Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1892-05-15 / 21. szám
> vaslattal, mely a kérelmet elutasítani velőmé • |Dániel 24, Varság Béla 16, Szalay József 8 sza | vazatot kapott, s a többi szavazat megoszlott ijigy tehát a megüresedett közigazgatási bizottság -Itagsági helyre 24 szavazattal Haviár Dániel leti ., (megválasztva. A gyámpénztárak pénzkészletének elhelye- -[zése tárgyában leérkezett belügyminiszteri renddel et re, miután azóta az árvatári kölcsönök kiadá- rlsára nézve alkotott szabályzat módosítva lett, »[melynek alapján reménye van a vármegye közön- ijségének, hogy nem lesz pénz készlet mi elhelye- ijzendő lenne, de ha még is eme reményében Jcsalódnék, a belügyrainisteri rendeletben tett ja- i|vaslatra az esetleges pénzkészlet egyénileg leendő [kezelése lett elhatározva. A gyomai hídépítési költségek részletes meg- |térítésének ügye, és a járási orvosi állások rend [szeresitésének ügye keltett hosszasabb és érdekesebb vitát, mind két ügynél az állandó választ- [mányi vélemény emeltetett határozattá ; ugyanis [az első esetben, a kereskedelemügyi miniszter [leiratával szemben a gyomai törvényhatósági hídépítési költségeinek részleges megtérítése iránt, [aj Tisza-körös-marosi társulat ellen 2 ellen az összes szavazatokkal a vármegye tiszti főügyésze a per megindítására utasítva lett. A járási orvosi állások rendszeresítése ügyében, mielőtt az állandó választmányi vélemény olvastatnék, elnöklő főispán már előzetesen is figyelmébe ajánlja a közgyűlésnek, közegészség- ügyi szabályzat alkotását; Dr. Kovács István vármegyei főorvos elfogadja az állandó választmányi javaslatot azon módosítással, hogy ne 7, csak 5 járási orvosi állás lenne rendszeresítendő, mert nézete szerint a bekövetkezendő államosítás alkalmából, Békésvármegye közigazgatási járásai úgy amint ma vannak nem fognak megmaradni, és igy nézete szerint a békési járáshoz lenne csatolandó Gtyoma és Endrőd, a csabai járáshoz pedig lenne csatolandó Kétegyháza, Doboz és Gy. Vári, s igy képeznének egy egy járást a rendszeresítendő járási orvosokra nézve ; Beliczey István bizottsági tag pedig tekintettel Békésvármegye közegészségügyi viszonyaira, teljesen elej- tendőnek tartja a járási orvosok rendszeresítését, - mert a jelenleg is működő tiszteletbeli megyei 1 főorvosok az egyes járásokban ugyanazon szol- 1 'álatot teszik kevesebb költséggel, mint fognának s ;enni a járási orvosok, — hanem ő inkább a < anyai orvosok rendszeresítésére fektet nagy súlyt < i ez irányban kér intézkedést. ■ Ezek s még több rendbeli felszólalások < itán az állandó választmányi vélemény lett hatá- j ozattá emelve, a mely szerint Békésvármegyé- j ten 1000—1000 forint állami pénztárból fedezendő 1 ívi fizetés mellett, minden járásra nézve 1—1 J :s igy 7 járási orvosi állás rendszeresítése hatá- > oztatik el, melyre nézve feliratilag felkéretik a 8 lelügyminiszter; ezzel kapcsolatosan, sokkal fon- 8 osabb ügynek és szükségesebbnek jeleztetik a ® tanyai orvosi állások rendszeresítésének ügye, z melyre nézve a vármegze alispánja javaslattételre t lett felhiva. Ezzel az első napi tanácskozás dé- ^ lután 1 Yg órakor véget ért. 1* Az elsőnap hozott határozatok hitelesítése v után, mielőtt a tanácskozás napirendre térne, v Keller Imre bizottsági tag, kérdést intéz a vár- é megye alispánjához, hogy a mennyiben a kitü- b zött záros határidő már lejárt, a gyomai vasúti t hídnál engedélyezett 6 jégtörő eltávolitatása iránt miért nem intézkedik, annyival is inkább mivel b ezen jégtörők a jég lezajlásánál csak akadálynak u bizonyultak, az alispán válaszában kijelenti, hogy n most már kötelességének ismeri azon jégtörők b eltávolittatása iránt a szükséges intézkedéseket n megtenni. n Vésztő község az iránti kérvénye, hogy fa ottan a vasúti állomáshoz vezető ut vármegyei v költségen kiköveztessék, meglehetős hosszú és á meddő vitára adott alkalmat, mely vitának ered- fi ménye az lett, hogy az állandó választmányi ja- d kevéssé a festéshez is értenie, de abból még nem következik, hogy a ki nem ért, — az műveletlen ! (Eh 1 úgy nem lehet bele kötni 1) — Se rajzok egy része — úgy látom — uraságodnak nem tetszik. — Hát persze. — És ön megjegyzéseit oda is írja a rajzok alá. Megvallva, én ezt nem merném hölgy- gyei szemben tenni. — Azt elhiszem. Azonban Eveimnek senki sem mondhatja meg jobban az igazat, mint én. — Hm 1 Hát azt a képet is megkritizálta, amelyet uraságod számára készített Eveline ? mondja Ödön gúnyosan. A flegmatikus ember megérezte a gúnyt de nem tudja mire vélni. Azért csak szelíden kérdi. — Eveline beszélte ezt el Önnek? — Legalább nem tagadta. — De uram 1 hát mit is tagadna rajta ? És mily jogon használja ön ezt a kifejezést ? Nem voltak e szók dühösen ejtve, inkább kiváncsian. Ödön azonban nagyon szivére vette a dolgol s nyersen felel: — Ugyanazon jognál fogva, amelylyel ön kritizálja e rajzókat! A megölni való ember csak annyit felel rá — No, azt bajosan hiszem. — Ejh, ön kételkedik szavamban 1 — Nem csak kételkedem, hanem bizo< nyosan mondhatom, hogy önnek nincs igaza — Uraml . . . E peresben lép be Eveline s jelenti: — Készen van már Jolán. Pe — tesz} íjwjá színlelt megütközéssel nyezi — eltéröleg 14 szavazattal szemben, 32 szavazattal ezen kérelem azzal adatik ki a vár megye alispánjának, hogy az őszi közgyűlésen tárgyalandó utialap jövő évi költségelőirányzatá nál vegye figyelembe. A csabai hadszerkészlet raktár javításánál felmerült 201 frt 85 kr. túl kiadási költségnek is a katonai beszállésolási alapból kiutalványozása elhatároztatott, mely határozat jóváhagyás végett a belügyminiszterhez felterjesztetik. O Felsége megkoronáztatása negyed száza dós évfordulójának megünneplése tárgyában So- mogyvármegye átirata, a közadók behajtásánál a felelősségnek mely esetben való alkalmazása tárgyában Torontálvármegye átirata, — az országos állatvásárok szervezése és országos állategész- ségügyi kártalanítási alap létesítése tárgyában Barsvármegye átirata, — valamint a községi állategészségügyi alapok összesítése tárgyában Trencsénvármegye átirata — tudomásul vétettek ; azonban az Olt folyó hajózhatóvá tétele tárgyában Szebenvármegye átirata, — nemkülönben a pálinkának vasárnapokon át való kimérésének korlátozása iránt Trencsén vármegyének átirata hason szellemű felirattal támogatása elhatároz tatott. A vármegye összes pézalapokról szolló rend szerinti jelentések, valamint a házi úgy a köz munkaváltsági pénztárból, a múlt közgyűlés óta tett kiadásokról felovasott jetentések és ezen pénztáraknak időközönként véletlenül teljesített vizsgálatáról felvett jegyzőkönyvek jóváhagyólag tudomásul vétettek. A pénztári ügyek feletti határozatok meghozatalánál felmerült azon ügy. hogy úgy az orosházi járásban helyettesként mü ködő főszolgabíró Bartóki József szolgabiró, va lamint a szeghalmi járásban helyettesként mü ködő főszolgabíró Ambrus Sándor szolgabiró, a szolgabiró és főszolgabírói fizetés közötti eddig nem élvezett különbözet részökre kiutalványoz tassék, nagyobb és hosszasabb vitát provokált, mely ügyben felszóllaltak Beliozey István, Beli czey Rezső, Keller Imre, Nagy Károly, Szucsu Béla, Haviár Lajos, Dr. Zsilinszky Endre bízott sági tagok. Az állandó választmányi javaslat sze rint ezen két helyettes főszolgabíró részére kifizetendő mintegy 1200 forintot tevő különbözeti összeg, alap hiányában a tisztinyugdij intézeti alapból 5% -os kölcsönnel volna fedezendő, mely kölcsön felvétel ellen tettek többen kifogást annyival is inkább mert lehet tartani, hogy az 'ly értelmű határozat nem nyerend miniszteri jóváhagyést, hanem inkább ezen összeg a vármegyei szolgabirói lakoknál előirányzott javítási költségek redukálásából lenne megtakarítható, és igy a kölcsönvétel kikerülhető, mig nem a hosz- szas vita eredménye még is csak az lett, hogy az állandó választmányi véleménytől eltéröleg az ezen ügy feletti vita során Beliczey István bizottsági tag indítványára határozatilag kimondatott, hogy a gyomai szolgabirói laknál tervbe vett, körülbelül 1200 frt költségbe kerülő istáló rael lék épület építésének ügye, mely ma jóváhagyás "égett fent van a belügyminiszternél, ha az jó- áhagyást nyerve érkeznék is onnan le, — ezen építkezés ne foganatosittassék addig, mig a/, a törvényhatósági közgyűlésen újból tanácskozás tárgyát nem képezendi. Dr. Pábri Sándor vármegyei főjegyző, köz- beszólólag szóval egy indítványt terjeszt elő, ugyanis tekintettel arra, hogy daczára annak, miszerint Békésvármegye egyike a legrendezet- tebb viszonyok között levő vagyonos megyéknek, mégis sok esetben, ha rendkívüli kiadások merülnek fel, azt alap hiányában nem teljesítheti, hogy ez jövőre be ae következzék, indítványozza, hogy 1% vármegyei pótadó kivetése által az önkormányzati rendkívüli szükségletek fedezésére létesittessék egy úgynevevezett „ rendelkezési alap", az indítvány közhelyesléssel fo— mindketten úgy föl vannak indulva 1 Tán vitatkoztak valami érdekes tárgyról ? — Igen, vitatkoztunk, mondja Ödön rejt- hetetlen boszusággal. — Ez esetben nagyon sajnálom, hogy jelen nem voltam. Bizonyára tanultam volna valamit. („Hogy teszi magát a szívtelen 1“ gondolja Ödön.) — No, hisz még most következik a vége. Uram, fordul az épen fölálló emberhez, ön azt mondá, hogy nekem nincs igazam. — Hát persze, hogy nincs. — De én ezt sértésnek veszem, kiáltja Ödön szikrázó szemekkel. — Ne vegye, kérem. Ön nem hazudik hanem téved s Errare humánum est. — Idézetekkel nem boldogulunk. Én Evelinet szeretem, ő nekem viszont szerelmet Ígért, ön azonban sziveink közé furakodott — Csicsicsicsicsit 1 Nekem ehhez semmi közöm; kérem, kímélje meg Evelinet az ilyet nyilatkozatoktól 1 — Önnek ehhez semmi köze ? 1 — szól Ödön visszahúzódva. — S ezt Eveline előtt mondja ? — No persze, mert félek, hogy ön többet talán elmondani titkukból, mint mennyit ne kém tudnom szabad. — S ön ily hallatlan flegmával csakis akkor nyúlna fegyverhez, — — Fegyverhez: Micsoda fegyverhez ? — Uram! Ne tréfáljon velem, szól Ödön az indulat legfőbb fokán. Én nem hagyom az e félét boszulatlanúl. Ön gyáva. A megölni való ember fölegyenesedett és akkor Eveline két szörnyűséges szómét Iátott azon a szokott hideg arezon. Maga is megijedt e tekintettől, sőt Ödön is hátralépett első meglepetésében. A lány azonban csakhamar visszaesik pajzán hangulatába s jóizüet nevetve s Szelídíti a haragos feleket. — No lássa Ödön, milyen csacsiságot követ el vakságában 1 Kérem tanár úr, ne tessék haragudni; hisz Ödön mást lát a tanár úr személyében, annak szól a gyáva szó. — Nem annak 1 kiáltja Ödön. — De az én telkemet sérti l Kiáltja a másik haragos Ödönnel egyszerre. — Semmi harag! Lássa Ödön, maga elindult az együgyű kapus beszédén s engem hütelennek gondolt. Most pedig' azt hiszi, hogy a tanár úr a vételytársa. — Elég okom van hinni. — Nincs. Igaz, hogy a tanár úr három év óta jár a házhoz, de — lévén különben is nős ember — a világért sem udvarol, hanem bennünket tanít. — Tanár úr 1 szól most Ödön boldogan Bocsánatát kérem. — Szivesen megbocsátok, szól a tanár, kinek elég jó mulatság volt ez a komikus fel sülés. Azonban megyek is már Jolánhoz, ki ez óta vár reám. S mosolyogva szól Ödönhöz: — No lássa, hogy más jogom van a raj zokat kritizálni, mint önnek 1 Húsz Lajos> gadtatott bár, mégis ez alkalommal, — mint közbevetett indítvány feletti érdemleges határozat, az őszi közgyűlésre lett elhalasztva. A községi faiskolák rendezése s az útak fásítása ügyében a vármegyei közigazgatási bizottság javaslata mellett bemutatott szabály- rendeleti javaslat, azon módosítással, hogy az útak befásitása ezen szabályrendelet jogerőre emelkedése után azonnal foganatositaneó lesz, — elfogadtatván, kellően meghirdetés után, jóváhagyás végett felterjesztetík a belügyminisz- terher. A vármegyei állatorvos szabadságoltatása folytán felmerült helyettesítési 29 frt 34 kr. költségnek, a varmegyei házi pénztárból beutal- ványozása elrendeltetett. Eördögh Lajos, orosházi járási főszolgabírónak nyugdijjaztatási ügye, meglehetős hosszas és érdekes vitára adott okot, a vitát különösen provokálta nevezett főszolgabíró által közbeesőig Írásban beadott azon kérelme, hogy ezen kényszer-nyugdijjaztatástól mentenek meg, mert még ma is, mint teljes szellemi munkaerővel biró, — szolgálni óhajtja a vármegyét, — mígnem a nyugdij-intézeti igazgató-választmány határozatához képest 702 frt évi nyugdíj élvezése mellett, — nyugdijjaztatása kimondatott azzal, hogy épen az előzőleg Dr. Fábri Sándor vármegyei főjegyző indítványára, a „rendelkezési- alapiba létesülni fog, ezen alapból nyugdíjjá 1000 forintra ki fog pótoltatni. Nagy Károly vármegyei árvaszéki elnök nyugdijjaztatása ügyében beadott felebbezésének hely adatván, — állásáról lemondása elfogadtatott és a nyugdijintézeti igazgató-választmány utasítva lett, hogy Nagy Károly árvaszéki elnök nyugdíjazása iránt a szükséges szabályszerű intézkedéseket megtéve, határozatát hozza meg. Orosháza községében a Il-ik községi orvosi állásra a hatósági engedély megadatott, — mig ugyancsak ezen községben a III-ik gyógyszertár felállítása iránti kérelemnek hely nem adatott, Ezzel a másod napi tanácskozás véget ért. Az 1893-ik évi közkórházi költségelőirányzat az igazgató választmány jelentése szerint elfogadtatott; mig ugyanott egy ellenőri vagy ir- noki állás rendszeresítése feletti érdemleges határozat hozatal függőben tartatik mindaddig, mig ez állásra nézve tett felterjesztésre a belügyminiszter határozata le nem érkezik. A Policzer-féle 1000 katasztr. hold birtoknak Bánfalva községéhez csatolása ügyében megtartott vizsgálat során bebizonyúlt, hogy annak csatolása úgy rendészeti, mint közegészségügyi szempontból feltétlenül szükséges elannyira, hogy ha másként nem, az az iránti lépések hivatalból is megteendők lennének, — miért is a határozat javaslat értelmében nevezett birtoknak Jközigaz- gatásilag és törvénykezésileg Bánfalva községéhez leendő csatolása iránt a belügyminiszter feliratilag felkéretni határoztatott. Kovács Mihály szeghalmi járási főszolga- biró részére nem a szeptemberi őszi közgyűlésig — mint ő kérelmezte, hanem csak junius 11-ig a szabadság megadatott, mivel a szabály- rendeletileg megállapított hosszabb szabadságol- tatási idő 1 éve ezen napon jár le, minek eltelte után pedig a további teendőkre nézve a vármegye főorvosának szakértői véleménye lesz az irányadó; — Osváth Andor közigazgatási iktató által kérelmezett három havi szabadság megadatott; a Kovács Mihály szabadságoltatása iránti kérvénye mellett történtek több rendbeli felszóllalások, de a vonatkozatos szabályrendelet ellenére, határozatot hozni nem lehetett. A gyopárhalmi iskola segélyezése tárgyában, az előzetesen elrendelt és megejtett vizsgálat során teljesen beigazoltatott az, hogy a segélyezést kérés jogalappal bir, miért is Orosháza községe utasítva lett, hogy nevezett iskolát évi 150 frt segélyben részesítse. A gyulai közvágóhidra nézve bemutatott terv és költségvetés elfogadtatik és helyben- bagyatik, felhivatván Gyulaváros polgármestere, hogy még ez évben leendő építkezés iránt intézkedjék; — nagyobb vitára adott okot az ezen ügyben felolvasott állandó választmányi véle- * mény azon része, a mely egy alkalommal a vágatáéi díjak felemlitésót hozza javaslatba, de a íatározati javaslat ezen része több felszóllalások után elejtetett. Szarvas városa által egy, ottan építendő közvágóhídra nézve bemutatott tervezet jóllehet, műszaki szempontból nem kifogásolható, mégis mint kezdetleges és felületes tervezeti munkálat, a költségvetéssel együtt oly felhívással adatik vissza Szarvas községének, hogy a szinte csatolt államepitészeti hivatali, mint vármegyei szakközeg észrevételeinek figyelembevétele mellett, a törvény és szabályzat pontos és részletes betartása mellett újabb tervet és költségvetést készítsen és terjesszen be, ezen ügy meglehetős hosz- szas es heves vitát provocált, a többek közt Beliczey István bizottsági tag, óvást tett ezen kozvágóhidnak tervezeténél mutatkozó luxoriosus és így elkerülhető építkezések ellen. Meglehetős meddő és hosszas vita mellett tárgyaltatott Békés község szervezési szabályza• z 7UJt-0t], ?°d08itá8a> mígnem az a Makai, ,ar8al által közbevetett felebbezés elutasításával jóváhagyatott. • , Körös- Tarosa és Szeghalom községek által 8Z‘“fce . gerjesztett szervezési szabályrendeleti módosítás jóváhagyatik, ez utóbbi község azon- ban utaiutya lett, miszerint ezen szabályzatba a segéd- es kezelő személyzet, valamint a szolgák és szegodmé nyesek munkakörét is pótlólag vegye be és szabályozza. pouoiag Orosháza, Csorvás, Puszta-Földvár, Nagyszénás, Sámson és P.-Szt -Tori»™ . szabályrendeletei, mivel azok a m«, z!'endeszeti dészeti szabályrendelethez alkalmazva^móTT tattak - jóváhagyattak. Va’ modo8I‘a köSetsSt feUhfr 82 I'M™ Osztás ill “i* tewbbezés mellőzésével, hossza» bita után jóváhagyva lett ó* megerősittetett r X/ 9 HÍ niszter ravatalára Békésvármegye közönsége m vében koszorút helyezett, — ami általános helyei léssel tudomásúl is vétetett, az elnöki mognyif megemlékezik végül a számonkérő széki jelentéi röl, mely a vármegyei tisztikar tevékenységé elismerőleg kielégítőnek találta. A lapunkban közölt alispáni jelentés tá: gyalása során, mint már az elnöki megnyitóba is jeleztetett, javaslat tétetik arra nézve, hog a jövő junius hava 8-án Budapesten megtartand országos nemzeti nagy ünnepélyen, a Király felsége megkoronáztatásának 25 éves jubileum ünnepein a vármegye miként képviseltesse magái a javaslat szerint az ünnepélyen részt veend küldöttség a következőkép lett megalakítva^ Reiszig Ede főispán és. Jancsovics Pál kir. taná esős, alispán vezetése mellett: gr. Apponyi Albert gr. Wenckheim Géza, gr. Wenckheim Dénes, gi Almássy Dénes, Beliczey István, Terényi Lajos <jöndöcs Benedek, Szabó János ref. esperes, Achin Adám ev. esperes, Kirileszku Péter g. k. esperes Novák Kamii, Geiszt Gáspár, Oláh György, Kávéi László, Dutkay Béla, Nyitrai István Szeghalon község bírája, és Dobay János bizottsági tagokból, — a vármegyei főjegyző indítványozza, hogj az egyházi hatóságokhoz megkeresés intóztetnék az iránt, hogy azon nemzeti nagy ünnepély napján hálaisteni tiszteletek tartása, s az iskolákban az napon az előadások szüneteltetése volna kívánatos, ezen indítvány közhelyesléssel fogadtatott ugyan, de miután a vármegye közönsége teljesen megvan győződve arról, hogy az egyházak főhatóságai körlevelileg már ily értelembeji a szükséges intézkedéseket megtették, — a főjegyzői indítvány felett érdemleges határozat nem hozatott; — ugyancsak az alispáni rendszerinti havi jelentés tárgyalása során került felszínre Baross Gábor közlekedési miniszter élete delén bekövetkezett elhunyta feletti részvét nyilvánítás, s elhatároztatott, hogy úgy az elhunyt özvegyéhez, mint a közlekedési minisztériumhoz rész vét nyilatkozatot küld Békésvármegye közönsége,! valamint az elhunyt nagy férfiú kimagosló érdemeit és emlékét jegyzőkönyvileg megörökíti; — az alispáni jelentés egyébb részeiben egyhangúlag tudomásúl lett véve. A vármegye közigazgatási bizottságának 1891.1 ev Il-ik feléről szóló jelentése, miután az a „Békés “-ben közölve lett, felolvasatlanúl tudomásul| vétetett. A tisztikar tevékenységéről szóló számon | kérő-széki jelentés, mely szerint különösen elis-| méréssel kiemelve a közigazgatási jegyzőikarl munkásságát, s általában az egész tisztikar tevé-l kenységét kielégítőnek találja, — tudomásán vétetett. Az árvaszéki elnöknek, valamennyi községiI gyámpénztárak megvizsgálásának eredményéröl| szóló jelentése, nemkülönben az árva és gyám-| sági ügyekről szóló rendszerintti jelentése tudo-| másul vétettek. Pótlólag megemlítendő még, hogy az alis páni jelentés tárgyalása alkalmából, Beliczey István bizott8. tag felszólalása alapján elhatároztatott 1 először, hogy a karról karra való védhimlő oltás teljes mellőzésével, az orvosok a kellő rendőri i felügyelet alatt álló nyirktermelők anyagaiból 1 eszközöltessenek; továbbá ugyancsak Beliczey i István felszóllalására elhatároztatott, hogy a gyo s mai vasúti hid vasszerkezettol leendő újra épi- 1 tése iránt ismételten feliratilag felkéressék, úgy i a közlekedési, mint a földmivelési miniszter. < Beliczey István közigazgatási bizottsági tag- I ságáról lemondását őszinte sajnálattal tudomásul i veszi úgy a vármegye közönsége, mint maga az < elnöklő főispán is, elrendeltetvén a névszerinti i szavazás, melynek tartamára a közgyűlés fel- függesztetik, a szavazat szedő küldöttség c elnöke: Yidovszki János, tagjai : Beliczey Géza 1 és Tatay János bizottsági tagok jelentése szerint i beadatott 56 érvényes szavazat, melyből Haviár i
