Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1894-02-04 / 5. szám
•• 5-ik SKám. Gyula, 1894. február 4-én. XIII. (XXVI.) évfolyam. sr' ^ Szerkesztőség: 1 Főtér, Dobay János kereskedése, hova a lap i szellemi részét illető köz- 1 lemények intézendők. Kéziratok nem adatnak * viasza. ; Előfizetési dij : | Egész évre . 5 frt — kr. ! Félévre ... 2 » 50 | I Évnegyedre .1 -■ 25 » • Eyyes szám ára 10 kr. Társa dalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: János. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, | jva a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. I Nyilt-tér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9., Schwarz Gyula Váczi-utcza 11., Eckstein Bcrnát fürdö-utcza 4., Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya-utcza 8., Blockner J. IV. Sütő-utcza; Fischer J. D. IV. Hatvani-utcza /., Reuter ügynökség és a Magy. Távir. Iroda Gránátos-utcza I. Tenczer Gyula Szerecsen-utcza 7., Dannenberg J. Deák Ferencz-utcza 14. alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. Mezei munkásak helyzete Békésmegyében. A fővárosi és megyei lapok ismét kezdenek foglalkozni a békósmegyei munkásmozgalmakkal és a munkások helyzetével. Szükségesnek vélem, mint a helyszínén lakó, a kérdéshez hozzászólni. Hékésmegyét e dologban két részre kell osztani. Az egyiket szeghalmi járásra, a másikat orosházi járásra. A szeghalmi járáshoz tartoznak Szeghalom, Vésztő, Körös-Ladány és Füzes Gyarmat községek, mely községek közelében van 24 nagy birtok, ezeknek területe czjrka 73,500 magyar hold. Azonkívül a községeknek szintén van annyi, esetleg több is. Már itt kitűnik, mily aránytalanul áll a földterület, a népességhez képest. A nagy gazdaságok kénytelenek napszámos erővel dolgoztatni. . A napszámos fizetése január, február és márczius hóban férfinek 40 kr., nőknek 25—3d kr,, április hóban férfinek 45—50 kr, nőknek 35 _40 kr., május hóban férfinek G0 kr., nőknek 40—45 kr., junius első felében férfinek 00 — 65 kr., nőknek 45 kr., ezen hónap második felében férfinek 80 kr,—1 Irt, nőknek 50 kr., julius hóban, aratás és hordás alatt augusztus hó közepéig férfinek 1 frt 20 kr. nőknek 55—60 kr. Augusztus hó közepétől szeptember hó közepéig férfinek 80 — 90 kr. nőknek 50 kr., szeptember hó közepétől október végéig, tengeritörés alatt férfinek l frt, nőknek 55 — 60 kr. Október hó közepétől november végéig férfinek 50 kr., nőknek 3 ) kr Deczember hó végéig férfinek 45 kr., nőknek a dohány simításnál szintén annyi. Megjegyzendő, hogy a tengeri kapálás és törés alatt a fenti napszámosok csak az uradalmakra értendők, mert a kisbirtokosok, kapálás alatt 70—80 krt és élelmezést, a tengeri törés alatt pedig 1 írt és élelmezést fizetnek. Az aratás alatt pedig sokszor megtörténik, hogy a kis birtokosok 2 frt, sőt 2 frt 50 krt és élelmezést 1 &BÍOX& Elveszett.*) A magas Tátra havas ormai még csillogtak a lemenő nap utolsó sugarától, de az alattuk elterülő sötét zöld erdők tenyerére a nyári alkony már ráboritotta homályos fátyölát. Az erdő me lyében suttogva járt kelt az esti szellő, olykor panaszos süvöltésre törve ki, mintha ott a sürü rengetegben eltévedt lelkek siratnák elveszett boldogságukat. És ezt a síró hangot sokszorosan viszhan gozzák a sziklás -bérezek, s ilyenkor úgy tetszik mintha a föld mélye sírna fel valami véghetetlen fájdalomtól. És a nap a mint leszállt a nyugati hegy lánczok mögött, csak még nehány sugár kévéje tört át a hegytetők sziklás csúcsain s fölöttük a lángoló ég1 pirosra festette a lassan úszó bárányfelhők széleit, melyek a mint elhomályosul tak, szét is foszlottak abban a mérhetetlen nagy kékségben, mint egy álom kép. A fenyvesek moraja pedig az alkonyattal nőttön nőtt, a büszke sugarak mintha össze-össze csapódnának, és hallattszott a törzsek nehéz nyögése. A távoli bérezek ormait már megülte az alkony, és az esti szél egyre zúgott-búgott, éles suhanással lebbent el a zöldtenger imbolygó hulláma fölött. A tájék pedig, mindinkább sötétebbé vált az alkony ecsetének varázsa alatt Sötét árnyak bontakoztak ki az est fátyolából és gomolyogtak ott a hegyek oldalába, s lent a *) Felolvastatott a „gyulai kór" estélyép, január 11 -én. fénytelenek egy napra egy embernek fizetni. Az 1893-iki évben a kezelésem alatt levő gazdaságban felhasználtatott 4074 napszám 2212 frt 11 kr. értékben, mely összegből férfinapszám volt, 1775 nap 1436 Irt 6 kr. értékben. Esik átlag egy férfinapszámra 80.9 kr., 2299 női napszámra 776 frt 5 kr. értékben, melyből esik átlag egy női napszámra 33 kr. Megjegyzendő, hogy az aratás és hordás alatt nagyon kevés napszám volt. A női napszámokban pedig nagyobbrészt aszatolás és csutkaszedés volt. A fenti munkáserőt a következő községek szolgáltatták : A szükséges aratókat Körös-Ladány, a részes cséplőket Déva-Ványa, a napszámosok 60 százalékát Szeghalom, a többi 40 százalékot szintén Déva-Ványa községéből szereztem be. Az esztendős cselédséget pedig Isten tudná meghatározni hány községből kellett beszereznem. Nyáron a napszámfogadásnál olyan dolgok történnek, hogy azt csakis az idevaló gazda képes elviselni, aki már azt megszokta; p. o. egy gazdának szüksége van 10 —15 emberre, felmegy a piacz-térre s megszólít egy embert, jöjjön napszámba. A munkás kérdi, mi lesz a napszámbér? A gazda Ígér 1 frtot, erre a munkás azt mondja, hogy öt már ide vagy oda hivták l frt 20 krral. A gazda megadja a kívánt béri, t. i. az 1 Irt 20 krra még 5 kr. javítást s előleget is 20 — 25 kit azon reményben, hogy napszámosai biztosítva vannak. Csak hétfőn reggel, mikor már dologba kellene állni, látja, hogy az ő biztos 15 emberéből nincs több mint 3 — 4. A többi nem is jön, mert valahol 5 krral többet Ígértek nekik s oda mentek. A következő vasárnap örül a gazda, ha a foglalóul adott pénzt megkaphatja s néz más munkás után s az előbbi dolog ismétlődik G—8 héten át, esetleg tengeri törés alatt is. Hogy a munkáshiányt teljesen bemutassam, nehány példát hozok fel. Deczember hó végén a fagy beállott, a vadvirágas selyem pázsitü völgyben, majd köddé válva terültek el a végtelen messzeségben eltakarva mindent, az erdőt s a hegyek borongó rengetegét. A völgyből apró mécsvilágok mint apró csitlagocskák ragyogtak át a nehéz szürke ködön a fürdő épületek ablaka'ból. A Kursalon teraszra nyíló szárnyas ajtaja nyitva, s az onnét kiáradó világosság hosszú fénysugarakkal vonja be a vadgesztenye fák csen desen bolingató lombjait. Bent a teremben árnyékhoz hasonló alakok keringnek tarka összevisszaságban. Mikor a ciigány zene elhallgatott, kevés idő múlva a katonabanda szólalt meg és lágy melodikus keringő csábította tánezra a kifáradt lábakat, kipirult arczú lányok és asszonyok fáradtan dőltek tánezosaik karjába és mindenkinek mintha az volna az arczára írva, hogy „Sohse halunk meg“ ! A terem közepén összeverődik egy sereg fiatalság hogy pihenjenek kissé, de inkább talán azért, hogy szemlét tartsanak a hölgyek fölött. A mamák mellett ülő lánykák lopva rájuk tekintenek néha, de hamarosan elrejtőznek legyezőjük mögé, nehogy elárulják érdeklődésüket. Még csak az a szerencséjük, hogy szíveik hangos dobogása elvész ebben a zűrzavaros khaosz- ban, ami könnyen árulójuk lehetne, mert mindenkinek kettő, (szerencse ha nem több) kiért szívecskéje titkon eped. És a gondos mamák valamenynyi szemre való fiatal emberhez hozzá fűzik leányaik jövőjét persze képzeletben, s mégis mikor a fiatal ember először bemutatja magát a mamának, és társalgásközben minden szavában hangoztatva azt a jól eső „nagyságos asz- szonyom“ titulust, az odahaza esetleg ténsassz >ny- nak czimzott asszonyság büszkén bólingat bóbitás frizurájával, s úgy tesz min ha cs ik most trágyahordnst akarván megkezdeni, szükségem lett volna 15 napszámosra. Beküldtem F.-Gyarmatra 8 a szükséges napszámost meg is fogadta a megbízottam 45 kr. napszámmal. Másnap mikor befogtunk, egy napszámosom jött azzal a kijelentéssel, hogy 45 krért nem ér denies dologba menni. Január hóban szükségem lett volna 5-6 hónapos cselédre jószág mellé. ígértein G frtot, lakást, tüzelést és élelmezést egy hóra egy embernek. S erre a bérre nem tudtam embert kapni. Hogy pedig a tisztelt olvasó azt ne higyje, hogy a rossz bánásmód miatt nem kapok cse lédet, arra azt felelem, hogy itt minden gazda ilyen körülmények között kénytelen gazdái kodni..Több nagy gazdaság már évek óta idegen munkást hozat nyárára 3—4 hóra s az itteni szekatúrát kevésbbé érezi. A szeghalmi járásban levő napszámos embereknek még az a hátrányuk is van hogy igen dologtalan. lusta, goromba maga- viseletüek. Az orosházi járáshoz tartoznak Orosháza Csorvás, Bánfáivá, Nagy-Szénás és Tótkomlós községek. A fenti községek körül van 29 nagy gazdaság, czirka 60 ezer hold birtokkal. Ezen vidéken a gazdasági üzem sokkal belterjesebb, mint a szeghalmi járásban, mer itt a tagosítást is rég keresztülvitték, inig a szeghalmi járásban most is a régi nyomásos iendszer van meg. De maga a gazdasági rend szer is egészen más. Itt a telesmivelés majd nem teljesen megszül.t s a ezukorrépa-termelés kezd nagy tért hóditahi, ami igen sok munka erőt kiván. Minden gazdaság a szükséges munkaerőt sajat falujából szeretné fedezni, d erre minden község kevés. Ilyen esetben más vármegyéből pótolják a szükséges munkásokat Ezen a vidéken a napszámból- néhány száza lékkai mindig magasabb, s ennek lehet kö szönni a mostani helyzetet. Azt hiszem, hogy a tisztelt olvasó-közön ség tudja, hogy a nagy Alföldnek ez a vidél koronája s ez a vidék a leggazdagabb vidékek közé sorozható. Itt a munkásember ha szeret dolgozni, s amit keres, azt meg is ta- aritja, egyátalában nem nyomorog. Az is igaz,-hogy ezen a vidéken a uap- számosember sokkal tanultabb, szeret újságot olvasni, szeret politizálni s a nagyra vágy ás meglehetősen ki van bennők fejlődve, — mind olog nélkül szeretne megélni. Azt hiszem nem lesz érdektelen a multitask örökét a tisztelt olvasónak bemutatni. A községi munkáskörök eddig rendes rlaps/.abálylyal és miniszteri engudélylyel vol- ak ellátva, mindaddig, migaz alföldi inunkás- ;endülés be nem állott. A körnek tagja le- lietctt minden mezei és iparosmunkás, ki ho- tunkint 10 kr. tagsági dijat befizetett. A köriek volt egy elnöke, ki a kör szellemi részét vezette és a tagdíjakat a tagoktól beszedte. \ körnek külön bérelt helyisége volt s a kör tartott néhány fővárosi szocziálista lapot, s rste a tagok azt a kör helyiségében olvasták és tanácskoztak. Itt határozták meg minden rétre, a jövő heti napszámbért, természetesen 40 — 50 krral magasabban, mint más vidéken fizettek. A kör tagjainak a meghatározott napi- béren alól nem volt szabad munkába állni. Az okosabbak, kik dolgozni akartak, az Ígért napszáméit dolgoztak, de a dologkerülők, ragaszkodtak követeléseikhez s igy a piuczon, a korcsmában kárhoztatták az államot., hogy nekik éhen kell meghalni, mert nem képesek munkát kapni. A kör elnöke ólt a befolyt tagsági diJ O O jakból, hogy pedig a jövedelme szaporodjék, átjárt a szomszéd községekbe is a/, ő tanait hirdetni s-ott szintén munkásköröket szervezni. Telebeszélte a könnyenhivök fejét ama biztatással, hogyha tervük sikerül, úgy a nagy- birtokosok földjét szét fogják osztani, kap minden ember 6 hold földet, melyből gond nélkül, dolog nélkül meg log élhetni. Ezen izgatásoknak az lelt az eredménye, venné észre a fiatal embert. Pedig az arcza csak úgv ragyog az örömtől, hogy az a társaságukhoz szegődött, és nehéz lánczon függő drága óráját minduntalan előveszi nézve, hogy hány az óra de csak azért, hogy a fiatal emb-r is tisztába legyen a felől, hogy hányat ütött az óra < t ahol ily el drága jószágra tellik, és esetleg figyel meztesse a gavallért a haza kisérésre, ani egyre másra nagyságolj-i a piruló babát is, (meg soh sem mondták neki, hogy nagysád) a ki kesztyű jót id -gesen gomb -’Icaija és a szív- cskéje csak úgy repes az örömtől. De hát hogy is ne, mikor a mamák annyi szép reménynyel hozzák ide fel serdült csen etéiket. ii óra felé oszladozni k :/.d :tt a díszes tár saság a hölgyek csoportosan vidám csevegéssé mentek szobáikba, a férfiak pedig a vendeglöb széledtek és lassanként elszenderült a nappal zaj, a Kursalonban kialudtak a lámpák s a lakások ablakaiban is egymásután. Egyik rn-ási ablakban, erkélyen fehér csipkés pongyolák tűn nek fel nehány perezre, szerelmes fiatal emberek könnyű léptekkel sétálnak el még párszor az mádott ablaka alatt s egy feldobott virágon kívánnak egymásnak jó éjszakát. A vendéglőből kiáradó világosságban látni lehet, hogy egy-két sétáló pár még andalog a sétányon, ezek a poetikusabb hajlamúak, kik például imádják I holdvilágot. Mert a holdvilág éppen most bukkant elő a hegyek mögül, smint agy lángoló tűzgolyó világitja meg a sétány sima utait, s hosszú sugarakat lopva be a sürü bokrok közzé. Egyik félrébb eső helyen elegáns férfi jár alá s fel, olykor meg-meg áll és tekintetét merően szegzi egy gyéren világított ablakra, a szíve olykor meg-meg dobban és valami delejes erő minduntalan oda vonja t .-kintetet arra az ablakra. Ott lakik „■©! a kedves, a drága-, a ki előtt csakhogy itt létét eltitkolja, egész délután késő estig a hegyek közt és az erdőben barangolt. Kaczagni szeretne az örömtől hogy az imádott- nak milyen meglepetést fog szerezni azzal a tervezett "éjjeli zenével és reggelre az ablakába tett, gyönyörű virágcsokorral. És n-ilyen boldogság lesz, ha majd letoppan hozzá s a keblére öleli, ami után n ár mindketten annyira sóvárognak. Arráhb a bokrok között valami álmodó madár, minha igent mondott volna, halk pitye- „• ésével erre a gondolatára Igen, igen úgy lesz! Hogy fog najd örülni az édes, a drája! Hiszen napról-napra azt írja, hogy: „Nélküled nincs semmi örömem, a vágy ■lemészt utánad. P-dig az orvos rendeletére még hat hétig itt k--ll maradnom, d.* a szivem megszakad addig érted, te egyetlen drága férjem. Oh bár naponta egy perezre láthatnálak, mert most érzem csak igazán, hogy mily végtelenül szeretlek, b--le veszek az ütánnad sóvárgásba. Éjjeleim lázasak és véresre harapom az ajkaimat ilyenkor. Oh minő pokoli gyötrelem távol lenni tőled te édes — te én drága mindenem — I stb Ezeket Írja naponta és ez a véghetetlen szerelem, rajongás egészen megzavarta a férj fejét annyira, hogy m jgszökött a hivatalból pár napra hogy láthassák egymást, azután majd köny- nyebb lesz kihúzni azt a néhány hetet, a mikor újra egymáséi lehetnek és belemerülhetn jk szerelmük bűbájos világába és a várakozás is köny- nyebb, ha oly végtelenül szérűvé vagyunk és ment ;n minden kétkedéstől. Már pedig Elza egy angyal, egy szent, és Aladár a legboldogabb ember a világon, hogy ily hű szívet a magáénak mondhat. Es képzeletében felújulnak azok az édes boldog órák, a miket rövid pár hónapi együt‘lé‘ük alatt át éUe'r. Mikor a- a hófehér »»»«Ke auiait lapnak két STmábSS----J \r k
