Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892-11-06 / 46. szám

Keller Imre társ. alelnök, a Gyula varosa képviselőtestületének 100./1892. kgy. számú határozatával a városnak a társulatnál való képviseletével megbízott Sánta János gyulai lakos; továbbá Hoffmann Mihály ügyvéd gyalai lakos által bemutatott és közjegyzőileg hitelesített meghatalmazást, mely szerint gróf Wenckheim Géza gerlai nagybirtokostól jogainak a társulatnál való képviseletére megbízást uyert; végre ugyancsak Hoffmann Mihály által benyújtott kérvényt, melyben magát mint ártérbirtokost, a saját jogainak gyakorolhatása végett, valamint Endrész András gyulai lakos ártérbirtokos képviseletében az érdekeltségi tagok sorába, — a társulati járulékok kivetési módozatának alterálása nélkül felve tetni kéri, elbírálás végett kiadja a Dr. Hajnal István és Ladies György érdekeltségi tagokból megalakított bíráló bizottságnak, kik a benyújtott meghatalmazásokat és a kérvényt rendben levőnek találták és Sánta János gyulai lakost mint Gyula város megbízottját, Hoffmann Mihály gyulai lakos ügyvédet, mint gróf Wenckheim Géza gerlai nagybirtokos képviselőjét és ugyancsak Hoffmann Mihályt mint ártérbirtokost, saját jogainak és Endrész András gyulai lakos arterbir tokos megbízója jogainak képviseletében együttesen 3 szavazat gyakorolhatásának jogosítása mellett, az érdekeltségi tagok sorába felvétetni rendeli.

Előterjesztetett az indokolt 1893. évi költ- ségelőirényzati tervezete a folyó évi október 1-től deczember 31-ig terjedő szükségleti kimutatás előre bocsájtása mellett és olvastatott az ig. választmánynak érre vonatkozó javaslata.

A közgyűlés az ig. választmány javaslata alapján a költségvetési tervezetet a következő módosításokkal elfogadja:

I. a) A f. év költségszükségleti kimutatásnál megjegyzi, hogy a társulat által a Kettős- Körös bellebbezéséhez kisajátított területek után fizetendő 488 frt 59 kr. tőketörlesztés az 1392. évi előirányzatban felvéve nem volt, miért is ezúttal a közgyűlés elfogadja és jóváhagyja

b) Hasonlóképpen felveendő volt az új 200,000 frtos kölcsön kötvény bélyegére 625 frt, mert ezen szükséglet sem talál fedezetet, a folyó évi költségvetésben. Felemlítendő, hogy ezen bélyegilleték kirovása ellen a társulat igazgatója fellebbezéssel élt, mert a 200,000 frt kölcsönösszegében foglaltatván az idején a békésmegyei takarékpénztártól ideiglenesen felvett és most már convertált 150,000 frt kölcsön összeg, az ezen kölcsön után kirótt kötvény bélyeg illeték a tár- snlat által még akkor kifizettetett.

Az ekként megállapított költségszükségleti kimutatás az 1893. évi költségvetés alapjául elfogadtatott.

nekik, Andor még kezdő ember, ismerkedni kell neki, az meg pénzzel jár stb.

Az öreg, a maga szokása szerint, még nagyobbat káromkodott és megint csak any- nyit mondott; Keressen magának az Andor! Azután levelet irt nagy. öreg betűkkel, de nem mutatta senkinek.

Egy pár hónap megint eltelt és megint jött Edithtöl egy levél:

„Kedves papai

Nem szeretsz te engemet, ha szeretnél, telj-sitetted volna kérésemet. Az Andor azóta éjszaka sem ül itthon;, mikor haza jön . . jaj Istenem, nem volna azt jó neked tudni, hogy mit csinál én velem. Azt mondja, hogy te még vissza ‘ tudnád adni a mi boldogságunkat, én ugyan már nem hiszem, de azért add meg Andornak, a mit kér, hiszen azt mondja, hogy úgyis csak az enyimet adod. A múltkor — ő akkor sem volt itthon — valami durva emberek voltak itt, összeírtak mindent, még jeggyürümet is és azt mondták, hogy itt minden csak 8 napig a miénk. Sokat sírok. Ha az Andortól kérdek valamit, csak annyit mond : hogy a fösvény apád az oka csak 6 segíthet. Segíts hát.«

Az öreg Kisfalvi rendes szokása szerint egy iszonyút káromkodott s behívta az asz- szonyt s azt mondta neki :

„Megölted a leányodat!“

Az asszony megijedt s végig futá I levelet. Adni kell nekik, — szólt, — miért zsu- gorgatod magadnál a. vagyonodat, hisz már öreg vagy, csak az övé lesz, akkor megjavúl az Andor.

Az öreg Kisfalvi oda nézett nagy szürke szemeivel, haragosan megrángatta bozontos szemöldeit. — Oda adjam úgy-e? Hogy elpré- dálja az Andor, s mikor nem lesz, elűzze azt a szerencsétlen leányt az Andor, a te Andorod. Eredj, hozd haza azt a szegény leányt, mert ha én megyek utána, megfojtom azt a léhütőt, az Andort.

Kisfalviné addig csináltatta a divatos ruhát, addig készült Pestre, hogy megint jött a levél Edithtöl, csak annyi volt benne : „Vigy haza, beteg vagyok,*

II. A költségelőirányzatben a következő móditások fogadtattak el:

1. I. czim „személyi járandóságok“ 11.-és

12. tétel „nyilvántartó fizetése és lakbére 2400

korona“ egyenlőre kihagyandó.

2. Az I. czim 15. tétel „3 gátfelüeyeló fizetése á 1000 korona“~3000 korona“ tárgyalásé nál társ. alelnök indítványba hozza, hogy egy gátfelügyelői állás, mint fölösleges szüntessék be és inkább a megmaradó 2 gátfelügyelő 200--200 korona lótartási pótlékban részesittessók.

Társ. igazgató előterjeszti, miszerint a harmadik gátfelügyelői állás az 1888. évi szakadás után a nagyméltóságú volt közmunka- és közlekedésügyi m. kir. miniszter urnák 29,195/1888. sz. a. kelt rendelete alapján lett rendszeresítve és az alap- és gátvédelmi szabályzatba felvéve, egyszersmind aggályét fejezi ki az iránt, hogy a gátfelügyelői állás beszüntettessék, mert az 1888 évi szakadás és a kettős-körösi bellebbezés végrehajtása óta még nem lehetett kellő megyőző- dést szerezni a fokozottabb felügyelet felesleges voltáról.

A közgyűlés elhatározza, hogy bizottság küldessék ki, mely a gátfelügyelők munkakörének módosítása iránti indítványt tárgyalás alá vegye és gyűlés elé javaslatot terjesszen be.

A bizottság Ladies Gyögy, Kövér László választmányi tagodból, Keller Imre társ. alelnök- ből, Erkel János társ. főmérnökből és Csausz Lajos társ. igazgatóból megalakittatik.

3. A II. czim „kezelési és irodai költségek* 3. tétele „iroda helyiség lakbére 700 korona“ egyenlőre meghagyatik ; és miután társ. főmérnök előterjesztése szerint a jelenlegi iroda helyiség elégtelennek jeleztetik, utasittatnak társ. igazgató és társ. főmérnök, hogy alkalmas iroda helyiség kibérléséről gondoskodjanak és concrét javaslatot terjesszenek a választmány elé. Ezen alkalomkor pótkölségvetésileg lesz az esetleges magasabb lakbérről gondoskodva.

4. Minthogy a nyilvántartói állás reudsze- resitése függőben hagyatott, a társulati kölcsön járulékok egyenkénti kivetésének elkészítésére 800 korona a 11. tétel alatt felvétetni határoz- tatik.

5. A YI. czim „Átmetszés“ alatt l.jA fe kete körösi 18/a számú átvágás anyamederré való kiszélesítésére és a part leásására, valamint 2. Kisajátításra a balparti töltés mögött lerakandó földtömeghez 2500 □-öl terület összesen' 55281 korona 34 fillérrel felvétetni és a munkálat házilag végrehajtatni határoztatok.

A tervek helyességéért társ. főmérnök felelős lévén, utasittatik, hogy mielőtt az engedélyezési eljárás megindittatnék, azokat vizsgálja át és a netán szükséges változtatásokat a társulati gyűlés elé jóváhagyás végett terjessze be.

Az öreg Kisfalvi meg se mutatta a levelet az asszonynak, másnap elindúlt s harmadnap délután a beteges megtört, ingadozó Edithtel ezen szavakkal nyitott be feleségéhez :

„Megölted a leányodat!®

Az asszony, az édesanya csak egy pillantást vetett arra a szegény teremtésre, az a kemény szó is oda szóródott éppen a szíve közepére és szó nélkül rogyott oda a leánya lábaihoz.

Még másnap délután összerebbent a falusi társaság a tisztartóéknál. A tisztartóné arcza ki volt gyúlva a kárörömtől. Na, a gőgös Kisfalviné megölte a leányát. Jaj, ha látnátok azt a szerencsétlen teremtést, elszáradt, letört, csak a szemfedelet kell reá teríteni.,. Jaj, kedves Tercsikéin, be jó órában születtél... Nem, nem sajnálom azt a gőgös asszonyt — azt a kaczagós leányt sem . .. Úgy kell neki. Nagyra voltak a szerencséjükkel.

A káröröm azonban nem talált visz- hangra a társaságban, minden ajkon az igazi fájdalom tört ki e sóhajban :

■Szegény Edith!

.... Künn haldoklott a természet — benn a csendes kis szobában haldoklott Kisfalvi Edith. A jázmin bokor tövében ássátok meg a sírt. Tavaszszal, ha kinyílik, reá hajlik virágaival s ha elveszti párját, oda jön elríni bánatát, mint akkor . . . régen . .; Andor, ha te engem szerettél volna . .. nem szerettél.

A fáról egyenkint hullt alá a sárga; hervadt levél, Kisfalvi Edithtöl egyetlen Sóhajban vált el a lélek.

Az anya megtörve zokog, az apa feldúlt arczczal jár: Megölöm, megölöm a gyilkost, a gazembert 1

Nem volt szem, hogy száraz maradt volna, nem volt egy kéz, mely egy göröngyöt ne dobott volna a koporsóra, nem volt ember, ki arra a lelketlen kufárra, ki ezt a szép virágot letörte, megvetéssel ne mondta volna : Verje meg az Isten l

A sírhalom feldomborúlt, lehullott egy- egy elsárgúlt falevél, a szél szomorú búgás sál csendről, nyugalomról heszélt.., 1

ősz volt, komor, fénytelen, rideg ősz!

6. A VII. czim »Épületek“ 1. tétele alatt | társulat hivatalos helyiség megvételére előirányzott 20,000 korona töröltetik és a házvétel egyenlőre elhalasztatik.

7. A VII. czim 2. és 3. tétele alatt a fehéí- körösi szakaszon egy felügyelői lakház építésére felvett 4360 korona függőben hagyatik és a fentebb kiküldött bizottság javaslata alapján hozandó határozat beváratni rendeltetik.

8. A VII. czim 4. tétele alatt a VIII. számú gátőrlak építésére felvett 1800 korona előirány zását tekintve, hogy ezen gátörlak társ. főmérnök által igen rossz állapotban levőnek jeleztetik, jóváhagyja.

9. A VIII. czim 2. tételeként felvett „bizottsági eljárási költség“ 2000 koronát törölni rendeli, mert a műszaki ártérfejtési munkálatnál eszközlendő osztályozás alapjául a kataszteri tiszta jövedelem elfogadtatván a szükséges adatok az ártértelokkönyvbe és birtokivekbe már bevezettettek, a birtokváltozások pedig az 1891. év közepéig keresztűlvezettettek. Ezek szerint az osztályozó bizottságnak teendői a minimumra fognak leszállani és a felmerülő költségek, a hivatalos utazások éq napidijak ezimen felvett ősz- szegben úgy is fedezetet fognak találni.

Ezeknek előre bocsájtása után az ekként módosított költségelőirányzati tervezetet jóváhagyja és határozatilag kimondja, miszerint a felmerülő fedezethiányból 60,000 korona kivetés útján fedeztessék, a fennmaradó összeg, mely társ. főmérnök kiszámítása szerint 36572’61 koronát tesz ki, a liquidátió keresztülvitele után mint adóvisszatérités fog a társulati pénztárba befolyni, és igy a 60,000 koronán felül mutatkozó hiány fedezetet fog nyerni.

Olvastatott a nagyméltóságú m. kir. földmi- velésügyi miniszter úrnak V./38630./15.—1892. számú rendelete, mely szerint a társulat által 1887—1892. évek alatt végrehajtott munkála- latoknak felülvizsgálatával Gallacz János műszaki tanácsos, kerületi vízépitészeti felügyelőt bizta meg. — Olvastatott továbbá a beterjesztett fe lűlvizsgálati jegyzőkönyv, valamint a nagyméltóságú m. kir. pénzügyminister úrhoz intézett, az 1887—1891. évek alatt befektetett építkezési költségek pótliquidatióját kérelmező elnöki felterjesztés.

A közgyűlés az ig. választmány javaslatá hoz képest a magas ministeri rendeletet tiszte letteljeseo, a felülvizsgálati jegyzőkönyvet és az elnöki felterjesztést egyszerűen tudomásul veszi A liquidátió keresztülviteléhez társ. alolnök kérelmére, társ. alelnökön és társulat tisztviselőin kivül Ladies György érdekeltségi tagot küldi ki és utasítja, hogy eljárásukról a gyűlésnek jelentést tegyenek.

Olvastatott a tiszavölgyi társulat központi bizottságának ad 263./1892. számú a tiszavölgyi kölcsön tartalék alap készpénz számlájának és a hozzájárulási lajstromnak 1892. junius 30-án lezárt kivonatát közlő értesítése.

A közgyűlés a választmány által helyeseknek talált számlákat a társulat követelését képező 4643 frt 45 kr. összeg kitüntetése mellett elfogadja és észrevételt nem tesz.

Olvastatott a nagyméltóságú m. kir. pénzügyminister úrnak 7810/1892. számú rendelete, melyben a társulat közgyűlése által XI./1892. szám alatt hozott és hozzá felterjesztett határo- rozatának elintézéséül tudatja, hogy a társulatnak kérelmét, miszerint a tartalékalapként letétben levő értékpapírok leszámítolási árfolyamából majd felmerülő nyereséghez joga fenlartassék és a javára eső egyenleg részére kiutalványoz-. tassék, tekintettel az 1891. évi 90274. számú leiratában előadottakra, eleget nem tehet. Egyszersmind értesíti a társulatot, hogy a magyar földhitelintézet által szerkesztett hozzájárulási lajstrom alapján a múlt 1891. év végéig befolyt összegekből a társulat részére 579 frt 82 krt kiutalványozott.

A közgyűlés az ig. választmány véleményezése alapján a magas miniszteri rendeletet tiszteletteljesen tudomásul veszi és a kiutalványozott 579 frt 82 krtnak elnökileg történt bevételezését jóváhagyja. Miután ezen összegből 42 frt 60 kr. készpénzben, 500 frt pedig (37 frt 22 kr. agióval együtt), magyar aranyjáradék kötvényben fizettetett ki, utasítja társ. pénztárno kot, hogy a kötvény lehetőleg előnyös beváltásáról gondoskodjék.

Mester István békési lakosnak panasza a műszaki ártérfejlesztési munkálat ellen. Kiadatik a XX/1891. számú k.-gy. határozattal megalakított ötös bizottságnak, hogy azt már előzőleg a törvényes határidőn belül nevezett által beadott panaszhoz mellékletként csatolja.

Keller Imre társ. alelnök, mint a társ. közgyűlés által a műszaki ártérfejlesztési panaszok elbírálására kiküldött ötös' bizottság elnökének jelentése a panaszok tárgyalása és ezek körüli eljárások s az eddig elért eredményről és a jövőben kilátásba helyezett eredményről.

Továbbá társ. alelnök felveti azon kérdést,

hogy az elnöki teendők viteléveli megbízása, illetve az elnöki ügyek vezetése ideje óta jára-e részére az elnöki tiszteletdij P mert ha igen, egy a f. év julius 20-án túl mint ötös bizottsági elnök eljárása körül érdembe hozott napdijat nem kíván felszámítani, csak a felhasznált és felhasználandó fuvarok díjait kívánja felhaszámitásba hozni.

A társulat közgyűlése kimondotta, hogy az alelnöknek, ki jelenleg a társulati elnöki tisztet viseli s ezzel kapcsolatos teendőket teljesiti, az elnököt magillető tiszteletdij járúl akképen, hogy az ezen időn túl netalán felvett napidijak a társulat pénztárába visszaszámolandók lesznek. A műszaki ártérfejlesztési munkálat ellen benyújtott panaszok körüli eljárásról tett jelentés tudomáséi vétetett.

Társ. igazgatónak jelentése a társulat által a Magyar Jelzálog Hitelbanktól felvett 200,000 frtos kölcsönének és a békésmegyei takarék pénztárból ideiglenesen birt 150,000 frtos kölcsönének végleges lebonyolítása tárgyában.

A közgyűlés a jelentést tudomásul veszi és a jelentés szerint bevételezett 175,047 frt 70 krból levonva a békésmegyei takarékpénztárnak tőkében és kamatban visszafizetett 167,165 frt 46 krt, a mutatkozó 7882 frt 2% kr. készpénz maradványt bevételezésre utalványozza és elrendeli, hogy ezen összeg a társulat egyéb tőkéjével együtt takarékpénztári betétként kezeltessék.

Társ. igazgató bejelenti az aradvármegye alispánjától érkezett 15964./1892. sz. hirdetményt, melyszerint a József nádor malom-csatorna társaság tulajdonát képező vízi művek igazolása és a vizi könyvbe való bejegyzése végett tárgya- gyalást tűz ki.

Minélfogva a f. év hó 22-ón Székudvaron tartandó tárgyalásra, melyen a társulatot érdeklő ügyek is kerülnek tárgyalás alá, a társulat képviseletében Mezey Lajos érdekeltségi tagot, és minthogy a társulat főmérnöke érdekelt fél, Csausz Lajos társ. igazgatót küldi ki.

A Tiszavölgyi-társulat f. évi közgyűlésén való megjelenésre és a társulat képviseletére, a közgyűlés Méltóságos gróf Wenckheim Frigyes társulati tagot megválasztván, ezen megbízás elfogadására felkéri.

A magyar hírlapirodalomról.

Qúthy Imrétől.

p

Ha van valami, a miről joggal és bátran ellehet mondani, hogy a huszadik században a haladás legmagasabb niveaujára emelkedett, úgy az mindenesetre a magyar hírlapirodalom, mely mennél több akadálylyal kellett megküzdenie, mennél több veszélylyel kellett szembeszállnia, annál erősebben, annál határozottabban lépett fel, hogy jogát, mely egyszersmint a magyar népnek is tulajdonát, sajátját képezi, megvédelmezze.

Büszkén, önérzettel mondhatja a magyar, hogy nála a sajtószabadság megvan. Mert nincs állam, nincs nemzet, melynél ez jobban, tágabb értelemben érvényesülne, mint éppen nálunk. Pedig mennyi vihart, mennyi vészt kellett átélnie, mig ezen dicséretes, magasztos czélt elérte.

Midőn az első hírlap megjelent nálunk, ez olyan volt, mint a sötétben feltűnő gyönge fény. De mint szikra, mely a gyújtó elem élesztőse folytán lángoszlop lesz, a kezdő által jól elvetett magként mind jobban éledt, fejlődött.

És ma, a huszadik század végén úgy áll előttünk, mint egy lángoszlop, melynek soha einem hamvadó, sőt mind jobban fejlődő .tüze ál- dásdus meleget áraszt mindenüvé. Ez ellenőrzője a jognak, az igazságszolgáltatásnak és minden egyéni érdeket, szenvedélyt elfojtva, kimondja a tiszta valót, az igazat, oltalmába veszi a védtelent, a nyomorgót és kérlelhetlenül üldözi mindazt, a mi rossz, vagy gonosz. Nem létezik olyan érdek, mely anuyira közös, általános haszonnal bírna, mint a hírlap.

A czivilisatio semminek sem köszönheti jobban rohamos előnyomulását, mint éppen a hírlapnak. Ez az, mely ki akarja, ki meri és ki tudja mondani az igazat. A hol-megvan a sajtó- szabadság, ott megvan a jog is, és szabad útja van a művelődésnek ; a hol ellenben ez korlátolva, megszorítva, vagy éppen elnyomottan áll, ott nemcsak a nepjog, nemcsak az igazságszolgáltatás van megcsonkítva, de eltompul, visszamarad ott a műveltség is, mely a mai korban a mily óriási nagygyá nőtte ki magát, éppen olyan hatalmassá is kezd lenni.

És vájjon nem igy van-e ez? Vájjon nem ezt bizonyitják-e maguk a fennálló körülmények is. Nézzük Angliát, vagy Francziaországot, a hol a hírlapnak minden jog meg van adva, a hol nem kell óvakodnia a szerkesztőnek, vájjon a közlendő czikk nem ütközik-e a törvény által előirt parag- raphusba: és .meggyőződünk miszerint mindkét helyen a hirlapirodalommal együtt fejlődött maga a műveltség is. És állítsuk ezekkel szembe a minden oroszok czárja roppant birodalmát, a hol ukázok léteznek, hogy csak ezt és ily módon