Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1892-02-07 / 7. szám
a, | összes községeiben és Szent-Andrason a roncsé i-jtoroklob, Öcsödön és Mező Berényben a roncso i. Itoroklob és vörheny kór járványos betegségi .láttál. Íj Ezeken kiviil pedig egy sajnos eset is fői afdult elő, nevezetesen Szarvason egy veszett ki j|tya megmarta Perencz József Szarvasi fógymnt Jziumi tanulót Az ifjú szegény sorsú lévén Szai ijvas község költségére küldetett Budapestre jHögyes-féle intézetbe. | A betegségekkel szemben különben a kell* .(óvintézkedések mindenütt megtétettek. >1 Köztisztaságra kiváló gond fordíttatott, s i ;| közhelyek többször fertőtelenitettek. A heti piaczok alkalmával orvos-rendőr Jfelügyelet gyakoroltatott; úgyszintén a korcsmák | mészárszékek, pékek és hentesek üzletei töbl |Ízben megvizsgáltattak. Az állategészségügy eltekintve, hogy i jKigyósi Ó-majorban a szarvasmarhák között I köröm és szájfájás betegség ütött ki az égési {vármegyében kedvező volt. A Kigyósi Ó-major |ban a jelzett betegség folytán zárlat lett alkal |mazva, s az összes törvényes óvintézkedései | megtétettek. II. KözbiztOfság. A közbiztosság állapota a múlt hó folya- | máról kielégítőnek mondható, a mennyiben a személy biztosság csupán egy esetben zavartatott meg Mező-Berényben, hol Vernyik Mihály Dombi Sándort megkéselte s rajta életveszélyes sebeket ejtett, Vernyik Mihály elfogatott, azon- [ban valószinüleg a büntetéstől való feleimében másnap a börtönben öngyilkossá lett. A vagyon biztosság pedig egy pár lényegtelen lopás által lett csupán megtámadva. Öngyilkosság egy Ízben fordult elő Békésen hol Molnár János január 16-án saját lakásán felakasztotta magát. Baleset szintén egy esetben adta elő magát ugyanis Békésen január 19-án Füski Istvánná öl éves állítólag régebb idő óta nehéz kórban szenvedett nő saját háza udvarán megfagyva találtatott, miután azonban a hullán gyanús tünetek mutatkoztak a felbonczolása és a további intézkedések megtételére a békési kir. járásbíróság felhivatott. Tűz a múlt hóban Gyulán, Csabán, Körös- Tárcsán és Gy.-Váriban fordult elő egy-egy esetben, előbbi 3 helyen egy-egy ház ismeretlen okból kigyult és leégett, Gyula-Váriban pedig Szatmári Istvánná egy kazal bükkönyös zabszénája égett le, és pedig a megejtett vizsgálat adatai szerint valószínűleg gyújtogatás következtében, a tettest azonban kipuhatolni nem sikerült. III. Utak, hidak, védtöltések. Az utak a múlt hóban a lanyha esős és havas idő következtében meglehetős rossz állapotban voltak. Az 1890. évi L t. cz-be foglalt közúti törvény 53. §-a utolsó bekezdése értelmében a kereskedelemügyi miniszter urnák leendő feljelentés végett tisztelettel jelentem, hogy a községi közdüllő utak hálózata jogerős képviselő testületi határozatokkal az egész vármegyében megálapittatott, azok fejlődésében változás nem állott be, s állapotuk mint a többi föld utaké az időjárás viszontagságaitól függ, kezelésök a községi elöljáróság által történik a közúti költségvetésben felvett fedezettel. A hidak és védtöltések jókarban voltak. IV. Vegyesek. A vármegyei pénztárakat a múlt hóban is megvizsgáltam s rendben levőknek találtam. A járási főszolgabirák a szeghalmi kivételével jelentéseik szerint községeiket a múlt hóban is beutazták s az ügykezelést megvizsgálták. A Szeghalmi főszolgabíró múlt havi jelentését sürgetésem daczára mai alul irot napig be nem terjesztette, s ép ez oknál fogva meg kell említenem, hogy jelen jelentésem a szeghalmi járás múlt havi állapotát egyáltalán nem érinti. Az országgyűlési képviselő választások az Orosházai és Gyomai valasztó-kerületek kivételével a múlt hóban ez utóbbi helyeken e hó 1-én I legnagyobb rendben megtörténtek, rendzavarás sehol elő nem fordult, és hatósági beavatkozásra szükség egyátalán nem volt. Gyulán, 1892 február hó 7-én. Janc8ovics Pál, alispán. Békésvármegye közigazgatási bizottságának jelentése az 1891. év II. feléről. (Folytatás.) 3. A személy- és vagyonbiztosságra vonatkozó adatok. A személybiztosság a lefolyt félévben i következő bűntények által lett megtámadva: Szeptember hó 13-án Szilágyi Ferenci mezo-berenyi lakost Vidó Perencz és társai korcsmái verekedés közben annyira megverték hogy nevezett 10 napi szenvedés után meghalt Szintén Mező-Berényben történt még verekedői csoló november és deczember hóban, melyeknél azon ban csak kisebb sérülések ejtettek. Ezeken ki vül egy rablás történt november 2-án, midőn Molnár Károly t.-kürti illetőségű cssvargó, Tóth József alsó-selestyei vándorló legényt a Csaba szarvasi úton megtámadva, tőle 13 frtnyi pénzét tettleges bántalmazás után elrabolta s egy gyil kossági kísérlet követtetett el november 14-én Kétegyházán, hol Mócz János kétégyházi^ lakos Muntyán Mihály ugyancsak kétegyházi lakos há zába éjjel orgyilkossági szándékból behatolt, azonban tettében megakadályoztatott. A tettesek mindezen itt jelzett esetekben elfogattak s áta dattak a büntető bíróságnak. A vagyonbiztosság csupán kisebb mérvű lopások által volt veszélyeztetve. A vármégye közbiztonsági viszonyait leg jobban feltüntetik egyébiránt a következő adatok Feljelentetett a mult félévben az illetékes hatóságoknál 2 testi sértés, 51 lopás, 8 orgaz das ág, 1 gyújtogatás, 1 orvvadászat, 22 gondat lanság által okozott tűzeset, 5 tiltott szerencse játék, 6 gyújtogatás gyanúja. Le lett tartóztatva egyén súlyos testi sértésért, 5 betöréses lopá sért, 23 lopásért, 2 orgazdaságért, 1 gyújtogatásért s 1 dohánycsempészetért. A közbiztonsági szolgálat a községi rendűk s az állami csendőrök által elég kielégítően teljesittetik. Csendőrőrs jelenleg 13 van a vármegyében A csendőrök száma az őrsökön a kövrt ező : Csabán van 7 csendőr, Gyulán 8, Béke sen 7, Mező-Berényben 6, Szeghalmon 7, Gyo-1 mán 6, Szarvason 7, Orosházán 6, Tót-Komló- son 6, Bánfalván 5, Csorváson 6, Kondoroson 6 K.-Ladányban 6. A vármegyében alkalmazott csendőrök száma e szerint 83. Öngyilkosságot a lefolyt félévben ) 7 egyén követett el, héttel kevesebb, mint az 1890. év hasonló időszakában. Baleset folytán mult ki 25 egyén, négygyei több, mint az előző év ezen időszakában. Tűz 72 esetben volt, 10-el kevesebb, mint mult év hasonló időszakában. Biztosítva volt leégett épületek közül 44, nem biztosítva 28. Az ezen tüzeseteknél megállapított becsű szerinti kár kitett 57,483 frt 71 krt, mely összegből biztosítás folytán megtérült 46,294 frt 53 kr. Az engedélyezett lőporárulási helyiségek száma 13, a melyek a lefolyt félévben is teljesített vizsgálatok alkalmával a közbiztosság igé- yeit kielégítő s megnyugtató állapotban levő- ek találtattak. községében mutatkozó trachoma, mely a község összes lakosságának felülvizsgálását tette szükségessé a talált betegek közzül azonban többeknek betegsége nem bizonyult trachomának, továbbá a veszettségnek egy esete, mely deczember hóban Szarvason fordult elő. Születések. Született a vármegye területén az 1891. évben 11396 gyermek, ezek között finemű 5893, nőnemű 5503. Ezek között törvénytelen volt finemű 272, nőnemű 261, összesen 533. Kettős szülés volt 129, többes szülés 1. Ezeken kivül halva született 193 fi s 132 nő összesen 325. Összehasonlítva az elhaltak 10,673 főnyi létszámával a szülöttek 11,396 főnyi létszámát ez év alig számba vehető 633 főnyi szaporulatot tüntet fel, mig e szaporulat 1890. évben 3447 et tett. Halálozások. Meghalt a vármegye' területén 1891-ben összesen 10,673 egyén, ezek között finemű 5404, nőnemű 5359. Összehasonlítást téve nálunk állandó kóralakok, majd koronként feltűnő járvány gyanánt mutatkozó nevezetesebb betegségek között az 1890. évi adatokkal következő kedvezőtlen eredmények írhatók az 1891 év rovására. 1890 ben meghalt tüdőgümőkórban 125) 1891-ben 1270, tehát 145-el több. 1890- ben meghalt bélhurutban 1125, 1891-ben 1528, tehát 403-al több. Vorhenyben 1890 ben 135, 1891-ben 222 tehát 82 vei több Roncsoló toroklobban 1890-ben 112, 1891-ben 566, tehát 454- több, folytonos apadást mutat a gyermekágyi láz, a mely még a mult években mindig tetemes számmal szerepelt, az utóbbi két évben azonban már csak 20 25 között ingadozik. A Pasteur ntézet megnyílta óta gyanús ebmarási eset előadta magát 14, a maró állat veszettsége meg lett állapítva 11, esetben, nem szállíttatott fel a Pasteur intézetbe 3 egyén; a fel nem szállítottak 4. Egészségügy és egészségügyi statisztika. Az 1891. év második fele — mint általában az egész esztendő — a lehető legkedvezőtlenebb közegészségügyi viszonyok között folyt Az 1873. év kivételével nem volt év mint a tavalyi, mely a pusztító betegségek oly különböző és belterjes alakjaival lépett volna fel, a mely mozzanat a halálozások 10,673 főnyi létszámában nyert kifejezést. Alig van ragályos s igy járványos elterjedésre hajlandósággal bíró kóralak, mely vármegyénk lakosságát meg ne támadta volna. Már a tavaszi hónapokban a vörös himlő nyert nagy terjedelmet, s habár a járvány szelídnek volt ondható, mégis veszélyessé vált az által, hogy csökkentette az általa megtámadott gyermekeknél az ellenállási képességet, s igy fokozta a más egyéb kóralakok iránti fogékonyságot. — Május hó elején a járványos agy- és gerincz- gyhártyalob esetei mutatkoztak Csorváson, Csabán és Gyulán, melynek nyolcz élet esett áldozatul, e kóralak azonban a mily váratlanul ütötte fel fejét, épen oly gyorsan letűnt. Mező-Berény községében a vörhenynek szórványossága a nyár folyamán megtartotta szórványos jellegét, az őszi hónapokban azonban, midőn a nép a mezei munkából állandó lakhelyére, a község területére vonult, s igy az egyes házak lakosságának szétszórtsága megszűnt, járványnyá fejlődött s habár pusztító járványul jellegezbető nem volt még ma is makacsul tartja magát. Szeptember hóban Gyulán a hólyagos himlő okozott aggó dalmat 21 betegedési s ezek között 4 halálozási Settel, azonban gyorsan megszűnt. Legijesztőbb kóralaknak a roncsoló toroklob volt mondható, mely a megyének különösen azon községeit támadta meg. melyek a hód-mezővásárhelyi tanyákkal vannak területi folytonosságban. Kezdődött Bánfalván, majd fellépett Puszta- és Sz.-Sz.-Tornya községekben, legnagyobb kül- és belterjjel Orosházán; következett e községek után Tót-Komlós- és Puszta-Földvár, Szarvason pedig mint járvány, deczember hó vége felé lett megállapítva. A vármegyének többi községei ma még mentek a járványtól, s e községekben csak időközönkint feltűnő egyes esetekkel szerepel Gyomán és Endrődön uralkodott október, no vember és deczember hónapokban a hashagy máz, azonban nagyon szelíd jelleggel. Deczem bér hó második felében az influenza lepte meg a vármegye lakosságát, halálozási eset azonban az év végéig magát nem adta elő. Mint különö 8ebb mozzanat megemlítendő először a Vésztő közzül meghalt veszetségben 2, a Pasteur intézetben beoltásnak alá vetett 11 egyén közzül, egy halt meg 72 nap múlva kitört veszettségben. Oltások. Beoltatott a vármegye területén 1891-ben első Ízben 8369 gyermek, újra oltatott 6609 összesen 14978, 269-el kevesebb mint az előző évben. Meg kell itt említenünk, hogy a karról karra oltottak lét száma vármegyénk területén alig teszi a beoltottak 3°/0-át s hogy az oltásnak e neme lassankint a térről egészen leszorul. A védhimlő oltás keresztül vitelénél hatósági beavatkozás szüksége nem állott be. Nyolcz szülő Csorváson, ugyanannyi K.-Ladányban a gyermekeknek szemlére nem hozatala vé;_( gett lett megbírságolva, a már befolyt bírságpénzek az illető községben közegészségügyi czélokra forditattak. Bonczolások. Részint igazságszolgáltatási részint rendőri czélokból hullabonczolás 32 esetben eszközöltetett. Látlelet kiállíttatott súlyos testi sértésről 70, könnyű testi sértésről 207. Gyógyszertárak. Uj gyógyszertár a váregyében az 1891. évben nem állíttatott fel. Van a vármegyében 7 real s 21 személyjogu gyógytár. Átruháztatok ez év folyamán 2 sze- óly jogú gyógytár, nevezetesen Orosházán és Öcsödön. Fiók gyógytár van 1, kézi gyógytár 2. isszásságok megszüntetése végett hatósági beavatkozásnak szüksége annyiban merült fel, a mennyiben a vésztői gyógytár tulajdonosa ellen, az árszabás tulhágásában nyilvánuló kihágás miatt, hatósági eljárást kellett megindítani, mely eljárás az illetőnek 100 frttal történt megbírságolásával nyert befejezést. Egészségügyi személyzet. Működött a v4rme gye területén az 1891. évben 61 orvos tudor, 12 sebész, 29 gyógyszerész, 192 okleveles s vármegyei engedély levéllel ellátott 40 szülésznő. A törvény értelmében orvos tartásra kötelezett község van a vármegyében 15, nem kötelezett község 13. Az orvos tartásra kötelezett községek őzül egy orvost tart 5, 2 orvost tart 8, három orvost tart 1, s négy orvost tart 1. Az orvos tartásra nem kötelezett községek, mind egy orvost tartanak. Az egyes községek orvosainak javadalmazása tesz 21,207 frtot. Lemondás folytán megürült a vármegyében 3 községi orvosi állomás, az év folyamán betöltetett mind a három, letelepülés történt 4. Kiképzés alatt állott a ármegyében két gyógyszerész segéd, kik közül az egyik ez óv folyamán egyetemi polgárrá lett. községek szülésznőkkel túl mérvben el vannak latva, községi szülésznője minden községnek van, íjabb letelepülés történt az év folyamáu 12. Iskolák megvizsgálása. Iskolák s ovodák stb. megvizsgáltattak az év folyamán 537 ízben, zsúfoltság találtatott 29 iskolában, rósz szellőztetés -ben. Járvány miatt bezáratott 69 iskola, meg- yittatott 19, zárva maradt 50. Egészségre ártalma tápszerek és italok megvizsgáltattak 1795 ízben, lefoglalás történt lő elkobzás 190, vegyvizsgálat 8. Egészségtelen és új lakásokban hatósági szemle történt 1857. Ragályos betegség által fertőzve lett 1595, s ugyanannyi fertőzlenittetett, kiürítés történt 1. hatósági figyelmeztetés 37, átalakítás 15. Közhelyiségek; gyárak, műhelyek, börtönök Utasittatik a gyulai járás főszolgabiráj hogy Dolga István kétegyházi gör. keleti taniti nak — ki a próba idő eltelte után 6 évig kifi gástalanúl szolgált — a fegyelmi eljárás melle zésével hivatalétól elmozdítása ügyében, a valid miniszter 21120./81. számú rendelete értelmébe járjon el, s eljárása eredményéről annak idejé tegyen jelentést. Utasittatik továbbá, hogy Kelemen Lászl csorvási róm. kath. takitó reszere — dij level szerint őt megillető fizetési hátralékot hajtsa be a behajtott összeget nevezettnek adja át, s eljá résa eredményéről mártius 28-ig jelentest tegyen végre utasittatik, hogy a dobozmegyeri iskolaszél jelentése az 5°/0 iskolai pótadót is hajtsa be, i a behajtott összeget az ottani iskolaszék elnöké, nek szolgáltassa át, eljárása eredményéről f. év mártius 25-ig jelentés teendő. Gyulaváros polgármestere utasittatik, hogj Gyulán a kisdedóvó intézetek felállítása ügyében, még a múlt év október havában kiadott közigazgatási bizottsági rendelet miként lett vegrehajtá sáról, mártius 28-ig jelentést tegyen. A kir. pénzügyigazgatóságnak az adóügyi állapotokat feltüntető rendszerinti havi jelentése, melyszerint az állami egyenes adónál a múlt havi bevételeknél, a múlt év hason havi bevételi ösz- szeghez viszonyítva 21568 frt 16 krral, a hadmen- tességi adónál pedig 114 frt 91 krral kedvezőtlenebb eredmény mutatkozik, tudomásul vétetett. Gyoma község 1891. évi útadó hátralékosainak beterjesztett kimutatása, melyben 163 frt 51 kr útadó hátralék törlése kérelmeztetik, megvizsgálás és megfelelő záradékkal leendő ellátás végett a vármegyei számvevőségnek kiadatott. A kereskedelemügyi miniszternek leirata, melyben értesíti a bizottságot, hogy Suk Gyula és társai csabai téglagyárosok kövezet vám elen-i gedés és a már befizetett összegek vissza térítése iránti kérelmüket elutasító közigazgatási bizottsági határozatot jóváhagyta, tudomásul vétetik; ugyancsak ezen miniszternek leirata, melyben értesíti a bizottságot, hogy a m. kir. állam vasutak Gyula-csabai állomásai között fekvő 43. számú őrháznál „Biczerei tanyák“ elnevezéssel a vegyes vonatok számára feltételes megálló hely létesítését megengedte, szintén tudomásul vétetik. Ezzel az ülés még az első nap délután '/a2 órakor bevégződött. Alispáni jelentés A közigazgatási bizottság február hó 8-ki ülésén. Méltóságos főispán ur! Tekintetes közigazgatási bizottság! Folyó évi január haváról szóló rendszerintil havi jelentésemet tisztelettel a következőkben I terjesztem elő: I. Közegészségügy. A közegészségügy a múlt hó folyamán azl egész vármegyében erősen meglett támadva azl influenza által, s bár e betegség legtöbbnyirel szelíd lefolyású volt, mind a mellett sok esetben | halállal is végződött. Sőt Szarvas községében oly I nagy mérvben elterjedt e betegség, hogy a községben lévő orvosok képtelenek lévén felsza-| porodott teendőiket elvégezni, a község egyl járvány orvost szerződtetett, s a halott kémlést,I melyet eddig az orvosok teljesítettek, részbeni egy vizsgázott halott kémre bizta. Az influenza betegségen kívül a közegészségügy meglett tá-| madva B.-Csabán a difteritis, az Orosházai járás rendelkeztek fehér ruhákkal, s igen sokan a dermesztő hidegben elfázva, betegen, a legnagyobb szenvedések mellett tengődtek napról-napra, kórhazak, iskolák, középületek nem voltak képesek! befogadni az igen nagy számmal § folytonosan érkező menekülőket, csak lassankint tudott a la-l kosság könyörülete, szánakozása némileg tűrhető helyzetet biztosítani számukra, megosztva velők szűk lakásaikat, ruháikat, élelmeiket. De nem azon körülmény keltett aggodalmakat a vármegye közönségében, hogy a menekülők nagy száma lakosainkat kimeríti, s hogy azok elhagyatottsaga a különben is megrendült közegészségi viszonyokra hátrányosan hathatnak, hanem az, hogy a menekülők megrenditően festették az ellenség iszonyú pusztításait, kegyetlenkedéseit ; s a népben a megnyugvás, bizalom érzetét, a rémhírek, a félelem, kétségbeesés, a reménytelenség érzetével váltották fel. Azok, kik még néhány nap előtt lelkesedve, önbizalommal, a jobb jövőbe helyezett hittel eltelve, csoportosultak a honvéd zászlók alá, — a menekülők siralmainak hatása Alatt csüggedten, aggodalomba merülve tolongtak toborzó tiszteik körül, esde- kelve, hogy bocsássa őket tűzhelyeikhez vissza, »úgy is reménytelen a haza sorsa, s nem lehet erőt venni a tömérdek ellenségen.« A csüggedés, elbátortalanodás, mint ragályos laz rohamosan terjedt; szárnyát szegte a lelkesedésnek, áldozatkészségnek 1 éppen akkor midőn az erőkifejtés a honvédelemre nézve életkérdést képezett. (Folyt, köv.)
