomai látszanak Orosházán (ami sajnos! különben másutt is igy van) ne legyen tartós, de mielőbb váltsa fel egy szerencsésebb időszak, amelyben e derék község egészséges irányú fejlődésnek induljon 1

A Hollód-kötegyán-vésztöi vasút közigazgatási bejárásáról már lapunk múlt számában megemlé keztünk, azt is jelezvén, hogy a kereskedelmi miniszter leirata folytán a létesítés elé sulyoB akadály gördittetett; de ismerve a tervezett, vonal élén állók nagy érdekét és befolyását, pillanatnyi kétségünk sincsen, hogy az érdekeltek fognak útat és módot találni a miniszter engedékenyebbé tételére. Eme feltevésben, nem tartjuk feleslegesnek a tervezett vasútvonal részletesebb ismertetését a következőkben ; A vasút hossza 88 km. s az általa átszelt vidék jellege szerint két egymástól különböző szakaszt foglal magában. Ugyanis a Vésztőtől Tenkéig terjedő mintegy 60 kilométer szakasz sikföldi vasút lészen, mig a 60 kilométertől (Tenkétől) a végpon tig Hollódig a 83-ik kilométerig haladó szakasz dombvidékű vasút jellegével fog bírni. Ami a va sutvonal vezetését illeti, az a békésmegyei vasutak Vésztő állomásából indul ki, egyideig mint második vágánya a helyi érdekű vasútnak, vele parallel fut, mig mintegy a 7-ik szelvénynél egy 500 m. sugáru Ívvel tőle elkanyarodik és nagyban a Holt-Körös irányát követi, úgy hogy Okány községet megke rülve, a Nagy-Gyanté puszta felé vehesse irányát A 8-ik km -nél a már meglévő sarkad-keresztur- okányi megyei ut által legjobban megközelíthető helyen lesz Okány állomás elhelyezve. Okány és Gyanté között a vonal legnagyobb része a fennálló

birtokhatárokon halad. Gyantétól a vonal Sarkad- Keresztár állomás felé veszi irányát. Ez állomás a körülte fekvő nagyobb puszták között (Yarsányhely, Veresgyürüs, Győr, Herpa, Nyék) mintegy a középen lesz elhelyezve. Gyanté szintén kitérőt nyer. Méhkerék a község közvetlen közelében, a délkeleti részen kapja állomását. Sarkad-Kereszturlól Méhkerékig ismét birtokhatáron halad. Ismét Köte- gyán állomásig a szőlős kertet s legelőt szeli át. A Yésztő-kötegyáni vonalrész egy 500 méteres Ívvel jut be a kötegyáni mostani államvasuti megállóhelyre, mely nagy állomássá építtetik ki. Innét ismét 500 méteres Ívvel indul ki a kötegyán-hollódi rész. Kötegyán és Hlye között nagyrészt réten, majd erdőn és legelőn halad s Pósa majornál kitérőt nyer. Illye állomás az állami ut és bajji községi ut találkozásánál nemcsak Hlyére, hanem a távolabb fekvő községekre is használhatóvá válik. Hlyéből Erdő- gyarhkra, Csegőd pusztán rakodó és kitérő állomás tervezésével vezettetik, Erdőgyarak szintén állomásul jelöltetvén ki. Innét Fekete-Bátorig halad a vonal. Ennek állomása ismét úgy lesz elhelyezve, hogy úgy Fekete-Bátor, mint Árpád községekre, (mely község hihetőleg külön állomást is kap) mint Uj Bátor és Kis-Bátor pusztákra nézve legelőnyösebben feküdjek. Tenke állomás Tenke fölé a hegyoldalba Íjász elhelyezve és pedig az országút mellé megy,, hogy a lehető legkönnyebben közelíthető meg. Innen Rippa és Mocsár felé a vonal vezetésével a fenálló birtokokra többé figyelemmel lenni nem lehetett, mert a vonal vezetését itt már a vidék domborzati viszonyai Írják elő. És épugy Rippától Hollódig. Az irány viszonyok is eléggé kedvezők. A sik földön 500—1000 méteres sugarakkal, a dombos részeken 300 méter minimális sugárral változtatja irányát. Emelkedési viszonyait illetőleg jelezzük, hogy csakis kedvezők, amennyiben mint maximális emelkedés 6 százalék lett alkalmazva. Csatlakozási állomások lesznek: Vésztő, Kötegyán és Hollód. Állomások ezeken kivül Okány, Illye és Fekete-Bátor. Kitérő s rakodó állomások Gyanta, Sarkadkeresztúr, Méhkerék, Pósamajor, Csegőd- puszta, Erdőgyarak, Árpád és Rippamocsár.

Templomszentelés Kondoroson. A kondorosi róm. kath. egyház templomát múlt vasárnap szentelte fel és átadta rendeltetésének Schiffner Ede kanonok, volt endrődi plébános, kinek költségén a templom kibővitése történt. A folytonos eső daczára sokun jöttek vidékről is a szép ünnepélyre. A templom zsúfolásig megtelt. Endrődről bucsusok is érkeztek. A misét maga Schiffner végezte fényes segédlettel. Az ünnepi szent beszédet Gröcz Béla endrődi esperes-plébános tartotta; szép gondolatok és hasonlatokban gazdag beszéd volt ez, melyet igazi szónoki hévvel, lelkesedéssel adott elő a kellemes, csengő orgánummal rendelkező szónok. A hívek gyönyörködve épültek a remek predikáczión. Az ünnepélyes isteni tisztelet után a kondorosi lelkész vendégszerető lakában gyűltek egybe számosán az általa adott ebédhez. Ott volt a Geiszt család, Szerb György orsz. képviselő nejével, a községi intelligencia teljes számmal. Lelkészek közül pedig Spett Gyula gyomai, Szirmay L Árpád szarvasi, Kny Antal békési, dr. Dunay Alajos szentandrási plébánosok, Szemethy Géza nagy váradi káplán, Szőke János orosházi adminisztrátor, Apostol Ubald és Kozma Gusztáv m.-herényi és csorvási plébánosok. Az első felköszöntőt Bedák Mátyás házigazda mondotta, a jóltevőket éltetvén: Schiffnert, Geiszt és Dérczy családokat. Schiffner válaszában kiemelte, hogy ő nem hozott áldozatot Kondorosért, mert áldozat — szerinte — az, mit nem szívesen tesz az ember, de ő amit tett, szívesen tette Kondoros iránt érzett őszinte szeretetből. Ennek a szeretetnek eredménye az ő cselekedete. Szólották még: Dérczy Ferencz, Geiszt Gyula, Mázor József és Keviczky ev. lelkész, éltetve a békességre igyekező egyházi és világi tényezőket, kikkel örömben és bánatban egyaránt osztozunk, s kik felismerik, hogy a leg- magasztosabb téren, a vallás terén szükséges lávol tartani a romboló gyűlölködést, milyenben elég része volt -szegény hazánknak. Ebéd után Geiszt Gyula saját úri házához hívta meg a lelkészeket, akik ott folytatták az örömünnepet, más nap papi gyűlést tartván a koudorosi plébánián.

A falu rossza. Habár nem is kell ama bizonyos legöregebb emberek emlékező tehetségére utalnunk, azt állíthatjuk, hogy lusztrumok teltek el, amióta nem volt Gyulán műkedvelői színi előadás, aminek különben igen sok és a sok közül néhány meg nem vetendő jó oka is volt. Nem szándékozunk ezen okok fölött most hosszas dis- sertácziókba bocsátkozni, csak annyit mondunk, hogy a színművészet Múzsája nem sokat veszít vele, ha a műkedvelői előadások, mint nálunk Gyulán történt és reméljük fog történni, csak lusztrumokra terjedő időközökben ismétlődnek. — Mondjuk ezt annak daczára, hogy a vasárnap esti „Falu rossza“, műkedvelői előadást megillető mérleggel mérve, a rendes mértéken felülemelkedett, sőt sok tekintetben meglepő is volt, ami a műkedvelők szorgalmán kivül, a darab betanításán buzgólkodott Heczler Gyula nagy érdeme g fáradságának gyümölcse. A szereplők közül egyetlen egyet sem nevezhetünk ugyan meg, akit színpadra való tehetségnek tarthatnánk, a hivatás szerinti színi pályának pedig épen nem óhajtjuk „felfedezni“, de — ha hivatottságuknak nem is, intelli- gencziájuknak annál szebb bizonyítéka, hogy feltétlenül egyik sem ejtette el szerepét, hanem igyekezett alakítani, ami kisebb-nagyobb mérvbén valaI !