Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1894-09-09 / 36. szám
Törvényszéki csarnok. A gyilkos ítélet hirdetése. A gyulai kir. tvszél büntető bíróságánál e hó 3 ón lett kihirdetve Kurte Juliénak Örley Mária gyilkosának másodfokú ítélete Elsőbiróságilag az ítélet 15 évi fegyház volt; má sodbiróságilag annyiban lett még szigorúbb, hogy vizsgálati fogságából mi sem tudódik be, hanem a kir. ítélőtábla keltétől — aug. hótól — számittatik az ítélet. Kurta Julis ezúttal is igen csinosan, tisztán jelent meg a bíróság előtt, s úgy az ítélet hirdetést megelőzőleg, mint aközben is jó kedélyhangulatban volt, s a hozzá intézett azon kérdésre, hogy felebbez-e ? „apellálok* felelt mosolyogva, s úgy hagyta el a törvényszéki termet, mint egy ose- lédleány, ki egy csirkét ölt s azt kedelyeson meg- kopasztotta, a megilletődésuek, vagy megbánásnak legkisebb nyoma nélkül. A békési gyilkosnő Szikom Máriát vizsgálat befejezése után a békési kir. járásbíróság fogházából a központi fogházba szállították be, mivel azonban némely hiányok pótlása vált szükségessó, vádlottat újra kivittők Békésre; de még a kocsin, mi dón megvolt vasalva, s erős fedezettel ment, még akkor sem nyugodott, mert az őt megbámuló közönséget leköpdöste, szidalmazta, úgy hogy alig lehetett féken tartani. A kis galambászok. Dávid Mátyás 14 eves, János öcscse 12 éves és Szabó Ágoston 14 éves endrődi kis fiuk összebeszéltek, hogy Szabó Bandi pajtásuktól (Szabó Endre endrődi jegyzőnek a fia) ki tőlük mint közeli szomszédjuktól egyizben egy galambot elvitt, most visszaveszik; igy aztán febr. 27-én este mindhárman összeállnak s a legfiatalabb Dávid Janival a több mintegy ölnyi kerítést meg- mászatják, s midőn ő már az udvaron volt az utcza ajtót az ott függő kulcscsal kinyitotta, két társát] beeresztette, s azután egyesült erővel a kamara aj-B táján levő lakatot letörték s ott kényük kedvükT] szerint pusztítottak, s 8 galambot magukkal vivénJ szépen elillantak. A dolog azonban már másnap kitudódott 8 a kis delikvensek felett igy e hó 6-ánJfl ült törvényt az itteni büntetőbíróság s mindeniket — tekintve 16 éven aluli korukat — 2—2 heti fogj ságra ítélte. Furcsa jelenet volt, midőn a legkiseh bik vádlott ítélet hirdetés után hangosan oda szól a másik vádlott báljához: „ de Matyi, én haza mer gyek édes anyámmal, majd kitöltőd to az egészet,1 erre ráadásul mindjárt megszólal az épen jelenlevő Dávid fiuk édes anyja is „de vajon tekintetes vrak\ nem lesz ezeknek a gyermekeknek semmi bajuk, ha -j hétig Gyulán maradnak, ki gondozza őket?* A kirí ügyész nyomban megnyugtatta a féltő anyát, hogJ ne féljen, a gyerekek jó helyen lesznek, gondozzák ott őket, s mi a fő, nem fognak csavarogni. Az Ítélet igy jogerős lett, a három kis honfi most 2 hétig a gyulai fogházban fog mosdani, öltözni, de nem galambászkodni. IZöz^azdaság:. A munkáskérdés. (A békésmegyei gazdasági egylet emlékirata) (Folytatás.) II.. De lássuk, mi tulajdonkép a munkások panasza P Miért lázongtak?... S vájjon jogos volt-e az ő mozgalmuk, melynek néhány áldozata is lett, számosán pedig hosszabb, vagy rövidebb időre elvesztvén egyéni szabadságukat, sötét börtönben elmélkedhettek az emberi gyarlóság, az emberi kapzsiság és telhetetlenkedés megfejthetetlen problémái feletti Azt mondják, hogy a kereset oly szűk, a munka oly kevés, — s az is oly rövid időre van ős8zehalmozva, hogy a napszám és egyéb szak- mánymunkából élő nép nem képes a saját és családja szükségletét megkeresni. Panaszolják, hogy a részes kukoriczaföldek után: terhes szolgálmányokat kell teljesíteni, s az úgynevezett „uzsora“ oly nagy, hogy a legkedvezőbb körülmények között is drágán vette meg résztermését a vállalkozó munkás. Keveslik a napszámot, vagyis az ebből származó keresetet, keveslik különösen azért, mert keresetük nem terjed ki az év minden szakára, hanem csak a pár nyári hónapra. Drágálják az aratást, mert 12—14-én kapják azt meg, a miért nemcsak aratniok, de a szalmás gabonát behordani s esetleg elcsépelniök is kell. A szegÖdvény-gabona silánysága ellen cseléi és szakmányos egyaránt- panaszkodik; mondják zék hogy némely gazdánál nem gabonát, hanem való 'rta ságos rostaaljat kapnak. »te. Sályosnak és igazságtalannak állítják az „út ná- adót“, mely különösen a zsellérre súlyosodik, a k >gy pedig tulajdonkép az utat — igája nem lévén, — i a nem is használja. tik Keservesnek panaszolják a kubik munkát, £ sz- hol a munkás erős dologgal bár, de jó keresetei lir- találna, ha a vállalkozók és fizetett alkalmazottjaik m- nem nyúznák. re, Panaszolják, hogy a szegény embernek sehol , s sincs igazsága, s panaszával rendszerint elutasítják ie- a nélkül, hogy jogos igényeiknek hely adatnék s tg- részökre igazság szolgáltatnék, ak Kifogásolják, hogy gyermekeiket, — a kik a háztartás gondjait közremunkálásukkal már enyhítőt hetnék, szülőiktől s keresetűktől elvonják, s 12 éves korukig épen a legszorgosabb munkaidőben n. naponkénti iskolába járásra kényszerítik, s ha mu- laszt, — mert hogy a család élhessen, dolgoznia j kell, azonnal pénzbírsággal sujtatik. Panaszolják, hogy épen a legnagyobb munka idején hívják be a katona családtagokat, s haza ja eresztik, midőn már kereset alig van, s igy kóny- 5 télén a család terhére lenni s az anélkül is szűk keresetből élni, behívják a helyett, hogy ezen időre *’ a szolgálatban levőket is haza bocsájtanák 4 — 6 ?! hétre, a mely által a család keresetét szaporítanák, . de sőt eltekintve a közgazdasági haszontól, az állam / is nagy megtakarításokat érhetne el. I Végre a munkások egyik eminens panaszát g képezi az is, hogy nem engedtetik nékik munkás- I körök alakítása, a hol ők bajaik orvoslására írt 'a keresnének, s a hol megbeszélhetnék közös eljárást (. igénylő ügyes bajos dolgaikat. Ezek és még több más esetek minden esetre | olyanok, hogy legalább figyelembe veendő s orvos- | lásukra úgy a törvényhozásnak mint a vármegyé- ) nek, községnek s minden jóérzésü s igazságszerető i egyénnek meg kell tenni a lehetőt, hogy a valóban t létező bajok orvosolva legyenek s ez által a köz nyugalom helyreáliittassék s a munkások jóléte lehetőleg emeltessék. I ' I . Nézzük már most, mi a való és mi a képzelt sérelem azokból, a melyeket fentebb röviden felsoroltunk. — Lehetőleg tárgyilagosak óhajtunk lenni, 1 mert nem szeretnők, ha akár a gazdaosztály vádolna bentiünket lázifással, socinlistikus tendentiákkal; akár a munkásosztály magyarázná oda szavainkat, hogy mi a gazdák pártját fogjuk s az ő érdekeiket akarjuk a munkások igazai ellenében megvédelmezni. Szándékunk lehetőleg azon téren maradni, melyet egy igazságos, érdektelen bíráló elfoglalhat, s nem legyezgetni sem az egyiket, sem a másikat, de nem is takargatni sem ennek, sem amannak nem helyeselhető álláspontját, hanem kimondani a nézetünk szerinti igazat még akkor is, ha az, az egyik vagy másik félnek nem is lenne egészen 1 szája íze szerint való, mert czélunk nem az, hogy akár a gazdát a munkás iránt, akár a munkást a 1 gazda iránt még jobban elidegenitsük, hanem az, hogy a köztük tátongó űrt betöltsük s meggyőzzük arról, hogy az igazság és méltányosság útján haladva, s becsületesen teljesítve egymás iránti kötelességeinket, a legbiztosabb útat választjuk arra ] nézve, hogy a megzavart társadalmi Tendet helyre- I állítsuk, hogy egymást ne ellenságnek, hanem test- r vérekül tekintsük. (Folyt, köv.) * Vekerle Sándorné legújabb jól sikerült arcz képe ékesíti a „Jókai“ czimü hetilap díszes czim- t lapját. A képhez Keleti O. Lajos lapszerkesztő irt t nagyon érdekes és jellemző közleményt, hűen leir- a miniszterelnök családi életét. Beksics Gusztávné, , a társszerkesztő is egész fényében bemutatja az ő ékes irói tollát. Nemkülönben ügyes és kitűnő költői elbeszélést ir e számban Prém József s ügyes poétánk Somló Sándor. A legérdekesebbek egyike még kétségkívül Beksics Gusztáv gyönyörű leírása Somogy vármegyéről. Még egész sora következik az * érdekes közleményeknek. — Megemlítjük még, hogy a „Jókai* kiadói megvették a „Magyar Nők Lapja“ tulajdonjogát s igy egyesülvén a két lap — „ Jókai* Magyar nők Lapja czimet nyert. Olvasóinknak melegen ajánljuk ezt a legszebb és legtekintélyesebb magyar heti lapot, melynek előfizetési ára : negyedévre I forint s 75 krajezár. s d Budapesti Hírlap. Az ujsúgcsinálás egyik fő- ;, feladata: a közönség helyes, gyors s pontos értesi- tése. Még száz éve sincs annak, hogy a magyar sajtó csak a Bécsből kapott legmagasabb engedély- lyel vehetett tudomást a külföld eseményeiről, igy i is csak hetek múlva. Ma huszonnégy óra sem mul- hat el, hogy a közönséget ne értesítsük nemcsak hazánk, hanem az egész világ nevezetesebb eseméi nyeiről. Távirat, telefon, éber levelező a világ mind t a négy tájékáról s az ország minden népesebb pont- ! járói hirt adnak mindarról, a mi igényt tarthat a művelt ember érdeklődésére. Tudósításaink e rengetegéből kiválogatni és megrostálni, ügyesen és tetszetősen feldolgozni azt, a mi a közönségre nézve szükséges, hasznos és érdekes: ebben a Budapesti Hírlap fennállása óta eddig utói nem ért példaadással járt elöl, mert szerkesztőségünket az a meggyőződés vezeti munkájában, hogy a közönség semmit sem várhat el annyira újságjától, mint azt, hogy pontosan, megbízhatóan és lelkiismeretesen legyen tájékoztatva. Ez a közönség igazi anyagi és köz- művelődési érdeke, ez a mai zsurnalisztika fejlődési iránya. Ott pedig, nevezetesen azokban a rovato'.ban a hol magának a Budapesti Hirlap-nak a véleménye, ítélete, iránya, karaktere, egyszóval egyénisége nyilatkozik meg, tizennégy évi tüzpróba után már mindenki tudja, hogy mit várhat a Budapesti Hírlap-tói. Az előfizetési föltételek a következők: egy hónapra 1 frt 20 kr; negyedévre 3 frt 50 kr; fél [évre 7 frt; egész évre 14 frt. Vidékről legczélsze- rübb a postautalványon való előfizetés. Czim: Budapesti Hírlap kiadóhivatala Budapesten, Vili. kerület, Rőkk Szilárd-utcza 4. szám és József-körut 5. szám. sz. határozatával, különösen a község árva ügyeinek Írásbeli vezetése tekintetéből felállítani rendelt irnoki állásra évi 360; frt fizetés mellett pályázat nyittatik, s felhivatnak mindazok, kik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy erkölcsi magaviseletükről, képzettségük s előző szolgálatukról kiállított bizonylattal felszerelt kérvényüket hozzám f. hó 21-ének d. U. 5 órájáig annyival inkább adják be, mert a későbben érkező folyamodványok figyelembe vétetni nem fognak. A választás folyó hó 22-én d. e. 9 órakor fog "íétegyháza község közházánál megtartatni. Gyulán, 1894. szept. 1-én. 2i8. i-2. Kövér László, főszolgabíró.
