Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1894-09-23 / 38. szám
3§-ik szám. Gyula, 1894. szeptember 23-áxi. XIII. (XXVI) évfolyam» m Szerkesztőség: Főtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 » 25 » Egyes szám ára 10 kr. Km Társadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: DoToa<3r Táinos. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hovi) a hirdetések és nyílt-téri közlemények küldendők. Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban,' Nyilt-tér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9., Schwurz Gyula Váczi-utcza 11, Eckstein Bernút fürdö-utcza 4., Uaasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya-utcza 8., Blockner J. IV. Sütő-utcza; Fischer J. D. IV. Hatvani-utcza l, Reuter ügynökség és a Magy. Távir. Iroda Qranétos-utcza 1,*; Tenczcr Gyula Szereesen-ucza 7., Dannenberg J. Deák Ferencz-utcza 14. alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. (25 m tanfelügyelői jnüilenma alkalmából.) Bármily fogalommal bírjunk a nemzetek sorsára döntő befolyást gyakorló nagy férfiak szellemi tulajdonairól, a tapasztalás azt bizonyítja, hogy csak elméleti és gyakorlati nagy képzettség, önzetlen hazafias jellem és kitartó munkásság képes oly morális erőt kifejteni, mely előtt a kortársak és az utókor tisztelettel szoktak meghajolni. Tudákos negélye- zéssel, hazafias szólamokkal és tetszetős külsőségekkel lehet ugyan egy időre a gyengék nagy tömegét elámitani, de állandó becsültetést és valódi dicsőséget ily tulajdonokkal még senki sem biztosított magának. A megpróbáltatás nehéz napjaiban, a cselekvés pró- batüzében elenyészik a külső látszat csilláma, miként a föld hótakarója a tavaszi nap enyhe sugarai elöl. Csák a valódi érdem az, mely sikeres harczot viv az enyészettel, mely örökre el nem nyomható, sem az irigység, sem a rágalom szenyje által, s mely a költőként »a koporsóból kitör és eget kér!« Ámde az érdem a nyilvános élet különböző tereihez képest sokféleképen nyilatkozik. Más az örök igazság kutatásában fáradozó tudós érdeme, más a magasztos eszméket szép formában kifejező művésznek érdeme, más az anyagi boldogulás eszközeit kereső és alkalmazó iparosnak érdeme. De abban mégis megegyez minden nagyérdemű férfiú munkássága, hogy egy magasabb czél szolz> Bacchus álma. Mint ravatal körül bús gyertyalángok, Oly sápadtan dereng az őszi nap. A fürtös felhők, ködgomoly* hullámok A tájra szemfedőként omlanak. A szomorú fák hulló lomblevélből Halotti koszorúkat hintenek .... Avar párnáin csendesen pihenve Az ősz ölében Bacchus szendereg. A víg boristen kedve gyászra fordult, A tájon zord enyészet árnya leng. Hangos szüret vigalmin must nem csordul, Dal, tréfa helyt mindütt oly síri csend. Nem hallszik más, csak szárnyak légverése, Fenn költöző darvak kerengenék .... S az ősz ölében borról, dús gerezdről Álmodva, Bacchus lágyan szendereg. Babér, cserág s a szőlőlomb is pusztul, E földön már virulni nem lehet, Mint arauyirás omló oszlopokrul, Ügy tűntek el velük az Istenek. Bőm lett a föld s úgy járnak olykor vissza, Mint kastély romba bús kisói letek .... S* az ' Ősz ölében t unt olympi fényről Álmodva, Bacchus lágyan szendereg. Minek is bor, minek az égi mámor, Mikor nincs már barátság ide lenn? Bút, áltató, szemvesztő érdektábor Ütött tanyát az emberszíveken. „Fel, fel, koccintsunk 1“ tűzzel cseng az ajkon. Csak tettetés az, a szív jéghideg .... S az ősz ölében hű baráti szívről Álmodva, Bacchus lágyan szendereg Minek is bor, ez égi tűz a földön, Mikor nem zengi többé büszke dal? Rabszolga-munka nyűge van a költőn S nyomorba’ süpped el dalaival, S ha már dalol, nem szivéből buzog fel, A húr álérzés hangjain rezeg .... gálatában érvényesíti az emberi értelem világosságát, a kedély melegségét s az akarat munkásságát. Minél magasabb a czél, melyet valaki kitűzött magának; minél tágasabb a hatáskör, melynek betöltésére önakarata és az isteni gondviselés rendelte: annál magasabb lesz e hatáskör becsületes betöltéséből eredő érdem is. Bánhegyi István, akinek folyó hó 27-én Békés vármegye összes tanítósága elismerését fogja nyilvánítani, azon hosszú és fárad- hatlan működésért, a melyet a tanügy felvirágzása érdekében tett, — 1832. év október 9-én született az Aranykert legnagyobb községében Somorján. Már zsenge gyermek korában jó példát látott maga előtt atyjában, ki itt evangélikus lelkész volt. Elemi kiké— peztetését a gondos szerető atyától nyerte. Gymnasiumi tanulmányait 1844. évben Sopronban kezdte, 1846-ban tovább folytatta Kőszegen, 1847-ben ismét visszatért Sopronba, 1848-ban Budapestre jött, ahol atyja Mária Dorottya herczegnőnek udvari lelkésze lett A theologiai tanulmányait, amely pályára születve érezte magát, Pozsonyban kezdte meg, Bécsben folytatta, a hol 1835. évben papi vizsgát tett. Ifjúi lelke tele reménynyel, a magasztos pálya iránti lelkesedéstől áthatva ment Cser- venkára, Bács-Bodrog megyébe segédlelkésznek. A lelkészi teendők pontos elvégzése mellett szabadidejét az általa igen kedvelt irodalomnak szentelte. Ezen irodalmi működése által felösmer- ték benne a paedagogust s rövid idő múlva, 1857-ben meghivatott Budapestre theologiai tanárnak, az akkor egyesült protestáns theologiai intézetbe. S az ősz ölében ihletett dalosról Álmodva, B: cchus lágyan szendereg. A dúl elnémult és avarba süppedt A szerelemnek rózsa-erdeje, Hol nász virult, ha jött a szüret-ünnep, Ez emlékekbe’ dőli tündérrege. Sírig tartó hü szerelemnek násza S nem röpke hévé, mely csak hiteget .... S az ő;z ölében bű szerelmesekről Álmodva, Bacchus lágyan szendereg. Óh hullott szirmok, sülyedt szívvilágok, Örök barátság, dal, hű szerelem 11 Velük hervadlak a szőlővirágok, S bort a hegyoldal többé nem terem. Arany derűje szétfoszlott a földről, Mert nem érdemlik meg az emberek .... S az ősz ölében boldogabb jövőről Álmodva, Bacchus lágyan szendereg. Mert lesz talán még ébredése egyszer, — Csak alszik mint az elevenhalott — Ha az emberszív igaz érzelemmel, Egymást szeretve újra feldobog. Lesz, lesz még 6züret-ünnep a világon És bor tüzétől felgyúló hegyek . , . . S az ősz ölén e nagy feltámadásról Álmodva, Bacchus lágyan szendereg. Gertt Attila. Új olcsó magyar könyvek. (Ab „Olcsó Köuyvtár** új olcsóbb kiadása) A magyar olvasó közönség figyelmét méltán fogja fölébreszteni az a vállalat, a melylyel a Franklin-Társulat gazdagította a magyar irodalmat és a magyar könyvpiaczot. Ez a vállalat lehetővé teszi, hogy az irodalom legszebb, legkiválóbb termékeit oly olcsó áron szerezheti meg mindenki, hogy a legcsekélyebb, úgyszólván minimális áldozattal rövid idő alatt díszes és becses könyvtárt rendezhet be, a mely magában foglalja úgy a magyar, mint a külföldi irodalom gyöngyeit. Ezen intézetben a bölcseletet, történelmet, metaphisikát és neveléstant adta elő. 1858. évben, hogy ismereteinek tárházát gyarapítsa, meglátogatta a külföldi iskolákat. Nevezetesen Lipcse, Drezda, Berlin és Hamburg intézeteit. Tanulmányútja közben vette szülővárosának értesítését, melyben tudtára adták, hogy az ev. egyház község megválasztotta lelkészének. Három évi lelkészkedés után megunta az egyházi teendőkkel járó egyhangúságot, visszatért ismét a tanári pálya változatos, de rögös útjára. Ugyanis meghívta Losonc városa az akkor egyesült protestáns gymna- siumhoz, hol a VI. osztály vezetésével bízatott meg. Öt évi itt működés után, mely idő alatt úgy tanítványai, mint a város rokonszenvét megnyerte, elannyira, hogy sajnálattal vették > tudomásul elhatározását, amidőn 1866-ban a nyíregyházi ág. ev. tanitóképezde igazgatójává választatott meg. Az intézet vezetését annyira buzgón és teljes megelégedéssel vitte, hogy br. Eötvös József, az akkori közoktatásügyi miniszter, 1869. év nyarán szepes-sárosmegyei tankerület másod tanfelügyelőjévé nevezte ki; ezen állását űgyanezen év julius hó 28-án foglalta el. 1 Itteni munkálkodása érdemeinek elismeréséül 1876. évben Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter Békés vármegye tanfelügyelőjévé nevezte ki. Itteni működése tisztán a tanügy terén nyilvánul, távol minden nem a tanügyet érdeklő mellékes dolgoktól. Hogy milyen színvonalon állott Békés vármegye tanügye 1876-ban, arra sokan emlékszenek ; s ha összehasonlítást teszünk az Szüksége volt a magyar olvasó közönségnek arra, hogy ilyen, úgy szólván új életelixir kerüljön a magyar irodalom szervezetébe, hogy vérkeringésében új, egészséges és gyors mozgás álljon be. Az irodalom és a költészet forrásai most újra kifakadnak és az út e forrásokhoz ezután oly könnyű lesz, oly kevés fáradságba fog kerülni, hogy minden olvaso a lehető legkényelmesebb módon juthat hozzá. Körülbelül húsz esztendeje annak, hogy a Franklin-Társulat Gyulai Pál szerkesztése alatt n elindította az Olcsó Könyvtárt. Mi vezette e vállalkozásra a társulatot akkor, mi indította arra, hogy az akkori szűk irodalmi viszonyok között egy könyvtárt létesítsen, amely olcsóság tekintetében hallatlan és rendkívüli volt, ma már, hogy kiadásai ott találhatók minden magyar ház asztalán és könyvtárában, mindenki tudja. A magyar olvasó közönség csekély száma következtében a magyar könyvkiadó vállalatok kénytelenek voltak kiadványaiknak magas árakat szabni, úgy hogy egy értékesebb könyv beszerzése meglehetős áldozat kba került és mialatt a német, angol és franczia könyvpiaczon a világirodalom legkiválóbb gyöngyeit csekély áron lehetett megkapni, nálunk csak a tehetősebbek és jobbmódúak engedhették meg maguknak azt a fényűzést, hogy magyar házi könyvtárt rendezhessenek be. De egyéb oka is Volt a társulatnak, hogy a válla latot megindítsa. A lírai dal nemzeti fejlődése úgyszólván megszakadt, valamint hogy Arany Jánossal befejezést nyert az epika nemzeti fejlődése is, mikor a nyugati minták ösmertebbekké lettek Magyarországban. Egészen új írói és költői generáczió fejlődött, a mely úgyszólván kizárta a nemzeti irányt és az idegen mintákat utánozva, nemzetközi jellegű műveikkel elárasztották a könyvpiaczot és úgyszólván eltemették a régibb irodalom legbecsesebb termékeit. S ha tár a munkák nem hatottak egészen a korra és akkori s a mostani tanügyi állapotokról, ; örömmel észlelhetjük, hogy ezen a téren tetemes haladást tapasztalhatunk. Bizonyára nagy érdeme van ebben az is-. ‘ kólákat fentartó hitfelekezetek és községeknek, de kétségtelen érdeme van Bánhegyit Istvánnak, aki 25 éve mint kir. tanfelügyelő s 38 éve mint paedagogus szolgálja a tan-, ügyet; és engedje a Mindenható, hogy még számtalan éveken át fáradozhasson annak felvirágoztatásán! :"* * * Rövid képét akarjuk adni a jubiláns iro-: dalmi működésének is. Már 1858-ban munkatársa volt a Pester-Lloyd czimü napilapnak, amelyben az egyházi és tanügyi rovatot vezette. Ugyanekkor irt az Evangélikus Wo- chenblattba és más számos folyóiratba. 1864-ben adta ki Erasmus redivivus latin magyar társalgóját, nyelvtani és szóftizési jegyzetekkel. Ügy a sajtó, mint a tanügyi . férfiak elismeréssel nyilatkoztak róla. Ugyancsak 1864-ben jelent meg »Latin-..f magyar közmondások« czimü munkája. 1867- ben terjedelmes füzetben ismerteit* a nyíregyházi ev. tankerületi néptanitó-ké-. , pezdét, s terjedelmes tervezetet készített a tanítóképzésről. . 1868- ban adta ki ABC. Az irva-olvastaté: tanmódszerint czimü tankönyvet, mely tnü éz. : ideig 8 kiadást ért. 1869- ben jelent meg Tan és olvasókönyv.. czimü müve, mely 10 kiadásban jelent meg^-; 1870. évben A felekezeti iskoláztatási veszélyei és közoktatásügyi törvényeink hiányai czimü munkája, 1874. évben pedig »Vezér- könyv a prot. népiskolai vallás tanításban* czimü munkáját adta ki. Ha végig tekintünk irodalmi működéséinek körén, el kell ismerni, hogy hivatalos ' félig-meddig készületlenül találták a közönséget, arra nézve, hocy az új irányokat magába fel- _ vegye, mégis imminens volt a veszedelem,-, hogy.?, nem lesz vállalat, amely a régibb nemzeti irányi, müveket fenntártsa és hova-tovább kivész egé;v szén a régibb magyar írók és költők kultusza, . Ekkor indította meg a Franklin-Társulat az „01c«ó Könyvtárt*, a mely megszüntette, a veszélyt és módot nyújtott arra, hogy az olyasó közönség éppen olyan olcsó szerrel- juthasson - jó könyvekhez, mint a külföldi könyvpiaczokon .és. egyszersmind fenntartsa a régibb magyar remek . irók emlékét is. A szerkesztőség nem zárta W a. modern magyar irodalom termékeit sem, a.meny« nyiben azok a jó ízlés és irodalmi érettség követelményeinek megfeleltek; nem zárta ki, sőt határozottan programmjába fölvette a világiroda: . lom kiválóbb termékeit, beszélyeket, színműveket, költeményeket, történeti, testhetikai, irodalomtörténeti müveket is, de figyelmét arra is kiterjesztette, hogy ébren tartsa az érdeklődés* azok iránt, a kiknek a magyar irodalom megteremtésében legtöbb érdemök volt és ne engedj.«, elhomályosulni remekíróink kultuszát, akiknek példája lelkesítette saját korukat, a mikor m^g;. meddő volt a magyar irodalom talaja és lelkesíti, a mai kort is, a mikor irodalmunkban rohamos fejlődés állt be és képviselve vagyunk az iro- . dalom minden ágában. Hogy milyen hatása volt az Olcsó Könyvtárnak a magyar irodalomra, azt ma már minden müveit ember tudja. Az anyagi áldozatokkal; megindított vállalat csakhamar ösmeretessé leit az országban és kiadványai nem remélt gyorsasággal terjedtek el széles e hazában mindenfelé. Körülbelül húsz esztendő alatt közel négyszáz kötetet adott ki és a ki végig tekint a kiadványok lajstromán, megfogja látni, mily megbecsül; hetlen szolgálatot tett ez a vállalat irodalmüilkV; nak úgy, mint az olvasó közönségnek. .Meg'
