Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892-10-02 / 41. szám

amely fölemelkedik és leszál; nem kerék, amely forog; nem szivattyú, amely öntu- datlanúl működik. Az ember, ha dolgozik, gondolkozik is és erősiti tehetségeit, egy czél kivitelére összpontosítja s a test és az ész munkálkodását úgy egyesíti, hogy a kitűzött jó eredményt elérhesse. S a gon­dolatnak vagy inkább a gondolkozásnak ilynemű alkalmazása kimondhatatlanúl hasz­nos a szellemi tehetségekre nézve. Az emberi élet kellemes, azaz boldog állapota a test egészséges voltától nem ke­véssé függ. Ezzel pedig természetesen a kedély minémüsége, a jellem szilárdsága, szóval az egyéni élet jellemző tulajdonsá­gai szoros összeköttetésben állanak. Ugyan­azért a legnyomósabb okoknál fogva sür- gettetó a közegészségügy javítása, s azzal kapcsolatban szintén a leglényegesebb nem­zeti érdek a munkásság közérzetét szertrn a hazában fölébreszteni. (Vége köv.) Gyulafi Endre. Alispáni jelentés Békésvármegye 1892. évi szeptember 26. és foly­tatva tartott rendes őszi közgyűlésén. (Vég e.j l2 8zer. A legközelebb megtartott gyulai vásár alkalmával, amely vásár a leglátogatottab , bak egyike, nappali és éjjeli orvosi szolgálat reudeztetett be, oly formán, hogy a külső vásár­téren a község egyik orvosa, a városon belül a másik orvos teljesítette a szolgálatot, az éjjeli szolgálat pedig az e czélra felfogadott orvos által teljesittetett; épen így a megyei közkórházban permanentia lett foganatosítva. A vármegye fő­orvosa pedig a szolgálat pontos megtartása felett őrködött. A helyi viszonyokat illetőleg következő in tézkedések történtek. 1- ször. Gyula és Békés községekben több helyen nagy vizládák lévén, amelyekben nagyobb mennyiségű vizgyülem. s annak elpárolgása után következő talaj kigőzölgés esetleg közegészség- ügyi hátrá'iynyá válhatik, az illető helyeknek lejtmérezése és csatornázása elrendeltetett. 2- szor. Az Orosháza községe főtéren ke­resztül vonuló, közegészségügyi szempontból nem tűrhető árok, orvos szakértői vélemény alapján betőmetett. 3- szor. Tót-Komlós községben az úgyneve­zett aradi utón levő árkokban felgyülem'ett víz­nek a szárazérben leendő lebocsátása hasonlóul el lett rendelve. 4 szer. Szarvas községben az úgynevezett Krakkóban éezlelhető zsúfoltság megszüntetésére a helyi hatóság tárgyalások megindítására uta- sittatott. 5-szőr. Az élőviz csatornának friss vízzel való folytonos ellátása iránt az intézkedések fo­ganatba vétettek. Végül, hogy a hatósági intézkedések fenn­tartásában lankadás ne álljon be, azon intézke dés történt, hogy a vármegyék tiszteletbeli fő­orvosai járásaiknak, a vármegye főorvosa pedig azon járásoknak, amelyekben, mint a gyulaiban és gyomaiban járásorvosok nincsenek, minden 14 napban való beutazására s az állandósított óv- rendszabályok felülvizsgálatára utasittatott. ez a vers. Mondjuk X. megismerkedik egyl fiatal lánnyal, a kiben minden előny és erény összpontosul: fiatalság, szépség, szellem, kel­lem s a papa egy tekintélyes, régi czég tagja : Az urfi tehát szemet vet rá, hova tovább el- ragad.bbnak találja; saját állapota gondolko- I zóba ejti ugyan, de hát — vogue la galére — vagy van az embernek szíve, vagy nincs, tehát jókedvvel előre. Természetesen kérdezősködik szorgosan a tekintélyes, régi czég állásáról és ime tapasztalja, hogy habár minden válsá­got győzelmesen megúszott s eleget tett min­den kötelezettségeink, — a vagyon állapot szőr nyen összeolvadt. A czégtagok leányai csekély vagy épen semmi hozományt sem kapnak. És a troubadour? Nos, a troubadour kitépi vérző szívéből a szerelmet s csendes resigna- tióval veszi, hogy a szerencse csak egy pil­lanatig mosolygott rá. — Siet lemondani, mihelyt némi kedvezőtlen dolgot tapasztal. A gyorsas-ág nem boszorkányság. Abban a szá zadban, melyben az electromos szikrák kényel­mes utón szökdelnek át Európából Amerikába, nem szabad csodálkoznunk, ha a nyugodt meg­fontolás nem kevésbé gyorsan szökik a főtől a szívhez. Hanem, a mint mondtam, a szere, lem látszatát, mindig meg kell őrizni. Az em­berek hiúságában gyökeredzik, hogy — Les­sing szerint arról az erényről beszélnek leg- örömestebb, a melylyel nem bírnak. Nem áll rosszul senkinek, ha szerelmesnek tüntetik fel s ezt úgy önmagával, mint a világgal el­hiteti ; édes érzés parancsainak vaktában en­gedelmeskedünk, oly kedves azt elbeszélni, hogy átadtuk magunkat akaratnélkül egy sző­ke kis lány iránti szenvedélynek, a.ki persze angyal, valódi angyal. (Vége köv.) Tekintetes közgyűlés! Ezek azon óvintéz­kedések, melyek a fenyegető cholera járványnyal szemben életbe lettek léptetve. Jelentésemnek ezer. részétől annak másik részére egy részről azon óhajtás mellett térek át, adja latén, hogy ezen óvintézkedések valamennyiének gyakorlati érvényesítésére szükség ne legyen; más részről azon szives kérőiemmel, hogy bölcs tanácsukkal s közreműködésükkel a hatóságot, ha szüksége felmerülne, támogatni kegyeskedjenek. Az állategészségügy ' általában véve kedvező volt. Az április hónapban K. Ladányban megál­lapított tasonykór járvány junius hóban teljesen megszűnt, s az egész járvány ideje alatt alig pár ló pusztult el a takonykórban. Békés község ha­tárát május hóban kellett zárlat alá venni sertés orbáncz miatt, Szeghalom községét pedig június­ban takonykór miatt. Mindezen járványok azon­ban rövid idő alatt megszűntek, s a zárlatok fel oldattak. Szórványosan fordult elő a lépfenének, takonykórnak és veszettségnek több esete a vár­megye különböző községeiben. Az állategészségügyi rendészetre kellő gond fordittatott Járványszerü megbetegüléseknél a vármegyei állatorvos mindig kiküldetett a hely színére, s a fertőtlenítés, s az óvrendszabályok az ő közbejöttével, s leggyakrabban az állami állatorvos közbejöttével is vétettek foganatba. 11. Közbiztosság. A közbiztosság a május havi közgyűlés óta több esetben volt megtámadva így május 26-án Dr. Lengyel Sándor szarvasi ügyvéd ellen intéz­tetek merénylet, kinek utcza felőli ablakán isme­retlen tettes éjnek idején belőtt, a golyó azon­ban szerencsére kárt senkibe sem tett. Julius hóban Békésen Vas István rovott előéletű békósij It kos ipját Gábor Jánost revolverrel agyonlőtte, nejét életveszélyesen megsebesítette és sógornő­jén könnyű lövési sebet ejtett. A tettes eltoga- tott, I a kir. járásbíróságnak átadatott. Ugyan­csak júliusban Puszta-Bucsán Vasas Imre, Gábriel Jánost korcsmái verekedés alkalmával megszórta, Gábriel pedig Vasast meglőtte, s rajta súlyos testi sértést ejtett. Augusztus hóban Ladányi Bálint m herényi napszámos Filláry Endre rond- őrbiztost nyilvános helyen orozva megtámadta, s fejbe ütötte A tettes a kir. bíróságnak átadatott. .Szeghalmon Karácsony Zsuzsánna szeghalmi la­kosnőt, akasztási barázdákkal nyakán, megfojtva találták. A körülmények gyilkosságra engednek következtetni, a nyomozat még eddig eredményre nem vezetett. A vagyonbiztosság egy betöréses lopás, s több kisebb tolvajlás által lett csupán megtámadva. A munkások hangulata normális. A megle­hetős rossz termés daczára zavargások a mezei munkák ideje alatt sehol sem fordultak elő, s a jelenségekből következtetve, remélni lehet, hogy az agrár mozgalmak története vármegyénkben bizouynyal hosszabb időre befejezést nyert. Véletlen haláleset 17 ízben fordult elő, 5 esettel kevesebb, mint a múlt év hasonló idő­szakában. Legtöbb áldozatot követelt a szabadban való fürdés, május és junius havában, jóllehet a fürdő­helyek kijelöltettek. Öngyilkosság 12 esetben követtetett el, egygyel kevesebb, mint tavaly ez időszakban. Tűz 59 esetben fordult elő. A hivatalos becsű szerinti kár e tüzeseteknél 45486 foriutot tett ki, mely kár körülbelül 14000 forint hijján biztosítás folytán mind megtérült. Biztosítva nem volt 27 épület. A kémények az e tárgyban fennálló szabály- rendelet rendelkezéseihez képest havonként ren­desen sepertettek. 111. .Közúti ügyek. A közúti adó meglehetős eredménynyel fo­lyik be. A már esedékessé vált összegek behaj­tása iránt több ízben rendelkeztem. A közúti pénztár jelenlegi állása a következő: 199,635 frt 78 kr • bevétel 198,"630 frt 80 kr kiadás 1004 frt 98 kr maradvány készpénzben-* 566,288 frt 05 kr bevétel 1000 frt — kr kiadás ■o56,288 frt 05 kr maradvány kötvényekben. A közútak a nyár folyamán általában jó karban voltak. A közúti pénztár terhére a nyár folyamán a következő munkák végeztettek, illetve vétettek foganatba : A kőútak közül javítás alatt volt a Szarvas- szt.-andrási, Gyoma-endrődi, Gyoma-m.-berényi, csabai és gyulai. A földutak fenntartására 1947 frt készpénz és 656 természetben leszolgálandó kézi nap lett felhasználva. A kisebb műtárgyak a szükséghez képest helyre állíttattak és pedig kijavíttatott 6 darab áteresz, mintegy 800 frt költséggel, munkában van még 5 drb 6500 frt költségelőirányzattal. A k.-ladányi vashid munkái szabályszerűen megtartott árlejtés alapján megkötött szerződé­sekkel biztosíttattak s az alapozás munkái már mégis kezdettek. Az alapépítmény vállalati összege 29886 frt, a vasszerkezeté pedig 42746 frt, ösz- szesen tehát 72632 frt. Ez lesz a vármegyének első teljesen vas felszerkezetű hídja, melynek több költségei annak idején törvényszerű tárgya­lás alapján fognak az érdekeltek közt megosztatni. Teljesen befejeztetett és felülvizsgálati lag átvétetett a Gyula-várii kongó tégla út, melynek kiviteli költsége 14082 frt 17 krt tett ki. Négy drb műtárgy építése az 1890-dik évi I. t. ez. értelmében engedélyezési eljárás alatt áll. A Szarvas-mezőhegyesi vasút vállalkozói a vasút engedélyezési biztosítékát letették, azonban az engedély okmányt mindéz'deig megnyerni ké­pesek nem voltak, holott magam is több Ízben támogattam e törekvásüket a nagyméltóságú m. kir. kereskedelmi miniszter úrhoz intézett felira­taimmal. A vállalkozók az ezen közgyűléshez be­nyújtott s a póttárgysorozat szerint tárgyalandó kérvényükben azt adják elő, hogy az engedély okmány megnyerése már csak igen rövid idő kérdése, s reményüket fejezik ki, hogy a vasút félévi kése .'elemmel, tehát a jövő év végére ki­építhető lesz. A békésvármegyei helyi érdekű vasutak sárréti vonalának forgalma kielégíti a közönség igényeit. E vasút első évi üzlet forgalma 1891. julius 1-től deczember 31-ig 14038 forint tiszta nyereséget mutat fel. Szállíttatott a vasúton 36043 utas, s az áruforgalom 11758 tonnát tett ki. A személy- és áruforgalom összes bevétele 29461 frtot tett ki. Az elsőbbségi részvények után lT0°/„ kamat fizettetett. A vasút részvényesei a f évi junius 29 én tartották újra alakuló közgyűlésü­ket, mely alkalommal az igazgatóság elnökéül megválasztatott Terényi Lajos, s a felügyelő bi zottság tagjaiul: Dr. Pébry Sándor vármegyei főjegyző, Basch Lipót, Dr. Kán Béla, Dr. Polla- csek .Károly és Szende L:pót A közúti törvény rendelkezéseinek mikénti végrehajtását folyton figyelemmel kisértem. A községi közlekedési utak érdekeltségének meg­állapítása tárgyában a helyszíni tárgyalások mind megtartattak, s a határozatok e tekintetben meg­hozattak. A községi mérnöki állások szervezése tár­gyában a tárgyalások folyamatban vannak. Az 1893—94-ik évi közúti költségelőirányzat elké­szült, s a tekintetes bizottság tárgyalása alá be­terjesztett. / V. Vegyesek. 1. Főtisztelendő Schlauch Lőrincz nagy váradi és Dessewfy Csanád egyházmegyei róm kath püspökök, a bérmálás szentségének kiszol­gáltatása czéljából, főtisztelendő Sárkány Sámuel az ágostai evangélikus hitfelekezet hányakerületi püspöke pedig a szarvasi ev. gymnasium érett­ségi vizsgálatain való részvétel végett a f. é. má­jus, illetve junius havában, azonkívül főtiszt Schlauch Lőrincz múlt hóban is meglátogatták vármegyénket. Közéletünk e kitűnőségei a leg­osztatlanabb rokonszenvvel, s egyházi és közjogi állásukhoz, valamint kitűnő egyéniségükhöz méltó fényes ünnepélyességekkel fogadtattak. 2. A vármegyei pénztárok és alapok az 1886-ik évi XXL t. ez. 6 § a alapján havonta rendszeresen megvizsgáltattak. 3. A vármegyei szervezési' szabályrendelet 4. § a értelmében tartozom évente a községek pénz és ügykezelését megvizsgálni A vizsgálato­kat egyébb hivatali elfoglaltatásaim miatt csakis e közgyűlés után teljesíthetvén, eme vizsgálataim eredményéről ezúttal nem jelenthetek. 4 A vármegye gazdasági viszonyairól a kö­vetkezőket jelenthetem : A búza, mint vármegyénk főterménye, ez évben igen különböző termés eredményt tüntet fel, s míg a silányabb szikes talajokon, úgy meny- nyiség, mint minőségileg jó közép termést adott, add'g a legjobb, humusban gazdag talajok-egy részén felette szűk és minőségileg is silány ter­méssel jutalmazta a gazda fára lozását. Ha okát keressük azon felette eltérő termés eredmény uek, mely ez évben feltünőleg jeLemző volt, alig tudnánk -arra felelni, mert egyenlő talajokon, egyidejű vetés és egyforma munka mellett is a közvetlen szomszédok búza vetései egészen elütő eredményt tüntettek fel. A kedvezőtlen ősz és tavasz-elő aggasztó kilátással kecsegtették a gaz dákat, de ápril, s különösen a kedvező májusi idő járás nagy reményekre jogosítottak, s ha június hó száraz leendett, óriási termés lehetett volna, mert hiszen a búza vetések erősen meg bokrosodván a buja növés azt eredményezte, hogy igen rna’gas szalma lett, s ez többnyire le­dőlt, s a gyakori ködök és esők a rozsdát elő idézvén, úgy ez, mint a később beállt rendkívüli hőség a nagy reményeket legtöbb helyen, ha nem is teljesen, de jelentékeny mérvben alá szállították. A közgazdasági előadóhoz a vármegye já­rásaiból befolyt megbizható értesítések szerint az átlagos termés kát. holdanként 10 hektoliterre tehető. Az árpa és zab mennyiségileg és minősé gileg közép termést ad ak, s a hőségtől szinte sokat szenvedtek. A repeze oly csekély mértékben termeltetik már vármegyénk területén, hogy az tekintetbe alig vehető, ami kevés volt vetve, I a téli fagy, hernyó és szipoly pusztításaitól megmaradt, a közepes termésen alul maradt. A kukoricza vetesek julius hó közepéig a legszebb reményekkel kecsegtettek, ámde junius végétől, egész a letörés g nem kapván esőt, a rendkívüli szárazság, különösen a szikes és tele- vény dúsabb buja földekben teljesen megfőzték s fejlődésében megakasztották úgy annyira, hogy legnagyobb részben ki sem birt csövezni. A kerti termények, takarmány és ezukor- répa vetések ugyanazon calamitásoknak lévén alávetve, szinte igen vékonyan fi/.eitek. Gyümölcs termes általában rossz, s kivéve a közönséges nyári gyümölcsöt, minő a meggy, vörös szilva s itt-ott a berzenczei szilva, mely vidékenként adott valamit, a nemesebb gyümölcs az egész vármegye területén szóba alig jöhet. szólók nagy részét a múlt évi október hó végén váratlanul tíeköszöntött esős fagy ta- karatlanul találván, a még teljesen be nem ért vesszőket, sőt sok fajnál az öregebb tőkéket is semmivé tevén, azok ez évben termést nem is adtak. A phylloxera is segítette a gyors pusztu­lást, s ahol, még ez nem végezte be pusztítását, ott a peronospora viticola fellépése tette sem mivé, ami még némi reményre jogosította a szőlő birtokosát. Sajnos, hogy bár b ztos szerünk van már ezen káros ponész gomba elpusztítására, azt m.ndeddig osakis egyes inteligensebb szőlő bir­tokosok alkalmazzák, holott annak csak égy és akkor lehet sikere, ha használata általánossá válik. 5. Az 1886 ik évi XXIII. t.-oz. 12. § a ér­telmében kötelességem lévéu a vármegyei tiszt­viselők ellen folyamatba tett s jogerős határoza­tokkal befejezett fegyelmi ügyekről a tekintetes közgyűlés elé előterjesztést tenni, tisztelettel je­lentem, hogy a május havi közgyűlés óta csupán egy ily fegyelmi határozat hozatott az ítj. Jan- csovic* Pál felfügesztett békési járási főszolga- biró ellen, ki a m. kir. belügyminiszter úr har­madfokú határozatával hivatal vesztésre ítéltetett 6. A vármegyei szervezési szabályrendelet 4. § a értelmében jelentem továbbá, hogy a má­jus havi közgyűlés óta két heten túli szabadsá­got alispáni engedélylyel Vangyel Sándor, Jan- tyik Mihály szolgabirák. OSváth Andor várme­gyei iktató és Bakó Mátyás békési járási írnok nyertek, kik valamennyien orvosi engedély alap­ján kapták meg a vármegye méltóságos. főispán­jának hozzájárulásával szabadságukat. Ezekben terjesztettem elő rendszeri.iti je­lentésemet s most áttérek azzal kapcsolatosan be­jelentett indítványomra: Tekintetes törvényhatósági bizottsági E hó­ban töltötte be nagy hazánkfia Kossuth Lajos éltének 90 ik évét. A 90-ik évet, mely az ember földi pályájának oly távoli határköve, a melyet csak ritka halandó érhet el. Kossuth Lajos neve sokkal maradandóbb betűkkel van beírva hazánk történetébe, az ő nemes egyezsége iránti szere­tet, tisztelet és hála sokkal erősebb gyökeret vert a nemzet szivében, mintsem a szabadságért mindig lelkesedni tudó s az alkotmányhoz min- dig híven ragaszkodó vármegyénk közönyös szem­lélője lehetne a nemzet azon öröm ünnepének, melylyel jeles fia 90-ik születés napját ünnepelte meg. Hála ünnepet ült e hó 18-án a nemzet, hogy Kossuthot, a nemzet újra alkotóját, bár tő lünk messze idegenben, még bírnunk engedje a gondviselés a hatóságok és egyesek üdvözlő le­veleikkel keresték fel az agg hazafit. Várme­gyénk, mely 10 évvel ezelőtt sem késett üdvözlő levelével keresni fel a 80 éves aggot, bizonnyal ezúttal sem óhajt elmaradni az üdvözlők sorából, miért is tisztelettel indítványozom, hogy Kossuth Lajost, kinek tulajdonítható a rendi állam meg­szűntetése, a jobbágyok s a sajtó felszabadítása, a közterhek megosztása, törvény előtti egyenlő­ség, a polgári és politikai szabadság megterem­tése, a parlamenti felelős kormányzat megalko­tása stb e hó 19-én betöltött 90 ik éve alkal­mából vármegyénk üdvözlő levéllel keresse fel s irányában jó kívánatéit fejezze ki. Gyulán, 1892. szeptember hó 25-én. Jancsovics Pál, alispán. Hírek. Főispán változás. Noha a hivatalos lap szombati száma sem közli még, mindazáltal hi­telt érdemlő forrásból merített tény, hogy Tal- lián Béla Békés és Csongrád vármegyék főispán­jául nemcsak kiszemeltett, hanem ő felségéhez ily értelemben a felterjesztés is megtétetett. A kettős főispánságra vonatkozó nézetünket már lapunk múlt heti számában elmondottuk, és a befejezett tény után is fenn kell tartanunk han­goztatott álláspontunkat. 0 Felsége a király névnapja alkalmából folyó hó 4-én a középületek fel voltak lobo­gózva. A róm. kath. főtemplomban ünnepi is­teni tisztelet volt, melyen az állami, törvény- hatósági 8 városi hatóságok, továbbá a helyben állomásozó honvéd tisztikar testületileg jelentek meg A misén Göndöcs Benedek apát és lelkész pontifikáit fényes segédlettel. A felség névnapját a megye többi községeiben is megünnepelték. Október 6-ka Gyulán. Azoknak a nagyok­nak emlékezete, a kik nemzetünk igaz ügyéért hazánk dühöngő ellensége parancsa folytán 1849. október 6-án vértanúi halált szenvedtek, ki nem törölhető a nemzet szívéből. Ennek bizonysága az országszerte e napon tartatni szokott kegye- letes ünnepély. A gyulai ev. reformátusok gyü- lekezetébeu is megemlékeztek e napról. — Csü­törtökön reggel óriási hallgatóság, köztük a pol­gári iskola tanárai s növendékei jelenlétében, Szabó Jenő segédlelkész a nemzeti nagy gyász­napra emlékeztető s az ájtatos hallgatóságot könyekig megindító gyönyörű imát mondott; az ünnepélyes óra nagyszerűségét emelték még a hallgatóság által magasztos lelkesedéssel énekelt alkalmi énekek is. A gyülekezet a »Szózat« hangjai mellett oszlott szét. A főgymnasium ügyében. A képviselőtestü­let által a főgymnasium létesítése ügyében vá­lasztott 12 es bizottság Terényi Lajos összehí­vása folytán, folyó hó 3-án délután a képviselő lakásán tartotta alakuló ülését. Az ülésen jelen» voltak: Terényi Lajos, Göndöcs Benedek, Domby Lajos, Novak Kamill, Dutkay Béla, dr. Berényi Armin, Dömény Lajos, Popooics Jusztin és Köhn Dávid. — A tizenkettő« bizottság, elnökének Terényi Lajost, jegyzőnek Kólm Dávidot válasz­totta meg. Alelnöki állás rendszeresítése, az egy­séges vezérlet fenntartása érdekében elejtetett. A főgymnasium létesítésére teendő intézkedé­sekre nézve hosszas és beható eszmecsere után következő megállapodások történtek : Az eszme fejlesztésére rendszeres akczió indiitatik meg s eme szempontból kifolyólag, a bizottság minde­nekelőtt czélszerünek véli a létesítendő főgym­nasium terv és költségvetésének megállapítását illetőleg az ily czélból szükséges adatok meg­szerzését. És miután eme adatok, működésben levő több kiváló róm. kath. hitfelekezetü főgym­nasium szervezetéből és fenntartási költségeiből legalaposabban szerezhetők be, a bizottság a Jézus társaság vezetése alatt álló kalocsai a benozesek vezetése alatt levő győri, a piaristák vezetése alatti budapesti, s végül a preraont-

Next

/
Thumbnails
Contents