Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1894-07-22 / 29. szám
Veszett ebmarások. A forró napok beálltával háziebeinket a legéberebb figyelemmel kell kísérnünk, mert az ebdüh mostanában nagyobb mértékben lép fel, amint arról ama sajnos körülmény is tanúskodhat, hogy a veszettségi esetekről hetek óta állandó rovatot kell tartanunk; noha csak azokat az eseteket regisztáljuk, amidőn a veszett állatok embereket marnak meg. A hét folyamán Kétegyhá- zán Dologa Laurián 10 éves fiút, Békésen pedig Tóth Mihály nevű ötödfél éves fiúcskát mart meg egy- egy kóbor veszett kutya; mind a két fiút felvitték gyógyítani a Hőgyes-féle intézetbe. Öngyilkos aggastyán. J. Tóth Sándor 70 éves öosödi főldmives f. hó 12-én felakasztotta magát. Öngyilkosságának oka ismeretlen. Henneberg G- (cs. kir. udv&riszállitó) selyem- gyára Zürichben, a privátmegrendelők lakására közvetlenül szállít: fekete, fehér és színes selyemszöveteket, méterenként 45 krtól II frt 65 krig póstabér és vámmentesen, sima, csíkos, koczkázott és raíntázottakat, damasz- tott stb. (mintegy 240 különböző minőség és 2000 különböző szín s árnyalatban.) Minták póstafordulóval küldetnek. Svájczba czimzett levelekre 10 kros és levelezőlapokra 5 kroB bélyeg ragasztandó. . lő. 10—19. Med. univ. Dr. Ehrlich J. 4 év óta űzött fog orvosi gyakorlatát ezentúl ts fólytatja; múfogkészités és fogtömések igen jutányos árak és teljes jótállás mellett eszközöltetuek. Rendelő órák : d. e. 10—12 d. u. 2— 5-ig. büntette miatt 2 évi fegyházra; s az ugyancsak ez alkalommal Bencsik Mátyáson elkövetett súlyos testi sértés büntette miatt pedig Stabarecz János Angyal Mihályt 7 havi, Nyemcsek Jánost, alach Pált és Gyurik Györgyöt pedig 6 havi börtönre Ítélte. A többi vádlottak, miután a verekedésben) részvételük igazolva nem lett, — felmentettek. Az elítéltek, védő és ügyész felebbezést jelentettek be. Folyó évi julius 19-én a Cselovszki Thomaska bűnügye tárgyaltatott a gyulai kir. törvényszék előtt. Elnök : Nagy József, bírák: Pallay Jenő, V. Szakmáry Arisztid; ügyész; dr. Meszlényi Antal ; védő: dr. Ladies László ; jegyző: Szűcs Sándor. Cselovszky Thomaska Pál elővezettetvén, azzal védekezik, hogy ő az általa elkövetett rablás bűntettére egyáltalában nem emlékszik, mert holt részeg volt; ezen állításával szemben azonban a kihallgatott tanuk igazolták ellene, hogy ha nem is józan de mindenesetre csak kissé ittas állapotban rabolta ki Rendpusztli csabai lakost, oly formán, hogy mi or a Hauter-féle pálinka mérésből a reggeli pá linkázás után hazatérőben voltak, a vásártér szélén nyílt utczán földhöz vágta azt, annak zsebéből pénztartó zacskót erőszakkal ki vette s őt 78 ki készpénzétől megfosztotta; miért ellene a kir. tör- vényszék a rablás bűntettének vádját beigazoltnali találván, őt 2 évi fegyház büntetésre Ítélte. Az ité let ellen úgy vádlott és védője, valamint a kir ügyész is felebbeztek. sz. s Hirdetmény. A „Gazdák és iparosok általános Hitel szövetkezet“-ének gyulai ügyvivősége i évi julius 29-én d. u. 4 órakor Sántha János elnök lakásán közgyűlést tart, melyre a tagok e nyilvánosan közzétett hirdetmény által azon megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az 1875. évi kereskedelmi törvény vonatkozó §§-ai s a budapesti kir. keresk. törvényszék által 1892. aug. 26-án 44214. sz. a. megei sitett alapszabályok értelmében az eredeti részjegyeket elhozni, vagy megbízott által elküldeni, a kölcsönügyben deponáltakról pe dig a pénztárnok által készítendő kimutatást beterjeszteni szíveskedjenek. Miután ennek eleget tenni a tagok érdeke; ellenkező' eljárásért a bizottság nem szavatol. Gyula, 1894. julius 15. Sántha János, elnök. Finta Ignácz, titkár és központi megbízott, TTárgryals:: 1. Finta Ignácz és Krizsán András kiküldőt tek jelentése a Budapesten f. évi junius 29-én tar tott évi rendes közgyűlésről. 2. Nevezett kgy. jegyzőkönyvének bemutatása és tárgyalása tudomásvéteí és miheztartás végett. 3. Pénztárnok kimutatása: a) Hány részjegy adatott ki a központból ? b) Mennyi pénz folyt be összesen ? c) Mennyi küldetett fel a központba ? d) Mennyi kezeltetik itt lent, mint kölcsön e) Mennyit tesz a befizetett tőke kamataival az egész összeg után 8°/D-ot számítva f. évi már czius 1-ig? f) Mennyi az összes kiadás kezdettől fogva f. évi márczius 1 -ig ? 4. Ezek alapján a végleges és egyénenkénti fel- és leszámolás elveinek megállapítása s azok fo kozatos végrehajtása. 5. Ez ügyre vonatkozó s gyűlés előtt legalább 48 órával beadott s valamelyik tárgyhoz tartozó indítványok tárgyalása. 187. 1—1 Törvényszéki csarnok. Tanyai mulatság. 14 paraszt legény ült folyó hó 19-én gyulai kir. törvényszék előtt a vádlottak pad ján azért, mert egy fosztóka bálon a tánezos nőn Összekaptak, s verekedés közben Csonka Pál olyan ütést kapott homlokára, hogy annal következtében nehány nap múlva meghalt. Bencsi Mátyás meg még a bál után 25 nappal is tátongó sebbel fején, gondolkozott a szép leányok kecses mozdulatairól. Elnök volt Nagy József. Bírák; Pallay Jeni V. Szakmáry Arisztid, jegyző; Szűcs Sándo ügyész: Dr. Meszlényi Antal, Védő: Dr. Bérén; Ármin. A dolog különben úgy történt, hogy megsej tették úgy a szarvasi tót legények, mint a szent andrási magyar fiúk, hogy a Szenkáék tanyája fosztóka bál lesz; seregestül tódultak — mint tér mészetes — botokkal fegyverkezve, a felségesnek Ígérkező mulatságra; a magyar fiúk előbb érkeztek meg 8 botjaikat a sarokba rakva, tánezra perdültek a Kriklák Rudolf tamburázása mellett, időközben megjöttek a tót legények is. s mivel már a magya legények tánozoltatták a leányokat, meg talán azért is, mert már régebbén fenték a fogukat a tánezoló legényekre, bottal kezükben nézni kezdék a tán ezot, de csakhamar belekeveredtek ők is a mulat ságba, botjaikkal ütve a taktust annak fején, kit legközelebb értek, mert egyáltalában nem tét szett nekik, hogy Paraszt Lajos oda lépett a test vér húgával tánezoló Lalik Jánoshoz s kérte azt, hogy „legyen szerencséje a Katival tánczolhatni," s ez iránybani nem tetszésüknek hangos „ne add oda" kiáltásokkal adtak kifejezést; mire a magyar fiúkban is felébredt a virtus s társukat biztatva „Vedd el“ kiáltásokkal emelték a mulatság kedé lyességét; erre következett aztán a tót legények botjainak taktikus zenéje, mi oly csábítóan hang zott a tamburáló Kriklák Rudolf fülébe is, hogy is ott hagyta művészi foglalkozását, botot ragadt előbb még a gyenge lant húrjain játszó kezébe úgy vágta fejbe Csonka Pált, hogy az, annak kő vetkeztében nehány nap múlva meg is halt. A kir. törvényszék ezen tényállás alapján Kriklák Rudolfot halált okozott súlyos testi sértés 2Z özgazdaság. Az őszi baraczkfa. A gyümölcsöskert sokféle fája közt a legked eltebb, de egyszersmind a legkényesebb az őszi baraczkfa. E fának neveléséről, betegségeiről és gyéb rávonatkozó dolgokról akarok egyet mást elmondani azoknak a kertbarátoknak, kik az ősz baráczkot szeretik, de ép fára, jó és bő termcsr szert tenni nem igen tudnak. A mit mondani fogok az nem épen mind új, do mind alapos megfigye ésen alapuló tapasztalati igazság, Az őszi baraczkfa talán az egyedüli fa,' mely magvetés által is szaporítható a nélkül, hogy ne mes és finom tulajdonságaiból sokat vesztene; biz tosabb ugyan a fajtisztaság szempontjából szemzés által szaporítani, de miután nincs mindenkinek ahoz való türelme és alanya, magvetés által is fentarthatjuk a kívánt fajt, habár ez utóbbi esetbe bizonyos degeneratio, ha nem is épen nagy mérték ben, időről-időre mégis konstatálható. A nemesitési módozatok közül az őszi ba aczkfánál csupán a nyári hajtó- és alvószemzést ajánlhatom, mert a fás oltás nem forrad jól össze s igy ha megfakad is, tartós fát szolgáltatni nem fog soha. Hogy az őszi baraczkfa hamar fel ne kopaszodjék s hogy szép üde külseje mellett termékeny is legyen, szükséges első sorban évről-évre helyesen metszeni, a mi abból áll, hogy valamely napos enyhe februári napon, mikor még a nedvkeringés meg nem indult, jó éles késsel töviről levágjuk, az összes száraz galyakat, továbbá mindazokat a tavalyi hajtásokat, melyek virágrügyet nem hoztak, de a virágrügyes gályák közül is a vékonyabbakat, miután azok úgy sem kötnék meg gyengeségöknél fogva a termést. A meghagyandó múlt évi termőhajtásokat hosszúságúknak felével, vagy ha elég erőteljesek, harmadrészével megrövidítjük. Tudva levő dolog, hogy az őszi baraczkfáuál csak az utolsó évi gályák hoznak termést, azért a februárban végrehajtandó ritkításnál különös gondot kell fordítani arra, hogy mindig azokat a termőágakat hagyjuk meg, melyek a törzshez közelebb vannak, mert ellenkező esetben a leggondosabb metszés inellett is hamar fel fog kopaszodni. Hogy meg van-e termékenyítve valamely hajtás vagy nincs, azt nagyon könnyű felismerni, mert a virágrügyek rendesen egy levélrügy jobb- és baloldalán mutatkoznak, mi által sokkal szembeötlőbbek, -mint a többi rügyek. Az őszi baraczkfa betegségei közül kettő van melyet mindenki ismer: a mézgafolyás és a leve lészek. A mézgafolyás oka a legtöbb esetben a sovány talajban rejlik, de gyakran külső sérülés okozza. Ha a talajban van oka, akkor egy orvoB sága van s pedig az, hogy minden esztendőben őszszel 6—8 liter hamut hintünk a 1 áj a; ha külső sérülés vagy az alanynak helytelen megválasztás» képezi okát, akkor nem marad egyéb hátra, mint a mézgafolyásos helylyel szemben, éles késsel egy, I—3 dm. hosszú vágással a kérget felhasitani, eret vágni rajta; ha több helyen lépett fel a baj, min denütt tesszük ezt, csakhogy akkor rővidebb legyen a bemetszés. A mázga által okozott sebhelyei kimetszése és eczettel vagy czitromlével való kimosása nem árt. A mézgafolyásnál még sokkal nagyobb csapás az őszi baraczkfára a levelész, mely nemcsak az idei termést teszi tönkre, hanem egyszersmind megakadályozza a vesszők mcgtermékenyülését is, s melynek felléptére száznál több elmélet van, de egyik époly megbízhatatlan, mint a másik. Az egyik pomologus szerint a levelész csak házikert ben és völgyekben lép fel, mig a szellős magaslatokon soha, a másik a magyarországi sz£raz idő járásnak tulajdonítja vagy az alany helytelen meg választásának, mig ismét mások a módszer nélkül metszésnek ós annak, hogy nem traillage mellett neveltetik. Mindez lári-fári. Én a levelészt olaszországi meleg kiimában époly otthonosnak találtam, mint a Páris melletti világhírű trailla- geokon; a lippai és gyoroki hegyeken épúgy, mint a saját házikertemben itt Gyulán; kövér és sovány talajban egyaránt, tekintet nélkül arra, hogy P. mirabolanára, keserű mandulára vagy a saját vad magonczára volt-e oltva? Miután a lovelész szabálytalan elterjedésének okára vonatkozólag meddő minden kutatás, áttérek arra, a mi sokkal fontosabb és hasznosabb, és a mi soraimnak tulajdonképeni főczélja, t. i. a betegség gyógymódjára. Sokféle szereket ajánlottak eddig, de biztosat, — hála a fáradhatatlan kísérletezésnek — csak most fedeztek fel, és ez a thanaton mely dohányból készül és melyet egy forintért hatósági engedély mellett, 1300 grammos dobozok ban lehet megkapni a magyar dohánykereskedelmi részvény társaságtól Budapesten. Ezt a sötét-fekete mérges folyadékot, mely U7. nikotint tartalmaz föl kell hígítani 60—70-szer annyi vízben és az tán akármely peronospora-permetező segítségéve! úgy kell befecskendezni a levelészektől ellepett őszi baraczk- vagy bármely más fát, hogy a folya dék lehetőleg a levél alsó lapját érintse, mert levelészek leginkább ott tanyáznak. Ha ezt a kellő ügyességgel megcsináltuk, 2—3 óra múlva egyetlen egy élő állatka sem lesz többé a fán, a mely ezentúl szemlátomást felüdül és termését az utolsó drbig megérleli. Attól természetesen nem kell félni, hogy a gyümölcs a ráragadt folyadék miatt élvezhetetlen, mert egy kis eső lemos onnan bizony mindent, ha pedig eső épen nem lenne gyümölcsérésig, akkor élvezet előtt azt kissé megmossuk mint például hasonló körülmények között a szőlőt Ha valamely fát kellően megpermeteztünk, akkor oz 4—5 hétre meg van mentve, de azontúl, kivál ha sok eső jár és közelében más inficziált fák vannak, megint ki van téve a hajúak; ilyenkor másodszor is megpermetezzük s akkor minden valószínűség szerint abban az esztendőben az ősz baraczkfára egyéb gondunk már nem lesz, mint a bő termést leszüretelni, a mit például magam julius elseje óta minden nap teszek s tenni fogok október elsejéig. Még csak azon fajokat akarom megnevezni, melyek saját helyi tapasztalataim szerint legjobban beválnak s pedig az érés sorrendjében: Amadén, Garland, Waterloo, Alexander, Harper, Vezerle, György király, Sz. Jósé és az EgresBy- féie duránczi. Scherer Benedek. tartozik bemutatni. Felhivatnak ennélfogva mindazok, kik ezen ösztöndíj elnyerésére pályázni kívánnak, hogy pályázati kérvényeiket megfelelően felszerelve f. évi augusztus 31-ig az aradi kereskedelmi és iparkamaránál nyújtsák be. Aradon, 1894. julius 20-án. Az aradi kereskedelmi és iparkamara. A hesseni légy elleni védekezést a vármegye alispánjához küldött megkeresésében a békésmegyei gazdasági egylet is szorgalmazza. Legsürgősebb teendő volna a hesseni légy károsította területek sürgős felszántása, amit a miniszter is elrendelt és aminek érdekében az alispán, rendelkezésére álló módon meg is tette intézkedését, ami természetesen nem állhatott egyébből, mint hogy a járási főszol gabirákat, ezek pedig a községi elöljárókat irásilag utasították, hogy a gazdaközönséget a hesseni légy által inficiált tarlók sürgős ugarolására felszólítsák amit az elöljáróságok meg is tettek — akadémikus ikerrel; akadémikus sikerrel azért, mert a rende letnek nincsen büntető szankeziója, másodszor pe dig a példátlan szárazság a szántást a legjobb akarat mellett is nemcsak megnehezíti, hanem sok helyen lehetetlenné teszi mindaddig, mig a föld tisz tességesen meg nem ázik. Pályázat külföldi utazási ösztöndíjra. A „Pesti magyar kereskedelmi bank“ 1892. évi márczius hó 24-én tartott közgyűlésén saját 41/2% záloglevelei bői álló 15,000 frtoB alapítványt tett a „Pesti ma gyár kereskedelmi bank ösztöndija“ czimén oly czélra, hogy ennek kamataiból vagyis évenkint 675 írtból az 1893. évtől kezdve egyik évben egy kiváló készültséggel végzett kereskedelmi akadó miai tanuló, másik évben egy felső ipariskolát jó sikerrel végzett iparos, harmadik évben egy. hazai gazdasági tanintézetek valamelyikét kitűnő eredménynyel végzett gazdász bizonyos, az illető miniszter által kitűzött specialis ismeretek közelebbi tanulmányozása éB elsajátítása végett külföldi tanulmányútra küldhető legyen, ós szerzendő isme. rétéit és tapasztalatait a hazai közgazdasági élet fejlesztése körül értékesíthesse. — Az 1894. évre eső ösztöndíj feljavítására az alapitó bank az 1892 évi kamatjövedelemből még 225 irtot bocsátván a kereskedelemügyi miniszter úr rendelkezésére az ez évi ösztöndíj 900 frtot tesz ki. — A folyó évre esedékes 900 frtos utazási ösztöndíjra a nevezett miniszter úr pályázatot nyit, melynek feltételei figyelemmel az alapitó oklevél rendelkezéseire a következőkben állapította meg: Az ösztöndíj eh nyerése iránt folyamodhatnak oly iparosok, kik valamely hazai iparos iskolát jó sikerrel végeztek mely körülmény iskolai vógbizonyitványnyal igazolandó. — Á folyamodványok a koreskodelemügy miniszter úrhoz czimezve, az aradi kereskedelmi- és iparkamarához nyújtandók be folyó évi augusz tus hó 31-éig, honnan azok a kamara javaslatával együtt lesznek felterjesztendők. Tanulmányozás tárgyául a miniszter ur azot kérdést tűzte ki, hogy mily módon és eszközök által lehetne kötő és szövészeti gyáriparunkat fejleszteni összehasonlítás teendő hazai szövő iparunk s a nyu gáti államok ugyanez ipara közt s részletesen tanul mányozandók azon okok, melyek ez iparunk fejlő dósét nehezítik és azon eszközök és módok melyek annak fejlesztésére vezethetnek, és hogy menynyi ben lehetne a gyár iparral kapcsolatosan a hazai iparosokat is állandó foglalkozással ellátni. E Őzéi- bél az ösztöndíjas által különösen Német-, Franczii és Angol országok e tekintetben fejlett szövőipar viszonyai tanulraányozandók. — Oly pályázó ki alá pos iskolai előképzettség mellett a tanulmányul ki tűzött kérdés tekintetében már elméleti vagy gya korlati irányú tanulmányokra hivatkozhatik, illetve olyanokat kimutathat, nem különben a kellő nyelv ismeretekkel is bír az ösztöndíj oda ítélésénél előny ben fog rószesittetui. A tanulmány út tartamát i miniszter úr 6 hónapban állapította meg, mely idí befejezte után ösztöndíjas a kitűzött kérdésre vo uatkozó tanulmányozásának eredményéről jelentést Lótenyésztési jutalomosztás. A földmivelésügyi miniszter tudatja, hogy a békésmegyei lótenyésztés emelésére engedélyezett lótenyésztési jutalomdíjosztás folyó évi augusztus 5-én d. e. 9 órakor és pedig Szeghalmon fog megtartatni, mely alkalommal következő államdijak lesznek kitűzve: I. Sikerült szopós csikóval bemutatott anva- kanczákra, melyek jól ápolt, egészséges és erőteljes állapotban vadnak s általában is jó tenyészkanczák kellékeivel bírnak: Első dij 60 korona, második díj 50 korona, harmadik dij 40 korona, negyedik dij 30 korona, ötödik dij 20 korona. II. Két Ós három éves kanczacsikókra, melyek kitűnő tenyészképességet Ígérnek : Első dij 40 korona, második dij 30 korona, harmadik dij 20 korona, negyedik dij 10 korona. III. Sikert Ígérő két és három éves méncsikókra, melyek kitűnő tenyészképességet Ígérnek: Első dij 40 korona, második dij 30 korona, harmadik dij 20 korona, negyedik dij 10 korona. A jutalom dijakra pályázhat minden békés- megyei kistenyésztő, ha község elöljárói bizonyit- ványnyal igazolja azt, hogy a szopóscsikéval bemutatott anyakancza már a csikó világra jötte előtt sajátja volt, vagy pedig, hogy a kiállított kancza vagy méncsikó egy, az ellés idejekor birtokában volt anyától származik s általa neveltetett. A pályázatból csak az angol tolivér lovak vannak kizárva, A nagybirtokosok által bemutatandó és díjazásra méltó tenyészkanczák, vagy 2—3 éves kancza- és méncsikók arany-, ezüst- vagy bronz díszoklevéllel lesznek kitüntetve. A pénzdíjakkal kitüntetett tenyészanyag is részesülhet díszoklevélben; ugyszinte a kis-tenyész- > tők azon lovai és csikói, melyek pénzdíjban nem részesíthetők, arany-, ezüst- vagy bronz díszoklevéllel tüntethetők ki A bemutatott lovak megbirálása, valamint az odaitélt dijak kiosztása is egy, e végre alakult vegyes szakbizottság által azonnal, a helyszínén fog eszközöltetni. Hogy a bíráló-bizottság kellő időben megtudhassa valamennyi pályázó ottlétét, köteles minden pályázó a kijelölt nap reggeli 9 óráig Szeghalmon a helyhatóságnál jelentkezni, hol további utasítást nyerend. _________ Or szágos vásári tudósítás, Gjula, julius 18. 1894. F utónak nevezett nyári ásárunk szokott rend szerint a sertés vásárral vette kezdetét. Az előjelekből ítélve alig lehetett kilátás arra, hogy sertések nagyobb számban hajtassanak fel, mórt a vásárt megelőző héten alig nehány jelentéktelen mennyiségű falka volt beak- lozva ; a tulajdonképeni szállítás csak folyó hó lö-én vette kezdetét s három nap alatt oly mennyiségben hajtattak, a mire a legvérmesebb remények mellett is kilátás nem volt. A vásárra kiállított mennyiség 30—32000 re tehető, de a forgalom nem nevezhető élénknek, mert alig fele kelt el. Az árak következőleg alakultak : 200 kilótól felfelé 34-—36 krig; 160—180 kilóig 36—38 krig; jó másféléves sovány sertésért 120 kilo súlyban 42—48 forintig; hathét hónapos jó fajú malaczok 24—29 forintig ; hizlalásra alkalmas sovány öreg sertések páronként 60—74 frtig, az életsulyt leszámítva. Fölhajtók voltak : Gróf Almás) Kálmán gyulavári uradalma, Baranovics Ferencz Kötegyán, Bleyer Mór Hlye, Balog Ferenoz Cserepes, Friedmann Ferencz Nagy- pél és Filip testvérek Elek nagypéli birtokukból, Ráth Antal Kovácsháza, Polgár testvérek Csókás, Vertán Ernő, Oppenhauser Gyula és Holländer Sámuel Csörmő, Popovics János Medgyesfalva. (Erdély,) stb. Juh és birka vásár julius 19-én évek óta szokatlan nagy felhajtással, a szám 10—12000 között váltakozott, de miután elébbi években a juhvásár, mennyiség tekintetében nagyon silány volt, vevők elszoktak s igy nagyon kevés jelenvén meg, az árak nyomottak voltak. Nagy sovány ürűért fizettek páronként 10—14 frtig, egy éves jerkéért 5—7 frtot, jobb minőségű kosokért 14—20 frtig, vágni való magyar juhért 12—16 frtig, kis bárányokért 4—7 frtig. 4% levonással. Marhavásár julius 20. A felhajtás 13—15,000-ig, a mi nagy mennyiségnek mondható; legnagyobb mennyiségben hajtottak Erdély-részi kereskedők és kupeczek különfélo minőségben ökröket és borjúkat; de vevő Dagyon is közepes számban, s igy magasabb árak nem voltak elérhetők. Jó számos- menti első osztályú ökrökért 360 frt és feljebb, mezőségi jármos ökrökért 6—7 éves, 280 írttól 350 frtig minőség szerint, jó 3—4 éves tinókért 3—4—5 évesig 200 írttól 300 frtig páronként 4°/o levonással. — Jó szamosmenti egy óven túli borjúkért páronként 110—150 frt szintén 4% levonással. Fejős tehenek kevés, minőség szerint 60 írttól 120 frtig, potlandi tehenek tarka 5— 6 éves 120—200 frtig. — Bivalyok 170 frltól 280 frtig szinte 47o levonással. Székre való jó húsú marha sok volt kevés kereslet mellett s igy az árak is nyomottak, idegen uradalmak nem jelentkeztek, a gazdaközönség pedig tartózkodóan viselte magát. A lóvásár julius 21-én. Tekintve az elébbi állatvásárok silányságát vevők tekintetében, ez amazoknak csak hasonló folytatása volt. A főivezetés 13—15,000-re tehető, a mi a régmúltban is e vásáron ritkaság V 9U. Fajló kevés volt, még kevesebb kereslettel. Árak következően jegyezhetők: ménlóért 350—400 frt, jó luksus hintés lovakért 250—300 frtig; jó fajta igás lovakért 100 forinttól 200 frtig ; kis gazdák részére alsóbb osztályú lovak 40 írttól lnO forintig. — A mezŐhe- gyesi kincstári igazgatóság is vezette'ott fel lovakat mintáúl, amelyeket kimustrál, de összesen csak 12 drbot, s azok 33 írttól 62 frtig találtak vovőre. A felvezettetés valószínűleg csak kísérlet volt. A belvásár ma veszi kezdetét, § tekintve az áilatvásárok silányságát, alig bibető, hogy az iparosok és kereskedők jó vásárt lássanak, bár az időjárás egész héten a vásári közönségre kedvező volt. ■ — —
