Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1892-12-04 / 50. szám
50-ik szám. Cryula, 1892. deczember 11-én. XI. évfolyam. IL Szerkesztőség: Főtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj : Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 » 25 » Eyyes szám ára 10 kr. ,|||^ Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: DDoToa^ János. Társadalmi és közgazdászati hetilap MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Eiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. ; Nyílt-tér sora 10 kr. i : Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. szám, Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. szám, Eckstein Bernát fűrdő-utcza 4. szám, Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 8. szám, Blockner J. IV. kér. Sütö-utcza; Fischer J. D. IV. kér. Hatvani-utcza 1, szám alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon A városi képviseleti közgyűlés. (Decz 13-án.) A folyó év utolsó hónapjában tartandó képviseleti közgyűlés, mintegy évzáró közgyűlésül tekinthető ; a még elintézést igénylő fontosabb ügyek ezen intézendők el, és ha még ez év végéig egy képviseleti közgyűlés tartatnék is, az jelentéktelen tárgyakkal fogja a város atyáit foglalkoztatni. Ha jelentőségteljesebb tárgyakat keresünk a sorozatban, legfeljebb két olyan dolgot találhatunk, a melyhez hozzászólni a közérdek tekintetében kötelességünk. — Ezek elseje a in. kir. földmive- lésügyi miniszternek felhívása (írtén kutak létesítése iránt; — a második a tanács előterjesztése a „Kossuth Lajos tér“ ki- kövezése iránt. — A többi tárgyak olyanok, a melyek bővebb hozzászóllást alig igényelnek: — és ha mégis röviden véleményt mondunk,az inkább annak tudandó be, hogy a képviseleti közgyűlésen előforduló tárgyak iránt mint helyi lap érdeklődünk, de érdeklődni kötelességünk is. A képviseleti közgyűlés tárgysorozatát lapunk más helyén közöljük, de e tárgysorozat — mint közgyűlésre meghívó — a városi képviselők kezében is van ; és igy arról tudomással bírnak. A legfontosabb az első tárgy : a miniszteri felhívás artézi kútak létesítése iránt; — e tárgyra vonatkozólag alább közöljük a miniszternek leiratát — a melyben megfelelő szellemi támogatást biztosit azon községeknek, amelyek ártézi kútak létesítésére vállalkoznak — illetőleg fogalommal bírnak. Az ártézi kutak létesítési kérdésével lapunk egyik előbbi számában már foglalkoztunk és ma sem mondhatunk mást, mint azt: hogy annak szükségét nemcsak belátjuk, de mielébbi létesítését óhajtjuk; — kijelentettük azt is, hogy teljes bizalmunk van Gyula városa tanácsának körülp Busán ülök. Busan ülök Egy magamba Nincs ki vigasztaljon, Ott jár az én Gondolatom Ott a patak aljon. Da segítek Magamon én, A szemem behúnyom S elképzellek 1 Jó lesz-e igy? Nézd csak édes húgom : Látom kedves fejed bánatos arczoddal, mosolygó ajkadat* melyen keresztül tör szerelmed világa; s a mint most feléled úgy tűnik fel lényed, mint tavaszszal a rét pókfonállal fedett, napsugárban fürdő harmatos virága!. . Ne menj, ne menj, Ne tűnj még el, Nem láttam egész jóll Nem jösz vissza?! Hiába is Kezdeném ezt újból.. . tekintő gondoskodásában, mely hisszük módot fog találni arra hogy az ártézi kút létesítése pénzügyi akadályokon ne törjön meg. E kérdés megoldása elől ma, midőn a megyének kisebb községei sem térnek ki előle, sőt dicséretes buzgalommal igyekeznek azok mielőbbi létesítésén, nem térhet ki Gyula városa sem és így nem szóhoz, nem véleményhez, hanem a létesítés tényéhez kell fogni ; — akarat, komoly akarat kell, és az ártézi kút meglesz. A második tárgy a „Kossuth-téru ki- kővezésének előterjesztése fontos azért, mert szintén költséget igényel. A tanács a folyó évben a járdák és kövezések tekintetében — a képviselő testület jó akaratú beleegyezésével — évek mulasztásait igyekezett ma, midőn rendkí vüli kiadások a várost évek óta nem tér helik, helyrehozni; — igaz, hogy vannak egyes emberek, a kik magukra nézve az ezzel járó egyénileg hozott áldozatot súlyosnak tartják, s igy elégedetlenek; de a köz- czélok létesítése előtt meg kell hajolni az egyéni véleménynek, érdeknek, vagy mondjuk inkább maradi fogalmaknak, mert azok előnyeit ők is, még pedig első sorban élvezik. De meg ha hazánk legnagyobb fiának nevére neveztünk meg egy tért, még pedig olyan tért, a mely más hason városokban ritkítja párját, különösen terjedelem tekintetében, legyen az méltó nevéhez, méltó alkotásaihoz, és ne tekintessék az mind addig, — alkalom adtán — sáríészeknek. A városi képviseleti közgyűlésnek többi tárgyai részint másodrendüek, részint olyanok, a melyek évről-évre a képviselőtestület sanctióját igénylik, és igy azokról csak rövid megemlékezést teszünk. A városi tőkepónzek elhelyezésének kérdése vitára alkalmat nem adhat; két jó hitelű pénzintézetünk van, a melyek még a financzialis krachot is rendületleDe ha egyszer Nem álomba Tűnnél fel előttem, Bizony mondom .... Nem oly könnyen Szabadulnál tőlem. Sz. • . a Kegfgrel öt óxsűsor. Gyulafi Endre. Az ablakok zárva, a függöny leeresztve. A későn kelők még szemöket sem nyitották fel. Ki ügyelne arra a harangszóra, mely olyan erőszakosan figyelmezteti az embereket a hajnalra ? Legyen rá gondja a harangozónak meg a tyúkoknak, vagy a baglyoknak, kiknek mesterségök, hogy a napot is megelőzzék a fölkelésben. Margit sóhajt, álmában maga előtt látja a jókedvű fiatal embert, ki tegnap vele tán- czolta a kotillont. Hogy magához szorította, hogy vonta keblére fejét, hogy csókolta kezét s mily tüzesen nézett szemei közé, mintha elveszett üdvösségét akarná megtalálni itt a csillagokban, Egy sóhajtás, egy mosoly, melyet a sötétben csakis az angyalok láthatnak meg. Vájjon a holnapi tánczmulatság ismét oly sikerültlesz? Vájjon „0“ ismét annyit és oly kedvesen fog-e csevegni a fülébe. — Álom, álom, mily boldoggá teszed a növekedő kis lányokat! Még csak a kakas kukorékolt egyet és Margit már hallja a zenét, a zajt: látja a fényes csillárokat, a piros' nül kiállották; elhelyezhetők tehát meg- sözelitőleg egyenlően mind a két pénzintézetben. A vashirdető oszlopok felállítása iránt a tanács véleményét nem ismerjük és igy e tekintetben rezervált állást vagyunk ténytelenek ma még elfoglalni. Óhajtjuk, iogy a csalékonynak feltüntetett ajánlat egyesek kárára ne emeltessék határozattá. E kérdésnél nagyon óhajtandó lett volna a tanács részéről egy kis előleges ismertetés a létesítési feltételek iránt.' A legtöbb adót fizető képviselők névjegyzékének évenkénti kiigazítása és előterjesztése törvényes intézkedés lévén az egyszerűen tudomásul veendő ; úgy szintén az alsó-fehér-körösi társulat előterjesztendő jegyzőkönyve is, a mely jövő évi költség szükségletéről intézkedik és a melynek végkövetkezménye nem más mint az : „ha az árvíztől menekedni akarsz és vetésedet értékesíteni akarod; fizess.“ A többi tárgyak inkább egyéni érdekűek lévén, az azokhoz hozzá szóllástól tartózkodunk, elintézésük módját a képviselő testület meg fogja találni. D. J. A magyar hírlapirodalomról. Gúthy Imrétől. II, (Vége.) Vannak ezen kívül úgynevezett „Időszaki lapok“ is, melyek néha hónapokon, sőt éveken át is aluszszák az erkölcsi halottak álmát, es midőn felébrednek, midőn alkalom adtán újra megjelennek, ezt csak azért teszik, hogy felhasználva az alsóbb néposztálynak csaknem a tudatlanságig menő hiszékenységét, felbuzditják, felizgatják őket a rósz, az erkölcstelen dolgok elkövetésére. És ezek sokkal veszedelmesebbek, sokkal inkább elítélendők a „Revolver journalis- ták“-nál. Mert inig azok kihasználva az önzők, a nagyravágyók hiszékenységét, csak a sajat harczunkat nézik és .ez által érzékeny kárt má szalagos rendezőket, a bodrosra fürtözött uracs- kákat... Egy-kettő eléje is jut, üdvözli... Köztük van Andor is. Hisz 6 rendező vojt a múlt bálban is. Oh, Andor szebb mind meg annyinál; sugár, kellemes arczu, nyalka ifjú, el lehetne vele tánczolni a világ végéig. De hallatszik: „Tarka paszuj, tarka paszuj az ág alatt, Hej de régen, hej de régen nem láttalak. Ha nem látlak vasárnapig Meghasad a szívem addig 1“ Az első hang nem ébresztő fel a kis leányt. A kakas is kukorékol egyet. A ragyogó szempár belemerül a sötétségbe; néz, de nem lát semmit. Fölemeli fejét a puha vánkosokból és hallgatódzik. Szíve hangosan dobban a dalra: „Ha nem látlak vasárnapig.“ Vájjon nem ő énekli e dalt? Nem lesz oka szivének, hogy megharagudjon, mert a tiszti estélyre engazsirozta a második négyesre. Beh szép dal 1 Vájjon észreveszi-e a mama, ha fölkel és kitekint az ablakon? Nem leheti Azok az irigy ablaktáblák mennyi gyönyörűségtől fosztják meg! Hátha mégis ?... Jajl A mama megfordult ágyában. Talán észrevette, hogy leánya fölébredt. Nem, nem, talán nincsenek épen nagyon jó álmai, egy perczig fennakad lélekzete, mert a papa sokalta a költséget a múlt hóban. De hisz ez csak álom 1 Igazán meglehet-e tagadni ezt a szükséges kiadást ? soknak nem igen okoznak: addig az úgynevezett : „munkások' érdekeit megvédelmező lapok“ elfojtva a nép egy részében az öntudatosságot és azon csekély műveltséget, mely némileg hozzájuk tapadt, izgatásukkal nemcsak ezeket fosztják meg mindennapi kenyerüktől, hanem ez által az ipar és kereskedelem nagy hátrányára magának az államnak erkölcsiségét is aláásni igyekszenek. Ezen lapok nagyobbára külső, idegen befolyás alatt állanak, kívülről táplálkoznak és a hajtogatás gyilkoló elemét felemésztve, ennek, valamint az idegen munkásoknak segélyével zavargásokat, mozgalmakat idéznek elő, melyek káros voltáról mindnyájan meg vagyunk győződve. Es hogy mennél hatásosabban működhessenek, hogy az alsóbb néposztály hiszékenységét mennél könnyebben kisajtolhassák, a lap élére esetlegesen egy mesterembert állítanak, a ki legkevésbé sem ismeri azon eszközöket, mely által az érdekek megvédelmezendök volnának és a kinek fogalma sincs a szerkesztő hivatásáról, muukakörérői. Csak nem reg történt, hogy a vádhatóság képviselője, a kir. főügyész vádat emelt egy ilyen veszedelmes lap kárhozatos működése ellen, melynek nemzetiszinü zászlaján a „-Népszava“ felirat díszelgett. És a tárgyaláson, mint lapszerkesztő, egy ügye-fogyott ember jelent meg, a ki tulajdonképen pipacsináló mester és a kinek legkiválóbb tulajdonságaihoz tartozik, hogy szegény feje egy árva szót sem tud magyarul. A kormány az indemnyti alkalmával tetemes összeget (két milliót) szavaztat meg magának a kópv-i s ölő házzal a bal ü gy.m inisz tori u-m sajtóügyi osztálya számára, mely osztály ezen összeg segélyével úgy a bel-, mint a külföldi szláv és román lapokat figyelőmmel kiséri, működésüket ellenőrzi és szükség esetén kellően ellensúlyozza. A hirlapirodalom fenköitségéről, általános irányú és érdekű tulajdonairól szólva, nem lehet, nem szabad megfeledkeznem magukról a ihinlapirókról sem, a kik szorgalmas, gondos hangyaként, adatot adatra halmozva, megalkotják az úgynevezett »Újság-lepedő0 t. Ne higyjék tisztelt hölgyeim és uraim, hogy valami könnyű munka az, a mit a nemzetnek ezen tevékeny napszámosai végeznek. Dolgozni reggeltől napestig, vagy dolgozni hosszú éjjelien át, örökösen észbontó, lélekölő munkával elfoglalva lenni önzetlenül, önfeláldozóan csupán azért, hogy a nép tanuljou, okuljon, szórakozzék : nehéz, fáradságos feladat ez, molyért a legcsekélyebb érdéin Margit ismét fölemeli fejecskéjét, fél- álmosan körültekint, rózsás ujjacskáit végig simítja sötét szempilláin, belenéz a sötétségbe, mintha nemcsak hallani, hanem látni is akarna. A dal újra megújult. Most már világosan hallja az Andor szavát . . . Beh kedves csengő hangja van : akár az ezüst harang, melylyel a mama az inast szokta elöszólitani, ha valami baja van. Istenem! Úgy-e most is reá gondol? Talán észre* vette a minap, hogy keze remegett a kezében? De mikor olyan eped ve nézett reá, a vér arczába szökött 1 Meg azután még addig soha sem volt bálban, s a mama elfeledte megadni a jó tanácsokat, hogy I mikép viselje magát. Néha igazán szeretett volna a mamához futni s megkérdezni tőle: „Vájjon jól mondtam-e Andor úrnak? Talán nem is azt kellett volna mondanom ? Jajj!“ Azért most mégis megnézi. Bizonyosan foltekint az ablakra és sóhajait repíti ide. A mama nem látja meg, csak egy kissé tolja félre az ablaktáblát, csak egy perczig akar gyönyörködni abban a forró pillantásban, mely az ablakon át is találkozni fog szemével. A mama jóízűen alszik. Kelj fel, kis leányom, ha akarsz. A rózsaszín fókötőcske fogva tartja a kis hajfonatot, a csipkés hálóköntös még johban illik a ruganyos alakra, mint az a gazdag selyem ruha, melybe a múlt nyáron belekényszeritették. Az atlasz papu* !csot nem is bántja az ágy előtt, nehogy lép-
