Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892-04-03 / 15. szám

ződve, hogy feltételezzük, miszerint a .miniszter az esetben, ha valamely község felebbezéssel ellene, a kérdéses határozatot nem fogja jóv hagyni. Azt állítottuk, hogy a 25 évig évenként kamatra és tőketörlesztésre szükséges összeg

10.500 frt, melyből ha a vármegye fizet 8000 frtot, a város 2500 frtot, akkor az időközi ka mátokat figyelmen kivül hagyva, a vármegye fizet 200,000 frtot, a város 62,500 frtot, vagyi a tényleg kiadandó 262,500 írtnak a várni cg 76, a város pedig 24°/0-át fedezi. Tessék utána számítani! Ezt az állításunkat fenntartjuk. Ezzel szemben t. laptársunk, talán nem is komolyan azt mondja, hogy „Csaba fizet a laktanyáért

542.500 frtot, mely összeg fele igaz, hogy meg' térül I Tehát fizet 271,250 frtot P Ezt azonban mi a 2500 frt évi hozzájárulással sehogy tudjuk kihozni, aminthogy a számítás nem reális, nem is helyes, hanem egyszerűen — lég böl kapott. T. laptársunk czikkében foglalt 3 té védést kell még helyreigazítanunk : 1. A vár megyei katonai elszállásolási alap Csabának nem fizet semmit, hanem igenis fizeti a Csabán el

zállásolt katonaság tényleges és törvényes el szállásolási költségeinek külömbözetét, ami katonaságnak a laktanyában elhelyezni szándé költ része után az utolsó évben mintegy 6000 frtot tett ki. 2. Az 1879. évi XXXVII. t.-cz. -ának a) pontja nem a megállapított megté tési kártalanítási összegen kivül ..biztosit“ hoz zájárulást, hanem „a beszállásolásról szóló tör vényczikkben megállapított megtérítéseken kivül engedi meg az aránylagos kártalanítás biztosítását,

. vagyis azt engedi meg, hogy a 11,000 írton fe i lül a vármegye Csabát évenként aránylagc s kártalanítsa. A 6000 frttal t. laptársunk tévesen ■ bánik el, mert az nem az elszállásolási törvény i értelmében megállapított megtérítés. 3. A „3 i tiszti lakás s egyéb, a katonaság részére szűk séglendő mellékhelyiség“ a katonai kincstár ál ; tál fizetendő bérösszegbe igenis be van tudva.

Ez tehát megint egyszerűen légből kapott állítás.

; Végül a czikk utolsó pontja azt árúlja el, hogy az 1879. évi XXXVI. t.-czikkről nem vesz tudomást, mert tudni kellene, hogy a „vegyes bizottság nem kártalanítási összeget,“ hanem törvényes megtérítést és nem „javaslatba hoz“, hanem „kiszámít,* mert azt a fentidézett törvény az utolsó betűig már régen megállapította. Tessék alaposabban tájékozódni és pedig lehetőleg czikkirás előtt, mert az ilyen czikk, ha elolvassák zavart csinálhat ugyan, de szolgálatot nem tesz se a közönségnek, se a — sajtónak.

A képviselőtestület tavaszi rendes közgyűlése, a hosszú tárgysorozat és fontos ügyek daczára, mindössze másfél napi időt vett igénybe, s eltekintve néhány indokolatlanul zajos jelenettől, melyet a közvágóhíd építésének évek óta vajúdó ügye keltett, eléggé simán és tárgyilagosan folyt le. — Az egész közgyűlés anyagát és határozatait felölelő részletes tudósítást — halmozott közlendőink és térszűke miatt - csak lapunk jövő számában fogunk adni, ezúttal csak pár sorban emlékszünk meg a nevezetesebb határozatokról. A polgármesteri jelentés és sokféle zárszámadás után, a képviselőtestület a szakosztály indítványára, élénk izgatott vita után Ricsek János alpénztárnok fizetését 48 szavazattal 43 ellen évi 200 frttal emelte. — A közvágóhidra nézve elhatároztatott, hogy az a „bika“ korcsma hozzávételével mostani helyén fog fel- épittetni és pedig az állategészségügyi törvény és a fejlődött helyi igényeknek megfelelőleg, az ifj. Szabados József fiatal építészünk által igen szépen rajzolt terv és költségvetés alapján 55,000 forint költség keretén belül, árlejtés útjáni legelőnyösebb ajánlkozó által. A felmerülő szűk- \ séglet a békésmegyei takarékpénztárnál felveendő amortizácziós kölcsönből fedeztetik. Nevezetesen a békésmegyei takarékpénztár a kölcsönt 7°/0-ra adja 32 évi tőke-kamat törlesz- ' tésre. A visszafizetés, tisztán a vágóhidat igénybe venni kötelezett mészárosok és hentesek vágódijaiból fog történni, és felmerülő szükség esetében eme vágódíjak esetleg fel is fognak emeltetni, úgy hogy a vágóhidból kifolyólag községi adókivetésének szüksége elő ne álljon. A körgát kölcsön visszafizetésére nézve kimondatott, hogy az évi annuitások közköltségbe vettessenek ki, és pedig mindaddig, mig a házak is tartoznak körösszabályozási költségeket fizetni, addig az államadók L, az ártérfejlesztési munkálat befejezte után pedig az államadók III-ik csoportjára fog a kivetés történni. Megemlítjük még, hogy ' a közgyűlés 100 forint segélyt szavazott meg az árvamegyei Ínségesek részére. A közgyűlésre egyébkint még visszatérünk.

A polgári iskolaszék f. hó 2-án délután Jantsovits Emil elnöklete alatt tartott ülésében, j hosszas, beható vita után szavazattöbbséggel elfogadta az igazgatói szervezet tárgyában kiküldött bizottságnak lapunkban már említett javas- latát, hogy t. i. a három évenkint váltakozó igazgató rendszer elejtessék, illetőleg hogy az iskolaszék egy tanerőt bízzon meg az igazgatói 1 teendőkkel és indokolt esetben eme megbízást ' vissza is vonhassa, esetleg másra ruházhassa. Az iskolaszék az ismétlő- s tanyai iskolák zár- 1 vizsgáit is kitűzte, és pedig az előbbiekét virág- 1 vasárnapjára, a tanyai iskolákét pedig e hó végére.

Hubay Jenő hangversenye válogat ottan di-1 szes közönség előtt folyt le szerdán este a népkerti csarnok termében. A nőegylet igazán lekötelezte közönségünket, amidőn alkalmat nyújtott neki oly valódi és magasabb műélvezetre, ami nőben Wienavszky Gyulán léte, tehát idestova 15 év óta nem volt osztályrészünk: és igazán örvendünk rajta, hogy a nőegylet vállalkozását a fényes erkölcsi mellett — némi, noha szerény — anyagi siker is jutalmazta. Magának a művésznek játékát nem szándékunk, de nem is tudnánk úgy méltatni, hogy a lapunk múlt heti szá- : mában megjelent és minden szavában találó is- 1 mertetés után ismétlésekbe ne bocsátkozzunk. — Egyszerűen a külső hatás konstatálására szőrit- j kozunk, ami nem volt ugyan túlságosan zajos, i mert közönségünk nagy része minden elragadta- i tása mellett is nagyon kíméli a tenyerét, úgy

Hírek.

Virágvasárnapjára ébredtünk. Virágvasár- nap kezdete a nagy hétnek; a kereszténység gyászát a virágok ünnepe előzi meg. A természet most hozza első zsengéit s az egyház azokat Istennek szenteli. Az ünnepi ének még egyszer felhangzik, azután kezdetét veszi a mély gyász, a harangok elnémulnak, orgona nem szól í tompán, fájdalmasan, megható egyszerűséggel rezeghogy zajos taps nálunk ismeretlen fogalom de ettől eltekintve, a nagy műélvezet feletti elragadtatás mindinkább fokozódott és tetőpontját érte el az utólérhetlen művészi temperamentummal előadott „Bölcső dal“-nál, mely a játék közben lélekzetét is visszafojtott közönségnek nagy időkön át felejthetlen kedves reminisczencziája fog maradni. Igazán sajnálhatják, akik nem jöttek el e hangversenybe, mert alig hisszük, hogy egyhamar alkalmuk legyen a mostanihoz hasonló műélvezetben részesülni. A nőegylet, a művész iránti elismerését és háláját az egyleti elnöknő Wenckheim Frigyes grófné által a fővárosból leküldött remek kivitelű szalagos babérkoszorúval nyilvánította. Bodó Alajos zongoraművész a múlt évben igen jó emléket hagyott maga után, most is meghódította közönségünket, noha ezúttal műsora nem volt olyan, hogy nagyobb hatást lehetett volna elérnie, s talán némi bágyadtságot sem tudott egészen leküzdeni. Figyelmes női kezek őt is egy megérdemelt szép csokorral tüntették ki. A művészek Gyulán tartózkodásuk alatt Göndöcs Be- edek apát és lelkésznek voltak szívesen látott vendégei. A páratlanul szívélyes és előzékeny házigazda, hangverseny végeztével díszvacsorát adott jeles vendégei tiszteletére, mely vacsorán a helyi intelligencziából is többen vettek részt. A művészek másnap reggel elutaztak körünkből és este már Szentesen játszottak és hódították meg közönséget.

A gyulai nőegylet javára Hubay Jenő hegedűművész és Bodó Alajos zongoraművész által adott hangverseny bevétele, eladott jegyekből : 240 frt 90 kr, felülfízetésekből : 46 frt 40 kr; és pedig : Böhm Miklóstól 2 frt, N. N. 2 frt, Dr. Berkes Sándornétól 1 frt, Eisler Lipót- nétól 1 frt; többektől mint a jövedelemhez hozzá [csatolandó adomány 40 frt 40 kr; —^kiadás volt 162 frt 81 kr, s igy tiszta jövedelem : 124 frt 49 kr. — A nőegylet választmánya hálás köszönetét nyilvánítja a hangversenyen megjelent helybeli és vidéki közönségnek; a felülfizetők- ek, Erkel Adél úrnőnek a felülfizetések fárad- katlan gyűjtéséért, Dr. Berkés Sándorné úrnő- ek a zongora szives átadásáért, és különösen Göndöcs Benedek apát úrnak a tanúsított szives vendégszeretetéért, valamint azon helybeli és vidéki hölgyeknek, kik a művész fogadásánál Szívesek voltak az elnöknő köré sorakozni.

Színészek készülnek Gyulára jönni. Deréki Antal s Egri Kálmánnak Orosházán működő színtársulata. Az előadások engedélyezése iránti kérvényt be is adták a városi tanácshoz, mely ■eglehet, hogy az engedélyt meg is fogja adni az igazgatóknak, amint hogy több kisebb igazgatónak is megadta, anélkül hogy ezek részint a yert őszinte felvilágosítások, részint kísérletek után az engedélynek hasznát is akarták venni, és igen helyesen tették, hogy azt meg sem kisér- lették. Ugyanaz a kötelességszerü, őszinte s komoly jó indulat, melyet a többiek iránt tanúsítottunk, nyilatkozik most is belölünk, midőn a társ-igazgatókat figyelmeztetjük, hogy ha csak tehetik — pedig tudtunkkal tehetik — kerüljék Gyulát, mert itt az igények nagyon fel vannak csigázva, pláne tavasszal, amikor mindig elsőrangú társulatokhoz vagyunk hozzá szokva; és midőn elsőrangú társulatot kaptunk, mint például tavaly az aradit, a közönség a legkitűnőbb magyar színtársulatnak sem tudta megbocsátani a zene- Hr hiányát. Derékiék vonják le ebből a kínálkozó konzekvencziákat 1 Ezzel kapcsolatban meg- (mlitjük, hogy csak most jött tudomásunkra, miszerint Csóka, augusztus és szeptemberre kivette pavillont és hogy igy, ha Derékiék eljönnének,

p.afithp.n p.pv nvárnn ál. hetaro* lanna

esetben egy nyáron át kétszer lenne színésze- tünk. Ami hogy a mi szerény anyagi viszonyok között levő középosztályunk mellett mennyire koczkáztatott dolog, arról a szerdai hangverseny tátongó üres széksorai is ékesenszóló tanúbizonyságot tehetnek.

Békésmegye iskolalátogatói. A vallás- és közoktatásügyi miniszter: Gyula község részére dr. Kovács István vármegyei főorvost; Csaba község részére Fábry Károly ügyvédet; Békés község részére dr. ilenszelmann Elek községi orvost; Uj-Kigyós község részére dr. Duzs István községi orvost; Gyula-Vári község részére Szekér Gyula uradalmi tiszttartót; Kétegyháza község részere dr. Eoltán Ármin községi orvost * Doboz község részére dr. Gerzselyi Árthur községi orvost; Gyoma község részére dr. Veres József községi orvost; Endrőd község részére Zlinszky István gazdasági egyesületi titkárt; Orosháza és Puszta-Födvár községek részére Székács István uradalmi igazgatót; Szeghalom község részére Kiss Ferenczet; Vésztő község részére Csákly János községi orvost; Körös* Ladány község részére Herkélyi János uradalmi kasznárt; Füzes-Gyarmat község részére dr. Domonkos Kálmán községi orvost; Tót-Komlós község részére Tatay János gyógyszerészt; Szent- Andras község részére Hutiray László birtokost * Öcsöd község részére dr. Baky Endre községi orvost; Nagy-Szénás község részére dr. Szabó István községi orvost; Kondoros község részére Jánosy Géza gyógyszerészt; Csorvás község részére dr. Gremsperger Ferencz községi orvost; Bánfalva, Puszta-Szent-Tornya és Szabad-Szenti iornya községek részére Apró Ende gyógyszerészt-- az ideigl. miniszteri iskola-látogatói teendőkkel bízta meg.

Zádor Gyula kir. táblai elnök hirtelen ha- lála Gyulán, hol párszori megjelenése után a rokonszenves modorú, jeles és derék férfiú nagy tiszteletben és szeretőiben állott, őszinte fájdul- mat es részvétét keltett. A kir. törvényszék he- lymegere kitűztek a gyászlobogót, a törvényszék gyönyörű szalagot rendelt a koporsóra s Novák Kamill elnök Bócz Géza, Pallay Jenő, IMisko- vics Száva bírák, Petrovszky József csabai já- rasbiró, Tapolcsányi Imre jegyző, továbbá Cziffra I. kir. ügyész által testületileg volt a temetésen kón- viselve. Reiszig Ede főispán a megyei közgyűlés folyamán vett tudomást a lesújtó gyász- esetról és kegyeletteljes szavakkal jelentette a közgyűlésnek a jurisdikeziót sújtott nagy veszteseget, mely fölött a törvényhatósági bizottság,

mány véleményét, kik nem, mely szavazásnak eredménye lett, hogy az elfogadásra 80 igen és 8 nem szavazat esett, az igy határozattá emelt állandó választmányi javaslat szerint tehát a kaszárnya építés ügyét a megye által adja Csaba községének, a küldöttségi jelentessél bemutatott jegyzőkönyvben foglalt módozatok mellett, mely jegyzőkönyv egész terjedelmében, minden egyes bizottsági tagnak megküldve lett az ezen köz gyűlésre szóló meghívókkal együtt, azon megoldással, hogy Csaba községe a kaszárnya építéséhez még ez idén — a megállapított terv szerint hozzá fogni tartozik, mely határozat kellő meghirdetés után, a belügyminiszterhez fel fog terjesztetni.

Ezen hosszasa tárgyalás után jelenti elnök a közgyűlésnek, hogy épen most vette a szomorú hirt, miszerint a nagyváradi kir. Ítélő tábla ér demdus és közszeretetben álló elnöke Zádor Gyula hirtelen elhalt, miért is indítványozza, hogy a vármegye közönsége innen a közgyűlésből részvét átiratot intézzen a nagyváradi kir. táblához, ami közhelyesléssel elfogadtatott.

A K.-Ladányban építendő törvényhatósági hid építési költségeire a Vida-féle alapból 22,000 frt kölcsön felvétele elhatároztatott, mely hatá-l rozat jóváhagyás végett a belügyminiszterhez fel fog terjesztetni.

A Gyula-gyula-varsándi klinker úton a vám szedési ügy ismét hosszas, teljes egy órai vitát provokált, mely ügyben felszóllaltak: Sál József, Cs. Demkö József, Lendvay Mátyás, Ladies György, Dutkay Béla, Jancsovics Pál alispán, Keller Imrei Beliczey István, Haviár Lajos, űr. Bodoki Zoli tán, Göndöcs Benedek és űr. Berényi Ármin bizottsági tagok, a nagy többség az állandó vál lasztmányi vélemény ellen, melyben a vámsze-B dés javasoltatik foglalt állást, mig nem felállásig utján, 3 igennel szavazó ellen a nagy többség,■ az állandó választmány javaslatának mellőzéséj vei, kimondja, hogy a nevezett úton, a vámszel dést alkalmazni, egyáltalán nem kívánja, mert] az a békésmegyei s különösen a Gyula városi ipar, kereskedelem s minden egyébb közforgy lomra nézve csakiB káros hatással lenne.

A megyei építkezési bizottság jelentése alapi ján, több megyei épület, különösen az egyes főj szolgabirói lakoknál szükséges javítások fogana tositása elrendeltetik.

Békésvármegye monográfiájának egészen újból elkészítésével Dr. Karácsonyi János régész egyl leti titkár bizatik meg, mely munkálatért nevel zett részére 1000 frt tiszteletdij és 600 frt uta] sitási költség lett megszavazva.

Endröd község I-ső jegyzőjének fizetés^^ évi 1200 frtban lett megállapítva.

Endröd község szervezési szabályrendeletei akként módosittatik, hogy a marha jártatok készítése, illetve kiállítása, az ottani községi jegyzőid között arányosan megosztatandók lesznek.

Orosháza községe rendőrsége 2 rendőrrel ||| lett szaporítva.

K.-Ladány községnek 500 forint kölcsön fel-lk: vehetésére az engedély megadatott.

Uj-Kígyós község az iráuti kérelmére, hogy I egy a község által javadalmazandó tanítói állástr® szervezhessen, mielőtt érdemleges határozat ho Izzatnék, felhivatik Uj-Kigyós községe, hogy tegyen |Je jelentést arról, hogy eddig a tanitók fizetéseit]^® honnan kapták.

Gyulaváros képviselőtestületének azon határozata, melyszerint az úgynevezett uj ölési bel-\ telkek, a jelenlegi tulajdonosok nevére telekköny- vileg átirattassanak, jóváhagyatott.

Gyula város által beterjesztett egy adásvé-l teli szerződés jóváhagyatott, mig az Orosháza községe által beterjesztett adásvételi szerződés, be nem tartott alaki hiányok miatt visszautasítva lett.

F.-Gyarmat községének a községi gyámpénztári tartalék alapból 6 frt 26 krnak kifizet- hetése iránti kérvénye, jóváhagyás végett a belügyminiszterhez felterjesztetett.

Csorvás községében 2 szülésznői állás, — Gyoma községében egy községi kertész állás rendszeresítése örvendetes tudomásul vétetik.

A megyei közkórház bizottságának előterjesztésére elhatároztatik, hogy a közkórházi gond noki hivatalnál egy irnoki állás rendszeresittes- sék, de miután ezen állás javadalmazása az idei költségvetésben felvéve nincsen, az irnoki állás csak a jövő évben fog betöltetni.

A vármegyei árvaszék előterjesztésére, a központi gyámpénztári tartalék alapból 192 frt 84 kr ügyvédi költség kiutalványoztatik, mely határozat jóváhagyás végett a belügyminiszterhez fog felterjesztetni.

Gyula városánál a behajthatlanná vált megyei pótadók törlése felett mielőtt érdemleges határozat hozatnék, az ügyben tartandó vizsgálatra Gyulaváros polgármestere utasítva lett.

Nagy Károly árvaszéki elnöknek, állásáról való lemondása, hosszas időn tanúsított munkássága s érdemei feletti elismerésének kijelentése után elfogadtatott.

A vármegyei községek által beterjesztett 1892. évi közúti költségvetések közül csak 8 köz Bégé fogadtatott el, mig 12 községé, mivel az aboan feltüntetett váltság árak nem felelnek meg a szabályrendeletnek, elfogadhatónak nem találtatott.

Ezzel a közgyűlés még az első nap délután V*2 órakor bevégződött, másnap ápril 5-én d. e 10 órakor hitelesítési közgyűlés tartatott.

iklnek végig a templom hajóján a nagyheti zsolozs és Imák. A kereszténység magába száll '.s^ bünbán It Ilélekkel üli meg Krisztus kínszenvedésének ké a-jévezredes emlékét. Minden esztendőben ismétlő midik és mégis minden évben uj, — a vallás titok ttlteljes misztériumai minden^ évben egyformái lyI ragadják meg a hívők kedélyét. A bibliai pál sslmák emlékezetére az egyház barkát szentel z Imái napon; a hívők összeszedik a természet elsl '-[zsengéit és ezekkel kezükben hangoztatják a je j Jruzsálemi nép üdvkiáltását: „Hozsánna, áldott , l/ti az ur nevében jő!“

[ő| A nagyheti szertartások és a húsvéti ünne ,„|pek isteni tisztelete a gyulai róm. kath. főtem Iplombán következő sorrendben fognak megtartatni , I Virágvasárnapon: 9 órakor pálmaszentelés, kör .[menet, ünnepélyes nagymise, mely alatt a passit ■ '111® énekeltetni. Szerdán : délután 3 órakor Jere- Jmiás próféta siralmainak éneklése. Csütörtökön r|délelőtt 9 órakor énekes mise, mely alatt a hi lg Ivek az Ur asztalához járulnak; délután 3 órakor 1 I Jeremiás próféta siralmai éneklése. Nagypénte 'Iken: délelőtt 9 órakor kezdődnek a szertartások .Jelőszentelt mise, passió éneklése, improperiák lílszent kereszt lefödése, az oltári szentség elhelyezel tetik a szent sírba, hol esti 6 óráig marad hitéivé, gyászbeszéd; délután 3 órakor lamentáczió. INagyszombaton: reggel 8 órakor tüzszenteles, Ikeresztviz szentelés, utána nagymise; esti 7 óra- ■Ikor ünnepélyes feltámadás körmenettel. Husvét tjvasárnapon; 10 órakor ünnepélyes mise szent i|beszéddel; délután 3 órakor ünnepélyes vecsernye.

, I A vármegye rendkívüli közgyűlése, mint előre [látható volt, mindössze egy délelőttöt vett igénybe [Csabáról igen sok bizottsági tag jelent meg,

■Jlaktanya építés kérdésében, ami magába véve [igen dicséretre méltó dolog; de ha tisztán óva Jtossági szempontból történt, akkor nem volt rá] [szükség, mert a nem csabai bizottsági tagok isi [megszavazták a küldöttség ismert javaslatát. A [csabai laktanya kérdésén kivül nagyobb vitát [keltett még a gyula-varsándi klinker utón jav* [sóit vámszedés is, ami jogosult aggodalmakat [keltett, hogy az aradmegyei forgalmat Békésvár [megyétől elterelhetné, különösen ha figyelembe^ [vétetik az, hogy a Nagy Zerind, Fekete-Gyarmati ITamásda, Ágya s az egész aradi Lunkaság a | varsán di úton közlekedik Gyulára, Békésre, Csapára, s az itt megnevezett községek is ama vi-l [dékről szerzik be nyers anyagaikat, első sorban] [pedig a tűzifát. Az Arad-Békés közötti forgalmat különben is bénítja már a varsándi hídon [szedett borsos vámtétel is, mely a tervezett várni [sorompótúl alig két kilométernyire esik. Kellen Imre Bizottsági tag már az állandó választmány-] ban élénken kifejtette a tervezett vámszedés elleni aggályait, úgy szintén Oláh György ügyész is, s igy a közgyűlés, dr. Bodoky Zoltán békési h. főszolgabíró indítványára a javaslatot egészen elejtette. Ami annyival is inkább helyén volt, mert a vármegye a kérdéses utat anélkül is At- Isérletképen köveztette csak ki, és igazságtalan dolog lett volna egy kisérletkép létesített rövid útvonalon vámot szedni akkor, amidőn gránittal kikövezett jobb, drágább és hosszabb útvonalo- >kon, mint a k.-tarosa-mező-herényi, gyoma-end- rődi s szarvas-szentandrásin nézetünk szerint szintén helyesen, a vármegye semmi vámot nem szed.

A közgyűlésen Reiszig Ede főispán elnökölt teljes tárgyismerettel és kiváló tapintattal. Részletes tudósítást lapunk más helyén közlünk.

A csabai katonai laktanya kérdésében már- czius 27 -én irt vezérczikkünk nincsen csabai t. laptársunk a „Békésmegyei Közlöny* ínyére. Elismerjük, hogy joga van más állásponton lenni, más álláspontot védeni, de már abban nincs egy | csepp igaza sem, amidőn a helyett, hogy szorosan tárgyilagos érveink czáfolatát komolyan kisér- lené meg, egyszerűen subjektiv álláspontra helyezkedik, és olyan indokot kutat czikkünkben, melytől távol állottunk, és amely indok magával neheztelt czikkünk tartalmával is kiáltó ellentét ben van. Értjük alatta: a gyulaiak részéről Csaba iránt imputált állítólagos ellenszenvet vagy roszakaratot, ami először nem is áll, másodszor és különlegesen pedig épen ama czikkböl még nagyító üveggel sem olvasható ki. Csaba városának ugyanis az egész kérdésben az az egyedüli] j igaz érdeke, hogy a katonai laktanya Csabán] is ne másutt épüljön fel; és azesetben, ha mi oly irányban szólaltunk volna fel, hogy egyáltalán nej épitessék, vagy ne Csabán épüljön a kaszárnya, akkor, de csakis akkor volna igaza laptársunknak, hogy — nem a gyulaiakat ugyan — hanem czikk írót Csaba iránti ellenszenv vezeti. Az, hogy /ti építse Csabán a laktanyát, a vármegye vagy a város-e, az Csaba városa érdeke szempontjából mérlegelve, mellékes vagy legalább is alárendelt kérdés, mert — és itt idézzük czikkünk követ kező szavait — „akár a város, akár a vármegye építse, csak a városé marad a kaszárnya építésből és a katonaság állandó elszállásolásából eredő közvetett haszon, ami nem kicsinyelhető és — ezt megint szóról szóra idézve — amit Csa-\ ba meg is érdemel.“ Hogy hol van ebben csak nyoma is a Csaba iránti állítólagos roszakarat- nak, akár a czikkiró, akár a „gyulaiak“ részéről ezt nem ugyan a „Békésmegyei Közlöny,“ hanem az elfogulatlan csabai közönség ítélete alá készséggel merjük bocsátani. De még tovább menve, hogy mennyire nem volt igaza csabai laptársunknak, amidőn a czikk mögött a „gyulaiadnak Csaba elleni roszakaratát kereste, azt leg eklatánsabban bizonyítja, hogy az állandó választmányban minden gyulai ember, a közgyűlésen pedig a gyulaiaknak kilencz tized része, a bizottsági javaslat mellett, tehát a czikk álláspontja ellen beszélt és szavazott, a mi nézetünk szerint ugyan helytelenül, mert amit megírtunk, azt mint hírlap, az utolsó betűig fentartjuk, nem ugyan Gyula városa, hiszen az csak par- czialisan van érdekelve, kevésbé mint akár Békés, akár ^.Szarvas városa, hanem amelynek érdekét első sorban képviseljük — és épen ez a fejfogás különbözet köztünk és csabai laptársunk között — a vármegye összközönsége érdekében, mert — azt fenntartjuk, — hogy a közgyűlés határozata a varmegye összközönségére nézve igen is sérelmes. Erről annyira meg vagyunk győ-