Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892-04-10 / 16. szám

\ Melléklet a „Békés“ 16-ik számához. Sál József alparancsnok és Uferbach János szertárnok urak julius 26 án lemondásukat be­adták, azonban a választmánynak érdeműit el­ismerése mellett, sikerült őket testületünk hasz­nára továbbra is megtartani. A budapesti önk. tűzoltó testület tavaly is tartott szaktanfolyamot. Testületünk ezen szak- tanfolyamra parancsnokot küldte ki. Költségei­hez Gyula város tanácsa 100, testületünk pedig 50 frttal járult. A szaktanfolyamnak kitűnő si­kerrel való elvégzését igazoló bizonyitványt van szerencsém a t. közgyűlésnek bemutatni. (Fel­öl vastatik.) Parancsnokságunk indítványára városi ha­tóságunk az u. n. gráczi dugó létrákat Geitner és Rausch budapesti gyárostól meghozatta, mi­nek folytán oly helyzetbe jutottunk, hogy eme­letes épületek égésénél képesek vagyunk a tetőre kívülről felhatolni; — ezenkívül a város — szintén a parancsnok indítványára, — a külső figyelő . őr részére, hogy a hideget kiállhassa, bőrrel bélelt köpönyeget készíttetett. Egyáltalában csak elismeréssel emlékezhe­tem meg a városi hatóság testületünket támo­gató intézkedéseiről. Eszmetársulás folytán öröm­mel említem meg, hogy 1050 frtos leszerelhető, 10 m. hosszú szívó és 100 m. hosszú nyomó tömlővel és vizosztó villával biró fecskendő vá­rosi hatóságunk által Geitner és Rausch buda­pesti czégtol már megrendeltetett. A laktanyánál lévő gépeket hetenként két­szer, és minden tűz után, a tizedekben lévő közkutakat és víztartályokat pedig a szertár­nokkal évenként háromszor megvizsgáltam és az észlelt hiányok kijavítása iránt azonnal intéz­kedtem. Kis Erneszt szakaszparancsnok fegyelmet- lenség és parancsnok iránt tanúsított illetlen magaviselet miatt jogerős határozattal rangjától és szolgálati érmétől megfosztatott és a testület kebeléből kirekesztetett;—Keller István s. tiszt Gyuláról elköltözvén, ezen állásáról lemondott. Testületünknek ez idő szerint 4 tisztje, 1 tb. s.-tisztje s 4 csővezetője, 59 köztüzoltója van. A létszám a 12 hivatásos tűzoltóval együtt ez idő szerint 80. Annak igazolására, hogy testületünkben a bajtársi szeretet, tisztelet gyökeret vert, felem­lítem, hogy testületünk, érdemes alparancsno- kunk, Sál József és testületünk megalakitásánál nagy érdemeket szerzett Dióssy József volt pa­rancsnok urakat névünnepök alkalmával küldött­ség által üdvözölte. Választmányi 9, tiszti ülés pedig 6 tartatott. A parancsnoki iktatóba 565 szám érkezett, melyek mind elintézve lettek s levéltárba té­tettek. Végül már ez alkalommal is megemlítem, hogy 6 hét óta a polgári iskola 3. sz. tanter­mében -vasárnap délutánonként elméleti oktatá­sok tartatnak, a hol Chriszto parancsnok, Sál alparancsnok és Dr. Kovács Károly testületi or­vos tartanak előadásokat, s hogy parancsnoksá­gunk mozgalmat is indított arra nézve, hogy vármegyénkben tűzoltó szövetség alakíttassák. íme t. közgyűlés, .testületünk életéből 1 év vázolt története. Velem együtt a tisztikar, az összes tűz­oltók becsülettel állták meg azt a helyet, a melyre őket a társak bizalma helyezte, tisztes­séggel, jóakarattal tettek eleget azon kötelezett­ségnek, melyre önként vállalkoztak. Alakulásunk ideje a jövő hóban már lejár, új választás előtt állunk, azonban bármily le­gyen is az eredmény, a mi lelkiismeretünk nyu­godt lészen; mert kötelességünknek férfiasán meg­feleltünk; — változhatik a tisztikar, de a testület­nek a köz javára állani, örök életűnek kell lennie. Gyulán, 1892. ápril 1. Chriszto, parancsnok.“ A parancsnoki jelentést, valamint a felol­vasott képesítési bizonyítványt a közgyűlés ör­vendetes tudomásul vette, egyidejűleg elhatá­rozta, miszerint a város polgármesterét felkéri intézkedni a őzéiből, hogy jövőben a tűzvízsgá- lathoz a parancsnok vagy helyettese, a kor­mányrendeletnek megfelelőleg, minden alkalom­mal meghivassék. A számvizsgáló bizottság, illetve az elnök­nek fáradozásáért elismerés nyilváníttatott és az 1891, évi pénztári számadás 1005 írt 26 kr. be­vétel, 653 frt 20 kr. kiadás után 352 frt 6 kr. maradványnyal helyesnek elfogadtatván, Kocsis Károly pénztárnok a számadás terhe alól fel­mentetett, az 1892 évi pénztári állás pedig 449 frt 22 kr. bevétel, 55 frt 83 kr. kiadás levonása után 393 frt 39 kr. pénztári maradványnyal, — melyben a békesmegyoi takarékpénztár 50 frt adománya is bent foglaltatik, — helyesnek talál­tatott és a további kezeléssel pónztárnok meg- bizatott. Elnök a szertárnok jelentését előterjeszti, tudomásúl vétetik és a 21 frt 45 kr. maradvány beutalványoztatik. Parancsnok a részére előlegül elszámolás terhé alól kiutalt 15 írtról jelentést tévén, a közgyűlés — tekintve parancsnoknak a testület javára tanúsított buzgó törekvését és azon kö­rülményt, hogy legkevésbé sem volt oka annak, hogy a sikerültnek Ígérkező népmulatság a rósz idő miatt jövedelmező nem volt, az említett ösz- szeg felhasználása helyeslőleg tudomásúl vétetett. A testület tulajdonát feltüntető leltár tudo­másul vétetett és irattárba tétetni rendeltetett. Az ügyész által utólag behajtott 32 frt 92 kr. beutalványoztatott, egyidejűleg utasittatott az ügyész, hogy a még kintlevő követeléseket 3 hó alatt hajtsa be, és ugyanannyi idő alatt a leírandó követeléseket jelentse be. Az Adriai- és Fonciere biztositó-intézetek által a tűzoltók baleset elleni biztosítása tárgyá­ban beadott ajánlatok elvileg elfogadtatván, vé- leményzés czóljából a választmánynak kiadattak. Az újonnan alakult közgyűlés napjáúl folyó év május hó 8-ik napja tűzetett ki. Keller István segédtiszt lemondása elfogad­tatott s buzgó fáradozásai jutalmáúl, parancsnok indítványára, — jegyzőkönyvi köszönet szavaz tatott. A tárgysorozat kimerítése után parancsnok indítványára elhatároztatott: a) Hogy tűzoltó testületünk a többi na­gyobb városokéval egyöntetűen szervezett lehes­sen, az eddig használt parancsnok elnevezés helyett főparancsnok, alparancsnok helyett pedig főparancsnok helyettes használtaik. b) A Gyula városában ügynökséggel biró biztosító intézetekhez a testület segélyezése iránt megkeresés intéztetik, nemkülönben Gyula város tanácsához is a czélból, hogy a szolga­dijat, melyet 1 és M éven keresztül a testület előlegezett, visszafizetni szíveskedjék. c) Megkerestetik a városi hatóság, hogy az őrtoronyba az ott levő egyengült, agg tűzorök helyett megfelelő fizetéssel, fiatal, egészséges őröket szíveskedjék alkalmazni. d) Hogy vész esetén a lovak befogása gyorsahbittassék, a gyorsabban befogó kocsis 1 frt, a második pedig 50 kr, jutalomban része- sittetik a testület pénztárából. e) A városi hatósághoz kérelem intéztetik, hogy a testület működő köztűzoltók emberbaráti ténykedésük némi jutalmáúl a tűzoltói-adó és városi közmunka-adó alól felmentessenek. f) A városi hatóság felkérendő, hogy a testület részére tizedenként alapitó- és pártoló tagokat szíveskedjék gyüjtetni. A kérelmek és megkeresések elkészítésé­vel parancsnok bízatott meg, végre működő ta­gok gyűjtésére Varga Károly, Koós Ödön és Cser János önk. tűzoltók kérettek fel. Tudósításunkat azon óhajunk mellett zárjuk be : vajha egy év leforgása alatt már vármegyei tűzoltó szövetségünk gyűléséről is referálhatnánk. Gyula városa III. osztályú kereseti adóra s a nyilvános számadásra kötele zett vállalatok és egyletek adójára vonat­kozó adókÍ8zámitási javaslatokat kitüntető 1892. évi pótlajstrom az 1883. évi XLIV. t.-cz. 18. §-a értelmében folyó hó 18-tól 26-áig terjedő 8 napra a városi adóhiva­talban közszemlére van kitéve, ahol azo­kat mindenki megtekintheti s netaláni észrevételeit az adókivető-bizottságnál elő­terjesztheti. Gyulán, 1892. ápril hó 17-én. Dutkay Béla, polgármester. Hírek. Husvét. A lélek magába száll, leteszi egy perezre az elcsüggedés terhét, a szív elfelejti ke­sergő bánatát és az ajk nem nyílik jajra, pa­naszra. A jelen sötét képei, komor alakjai lát­hatatlanokká lesznek a jövő reményének vakitó dicsfényében. A föld porába tiprott kétségbeesés, a gazság sarában fuldokló becsület, a szemétől megfosztott igazság és a feslettség által meghur- czolt erkölcs: áhitatteli szent zsolozsmában emel­kednek az Egek urához a szent napon, amelyen az embertől született Isten fia kilépett a szikla- sírból és legyőzte a halált, hogy az üldözött, agyongyötört jó még a sír éjjelében se veszítse el azt a hitét,, hogy : nem győzedelmeskedhetik rajta a rósz. Áhítattal száll föl az ének: „Feltá­madott, halleluja /“ A nagyheti szertartásokat ama sorrendben tartották a róm. kath. főtemplomban, amint azo­kat lapunk múlt heti számában megírtuk. Nagy­pénteken a szent mise 9 órakor kezdődött, lectió végén a kar a passiót adta elő. A templom nagy­hét alatt minden napon tömegesen látogatva volt és különösen zsúfolásig telve nagypénteken és szombaton. A feltámadási processió kedvező idő mellett nagyszámú hívektől kisérve tartatott meg a helyben szokásos fénynyel. A vármegye tavaszi rendes közgyűlése má­jus hó 16-án és következő napjain fog megtar­tatni. Az állandó választmány, közgyűlést meg előző tanácskozásait folyó hó 27-én kezdi meg. A képviselő testület rendes közgyűléséről szóló múlt heti tudósításunk kiegészítéséül a ho­zott határozatokból következőket említjük meg : Az állam által adott két ménló, a czél elérésére nem bizonyulván kielégítőnek, a városi tanács legalább még két tenyész ménló beszerzése illetve kibérlésére utasittatott. A tanács jelenlegi szer­vezete a mindinkább fokozódó igényeknek meg­felelni nem bírván, a városi tanács a szervezeti szabályrendelet módosítása czéljából javaslat szer­kesztésre hivatott fel. Egy ártézi kút létesítése közegészségügyi tekintetekből felette kívánatos lévén, tekintve hogy az e czélra szükséges költ­ség fedezettel a város ez idő szerint nem ren­delkezik, az ártézi kútnak társadalmi úton való létesítése czóljából a polgármester felhivatott a város közönségét adakozásra felszólítani s alá­írási iveket kibocsátani. Az élőviz csatorna a vá­roson keresztül vonuló mindkét partjának kiépí­tése s befásitása, úgy szépészeti mint közegész­ségi tekintetből szükséges lévén, a városi tanács eme munkálatok fokozatos végrehajtására felhi­vatott. A községi s árvatári pénzkészletek elhelye­zésére nézve, a törvény által előirt névszerinti szavazás utján kimondatott, hogy eme készletek felerészben a békesmegyei, felerészben pedig az I. gyulavárosi takarékpénztárakban gvümölcsöz- tetnek. A vármegye közgyűlése, a sertésmázsálónak a Szerecsen téren való felállítására vonatkozó kép­viselő testületi határozatot feloldván, a tanáos meg­bízott a sertésmázsálónak a külső vásártéren alkal­mas hely kijelölésére. A jövő évi községi közmunka váltság árakúl az eddigi gyakorlathoz képest egy igás nap után 1 frt 50 kr, egy kézi nap után 50 kr. állapittatik meg. A közmunka ösz- szeirást a városi tanácsosok junius hó elsejétől 20-áig fogják eszközölni. Göndöcs Benedek apát és lelkész a népkert kibővítésére közadakozásból hozzá befolyt 338 frt 40 krt beterjesztvén, ezen összeg a népkerti pénztárba utalványoztatott, n további intézkedésekkel a városi tanács bízat ván meg. A polgármester jelentése, mely sze­rint a fogyasztási adót a kincstár részéről tett túlkövetelés miatt meg nem váltotta, illetőleg ki nem bérelte, I hogy azt 1892. évi márczius hó 1-től 1894. évi deczember hó 31-éig terjedő időre évi 37,133 frt bérösszeg fizetés melleti Weisz Mór és társai vették ki, minden felszól- lalás és vita nélkül, helyeslőleg tudomásúl vé­tetett. A városi tanács, Seres József v. képvi­selőnek a január hó 9-én tartott rendkívüli képviseleti közgyűlésen a követválasztási kér­désben állítólag elkövetett hivatalos pressióra vonatkozólag tett interpellácziója folytán felvett vizsgálati jegyzőkönyvet beterjesztvén, miután interpelláló felszóllalása alaptalanságát úgy a vizsgálatkor, mint most a közgyűlés színe előtt is őszintén beismerte és a gyanúsított tiszt­viselőtől bocsánatot kért, méltányossági szem­pontból a további eljárás beszüntetett. — Néhai özv. Csausz Lajosné végrendeletében a városi szegényeknek 100 forintot hagyományozott, mely 100 forintot a boldogult nő leánya, Kliment Gyuláné úrnő a polgármesternek megküldvén a családnak edes anyjuk nemesszívű jó indulatáért jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott. Az alsó-fehér -körösi társulat több jegyzőkönyve továbbá a folyó évi január, február és márczius havakban megtartott pénztár vizsgálati jegyző­könyvek tudomásul vétettek. A katonai ujonczállitás, úgy a szarvasi mint a gyomai járásokban fényes eredménynyel fejez­tetett be. Szarvason 891 hadkötelesből, akik kö­zött az ismeretlenek és távollévők is benfoglal- tatnak, besoroztak a közös hadsereghez és hon­védséghez 231, fegyverképtelennek találták 172, felülvizsgálatra utaltak 25 hadkötelest. Gyomán 507 hadkötelesből besoroztak 136, fegyverképte­lennek találták 111 és felülvizsgálatra utaltak 2 egyént. Utó állítások. A katonai fősorozásról elma­radt hadkötelesek utóállitása Csabán,, május 5., 20. és 28-ik napjaira van kitűzve. Május 5-dikén Csongrád- és Csanádmegyéből a 101. gyalogezred kötelékébe tartozó vidékek, május 20-án a Gyula városi, gyulai, szarvasi s gyomai járásbeli, — május 28-án pedig a csabai, békési s orosházi járásbeli hadkötelesek fognak utóállitás alá kerülni. A harmad osztályú kereseti adó tárgyalás, és pedig miután a három éves kivetési cziklus még erre az évre is tart, csupán a múlt év fo­lyamán keletkezett uj adótárgyakra nézve, a pénzügyigazgatóság részéről kitűzetett. Es pedig Békésen a tárgyalás ápril 21., 22., 23., 24., 25. és 26-án, Gyulán április 29., 30-án és május 1-én lesz. A szarvasi adóhivatal területén a tárgyalás április 25 —29-ére, a csabai adóhivatal területére nézve pedig május első napjaira van kitűzve. A békési s gyulai kerületekben Edelényi Árpád, a szarvasi s csabai kerületekben Ember Béla p. ü. fogalmazók képviselik a kincstárt Az ipari es gyári alkalmazottak segélyezé­séről alkotott 1891. évi XIV. t.-cz. értelmében a városi tanács által alkotott szervező, s az alap­szabályokat megállapító bizottság f. hó 13-áa délután 3 órakor tartá első értekezletéi, a me­lyen egyúttal az alapszabályokat is megállapitá — Az értekezleten részt vettek : Dobay János, Dandé Lajos, Hajnal Ferencz, Illő vies Péter, Reisner Emánuel, Sál József, Schmidt Antal és Szénásy József. — Az értekezleten a város fő­jegyzője : Popovics Jusztin elnökölt, s az alap­szabályok a miniszteri terv szerint a következő törvény engedte megállapodásokkal szerkesztet- nek. — 1-ör: a napikereset férfiaknál 1 frtban, nőknél 60 krban, és 18 éven alóliaknál élelem­mel együtt 40 krban állapíttatott meg; a 40 kron alóli önálló napi keresők a 18 éves koron aluliakhoz számíttatnak. — 2 or; Ónként belépő nem kötelezett tagok felvételi czimen 1 frtot fizetnek. — 3-or : Az igazgatóság 12 rendes és 3 póttagból áll; — a felügyelő bizottság 6 tag­ból; — az igazgatósági elnök jogosítva van sür­gős esetekben betegsegély összeget egyesek ré­szére megállapítani és kiutalványozni, s tartozik azt a legközelebbi igazgatósági ülésen bejelen­teni; — 4 er : az igazgatóság köréhez tartozik a szükségelt hivatalnokok létszámának és fizeté­sének megállapítása. — 5-ör. Mindenféle hirde tés a helyi lapban tétetik közzé, azonkívül kü­lön hirdetések úiján és falragaszon az egyes hozzájárulni köteles községekben. — 6-or : Ha a tagok | gyűlésen a kellő számban nem jelen­nének meg, 15 napra új gyűlés hivandó egybe, mely tekintet nélkül a jelenlevők számára ér vényesen határoz. — Áz alapszabályoknak ily értelembeni szerkesztésére s azok elkészítése után új értekezlét összehívására elnöklő fő­jegyző kéretett fél. Csaba városa képviselőtestületének, a város közgazdasági fejlődése iránt táplált helyes érzé­kének ujabbi tanujele, hogy a kereskedelmi mi­niszter abbeli felhívására, mily szakmabeli ipar- tanműhely felállítását látná czélszerünek és mily összeg erejéig volna hajlandó támogatni, a köz­gyűlés építési iparbeli (kőműves, ács, asztalos, bá­dogos) ipartanmühely létesítését véleményezi, s azt a maga részéről iskola helyiséggel és évi 500 forinttal szubvenczionálja. Az ipartanmühely kérdésében Gyula városához is jött megkeresés. Reméljük, sőt elvárjuk, hogy neki is lesz erre a felhívásra mondani s ami fő tenni valója ! A méntelep és katonai laktanya kérdése. Reiszig Ede főispán f. hó 9-én délután Csabára utazott, hogy magát helyszíni szemle által infor- máltassa a méntelepnek és laktanyának felaján­lott területek tekintetében. A főispán a szemléhez meghívta a hetedik hadtestparancsnokság műszaki osztályát és a méntelep parancsnokságot, kik egy-egy főhadnagy által képviseltették magukat; a város részéről Beliczey István, Vidovszky János, Fejér Béla, Kocziszky Mihály, Korosy László, Sztraka Ernő, míg a megyei államépi- tészeti hivatal részéről Haviár Lajos kir. mérnök, Sztraka György és Seiler Elek szolgabirák vettek részt a szemlén. A bizottság megtekintette leg­először is a Kún-féle faraktár mögött levő terü­letet a laktanya részére, de azt a műszaki fő­hadnagy alacsonynak találta, úgyszintén ellene nyilatkozott, hogy a laktanya a Lőwy-féle farak­tár előtt, a kisajátitandó házak helyére épüljön, mert nem szabad térre, hanem épületek közzé lenne ékelve; ugyan az a kifogása volt a Ko­cziszky, özv. Kristóffy-féle portánál, meg a «Ka­kas“ vendéglő melletti, az Ungár-féle házig ter­jedő teleknél. A műszaki főhadnagy azon néze­tének is adott kifejezést, hogy a közös hadügy­minisztérium abba sem fog beleegyezni, hogy a méntelep és a laktanya egymás mellé épüljön, már közegészségügyi tekintetéből sem. így aztán a bizottság a vasúton túl fekvő Fikker Lipót- féle tanyára ment, mely újabban a méntelep részére combinátióba lett hozva. A méntelep ré­széről kiküldött főhadnagy a 12 holdas területet nagy°n megfelelőnek találta, mert az magas fek­vésű, szabad tér s minden úgy helyezhető el, mint az a vasút előtti térre tervezve van. Csak a mozdonyok folytonos közlekedése és különösen tűzbiztonsági tekintetekből emelt némi kifogást, de ajánlani fogja a földmivelésügyi miniszternek. A laktanya részére meg lett még tekintve a gaz­dasági kert is, de az elejtetett a távolság miatt, aztán az út kikövezése is nagy költséget okozna. A szemle után tartott értekezleten Reiszig főis­pán kijelentette, kogy úgy a laktanya érdekében a hadtestparancsnokságnál, mint a méntelep ügyében a földmivelésügyi miniszternél hatha­tósan oda fog törekedni, hogy Csaba érdeke előmozdítva legyen, s a méntelep, melynek felé­pítését a miniszter nagyon sürgeti, minél előbb létesüljön, még pedig a vasúton túli részen és akkor a laktanya épülne a régen tervbe vett vasút előtti téren. A múlt hét első felében éjjelenkint nagyon hideg időjárás volt. Három éjszakán keresztül erősen fagyott, a hévmérő reggelenként 2 sőt 4 fok hidegig szállott le. Az őszi vetések mindaz- által még ez ideig nem szenvedtek, csakis a ta­vasziak keltek ki rosszul és nem fejlődnek. Sok a kár a kerti növényekben, gyümölcsfákban és helyenkint — noha ott legtürhetőbb — a szőlők­iben is. A fagy után bekövetkezett meleg eső, különösen a csütörtök éjjeli, sokat javított az aggodalmas helyzeten, csak az a kár, hogy ke­vés volt. Hü cselédek jutalmazása. Az országos er- kölcsnemesitő egyesület két békésmegyei régi cselédet elismerő oklevél kíséretében 25—25 frt pénzjutalomban részesített, s ezen összeget le- küldötte a vármegye alispánjához. Az egyik Már­ton Mihály, ki 8 gyermek atyja s 32 év óta szol­gál Kárász Imre szeghalmi birtokán, a másik Gyarmati János, ki P.-Töviskesen 34 év óta van egyhuzamban Basch Lipótnál. Gyarmati a sza- badságharezot mint közhonvéd végig harczolta és súlyosan meg is sebesült. — A megérdemelt pénzjutalom és kitüntetés, bizonyára kedves hús­véti piros tojás lesz a hűséges öreg cselédeknek. Nyilvános köszönet. A polgári kaszinó asz­taltársaságának egyik tagja, önkéntes tűzoltó­testületünk részére 7 frtot ajándékozott, mely összegért már e helyen is köszönetét mondok. Gyulán, 1892. ápril 16. Chriszto, főparancsnok. Eltűnt ügyvéd. Lupkovics János, szarvasi ügyvéd hetekkel ezelőtt Szarvasról eltávozott, § a múlt héten egy ottani barátjához intézett levél hire szerint öngyilkosságot követett volna el. Az öngyilkosság hire a legkülönbözőbb verziókban foglalkoztatja ismerőseit és klienseit, de részle­teiről megbízható adatok nem érkeztek. Tavaszi kiáltvány. Az orsz. állatvédőegye­sület a következő kiáltványt adta ki: „Magyar- ország összes madárserege ez évi husvét táján tartott első gyűlésén a következő manifesztumot bocsátotta ki: »Visszatérve messze idegen föld­ről kedves régi hazánkba s visszaköltözve erdei és mezei, lápos és tóparti, városi és falusi la­kunkba, újra békés és boldog családi életre ké­szülünk. Minket és leendő fiainkat az emberek hathatós védelmébe ajánljuk s bizton reméljük, hogy öregje-fiatalja, apraja-nagyja életünknek kegyelmez, sérelmet nem követ el rajtunk i a szabadság drága kincsétől nem foszt meg min­ket. Különösen esedezünk, hogy az annyi fárad­sággal rakott fészkeinket megkíméljék, tojásain­kat el ne vegyék, fiókjainkat ápolásunk alól ki ne vonják s velünk mindig baráti szívvel bán­janak. Hálás viszonzásul vig ugrándozásunkkal, repkedéssel, füttyszóval, énekkel és osevegéssel mulatságot szerzünk kedves barátainknak s a fákon és oserjéken, bokrokon és növényeken, mezőkön s a rajtuk legelésző házi állatokon ga­rázdálkodó élősdi rovarok pusztítása által hozzá­járulunk erdő, mező, kert és liget viruló állapo­tához s isten szép világa s pompás alkotása fö­lött érzett gyönyör növeléséhez.« — Kelt Erdő«- ligeten, 1892. husvét táján. — A gyűlés nevében a megbízottak: Gólya, Pacsirta, Füle- mile, Fecske. Műkedvelői előadás Csabán. A csabai mű­kedvelők által a városi színházban 1892. április hó 19-dikén, kedden jótékonyezélú hangverseny rendeztetik. Helyárak : Páholy 5 frt, földszinti és páholyszék 1 frt, földszinti állóhely 50 kr, erkély 60 kr, karzati ülő 30 kr, álló 20 kr. Jegyek előre válthatók Gencsi József úri és női divat­üzletében. Kezdete V,8 órakor. Műsor: 1. „Bőire de Wienne“ Schuberttól, zongorán két kézre, elő­adja : ifj. Sztraka Ernő úr. 2. „Búcsú az erdő­től“ Essentől, előadja: a vegyes énekkar. 3. „Imp- romtu No 3.“ Schuberttól, zongorán két kézre, előadja: Löwy Gizella k. a. 4. „Hárs alatt“ köl­temény, Temérdektől, szavalja : Korosy Ilona k. a. 5. „Lucia di Lammermoor“ Donizettitől, zongorán 4 kézre, előadják: Badics Hona k. a. és Gally János úr. 6. „A varázs hegedű* Ope­rette 1 felv., irta: Offenbach. Személyek: Mat- hieu apó, öreg zenész Klein Henrik ur. Geor­I

Next

/
Thumbnails
Contents