Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1892-09-18 / 39. szám
39-ik szám. Gryula, 1892. szeptember 25-én XI. évfolyam. Szerkesztőság: Főtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 I 50 » Évnegyedre .1 » 25 » Eyyes szám ára 10 kr. bt i BÄmi. Társadalmi és .közgazdászati hetilap MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: ü©To&3r János. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus fizlete, hava a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyilt-tér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Vác'zi-utcza 9. szám, Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. szám, Eckstein Bernát fűrdö-utcza 4. szám, Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 8. szám, Blockner J. IV. kér. Sütő-utcza; Fischer J. D. IV. kér. Hatvani-utcza 1. szám alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon Vármegye gyűlés előtt. Nagy idők óti nem volt Békés vármegye törvényhatósági bizottságának oly nagy érdeklődést keltő akár rendes, akár rendkívüli közgyűlése, mint aminőnek a holnapi napon kezdődő őszi közgyűlés ígérkezik. Es hogy ilyennek ígérkezik, abban igen számos tényező működik közre. Az első 8 főtényező a természetes és jogos érdeklődés, hogy miután már idestova tizennégy napot meghaladó idő óta minden oldalról megerősített és befejezett tény Reiszig Ede főispán és kormánybiztosnak kereskedelmi államtitkárrá történt és pedig már nemcsak kijelölése, haue.n mint a fővárosi lapok közük, a felség által történt kinevezése is : mivel indokolható, hogy ezen kinevezés a hivatalos lapban mind- eziedig nem közöl tetett? A kutató közvélemény azonban nem elégszik meg a kérdőpontok egyszerű feltételével, hanem keresi azok magyarázatát is, és azt hisszük, hogy —- ha csak a „Budapesti Kóziöny« mai száma alaposan meg nem czáfolja — a feltevés nem épen jogosulatlan, hogy az államtitkári kinevezés publikálását épen azou körülmény késlelteti, hogy a békésmegyei főispáni székre nincsen még végleg megállapodott utód, és inig erre nézve positiv megállapodás nem történt, vagy talán az utód kinevezés is egyideüleg nem publikálható: a kormány Reiszig Edét a főispáni s kormány- biztosi tiszttől nem szándékozik felmenteni. És ha — mint. most már valószínű — még Reiszig Ede fog a közgyűlésen elnökölni, s ezzel főispáni funkcziókat fog gyakorolni: ugyanazon indokok, melyeket lapunk múlt* heti számában említettünk, most is irányadók előttünk, hogy búcsú akkordokat ne pengessünk mindaddig, mig a főispáni 8 a kormánybiztosi funkczió, megszakítást nélkülözőleg még. mindig folyamatban van. A második és még nagyobb tényező közgyűlés előtt az az érdeklődés, vájjon ki fog Reiszig Ede főispáni örökébe lépni? Érdeklődést írunk, pedig ki kell igazítanunk egyszerű kíváncsiságra. Nem mintha „érdeklődés“ alakjában is nem állana fen, hanem tisztán azért, mert mi békósmegye- iek utóbbi időben olyan viszonyok között ólünk, hogy nincs módunkban érdeklődésünket érvényesíteni a bennünket legközvetlenebbül érintő olyan vitális kérdésben sem, aminő egy főispáni változás; hogy csak egyszerű pertraktáczió tárgy’ává is tó tessék, vagy a maga szokásos utján csak egyszerű vélemény előterjesztésre is íiód nyújtassók Bókésvármegyónek manifesztálnia: kit látna vagy kit nem látna szívesen ama székben, melyet évtizeden át úgy az országnak mint az első sorban ér dekelt vármegyének megelégedésére, előnyére, a vármegyét illetőleg büszkeségére is a saját kiváló fiai töltöttek be.? Ilyen értelemben való érdeklődésről most szó sem lehetvén, a kíváncsiság sur- gogatum csontjain rágódunk és nincsen oiyan jóhangzású név, melyet valószínűnek fogadjunk, nincsen viszont olyan, ha különben sohse hajlott név is, melyet kizártnak tarthassunk, vájjon nem annak viselője előtt fogja-e a — megtörténhetik hogy már harmad vagy negyed napon — beiktatóvá válható közgyűlésen a vármegye közönsége, „szívből fakadó régi hódolat“-át bemutatni, ha t. i. egy-két nap múlva a most még BÜrű lepel alá burkolt új főispán nevét valamely félhivatalos lap kegyelméből a vármegye együtt ülésező bizottságának is sikerül megtudnia. Ami nemcsak hogy nincsen kizárva, hanem nagyon valószínűnek mutatkozik. Ha végűi hozzá vesszük, hogy a rendes tisztujitást dúró fiókrestauráczió nyújtotta szórakozással tudjuk a főispáni re- busz megfejtéséig letelő intermezzo unalmát eloszlatni: azt hisszük, kellőlesr de- mostráltuk, hogy olyan eseménydús közgyűlés előtt állunk, melyhez hasonlót vármegyénknek nagy időkön át — nem kívánunk. Indítvány egy megyei rendelkezési alap létesítése iránt. Méltóságos Főispán úr! Tekintetes törvényhatósági bizottság! Bókésvármegye lakosságának vagyonossá gát tekintve, egyike a leggazdagabb vármegyéknek az országban, — mint törvényhatósági tes tület azonban mondhatni, a legszegényebb, mert n:ncs egyetlen oly pénzalapja sem, melyből az önkormányzat keretén belül felmerülő bárminemű legcsekélyebb szükségleteit fedezni képes volna, mely körülmény folytán a legutóbbi ren des közgyűlésén is a törvényhatóságnak- egyértelmű jó indulata, mely szerint nyugalomba lépő, érdemes tisztviselőinek csekély uyugdiját kiegészíteni és egyes helyette) főtisztviselöit érdemükhöz méltóan megjutalmazni óhajtotta, hajótörést szenvedett, s minek folytán korlátozva van a vármegye bárminemű közigazgatási vagy jótékonysági stb. törekvése megvalósításában, sőt miután az idén kifogyott az úgynevezett tartalék alap is, jövőre nincs már a vármegyének oly rendelkezésre álló alapja sem, melynek jö védelméből értékes épületeit tatarozhassa és fen- tarthassa, s ez épületek intézkedés nélkül a tel jes elpusztulásnak leendenek kitéve. Az önkormányzat anyagi eszközök nélkül helyesen teljesíthető nem lévén, elkcrülhetlenül szükségesnek véljük, hogy Békésvármegye közönsége egy oly alapot létesítsen, melynek kamataiból az önkormányzat keretén belől felmerülő szükségleteit fedezhesse. Hangsúlyozzuk e meghatározást, hogy „az önkormányzat keretén belül“, mivel az alap czéljának ily megjelölése mellett biztosítva ieend a törvényhatóság a te kintetben, hogy a közigazgatás államosítása után is fennmared a vármegyének az alap feletti rendelkezési joga.- Ezekhez képest tisztelettel indítványozzuk, hogy „rendelkezési alap“ czim alatt kellő pénzalapot létesíteni, i | czélra az 1883 évi XV. t.-cz. 9 ik §-a korlátain belől megfelelő, például 2°/0 pót-adót egyszer mindenkorra kivetni, s az alap használatára nézve szabályrendeletet al kötni méltóztassék. — Gyulán, 1892. augusztus 29 én. Beliczey István s. k., Dr. Fábry Sándor s. k., Szalay József s. k., Gőndöcs Benedek s. k., Dr. Hajnal István s. k., Keller Imre s. k., Mikolay István s. k., Dr. Kovács István s. k., Szucsu Béla s. |, Vidovszky János s. k., Hoffmann Mihály s. k., Zlinszky István s. k, Kocziszky Mihály s. k., Rosenthal Ignácz s. k. Inditvúny egy harmad aljegyzői állás betöltése érdekében. Méltóságos Főispán úr! Tekintetes törvényhatósági bizottsági A társadalmi és közgazdasági viszonyok fejlődésével párhuzamosan szaporodnak a köz- igazgatás feladatai és teendői, melyek czélirá- nyos megvalósításához természetszerűleg a köz- igazgatási munkaerő fokozatos szaporítása szükséges. Békésvármegye törvényhatóságánál 1872- ben, midőn a közigazgatást a törvénykezéstől már teljesen elválasztódnak tekinthetjük, az évi ügyforgalom 6034 számot tett ki, melyet a főjegyző és egy aljegyzőből álló fogalmi személyzet intézett el. Tiz év alatt az ügyforgalom megkétszereződött, amennyiben 1883-ban a törvényhatósághoz beérkezett ügyek száma 11,794- Az ekként felszaporodott teendők teljesítésére a fogalmi személyzet kevésnek bizonyulván, 1883- ban a törvényhatósági bizottság már szükségesnek látta egy második aljegyzői állás szervezését, s 1884 óta a jegyzői kar 3 tagból áll. Azonban 1883 óta, az azóta életbe lépett iparügyi, vízügyi, új megyei és községi, állategészségügyi, halászati, közúti stb. törvények által a törvény- hatóságokra ruházott teendők folytán még rohamosabban szaporodott a vármegyei központi kormányzat ügyköre, mit kifejez az, hogy a folyó évi első félévi ügyforgalmat kétszeresen számítva, az idén már 21,472 ügydarab kerül elintézés alá, tehát 9678 al több, mint 1883 ban, holott a fogalmazó személyzet 10 év óta nem szaporodott A teendőknek ily felszaporodása okvetlenül szükségessé teszi a fogalmi személyzetnek, u munka növekedésének megfelelő arányban való szaporítását is, miután csakis úgy intézhetik el az ügyeket a méltán megkivántató s a másodfokú hatóságnál már kétszeresen szükséges pontosság gal, taiiulinánynyal és megfontolással. Eddig is csak úgy lehetett eleget tenni kellőleg a felszaporodott teendőknek, hogy I gyakornok már 2 év óta önálló jegyzői teendőkkel ruháztatott fel; ezen gyakorlat azonban rendszeressé nem tehető, mert a gyakornoki előadmányozásnál h ányzik az előadónak a törvényben előirt felelőssége, s mert a gyakornoki állás ideiglenességéből kifolyólag, nem képez e mód állandó megoldást, s mert végre a csupán segélydíjjal javadalmazott gyakornoktól kívánni sem lehet állandóan az önálló jegyzői teendőket. Ily körülmények között indítványozni bátorkodom, hogy még egy Ill-ad aljegyzői állás szervezését elhatározni méltóztassék, s nehogy ezen új állás szervezésével újabb terhek háruljanak a különben is felette megterhelt házi pénztárra, a szervezendő állás javadalmazását akként válom biztosítani, hogy a megyei jegyzői tisztség mellett jelenleg rendszeresítve levő két gyakornoki állás javadalmazása egyesítve képezné a III ad aljegyző fizetését, moly 720 frtot kitevő javadalmazásból 600 frt volna a személyi járandóság I 120 frt a lakpénz. Gyula, 1892. szeptember bó 1-én. Dr. Fábry Sándor, várm. főjegyző. Kossuth Lajos 90-dik születésnapja. Az ország halhatatlan és legnagyobb fia, bálványképének Isten kiváló kegyelméből e nemzet őszinte örömére lelki s testi épségben megért kilenczvenedik születésnapját Bókésvármegye minden községében is honfiúi lelkesedéssel és megható kegyelettel ülték meg: Az ünnepségekről a következőkben számolunk be: Gyulán. Gyula városa mint a vármegye székhelye ez alkalommal elől járt a haza nagy fia 90-dik születési évfordulójának a dicső férfiúhoz méltó megünneplésében a vármegye többi városai fölött A város középületei, a kaszinók, körök és sok magánépülct már vasárnap fel voltak lobogózva ; vasárnap délután az újvárosi olvasókör új helyiségének felavatása és a házfelavatást követő társas lakoma a Kossuth ünnepély tulajdon- képeui nyitányát- képezték. Ezekről azonban la punk más rovatában közlünk tudósítást. A tulajdonképeni ünnepély f. hó 19-ikére vagyis a hétfői napra szorítkozott és főbb pontjait a ref. templomban tartott hálaadó isteni tisztelet a képviseleti közgyűlés a kivilágítás és fáklyásmenet, és végül a polgári körben tartott bankett képezték. A ref. templomban. Hétfőn reggel 7 órakor folyó hó 19 iken, ogyazeiű, de lélekmagasztositó isteni tiszteletet ült a gyulai ref. egyház tem plomában egybegyült közönsége városunknak, hol felekezetiség nélküli hallgatóság lepte el a padokat, közöttük a város polgármestere, városi tanács tagok, megyei és állami tisztviselők, már előre tudva lévén, hogy ezúttal megemlékezés lesz édes magyar hazánk Olaszhonban élő leghűbb fiáról Kossuth Lajosról, ami csakugyan teljesedésbe is ment. A harangozás végeztével az egyház tanáós, ifjú gondnoka és jószámú presbiterek tekintélyes számával a lelkész Dombi LajoB vezetése mellett ment a templomba, 1 rendes és 2 segédlelkész kíséretében. A gyülekezet éneke után felzendült a himnus, ennek végeztével a lelkész szószékre lépett s reggeli hálaadó imájába a gyülekezetnek, szépen s lelkesen, hazafias tűzzel megtelvén, beszőtte alkalmi érzéseinket ama nagy férfiúért, kit a gondviselő Isten e reggel hajnali derületével 91 -ik évre kezdő napjára felvirasztván, mély, súlyos és nehéz próbák, szenvedések lángjától megcsapdosott kebellel is megtartott mindeddig nagy kegyelmesen hazánk és nemzetünknek őroBzlopáúl. Visszaadni nem akarom, mer-t nem is tudom azokat a szavakat, de hogy telkeinkbe viszhangra találtak és azonos úton emelkedett lelkünk az övével a mindenható zsámolyához: ez a gyülekezet hangulatából egyenesen kitűnt Ima után mogzendült a hazádnak rendületlenül, és még nem hallottam oly hazafias erővel zengését e mindig szebbé váló énekünknek, melyet köztetszéssel vezetett száz évesnél korosabb'orgonánkon Csiszár Sámuel kántor, kinek könnyed játéka megragadta a nem felekeze-, tünkbeli hallgatóság hallérzékeit is nem mindennapi erővel. Szenttűz lobogott imában, énekben, orgonába ti, óh ha ez a szenttűz állandó lenne. R. A képviseleti közgyűlés Gyula városa képviselőtestülete hétfőn délelőtt 11 órára rendkívüli közgyűlésre volt összehiva, melynek egyetlen tárgya Kossuth Lajos 90 éves születésnapjának megünneplése volt. A közgyűlésen a képviselők nagy Bzámban jelentek meg, különösen az értelmiség tagjai, a tanácskozás mindvégig emelkedett hangulatban folyt le, a felszól látások osztatlan helyesléssel találkoztak és a határozatok — mint előre várható volt — egyértelmüleg, közfelkiáltással és nagy lelkesedéssel hozattak. Dutkay Béla polgármester a közgyűlést megnyitván, Popooics Jusztin főjegyző felolvasta Jancsovics Emii városi képviselő indítványát Kossuth Lajos, a haza legkiválóbb fia, Gyula városa díszpolgára 90 dik év születésnapjának megünneplése iránt; ezzel kapcsolatban előterjesztette a tanács javaslatát, mely szerint Kossuth Lajos. 90 ik életévének betöltése alkalmából fel - iratilag üdvözöltetni, egyideüleg pedig a-jelenlegi „Nagy“ utcza Kossuth utczának leendő elnevezése iránt a kellő intézkedések megtétetni in- ditványoztatnak. Sál Sebestén! v. képviselő, a rajta kivül még 39 képviselő által aláirt azon indítványt terjesztette elő, hogy a kápolna tér is Kossuth térnek neveztessék és hétfőn este Kossuth Lajos tiszteletére általános kivilágítás reudeztessék. A képviselőtestület az előterjesztett indítványokat egyhangú osztatlan lelkesedéssel és zajos éljenzéssel elfogadván, határozatba ment „hogy újabb történelmünk legdicsőbb alakja, a magyar szabadság megteremtője, Magyarország volt kormányzója s városunk díszpolgára Kossuth Lajos, 9.) életévének betöltése alkalmából felira- tilag üdvözöltessék; egyideüleg pedig a „Nagy“ utcza „Kossuth Rajos w<czó“-nak, a „Kápolna tér“ pedig „Kossuth Lajos Wr“-nek neveztessék el, s a nagy hazafi tiszteletére általános kivilágítás rendeztessék, az e tokintetbeni megfelelő intézkedések megtételével pedig a városi tanács meg- bizatik “ Ezzel a közgyűlés Kossuth Lajos lelkes éltetésével szétoszlott. Gyula városa felirata. Kormányzó úr i Végotlen hálával vagyunk eltelve az isteni gondviselés iránt, hogy módot nyújtott nekünk kormányzó ~ urat. úgy is mint városunk díszpolgárát 90-ik születés napja alkalmából üdvözölni. Kilenczven évig élni már magában véve különös kegyére vall az Istennek, hátha még e hosszú elet mint kormányzó úré nemzetünk érdekében folytatott óriási küzdelmekben telt el. Talán e hosszú élet jutalma akar lenni ama nehéz és áldásos munkának, mélyet kormányzó úr hazánk érdekében lángelmével és példányszeríi hazafisággal teljesített I hazánk fejlődését és nemzetünk küzdelmeit éber szemmel Isisérve ifjúi lelkesedéssel teljesít most is, avagy példányképül tartotta meg nekünk a gondviselés, hogy legyeit időnk megtanulni, miként kell szeretni a hazát, miként kell az egyszer igaznak és nemzetre nézve egyedül üdvhozónak ismert elvek mellett egy életen át helyt áliani. Mi azt hisszük, hogy a gondviselés mindkét ezé Inak eleget akart tenni, midőn kormányzó urat ily hosszú, a szellemi és lelki tehetségeinek bámulatos erejével tündöklő élettel ajándékozta meg. Örömmel eltelt kebellel tekintünk mi és az egész ország minden igaz" és nemesen érző fia a nagy száműzött felé, ki nemzetének mindenütt csak dicsőséget szerzett, ki nemzetének a szabadság áldását szerezte meg, ki annyi bántalom után is csak szeretni tanítja e hazát és nemzetett
