Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1894-09-16 / 37. szám
Kinevezés. A kereskedelemügyi miniszter Szent miklósi Novak Ferencz okleveles mérnököt a X. fizetési osztály első fokozatába királyi segédmérnök- nek nevezte ki. A polgári iskolaszék folyó hó 9-én Jantsovits Emil elnöklete alatt tartott ülésében tudomásul vette Finta Ignácznak Ó-Becsére igazgató tanárnak történt megválasztása folytán, itteni tanári állásáról történt lemondását; az igy megüresült tanári állásra, — annak kikötésével, hogy a pályázóknak latin nyelv tanítására kell képesítettséggel birniok és állomásukat deczember hó elejével elfoglalniok — az elnök pályázat hirdetésre felkéretett. Addig mig az uj tanár helyét elfoglalhatja, a Finta tanóráit Pivár, Kovalszki és Gyulafí tanárok vállalkoztak ellátni s betölteni, az ennnek következtében előterjesztett órarendet az iskolaszék elfogadta. A tanú lók beírása s leszámolásáról, valamint az iskolai év megnyitásáról szóló igazgatói jelentés, melyből kftünőleg a tanulók létszáma a múlt évhez képest tízzel fogyott, tudomásul vétetett. Szabó Ferencz német eleméri plébánosnak, a polgári iskola részére adományozott 45 darab értékes néprajzi s történelmi műért az iskolaszék jogyzőkönyvi köszönő tét szavazott és ezzel az ülés be is fejeztetett. A gyulai nő-egylet f. hó 18-án tartotta meg szokásos őszi választmányi ülését elnöke, gróf Wenckheim Frigyesné elnöklete alatt. — Az egy lethez terjesztett segélyezési kérvények tárgyalása és a pénztár állagának feltüntetése után határozatba ment, hogy valamint a múltban, úgy a folyó év őszén is 20 szegény gyermek részesül teljes téli ruházatban, azonkívül pedig élemedett munka képtelen szegények ruházattal ellátására 60 frt utalványoztatott. — Az egylet jövedelmének foko zására pedig jótékony czélu látványosság rendez, telik a f. évi november közepe táján, melyről kü lön helyen emlékszünk meg. Nagyszabású estélyt rendez a gyulai nő. egylet a tél, valószínűleg már november hó elején a Göndöcs népkerti pavillonban. Lesz tánczviga lom, megelőzőleg élőképmutatványok, amint ezt a Wenckheim Krisztina grófnő személyes elnöklete alatt csütörtökön délután tartott nő-egyleti választ mányi ülés elhatározta. A mulatság még most csal tervben van, de hogy megvalósul és pedig teljes anyagi s erkölcsi sikerrel, arra nézve máris meg van a garanczia ama örvendetes tényben, hogy az eszme tervezője maga a nemes grófnő, ki a tablói rendezésének feladatát is magára vállalta A nő egylet estélyének híre — mint az természetes is — örvendetes szenzácziót és lázas mozgalmat kelt úgy a gyulai, mint vidéki hölgykörökben. A szüret határnapját a városi tanács tegna délelőtt tartott ülésében folyó hó 24-ére állapított meg: ekkor kezdődik az összes szőlödülőkbon és tíz nap alatt kell béfejeztetnic. A termés hova tovább mindig kevesebbnek mutatkozik, a kevés bort azonban a termés minősége ellensúlyozza, — olyan lesz, mint a két év előtti volt, mely — ahol a maga valóságában szűrotett le, — jó hegyi boréval vetekedett. A katonai (közös hadseregre vonatkozó) ellenőrzési szemle következő napokon fog megtartatni: Gyulán október 2, 3 és 4-én, Békésen október 6 és 7-én, MezöBerényben október 9 én, Gyomait 11 és 12-én, Szarvason október 14, 15, 16 és 17 én, Orosházán október, Csabán október 15, 16 és 17-én ; — az utó ellenőrzési szemle pedig a szarvasi, gyomai, békési s gyulai járásokban Gyulán november 17-én, — az orosházi s csabai járásban pedig november 18-ikán. Halálozás. A múlt század közepén Gyulán letelepedett iparos családok egyik már élomodett-utóda özvegy Uferbach Simonné szül. Lavatka Alagdolna f. hó 14-én végelgyengülésben elhunyt. A hátruha gyott családtagok által kibocsátott gyászjelentés a következő: Vagyura Lipótnó szül. Uferbach Mag dolna a saját, valamint fia Frailer Gyula és neje Tőkés Hona; Uferbach Lajos és neje Kutschera Mária gyermekei Mariska és Gizella; valamint számos rokon nevében is fájdalomtól mélyen lesújtott szívvel tudatják a felejthetlen jó anya, nagyanya és rokon: özvegy Uferbach Simonné szül. Lavatka Magdolnának f. óv és hó 14-én éjjeli 11 órakor, a halotti szentségek ájtatoa felvétele után élte 78-ik évében végelgyengülésben történt gyászos elhunytét. A megboldogultnak hült tetemei folyó hó 16-án d. u. 4 órakor fognak a róm. kath. anyaszentegyház szertartásai szerint a helybeli németvárosi Szent József temetőben levő családi sírboltban örök nyu galomra tétetni; lelke üdvéért pedig az engesztelő szent mise áldozat folyó hó 17-én reggeli 7 órakor fog a róm. kath. anyatemplomban az Eg Urának bemutattatni. Áldás poraira) Békésről gyászlapot veszünk, mely Zolnay Béla s neje Hajnal Annának kis fiuk Pistának hosz- szas betegség után történt elhalálozásáról értesít. Áz égbe visszaszólt kis angyal temetése kedden délelőtt volt. Áldás és béke lebegjen kedves po rai fölött! Vésztő község képviselő-testülete hét furott kutat készíttet a községben, mely czélra 3000 forintot szavazott meg. A belvárosba vezető nagyhid szélesítési és gyalogjárókkal ellátó munkálatai serényen folynak. Az eddigi késedelmezés oka, hogy a gyalogjáró vastar tói a gyárban halmozott munka miatt nem készülhettek el a kivánt határidőre; múlt héten azonban megérkezve, azóta a nagyszabású munkálatok két- tőztetett erővel folynak, úgy hogy a gyalog közle csontvázat talál porladoznak ott melletti régi te fürdőnek sok kedés már egy hét múlva, a kocsi közlekedés pedig ét hét múlva meg lesz kezdhető. Az újonnan rés taurált hid nemcsak a város diszét fogja emelni, de a közlekedés kényelmességére és biztonságára is előnyÖB leend. Fütyül a szél, az idő már őszre jár, és pedig mondhatni átmenet nélkül a legforróbb kánikulából nem is őszre, hanem mindjárt őszutóra. A hévmérő, mely e hó elején még árnyékban 28 fokot mu'atott, most déli órákban 17—18 fokra megy napon, néhány eggel pedig jókora derek is voltak. Bekövetkezett volna már a tengeri szedés ideje is, a mi sajnos íz idén nem annyira dolog mint boszuság, mert úlnyomó helyen meddő foglalkozás. A szántás serényen folyik, noha erősen nehezíti a föld szá razsága, mert mondanunk sem kell, hogy esőnek még mindig híre hamva sincs. "Török-fürdő. A belvárosi iskala építésénél a régi török-fürdőket megtalálták Az épület déli részében valószínűleg hideg medenezék voltak jól be rendezett vízvezetékkel, melynek összes csővezeté két, 10 — 12 cm. átmérőjű égetett agyagcsöveket és kőcsatornáit megtalálták; az épület északi része három részre osztva, meleg fürdő volt; a vizet nedenezék alatti tüzelő alagutakon át melegítették fel; a fürdők feneke 3 cm. vastag csiszolt kőlapok kai volt kirakva, melyek veres czementbe voltak fektetve, valamint az összes medenezék is ilyen veres czementtel vakolva. A vizet bizonyára a Kö rösből, a keleti oldal veze:ékén nyerték, s a nyugati csatornákon folyt ki. A fürdőn kivül, az udvari részen pedig szabályos sorban 4 tak, melyek legalább is 300 év óta jeléül annak, hogy a nagytemplom mető egész odáig terjed. A régi nézője. Próba-bál a pavillonban. Tóth Ferencz helyből jónevü táneztanitó, akinek vezetése alatt egész ge neratiók sajátít ák el a tán ez művészetét, f. hó 8-án a Gön döcs kerti pavillonban rendezte nagy számú tanítványai s számos érdeklődő közreműködésév évenként, a táneztanitás befe jeztével tartani szó kott próba tánczvigalmai egyikét. A mulatság, me lyen 90 pár tánczolta a négyest, féuyes tanusá got tesz a mester szakavatottságáról s buzgó, oda adó fáradozásáról ; amennyiben a jövő előtánezosa és tánezosnői oly meglepő prociziiással és csinn lej térték a legnehezebb tánezokat is, hogy a szülő nem tudtak betelni az apróság szemléletével. A si került mulatság, melyből a kicsinyek mellett a fel nőttek is kivették részüket, a hajnali órákban ősz lőtt szét. A gyulai önkéntes tűzoltó testület parancsnok sága e helyen is köszönetét mond Werner Györg urnák áldozatkészségéért, mely szerint a gyulai ö kéntes tűzoltó egylet részére, a f. évi augusztus I 23-án történt tűzesetnél, az egylet tagjainak siker működésének elismeréséül 5 frtot adományozott. Útonálló katona. Cseroenák Mihály 101-ik gya logezrcdbeli tizedes, annak örömére, hogy a had gyakorlatról visszaérkezett Csabára, vasárnap este a vasut-utezai fatelepek előtt megtámadta Lehóczk Mihálynét, ki az időben kis leányával igyekeze hazafelé. Cservenák szuronyát rántva, mellen szúr az asszonyt, aztán pedig fojtogatni és a földön ü legelni kezdte. Arra baladók szabadították ki a k. tona kezei közül az asszonyt, ki most betegen fék szik, a katonát pedig a katonai őrjárat bekísérte tettéért el is veszi megérdemlett büntetését. Fogorvos Kovács J. Budapestről, ki már éve óta városunkba ellátogat, hétfőn 17-én ismét meg érkezik és rövid ideig működni fog. Műterme, min máskor is a „'Komló" szállodába 4-ik s/.á n alatt lesz. Öngyilkos főhadnagy. Denger János főhadnagy a 101. gyalogezredben, e hó 11 én Zágrábban, ho' e hónap 8-án helyeztetett át Csabáról ezredév együtt, eddig ismeretlen okból főbe lőtte magát Denger nagyon visszavonultan élt; bajtársai és íe lebbvalói szerették, becsülték mint derék, köteles ségtudó embert. — Lakásán a kincstári pénzeket melyeket a távollévő századparancsnok képvisele tében kezelt, a legnagyobb rendben találták meg. Megmarta a veszettkutya. Leitmann Ján csabai városi írnok egyik fiát Albertet, Vörös János gyanús kutyája megmarta. A fiút felszállitották Hőgyes-féle intézetbe Budapestre beoltás végett. Öngyilkosság a börtönben. Szabó Ferencz szt.-andrási napszámos f. hó 8-án a délutáni órák ban lerészegedvén, T. Nagy Márton temetése alkal mával garázdálkodott és botrányosan viselkedett ennek következtében a községi rendőrség által községi fogházba kísértetett, ahol is uadrágszijáv az ajtó sarokba felakasztotta magát és meghalt, főszolgabíró dr. Fuchsz Ede tb. megyei főorvos kíséretében a helyszínén a vizsgálatot megtartván konstatálta hogy a hullán semmi féle külerősza vagy önvédelem nyomai nem látszanak, s igy két ségtelen, hogy a halál oka öngyilkosság volt. 1 iránt vájjon a nevezett egyén által tanúsított botr nyos magaviselet indokolttá tette-e az elzáratást, vizsgálat folyamatban van. Vizbe fűlt Szilágyi László öosödi lakos lm nevű fia f. hó l én fürdésközben a Körösbe fűlt. TÜzhalál. Csík Róza 8 és féléves szt.-andrás leányka libát legeltetvén, pajtásaival tüzet rakott, a tűztől a leány ruhája meggyuladt, s a gyermek egész testén súlyos égési sebeket szenvedett, melyek nek következtében meg is halt. Az eset többek láttára történt, de a kis leány, halála előtt még maga eltudta szerencsétlen esetét beszélni, miért felelősségre senki sem vonható. Állategészségügy. Moző-Berény elöljárósága alul községi csordák kéuyszerbeoltábának elrendeléseid iránt kereste meg a vármegyét, ahová e hét folya k “tán a Szeghalomhoz tartozó cséfányi pusztán és n Horváth János bóditházai gazdaságában fellépett Isi száj és körömfájásról jött hivatalos értesítés. — ti Ugyanezen járvány azonban a tüzee-gyarmati ha-1 ii tárhoz tartózó akasztói pusztán megszűnt, ahol isis a zárlat feloldatott. L Henneberg G* (cs. kir. udváriazállitó) selyem- L gyára Zürichben, a privitmegrendelök lakására közvet- L lenül szállít: fekete, fehér és színes selyemszöveteket, | méterenként 45 krtól II frt 65 krig póstabér és vámmen- L tesen, sima, csikós, koczkázott és mintázottakat, damasz- tott slb. (miutegy 240 különböző minőség és 2000 különböző szín s árnyalatban.) Minták póstafordulóval küldetnek. Svájczba czimzett levelekre 10 kros és levelezőlapokra I kros bélyeg ragasztandó. 15. 13 _19. I. Sánta János) mint a gazdák és iparosok hitel-1* szövetkezetének elnöke, közgyűlési határozat foly-l' tán felhívja a szövetkezet tagjait, hogy részvénye- ' iket, beváltás czéljából, ez évi október 1 ig hozzá ' beadják. „The Gresham“ életbiztosító társaság Londonban. E társulat 45. évi jelentése, mely az le93.1 de.zember 4l-én befejezett üzletévrő! szól és a részvényesek! 1894. évi junius 7-éo tartott rendes közgyűlése elé terjesztő-1 tett, rendelkezésünkre állván, következő főpontjait közöljük.! Az 1893-ik evben a társasághoz 10.922 —egész életre és ve-| gyes biztosításra szóló — ajánlat nyujtatott be és 9633 kötvény) 73,023.675 korona tőkeösszegről lett kiállítva A díjbevételek levonva a visszbiztositásért fizetett összeget, kor. 10,725.477 60 fillérre rúgtak, mely összegben a korona 2,709 990 21 fillért) tevő első évi dijak bennfoglaltatnak. A kamatszámla mérlege a lefolyt üzleti évben korona 5,216 671'15 fillért tett ki, és a társaság jövedelmét a díjbevételekkel együtt kor. 23,942.148 751 i fillérre emelte. A társ ság az elmúlt évben kor. 8,952.871*04 Aliért utalványozott oly követelések alapján, melyek élelbiz- 1 tositási kötvényekből eredtek Lejéit kiházasitási és vegyes biztosításokra korona 1,881.966 46 fillért, viaszvásárlásokra korona 1,300 593 85 fillért fizetett ki a társaság az elmúlt év- ■ ben. — A biztosítási és járadékalapok a lefolyt üzleti évben korona 6,251.534-79 fillérrel gyarapodtak. Az aktívák főösz- szege 1893. deczember 31-én korona 131,435.657'!9 fillérre 1 rúgtak. Tőkebefektetések: korona 49.425-52 fillér angol állami papírokban, korona 401.616-77 fillér indiai és gyarmati kor. . mányok értékeiben, korona 25,428 802 40 fillér idegen államok 1 értékpapírjaiban, korona 1,311 343-33 fillér vasuli részvények,- elsőbbségek és garantáltak, korona 60,429.471*14 fillér vasúti és egyéb kölcsőnkölvényekben, korona 17,642 371*15 fillér a 1 társaság ingatlanaiban (ezek között vannak a társaság buda- . pesti és bécsi házai), korona 5,141.681.01 fillér jelzálogokban . és korona 21,130.945 84 fillér különböző értékekben. Ezeu Magyarországon 31 év óta működő előkelő biztositó társaság oly tekintélyes vagyonnal bir Magyarországon hogy az a legmesszemenőbb igényeknek is megfelel és igy teljes bizalmat érdemel. 226 1 _1 Di vatos lakásainknak korlátolt területe a leg- : kellemetlenebbül érezhető bármily javítás és átalakításnál, ha az csak egy szobára terjed is. Ha egy szobát csak a pa- 1 dozat közönséges festésénél is napokig nélkülöznünk kell, sok . kellem-tlenségnek vagyuuk kitéve az állandó sza<r által, melyet az olajjal festés okoz. Az évek hos-zú során át Chris»- toph Ferencz által Prágában és Berlinben gyár- . tott és gyakorlatilag jóuak bizonyult padlózat fénymáz nemcsak a befestésnél azonnal szárad, de teljesen szagtalan- is; mivégett az ezzel befestett szobát azonnal használatba vehetjük, anélkül hogy bármely kellemetlen szag vagy a padlózat ragadóssága által kény el mellen ésget okozna. Eme gyárt- máuyra hirdetési rovatunk által is felhívjuk a közönség figyel „ mét, és ez kapható az Osztrák-Magyat monarchia és Ncmet- v ország minden jelentékenyebb városában, Gyulán pedig 1- Féhn János özvegye kereskedésében ; megfigyelendő azon- a ban Franz Christoph név, minthogy ezeu gyártmány is utáuoztatik és értéktelen hamisítványok által terjesztet ik. Törvényszéki csarnok. „Nem szeretek dolgozni." A bűntető törvény szék e hó 10-én tárgyalta Boyovics István 24 éves, rom. kath. nőtlen, csavargó bűnügyét. Vádlott igen y derék, vállas ember, szőke nrczczal, aki jó benyo- :t mást tesz a szemlélőre, pedig fele gonosz . raffine- a fiákkal; most is alig néhány napja, hogy 6 havi : fogházát kitöltötte s már is bűntények halmaza terheli Innen Aradra ment s a kávéházakat dézsmálta, majd onnan ez év julius 13-án Orosházára utazott s ott idegen név alatt (Szabó János) koldulgatott, s majd 15-éa Kovács János kerítésén át az udvarba mászol'; hogy annak boltját feltörje, de az ebet k csaholása s egyébb zaj megugrásra készleté, ösztö nétől tovább hajtva, csakhamar Osztrolucki János 1 boltja elé vetődött, hol Ifa láb magas keriléseu á- az udvarba jutott s itt magtárt, boltot feltört, hon s- nan kenyeret, szalámit, aprópénzt, szóval mit könnyi f. szerrel elemelhetett, elvitt. Sorsa azonban egy ren á dérrel hozta össze, kinél személyazonosságát — . a Szabó János és Bogovics Istvánnal — igazoln nem tudta s e mellett engedelem nélkül koldult r- «miért is a rendőr nyomban letartóztatta s a köz * ségházára kisérte, hol beismerte összes gaztetteit !• A törvényszék összes bűntényéért lopás vétség, lo j pás kísérlete, lopás büntette s a kihágási törvén) 43. és 66. §§-niba ütköző kihágások njiatt vétkes nek, i lelve bűnösnek mondotta ki, s ezért 3 év fégyházra s 5 évi hivatalvesztésre, s political jogai- 18 nak ugyanannyi időre leendő felfüggesztésére itelte is Vádlott azon kérdésre, hogy miért tette ezen tol a vnjlásokat, egyszerűen azt felelte: „mert nem szeretek dolgozni." Az ügy felebbeztetett. íz ICözgazdasagf. 1- --------*> A. munkáskérdés* (A békésmegyei gazdasági egylet emlékirata) ^ (Folytatás.) 8 IV. 0 Mik lennének tehát azon teendők, melyei k által a munkásosztály helyzetén segíteni, bajaika i. enyhíteni lehetne. Szerény nézetünk szerint ez a kérdés annyin 1 fontos, hogy úgy a gazdaközönség, mint a nemei 1 vármegye, — de sőt és talán első sorban az állam a kormány egyesült jóakaratu törekvése és áldozat készsége is kell, hogy közreműködjék ezen agrár .e socialis bajok gyökeres orvoslásánál. Hogy mit várunk a gazdaközönségtől, annal . néhány szóban szabad legyen itt is kifejezést ad 31 nunk azon óhajunk kíséretében, hogy a gazda legyei fc a munkás iránt mindig igazságos, méltányos él k bánásában humánus, kívánja meg a munkástól i tisztességes viselkedést, a reá bizott munka pontoi j, teljesítését, de ne kívánjon attól ereje feletti mun kát. Teljesítse mindenki cselédjei, munkásai iránt S kötelezettségét lelkiismeretes pontossággal, hog; 8 soha so lehessen a munkásnak oka a munkaadó I igazságtalansággal vádolni, mert az ilyen eljárái mellett a munkás is javul; erkölcseibon nemesedik ; tisztesség érzete a munkaadó irányában önkénytelenül is fel fog ébredni, mi által már egy nagy lépés leend téve azon czél felé, melyre úgy a saját, mint az emberiség átalános érdekeinél fogva törekednünk kell. — De mert az emberi természet ismerete után nem remélhető, hogy valaha létesüljön olyan ideális állapot, mely szerint mindenki a tisztesség, igazság, szeretet és jó erkölcs utján haladjon, gondoskodni kell oly módokról is. melyejc lehetségessé kell, hogy tegyék azt, miszerint az állami akarat s a társadalmi rendet biztositó elvek,- az embereknek ellenkező törekvései daczára is érvényesüljenek, vagyis czélszerü és üdvös intézményekkel kényszer utján valósítani meg azon eredményeket, melyek a tisztesség, igazságszeretet U jó erkölcscsel önként járnak. Nem lehet a gazdát csupán a cseléd vagy munkás becsületessége és |jóindulatától függővé tenni, épugy. mint nem a cselédet csupán a gazdának ilynemű erényeitől, de kell, hogy egyik épugy, mint a másik hozzá juthasson igazaihoz, a másik félnek ezen erényei nél- Ikül is! V. Térjünk át a panaszokra, s kezdjük az aratáson, miután tagadhatlanul ez a munka bir a szegény ember előtt — és méltán, — legnagyobb I fontossággal 1 Szabad legyen nehány évtizeddel visezatekin- ' fenünk, hogy a mai állapotokkal összehasonlítást j tehessünk. t A békésvármegyei gazdasági viszonyok, né- Mhány évtized alatt, átalakuláson mentek keresztül, I)— bár belterjesnek még ma is kevés gazdaság' t rendszere nevezhető. — de bizonyos irányban mégis- egy nagy lépés történt e tekintetben is előre. A mi 3 munkásaink hozzá voltak szokva ahhoz, hogy 5 -6 M hétig arassanak, s a gabonát kevesebb dologgal, Jmint ma is, kévébe kötés és keresztbe rakás helyett,- csak vontatókba hányják össze. S midőn az arató 8 rész elnyomtatásával készen voltak s a nagy meny- 1 nyiségben vállalt feles- és harmados kukoricza- J termést betakarították, hozzá fogtak a nyomtatáshoz s nyomtattak bizonyos részhányadért uj évig, olykor tavaszig is A buzakivitel élénkülése, | különösen a piros n és aczélos búza iránti élénk kereslet arra ösztönözték a gazda-közönség egy részét, hogy korán i-. vethesse piac/.ra terményét, másrészt, hogy ezen b termény a kereslet kívánalmának megfelelő legyen. y Tehát, hogy ezen feltételeknek megfelelhessen a gazda, szükségessé vált az eddigi 4—6 heti aratási , I dőt 3, később két hétre szállítani le. A hosszas és ,1 Iköltséges nyomtatási műveletet pedig a gyorsabb 1- és biztosabb. — s természetesen olcsóbb gőzcséplő- lk gép munkájával helyettesíteni. — Tagadhatlan, hogy 'Ma munkásosztály ez által egy megszokott keresettől r. lett megfosztva, s az nj helyzetbe, — mely vár- z megyénk területén elég rohamosan vitetett keresz10 Itül, — nehezen találta bele magát, s a most szó- j Ikásos két heti aratás alatt nem is kereshetvén (. annyit, mint kereshetett akkor, midőn két, három 11 annyi ideig dolgozott. S abban teljesen is igazat Mkelt adni a munkásnak, mert a hol akkor 20 pár aratót szerződtetett a gazda, oda most legalább ;8 30—35 párt szerződtet s igy a kereset egy-egy munkásra, majdnem felére szállott le. Persze, a munkás soha sem nézte azt, hogy piros, aczélos-e az a búza; fehér e az az árpa, a mit a hosszas aratás alatt keresett, mert nála eladásra úgy sem f• került, kenyérnek pedig jó volt a sziliét vesztett 8 gabona is, csak az volt óhajtása, hogy minél több. ■n legyen az.
