Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894-09-09 / 36. szám

tea vm. főorvos és a kir. dllamépitészeti hivatal fő nőkének rendszerinti havi jelentéseik tudomásul vétettek« Körös-Tarosa és Orosháza községek képviselő testületéinek az 1895. évi községi közmunka felé nek kötelező megváltását kimondó határozataik jova hagyattak. Békés községének az 1893. évi közmunka na pok törlése iránti kérelme kedvező elintézést nyert — M -Berény községének községi közmunka ügyben felebbezése a kereskedelmi miniszterhez lett fel terjesztve. A vésztői indóházi kőút kiépítése tárgyában kötött szerződéseket jóváhagyó kereskedelmi mi ^ niszteri rendelet, a vonatkozatos összes iratokkal további intézkedés végett | vármegye alispánjának kiadatott. P.-Földcáron kir. pósta felállításáról értesítő n.-váradi posta és távirda igazgatósági átirat, tudó másul vétetik. A m.-berényi indóházhoz vezető kőáton, a vám szedési joff meghosszabbítása érdekében, javaslattal egy ujabb°felterjesztés tétetik a szakminiszterhez. Végül a gyulai lóvonatú vasút Kossuth-téri közigazgatási pót bejárása elrendeltetik, mely tár avatásnak határideje f. év szeptember 10-re, gyű lekezési helye pedig a gyulai városház tanácsterme tűzetik ki, a bizottság elnöke a vármegye alispánja, tagjai Oláh György főügyész és Haviár Lajos kir mérnök, melyre az összes érdekeltek meghivatnak Utasittatván Gyulaváros polgármestere, hogy ezen tárgyaláson Gyulaváros érdekeinek, kellően képvi- seltetóséről gondoskodjék. Még egy néhány kevésbbó közérdekű folyó ügyek elintézése után, az árvaügyi felebbviteli kül­döttség ülésezett, elintézve egy pár felebbezest, az ülés a késő délutáni órákban bevégződött. A békésmegyei közművelődési társulat. Többeknek óhajtása volt az, hogy megyénk egyetlen tudományos czélú társulata a békésme­gyei régész és művelődés történelmi egylet mű­ködése körét tágítsa ki s közművelődési társu­lattá alakuljon át. Az egylet f. év jun. 4-én tar­tott gyűlésén Oláh György és dr. Karácsonyi János urakat bízta még, hogy ilyen irányú alap szabály tervezetet készítsenek. A tervezet elké­szült s mivel az megyénk minden fiát érdekli, azt hozzá szólás, esetleg a szükséges javítások indítványozása végett ezennel közöljük s kérjük megyei laptársainkat, hogy ugyanazon czélból szintén szíveskedjenek közzé tenni. A békésmegyei közművelődési társulat alapszabályainak tervezete. I. A társulat czime, pecsétje, székhelye. 1. §. Czim: „Békésmegyei közművelődési tár­sulat.“ 2. §. Pecsét: A megye czimere a czimbol es az alakulás évszámából álló körirattal. 3. §. Székhely: Gyula város. II. A társulat czélja. 4. §. A társulat főczélja: a magyar nemzeti szellem ébresztése és megőrzése. Közelebbi czéljai : a) A megye múltjának földerítése, b) Jelen állapo­tának természettudományi, nép és földrajzi ismerte­tése. c) A magyar nyelv terjesztése. III. A czél elérésének eszközei. 5. §. a) Ismeret terjesztő Kiolvasások tartása a megye különböző városaiban és községeiben. b) Nyilvános, tudományos könyvtár berende­zése és gyarapítása Gyulán. c) A magyar nyelv él hazafias szellem ter­a nemes nő? az én feleségem? Szörnyűség, ha meglátták volna! Szerencse, hogy kiléptem! De ne nézzen úgy, feleljen, hogyan alázhatta meg magát annyira, az én feleségem, hogy egy olyan nőhöz elmegyen, a ki . . . — Szeretője I — Nos igen, hát legyen 1 De hát magja,.] maga csak nem léphet be olyan házba, ahol en­gem nem szeret az asszony 1 maga a feleségem! — A kit gyűlöl 1 — A kit tisztelek! — A kit gyűlöl. — A kit gyűlölök úgy, de úgy, mert hideg, büszke, nem tud megbocsátani! S a ki viszont gyűlöl engemet, úgy, de úgy hogy elment és bosszút akart állani azon a teremtményen, a kinél szórakozást keres minden modern férj, midőn felesége duzzog. És e szörnyű gyűlöletből azt látom, hogy te nem vagy oly hideg, oly büszke, a milyennek látszol. Azt érzem, hogy még sze­retsz ! Igen, szeretsz! Mert csak azon elveszett tárgyat keressük, a mely értékes nekünk. S te elmentél visszakövetelni engemet, a ki mindig is csak a te jogos tulajdonod valék. A ki bár- mint veszekedik is, csak a te kezeid által kiván ápoltatni, ha beteg. A ki a nemes társat tisz­teli benned, — a ki haragszik önmagára, hogy kitaláltad bűneit. És most kérlek, bocsáss meg 1 Lássad, rég megtértem volna ha, nem duzzogsz, ha a régi kedves vagy, ha nem látod meg az én kis hibáimat. Az igazi szerető nem látja válasz­tottja arczán a csúfságot, nem kutatja a hibábat Szeress hibáimmal és ha szeretsz, szivedben min­dig találsz mentséget számomra! Nos! felelj! édes feleségem 1 akarod-e a régi, jó viszonyt fönn­tartani t Felelj, tudnál-e szeretni annyira, hogy elfeledd a mai napot? — Gyűlöllek! — suttogá az asszony, de nem ismételhette, mert férje ajkai lezárták az övét Ba Gy. Vili A tisztviselők hatásköre. 14. §. Az elnök a társulat képviselője a ha­tóságok és harmadik személyek irányában. O hívja össze a közgyűléseket s a választmányi üléseket, ezeket vezeti és csak a szavazatok egyenlősége ese­tében szavaz. Sürgősebb fizetéseket 20 frt erejéig utalványoz, de ezt köteles utólag a közelebbi vá­lasztmányi gyűlésnek jóváhagyás végett bejelenteni. Kötelessége az alapszabályok megtartására ügyelni s joga van a pénztárt bármikor megvizsgálni. 15. §. Az alelnök a működésében akadályozott elnököt helyettesíti. 16 §. A jegyző végzi a társulat írásbeli teen­dőit. Vezeti a jegyzőkönyvet, szerkeszti a társulat kiadványait, a társulat működéséről jelentést tesz, nyilvántartja s a pénztárnokkal közli a tagok név sorát. Fáradozásaiért évenkint a választmánytól meg­szabott tiszteletdijban részesül. 17. §. A másodjegyző esetleg az akadályozott jegyzőt helyettesíti. 18. A muzeum igazgató a Békésmegye tulaj­donát tevő (régiségekből, kézirat, könyv , képtárból s egyéb tárgyakból álló) gyűjteményére gondot vi­sel, azt rendszeresen felállítja, pontos jegyzéket ve­zet, megszabott időben a gyűjteményt a közönség­nek bemutatja, a gyűjtemény gyarapodásáról vagy állapotáról jelentést tesz, a megyében talált régisé gek megszerzéséről gondoskodik. Mint a könyvtár őre a könyveket csak 1 hónapra s elismervény mel­lett adhatja kölcsön ; az arra rendelt olvasóterem­ben pedig a kiszabott időben az egylet tagjainak rendelkezésére bocsátja. 19. §. A pénztárnok — ki a muzeum igazgató­val egy személy lehet — a társulat pénzügyeit gon­dozza, a kiadásokról és bevételekről rendes naplót vezet, kifizeti az elnöktől aláirt nyugtatványokat, a választmányi gyűléseknek évnegyedes, a közgyű­lésnek évi jelentést tesz s azt legalább egy héttel előbb az elnökhöz benyújtja, hogy azt a számvizs­gáló bizottság által megvizsgáltathassa. A bátraié kosok névsorát márczius és szemptember hóban az elnökhöz beterjeszti. O küldi szét végre a társulati kiadványokat. A pénztárnok — kivált ha egyúttal múzeumi igazgató is — a választmánytól megszabott 150 frtig terjedhető tiszteletdijban részesül. 20. §. Az ügyész a társulatnak jogi tanácsosa és anyagi érdekeinek az elnöktől nyert meghatal­mazás alapján védője. IX. A választmány. A választmány az elnök összehívására rende­sen évnegyedenkint Gyulán vagy a körülmények szerint a megye valamely más pontján tarthatja üléseit. 21. §. A választmány hatásköréhez tartozik a közgyűléstől hozzáutalt ügyek megvitatása és elin­tézése, a társulatba való fölvétel megtagadása, eset­leg egyes tagok kizárása, a tisztviselők tiszteletdi­jainak megállapítása, a jutalmazásra ajánlott magyar nyelvterjesztők, vagy a magyar nyelv tanulásban nagy sikert fölmutató tanulók jutalmainak kiutal ványozása, a kevésbé sürgős és a 20 irtot megha­ladó kiadások megtételére az elnöknek adandó meg­hatalmazás. , Hasonlókép a választmány bízza meg az elnököt és jegyzőt a szerződések aláírására, úgy hogy az ekként irt szerződések az egyletre kötelező erővel bírnak. Végül a választmány két azzal meg­bízott számvizsgáló által az évi számadást megvizs­gáltatja. Békésvarmegye közigazgatása (1894 első felében.) (Folytatás.) III A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszté­rium ügykörére nézve. A folyó 1894. év első felében a kir. tanfel­ügyelő 98 tantermet látogatott meg, mely iskola látogatásairól havi jelentéseiben beszámolt. A vármegye 231 iskolájának 346 tanítója mind bírja a magyar nyelvet tanítói képességgel. Ehhez képest mindenütt tanittatik is a magyar nyelv a törvény követelményeinek legnagyobbrészt megfelelő mértékben. A hol e tekintetben a tanítás eredménye nem ütötte meg a kellő mértéket, mint Kétegyházán a gör. kel. iskolákban, ott az iskolák megintését eszközöltük ki, s a nevezett iskolát a 2-ik megintés után küldöttség által is megvizsgál­tattuk, a midőn a megintés kielégítő sikerét tapasz­taltuk. Nagyobb nehézséget okoz az iskolák tulné- pessége, illetőleg a-- kellő osztályok és tanítói állo­mások hiánya. Ugyanis, hogy a törvény ama köve­telményének, hogy egy tanteremben 80 tanítvány­nál több ne tanittaBsék, megfelelhessünk, szükséges volna még 161 tanítói állomás rendszeresítése, mely állomások felekezetek szerint a következőkép osz­lanának meg: a róm. katholikusoknál kellene még 34, a görög keletieknél 3, az ev. reformátusoknál 47, s ugyanannyi az ágost. hitvallásunknál, — E tulnépes iskolák szétosztása iránt egyébként még a folyó évi január 15-én 86. kb. sz. a. az egyházi főhatóságokhoz fordultunk. IV. A m kir. igazságügyi minisztérium ügykörében. Az igazságügyi szakra vonatkozó s tisztelettel ide zárt kimutatás adatai szerint a lefolyt félév kezdetén a gyulai kir. törvényszéki fogházban a rablétszám 62 férfi és 8 nő volt, e létszám a fél­évben szaporodott 146 férfi és 31 nővel, fogyott 154 férfi és 25 nővel, a félév végén tehát maradt 54 férfi és 14 nő. A fenmaradt létszámból elitéit fogoly volt 42 férfi és 11 nő, felebbezés alatt áll az ügye 5 férfi és 2 nőnek, vizsgálat alatt van 7 férfi és 1 nő. A félévi rabtartási költség 2170 frt 26 krt tett ki, melyből a foglyok munkakeresménye által meg­térült 400 frt 89 kr, az államkincstár által meg térítendő összeg tehát 1769 frt 37 kr. A törvénykezés ellen a közönség körében panasz nem merült fel. V. A kereskedelemügyi m. kir. minisztérium ügy­körében. Az útadóra és az útadó kötelezettségre vonat­kozó kimutatás szerint 40,131 frt 10 kr maradt julius 1 én hátralékban útadóban, 2471 kézi nap pedig leszolgálatlanul. Az intézkedések a bebaj tásra és a leszolgáltatásra nézve megtétettek, bár az utóbbira nézve a nehézségek csaknem leküzd hetlenek. A műútak 1600 frt, a földutak éra 920 frt készpénz és a természetben leszolgált erő lett fordítva. Helyreállítás alatt volt 8 db. műtárgy mintegy 1800 frt költséggel. Nagyobb uj építkezések a következők; a) a kótegyházi koutépités, mely befejeztetett és felülvizsgáltatott, költsége 34,102 frt 29 kr. b) A gyulai sertésrakodók közötti kövezés, mely szintén felülvizsgáltatott s 5637 frt 43 krba került. c) Munkában van a gyomai holt-körösi hid mintegy 19,800 frt költséggel. d) Megkezdetett a szarvasi holt-körösi vashid, mely időközben az állam által vétetett át s költ­ségei 36,000 írttal előirányoztattak. e) Az építés alatt levő csaba-ujcsabai kőút 46,000 írttal, s f) a osorvási kőút 38,400 frttal vállalatba adatott. A sárréti indóházi kőútak bejárása megtör­tént s a kivitel biztosítása a földmunkák és al­építményre. a legközelebb foganatosittatik, sőt a vésztői út 50,000 frt költséggel valószinüleg még ez évben kiépül. A vármegye területén 578 darab gőzkazán állott működésben, 84 darab megvizsgáltatott, szemle nem tartatott. A posta és távirda ellen panasz a közönség körében nem merült fel. 4 VI. A m. kir. honvédelmi minisztérium ügykörében. A vármegye területén a lefolyt félévben Csa­bán a cs. és kir. 101. sz. gyalogezred egy zászló- alja s ugyanazon ezred hadkiegészítő parancsnok­sága és Gyulán a m. kir. 2-ik honvéd gyalogezred két zászlóalja és a m. kir. 2-ik honvéd huszár­ezred 3 százada voltak állandóan elhelyezve. Az idei fősorozás márczius és április hóna­pokban kedvező eredménynyel fejeztetett be. Ösz- szeiratott összesen 4660 hadköteles. A fősorozásról elmaradt 403. A megjelentek közül besoroztatott 1439 az ujonczjutalékba, 266 a póttartalékba, összosen 1805. Az utóállitások a védtörvényhez kiadott uta­sítás értelmében havonként pontosan megtartattak. (Vége köv.) Hírek. Tallián Béla kitüntetése. Vármegyénk főispán­ját O Felsége a király csongrádmegyei főispáni állá­sától saját kérelmére felmentette s buzgó, sikeres munkálkodásának elismeréséül és jutalmazásául a Szt-Islván rend kis keresztjével tüntette ki. Békésvár­megyére nézve ennek jelentősége az, hogy Tallián Béla immár kizárólag Békésvármegye kormányzatá­nak élén marad, mi e vármegye érdekeit tekintve, felette kívánatos is volt, s mit örömmel vesz tudo­másul e megyének minden lakója, s másrészt jelen­tőséggel bíró ez esemény azért is, mert a kitünte­tés azon egyént érte, ki már két év óta áll megyénk ólén, mint a kormánynak e megyében mandatariusa, kit ennélfogva s az általános rokonszenvnél fogva, melyet e megye minden részében egyénisége iránt felkelteni tudott, a magunkénak tartunk, s mert to­vábbá a királyi kegy, a kitüntetés oly magas for­májában nyert nyilvánulást, hogy arra büszke lehet a vármegye s a főispáni kar. A Szt-István rend az első magyar érdemrend, csupán 10 nagy keresztese, 20 közép keresztese és 50 kis keresztese lehet. A nagy kereszttel a valóságos belső titkos tanácsosság együtt jár, mig a kis kereszttel az eddig követett gyakorlat szerint a báróságra tarthatott igényt a kitüntetett. Végig nézve a Szt-István rend tagjainak névjegyzékét, azt látjuk, hogy a főispáni karból csupán egy-kettő nyerte meg eddigelé e kitüntetést, pedig tekintve, hogy a rend a közszolgálat terén szerzett érdemek jutalmazására alapittatott, épen leg­alkalmasabb volna az érdemeket szerzett főispánok kitüntetésére. A hir, hogy Tallián Béla kizárólag megyénk főispánja marad s a kitüntetés hire kelle­mes meglepetést keltett vármegyénkben, s mint értesülünk a közönség kifejezést is 'óhajt adni a kitüntetés alkalmából főispánja iránti rokonszenvé- nek A f. hó 17-ére kitűzött megye gyűlésen fog publikáltatni a csongrádi felmentvényre és a kitün­tetésre vonatkozó királyi leirat, a vármegye közön­sége bizonynyal megragadja az alkalmat, hogy a maga részéről is kitüntesse főispánját. Mint halljuk megyénk alispánja, Dr. Fábry Sándor, e tárgyban a jövő hétre az állandó választmány napjára, jérte- kezletre is hívta egybe az állandó választmány tag­jait s a gyulai megye bizotts. tagokat. Egyes ható­ságok már is bemutatták tiszteletüket a dekorált főispánnak. A vármegyei központi tisztikar teljes szám­ban pénteken d. e. 11 órakor tisztelgett a főispánnál. A tisztelgők szónoka, dr. Fábry Sándor alispán, a tisztikar örömének adott kifejezést a felett, hogy a vármegyének sikerült a főispán állándó működését megnyerni, s hogy eddigi szolgálatai legfelsőbb ki­tüntetésben részesültek. Szónok szerint, midőn a királyi kegy fénysugárai hullanak a főispánra, a vármegyei tisztikar a tisztelet és szeretet érzemé- nyével övezi körül. A felségtől jő a fényes kitün­tetés, mit a tisztikar nyújt- hozzá: a meleg szere­tet. A tisztelet és szeretettől áthatva, kívánják ez alkalomból, midőn a főispán munkássága elismerés­ben részesült, hogy kisérje azt jövendőre is, hosz- szú életen át mindenkor az elismerés s a sikereken alapuló azon tudat, hogy hazánknak hasznára volt. A főispán hosszabb és igen szép beszédben vála­szolt. Abból indult ki, hogy a közügyek terén ki­fejtett tevékenységnek az öntudaton kívül két ju­talma van : királyi kitüntetés s a közönségnek s a munkatársaknak elismerése. Midőn most Ő Felsége kegyéből legfelsőbb kitüntetésben részesül, végte­len örömére szolgál, hogy a tisztikar, melynek tag­jáéi tekinti magát, az örömben sorakozik köré, s rokúnszenvének ad- kifejezést. A kitüntetésben nagy osztályrésze van Békésvármegye tisztikarának, mert ennek helyes működése tette lehetővé, hogy főispáni minőségében érdemeket szerezzen, A tiszti« X. Gyűlések­22. §. Á társulat gyűlései háromfélék: rendes és rendkívüli közgyűlések és vándorgyűlések. 23. §. A rendes közgyűlések Gyulán I | ta­vaszi időszakban tartandók. 24. §. A közgyűléseken a jelenlevő tagok sza­vazat többsége határoz. 25. §. A szavazás nyilvános, de 10 tag Írás­beli kérelmére titkos szavazás rendelendő el. 26. §. A közgyűlés tárgyai: a) A jegyzői jelentés a társulat működéséről. b) A muzeum igazgatói jelentés. o) A pénztárnoki jelentés a számvizsgáló bi­zottság jelentésével együtt. d) A tiszteletbeli tagok választása. e) Minden három évben a választmány és a tisztviselők választása. f) Esetleges, a választmányi tagoktól teendő indítványok tárgyalása. g) Alapszabályok módosítása. De ez csak 10 tagnak az elnökhöz előre benyújtott kivánatára s a meghivókban való külön megjelölés után történhetik. 27. §. Rendkívüli közgyűlést az elnök, a vá­lasztmány, vagy 10 egyleti tag írásbeli, megokolt kivánatára köteles összehívni. 28. §. Vándorgyűlések ismeretterjesztő felol­vasásokkal a lehetőséghez képest minél gyakrabban tartandók. Ezeken nem tagok is részt vehetnek, de ha a társulat belügyei is tárgyal latnának, szavazni csak a tagok jogosultak. XI. Egyesülés a békésmegyei régészeti- és müvelö- déstörténelmi egylettel. 29. §. Mivel a békésmegyei régészeti és mű­velődéstörténelmi egylet — bár szűkebb körben — ugyanazon czél megvalósításán fáradozott, ez egylet nem akarván az erők szétforgácsolásával a békés megyei közművelődési társulatot nemes czélja való sitásában akadályozni, hanem ellenkezőleg, teljes erejéből óhajtván támogatni azon esetben, ha a békésmegyei közművelődési egylet legalább 300 alapitó és rendes taggal megalakul s alapszabályai belügyminiszteri megerősítést nyernek, minden alapítványi tőkéjével, készpénzével és követelései­vel együtt a nevezett társulatba lép, felszólítván előbb tagjait a békésmegyei közművelődési társu­latba való belépésre s kikérvén az ilyetén, az egyesüléshez alapszabályainak 33. §-a szerint Bé­késmegye törvényhatósági közgyűlésének beleegye­zését is. XII. A társulat feloszlása. 30 §. Ha a társulat bármely ok miatt kény­telen lenne működését megszüntetni s feloszolni, ez esetben a társulat gondviselése alatt álló gyűj­temény Békésmegye törvénybatóságáuak visszaszol­gáltatandó. a társulat vagyona pedig oly feltétellel adandó át ugyanazon törvényhatóságnak, hogy azt a megye pénztárában külön tétel alatt elhelyezvén, mindenkor az alapítók szándéka szerint az alap­szabályokban körvonalazott czélokra fordítsa.- jesztésében érdemeket szerzett tanítók, óvók és óvó- 1 nők jutalmazása. d) A Békésmegye tulajdonát képező régiségi ,- gyűjtemény gondviselése, rendszeres felállítása a !- közönségnek okulás vegett való bemutatása és gya- ,- rapitása. IV. Az egyesület tagjai. 6. §. Az egyesület tagjai lehetnek mindazon t- férfiak és nők, kik társadalmi szempontból kifogás ■ alá nem esnek. Belépni lehet az egyesület elnöké- ‘ hez benyújtott Írásbeli nyilatkozattal. A fölvételt az elnök csak a választmány határozatára tagad­ni hatja meg. 7. § Az egyesületi tagok háromfélék : alapítok, | rendesek és tiszteletbeliek. k Alapitó tagok, kik az egylet czéjjainak előmoz­dítására készpénzben vagy megfelelő értékpapírban 5 100 forint (200 korona)-nyi alapítványt tesznek. Rendes tagok, akik 3 éven át évenkint 2 frt fizetésére kötelezik magukat. A tagsági év a belé­pést követő január vagy julius hónapokban kez­] dődik. , | • Tiszteletbeli tagok, akiket az egyesület koz­- gyűlése Békésmegye közművelődése körül szerzett 1 érdemeikért ilyen kitüntetéssel megtisztel. 8. §. A tagsági dijak mindenkor január és ju­lius hónapokban egyszerre vagy két részletben fizetendők. V. A tagok jogai és kötelességei. 9. §. Az alapitó és rendes tagok alkotják a , közgyűlést, ott szavazati joggal bírnak, minden tiszt­ségre választhatók s megkapják az egyesület összes kiadványait. A tiszteletbeli tagok azonkívül, hogy tisztviselőkké nem választhatók, az említett jogok­ban szintén részesülnek. _ ' 10. §. A tagok kötelessége az évi tagdíjnak a 7. és 8. §§-okban előirt módon való megfizetésén 1 kívül az egyesület ügyeit tólök kitelhetoleg tamo- ' gatni különösen uj tagok szerzésével, tudományos j ismertetéseivel s a hol arra szükség és alkalom van, a magyar nyelv megkedveltetésével éB terjesztésével, j VI A tagság megszűnése. < 11. 8. A tagság és az ezzel járó dij fizetésé- 1 nek kötelezettsége megszűnik : a) halál, b) kizárás esetében azonnal, c) a belépést követő harmadik január vagy I julius hónapban, de csak akkor, ha a tag kilépését s az egyesület jegyzőjénél legalább egy hónappal a három év lejárta előtt Írásban bejelenti. Be nem je lentés esetében a kötelezettség további 3 évre , terjed ki. ( VII. Az egyesület kormányzata. t 12. A társulat ügyeit az igazgató választmány ? vezeti, mely 12 választmányi tagból s a tisztvise- 8 lökből áll. 13. §. A társulat tisztviselői a) az elnök, b) 1 alelnök, c) jegyző, d) másod jegyző, e) muzeum 8 igazgató, f) pénztárnok, e) ügyész.

Next

/
Thumbnails
Contents