Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1894-08-05 / 31. szám
Vázlatosan bemutatjuk miként véljük mi ezen pénztár létesítését, melynek czéljai a kővetkezők lennének: , ... , . __ 1. Segélynyújtás betegség, haláleset os igazolt munkahiány esetén. 2. Nyugdíjazás rokkantság vagy az elért karnál. 3 Ez a pénztár ítélkező, hogy úgy módjuk, békéltető bíróság lenne, mely rnjnden foldmivelo munkás és munkaadó között fölmerült panaszos ügyben elsőfokulag dönt. 4. Ez a pénztár, számon tartva a munkásokat, azokat munkába közvetítené is , Szeműnk előtt világosan a munkással szemben való emberbaráti ozélok mellett az lebegvén, hogy őket egy tendenciózus czélra ámító környezetből kire gadjuk, a pénztárt úgy kontemplaljuk. hogy abban a munkaadók hozzájárulásaik arányában úgy kapjanak helyet, hogy e pénztár vezetésében a turbulens elemek esetleg többséget ne nyerhessenek. Ezek szerint a pénztár tagjai lennének: 1. Minden ingatlan tulajdonos, vagy munkaadó, adjon az bármily rendű földmives munkát az alkalmazottjának. . „ , , I 2. Minden munkás, bármely minőségben, tekintet nélkül arra, férfi-e, vagy nő, kivéve természetesen azokat, kik az ipartörvény alapján valamely segélypénztárnak már tagjai.) Á hozzájárulás aránya a következő volna: a) A munkaadók a szükséglet */5-éyvel; b) A munkások pedig s/s-ével járulnának hozzá heti befizetéseikkel. Lássuk csak milyen áldozatkészségét kivánjuk az ingatlan tulajdonosoknak, a munkásoknak és melyen anyagi erejű szövetkezet lenne létesíthető ekként ? Tekintettel arra, hogy a pénztárba a nyugdíjhoz való igényre 19 éves kortól vétetnének tel a munkások és 60 éves koráig könnyebb mezei munkára a munkaképtelenség alig áll be, 41 tw szolgaidőt számíthatunk. Ehhez képest nagyon is túlzott óvatosságnak látszik azon számadási alapunk, midőn évenként 57„-ot veszünk rokkantság és szolgálati évek alapján a nyugdíjpénztár terhére, holott 41 évi munkaidőt. v--ve csak 21/2% lenne ez. Számítsuk, hogy egy nyugdíjazandó mezei munkásnak a pénztár havi nyolez forintot fizet. E nemű kidása 100 munkás közül kitenne 480 frtot. Yan Békésmegyében 21,318 munkás. A nyugdíjazás és rokkantságra föltéve, hogy a pénztár a munkások 5*/o át nyugdíjazza, fizet................... Ho zzátartozóiknak betegsegélyezésére 17,-ot számítva ez összeg tesz J Vegyünk ehhez 10°/, kezelési költséget.................................. • ■ összes szükséglet: A hozzájárulás ekként kontem- plálva, hogy a munka adó % részét, a munkás pedig \ részét fizeti, esnék: a munkaadókra . . . J a munkásokra................... Bő vebben részletezve a földnvivelő munkások (és pedig: szolga, béres, pásztor, kocsis, napszámos [férfi és nő] hozzájárulási arányait őket két csoportra kell osztanunk: a) azokra, a kik nyugdíj jogosultság után fizetnek, a kik 13-szor többet fizetnének és pedig nyugdíjra, rokkantságra és betegsegélyezésre 74.382 frtot b) a család hozzátartozói (családi kisegítők) kiknek Bzáma 18.726 beteg- segélyezésre ........................................... 5.722 „ Az első csoportnál esik fizetni való egyre-egyre egész évre 3 frt 49 kr, vagyis hetenkint 6'l3 kr. A másooik csoportra esnék egyre-egyre fizetendő évenként 52 krajezár, vagyis hetenként egy krajezár. Méltányos intézkedés lenne az is, ha e segélyegyletbe a legkisebb földmives gazdákat, az úgy nevezett zselléreket, ha birtokuk nem haladja meg a tiz holdat szintén bevennők a segély egylet azon fizető tagjai Borába, kik a pénztár segély és nyugdijának élvezetére is jogosítva lennének. Éppen oly elviselhető lenne azon teher is, mely a földbirtokot terhelné. Békésmegye 600.530 170 544 11.238 18.178 199 960 119.856 80.104 hold mivelhető területére, lévén a hozzájárulási arány 119.856 frt, egy hold földre esik kerekszámokban kifejezve 18'/a krajezár. Tekintettel azonban arra hogy számadásunk ellen annak reális volta tekintetében kétség ne férjen, nagyon is magas perczentro (5%-ra) tettük évenként a nyugdíjazottak számát. Tekintettel továbbá arra, hogy a pénztár annak természete szerint az első tiz évben nyugdíjazásokat alig fog eszközölni: bizonyos, hogy oly magasra nő a pénztár vagyona, hogy ezt a hozzájárulást nehány óv múlva nagyon jelentékenyen le lehet apasztani. Vegyük még ehhez hogy a községeknek, mint erkölcsi “testületnek vállairól a szegény és kórház ügyet levévén, maguk a községek is kötelezhetők lennének a pénztárba egy meghatározott, a községi adóval arányos, évi díjjal járulni. Ezen pénztár szervezési módját, mint azt a fentebb feltüntetett számításaink is jelzik, a vármegye feladatává tennénk. Ő mint hatóság tenné meg a kezdeményező lépéseket. Nevezetesen a mun kás segély- és nyugdíj pénztár szervezését sza- bályrendeletileg kötelezőnek mondaná ki és állandó felügyelete mellett alkottatnának meg e pénztárak és pedig községenként, de ez a megye központjában erős szervezetben egyesülne és maga a központi kezelőség feljebbviteli fóruma lenne a pénztáraknál parallel működő békéltető bizottság Ítéleteinél is. (Vége következik) magával, egy képet, melynek megtestesülése mindig elijesztette. — Elérkezett a nap, a perez, melyben egye dűl, szabadon, minden kötelezettség nélkül ál lottak szemközt egymással; Arczukon viselték! a békét, de nem gondolataikban és a szerelem ajkukra tört, mint a régen vágyott czélra. De napon, e perezben is hidegek, némák és közönn bősek maradtak. Nem találtak szavakat, tekintetet, rajtuk nem segitett egy sajnálkozó napsugár, virágillat — a természet talán nem akarta. Elhagyták egymást és visszatértek álmaikhoz, megbánva a perczet, melyben abbán a veszélyben forogtak, hogy kincsüket felfedezve, elveszítsék. Az évek múltak, mindketten meghaltak. E kettőt a bolond világ bolondoknak nevezi és mosolyog balgaságuk felett. Mindenki, kinek úgynevezett józan esze van, ostobáknak mondja őket és vállaikat vonogatják szerelmük miatt. Sajnálkozás tárgyát képezik. És én mégis tudom, hogy hallgatásukban boldogok voltak boldogabbak sok más embernél, kik a bevallott és megosztott szerelem mámorában kéjelegtek és hogy egyetlen álmuk többet ért ezer, forró valóságnál. Tudom, hogy nem merültek el az élet mindennapiasságával folytatott küzdelmük ben és mély tisztelettel eltelve érzelmük iránt nem száműzték azt szűk, kicsinyes körbe, a hol azt elveszni látták volna. Mert a költő azt mondja, hogy messze, ha tártalan, végtelen fogalmak léteznek, melyek semmiféle emberi formának nem vethetik magukat. Ezek egyike talán a szerelem, mely annál nagyobb, mennél sértetlenebb. És a sz relem múlásának titka talán annak állandó sé relmében rejlik, melyet az emberek kővel rajta. T a n ű g yIskolai értesítő. A békési ev. ref. 6 osztályú gimnázium 1893/4. évi értesítője, közli Osváth Ferencz igazgató. Tartalom: Értekezés a magyar dalnoki rend tanulmány Kóbori János tanártól. 2- Adatok a tanintézet ez évi történetéhez. 3. Iskolai felügyelőség. 4. Tanárok és tantárgyaik. 5. Tanterv. 6. A tanulók névsora, osztályjegyzéke. 7. Statiszt. adatok. 8. Taneszközök, gyűjtemények. 9. Jutalmak. 10. A jövő tanévre vonatkozó tudósítás. Az értesítő 50 lapra terjed. Az 1. számú értekezés a magyardalnoki rendről írott tanulmány, azon énekesekről, melyeknek elsője Sz. Istvánnak a zalai apátságot alapitó 1019-iki adomány levelében található fel Igriczi falu nevében igricze alakban. Előfordulnak e következő nevek alatt: joculator, regős, igricz, kobzos, lantos, fiellátor (franczia nyelven: viola, viella, németül: violin, fidel szókkal azonos), 1219-ből maradt fent egy Regus nevű udvarnok emléke, ki hihetőleg a dalnoki rendnek volt tagja, a királyi udvarokban találjuk őket, hol szolgálatukért, mint más udvar nokok, birtokot haszonélveztek. Torda megyében az Aranyos vize mellett is volt egy Igruchteluk nevű hely, melyet a tordái vár igriczei bírhattak. A borsódme'gyei Igrichi szintén joculator telep lehetett. Budától nem messze is volt Regtelök nevű falu, mely a királyi regősök (combibatores egales) birtok volt. Ungmegyében is van Igrischtya és Krassó megyében Igrechy. A hegedűs először mint név 1437-ben for- pul elő. Hihető, hogy a honfoglaló Árpád kobzok zengése mellett vége'zte be nagy művét a honfoglalást. A cithera talán éppen Mátyás idejében jött ivatba az olaszokkal való érülkezés folytán. Ez értekezést Kóbori János tanár írja; tekintve az idézett művek nagy számát, széles olvasottságra mutat, elég háládatos tárgyat dolgozott fel, egészen töretlen úton haladván. Méltó a komoly olvasásra. II. Adatok a tanév történetéhez. Szept. 1. avitó vizsgálatok tartattak, szept. 5. a tanév ünnepélyesen megnyittatott. A gimnázium államsegélyt óhajt igénybe venni, mely kilátásba is helyeztetett, ha a 6 osztály 8 osztálylyá fejlesztetnék. Az iskolai pület átvizsgálására a kormánytól le is küldetett ilpár Ignácz budapesti műépítész; de az ügy a miniszter változás miatt szünetel. Az igazgató emlékiratot nyújtott be a városi képviselő testülethez, mely áldozni késznek nyilatkozott a két felsőbb osztály létesítésében. Az egyházi hatóság részéről Szeremley Sámuel középiskolai felügyelő tett látogatást ápril 9-én, máj. 9 én pedig Nátafalussy Kornél mint kormányképviselő jelent meg Békésen. A tanítás az egész éven át zavartalanul folyt, a tanulók egészségi állapota kielégítő volt, az erkölcsi magaviselet kifogástalannak mondható. A régebbi igazgató Osváth Ferencz ujabbi 6 évre ismét megválasztatott igazgatóvá. A tanevet bezáró nyilvános közvizsgálatok unius 20 22-én voltak. III. Iskolai felügyelőség, áll 18 tagból, 10-el a presbitérium, ö-öt a képviselőtestület, 3-at a tanárikar választ. IV- Tanárokés tantárgyak. A gimnáziumnak 7 rendes tanára volt, hitoktatók voltak 4-en, éneket, gyorsírást, testgyakorlatot 1 — 1 tanító végezett. Legyen szabad itt e helyen a lelkes igazgatónak, kit a napokban tüntető lelkesedéssel vett kőül a^ tisztviselők és tanügy barátok szép és ügybuzgó serege, a templom tövéből, egy szent lelkesedéstől eltelt „éljent“ mondani s mint újabbi 6 évre megválasztott igazgatóra a Mindenhatótól bő séges áldást kérni. V. Tanterv. létszám 117. Ev. ref. vallásu 53, a róm. kath. 29,|testületónek színe előtt, mely ezen okból rendkívüli izraelita 21, gör. kel. 10, ág. vall. 4. (közgyűlésre volt összehívó. Az új rendőrkapitány Nemzetiségre nézve magyar 103, német 5, oláh 9, helybeli volt 76, megyebeli 14, más vidéki 27, javíthat 8, ismétel 14. IX. Könyvtár, taneszközök, gyűjtemények. Szereztetett 33 mű, ajándékozva lön 44, ezek közt a megye által ajándékozva Jókai Mór doktor _ 100 kötete. Igazán szép ajándék. — Hivatalból küldve lett több jegyzőkönyv. Járt folyóirat és lap a tanárok részére 20. Az ifjúsági könyvtár Bzámára 40 írton könyv vétetett. A term, rajzi és régiség gyűjteményre adakoztak kilenczen. X. Jutalmak. A békési népbank adott a tápintézetre 56 frtot és 66 krt. Hajnal István orvos adott 5 frtot, Szántó Albert 4 frtot, Frey Géza orvos 2 frtot, Száva Gábor egy régi aranyat, Benedikty Gyula 2 frtot. Kiosztatott a Kecskeméti Grósz és Konkoly-alapok kamata. A gymnasium pénztárból 25 frt jutalomkönyvekre adatott. A Kecskeméti-alap 10 frt kamatát Orbán Lajos 6. 0. tanuló nyerte. A Grósz-alap 5—5 írtját Grün- berger Izsó 6. és Váradi Imre 5. 0. tanuló nyerte. A Szántó Albert 4 frt adományát Kutasi Károly 3. 0. tanuló, a Konkoly alap 3 frt kamatát Oláh Mihály 1. 0. tanuló nyerte. Az egyes tantárgyakban tett előhaladásért Fisch György 1. 0. tanuló 3 frtot, Dengl János 1 0. tanóló 2 frtot, a magyar nyelvbeli előhaladásért különösen. A Frey Géza orvos 2 frt adományát Pásztor Imre 4. o. tanuló kapta. A Szász Gábor régi aranyát Hajnal József 4. 0. tanuló kapta. A Benedikty Gyula 2 frtját Kutasi Károly 6. o. tanuló nyerte rajzáért. Könyvjutalomban részesültek 20-an, a tápintézeti alapból Váradi Imre 30 frtot nyert segélyül. Grünberger Izsó és Váradi Imre fél tandíj, Rózsa Károly egész tandíj elengedésben részesült. A jövő tanévre vonatkozó tudósítás ezekben áll: a javító vizsgálatok szept. 1-én lesznek, a beiratás 4-éig tart. Helybeli kér. ifjak tandíja 5 frt 50 kr, helybeli izraelita tanulók díja 10’ frt 70 kr. Vidékiek díja 22 frt 70 kr, mely két részletben is fizethető. A következő jegyzet ezt mondja: ha az állami nyugdijintézeti törvény életbe léptetése elrendeltetik, minden tanuló 3 frtot fizet az eddig fizetett 50 kr. helyett. Hát ez elég keserű dolog leend, a midőn a tanítás úgy is tekintélyes összegbe kerül a szüléknek. R. Adakozások Kossuth Lajos szobrára. Gyula város polgármestere a képviselő testület határozata folytán gyűjtő iveket bocsátott ki Kossuth Lajosnak a fővárosban emelendő szobrára. A gyűjtés eredménye időközönként lapunkban nyilvánosan fog közöltetni, és azt az alábbiakban folytatjuk : Ludvig József úr ívén : Tóth András Gremsperger Jakab Kővári N. Muntyáu Tógyer Sás Mihály Mautyán Pál Neiman György Eddigi gyűjtés eredménye: 804.78 1 — Ifj. Ludvig József 1.— —.10 Ludvig Feri — 10 —.50 Ludvig Józsi —.10 —.20 Ludvig Mariska —.10 —.10 Ludvig Katicza —.10 —.10 Schriffert Anna 1.— —.20 Összesen: 4.60 Erkel Ferencz Gyulán létesítendő emlékszobrára e hét folyamán következő adományok folytak be a vármegye pénztári tisztségéhez: Eddigi gyűjtés volt 3257.89 Künstler Sámuel (Orosháza) 2.— Keler József (Brassó) 1.— Pivár János 1.— Dérczy Ferencz (Kondoros) 2.— Összesen: 3263.89 Hírek. Az első osztály tanult 9 féle tantárgyat 26 órán A 2-ik 0 0 9 0 0 29 V A 3 ik 0 0 10 0 28 . A 4-ik n n 10 0 0 28 I Az 5-ik 0 » 10 0 f) n „ A 6 ik 0 n 10 » 0 30 „ VI. A tanulók névsora és osztályjegyzéke, Az 1-ső osztálynak volt 37 növendéke, elégtelen osztályzatú 5. A Il-ik osztálynak volt 20 növendéke, elégtelen osztályzatú 6. A III ik osztálynak volt 20 növendéke, elégtelen 4. A IV-ik osztálynak volt 21 növendéke, elégtelen 5. Az V-ik osztálynak volt-10 növendéke, elégtelen 1. A Vl-ik osztálynak volt 9 növendéke, nincs elégtelen. Az elegtelenek száma a 117 növendék között 21 és igy majdnem ötödé. VII Gyorsirási tanfolyam. Kezdődött 1893. nuv. hóban, kezdette a tanulást 30 növendék, befejezte eppen fele, 15. Tartatott részükre 80 óra. VIII. Statisztikai adatok. A 6 osztályban beírva lett 131 növendék, kimaradt 14, év végén a Ó felsége a királyi pár házasságának negyve nedik évfordulója alkalmából a törvényhatóság ré széről küldött üdvkivánatra a belügyminiszter, ő felsége, illetőleg a kabineti iroda nevében köszönetét küldött a vármegyének. A közigazgatási bizottság augusztus havi rendes ülését folyó hó 6 án tartja. Kinevezés. Tallián Béla főispán Berthóthy István bibarvárraegyei tiszteletbeli m. aljegyző közigazgatási gyakornokot, tiszteletbeli aljegyzőnek nevezte ki Alapszabályjóváhagyás. A kereskedelmi minisz er az orosházai ipartestületi betegsegélyző egylet alapszabályait jóváhagyta. Kisajátítási jog. A kereskedelmi miniszter a honvédhuszár laktanya kibővítési czélra kisajátítási jogot engedélyezett. Nogáll László kir. törvényszéki biró, előreha- ádott korára való tekintettel, saját kérelmére nyugdíjaztatok és állására pályázat van hirdetve. Nogáll László a bíróságok szervezésekor neveztetett ki Gyulára törvényszéki bírónak és az utolsó volt azok között, akik mint ilyenek a gyulai kir. törvényszéknél működtek; tehetségét és sokoldalúságát bizo- nyitja, hogy a legkülönbözőbb ágakban, nevezetesen a polgári, bűntető osztálynál és telekkönyvnél egyaránt működött és pedig mindnél kiváló sikerrel, és úgy tiszttársai, valamint az össztársadalom ro- konszenve kiséri a jól kiérdemelt nyugalomba, melyről szívből kivánjuk, hogy állandó jó egészségben soká tartó légyen. Dr. Fábry Sándor alispán, miután e hét folyamán a csabai járás két községének hivatali ügyke zelését vizsgálta meg és a közigazgatást a legnagyobb rendben levőnek találta, mely alkalomból Csaba városa elöljárósága is megragadta az alkal mat az alispán ünneplésére, nevezetesen a ligetben bankettet rendeztek tiszteletére, — a közigazgatási bizottság holnapi ülése után két heti szabadságra megy, amely idő alatt az alispáni teendőket dr Bartóky József főjegyző, törvényszerű helyettese fogja teljesiteni. A rendőrkapitány br. Drechsel Gyula tegnap tette le a hivatali esküt Gyula városa képviselő hivatali működését pár nap múlva kezdi meg. A képviselőtestület Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt hétfőn tartotta rendes közgyűlését, és pedig a tárgysorozat fontosságához mérten — feltűnően csekély érdeklődés mellett, a képviselőtestületnek alig negyedrésze jelenvén meg a közgyűlésen. A terjedelmes polgármesteri jelentés, mely az óv első felére vonatkozó közérdekű dolgokat öleli fel, tudomásul vétetett. Göndöcs Benedek, ifj. Mondák György és dr. Kovács István elhalálozása feletti részvét jegyzőkönyvileg megörökittetett. A közgyűlés legfontosabb és leginkább vitatott tárgya a város jövő évi költségvetése s a gazdasági szakosztálynak eme költségvetések fölötti véleményes jelentése volt. A költségelőirányzatok úgy a közpénztárt, valamint egyéb alapokat illetőleg különben csekély változtatással úgy fogadtattak el, amint azokat a tanács előterjesztette s lapunkban közöltük. A belügyminiszter engedélye következtében az árvatári tartalék alapból 1400 frt helyett 2000 frt tétetett bevételül, a harmadik kisdedóvodára felvett 1026 frtot áldatlan vita útán törölték, egyben azonban az iskolaszék megkerestetik, hogy miután a vallás- és közoktatásügyi miniszter által engedélyezett 2°/0 pótadó a meglevő két óvoda szükséges költségeinek fedezésére elégtelen, a kiadások pótlására a vagyonnal biró szülők gyermekeitől szedjen megfelelő dijat, a szükségesnek mutatkozó harmadik kisdedóvoda felállitási költségeire, — miután s e czimen a törvény, a város további megterheltetését nem kötelezi, a tanács államsegély kérésére hivatik fel. Sál Sebestény képviselőnek ama tagadhatlanul méltányos alapon álló indítványa, hogy miután a rörgátnak évi 11,000 forinton felüli kiadása, a földadó legkisebb megterheltetése nélkül tisztán a III-ik csoportra vettetik ki, a régi ártéri kezelési költség 2470 frt annuitása az elsőből a második csoportba tétessék át, kétszeri szavazás után, másodszor 23 szóval 20 ellenében elvettetik; a költség- vetések különben felszerelve beterjesztetnek a vármegyéhez. E helyen említjük még meg, hogy ugyancsak a költségvetéssel kapcsolatban, belügyminiszteri rendelet folytán egy stabil gőzfertötlenitő készülék beszerzése határoztatok el, és e czimen a jövő évi előirányzatba 1400 frt vétetett fel. A belügyminiszter a város által készített tűzrendészen szabályrendeletet elfogadván, a képviselőtestület, tekintettel annak közérdekű voltára, a szabályrendeletet kinyomatni s minden háztulajdonosnak kéz- besittetni határozta el. — Démusz József felebbe- zésének a sitkai kaszáló bérbeadására vonatkozó tanácshatározat ellen hely adatott, illetőleg az első árverés jóváhagyatott. Asbóth Kálmán árvaszéki ülnök szabadságideje, kérelme folytán október elsejéig megbo8szabbittatott, a helyettesítéssel továbbra is dr. Frankó László ügyvéd s t. árvaszéki ülnök bizatván meg. A gyulai belső vásárnak hétfői napra' való kiterjesztése tekintetéből kinyerendő engedélyre, miután emberemlékezet óta hétfőn is van belső vásár, a kereskedelmi miniszterhez felirat intéztetik és ennek kedvező elintézését biztosítandó, a város polgármestere s országgyűlési képviselőjének személyes közbenjárása kéretik. A békésmegyei múzeumnak a Göndöcs népkertben leendő felépítésére 40 négyszögöl terület felhasználása díjmentesen engedélyeztetik, a képviselőtestület kiköti azonban, hogy ezen telek és épület csakis a múzeum czéljaira lesz felhasználható, A városon átvonuló utak védelme tárgyában alkotott szabály- rendelet elfogadtatott. Januskovrcz Mórnak betegsége folytán erdészeti tanácsnoki állásáról való lemondását elfogadták, 12 éven át kifejtett ügybuzgó s sikeres működéséért jegyzőkönyvi elismerés szavaztatván. Előterjesztetett még több pénztár- vizsgálati jegyzőkönyv és néhány kisebb érdekű ügy, melyek után a közgyűlés délután '/„ 7 órakor I befejeztetett. Meghívó A gyulai önkéntes tűzoltó testületnek pártoló, régibb és újabb működő tagjai tisztelettel meghivatnak a f. évi augusztus 5-én vasárnap délután fél 4 órakor a népkerti pavillonban tartandó újra alakuló közgyűlésre. Megjelenés annál inkább kéretik, mert azt a testület további fennállásának érdeke követeli. Tárgyai; Főparancsnok, parancsnok, szertárnok és végre elnök választás, záradékul pedig alólirottnak, mint volt elnöknek, az egyletet érdeklő előterjesztései. Dobay János, elnök. Pályázati hirdetmény. A gyulai kir. törvényszéknél nyugdíjazás folytán üresedésbe jött évi 1600 forint fizetés s 300 forint lakpénz élvezetével egybekapcsolt egy birói állomás betöltendő. A pályázni óhajtók okmányokkal felszerelt kérvényüket a hirdetménynek a „Budapesti Közlönyében lett harmadszori megjelenésétől számított két hét alatt a gyulai kir. törvényszék elnökénél nyújtsák be. Az iparos ifjúsági egylet folyó hó 19-én rendezendő tánczvigalmára a meghívók a hét elején küldettek szét; a bál sikerére nézve a rendezőség mindent elkövet, népessége — tekintettel a kedvező napra (kettős ünnep közötti este) — már most biztosítottnak vehető. A gazdák és iparosok általános hitelszövetkezetének gyulai ügyvivősége vasárnap julius 29-én gyűlést tartott, melyen a tagok szép számmal jelentek meg. A junius 29-én fent Budapesten tartott általános közgyűlésre kiküldött titkár az ottan tapasztaltakat előterjeszti, mi helyeslő tudomásul vétetett. Ezután bemutatta a 29-iki kgy. hitelesített jegyzőkönyvét, melyet egész terjedelmében el foga-
