Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1894-07-29 / 30. szám
BO-tk szám. GS-yula, 1894. julius 29-én XIII. (XXVI.) évfolyam Szerkesztőség: Főtér, Döbay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak viasza. Előfizetési dij : Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 | 50 » Évnegyedre .1 » 25 » Egyes szám ára 10 kr. Társadalmi és közgazdászati hetilap MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: IDoTosusr János. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. t Nyilt-tér sora 10 kr. & Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9., Schwarz Gyula Váczi-utcza 11., Eckstein Bér mit fürdö-utcza 4., Uaasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya-utcza 8., Blockner J. IV. SQtö-utcza; Fischer J. D. IV. Hatvani-utcza 1., Reuter ügynökség és a Magy. Tivir. Iroda Granátos-utcza I. Tenczer Gyula Szerecsen-ucza 7., Dannenberg J. Deák Ferencz-utcza 14. alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. Gyulavárosa költségvetése. A képviselő testület holnap tartandó rendes közgyűlésén tárgyalja Gyulavárosa jövő évi költségelőirányzatát, amint a tanács ösz- szeállitása szerint lapunk múlt számában egész terjedelmében közöltük és amelyet, a közgyűlési meghívóval kapcsolatban a képviselő testület minden tagjának külön-külön megküldöttek. A költségelőirányzatnak konzekvencziáját levonandó, ha első sorban azt nézzük, menynyi lesz a városi adó ? 8 úgy találjuk, hogy a földadó minden államadó forint után 62y2 krajczár, egyéb adónemek pedig ugyancsak minden államadó forint után majdnem 83 krajczár pótadóval lesznek megróva, ami a folyó évhez viszonyítva tetemes emelkedés: első iinperesszióra lehetetlen megdöbbenést nem éreznünk. Beható s szigorú vizsgálat alá véve azonban az előirányzatnak úgy bevételi mint kiadási tételeit, rezignáczióvaí kell beösmer- nünk, hogy a kölségvetés reális; a kiadásokban inkább takarékoskodási, mint költekezési hajlamot találunk, és igy — sajnos — nem tudunk sem mj, sem valószínűleg a holnapi képviseleti közgyűlés sem utat és módot a javaslatba hozott községi add perezentek leszállítására. A legsajnálatosabb dolog bizonyára az, hogy nem a város fejlődési, elóhaladási vagy kulturális szükségleteivel szemben tanusitott áldozatkészség, hanem kizárólag az állami kormányzat okozta a községi terhek és ezzel az adó perczent emelését. Okozza pedig egyrészről azzal, hogy úgy közigazgatási, valamint más téren is eminens állami feladatok teljesítését és költségeit fokozatosan áthárítja a községekre, másrészről pedig azzal, hogy a törvények és egyes kormány intézkedések következetesen nyirbálják a községek bevételeit, nem is szólunk most az italmórés államosítása okozta veszteségről, mely Gyulavárosát magat évi 15000 írttal károsította meg. Szavak nélkül.*) — Dán novella. — Irta: Tavait jer na A. Károly. Frunden báró a fürdóidény közepén, mint valami bomba ott termett a fürdőhelyen, hol felesége időzött. A nélkül, hogy öt megérkezéséről értesítette volna, egy reggel csak betoppan a kis, distingvált, ideges, nyugodt és elegáns emberke, a forrás-salonba. Két előkelő, szürke szemével szórakozottan vizsgálta a társaságot szemöldökei alól, melyek hegyes szöget képeztek fölfelé. Az ezek között levő ránczban egy finoman érző lélek búskomorsága ült, szája körül pedig bizonyos gúnyos vonás szunnyadóit. Szeretetreméltó udváriassággal egyenesen felesége felé tartott, ama urak csoportján keresztül, kiket az maga köré gyűjtött, barátságosan köszönté s nehány kérdést intézett hozzá, egészségére vonatkozólag. A mint a férje belépett, a szép báróné roppant álmélkodva pillantott fel, s első meglepetésében fölállt, hogy eléje siessen. De a báró magatartásában valami elutasító hidegség nyilvánult, a mi visszatartá. Sötét szemei, melyekkel oly ragyogóan tudott környezetére nézni, megmeredtek kissé, és az ezüst szívó csövecske hallhatóan zörgött kezében, a karls- badival telt poháron. *) Mutatvány a „Regény-Szalon“ folyóiratból, molyról mai számunk irodalmi rovatában emlékszünk meg. Ez a helyzet nem csak Gyulán, hanem a vármegye többi községeiben is, hol ugyanígy, sőt sok tekintetben még inkább igy van. Vegyük példának Orosházát; néhány óv előtt nem hogy községi adója egy krajczár sem, hanem községi adó nélkül mintegy 10000 forint évi jövedelem többlete volt. Azóta újabb és nagyobb kiadása mindössze a polgári iskola | a sokféle törvény miniszteri rendelet, no meg az italmérési kártala- nitás (!) után jövő esztendőben Orosházának negyven perczent körüli községi pótadója lészen. Költségvetési bilánsza tehát még inkább romlik mint Gyula városáé. Hogy az adminisztraczionalis költségek mennyire nincsenek a szervezet alakjához kötve, nevezetesen hogy a nagyközségi szervezet semmivel sem olcsóbb, mint a rendezett tanács, ezt bizonyítja Csaba, mely tisztviselők, napdijasok, cselédek fizetéseire s egyéb szorosan vett közigazgatási költség ekre évi 47,000 forintot, Békés mely ugyanily czé- lokra évi 42,000 forintot, holott Gyula nem egész 37,000 forintot költ, és jó lélekkel mondható, hogy eme óriási pénzen kóthar- madrészben szorosan véve nem községi, hanem állami funkczió történik, állami szükségletek fedeztetnek, Csabán ép úgy, mint Békésen vagy Gyulán. A községi törvény revíziójánál — amelyről épen négy esztendeje halljuk, hogy közvetlen küszöbön van —• a községekre nézve lególetbevágóbb és legfontosabb, hogy a község ne fedezze az állami szükségleteket, bogy költségvetésébe csak is saját községi érdekű kiadásai foglaltassanak ; ami állami funkczió, viselje annak költségeit az állampénztár. A mai rendszer mellett ott vagyunk, hogy 83 kros községi adót kell fizetnünk, anélkül hogy városunk fokozatos anyagi s kulturális előhaladásán munkálkodhatnánk. Adminisztrácziónk szervezete nemcsak hézagos, hanem a szószoros értelmében tartha tatlan; a reform, melyet a felsőbb hatóságok elnézése s a törvény reviziójának folytonos Ígérete késleltetett, tovább nem is halasztCsudálkozás, kérdezés nélkül fogadta férjét; a hozzá legközelebb álló urak közül néhányat közönyösen bemutatott neki s oly természetességgel támaszkodott karjára, mintha a báró csak azért jött volna, hogy azt odanyujtsa neki. Legelbájolóbb mosolyával és legbehizelgőbb hangján kérte föl, hogy kisérje el reggeli sétájára. Igen sok elámult tekintet, s egy-két alig észrevehető rángás a sürü. bajuszok alatt, követte őket. Csupán egy pár barna czigányszem- ből kisérte őket valóban kárörvendő tekintet. Hm, — féltékenység 1 Ugyan mi másért is jött volna a báró. És erre ugyancsak jó okai lehetnek. A báróné volt a kis fürdő szeme- fénye, ő volt a legvonzóbb, a legkeresettebb, a legkitüntettebb, a legveszedelmesebb asszony. Tudták róla, hogy már előbb is férjnél volt, hogy férjétől elváltán élt, s hogy körülbelül egy év előtt ment nőül Frunden báróhoz. Hihetőleg a czim kedvéért, vagy szerelemből, mert a báró nem volt gazdag. S ő egyike volt ama nyughatatlan, kaczér és nagyravágyó nőknek, kik előtt semmi sem közömbös, — asszony, finomult Ízléssel, nyugodt taktikával s hideg értelemmel. Beszélték, hogy a bárót, akár akarta az, akár nem, hálójába kerité, de kik a bárót közelebbről ismerték, egész észszerűen magyarázták e házasságot. Frunden báró indolens, finomabb ízlésű skeptikus volt, a ki leendő nejébe egyszerűen beleszeretett és elvette rokonszenvből épugy, mint számításból. A nő nagyravágyása valóságos sarkantyú volt, mely a bárót tétlen önmeghasonlásából is mét a való és tettekben gazdag életre serkenható. Miképen történjék ez, hogy a községi adó még magasabbra ne emeltessék, olyan probléma, melynek megoldása képviselő testületünket komolyan kell hogy foglalkoztassa. Dobay János. Oyulaváros költségvetései. (Vége.) Vágóhídi költségvetés az 1895. évre. Bevételek. 1. Pénztári maradványból ........................ 3832.96 2. Vágatási dijakból.................................. 5525.10 Összesen: 9358.06 Kiadások. Fizetésekre. 1. Állatorvos fizetésére............................. 300.— 2. Vágóhídi szolgák fizetésére .... 480.— Szenvedő adósság törlesztésére. 3. 50,000 frt kölcsön törlesztésre . . . 3500.— Különfélékre. 4. Pecze gödör takarításra.........................100.— 5. Tűzifára................................................. 325 — 6. Szalmára.........................'.....................64.— 7. Jéghordásra...........................................80.— 8. Nyomtatványokra..................................42.— 9. Épületek tűz elleni biztosítására ! . 64.— 10. Karbolsavra............................................ 200.— 11. Előre nem láthatókra ....................... 100.— Össz esen: 5255 — Mérleg: Bevétel...................................... 9358 06 Kia dás ....................................... 5255.— Maradvány 4103.06 Városi közmunka költség előirányzat az 1895. évre. Bevételek. 1. Pénztári maradványból...................2012.32 2. Közmunka kivetésből...................7180.50 3. Italmérési nyereményből , . ! . 3821.72 Összesen: 13014.54 Kiadások. Utak lavitására. 1. Községi utak javításéra...................130.— 2. I düllő utakra.........................100.— 3. Utczák javítására ........ 600.— tette. Ez természetesen kényelmetlen volt, de szükséges is; a sok nehéz út-mód közül pedig Frunden báró a legkellemesebbet választá. A mint e nő a második évad elején a fürdőhelyre jött, uj életet hozott magával. S volt benne annyi számítás, annyi merészség, hogy ezt kiaknázza. Tettereje vagy hódoló barátokat, vagy elkeseredett ellenségeket szerzett neki — közönyösen senkit sem hagyott. Elleneit szüntelenül meg-megtámadta, s állandó viszálykodásban élt velük, mig vagy hitehagyottakká tette, vagy pedig egészen mellőzte őket, mint olyanokat, kiken kárba vész kaczérkodása, s kiket nagyravágyó czéljaira fel nem használhat. S a fürdő férfi-elemének nagy részével már-már boldogult volna valahogy, — a női irigységgel azonban nem végzett oly könnyen. Magatartása természetesen nemcsak rossz vért szült, de maga ellen ingerelte ezzel a rossz nyelveket is. Sokkal nagyobb mértékb in ka- czérkodott, sokkal kihivóbb, sokkal elmésebb, sokkal ügyesebb volt, — mintsem máskép történt volna. Csodálatos hajlékonysága s éles látása volt ez emberi gyöngeségekre, mindez pedig a leddévajabb, legkedvesebb hatalmaskodás és gyermekes gyámoltalanság mázával egyesült. Asszony volt, kinek nagy lelki segédforrásai vannak, s oly külsője, a mely tetszik. És ő elérte azt, a mit akart: hiúságának diadalokat, figyelmet személye iránt s irigy rosszindulatot, asszonytársai részéről. Most férjével a park főösvényén haladt tova, jobbra-balra viszonozva ismerőseinek „jó reggelt!“ köszöntését, s megnevezte őket férJárdákra. 4. Beton járda törlesztésre.................... 8632.61 5. Járda pallók törlesztésére.................... 1854.67 6. Tégla járdák javítására........................... 200._ 7. Palló járdák javítására........................ 200.— 8. Hidak fenntartására............................. 260. Különfélékre. 9. Sárdombok elhordására.............................50._ 10 . Szerbtövis irtásra.......................................40.__ 11 . Fűnek kivágására.......................................20.__ 12 . Nyomtatványokra.......................................50.__ 13 . Fogyasztási pénztárnak törlesztésre . 825.— Összesen: 12962.28 Mérleg: Bevétel...............................................13014.54 Ki adás............................................. 12962.28 Ma radvány 52.26 Adakozások Kossuth Lajos szobrára. Gyula város polgármestere a képviselő tes. tület határozata folytán gyűjtő iveket bocsátott ki Kossuth Lajosnak a fővárosban emelendő szobrára- A gyűjtés eredménye időközönként lapunkban nyilvánosan fog közöltetni, és azt az alábbiakban folytatjuk : Végh Gábor úr ivén: Idősb Végű József 2.50 Kis Nádházi András —.20 özv. Kéri I.-né Dódé Kát, —.50 Kovács Sándor —.60 Kaszibs Sándor —.80 Végh Mariska —.80 összegen 4 30 Eddigi gyűjtés eredménye: 800.18 2169/1894. szára. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1894. évre előirt nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek s az ezek által fizetett jutalékok után járó III. OBzt. kereseti és ezen adók után kivetett ált. jöv. pótadólajstrom, valamint a junius havára érvényesített adó előírás és törlések jegyzéke az 1883. évi XLfV. t.-cz. 16. §-a alapján a városi adóhivatal helyiségében julius hó 29-től augusztus hó 6-ig közszemlére kitéve tartatik. Gyulán, 1894. év julius hó 28-án, A polgármester helyett: Popovics Jusztin, főjegyző. jénék, a ki kissé szórakozottan emelintgette meg kalapját és reá figyelt. A mint a parkba beljebb értek, és elhagyták a sétálókat, mind ritkábban szóltak, s midőn egy üres mellékösvényen befordultak, mindketten teljesen elhallgattak. Nem volt ez valami kínos hallgatás, inkább várakozásteli, csaknem enyelgő. A báró, szerencsésen összhangzó taktusba hozta lépéseit a hölgyéivel, és sietve mentek odább, csaknem mosolyogva. A báró élvezte saját biztonságát, hosz- szasan szívta magába a reggeli levegőt és szánt- szándékkal huzta-halasztotta, hogy magyarázatát adja, tulajdonképen miért rohant ide oly nyakra- főre? Neje kíváncsian haladt karján, miközben sötét pillái alól egy-egy oldalpillantást vetett rá, fürkésző, okos tekintetet. Ugyan mit gondolt megint ki az ő meglepétésére ? Egy férfi, kit a féltékenység gyötör, nem úgy néz ki, mint ö; oh nem, épen nem . .. De a báró arczából mit sem tudott kiokoskodni. Ha néha-néha felfogta férje tekintetét, hosszasan fogva tartotta azt az övével. Előbb némán kérdezte, hogy niucs-e vele megelégedve, s midőn meggyőződött róla, hogy ez az eset fenn nem forog, tekintete a hála és gyermekes odaadás megindító kifejezését vette fel. A hangulat s a férj jelenléte erőt vettek rajta, s szemei csendes boldogságban ragyogtak. Közelebb húzódott hozzá, s őrizkedett attól, hogy a természet eme misztikus, delejes beszédét valami vigyázatlan szóval megszakítsa. A mint a park egy távoleső részébe értek, felkeresték a hegyhasadékban levő padot, hol nyírfák állottak körülöttük.
