Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1892-05-08 / 20. szám
SO-ik szám Gyula, 1892. május 15-én XI. évfolyam* Szerkesztőség: Főtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij : Egész érre ! 5 frt — kr. Félévre ... 2 1 50 » Évnegyedre .1 % 25 » Egyes szám ára 10 kr. Társadalmi és közgazdászati lietilap MEGJELENIK minden vasárnap. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: üoToay Tátnos. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyílt-tér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. szám, Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. szám, Eckstein Bernát fürdö-utcza 4. szám, Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 8. szám, Blockner J. IV. kér. Sútö-utcza; Fischer J. D. //. kér. Hatvani-utcza 1. szám alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon A vármegye közgyűlése. A törvényhatósági bizottság rendes közgyűlése, mely holnap veszi kezdetét, terjedelmes fő- és póttárgysorozatából következtetve, hosszasnak, talán az egész hétre kiterjedőnek, de érdekesnek, zajosnak, s annál kevésbé népesnek nem Ígérkezik. Nem helyeseltük és nem is helyeseljük ugyan, de tényként el kell fogadnunk, hogy — főispáni beiktatásoktól eltekintve — csakis általános tisztujitás, ami — mellesleg irva — aligha lesz többé, vagy tömegesebb tisztviselőválasztás az, ami a vármegye nagytermét benépesíteni képes. A mostani rendes közgyűlésnek bizonyára egyik ritkasága, hogy nincsen tisztviselőválasztással összekapcsolva. Árvaszéki elnöki, békési, orosházi s minden valószínűség szerint szeghalmi főszolga- birói állások, egytől-egyig, az őszi közgyűlésen fognak betöltetni. A közgyűlésen egyetlen egy választás lesz, a Beliczey István lemondása folytán üresedésben levő közigazgatási bizottsági tag helyének betöltése. Őszinte sajnálattal vettünk és veszünk ezúttal is tudomást a lemondás ténye felől, mert Beliczey Istvánt nem szívesen nélkülözzük olyan kiváló testületben, aminő a köz- igazgatási bizottság, de lemondásának indokait, ha nem is osztjuk, kénytelenek vagyunk respektálni. — Csupán egy óhajunk volna, a méltányosság figyelembe vétele, hogy az új közigazgatási bizottsági tag Orosházáról választatnék, mely tekintélyes és nagy járás ma tudvalevőleg egyetlen egy taggal sincs a közigazgatási bizottságban képviselve. Az alispáni jelentés során indítvány van bejelentve, Ő Felsége megkoronáztatása negyedszázados évfordulójának megünneplése iránt. A törvényhatósági bizottság bizonyára lelkesedéssel elfogadandja az indítványt, és a fővárosban tartandó országos ünnepélyességek fényének emelésére, saját kebléből is nagyszámú küldöttséggel képviselteti Békésvármegyót a bálványozásig szeretett és tisztelt, dicsőségesen uralkodó legalkotmányosabb király koronázásának lélekemelő jubileumára. A miniszteri rendeletek közül kettő nagyobb érdeklődés keltésére kiválóan alkalmas. A kereskedelemügyi miniszter ugyanis szorosan a vármegye belügyének tekinti annak megállapítását, hogy a vármegye pert inditson-e a Tisza-körös-marosi társulat ellen a gyomai törvényhatósági hid építési költségeinek részleges megtéritése iránt. A miniszter nem kívánja ebben a kérdésben a vármegyét befolyásolni, de annyit mégis mond, hogy ő a pert inop- portunusnak tartja és pedig kiválólag azért, mert amikor az állam 25.000 forinttal járult a gyomai híd meghosszabbítási költségeihez, akkor ezt azzal a feltevéssel adta, hogy eme összegben a társulattal szemben érvényesíthető követelés is ki lesz elégítve. A miniszter leiratával szemben azonban az állandó választmány a hídépítési költségeket annyira tetemesnek s az útadó-alapra annyira súlyosnak tartja, hogy a maga részéről per indítását kell a társulat ellen javasolnia. A járási orvosi állások szervezése szintén érdeklődést fog kelteni. Érdeklődést mondjuk, és nem nagy vitát, mert az állandó választmány javaslata olyan természetű, hogy azt minden bizottsági tag aggály nélkül elfogadhatja. Az állandó választmány ugyanis oly világos kikötés mellett, hogy a szükséges költségek sem törvényhatósági pótadóval, sem a községek által, hanem tisztán az állami dotáczió megfelelő felemeléséből fognak fedeztetni, a miniszter rendeletének megfelelőleg, hét járási orvosi állás szervezését javasolja 1000— 1000 forint évi fizetéssel. Ily értelemben természetesen nekünk sincs ellene kifogásunk, A belügyminiszter dolga, hogy így belémegy-e az állások szervezésébe. Ha komolyan akarja, nem is fog előle elzárkózhatni, mert az összes többi vármegyékben, ahol járási orvosok vannak, azok fizetése az állami dotáczióban foglaltatik, ép úgy, mint a megyei többi tisztviselőké. Sem törvény, sem a méltányosság nem követelheti Békés vármegyétől, hogy épen\ ó fizesse külön adó filléreiből a járási orvosokat, annál kevésbé, mert a vármegye minden községének van egy, vagy több orvosa is, kik a közegészBégi hatósági szükségleteknek kötelesek eleget tenni. Különben alig hisszük, hogy ha országszerte olyanok volnának a viszonyok, a minők Békés vármegyében, hogy t. i. minden városnak Ó3 falunak megvolnának a maga községi s gyakorló orvosai, mint a hogy nálunk megvannak, hogy a törvény a járási orvosi intézményt, mai szervezetében kreálta volna, mert békésmegyei viszonyok szemüvegén nézve, azok mint legalább is szinekura állások a közérdekre nézve feleslegesek, és a szűkén dotált járási orvosokra nézve pedig szintén nem kívánatosak, mint analog példával élve, a járási állatorvosok példája ugyanezt fényesen bizonyítja. Egyébként — ismételjük — az állandó választmány javaslata szerint, de csakis úgy, a vármegyének eme állások szervezése ellen kifogása nem lészen. A törvényhatósági levelek — Somogy- vármegye átiratát kivéve, mely ő felsége megkoronáztatása negyedszázados évfordulójának megünneplésére vonatkozik — egytől egyig érdektelenek. A községi faiskolák berendezése s a fásítás tárgyában nagyórdekű szabályrendelet tervezetet dolgozott ki a vármegye főjegyzője, melyet lapunkban egész terjedelmében fogunk közölni, de a bizottság tagjainak kiváló figyelmébe már előre is kell ajánlanunk. Nagy közgazdasági érdekek fűződnek hozzá, hogy a fásítás, habár hatósági kényszerrel is, tervszerüleg és nagyobb dimmenziókban történjék a vármegyében és azt hisszük, hogy a főjegyző tervezete igen szerencsés és ami fő teljesen gyakorlati, hogy a kitűzött czél nemcsak megközelíthető, de elérhető is legyen. Orosháza községe közegészségügyi bizottsága s képviselő testületé, nagy szótöbbséggel kimondta egy harmadik gyógytár felállításának szükségét. A törvényhatóság közegészségügyi bizottsága pedig, ugyancsak szavazattöbbséggel ellene nyilatkozott. A közgyűlésen bizonyára vitát keltend a gyógytár ügye, és nem lehetet- en, hogy névszerinti szavazással kell benne tatarozni. A puszta-szent-tornyai Politzer-féle birtoknak Bánialva községéhez csatolása érdekében felmerült mozgalmat és nehézségeket már részletesen megírtuk. Bánfaivára nézve életkérdés, hogy a kérdéses földrátával megnagyobbittassók, de az érdekelt földbirtokosok többsége ellene van. Az állandó választmánynak javaslata, hogy a belügyminiszter, a többség oppozicziójával szemben is, felkéressék a hivatalból való csatolásra. A községek köz- és magánügyei foglalják el most is a tárgysorozat zömét. Ezekre már térszüke miatt sem reflektálhatunk. Megvagyunk különben győződve, hogy a különféle szakbizottságon és az állandó választmány beható bírálatán mentek keresztül és a hírlapi kritikát minden veszedelem nélkül nélkülözhetik. A tárgysorozat 48. számú tétele, nevezetesen Csaba, K.-Ladány, Szeghalom, Vésztő, E.-Gyarmat, és noha nem folyamodtak érte, bizonyára a vármegye ösz- szes többi községei is szolidaritást vállalnak a kérvénynyel, mely a megyei pótadó szabályrendeletet módosítani kéri. — Községekre teher, az adózókra nézve pedig boszúság, még pedig nem is kis bo- szúság, hogy a törvényhatósági pótadót külön bárczán kell fizetnie. A törvény nem tiltja, czélszerüségi tekintetek pedig határozottan javasolják, hogy a törvény- hatósági pótadó a községek költségvetésének egyik kiadási tételét képezze és mint ilyen, a többi községi adóval együtt vettessék ki, s természetesen -^szedessék is be. Az így beszedett törvényhatósági pótadót a községek, ha úgy tetszik, akár év- negyedes, akár havi részletekben is beszállíthatnák a megyei pénztárba. így volt a községjegyzői nyugdíj járulék, melynek kezelése semminemű veszódséggel nem volt összekapcsolva. A gyakorlati szempont ezt az eljárást javasolná a törvényhatósági pótadóval szemben is. De ha ezt nem is fogadná el a közgyűlés, pedig ez volna a leghelyesebb, azt okvetlenül engedélyezni kell, hogy a törvényhatósági pótadó ne külön főkönyvbe vettessék ki s ne külön bárczákon szedessék be, a sokféle adó- czédula miatt különben is méltán ideges adózópublikumtól. A békésmegyei munkásokhoz. Irányi Dániel Békés városa országgyűlési képviselője újabb levelet intézett a békósmegyei munkásokhoz, a melyet, közérdekű volta miatt, lapunk utján is közölni jónak látjuk. A levél igy szól : Budapesten, 1892. május 8. Még ezelőtt pár hónappal megkerestetvén, hogy a földmivelési minister úrhoz intézett folyamodványukat a kincstári pusztákra leendő telepittetésök iránt támogassam, nem késtem ez ügyben gróf Bethlen András minister úrral szólni. A tisztelt minister ur akkor azt felelte, hogy mielőtt kérésöket illetőleg határozna, tájékoztatni kívánja magát a jószágigazgatóságok utján, mely helyeken lehetne telepítéseket eszközölni. Miután pedig e napokban levélben újra megkértek, hogy folyamodványuk elintézését sürgessem, ismét szólottám a földmivelési minister úrral, a ki is most már azt adta tudtomra, hogy már ki van szemelve két terület telepítésre, az egyik Krassó-Szőrény, a másik Temesrnegyében, melyek közül az első erdőterület lévén, ki lesz irtandó. A telepítés azonban csak a jövő évben veheti kezdetét. Azon kérésemre, hogy tekintettel vagyontalansá gukra, minél olcsóbb árt legyen szives szabni a föld megszerzéséért s egyébként istápolni a telepeseket ; a tisztelt minister ur megjegyezte, hogy a mi az istápolást illeti, azt igen is megígéri, de egy pár száz forintra mégis szüksége lesz minden települőnek. Hogy ezen beszélgetésünket azonnal nem közöltem önökkel, annak az volt az oka, hogy a kérdést magában a képviselő házban akartam előbb szóba hozni s a minister ur részéről ott is nyerni választ, mely igy önöket is jobban fogja megnyugtatni. Felszólaltam tehát tegnap előtt s gróf Bethlen András ur tegnap felelt. Mind a két beszédet a mai postával megküldöm, azokból meg fogják érteni, mit kértem Önök részére ,én, s mit Ígért a minister ur egyrészt a telepítés, másrészt a vizszabályozási munka tárgyában. De midőn ezen nyilatkozatokat megküldöm, egyszersmind szükségesnek tartom a következőkre figyelmeztetni önöket: 1- ször hogy miután már csak kevés alkalmas területe van a kincstárnak, legfeljebb pár száz ember számíthat arra, hogy fog telket kapni. 2- or olyant, a kinek, mint már említettem, legalább pár száz forintja nincs, hogy a szükséges' felszerelést megszerezze, s magát addig, mig kis gazdasága jövedelmet nem hoz fentarthassa, nem igen fognak telepeseknek elfogadni. 3- or hogy a telepítés csak jövő évben fog megkezdetni s annál fogva magok azok is, a kik remélhetik, hogy kapnak telket, ez idénre még gondoskodjanak munkáról, vállaljanak aratást és ha majd a Tiszánál elkezdik a mederszabályozást, jelentkezzenek kubiko- lásra s általában vállaljanak bármely munkát, hogy megélhessenek. 4- er. A többiek pedig, a kik telepíttetni nem fognak, nyugodjanak meg sorsukban, vállalva feles vagy harmados földet, aratást, kubikolást vagy napszámot, és ha a háziipar megtanulására és folytatására felhivatnak, használják fel az alkalmat családjuk tagjaival együtt, hogy ez utón is szaporítsák keresetüket. A munkaadókkal pedig éljenek békében és jó egyetértében, nem követelve túlságos bért, a mit viszont a munkaadóknak is ismételve szivökre kötöm, hogy méltányosan bánjanak azokkal, a kiktől megtagadta a sors a mit nekik adott. Íme ezekről kivántam értesiteni önöket kedves atyámfiai, s ezek azok a tanácsok, a melyeket önöknek adni szükségesnek tartottam, Ígérve, hogy ha azokat megfogadják, jövőre is igyekez ni fogok megtenni javukra, a mit az igazsággal s úgy a maguk, mint a munkaadók és az ország érdekével megegy- gyezönek fogok találni. Szives üdvözlettel őszinte barátjuk és polgártársuk Irányi Dániel» Békésvármegye közigazgatási bizottságának f. év május hava 9-én tartott rendes üléséről. Az alispán rendszérinti havi jelentése tu- domásúl vétetett. Laozkó Péter gyulai, Szatmári Gábor békési, Prényi Lajos dobozi, Bácsi Dani gyomai és Gólián Lajos szent-andrási lakosok község- jegyzői szigorlat letehetése iránti kérelmüknek hely adatván, annak határideje a jövő hétre ki- tüzetett. A közigazgatási bizottság módosított ügyrendje a belügyminiszter által jóváhagyatván, alkalmazkodás végett a közigazgatási bizottság tagjainak megküldetett. A m kir. államvasutak aradi üzletvezetősége által, Beck József békési lakos fatelepének eltávolítása iránt beadott kérvénye, — a kérelem érdemében tartandó vizsgálat megejtése végett a békési járás főszolgabírójának kiadatott. A kir. ügyésznek a felügyelete alatt álló állami fogházak viszonyaira vonatkozó rendsze- t-inti havi jelentése, — mely szerint az elmúlt április havában 112 fi és 16 nő volt a rab létszám, — tudomáséi vétetett. Az árvaszék elnökének rendszerinti havi jelentése, — valamint Gyulaváros árvaszékének évnegyedes kimutatása — tudomáséi vétettek. A m. kir. belügyminiszter úrnak körlevele szerint, — a magyar országos takarékpénztáriintézet záloglevelei ma már alkalmasak arra, hogy azokba a gyámoltak és gondnokoltak pénzei gyümölcsözés végett elhelyeztethessenek, — miért is erről a nevezett belügyminiszteri körlevél útján gyámpénztárak kezelésére feljogosított minden egyes község elöljárósága érte- sittetik. A gyulai kir. pénzügyigazgatóságnak az adóügyek állapotát feltüntető rendszerinti havi jelentése, — a mely szerint a múlt év ápril havi befizetéseket a f. év ápril havi befizetésekhez viszonyítva, — ez idén az egyenes állami adóknál 577 frt pMst krral kedvezőbb, — a hadmentességi adónál pedig 308 frt 68 krral kedvezőtlenebb eredmény mutatkozik, — tudomáséi vé-
