Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892-12-18 / 52. szám

Melléklet a ,Béliés‘ 1892.52. számához. Ifj. Szabó András t' Józ Schriffert' József Szikes Márton Nagy Jenő gyógyszerész mta János 'zse^P fi'•Latos egyház . [tér lelkész [zbek Józsefné iaeh János lózsef lelkész Égőméi ügyvéd Schriffert István"1" Özv. Beinhart Józefné Sál József állatorvos Jantsovits Emil ügyvéd Biró Ferencz Szent-Mihályi Lajos mérnök Styr Pál Kozics Pál .Dr. Berényi Ármin ügyvéd Stefanovics Péter Moskdvícz Hermann Özv. Császár Károjyné Gombos György Schmidt ;Gyula Sonnenfeld Miksa Herodek] István Kalmár Mihály Özv. Uferbach Antalné Gergely Pál Goldstein Mór Alb. György Norúk.Kamill ügyvédi oklevél Démusz dó;<»ef Czinczár József ' Biberea Péter lelkész Serkédy Sándor .Bangó János Schwarcz Simon Schriffert István Illicb Reinhart ^ Mihály Schriffert Mihály ner Manó Mi István gyoróssy Jánosáé iátyás János Szilágyi István Békésmegyei takarékpénztár Szilágyi Imre Miskucza Illés örök’. Ifj. Demkó József Özv. Bodoky Károlyné Csausz Lajos Uferbach Rezső Murvai István Wieland Károly osztozva gyermekeik tek haza. örömében vidáman tér­293.76 290.61 280.76 276.82 271. 4 264.67 261.84 258.71 252.64 248.53 246.34 245.36 244.30 242.94 238. 8 235.60 235.10 229.— 228.44 224.42 222.56 220.67 220.10 215.99 212.28 210.28 208.86 205.13 202.73 201.65 196.90 , 195.65 195. 9 194.42 192 83 192.10 189.24 183.36 181.20 180.63 179. 9 178.58 178.18 176.55 176.25 175. 174.48 173.36 173, 169.73 168.51 166.69 166.12 163.34 163.25 161.84 160.91 158.78 153.47 152.60 151.26 A harmadik nagy karácsonyfát deczem- ber 24-én Paulai set. Vincéé leányai álliták fel a gróf Wenckheim Krisztina-féle árva­házban. Itt harmincz fiú és leány részesült teljes téli öltözékben. Kaptak továbbá szép könyveket, rajzeszközöket, gyümölcsöt, süte­ményeket. Az árvaházban a karácsonyfa mel­lett fel volt állítva a Betlehemi-jászol is, hol a csillag által vezetett árvagyermekek igen szépen adták elő a jól betanult pásztori pár­beszédet, üdvözletét és angyali éneket I „Di­csőség a magasságban Istennek, és béke földön a jóakaratú embereknek.“ Lélekemelő volt végül a zárszavalás, melyben az árvák hála imája volt kifejezve Wenckheim Krisz tina grófné anyai jótékonyságáért. A Karácsonyt megelőzőleg a gyulai nő egylet alelnöknője özvegy Fábry Mártonná 24 szegény fiú és leány gyermeket — hogy iskolába járhassanak — téli ruhával látott el a nőegylet nevében. Isten áldása száljon a jótevőkre és nemes czélu egylet minden tagjára. Adja Isten, hogy minden kis városban legalább 125 szegény gyermek részesüljön oly boldog Karácsonyban, mint a minő Gyű Ián volt. Békésc-t, mint minden irányban függet- en orgánumot a megyei s városi közéletre szükségesnek tartják, azoktól kérjük a to­vábbi szives támogatást. A »Békés» jövő évben is, az eddigi nagyságban, terjedelemben és beosztás mellett, hetenkint egyszer jelenik meg. A közérdekű események halmaza azonban ama kötelezettséget rója-"reánk, hogy la­punkat gyakoribb mellékletekkel kell bő­vítenünk. Mindazonáltal lapunk előfizetési ára az eddigi marad, vagyis : egész évre 5 frt. félévre 2 frt 50 Jer. évnegyedre 1 frt 25 Jer. Mely összeg vidékről a * Békés kiadó hivatalának — Gyulán« czim alatt posta utalványon küldendő be. Előfizetési felhívás w £6 Kiváló tisztelettel Dobay János, a „Békés“ felelős szerkesztője s kiadó-tulajdonosa. E i r e k. A szegények karácsonya Gyulán. (1892.) A karácsonyfa Jézusnak, az emberiség legnagyobb jótevőjének, születését hirdeti. A gyermekek örömmel várják a kis Jézus meg­érkezésének napját a szép Karácsonyt, miről jó anyjok oly sok szépet beszélt nekik, de szeretik a mamák is; jó kedvvel, szeretettel ékesítik a zöld karácsonyfát, megrakják a piros almák, aranyos diók, czukedlik, naran­csok özönével, hogy kedves gyermekeiknek minél nagyobb örömet szerezzenek. De hát a szegény gyermekeknek ki ál­lít karácsonyfát ? róluk ki gondoskodik ? Gon­doskodik Jézus a kisdedek megáldója, ki Karácso.nynyal jó alkalmat ad a nemes szívű és vallásos emberbarátoknak az irgalmasság cselekedeteinek gyakorlására. Három ily nemes lelket mutatunk be olvasóinknak. Az első Méltóságos gróf Almássy JDé- nesné szül. gróf Károlyi Ella. E hó 20-án állitá fel a jó grófné a nagy díszes kará­csonyfát a kastély mellékhelyiségében, hol cselédjeinek 25 leány és 26 fiú gyermekét látta él meleg téli ruhákkal, miközben kis leányai Emma és Denis osztogatták örömmel a szép almát és ezukros süteményt a szegény gyermekeknek. Isten áldása szálljon a jó anyára, ki midőn a szegényeket nagyobbrészt sajátkezüleg készített ruhákkal ellátja, ugyan­akkor kis leányait is tanítja szeretni a sze geny gyermekeket. A második Méltóságos Tattián Béláné szül. Baics Mária; f. hó 23-án állittatá fel a dúsan megrakott karácsonfát. Húsz szegény leányka kapott téli ruhát és lábbelit, hét éves fia Andor és annak húga Lálika pedig osztogatták a karácsonyfa szép gyümölcseit. A szegény leánykák szülei áldást kívántak a jótevő főispánnéra és kedves családjára, s 1893. évi XII. évfolyamára. Amidőn az elfogadott szokásnak hó dolólag lapunk jövő' évfolyamára előfize tési felhívást intézünk Gyula városa s Bé késvármegye művelt közönségéhez, talán nem szerénytelenség tőlünk feltételezni, hogy nincs szükségünk kimerítő programúira, hangzatos ígéretekre, hogy mi mindent nem fog lapunk nyújtani a bennünket tá­mogató olvasó publikumnak. Lapunk programmja marad a régi: Békésvármegye s miután nagyobb közsé­geink majdnem mindenik saját helyi lap­pal, sőt lapokkal rendelkeznek, Békésvár­megyében első sorban a székhely Gyula városa közigazgatási, társadalmi, közmivelődési s gazdasági érdekeit képviselni, higgadtan, tárgyilagosan, részrehajlás nélkül, a sze­mélyeskedés kerülésével; ebben nyilvánult működésűnk a múltban, ez fogja jövőben is feladatunkat képezni. Nem ígérünk semmivel sem többet, mint amennyit a múltban adtunk, de azt igen is ígérjük és megfogjuk tartani, hogy a „Békés“ évtizedeken át követett tradí­cióihoz jövőben is hűek fogunk maradni Eme tradicziókban gyökerezik létjo­gosultságunk. Eme tradicziók azok, melyek lehetővé teszik, hogy a „Békés“ nyomaték­kai bir a vármegye s Gyula városa köz­életében, és büszkeségét képezheti, hogy mint a hamisittatlan közhangulatnak ma gánérdekeken felülálló tolmácsa, irányt nyújt gyakran súlyos körülmények között is, sok kényes és nehéz kérdés mikénti megoldására nézve. Hogy eme kijelentésünk nem puszta phrázis, szabad legyen ezt igazolnunk la púnknak csak utolsó két három évi folya­mával, melyek tanúságot tehetnek róla, hogy megyénk és városunk közérdekeit nemcsak becsületes igyekezettél, hanem si­kerrel is tudtuk szolgálni. Távol van tőlünk, hogy ebből magunk­nak tőkét faragjunk. Az érdem nem a miénk hanem városunk és vármegyénk értelmes lm zönségéé, mely csatlakozásával, és pedig ré szint szellemi, részint •— mint előfizetőnek — anyagi támogatásával lehetővé tette hogy a megyei s városi közügyeket siker­rel előmozdítsuk. A fővárosi s helyi érdekű lapok ver­senye olyan nagy, hogy nem számítunk éB nem is számíthatunk anyagi előnyökre, an­nál kevésbé nyereségre. A »Békés«-t nem is anyagi szempont ból, nem is egyéni hiúságból, hanem tisz­tán ama ambiczióból tartottuk és tartjuk jövőben is fen, hogy azzal vármegyénknek és Gyula városának szolgálatára álljunk és szolgálatot tehessünk. A vármegye legjobbjainak kifejeüttj elismerése az egyedüli jutalmunk, ez adja meg nekünk az erőt, hogy pozicziónkon a jövő évben és Isten segítségével azután is kitartsunk. Akik irányunkat helyeslik, akik a Lapunk mai számához a „Magyar Hir lap ' 1893 ik évi előfizetési felhívása van csa­tolva. Lapunk mai száma ez évben utolsó lévén e helyen is megragadjak az alkalmat, hogy vár megyénk és városunk közönségének további szí­ves támogatását kérjük. Tizenkettedik, szorosak ban véve huszonötödik évfolyamába lép 1893-a a iBékét.“ Ezen idő alatt mindig arra törekedett és az lesz főczélja ezentúl is, hogy lehetőle minden tekintetben kielégítse a közönség igé nyelt, hogy hu képét adja s amennyire szerény hatáskörében tehette, jövőben is irányadója gyen Békésoármegye s Gyula városa kulturális társadalmi, közigazgatási s közgazdasági életé nek, haladásra valló mozgalmairól számot adjo és erejéhez képest elősegítse a vármegye s an nak székvárosa javát. E becsületes törekvésünk ben nem vagyunk magunkra hagyatva, a nagy közönség is mellettünk áll és önkérkedés nélkül elmondhatjuk, hogy lapunkat a megyei s városi közélet elsőrangú tényezőjévé sikerült emelnünk Az újévtől 'kezdve is azon leszünk, hogy az ed dig élvezett bizalmat ezentúl is kiérdemeljük hogy lapunkban az olvasó mindazt és első sor ban azt találja meg, amit egy komoly, hivatását ismerő s minden irányban független vidéki laptól várni lehet. Az előfizetési dij az eddigi marad, [pedig egész évre 5 frt, január—junius hóra 2 ft \50 kr, január—márczius hóra 1 frt 25 kr., mely összeg vidékről postautalványon küldendő be a Békés kiadóhivatalának Gyulán“ czim alatt. Karácsony. Az emberiség történetében a mai évforduló korszakot jelent, a legnagyobbat, melyet az Írás feljegyzett, mert ekkor vált val­lásos dogmájává a valódi haladás alapja: a szeretet. A szeretet nagy ünnepét üli ma a keresztény világ. A szent történet legendáinak legfényesebb­íjét képezi az a lap, amelyen az a csodás, bűvös lest van megirva, melynek emlékét Karácsonykor ünnepeljük. Magasztos hatás az, amit ez az ün­nep az emberiségre gyakorol. Fölemeli a lelket a köznapiasság teréről az erkölcsi tudat magas latára, ahol lelkében újjá születik, uj gyökeret ver a hit az Istenben való bizalomra s uj erőt merit a küzdésre. Szent szózat tölti be a Iégürt, harangok kongása, harsonák zúgása hirdeti min denfelé : „megszületett a Megváltó /“ Ünnepek ün­nepe, gyermekek öröme, családok boldogsága, a szeretet igazi ünnepélyes napja. E nap méltó arra, hogy a társadalmi rend és erkölosök átala­kításának határnapját képezze; méltó reá, hogy mindenki által kegyeletes lélekkel megtartassék. E szép napra megelégedést és boldogságot kívá­nunk olvasóinknak. Karácsonyi ünnepek. A róm kath. plébánia templomban Krisztus Urunk születésének éjjelén, éjféli mise tartatik, reggel *L7 órakor pedig az u. n. pásztor mise lesz. Továbbá délelőtt 10 órakor kezdődik az ünnepélyes sz. mise, me lyet Göndöcs Benedek apát-plébános tart se gódlettel. Szent mise végével egyházi szónok­lat, melyet ugyancsak az apát mond. Dél­után 3 órakor ünnepélyes veosernye. Karáosony második napján sz. misék lesznek reffiiel 8 és 10 órakor, az ünnepélyes mise utánjflrtlv. be­széd, mindkettőt Csicsay Alajos s. -yégz A sz. beszéd után ismét csendesTmÄHt^sz. Délután vecsernye. Az ó-év utolsó ndfmjf i’e4ig este 5 órakor a németvárosi templtffg^ny^^*' kor pedig a magyar városi pleb4qt"^'*Wh?,bi.i hálaadó istenitisztelet tartatig - . v A vármegye törvénjfo|#jffi -Jízottsána folyó hó 30-ikán, pénteken délelőtt 9 'orakoi tartja a már lapuDk múlt heti.számában jelzői rendkívüli közgyűlését- Anélkül, hogy felszólla lásunk vívmányának- i^k’.rnánk betudni, megelé gedéasel konstat^.iü, hegy a közigazgatási bij zottságból kilopó' tagok helyének választás utjai való botölfáe nincsen a tárgysorozatba felvéve, kö vetke^éeké^p-’i a- halasztás csak is az uj megye bizottság által fog megejtetni. A lapunk múl számában fejtegetett álláspont érvényesül egyébkint^i szomszéd Biharban is, hol a vár megye^endes közgyűlése folyó ho 24-ikén egy hangulat/ elfogadta, hogy a közigazgatási bízott sági tagokat csak is az uj törvényhatósági bízott rög által, tehát szintén jövő évben választatja, d( másrészről, miután a közigazgatási bizottság vá lasztott tagjai fele részének mandátuma deczem bér végén lejár, elhatároztatott, hogy a közigaz gatási bizottság jogórvónyes kiegészítéséig, tehá esetleg egészen január hóban nem fog ülést tar tani. A pénteki közgyűlés tárgysorozatát lapunk ás helyén közöljük. A megyebizottsági tagok választása folyó hó 28-ikára, szerdára van megyeszerte kitűzve. Gyu­lán az első kerület, melyhez tudvalevőleg a bel- áros és nagyoláhváros tartozik 3, a második kerület, melyhez a nagymagyarváros, kisváros, oldalkosár, kisoláhváros és a németváros kisebb része tartozik 3, a harmadik kerület, melyet az újváros és a németváros nagyobb fele képez, szintén 3 tagot fog választani. A kilépő tagok nevét már közöltük. Nagyobb részére nézve óhaj­tandó, hogy a közbizalom eddigelé elfoglalt állá­sukban jövőre is megerősítse őket, de van né­hány olyan hely is, melyre ajánlatos és tényleg ozéloztatik is személy változtatás, nem is emlitve az első kerületben levő s halálozás folytán CBak uj taggal betölthető üresedést. A régi törvényt módosító novella, mely a megyebizottsági tagok számbeli statusquóját fentartotta, nagyon hátrá­nyos Gyulára nézve. Ha az uj beosztás szerint történhetett volna választás, akkor ma 9 helyett húszon felüli megyei képviselőt lehetne válasz­tanunk és akkor juthatna tér a különben elismer­jük, hogy jogosult magán aspirácziók érvénye­sülésére is. A mostani viszonyok között azonban nem jut, vagy legalább is nem volna szabad rá jutni. Amidőn Gyula városa, mint megye szék- Ihelye oly megdöbbentően kevés számú bizottsági taggal lehet csak képviselve, most nem lehet ar- ól szó, hogy ki szeretne, vagy némelyek kit sze­retnének bizottsági tagnak bejuttatni, a számbeli fogyatékot ma tekintélyekkel kell lehetőleg pó­tolnunk és rokon- és ellenszenvtől eltekintve, minden választónak tisztán és kizárólag azt kell mérlegelnie, • hogy az, és csakis az választassák meg megyebizottsági tagnak, aki arra alkalmas és aki Gyula városa érdekeit, égyéniségénél s ta­lán pozicziójánál fogva előmozdítani képesített. \Ezt követeli Gyula városa érdeke, Gyula városa polgáraitól. Óhajtandó volna, ha a város kiváló polgárai kerületenkint értekezletet tartanának és az általuk bizonyára osztott fenti szellemben még az ünnep alatt megállapodnának a jelöl­tekre nézve, nehogy tisztán pajtáskodás, ügyes korteskedés vagy esetlegesség, hanem komoly polgárok akarata és előzetes megállapodása dön­tsék el azt, hogy kik legyenek ama — sajnos — akkor is mindig kevesen, kik Gyula városát leg- méltóbban és tegyük hozzá, hogy legsikeresebben iképviselhetik a vármegye termében. — Ez nem pártkérdés, ez olyan közérdek, mely a más té­ren egymással küzdő, ellentétes nézetű polgáro­kat egyesíteni van hivatva. Alapszabály jóváhagyás. A kereskedelmi miniszter a gyulai kerületi betegsegélyző pénz­tár, a belügyminiszter a gyomai központi olvasó­kör alapszabályait jóváhagyta. A képviselőtestület folyó hó 22-én Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt élénken láto­gatott közgyűlést tartott, mely azonban az első két órán át,—mig tudniillik a központi választ­mány megalakítására vonatkozólag beadott tit­kos szavazati lapok számbavétettek, — mondhatni tétlenül szünetelt, úgy hogy a központi választ­mány és iskolaszék megválasztása után az idő dél felé járt. A legtöbb adót fizetők jövő évre érvényes névjegyzéke, a lapunk más helyén kö­zölt tartalommal és sorrenddel elfogadtatott. A városház építésénél felmerült alapozási pótmun­káért Steigerwald János vállalkozónak 400 frt 58 kr. szakvélemény alapján kiutalványoztatott, A tanács előterjesztései, mely szerint az irodai szerek és nyomtatványok szállitása Dobay János­nak, a cselédségi, valamint tüzérségi ruházatok IKálmán Zsigmond és fiának, a petróleum szállí­tás Sonnenfeld Miksának, — mint 1 égj lányosab­ban vállalkozónak kiadatott, — elfogadtatott. A csizma szállítást illetőleg, a tanács ama véleményt adta, hogy miután a legolcsóbban vállalkozó Sí/fós István csizmadia, ki a csizma párját 8 fo­rintjával vállalta el, a múlt évben rósz és a czélnak meg nem felelő csizmákat szállított, nékie a csizma szükséglet szállitása ne adassék át, hanem helyt adva a cselédség kérelmének, utóbbiak jövő évi csizinpAküksógletükre nézve a legolcsóbb ajá^S^w^Kjoiszpénzzel fizettes­senek ki. AR^^í7|iö{W^llen felszólalt Cs. Demkó Jbzeet&Jyr igazoltnak a cse­lédség pana8za^^»^^^B0R»iyjfnytalap.nak, hogy azok me^^^^HPmaképviselőtest'UUKjP cseléd-' g^m^^Eellett erkölcsileg ia/ájKjezve vau ^S^og^Bfcít elüsse a vdllalaiSÄ^Az előbb Demkó álláspontján lővő hanfttnlfjffle felszól­alás következtében *megváltozc|wPríratározatba ment,4 hogy a cselédek a csi^W^jíszpénzben fcapjálc' ki, a*gazda azonban fertőzik gondos- ffeüdni, hogy a csizma árát telvett Rselédek az esztendőn át minden időbéré csizmával legyenek ellátva. A tárgysorozat utolsó s leg­nagyobb érdeklődést keltő pontja volt Császár IIIIP s társai városi képviselőknek, a fogyasz­tási adó kezelése tárgyában beadott kérvénye. Ezzel kapcsolatosan felolvastatott a képviselő-. testület szeptember 12-én tartott közgyűlésének határozata, amellyel a városi tanács a fogyasz­tási- s italméresi adónak megváltása, esetleg bérlete és megváltás illetve bérlet esetében, an­nak mikénti kezelésének megállapítása kötttl saját erkölcsi s anyagi felelősségére teljhatalmú eljá­rással bízatott meg, még pedig olyan hozzáadás­sal, hogy a megváltási- esetleg bérleti szerző­dés, a város mint erkölcsi testület, lehetőleg minél fokozottabb jövedelmének biztosítása mel­lett köttessék meg. Ezután Dutkay Béla polgár- mester előterjesztette, hogy a tanács, a nyert megbízatás folytán a kizárólagos szeszkimérési jogosultságot 3 évre 16,400 forintért bérbe vette, — a bor- és sör italadót, valamint a hús- és

Next

/
Thumbnails
Contents