Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892-05-01 / 19. szám

dekében a kormánybiztos e minőségében igen sokat tett.

Mert éppen annálfogva, hogy rendestettek földbérleti viszonyok (? Szerk.) és ámbár a békés megyei munkások egy része ama félrevezetés izgatás folytán a múlt évben aratási és más oly nagyobb munkát nem vállalt, amelyből élelmi szereket, a következő télre való szükségleteik be szokták szerezni, mondom, annak daczára hogy a múlt évben e viszonyok közt munkát nem vállaltak, mégis sikerült a dolgokat úgy vezetni

kérdést úgy megoldani, hogy ott sem i sem más baj nem volt, mert a szükséges munka rúl az ősz és tél idejére maga a kormánybiztos ur gondoskodott. (? Szerk.)

Én tehát azt hiszem, hogy épen ez irány ban is igazolták az eredmények azt a megbizá melyet a főispán kapott.

Az kétséget nem szenved, t. ház, hogy tőispánnak és kormánybiztosnak ez irányú mii ködése folytán sikerült ott a munkás mozgalom akut jellegét elvenni. De azért nem merném az mondani, t. ház, hogy az a munkásmozgalom < — mint a múlt évben bebizonyult — az azz járó izgalom teljesen véget ért volna és a magam észéről nem merném ott az ügyek vezetését ugyanazokra a kezekre bizni, amely vezetés mel lett azok oda fejlődtek, amint a múlt évbe ittuk.

Meg kell jegyeznem, t. ház, hogy a kor mánybiztos nem működik felelősség nélkül, i tisztán a belügyminiszter felelőssége alatt folyj tatja működését és a felelősséget minden csele kedetéért teljes készséggel el is vállalom.

De sokkal helyesebbnek látom addig, a mi ez irányban a szükség fennáll és amig nemcsak pillanatnyi szükségről van szó, hanem a jövőben beállható bajok orvoslása iránt is szükséges in tézkedni és inicziálni, — mondom — addig sok kai helyesebbnek látom és sokkal jobban lehet ez ügyeket elintézni úgy, ha azok egy kézben maradnak, mintha testületileg intéztetnek ez gyek.

Nem látván tehát még idejét annak, hogy ezen tisztán egy specziális misszióra vonatkozó kormánybiztosi működés megszüntettessék, nem vagyok azon helyzetben, hogy annak azonnali megszüntetése iránt ígéretet tehessek. Meg va gyök győződve, hogy amint eddig minden baj nélkül, sőt igen hasznosan eredményesen mű ködött az ottani kormánybiztos, úgy ezentúl is teljes megelégedésre fog ezen irányban működni

döttség

Hírek.

A vármegye tavaszi rendes közgyűlésére onatkozó tárgysorozatot lapunk múlt heti szá ában közöltük; a •póttárgysorozat szintén terjedelmesnek igérzik, amennyiben azóta sok, különösen községi ügy érkezett be a vármegyéhez, mely közgyűlés elé lesz terjesztendő. A póttárgysorozatot lapunk jövő száma fogja közölni.

Békésvármegye központi választmánya folyó hó 2-án ülést tartott, melyen jelenvoltak: Jan- csovics Pál kir. tanácsos alispán elnöklete alatt Nagy Károly, Jancsovics Péter, Schröder Kornél, Oláh György, Keller Imre, Kövér László és Dr. Fábry Sándor, ez utóbbi úgyis, mint a választmány jegyzője. A belügyminiszter január 31-én kelt rendelete, melyben figyelmezteti a központi választmányt, hogy a f. évre megállapított választási lajstromokban több helyt az életkor kitüntetve ínjem lett, oly felhívással adatik ki, Endrőd, Mező-Berény, Doboz, Füzes-Gyarmat, Orosháza és Szt.-András községek elöljáróinak, hogy a miniszteri rendeletben megjelölt sorszámú választók életkorát az irattárukban levő választók névjegyzékében a hivatalosan kipuha tolandó tényállásnak megfelelőleg jegyezzék be, s ezen adatokat hasonló czélból sürgősen jelentsék be a vármegyei központi választmányhoz. — Ezután tárgyaltatott a belügyminiszter rendelete az országgyűlési képviselőválasztók 1891. évre érvénynyel bírandó névjegyzékének kiigazítása czéljából szükséges intézkedések tárgyában. Azon előbbi intézkedés, mely szerint a vármegye két választó kerületének mindenike három összeirási alkerületre lett felosztva, — továbbra is fenntar- tatik, s ezen al kerületekre nézve az összeíró küldöttségek a következőleg alakíttatnak meg : 1. A gyomai választó kerületben : a) gyoma-end- rőd-kondorosi alkerületben; elnök: Herczeg József gyomai, tagok : Kruchio Péter gyomai és Varga j József eudrődi lakosok; — b) Szeghalom-körös-ladány-füzes-gyarmat-vésztői alkerületben: elnök : Bérezi László szeghalmi, tagok: Kardos Gergely, Mező Sándor és Hajdú András szeg halmi lakosok; — c) a mező-berény, körös- tarcsa-dobozi alkerületben: elnök: M. Braun József mezö-berényi; tagok: Marti Pál körös- tarcsai és Tóth Sándor dobozi lakosok. 2. Az orosházai választó kerületben : a) az orosháza-tót- komlós-bánfalva csorvás -puszta-szt. - torna - nagyszénás -sámson-puszta-földvári alkerületben: elnök : Dr. Nagy Elemér ügyvéd orosházai; tagok: Csikóra Gergely és Tóth János orosházai lakosok;

— b) Öcsöd - szent.-andrási alkerületben : elnök : Fejér Béla öcsödi, tagok : Dóczi Mihály öcsödi és Fabó Emánuel szt.-andrási lakosok; — c) kétegy- háza-gyula-vári-új-kigyósi alkerületben: elnök: Dr. Follmann János ügyvéd gyulai, tagok: Beles Vazul kétegyházai és Erdődi Ferencz gy.-várii lakosok. Az ekként megalakított küldöttségek elnökei és tagjai felhivatnak, hogy az 1874-ik évi XKXHI. t.-cz. 21. §-ában megszabott eskü letétele végett a kiküldöttre nézve lakhelye szerint illetékes járási főszolgabíró előtt jelentkezzenek;

— ez utóbbiak viszont utasittatnak, hogy az esküt kivévén, az annak letételéről szóló jegyzőkönyvet illetőleg, az arra vonatkozó jelentőseiket e központi választmányhoz f. évi junius hava 10-éig terjeszszék be. Amennyiben az összeíró küldöttségnek bármely tagja a megbízatást el nem fogadná, helyébe új tag kinevezésére, illetve a megürült helynek ülésen kívüli betöltésére a központi választmány elnöke felhatalmaztatik, —

A befejezendő összeirási munkálatoknak a köz ponti választmányhoz leendő beterjesztese végső határidejéül folyó évi junius hó 10-ik napja tűzetett ki.

Gyulavárosa központi választmánya folyó hó 5-én délután Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt ülést tartott, melyen résztvettek : ar.Zoldy Géza, Finta Ignácz, Schmidt József, Seres József, Gróh Márton és Szemeti Imre központi választmányi tagok. A választók jövő évi névjegyzékének összeírására dr. Zöldy Géza, Szemeti Imre s Kohn Dávid, utóbbi összeíró jegyzőből álló kiválasztatott meg.

A képviselőtestület, múlt szombaton délután Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melyen hosszas és beható vita után a körgát költségek tokekamat törlesztése tárgyában szerkesztett pótköltségvetés elfogadtatott. A 160,000 forint kölcsöntőke törlesztésre s kamatokra egy évre esik 8510 frt, körgátőr fizetésére 200 frt, fentartási költségekre előirányoztatott 300 frt, összesen 9010 frt kiadás ; ezzel szemben a körgát mellett elvonuló földek bérbeadásából 225 frt 25 kr jövedelem is van s igy az első csoport államadó minden forintja 93/10 kr. városi adó többlettel fog megter- hcltetni. Megjegyzendő, hogy a képviselőtestület már előzőleg a rendes közgyűlésen elfogadta a körgát kölcsön visszafizetési kulcsot, melyszerint az e czimen felmerülő költségek 50 éven át a földadó kivételével a többi államadó némekre, az úgynevezett III-ik csoportra fognak kivettetni s ez évben kivételesen azért veti ki az első csoportra, mert az ártérfejlesztési munkálat nem lévén kész, a külső körös szabályozási költségeket a beltelkek, nevezetesen a házak is fizetik. Hihető azonban, hogy ez utoljára s csak ebben az évben lesz igy, mert bajos dolog lesz az ártérfejlesztési munkálatot ezután is az eddigi csiga- lassúsággal folytatni s mintegy mesterségesen előidézni, hogy Gyulavárosa a reá fölötte sérelmes mai kivetési kulcsot még jövőben is tűrni kénytelen legyen. Az épülőben lévő új honvédlaktanya honvédség főparancsnoka neve után „József“ laktanyának neveztetett el és a képviselőtestület egyhangú éljenzéssel magáévá tévén az indítványt, megbízta a polgármestert és a főjegyzőt, hogy az engedély kinyerése czéljából József fő- herczeghez feliratot terjesszen. Nagyon örvendünk képviselőtestület határozatának, csupán azt szerettük volna, ha a laktanya — nem amint elfogadtatott: |József * hanem „József jőherczeg“ elnevezést kapna, mert csak a „főherczegi® jelző hozzátételével éretnék el az a czél, amelyet az nditvány és határozat maga elé kitűzött. Analog esetet emlitendő, Budapest fővárosa az akadémia mögötti utczát nem |Aranyi, hanem „Arany János* utczának nevezte el, mert csak is igy biztosíthatta a tulajdonképeni tendencziát, hogy t. i.

elnevezés nem a fémet, hanem a jeles költőt llesse. „József“ név, különösen első hallásra, _y olvasásra még nagyobb és tágabb kombi- nácziót keltő, mint az „Arany“ elnevezés. Annál y a fémre vagy ár költőre,^de semmi másra, emennél azonban egész sereg történelmi s lo- ális névre gondolhat a direkte be nem avatott szemlélő és utoljára is csak feltételesen fejti meg Ü felirati problémát, hogy t. i. a „József* nem elhunyt királyok vagy gyulai volt földesur, hanem a legnépszerűbb főherczeg nevét illeti. Ezt pedig csak is úgy lehet elkerülni, ha minden telyt kizárólag „József főherczeg1 laktanya elnevezést használunk. A „Magyar utcza* kinyitása olag napirenden volt. Nevezetesen a tanács és azdasági szakosztály jelentése szerint az utcza megnyitására szükséges, illetőleg már megszavazott 5051 frt 05 krra nincsen fedezet; a városi tanács azt is jelenti, hogy a szerződések megkötése alkalmával arról szereztetett meggyőződés, hogy az utcza nyitással járó költségek vol- taképen 8064 frt 50 krt tesznek ki, minél fogva megnyitás elhalasztatni javasoltatik. Göndöcs Benedek a halasztási javaslattal szemben azt in- tványozza, hogy a megnyitás a községi közmunka alapból történjék még pedig olyformán hogy miután ezen alap a tervezett járda építés folytán 5 esztendőre le van kötve, a járda építési költség hat éven át törlesztessék, igy az adózók megterhelése is el lenne kerülhető s az utcza is megnyittatnék. Ezzel szemben Ladies György indítványát fogadta el a képviseleti gyűlés, moly szerint a tanács felhivatott, hogy a „Magyar utcza“ megnyitása czéljából a képviselő testület által már elfogadott 5051 frt honnan és miként leendő fedezhetését további tanulmány tárgyává tegye s erre vonatkozó véleményes javaslatát az 1893. évi költségvetÓB előterjesztése alkalmával adja be, megjegyeztetvén, hogy indítványozó s a képviselőtestület az utcza kinyitását feltétlenül elejti, ha a megnyitás az 5051 frtnvi összeg keretén belül nem lesz eszközölhető —j Károly János budapesti lakos öntött vashirdető oszlopokat és vastáblákat ajánl Gyulán felállítani Húsz esztendei kizárólagos szabadalom mellett oly borsos hirdetési dijak szedésére kér joeosit- ányt, mely a hirdető iparosokra s kereskedőkre felette súlyosan nehezednék. A képviselőtestület ama reményben, hogy ily hirdető oszlopok előnyösebb feltételek mellett lesznek felállíthatok Károlyi János ajaniatat nem fogadta el Az Í1Í rilbau megtartott véletlen pénztár vizsgálati ieev- zókonyv tudomásul vétetett és ezzel a közgyűlés melyen képviselők közép számban vettek részt’

5 órakor befejeztetett.

PP t J)i?8,)ö,< .bór.",autia megyénkben. Dr, Schlauch Lorincz püspök május vége felé bérmamegy p gyulai és b.-endrődi esperesi kerü- 1 • I , *°PaPi kíséretével május 20-án délután indul Nagyváradról Sarkadra, hol másnap szombaton fog bérmálni. A következő napoS a bérmálás sorrendje ez: május 21-én Sarkadon vasárnap 22-én Csabán, 23-án Békésen, ft Mezó Berenyben, 25-én Körös-Ladány, 26-án és 27-én mindkét nap B Endrődön, 27én Gyomán

BárfalvTI^nmi ' fff&HfB és 31én

délután

útra letekbe.

■H n , . , 1'én reggel folytatja a püspök útját Oioshazara s e napon ott, mig 2-án cL-vason, 3-áa és 4-én üj- és 0 Kígyóson és végül

z- jalatt először is azt értein, hogy ne a vizarad n, soknak kitett földre, vagy egészségtelen vidékek sgjtelepitsen, hanem száraz és egészséges vidékek o-|válaszszon ki erre a czélra. Azután akkora telk

0- lkét engedjen a telepeseknek által, a melyekn őtlmegmivelése mellett egy család tisztességes s-1megélhet. És ne szabjon nagy árt a földekért n,[melyeket igy elad. Ne kivánjon azonkívül mag kjkamatot, hanem vegye tekintetbe a kamat mc s-|tani alacsony voltát. Különösen ne adja a földek 3-|rövid törlesztésre, hanem minél hosszabb törlés oljtési időre szerződjék velők. Azok a tolepitvénye --[a melyek a 70 es években keletkeztek, szomo ajtanuságul szolgálhatnak a jövendő telepitésekm

1- jTudjuk, a kik az Alföldet ismerjük, hogy az o -[tani égalji viszonyok nem oly kedvezők bizony* -[tekintetben, mint a hegyi vidéken, Megtörténik oi g|hogy igen dús termés jutalmazza a földmi ve :.[szorgalmát, egymásután talán több éven keres le | tiil, de viszont két-bárom rósz esztendő is ki ;.[vetkezhetik. Egy köd meglepi a gabonát i .[másnap a legjobb és legtisztább búzából is öcs .[lesz. Már most, t. ház, oly telepes, a kinek csa . I ] o—12 holdja van, s a kinek megtakarított t< .[kéje nincsen, ha két-három rósz esztendő ki Ivetkezik egymásután, eladósodik s nemcsal Jhogy a kincstárnak a járulékokat nem képe .főzetni, de nem képes törleszteni azon kölcsönö , kamatait sem, a melyeket a legközelebbi péns [intézetnél felvett s igy elszegényedvén, lasear [kint tönkre megy, elpusztul.

Szolgáljon ez a tapasztalat tanulságul a jö |vőre. Ha azt akarjuk, hogy a telepítés haszno [legyen magukra a telepesekre, hasznos és czél [szerű az országra, akkor minél enyhébb feltété [lek mellett kell azt keresztül vinni. Ne tekint lsük, mint eddig történt, a kincstárnak mai köz [vetlen érdekét, hanem keressük azt, a mi a jö [vöt biztosítja.

A t. miniszter ur bizonyosan ismeri azoi [telepítések történetét, melyek Mária Terézia éf | II. József alatt létesítettek. Érkövy Adolf, 1 [pécsi uradalomnak sok éven keresztül igazgatója |a ki szakember volt, részletesen leírta ezen te iepitések történetét. Ezekből megtanulhatjuk hogy milyen áldozatokat hozott Mária Terézia és II. József, hogy a töröktől visszahódított puszta területet benépesítse. A ki ismeri azon betele pitett községek virágzó voltát, tudja, hogy azon áldozatok magának a kincstárnak is adó fejében bőven megtérültek.

En. tehát arra kérem a t. miniszter urat, hogy a békés- és csanádmegyei munkásokat is, de természetesen azoknak csupán a feleslegét, telepíteni méltóztassék, mert nem akarnám, hogy a békés- és csanádmegyei gazdák munkások nélkül maradjanak; csak azokat értem tehát, akik ott már meg nem élhetnek s magukat áttelepit- tetni kívánják.

A t. miniszterelnök urat pedig, mint belügyminisztert legyen szabad arra kérnem, hogy ha még eddig fentartotta is Békésmegyében a kormánybiztosi hivatalt, azt ezentúl méltóztassék negszüntétni, miután ott arra egyátaián fogva lines szükség, ha netalán az ő meggyőződése izerint ezelőtt egy évvel volt is rá szükség. Én igyan nem tudom, milyen felhatalmazást adott i belügyminiszter ur e kormánybiztosnak, de arról meg vagyok győződve, hogy arra a czélra, a melyre kiküldetett, a főispán hatalma teljesen B'légseges. De mit is tett eddig a kormánybiztos ? Beutazta a megyét, meglátogatott minden községet, minden pusztát; tájékoztatta magát a helyzet felől ; megvizsgálta az egyes községek, szolgabiróságok hivatalait, de hiszen miudezt maga a főispán is nemcsak megteheti, de tartozik is megteuni. Javaslatokat tett, felteszem, a belügyminiszter úrhoz Ez is kötelességéhez tartozik.

De tegyük fel, a mit — megvallom — nem gondolok, hogy megtörténik, hogy ismét kiüt az I szomorú emlékezetű mozgalom, a minek tavaly tanúi voltunk, akkor is mint mondám, nézetem' szerint, a fennálló törvények elégséges hatalmat biztosítanak a rendes közigazgatási tisztviselőknek arra, hogy a mozgalmat elnyomják. De ha b mozgalom akkora mérveket öltene is, hogy ily rendkívüli hatalomhoz kellene folyamodni, hiszen az esetben egy távirat elegendő, hogy akár egyik, akár másik főispánt kormánybiz tosnak nevezzen ki. Minek tehát esztendőkön keresztül fentartani a megyében egy rendkívüli hatalmat, a melyre szükség nincs, a melyre szükség talán ezentúl sem lehet. Ezeket akartam i t. ház figyelmébe ajánlani.

Szapáry Gyula gr. miniszterelnök és belügyminiszter : T. ház! Nem a földmivelési tárcza költségvetéséhez általában és nem az ahhoz tartozó specziális kérdésekhez, mint a telepítési vagy a vizszabályozási kérdés stb. kívánok szólani. Ezekre nézve részint megadta már a választ a földmivelési miniszter ur, részint, a mennyiben szükséges lesz, meg fogja adni később. j£ miért felszólalok, tisztán az az egy kérdés a melyet az előttem szóló Irányi Dániel t. képviselő ír a békésmegyei főispán működésére, illetőleg innak egy részére, a kormánybiztosi működésre, vonatkozólag felhozott.

Erre nézve bátor vagyok megjegyezni azt, íogy a főispánnak mint ilyennek működése és a sékésmegyei munkásviszonyokra vonatkozó kormánybiztosi működése közt csak az az egy különbség van, hogy főispáni teendőin kivül fel van ruházva azzal a hatalommal és intézkedési körrel íogy Békésmegyében a munkásügyeket ő vezesse is intézze. Máskülönben neki semmiféle politikai ügyekben rendkívüli hatalma és kivételes eljárásra felhatalmazása nincs.

Ili p ház, hogy az a főispán úgy általában, mint különösen az e munkás viszonyok te- íinteteben neki adott missziót tekintve, mennyijén felelt meg feladatának és mennyiben ért el jredményeket, azt bizonyítják a tények, de tanú lágot tehet erről az egész békésmegyei lakosság, ninden rang- és foglalkozási különbség nélkül • anujelét adhatják ennek, meggyőződésem sze- int, maguk az illető munkások is, a kiknek er*

Csabán és Battonyán is. A főispán-kormánybii tos, aki ellen egyébiránt a legkisebb kifogásol nincs, mert értelmes, Bzakérto, buzgó és esetit erélyes tisztviselőnek bizonyult, még a nyár fi lyamán beutazván a megyét, amint magától ti dóm, meglátogatván minden egyes községet, sí még a pusztákat is. tájékoztatta magát munkái mozgalom kiterjedése és okai felől. Azt hiszer hogy nem is késett a t. belügyminiszter urna jelentést, talán több jelentést is tenni a tapas: taltakról, és a t. ház — miután az ügy fontos ságáról meg van győződve — csak köszönetti venné, ha a t. belügyminiszter ur a főispán-kot mánybiztosnak a vizsgálatról közlött jelentését házzal is tudatná. Egyébiránt magam is foglal koztam ezen mozgalommal és annak okaival, mi vei, mint Békésmegye egyik kerületének képvi selője, én is érdekelve vagyok a dologban. Mé| május előtt, április hónapban történtek kihágások

Békés város napszámosai levélben fordultai hozzám, előadva panaszaikat és kívánságaikat E levélből arról győződtem meg, hogy az ő fő bajuk a megélhetés nehézsége. Annyira megsza porodtak úgy ott, mint a megye egyéb községei ben, de Csanádmegyében is, hogy különösen mi' után a vizszabályozási munkák már megszűntek tisztességesen megélni, családaikat fentartani nem képesek. Ha tehát a mozgalom kitörésének közvetlen oka a félrevezetés, az izgatás volt, nem lehet tagadni, hogy annak mélyebb és valódi oka is volt. A fő panasz, amelyet úgy ők, mint a megye többi községéiből azután nálam járt küldöttség előterjesztettek, az, hogy a földbirtokosok a földeket feles és harmados használata alá csak úgynevezett nagy uzsora mellett adják ki.

Megvallom, eleinte nem értettem, mit neveznek ők uzsorának. Megmagyarázták nekem. Értik ez alatt ők azon mellékszolgálmányokat, melyeket a földbirtokosnak járó termésmenyisé- gen kivül a földmivesek adni tartoznak, és a mely mellékszolgálmányok hol majorságból, csirkéből, hol napszámból, hol pedig egyenesen készpénzből állanak. E mellék szolgálmányok, miután a mezei munkások egyre szaporodnak és egymásra verik fel, olyan mértéket értek el, hogy különösen ha a termés be nem üt, nem hogy haszna lenne a felesek-, illetve harmadosoknak, hanem még rá is fizetnek, ha pénzben számítják a maguk munkáját. Éz a helyzet az említett két megyében körülbelül általános. Ebből azt a meggyőződést merítettem, hogy azok aj munkások bár a legnagyobb szorgalom és taka-| rékosság mellett is nem kereshetnek a nyári, | illetőleg a mezei munkára alkalmas időben any-| nyit, hogy abból egész esztendőn át, bár szegé- j nyesen, fentarthassák magukat. Gondoskodni kell| tehát módokról, hogy azok az életnek, a hazá-j nak megmentessenek. A folyammunka a Körö-|< soknál megszűnt. Hála Istennek, e vizek olyli gátak közzé vannak szorítva, hogy azoknak leg | feljebb néha néha igazításra van szükségük. Del legközelebb, a mint tudjuk, a Tisza medrénekl megigazitása van tervbe véve. Azok a munkások, a kik a kubikoláshoz kitünően értenek aj kik úgyszólván abban nőttek fel a csongrádiak-! kai együtt, remélik, hogy ezen Tisza-szabályo-l zási munkálatoknál munkát, keresetet fognak I találni; de miután Bajnosan azt tapasztalják,! hogy a vállalkozók kizsákmányolják őket, arra! kérik a t. miniszter urat, hogy engedje meg,l miszerint maguk azok a becsületes, tapasztalt, | begyakorlott emberek szövetkezetté alakulhas-J sanak, hogy azt a hasznot, a melyet különbeni azok az élelmes vállalkozók tesznek zsebre, l maguk takaríthassák meg.

A t. miniszter ur — ezt kénytelen vagyok |; elismerni — midőn e kívánságot vele közlöttem : azt elvben nem ellenezte, föltéve, hogy olyan|i biztosítékokat fognak nyújtani, hogy a folyam-1 szabályozás érdeke veszélyeztetve nem lesz. Del azonkívül a munkásoknak mindenesetre szükségük], lesz, hogy a téli időben részint maguk, részintl családjaik a házi ipar üzése által a maguk kere-L setét szaporítsák. Ez iránt is beszéltem az illető || szakminiszter úrral, a ki — kétszeresen sajnálom,|, hogy nincs jelen, mert betegség akadályozza az , ittléteiben — felfogván ennek az ügynek a fon- ; tosságát, megígérte, hogy azon a vidéken a házi | ipar meghonosítását fel fogja karolni, sőt meg- . ígérte még azt is, hogy maga fog leutazni a hely- | színére tanulmányozandó, mely iparágak lenné- j nek ott legczélszerübben meghonositandók. Saj- | nálom, hogy a mint később magától megtudtam, , egyéb bokros dolgai miatt ezt nem tehette ; azon- i ban, a mint egy hirlapból olvastam, egy iparfelügyelőt csakugyan leküldött, a ki — azt gondolom — neki jelentést tett, a melynek alapján 1 talán e tekintetben meg íb fog indulni a cselekvés.

De, t. ház, bármint igyekezzenek is a mun- . kások, a hatóság, maga a kormány, miután két- , séget nem szenved, hogy ott a meglevő munká- , hoz képest túlságos már az ilyen napszámos népesség, más módról is kell gondoskodni, hogy , ezek a becsületes munkás, takarékos hazafias ma- , gyár emberek a hazának megtartassanak. Ok nem , gondolnak arra, mint, fájdalom, szegény felföldi , egy darab idő óta dunántúli atyánkfiái is, hogy Amerikába vándoroljanak. Ok itt a hazában és a hazáért akarnak élni továbbra is. Ennélfogva ' folyamodványt nyújtottak be a t. miniszter úrhoz ' az iránt, hogy őket a kincstárnak még meglevő 1 pusztáira telepítse le. Fájdalom, annyi birtokot I adtunk már el, hogy a kincstár már nem sok 1 földterülettel rendelkezik, de a mi még rendel j kezésre áll, azt hiszem, czélszerübben, haszno 1 sabb és hazafiasabb czélra nem használhatja fel ' a t. miniszter ur: mint ha ezt a szegény, de be- 1 csületes magyar népet, ott földhöz juttatja.

Ez által nemcsak a nyomorukon segít, ba- I nem tekintetbe véve azon nemzetiségeket, a me I lyek közé ékelni lehet, hazafias, hazavédelmi I szempontból is hasznos és üdvös munkát fog vé- < gezni. De midőn erre kérem, egyúttal engedje £ meg a t. miniszter ur, hogy arra figyelmeztessem, i hogy az eddigieknél előnyösebb feltételeket szab- t jón a telepitvóuyeseknek. Előnyösebb feltételek r