Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892-11-20 / 48. szám

V

zeti párt részéről. — Bármi legyen a választás eredménye, azt konstatálhatjuk és pedig örömmel, hogy Kaas Ivor b. megjelenése Békésen hatalmasan emelte a választási mozgalom nívóját és nemcsak megérdemli, hanem joggal igényli is, hogy lapunk hasábjain is megörökít- tessék. Kaas Ivor báró folyó hó 23-án a délutáni vonattal érkezett Békésre. Gullner Gyula, Szent - iványi Árpád és Szentiványi Kálmán képviselők kíséretében, hogy programmbeszédót megtartsa. Mezey Lajos főjegyző vezetése alatt húsz tagú küldöttség ment eléje Békés Földvárig, a békési pályaudvaron pedig mintegy ezer főnyi közöu- ség várta zászló alá sorakozva. A perronon megjelenő Kaas Ivort perozokig tartó, meg* megújuló „óljen“-zés fogadta. A függetlenségi párt számos híve is kint volt a fogadtatásnál s tetszéssel fogadták Pöcz János tanár üdvözlő beszédét s Kaas Ivor lelkes hangú válaszát. A házak fel voltak lobogózva s a bevonuláskor a közönség mindenütt lelkesen üdvözölte a jelöltet. Így értek a tömeg folytonos éljenzése közt. a városház-térre, hol Kaas Ivor elmondta prog- rammbeszédjét, mely körülbelül egy óra hosszat tartott. A beszéd kiterjedt az aktuális politika minden lényeges kérdésére. Szólt élőször a vá lasztások tisztaságáról, melynek Irányi Dániel is legrendithetetlonebb bajnoka volt. Beszélt az ellenzéki pártok szövetségéről a kormánypolitika és a minisztérium megbuktatására. Éles ellenzéki állást foglalt az új kormány ellen, bírálta programmját s különösen a polgári házasságot, melynek különböző formái közt ő maga a köteleid polgári házasságnak híve, de úgy, hogy az egyházi szertartás is fenntartassék. Kivóvo, ha ez nagy akadályokba ütköznék. Nagy lelkese dóst keltett beszédének az a része, melyben a függetlenségi és a nemzeti politikát fejtegette. Beszéde végén Kossuthról. Apponyiról és az ellenzék összetartásáról emlékezett meg. Zajos tetszés kisérte a szónoklatot, melyet a függetlenségi pártiak is nagy gyönyörűséggel hallgattak. Utána Gulner Gyula mondott beszédet, melyben éles szatírával párhuzamot vont a mostani és az előbbi kormány közt, majd a függetlenségi párt és nemzeti párt közti különbséget fejtegette. A közönség nagy lelkesedés közt oszlott szét. A beszéd után Kaas Ivor a képviselőkkel együtt meglátogatta Meskót, a függetlenségi párt jelöltjét, ki a látogatást visszaadta. — Este lakomára gyűltek össze a párt hívei, Kitörő lelkesedéssel fogadták a jelenvoltak Kaas Ivor gyönyörű felköszöntőjét a hazafiságról és a nemzeti eszmékről. Szentiványi Árpád, Szentivány Kálmán, Gullner Gyula, gyújtó beszédeikkel va lósággal elragadták a társaságot. Meskó László csütörtökön replikáit a nemzeti párt jelöltjének programbeszédére, hogy minő sikerrel, azt a választás eredménye fogja igazolni.

Békésen tegnap volt az országgyűlési képviselő választás. A választási előmozgalmakból azt lehetett volna következtetni, hogy a szavazás iránt óriási érdeklődés fog mutatkozni, de nem úgy történt. Az 1697 választó közül mindössze csak 590 szavazott le, és pedig a 43-as és függetlenségi párt jelöltjére dr. Meskó Lászlóra 490, a nemzeti párt jelöltjére Kaas Ivor báróra 100 szavazat esett, minek folytán Meskó László választatott meg képviselőnek. Csatárra, aki oly félelmetesnek mutatkozott, és Kaas Ivor jölölése nélkül tényleg az is maradt volna, párthívei nem kértek szavazást. A választási aktus délelőtti Va 12 órakor már befejeztetett. A győztes 48-as és függetlenségi párt, lakomával ülte meg az előz mények után ily mérvben nem is remélt fényes diadalát.

Kinevezés. Az igazságügyminister dr. Sze- gedy Lajos budapesti ügyvédjelöltet az orosházai kir. járásbírósághoz aljegyzőnek nevezte ki.

Alapszabály jóváhagyás. A belügyminiszter az öcsödi iparos olvasókör alapszabályait jóváhagyta.

Megyei ipartanács. Az aradi kereskedelmi s iparkamara, a maga részéről, a bókésmegyei ipartanácsba rendes tagokul Dénsey József csabai kereskedőt és Sál József gyulai iparost, — pót tagokul pedig Olajosy Dezső gyulai kereskedőt és Hacrán Pál csabai iparost választotta be.

„Békésmegyei Lapok“ czim alatt uj lapot akarnak Gyulán indítani. A vállalat élén dr Frankó László áll, ki hangulattcljes felhívásban kéri a lap iránt a közönség szíves jóindulatát. A vállalat technikai részét, nevezetesen a lap alakját, megjelenését, előfizetési diját stb. illetőleg az értesítés netn nyújt tájékozást.

Eljegyzés. Dr. Steinfeld Vilmos fővárosi fiatal ügyvéd városunk szülötte, eljegyezte Budapesten Neugebauer Ilonkát. Gratulálunk.

Házasság. - Chrisztó Miklós in. árvaszéki jegyző és t. ülnök Vasárnap délelőtt 10 órakor esküdött örök hűséget a várad-olaszii plébánia templomban Dús L'szló Nagyvárad városi főügyész bájos és kedves leányának Honának. Az esketést Szabó Sándor jó emlékben lévő volt gyulai s. lelkész, a menyasszony rokona végezte, igen szép beszédben kérve áldást az Ur színe előtt kötött frigyre A templomot szép közönség töltötte meg Nászassz'>nyok Sál Ferencznó és dr. Chrisztó Pálnó, — tanuk: Sál Ferencz kir tanácsos polgármester és Chrisztó Gergely, ko- szoruleányok : Rácz Ilonka, Giraud Vilma, Chrisztó Helén és Kardos Mariska, — vőfélyek ; Papp János, dr. Follmann János, Stokker József és Szonti Pál voltak. Esküvő után az örömapánál villásreggeli volt, mely után az egész násznép vonatra ült és elutazott Szeghalomra, a fiatal férj szülőházához, ahol reggelig tartott a táncz és a jó kedv. Szeghalomról az új pár hétfőn délután hazajött Gyulára; a vasúti perronon az önkéntes és városi tűzoltóság díszben kivonulva zeneszóval fogadta szeretett főparancsnokát és bájos nejét, kinek egy díszes csokorral is kedveske dett. — Az új párnak sok boldogságot kívánunk.

Házasság. Gróh József törekvő ifjú kádár iparos, folyó hó 21 ón vezette oltárhoz özv.

Merksz Jánosné kedves és szép leányát Irmát. Szívünkből gratulálunk.

Csabán Sztraka Ernő lemondása következtében, a községi mérnöki állásra, mely életfogytiglan töltetik be és 1200 forint fizetéssel java dalmaztatik, pályázat van hirdetve. A választás jövő hó 28-ikára van kitűzve.

A gyulai nöegylet f. hó 20-án délután 3 órakor a helybeli árvabázban osztotta ki a téli ruházatot 22 szegény gyermek között, és pedig teljes öltözetet és a fiúknak csizmát, a leányoknak pedig czipőt. — A kiosztásnál Göndöcs Benedek apát és Dutkay Béla polgármester voltak jelen, a nőegylet részéről pedig özv. Fábry Mátonné alelnök és több választmányi tag. — A következő gyermekek részesültek valláskülönb ség nélkül az apáczák által készített ruhában : Tóth András, Kardos Illés, Péter Márk, Danczkay Dezső, Danczkay Pongrácz, Nagy Pál, Beleznay János, Sproch György, Martinyi Frigyes, Mar tinyi Dezső, Klein Sándor, Wesztfried Dezső és Szommer Ferencz; — leányok: Perei Zsuzsánna, Jámbor Mari, Géczi Mari, Szommer Mari, Nagy Erzsi, Németh Zsófi, Czoldán Rozi, Székely Erzsi, Styr Mari.. — Lelje a nőegylet legszebb jutalmát nemes tetto öntudatában.

A kereskedők és a kereskedő ifjak múlt szó i bati estélye, igen jó nyitánya volt e tél folyamán rendezni szándékolt hasonló összejőve teleknek. A társulati tagok és azok családjai nagy számban vettek részt a mulatságon, mely a hajnali órákban oszlott csak szét.

A kaszinóban rendezett Katalin-bál — az előkészületekből következtetve — nem volt túl- népes mulatság, de tekintve a mulatság létre- jövetelén működött fiatal urak népszerűségét és ügybuzgalmát, hisszük hogy igen jól sikerült. Lefolyásáról cgyóbkint lapunk jövő számában.

Badé Pista zenekara, mely az-egész múlt nyarat Aradon töltötte, atyafiságos pályatársaiknak nem valami nagy örömére, haza érkezett és ma este a „Magyar királyiban fogják tanulmá nyaikat bemutatni, melyre a nagyérdemű közön ség szives látogatását kérik.

Halálozás. Id. Uuszka Imréné szül. Merza Anna asszony, a régebbi évtizedekben kipusztit- hatlan jó kedélyéről és országos hírű adomáiról híres néh. Huszka Imrének özvegye, egy körében hi vatását mindenkor betöltött, derék polgárasszony és szeretett családanya hunyt el 73 éves korában folyó hó 22 én. Temetése nagy részvét mellett volt folyó hó 23-án. A halálesetről kiadott csa ládi gyászjelentés a következő : Ifj. Huszka Imre és neje L pihay Mária, Gergely és neje Uhrin Erzsébet, Anna és férje Sándor Imre, Szidónia és férje Balogh János, János, Anna, Géza, Szeréna, Imre, Szidónia, László és Miklós gyerme keikkel; Huszka István és neje Erdei Mária, István és Anna gyermekeikkel; Huszka Julianna és férje Liszkai Sándor úgy saját, mint számos rokon és jóbarátok nevében fájdalomtól megtört szívvel jelentik, felejthetetlen édes anyjok, nagy- anyjok, illetve anyósuk özv. idősb Huszka lm re'ne született Merza Annának, f. 1892. évi november hó 22-én, reggeli 2 órakor, életének 73-ik évében, hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A boldogultnak porladó részei folyó hí 23-án, délután fél 4 órakor a szentháromság temetőben a római kath. szertartás szerint örök nyugalomra helyeztettek. Az engesztelő szent mise áldozat pedig folyó hó 24-én, reggeli 8 órakor a helybeli róm. kath nagytemplomban az Egek-Urának bemutattatott. Béke lengjen porai felett !

Halálozás. ’Lóik László városi adóhivatali napidijas, előbb Endrődöu községi írnok, folyó hó 22-én 24 éves korában súlyos betegségben meghalt. Családjára, melynek egyetlen figyérméké volt, halála annyival megrenditőbb, mert az apát is alig pár nappal előbb temették el. A korán elhunyt törekvő s tehetséges fiatal ember ravatala fölött Szabó Jenő ref. segédlelkész, ma gasröplü szép gyászbeszédet mondott.. Legyen a föld könnyű porainak.

A Csabán létesiteni ezélzott állami mente lep osztály ügyében folyó hó 25-én a földmive- lési minister, a vármegyéhez intézett leiratában arra nézve kér kötelező nyilatkozatot Csaba vá rosától beszerezni, hogy a képviselő testület, a méntelep osztály létesítésére fordítandó tőkének hány százalékját kéri évi bérül. Ezt a nyilatkozatot a minister 30 nap alatt kéri felkül- deni, mert attól teszi függővé, hogy a tárgyalásoknak már egyszer elejtett fonalát újra felvegye s tovább nyújtsa. A miniszteri leiratot megelőzőleg, Csaba városa képviselő testületé, folyó hó 21 én tartott közgyűlésében különben megadta már a választ a minister kérdésére, t. i. hogy a város a telekösszeg beludásaval az általa befektetendő tőke négy perczentjet kéri az államtól.

Orosházán tűz volt folyó 5-én. Molnár Sán dór első kerületi 48. számú háza lön a lángok murlaléka. A hatóságilag felbecsült kár 600 írt, az épület biztosítva volt.

Nem közönséges ügyesség és vakmerőséggel lopták meg Kohlman János kékfestőt éjjel a kétegyháza-gyulai országúton. A kocsison kívül még egy ember ült a kocsin és valaki mégis megkoczkáztattn, hogy lehetőleg nesztelenül felmászott hálul a kocsira, melynek hátsó részére a portékát tartalmazó láda volt feltéve. A ládát feltörte és belőle száz forint értéken felüli árut lökött le a kocsiról, a portékát azután valószínűleg utólag szedvo fel a kocsiutról. És mindezt úgy, hogy az elölülők mit sem vettek észre és csak a városban jöttek rá, hogy a láda csaknem ki van üresitve. Szinte hihetetlen lenne, ha nem igy történt volna.

A roncsoló toroklob, noha enyhébb alakban, még mindig tért foglal a vármegyében. Most Csabán és Uj-Kigyóson szedi leginkább áldozatait, szórványosan pedig mindenütt lappang.

Csillaghullás Kedvező idő esetén ma in- pozáns csillaghullásnak leszünk tanúi. Általános a nézet, hogy 1853. év óta eltűnt Biela (melyet

Riela nevű csillagász fedezett fel 1826. február 27-éu és mely felfedezése után 6 év és 9 hó pontosan meg is jelent a megjelölt helyen) üstökös szétroncsolt szilánkjaival találkozik ekkor földünk pályautjában. Annyi tény, hogy a november 27-iki óriási csillaghullást első Ízben 1871-ben észlelhették, mikor a becsülés szerint körülbelül 160.000 csillaghullása valóban félelmes volt.

Leszállított áru selymedet inétereDkint 25% 33%Va és 500/0 árleengedéssel az eredeti áron alul szállít, megrendelt egyes öltönyökre, vagy végekben is póstabér- es vámmentesen Henneberg G- (cs kir. udvari szállító) selyemgyára Zürich« ben. Minták posta fordulóval küldetnek. Svájozba czimzelt levelekre 10 kros bélyeg ragasztandó.

126. 4—4.

Uj siker. A nemrég lefolyt brüsszeli kiállítás alkalmából a kiállítás elnöke a kővetkező levelet intézte a gróf Eszterházy Geza-féle cog- nacgyárhoz, mely e kiállításon tudvalevőleg a díszoklevelet az aranyéremmel nyerte el: „Különös és kiváló örömömre szolgál, hogy Önökkel tudathatom, mikép kiállításunk zsűrije a küldött és kiállított cognacot oly kitűnő minőségűnek találta, hogy ezért a legnagyobb kitüntetést : a díszoklevelet aranyéremmel Ítélte oda. Midőn e kiváló és jelentékeny sikerhez, mely egyszersmind hazájuk cognaciparának sikere is, őszinte szerenesekivánataimat nyilvánítom, tudatom egy szerstnind, hogy a díszoklevelet és az aranyérmet elküldöttük. — Üdvözletem stb.“ 236. 1—1.

Ritka nagy termés. Az imént befejezett répatakarás alkalmával, daczára hogy sok volt a panasz a nyár igen kedvezőtlen, aszályos időjárása miatt, mely a répafejlődést megakasztotta, mégis sok felé olyan rengeteg répatermések mu- tattattak fel, a melyek már csoda számba is mehetnek. így az oberndorfi fajból Páraer osli postamesternél 688 métermázsa, Nagy István szent- miklósi tiszttartónál 697 métermázsa termett ka tasztrális holdankint, olajbogyóalaku répa Klein Ignácz ongai bérgazdaságában 726 métermázsa. Stégh Henriknél Ó-Kéren 862 métermázsa 52 kiló takarult kasztrális holdankint Mamuth répa pedig többek közt báró Wesslényi zsibói uradalmában 790 métermázsa Betcgh Gergelynél pedig Soósmezőu 1248 métermázsa termett katasztrális holdon! A mostoha nyár után ezek mindenesetre phüno nenális hozamok, az okok pedig ott rejlenek, hogy a kedvezőtlen időjárást ellensúlyozta egyrészt a jó kezelés, de főleg az igen jeles répamag mely az elmondott esetekben is Mauth- net Ödön budapesti magkereskedőtől került. A talajok hol e rengeteg termések takarultak, több • nyíre homokosanyag szerkezetűek, Sósmezőn hol egy holdon majdnem 1300 n.étermázsa termett, a talaj agyagos .volt, kevés szamosi iszappal.

240. 1—1.

Irodalom.

Tartalmas hetilap. Szokva vagyunk ahhoz, hogy a Magyar Nők lapja, mely az összes képes családi lapok között a legjobb, minden héten gazdag tartalommal jelenik meg, de ilyen tartalmas számot, mint a most megjelent 48 ik szám, még a Magyar Nők Lapja szerkesztői sem produkálták. Legelői látjuk Gróf Apponyi Albertnek e nagy magyar államférfiúnak arczkópét, szellemesen megirott életrajz kíséretében. Gróf Zichy Gézának most megjelent költeTénykötetéből egy gyönyörű mutatványt olvasunk. Van e számban három eredeti elbeszélés, egyik Kisteleky Edétől, a széles körben ismert fiatal költőtől, a másik Boldisár Kálmántól, kit különösen a debrecze niek tartanak nagyra, mert ő az ottani elbeszélő generáczió legfiatalabb tagja. Van fordított elbeszélés, van regénymelléklet, tudományos czikk bárom remek rézmetszettel illust- rálva ; ismertetés egy hires franozia geológusnak, Rechus Elizéusnak legközelebb megjelent munkájáról. Szánthay István gyönyörű eredeti toll- rajzai, melyekkel az elbeszélések és költemények kisérve vannak, valóságos kis műremekek, Ez a rajzoló, a ki bizonyára még fiatal ember azon az utón van, hogy legnagyobb művészeink között emlegessék mielőbb a nevét. A lap, melyet ily számok után minden családnak melegen ajánlunk, a legolcsóbb heti lapok egyike. Előfizetési ára negyedévre 1 frt 50 kr. A negyedéves előfizetők ajándékba kapják az „Örök szépség1' tankönyvét.

Közgazdaság1.

A borjuelválasztásról.*)

Mivel a szopós borjak elválasztását szarvas marháink mikénti hasznosítása irányítja, ennélfogva igen természetes, hogy az másként történik | gulyabeli marhánál, másként a tejtermelés czéljából tenyésztett csirászatoknál s mindezektől eltérőleg a hizómarháknál.

Ezen utóbbiak elválasztása tulajdonképen semmiféle nehézségbe sem ütközik, miután eze két akkor veszszük cl anyjuk alól, a midőn a leszurásra elkészülnek, erre pedig annál korábban készen lesznek, minél jobban tudjuk a tejet értékesíteni, mivel drága tejen nem igen lehet haszonnal húst termelni és igy özeknek az elválasztása két vagy legfeljebb három hetes korukban kétségtelenül be fog következni.

Másként áll természetesen a dolog a tenyésztésre kiválasztottaknál, miután itt nem a borjuk által elfogyasztott tej mikénti értékesítése játsza többé a főszerepet, hanem a felnevelendő egye- deknek természetes táplálása, illetve a test helyes fejlesztése, mért is az elválasztásnak egy bizonyos fejlettség beálltával kellő fokozatosság mellett kell megtörténnie.

Ezen fokozatosságot a gulyabeli marhánál maga a természet szabályozza olyanformán, hogy az elles utáni hónapokban a tehén teje megapad s igy a kis borjú kevesebb és kevesebb tejet kapva, ily arányban Bzokik a takarmányfélék evésére.

Megtörténik azonban, hogy némely tehén borját nagyon szereti és folyton szoptatja miáltal azután a tejelválasztó mirigyeket tevékenyebb működésre bírva az imént érintett természetes tejelapadást megzavarja vagy jobban mondva megakasztja.

Ez magában véve a szopós borjura nézve épen nem volna baj, de mivel a tehén újabb űzekedésc csirájára vagyis az ébrény fejlődésére nézve kétségtelenül károsan hat, ennélfogva ezen esetekben különösen úgy intézkedjünk, .hogy a tehenek a szoptatás idénye alatt borjaiktól időközön ként elkülönítessenek, végleges elválasztásuktól kezdve pedig egészen elzárassanak, vagyis más legelőre hajtassanak.

A csirászatoknál természetesen ezen eljárástól egészen eltérőleg kell cselekednünk, miután itt a lehető sok és jó tejtermelés képezvén a főczélt — a mit a fajták és egyedek kiválasztása mellett az okszerű takarmányozással és rendszeres fejőssel is mindinkább fokozni törekszünk — a hol tehát ezen forczirozolt állapot szülte tej - produkácziót a kis borjúval már elfogyasztatni képesek nem vagyunk, gondoskodnunk kell egy olyan kezelési eljárásról, mely mellett a tehén tejtermelőképességét fentartva a borjut természetszerűen felnevelhetjük.

Ezen kettős czél elérésének egyik főtényező- jét képezendi kétségtelenül azon intézkedésünk, mely szerint az istálló egyik legvilágosabb részét borjú kifutóvá alakítjuk, hogya kis*borjukat belezárva, anyjukkal egy födél alatt ugyan de elkülönítve neveljük elválasztásukig.

Mielőtt azoaban a szorosan vett elválasztásról szólanák, röviden megérintem a kifutó berendezését, mint ama helyiséget, mely a csirásza- tokban nemcsak a borjunevelést teszi kényelmessé, hanem az elválasztást egyszerűvé és könnyűvé.

A borjukifutónak tehát a már érintett világos voltán kívül tisztának, elég tágasnak, könnyen hozzáférhetnek és egészen áttekinthetŐnek kell lenni, hogy lakói mindig szemünk előtt legyenek, szabad mozgásukban pedig gátolva ne legyenek.

Ezen kellékek mellett birjon a kérdéses helyiség egy kifogástalan etetőjászollal és itatóvályu- val s e mellett legyen alapzata a hugykivezető- csatornára lejtve agyaggal úgy ledöngölve, hogy rajta trágyalétócsák ne képződhessenek.

Az ilyenformán berendezett és tiszta alom- szalmával bőven felhintett kifutó udvarára azutáu az újonnan született, de már megszoptatott s az anya által „szárazra nyalt“ borjut bevezetjük és egyelőre magára hagyjuk.

Az anyjától immár elkülönített kis borjú további nevelését kétféleképen eszközölhetjük u. m. vagy természetes, vagy pedig mesterséges szoptatással.

Ha a mesterséges szoptatást vagy az ezzel közeli rokonságban álló dézsából való itatást választjuk, úgy a kis borjak végleges elválasztása semmi nehézségbe sem fog ütközni, mivel ezen esetekben a friss tej elszopásával az anyjától való elválasztás úgyis megtörtént.

Különben ezen eljárásnak még az az előnye is megvan, hogy a kis borjak semmit sem sinlik meg a tejtől való elválasztást, miután 4—5 hetes koruktól kezdve fokozatosan szurrogátumokkal lesz az pótolva, úgy, hogy mire a végleges elválasztás ideje bekövetkezik, a tej tulajdonképeni táplálékukat már nem képezi.

Ha pedig természetes szoptatással neveljük a borjakat, akkor különös ügyelettel legyünk arra nézve, hogy a szoptatás rendes időközökben történjék, hogy addig, inig a kis borjú takarmányfélékkel nem táplálkozik, minden egyes szoptatás alkalmával jól lakjék s végre, hogy a szoptatás után az anyja tőgyében esetleg visszamaradt tej mindenkor egészen kifejcssék.

Történjék egyébként bármiként is a borjaknak tejjel való táplálása, mindenkor különös gondunk legyen arra, hogy a kis borjuk a szoptatás ideje alatt a különféle takarmányfélék evését és a viz ivását mihamarabb megtanulják.

Ezt pedig úgy tanulják meg legkönnyebben, ha kifutójuk jászolába naponta legalább is háromszor a legfinomabb szállás takarmányt, továbbá zúzott zabot vagy valamely darafélét teszünk, itatóvályujukba pedig ugyanezen alkalmakkor tiszta friss vizet öntünk.

Ha valamely borjú esetleg egymaga jutna

9