Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1894-09-02 / 35. szám
35-tk szám. Gyula, 1894. szeptember 2-án XIII. (XXYL) évfolyam. Szerkesztősig: Főtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 » 25 » Egyes szám árá 10 kr. f f Társadalmi és közgazdászati Jtietilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: ÜDo'ba.y János. Eiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. ; Nyílt-tér sora 10 kr. I Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9., Schwarz Gyula Váczi-utcza 11., Eckstein Bernát fürdö-utcza 4., Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya-utoza 8., Blockner J. IV. SOtÖ-utcza; Fischer J. D. IV. Hatvani-utcza /., Beuter ügynökség és a Magy. Távir. Iroda Granátos-utcza I. Tenczer Gyula Szerecsen-ucza 7., Dannenberg J. Deák Ferencz-utcza 14. alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. Községeink terhel. Most, amidón a közigazgatási reform- munkálat, a községi törvény revíziójával, illetőleg új községi törvényjavaslat előterjesztésével nyittatik meg, nem vélünk hatáskörünkön túl lépni, ha mint szerény szócsöve s orgánuma ama vármegyének, amely Magyarországban a legnagyobb, legnépesebb községeket mondja magáénak, a községi törvény reformjára nézve mi is elmondjuk a helyzet, a viszonyok ismeretén és tapasztalatainkon alapuló nézetünket. Roppant fogalomzavar van a községi törvény revízióját illetőleg, amely ha idején el nem oszlik, tartunk tőle, hogy megbosszulja magát, nevezetesen kompromittálja s tönkre silányitandja az egész reformot. A reformra nézve egymással szemben álló két ellentétes áramlat is bizonyítja, hogy hibás maga a kiindulási pont is ; ugyanis az egyik rész azt tartja minden baj panaceájá- nak, hogy a községi tisztviselők és egyéb alkalmazottak választassanak, a másik rész pedig attól vár csodahatást, ha a tisztviselők, vagy legalább azok nagyobb része kineveztetni fognak. A választás és kinevezési rendszer körül folyik elkeseredett harcz, az köt le minden érdeklődést, épen úgy, mint három évvel ezelőtt a két paragrafusba fulladt vármegyei reform-javaslatnál is történt. Nem akarjuk kicsinyelni a kinevezés vagy választási rendszer fölötti csatározást,1 de — és ezt már békésmegyei tapasztalatokon alapulólag bizton állíthatjuk — tartassék bár fenn a mai választási rendszer, vagy legyen minden vonalon kinevezés, az egy jóttányit sem fog a községeken segíteni, egy szemernyivel sem fogja a község felvirágozását előmozdítani, ha községeink az eddigelé rájuk rótt nagy terheket jövőben is viselni tartoznak. Érdekes Studium a községek költségvetése. Mindenikben rohamosan nőnek a kiadások és ezekkel természetesen növekszik a községi adó is. Alig pár héttel ezelőtt mutattuk ki, hogy Orosházán, a hol egy évtized előtt híre sem volt községi adónak, jövőre negyven perczenten felüli községi adót fognak fizetni. De nem ez a tulajdonképeni baj, hanem az, hogy a kiadások óriási része nem specziális községi, hanem általános természetű indirekt, sőt direkt állami czélokra s szükségletekre for- dittatik. Valamennyi miniszter — és ezek között első helyen Magyarország ez idő szerinti miniszterelnöke s pénzügyminisztere — csodaügyességet fejtettek és fejtenek ma is ki, hogy egyrészről az állami kötelezettségeket a községekre hárítsák, másrészről pedig hogy a községi bevételeket az állam részére konfis- kálják. Ilyen úton és eszközökkel bizonyára nem csodadolog, ha az állami költségvetésben az agyonhimnusozott egyensúly helyreállott, persze csak úgy, hogy a deficzit a községek költségvetésébe száműzetett. Az állam annyi féle s oly sok direkt és indirekt adót ró rá az állampolgárokra, hogy a községeknek abszolúte nincs objektumuk, melyet saját czéljaikra jövedelmeztethetnének; sőt a községi adó is — eme elnevezés alatt — egy óriási hazugság, mert voltaképen szintén csak álczázott állami adó. A községi képviselőket minden közgyűlés idegessé teszi: hiszen alig folyhat le egy is, amelyen egyik másik miniszter valami terhet ne sózzon a községre, olyan terhet, melyet voltaképen az államnak kellene viselnie, de hasztalan a védekezés, ha a képviselő testület nem szavazná meg, a miniszter mint felső fórum reáparancsolja, vagy mint a székelyek mondják : rár bünteti a községre. Ilyen ráoktrojált természetű kiadás any- nyi van, amelyektől nem lehet szabadulni, hogy nem jut a község speciális szükségleteire ; igy történik azután, hogy arra, amit a törvény vagy miniszteri rendelet parancsolólag nem ró a községre, bármennyire üdvös, bármennyire hasznos legyen különben, a képviselőtestület egy krajezárt sem szavaz meg, sőt az elöljáróság ilyen természetű szükségletet többé nem is mer a képviseletnek előterjeszteni, a községi adóperczent azonban növekszik e nélkül is évröl-évre. Az uj községi törvény csak akkor lesz üdvös, csak akkor fog a községek javára válni, ha csökkenti terheiket. Miután pedig csodaszereket nem várunk, csodaszerekben nem hiszünk, annak tudatában, hogy a közönség rovására uj jövedelmek, vagyis magyarán mondva uj adók behozatala lehetetlen: a községi reformnak egyik elengedhetlen feltétele, hogy — mint Poroszországban is történt — az állam mai, direkt és indirekt adói egy részéről a községek javára lemondjon. E nélkül akár meg se kezdjék a reformot, mert semmit sem fog a községeken se- giteni. Mi békésmegyeiek nem is remélünk e nélkül semmi jót tőle. Békésvármegye őszi rendes közgyűlésének tárgysorozata. 1894. szeptember 17-én és folytatva. A közgyűlés tárgysorozatát megelőzőleg néhai Jancsovics Pál alispán arczképe lepleztetik le a közgyűlés termében. Tárgysorozat: I. 1. Küldöttségi jelentés néhai Jancsovics Pál volt alispán arczképének lefestetése és ünnepélyes leleplezése tárgyában. 2. Alispáni jelentés a vármegye állapotáról s a tavaszi közgyűlés óta tett nevezetesebb intézkedésekről. 3. A közigazgatási bizottság jelentése az 1894. év első feléről. 4. A vármegyei számonkérőszék jegyzőkönyve a vrm. tisztikarnak a f. év első és második negyedévi tevékenységéről. 5. Névszerinti szavazással való meghatározása annak, hogy a központi gyámpénztár s egyéb megyei pénztárak pénzkészlete az 1895. évben, mely pénzintézetekben helyeztessék el. 6. A közigazgatási bizottság előterjesztése a Kreuchel-féle fegyelmi ügyben tiszti főügyészi helyettes választása iránt. 7. A kijelölő bizottság megalakítása. 8. Az újonnan rendszeresített orosházi 2-ik szol- gabirói állás, s az ennek betöltése folytán esetleg megürülő más tiszti állások választás utján való betöltése. II. 9. A m. kir. belügyminiszter leirata, melyben ő császári és apostoli királyi felségének házassága negyvenedik évfordulója alkalmából a törvényhatóság részéről kifejezett üdvkivánatokért ő felsége köszönetét tolmácsolja. 10. Kossuth Ferencz levele, melyben a törvényhatóságnak Kossuth Lajos elhalálozásakor tanúsított részvétéért köszönetét fejezi ki. 11. Gróf Bethlen András volt földmivelésügyi m. kir. miniszter leirata, melyben fölmentéséről a törvényhatóságot értesíti. 12. Báró Eötvös Lóránt vallás és közoktatás- ügyi m. kir. miniszter és 13. Gróf Festetits Andor földmivelésügyi m. kir. miniszterek leiratai, molyekben kineveztetésökről értesítik a törvényhatóságot. 14. A m. kir. földmivelésügyi miniszter leirata a Csabán felállítandó megyei földm. iskola ügyében. 15. Belügyminiszteri leirat a megyei közegészségügyi szabályrendelet módosítása tárgyában. 16. Belügyminiszteri leirat a vm. ebtartási szabályrendelet módosítása tárgyában. 17. Kereskedelemügyi miniszteri leirat az 1200000 frtos törvényhatósági ut építések ügyében. Ezzel kapcsolatosan Wenckheim Géza és Apponyi Albert grófok nyilatkozatai a Doboz-csabai ut építéshez való hozzájárulás tárgyában. 18. A keresk. miniszter leirata az állami trans- versális út ügyében. 19. Belügyminiszteri leirat a községi vadászterületek értékesítése ügyében. 20. Belügyminiszteri rendelet a vm. bizottsági tagok 1895-ik évi névjegyzékének összeállítása tárgyában. 21. Belügyminiszteri leirat özvegy Jancsovics Pálné kegydija ügyében. ni. 22. Fogarasvármegye közönségének átirata, mely mellett egységes választási törvény alkotása tárgyában a képviselőházhoz intézett feliratát pártfogás végett megküldi. 23. Sáros vármegye átirata olcsó marha-só forgalomba helyezése ügyében kelt feliratának pártfogása iránt. 24. Zala vármegye átirata ugyanezen tárgyban. 25. Szabolcs vármegye átirata a hírlapi hirdetések korlátozása ügyében kelt feliratának támogatása iránt. 26; Győr vármegye átirata a gőzfertötlenitő gépek beszerzése ügyében kelt feliratának támogatása iránt. 27. Hajdú és Torontál vármegyék átirata a főrendiház módosítása tárgyában kelt felirataiknak hasonló felirattal leendő pártolása ügyében. 28. A békésmegyei régész és közművelődési egylet átirata a török uralom megszűnte 200-ik évfordulójának megünneplése ügyében. 29. A vm. régészeti egyesület kérelme az egyesületi múzeum elhelyezése tárgyában. 30. Pozsony‘vármegye átirata Szt. István szobor felállítása ügyében. IV. 31. A törvényhatóság 1895. évi házi pénztári költségvetése. Ezzel kapcsolatosan 1% vármegyei pótadó kivetése feletti határozás. 32. A törvényhatóság 1895. évi katonabeszál- lásolási szükségletei tekintetében való intézkedés. 33. A vármegyei pénztári tisztség- előterjesztése a vármegyei betegápolási alap javára 1% pótadó kivetése iránt. 34. Az 1895—1896. évi közúti költségvetés megállapítása. 35. Békésmegye millenáris kiállítási mezőgazdasági bizottságának előterjesztése a kiállítás czél- jaira.1% pótadó kivetése iránt. 36. Küldöttségi jelentés az éjjeli rendészet tárgyában. 37. A munkás kérdés tanulmányozására kiküldött küldöttségnek jelentése. 38. Küldöttségi jelentés az Erkel szobor ügyében. 39. Föispáni intézvény Dr. Berkes Sándor m. alorvosnak vm. helyettes főorvossá való kinevezése tárgyában. 40. Alispáni előterjesztés az alispáni és főjegyzői hivatalos szobák bebútorozása tárgyában. 41. Alispáni előterjesztés a hófúvás, árvíz esetén igénybe vett közerő felhasználásáról alkotott szabályrendelet ügyében. 42. Alispáni jelentés P.-Szt.-Tornya község határa egy részének a szomszéd községekhez való csa tolása tárgyában. 43. A nagyvárad-belényes-vaskóhi vasút részvénytársaság és társai engedélyesek kérelme a hollód- kötegyán-vésztői h. é. vasút segélyezése tárgyában 44. Az állandó választmány előterjesztése a békési pusztai birtokok jogi természete tárgyában. 45. Alispáni előterjesztés a fogadó-, szálloda- s vendéglőkről alkotott szabályrendelet módosítása tárgyában. 46. Alispáni eiőterjesztés a békés-csanádi vasút által létesített állomási hozzájáró utak építési költségeinek fedezése ügyében. 47. Alispáni előterjesztés a gróf Almássy Dénes által Gyulán fizetett kövezetvámnak a lóvonatú vasútépítés építése folytán való általányozása tárgyában. 48. Alispáni előterjesztés a honvéd-alapitvány kamatainak kiadása tárgyában. 49. Az árvaszéki elnök jelentése a helyi nyilvántartói állásra vonatkozólag. 50. Pénztári ügyek. 51. A békésmegyei b. é. vasutak igazgatóságának kérelme a szeghalmi indóbázi útnak a csök- mői hídig való kiépítése iránt. 52. A békési főszolgabiró előterjesztése a szőllő- védelmi szabályrendelet módosítása iránt. 53. Békés község kérvénye a vm. kibágási szabályrendelet módosítása iránt. 54. Az államépitészeti hivatal jelentése a törvényhatósági távbeszélő vezetéknek hivatalhelyiségébe leendő bevezetése ügyében. 55. Szeghalom, — 56. Csaba, — 57. Szent-András, — 58. K.-Ladány községek és 59. Gyula város szabályrendeletei az építkezési anyaggödrök használásáról. 60. M.-Berény község szabályrendelete a vagyontalan árvák segély-alapjáról. 61. Békés községnek Konkoly Jenő községi képviselő által megfelebbezett határozata a rendőrök fizetésének felemelése ügyében. 62. K.-Ladány község kérelme a község s a Berettyó-kőrösi árm. társulat között létrejött kisajátítási szerződések jóváhagyása iránt. 63. Bánfalva község szabályrendelete a tiszti fizetésekről és napidijakról. 64 Szarvas község kérelme közvágóhíd létesítése ügyében kelt határozatának jóváhagyása iránt. 65. Csorvás községnek Kraft Viktor és társai által megfelebbezett határozata az ág. ev. egyháznak templombely adományozása tárgyában. 66^ Szarvas község kérelme a Tuzok-utcza kőburkolattal való kiépítése ügyében. 67. Öcsöd község határozata két ártézi kút létesítése ügyében. 68. Rozs Lajos bánfaival lakos felebbezése a bánfaival képviselőtestület 42.—1894, sz. határozata ellen. 69. Beliczey Rezső csabai lakos felebbezése Csaba község képviselőtestületének a „Fiumevendéglő átjáró kapujának befalazása tárgyában hózott határozata ellen. 70. Dobozi István felebbezése M.-Berény községnek az iktatói fizetés ügyében kelt határozata ellen. 71. Békés község és Tőke Gergely, — 72. Békés község és Drezanovszki Lajos, — 73. Békés község és Cs. Balog Sándor 'és társai. 74. Gyoma község és Házi Sámuel. 75. K.-Ladány és a Berettyó-ivánfenéki társulat. 76. Gyula város és Sugár István között kötött adás-vételi szerződések. 77. Vésztő község szervezési szabályrendelete. 78. Sz.-András község szabályrendelete a községi szülésznőkről. 79. Kondoros község határozata a községi közgyám fizetési ügyében. 80. BékéSj Bánfalva, Kondoros,. Endrőd, Szeghalom, K.-Ladány és Vésztő községek határozata a vm. távbeszélő költségek fedezése ügyében. 81. Mezőberény község szervezési szabályrendelete. 82. Iv.-Tarcsa község kérelme takarékpénztári részvények vétele ügyében kelt határozatának'jóváhagyása iránt. 83. Csorvás község szabályrendelete a tiszti fizetésekről. 84. K.-Tarcsa község kérelme kölcsön jóváhagyása iránt. 85. Osvátb Andor nyug. közigazgatási iktató kérelme kegydíj iránt.
