Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892-11-27 / 49. szám

indokolt' felterjesztései s akkkor e kérdés 13 év után meg lesz oldva; lehet, hogy egyesekre sérelmesen, jobban mondva azokra is csak látszólag sérelmesen, de mindenesetre úgy, hogy a nagy közönséj és ebben nemcsak az iparosok, hanem gazdák jól felfogott érdeke is legczélszf

rübb kielégítést találna.

b D. J.

A vármegye közgyűlése.

Békésvármegye törvényhatósági bízott sága a vármegye főispánjának az 1386-il évi XXI. t. ez. 46. §-a értelmében meg kívánt hozzájárulásával a törvónyhatósá gokról szóló 1886-ik évi XXI. t. ez. né mely rendelkezéseinek módosítását tárgyazc 1892-ik évi XXVI. t. ez. végrehajtása te kintetében szükséges intézkedések raegte hetese czóljából folyó évi deczember havi 14-én esetleg következő napjain délelőtt 2 órakor rendkívüli közgyűlést ‘fog tartani melyre a teljes czimü bizottsági tagok tisztelettel meghivatnak.

Tárgysorozat :

1. A m. kir. miniszterelnök úr leirata melyben a minisztérium újjáalakításáról értesít.

2. A m. kir. belügyminiszter leirata, mely ben hivatali működésének megkezdését tudatja a vármegye közönségével, valamint a belügyminiszter rendelete az 1892-ik évi XXVI. tcz. végrehajtása tban; ezzel kapcsolatosan a vármegyei igazoló választmány jelentése, melylyel a legtöbb adót fizető vármegyei bizottsági tagok 1893 évre való kiigazított névjegyzékét bemutatja.

3. A m. kir. belügyminiszter rendelete, melylyel a vármegyei III-ad aljegyzői állás szervizését megállapító törvényhatósági bizottsági határozatot jóváhagyja.

4. A m. kir. belügyminiszter rendelete a törvényhatóság 1893 ik évi házi pénztári költségvetésének jóváhagyása tekintetében.

5. A m. kir. belügyminiszter rendelete a folyó évben engedélylyel termelt dohánybeváitá- sához politikai biztos kiküldése iránt.

6. A m. kir. belügyminiszter rendelete az Öcsöd községi 1891-ik évi gyámpénztári számadás felülvizsgálata tárgyában újabb határozat hozatal iránt.

7. Csongrád vármegye közönségének átirata, melyben köszönetüket fejezik ki a vármegyének I az ottani főispáni beiktatásra való kép visel tété-1 seért.

8. A vármegyei közigazgatási bizottság elő-| terjesztése a községi gyámpénztárak leszámolásai és a községi közpénztárnokok kezelése alá bo-| csátása tekintetében tett intézkedéséről.

9. A vármegye alispánjának elöterjesztése, I melylyel bejelenti, hogy mélt. Tallián Béla főis-| pán beiktatásának emlékére a vármegye bízott-1 sága által meghatározandó jótékony czélra 500 J frtot adományozott.

10. A vármegye alispánjának előterjesztései

a vármegyei központi kezelő hivatalok személy-1 zetének szaporítása tárgyában. I,

11. A vármegye alispánjának jelentése ah

vármegye főispáni lakosztályon szükséges átala- < ki tások tárgyában ,

lékre a gazdasági egylet jutányos áron közvetíti a gypszet.

A műtrágyázási kísérletek módozatainak megállapításával a répa szakosztály bízatott meg, egyúttal utasittatott, hogy rendszeres tervezetet is kidolgozzon, mely szerint jövőre a műtrágyázást kísérletek megejtetni fognak.

Apróbb ügyek.

Pusztaföldvár községe takarék magtárt óhajt létesíteni s a megye alispánja véleményezés végett a készített szabályrendeletet áttette a gazdasági egylethez. Az igazgató választmány Bogár Dániel, Sohár Kálmán, Kis László, Vidovszky Károly és a titkárból álló bizottságnak adta ki jelentéstétel végett.

Az elnökség bejelentette, hogy az első magyar általános biztositó társaság a Wenckkoim Frigyes gróf egyleti tag általános biztosítása után járó jutalékot, 800 frtot, az egylet pénztárába befizette. Az alapítványi tőke növeléséhez osatoltatott.

Kendertermelés.

A kereskedelmi miniszter egy szövő-ipar tanműhelyt akar Csabán létesíteni és a czirok- seprőgyártás háziipart fejleszteni. Csaba város képviselete az ügy előkészitósót egy bizottságra bízta, mely bizottság most átirt a gazdasági egylethez, hogy a minisztériumtól olasz kender mankót és czirokmagot szerezzen, kérje a helyes termelés megjelölését, szerezzen a termelt kendernek piaczot, a nép fölvilágositására pedig küldjön ki egy vándorlanitót.

Az igazgató-választmány kimondotta, hogy örömmel működik közre a megindult mozgalom slőmozditásán, elébb azonban, mielőtt felír a minisztériumhoz a vándortauitó kiküldetése iránt, i kendernek biztos piaczot keres ; a kérdés a rendertermelés fokozását ezélzó bizottságnak ada- ;ott ki.

Még az apaállatok megvizsgálásához küldött rí a választmány járásonkint két-két tagot s a ryülÓB befejezést nyert.

3330.—1892.

Azon adózók, kik a köteles házbérjövedelem bevallást eddigeló be nem adták, illetve meg nem tették, az 1883. évi XLIV. t.-cz. 15. §-a értelmében felhivat- _ak, hogy vallomásukat folyó hó 8-áig a városi adóhivatalban megtenni el ne mü- asszák, mert ezen újabbi határidő meg nem tartása esetében, adójuk hivatalból fog megállapittatni.

Gyulán, november 2-án 1892.

Yárosi adóhivatal.

33. Községi költségvetések és számadások. Gyula, 1892. decz. 3.

Jancsovics Pál,

alispán.

a polgárok, csak két olvasókörben találkoztam ellenszenvvel, mikor már# szenvedélyek izzani kezdtek. De milyen gyönyörűségem telt itt, ki sem mondhatom, mikor egy gyanakvó, elvhü 48-as e szavakkal támadott meg, felemelvén az asztalról a vizes kancsót:

— Uram, mi itt vizet iszunk, se pénzt, se bort, se szivart el nem fogadunk, de elveinket sem hagyjuk I

Megölelni szerettem volna. De szerepemhez mérve megfedtem.

— Atyafi I Mikor, kit kínáltam én meg pénzzel, vagy borral, vagy szivarral, vagy kitói kívántam én, hogy miattam megtagadja meggyőződését, nekem hát ilyet ne mondjon.

Ez olvasókörökből ki van tiltva a bor és a kártya, tizedenkint a gazdák itt esténkint összeülnek, újságot olvasnak és beszélgetnek.

Mulatságos epizódok is tarkázták bőven a három napi korteskedést. Egyik nemzeti párti kortes a tanyákon azzal kapacitálta a választókat, hogy elkérte az adókönyvét, plajbászszal keresztül húzta a számokat s azzal adta vissza. |No jövőre csak ennyit fog fizetni.“ Tréfának jobb, hogy egy borbély mellettem, vagy ellenem, azzal iparkodott hiveket szerezni, hogy a ki vele tart, „hálából mindenkinek kihúzza három fogát ingyen.“ Egyik népszónok a kö zönségének érzéseire erősen appellált, a mire egy bundás paraszt megjegyzé: „Olyan beszé

• óét mond, hogy a kutyák is ríva fakadnak.“

KortesnótAk nem igen voltak, hanem azért jókedvükben, daloltak a tisztelt választók és nem választók eleget. A következő népdal járta leginkább s feltűnt előttem a független ségi városban eredeti, népies lojalitása miatt két strófája igy szól:

„Ferencz Jóska mezítláb ment a bálba,

Mert nem volt kísz a sarkantyúé csizmája,

Kilencz kovács nem merte felvállalni.

Jfwt nőm tudott rózsás patkót csinálni,“

„Az iccaka, bej, de furcsát álmodtam,

Ferenc Jóskát tiszta fehírbe láttam,

Fínyes kardot kötött az oldalára, bio most fink, menjünk el a csatába.“,

E lelkesítő dal ugyan aligha 48-as, de azért jól lehet mellette táborozni követválasztáskor. Ferencz József királyt meg is választanák képviselőnek Békésen, ha függetlenségi és 48-as programmal lépne fel.

Az se rossz, hogy a békésiek annyira hozzászoktak Irányihoz, hogy Meskó László helyett olyik igy kiáltott „éljen Meskó Dániel!“ másik meg kevéssé józanok szokása szerint ekként lelkesedett most is: „éljen Irányi Dániel I“ Da az én nevemmel és személyemmel se tudott mindenik eligazodni s egyik választóm, mikor a piaczon kérdezték tőle, hogy kire szavaz úgy felelt, hogy; „éljen báró Rodich.“ No megadta nekem: valamikor a Rodich ez- redben szolgálhatott.

Ha mindazt az adomát összeszedhetném mely e napokban Békésen a Meskó, Csatár és Kaas-párton keletkezett, belefáradnék a mulatságba, mint a hogy belefáradtam az ivásba és evésbe, melyet a saját dicsőségemre elkövettem A mibe azonban lehetetlen belefáradni az a békésiek szeretetreméltósága, melylyel határjukba bekísértek és kikisértek. Ha nekik nem lett volna bukásom keserű, nekem, hatszor bukott jelöltnek, ez a bukásom a legédesebb. Politikailag, a mit akartam, megcselekedtem, mandátumot nem vártam, nem óhajtottam, senkiben megnem csalatkoztam, egy jó, tisztességes, becsületes, politikai erkölcsé ben érintetlen magyar népet láttam, barátokat szereztem s hazahoztam feleségemnek egy nagy fehér kenyeret, jót, szépet, melyet frissen sü tött számomra Békés város birájának édes fe lesége, ki ezzel engemet nagyon megtisztelt az Isten áldja meg érte.

jo I Arpakiállitás.

lói Egy régebbi igazgató-választmányi ülése (dr. Zsilinszky Endre azt az indítványt tette, hog 3-1 a tavaszi vetés előtt a gazdasági egylet rendes íz zen árpakiállitást, mely által elérendő lenrn í-|hogy az árpatermelésben egyöntetűség követtel Inék és termelők olyan vetőmagot használnánal t-lmely a földjök talajának és az éghajlati viszc (nyoknak inkább megfelelnek. Ez indítványt, mely« ^lakkor a gazdasági egylet elhalasztott, most tei Ijesztette elő az elnök, s a választmány anna (rendezése kérdésével foglalkozott äjl Beliczey István bevezető beszédében a ta |kormány és a sörárpa kiállítás rendezését a gaz 'jldaságra fontosnak tartja, mert az által alkalor .. fog nyujtatni a gazdaközönségnek talajához meg I felelő vetőmagot szerezhetni s talán eleje vé Itetnék annak a viszás állapotnak, hogy ma má az Alföldön a fajok össze-vissza vannak keverve Mmert az a sörárpát a takarmány árpával össze '(keveri. Az árpát ma már jobban fizetik, min Ma búzát. A kiállítás módozatait mely időbei |való tartását és esetleges dijakat kellene meg -(határozni.

Dr. Zsilinszky Endre előadja, hogy miko (az indítványt tette, az a czél lebegett szeme •|előtt, hogy a megye gazdaközönséget az egylet t|kiállítás által is némi érdekközösségbe és érint (kezésbe hozza; hadd tudják meg a gazdák, hogj t ki mit és milyent termel; hadd legyen módjui Jegymástól esetleg vetőmagot szerezni, s ne le- (gyenek kényszerítve magkereskedőkhöz fordulni Jhol sokszor kétes értéküt kap. A sör és takar (mány-árpa kiállítás több éven át volna rende- Jzendő, s midőn a gazdasági egylet a gazdákat í |kiállításra felhívja, egyúttal egy táblázatos ki- (mutatás betöltésére is felkérné, hogy a. kiállított (árpa milyen földben, mennyit terem meg átlag |s abból mily mennyiségű vetőmag áll eladásra,

Fejér Béla helyeselve a kiállítást, azt január közepén tartaná jónak rendezni Csabán, (dijakat elismerő és kitüntető okleveleket óhajtana adni.

Beliczey István az első kiállítás alkalmával (nem kívánna adni dijat és példa gyanánt felihozza a Golden-Melon árpát. Három év előtt (biztosan az nyerte volna el az első dijat, ma már pedig mindenki túladni óbajt rajta. A kiállítást a gyulai januári vásár hetében kívánná |rendezni, s a módozatok kidolgozására, a kiál- |litás rendezésére dr. Zsilinszky Endre, ki azonban magát kihagyatni kérte, Fejér Béla, Beliczey Géza és Zlinszky István titkár kérettek fel.

A vásárkérdes.

Hosszasabban foglalkozott az igazgató választmány az országos vásárok tartásának korlátozásával.

Beliczey István a vásárok korlátozásában a gazdaközönség érdekeit károsan sújtva találja, a földmivelésügyi minisztériumihoz felterjesztéssel kívánva élni s felhívná abban figyelmét arra, hogy ily vitális kérdésben vásártartási jog megadásánál, korlátozásánál ne csak a kereskedelmi kamarák, melyek a legtöbb esetben a megyék viszonyait nem ismerik, de különösen a gazdák érdekei iránt ne csak idegenek, hanem a gazdasági egyletek, a megye törvényhatóságai is kér- deztessenek meg.

Dr. Zsilinszky Endre pártolta a felterjesztést; hangsúlyozni kivánná abban; elismeri az iparos osztály érdekében némely helyeken a vásárok kevesebb napra való szorítását, de nem a nagyobb városokban; különb -n is manap már az alföldi nagy városokban a vásárok létjogát nem az ipar czikkek, henem a gazdasági czikkek, s különösen az állatvásárok teszik, mert inig az par készítményei fejlettebb községekben bármikor beszerezhetők, addig a gazdasági czikkek és állatok csak a vásárokon kaphatók elég választékban, s ezeknek egy napra szorítása igen sé- elmes a gazdákra.

Az országos vásárok korlátozása ellen ily szellemben intéz felterjesztést a földmivelésügyi miniszterhoz a gazdasági egylet.

A kormánybiztosság.

Beliczey István elnök előterjeszti, hogy a munkásmozgalmak kezdettekor e gazdasági egylet kérte a kormánybiztos kineveztetósét; ma már azonban arra szükség nincs, azért a kormánybiztosság megszüntetése végett szintén felkeltene írni; erre azonban reudkivüli közgyűlést kellene összehívni. Felveti tehát a kérdést, szükségesnek tartja- e ez ügyben a választmány a rendkívüli közgyűlés összehívását.

Az igazgató választmány, tekintetbe véve a főispánnak a megye gyűlésen tett azon kijelentését, hogy ha a megye helyzetéről személyesen meggyőződik, maga fogja a kormánybiztosság megszüntetését kérni, a rendkívüli közgyűlés egybehivását nem kívánja.

A rópatermelés és műtrágyázás.

Az újonnan alakított ezukorrépa szakosztály munkaszabályzata, tudomásul vétetett. A szakosz tály felhívta egyúttal a gazdaközönséget, hogy ezukorrépát és takarmányrépát nagyobb mérvben termeljen.

Beliczey István czélszerünek véli, hogyha a gazdaközönség a takarmányrépa termelésre felhivatnék, hogy jó fajú burgundi répamagról is gondoskodjék az egyesület. — S igy elhatároztatott, hogy az egyesület felhívja a termelőket, van-e eladó burgundi magjuk s a kinek magra szükségük van, forduljon ez iránt az egylet titkárához.

A jövő évben is tétetik műtrágyázással kísérlet. Elhatároztatott, hogy 50 hold erejéig fog a gazdaközönségnek a megye összes járásaiból műtrágyázási kísérletre 1—5 holdig cbilisalétrom szuper foszfát és kálisók feleárban árpa, répa és dohányföld trágyázására adatni, azon feltétellel, hogy tartozik az észlelt eredményt az egyletnek írásban beterjeszteni, különben a műtrágya árát egész értékben kell majd megfizetnie; a hereiéirek.

A vármegye közgyűlése, melynek összehi- ását a lapunk muH számában méltatott uj tör- ény és miniszteri rendelet késleltette, folyó hó 14-ikére van összehiva. A tárgysorozatot tartalmazó meghívót lapunk más helyén közöljük.

A közigazgatási bizottság, deczember havi endes ülését, folyó hó 12 én fogja tartani.

A főispán változásra vonatkozólag a „Pesti- Hírlap“ nyomán közölt hírünket, a félhivatalos Búd. Corr.“ illetékes oldalról kapott felhatalmazás alapján, teljesen alaptalannak nyilvánítja, félhivatalos szerint Hieronymi belügyminiszter másod államtitkári állással addig még nem kiált meg senkit. Mellesleg Írva azóta megkínálta vele Széli Ignácz osztálytanácsost, ki az állam- titkári állást el is fogadta s igy — noha a „Búd. Corr.“ dementijének ezuttali értéke felül meg van véleményünk — konstatáljuk és tegyük hozzá, hogy megelégedéssel konstatáljuk, miszerint egyelőre nem nézünk ujabbi főispán változás elé. Legalább Békésvármegye nem; ami Csongrádot Heti, a „Szentesi Lap“ szerint oda Vörös László kereskedelmi miniszteri tanácsos fog főispánnak ineveztetni, ezt a lap mint eldöntött kérdést tekinti, sőt a „Szentesi Lap“ azt is tudni véli, hogy Vörös László H.-M.-Vásárhelynek is főispánja lészen.

A vármegye igazoló választmánya novem. bér 26 án tartotta ülését az 1886. évi XXI. tcz, némely rendelkezéseit módosító 1892. évi XXVI. tcz. végrehajtása tárgyában. A választmány a következő határozatot hozta : Minthogy az 1892. évi XXVI. tcz. és az annak végrehajtása tárgyában kibocsátott miniszteri rendelet értelmében törvényhatósági bizottsági tagok száma, elté- őleg az 1886. évi XXI. tcz. 24. §-ának rendelkezésétől, ezentúl is csak annyiban állapítandó meg, mint a mennyi az 1873. évi XLI1. tezikk alapján eddigelé volt: a m. legtöbb adót fizető bizottsági tagjainak az 1893. évre, már a legközelebbi népszámlálás adatainak figyelembe vételével megállapitolt névjegyzéke, mely Wodianer Albert nevével és 38,761 frt 62 kr. adójával kezdődik és 258. folyó szám mellett Horváth János nevével és 300 frt 52 kr. adójával végződik, ezennel kiigazítás alá vétetik, s tekintve, hogy az 1870 évi XLII. toz alapján eddig Békésmegyében 213 legtöbb adót fizető bizottsági tag volt: az 1893. évre viril is vármegyei bizottsági tagsági joga mindazoknak megállapittatik, kik az előbb jelzett, a vármegyei biráló választmány folyó évi szeptember 26-án tartott ülésében összeállított s a törvényhatósági bizottság határozatával tudorásúl vett névjegyzékben az első folyó számtól a 213. folyó számig felvéve vannak, a 213. folyó számtól a 258. számig megnevezettek pedig a legtöbb adót fizető vármegyei bizottsági tagok közül töröltetnek. Ezek szerint a névjegyzék ismét id. hr. Wodianer Albert nevével kezdődve, a 213. f. sz. a. felvett Léderer Lajos gyulai lakos nevével és 338 frt

ig 12. A vármegye alispánjának előterjesztő

y az államépitészeti hivatalnak a megyeházából va £ kiköltöztetése iránt.

13. Névszerinti szavazással való meghatár e zása annak, hogy a törvényhatóság tőkepónzei ?> 1893-ik évben mely pózintézetben helyeztess a nek el.

14. Csaba község módosított szervezési szí bályrendelete.

15. P.-Szt.-Tornya község kérelme, módi

I

sitott szervezési szabályrendeletének jóváhagyás iránt.

16. Kondoros község határozata állatom» állás szervezése tárgyában.

17. Kovácsik János és társai Tótkomló lakosok felebbezóse Tótkomlós község képvisel testületének a vágatási dijak meghatározása tál jyában hozott 90/92. kgy. sz. határozata ellen.

18. Túri Jácos és társai f.-gyarmati lakoso ’elebbezése a f.-gyarmati közlegelő felosztása tál 'yában 'a földesgazdasági közgyűlés által hozol íatározat ellen.

19. Békés község kérvénye a községi adó égrehajtókra vouatkozólag alkotott szabályren lelet jóváhagyása iránt.

20. Ugyan annak kérvénye a község köte ékébe való felvételre vonatkozó szabályrendele óváhagyása iránt.

21. Orosháza község kérvénye ártézi kú aratása tárgyában kötött szerződés jóváhagyási (iránt.

22. Orosháza község és Német András ei társai között kötött adásvételi szerződések.

23. Orosháza község jóváhagyás végett be mutatott határozata 5 hold községi földnek s [szarvas-mezőhegyesi vasút czéljaira való átbo- csájtása tárgyában.

24. Endrőd község kérelme 430 frt 19 kr. ideiglenes kölcsön felvételének engedélyezése iránt.

25 Szarvas község és az ottani magán óvó dát fenntartó társaság között az ezen ovoda átvételére vonatkozólag kötött egyezség.

26. Gyula városa, és

27. Gyoma község egy-egy adásvételi szerződést terjesztenek be jóváhagyás végett.

28. Vésztő község szervezési és a fizeté sekről szóló szabályrendeleteit jóváhagyás végett beterjeszti.

29. Gyula város a kéményseprési iparról szóló szabályrendeletének tervbe vett módosítását jóváhagyni kéri.

30. Szarvas község képviselő testületének határozata a cholera elleni védekezés folytán felmerült költségek fedezése tárgyában.

31. A gyámpénztári tartalék alapok igénybevételére vonatkozó több rendbeli előterjesztés.

32. A vármegye közkórházi bizottság előterjesztése a közkórházi szabályrendelet módosítása tárgyában.

\ oeKesmegyei gazdasági egylet választmányának ülése.

November 27-én.

A választmányi gyűlésen Beliczey István] Inökölt s részt vettek a/.on Fejér Béla, dr. Zsi-\ Inszky Endre, Bakucz Tivadar, Kis László, Bo ár Dáuiel, Beliczey Géza és Tibor, Kocsiszky ános, Vidovszky Károly, Zlinszky István titkár.