Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892-08-14 / 34. szám

34-ik szám Gyula, 1892. augusztus 20-án XI« évfolyam« Szerkesztőség: Főtér, Dobay János ke­reskedése, hova' a lap szellemi részét illető köz­lemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij : Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 » 25 » Eyyes szám ára 10 kr. v íll Társadalmi és közgazdászati hetilap MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: XDoToay Ts=m.os. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyváras üzlete, hova a hirdetések i; és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyílt-tér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. szám, Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. szám, Eckstein Bernét fürdö-utcza 4. szám, Haasenstein és Vogler (Jaulas Gyula) Dorottya utcza 8. szám, Bloekner J. IV. kér. SOtö-utcza; Fischer J. D. IV. kér. Hatvani-utcza 1. szám alatti hir­detési irodáiban, a szokott előnyős árakon Az iparos tanoncziskolák újabb szer­vezetének javaslata. * Iparosaink leginkább tudják és érzik az alsó-fokú ipariskola eddigi működése és szervezete szükségének változtatását í úgy látszik, hogy az országos kormány is átlátta ennek szükségét s intézkedett, hogy az országos közoktatási tanács ez ügyben megtelelő javaslatot tegyen ; és bár e kér­dés megoldására nézve az iparosság által illetékesnek, viszonyaikat ismerő szakkö­zegekkel ez nem rendelkezik : ez albizott­ságot küldött ki az iparos tanoncziskolák szervezetének és tananyagának revidálása és uj javaslat elkészítése végett. Az albi­zottság terjedelmes munkálatát elkészítvén alkalmunk van azt a Ráth Károly szerkesz­tésében megjelenő „Iparügyek“ czimü lap­ból részben csak megismertetni, mert utóbbi száma még nem az egész javaslatot hozhatta. — Ismerve az egészet, talán hozzá szólunk a másik részhez is. Maga a szerkesztő elismeri — és e tekintetben vele egyet értünk — hogy az uj javaslat helyes nyomokon halad, csak azt teszi hozzá, hogy mindenesetre a ke­reskedelmi és iparkamaráknak, legfőképen pedig a szervezés alatt álló „központi ipar tanácsnak“ lehetne még, és kell is lenni hozzászólni valója. Az eddig ismert és közlött szervezeti javaslat hét pontról szól; és pedig I. ál­talános határozatok, amelyek meghatározzák a minimumot azon helyekre nézve,, hol tanoncziskolát állítani kell; a minimum 50 iparos és kereskedő tauoucz; ez azonban leszállítható 20-ra is, csak az. esetben szün­tethető meg, ha atanonezok számának csök­kenése állandónak van kimutatva. z> Konstantinápolyi emlékeim Irta: Chriszto Miklós. III. A. fogadtatás. Fogadtatásunk a díszes „Pest“ szállo­dában történt, amelynek tulajdonosnője Tot- falusiné, nyalka magyar menyecske. A nagy terem magyar és török lobogókkal gazdagon fel volt díszítve és az ünnepelt életnagyságé arczképével ékesítve. Ott voltak : Follmann Alajos járásbiró s az országos tűzoltó szövet­ség helyettes elnöke, Bárány Ernő, a buda­pesti önkéntes tűzoltó-egylet főparancsnoka, Birkás Kálmán Szabadka, Chriszto Miklós főparancsnok Gyulán, Deutsch Zsigmond jogász, Farkas Sándor parancsnok Madara­son, Fellmayer Károly; gyáros Székes-Fehér- várott, Foghtűi János főparancsnok Hajdú­szoboszlón, Fogd Károly ügyvéd, főparancs­nok Érsek-Ujvárott, Feoris Áron őrsparancs­nok, Géczy Ferencz nagykereskedő Buda­pesten, Gyürky S. segédtiszt, Hamvay Gyula, a „Hircsarnok“ szerkesztője, Hlatky Endre, az ügyvédi _ kamara elnöke Nagy-Váradon,, Hermann Ödön osztályparancsnok Budapes­ten és nejei Hevesy Zsigmond szakaszpa­rancsnok, Horváth László főparancsnok, Kopunovits K. honvéd-huszár tiszt Szabad­kán, Dr. Kovács Dénes hirlaptudósitó; Karl- herger Gyula Siófokon, Kádár Henrik pa­rancsnok H.-M.-Vásárhelyen, Dr. Karácson Imre tanár, Luncz Alajos tanár benezés- rendi lelkész, Jelinek Nándor gyáros, ez­előtt gr. Széchényi segédtisztje, Mihálik Béla rendőrfőnök Kassán, Martinengo Nándor; vívó­mester Pozsonyban, Dr. Major Ferencz városi orvos. Dr. Nagy János ügyvéd, Dr. Nagy Károly orvos, Náthán Jakab főparancsnok Fogarason, Oherolly János tornatanár, a „Ve- reskereszt-Egylet“ parancsnoka, Dr. Pásztor Bertalan ügyvéd, főparancsnok Egerben, Bi- manóozy Kálmán építész Nagy-Váradon, Bapp József földbirtokos Rákos-Palotán, Badvány A berendezett tanfolyamokat kétfélék­ben véli megállapítani, és pedig általános iparos tanoncz iskolákban, amelyek az ösz- SZ68 iparágak szükségleteinek megfelelők lennének; és szakirányú tanoncz iparos is­kolákban, a melyek körébe a kereskedő tanonezok tartoznának a csak egy iparág, vagy rokon iparágak egy csoportjának ta- nonczai számára állíttatnak fel. A terve­zet e részét helyesnek tartjuk, mert hogy a nagyobb képzettséggel kereskedőnek ment tanoncz, a csekélyebb, vagy majd semmi oktatást nyert tanonczczal egy osz­tályba járjon, azt eddig sem tartottuk sem helyesnek sem különösen czélszerünek ; csak azt kívánnánk még hozzá tenni, hogy a szakirányú iparos tanoncziskolába ne csak egy iparág, vagy rokon iparágak egy cso­portjának tanonczai járjanak, hanem oly iparos tanonezok is, kik nagyobb szellemi képzést igénylő iparágban képzik magukat, vagy ha bár csekélyebb tudományos kép­zettséget igényelne is az iparág elsajátí­tása, de ők kellő akarattal bírnak arra, hogy nagyobb képzettséget sajátítsanak el. Ha müveit iparos osztályt akarunk nevelni, oda kell törekednünk, hogy minden iparos a kereskedőhöz hasonló képzetségben jár­tas legyen, Foglalkozik még e czim a költségek fedezésére megkívántaié jövedelmi forrá­sokról, s ez az eddigi rendelkezéshez ha­sonló, sőt megtartá a rendelkezés d) pontja az eddigi hibát is. Azt mondja ugyanis e pont: „ha az elébbi három forrás elégte­lennek bizonyulna, ezesetben a községben fizetendő egyenes adó 2«/0 erejéig a bel­ügyminiszter és pénzügyminiszter engedé­lyével »kivethető« külön pótadó.“ Hát ez a kivethető szó annyit tesz; ha akarom te­István kir. tanácsos, kamarai elnök, Szing hoffer Ágost udvari szállító, Stauber Sándor takarékpénztári igazgató, Suda János ügy­véd, főparancsnok, Erzsébetfalván, Dr. Szily főparancsnok és Szikszay Gyula Debreczen- ben, Dr. Stein Lipót megyei orvos Pozsony­ban, Schlezák András kéményseprőmester és neje, Szegd István kir. táblai biró Győrött, Tótfalusy Béla lelkész, Dr. Tihanyi Sándor orvos Debreczen. Winkler Lajos tanár, Deb- reczen, Várady Ferencz prépost, pápai ka­marás, Wallzer Ferencz tüzoltószergyáros Budapesten, Vida Pál parancsnok helyettes, Székes-Fehérvárott, Weismann József főpa­rancsnok Budapesten, Hauszner-Magyar Irma úrnő Gyulán, Bárdy István mérnök, Schwim­mer Pál és Dechy József Budapesten. A termekben az asztalok patkó alakban voltak felállítva. A díszhelyet a jubiláns foglalta el és oldala mellett ö felsége a szultánnak orvosa, Dr. Mavrogeny Pascha ö excellentiája és I. E. Blunt Pascha generalis és Woods Pascha tengernagy. Az ünnepélyt Bárány N. Ernő főparancs­nok nyitotta meg a következő beszéddel i »Mi egy oly országnak földjére léptünk, a hol egy uralkodó kormányoz, a kit az egész nemzete szeret és tisztel, és a kinek szív­jósága és nemessége messze, a török hatá­ron túl ismeretes. Ez a nemzet, a mely a mi földinket, gr. Széchényit, oly nemes módon kitünteti, megtiszteli és becsüli benne a mi magyar hazánkat. Boldogok vagyunk, hogy alkalom nyuj- tatott nekünk arra, hogy török földön mond­hatunk O felsége a szultán, Abdul Hamidra köszöntőt.“ Igazi magyar enthusiasmussal fogadta­tott ez a toaszt és menydörgésszerüleg hang­zottak az „éljeni“ és „Padischah Tschok Jascha“-kiál tások. Majd felemelkedett az ősz tudós, S. E. Dr. Mavrogeny Pascha és szólt : „Nagyon boldog vagyok, hogy ezen a díszes ünne­pélyen jelen lehettem, a melyen a derék szem, ha nem akarom nem teszem — volt rá példa — már pedig hogy oly könnyen pótadókat szavazzunk meg saját akara­tunkból, azt nagyon tévesen gondolják az illetékes körök. A törvény által ránk pa­rancsolt adó pótlékok kivetésé is impera­tive fül vakarást okoz, hát még ez a szó: »kivethető*. Ezt jó lenne figyelembe venni. A II. czim a tanítási időről és iskolai szünetekről szól, amelyekben csak annyi vál­tozás van, hogy az építő iparosokra enge­délyezett 5 havi óraszám a többi tanon­ezok 10 havi óraszámáig szaporittassék. Hát őszintén szólva ezt majdnem, vagy talán igen is kivihetetlennek tartjuk, mert az esetben, ha ez komolyan követeltetnék, az ipariskolai tanitóknak — figyelembe véve, hogy azok elemi vagy középiskolai taní­tók, naponként legalább is 8 órát kellene tanitaniok az általuk ellátott iskolákban, ami oly szellemi megerőltetéssel jár, hogy nagyon gondolkozva vállalkoznának szak­ban jártas tanítók. Intézkedik még e czim a vallás taní­tásról is, melyre vasárnaponként egy óra fordítható; csakhogy vasárnaponként dél­előtt is délután is két óráig rajztanitás szokott lenni, mi marad tehát-télen külö­nösen a vallástanitásra ? pedig pihenőről is kellene gondoskodni a tanoncznál. Meg­állapítja a szünnapokat is, sőt a felügyelő bizottságnak jogot ád ezeken felül éven­ként még három szünnapot adni. A III. czim az iskolába járás kötelezett­sége, felvétel, felmentésről szól. E czimben határozottan körüliratnak azon iparágak, melyeknek rajzra szükségük nincs, s igy a rajz tanulás alól felmentetnek, de megki- vántatik tőlük, hogy a rajz tanításra meg­magyar nemzet gr. Széchenyit, a vakon dü­höngő elemek csapásai ellen az emberiséget védő intézmény kötelékébe való belépésének és 30 éves működésének évfordulóján, oly megérdemelt módon megbecsüli. ö Felsége és az ozmán nemzet úgy te­kintik a magyart, mint barátot; — mint ágait ugyanazon törzsnek. Az ozmán nemzet be­igazolta ezen barátságát, midőn ő a magya­roknak szabad Asyllumot nyújtott. — Nem mondhatom, hogy én 0 Felségét, a szultánt helyettesítem, csupán azt mondhatom, hogy szerencsésnek tartom magamat, hogy önöket üdvözölhetem, az önök nagy hazafiának ün­nepélye alkalmából. A nélkül, hogy a ma­gyar nyelvet érteném, physiognomiájokból látom, mennyire megvan az önök szíve in­dulva. A magyar nemzet elismerte a Szé­chényi család érdemeit, amennyiben a Szé­chényi Pascha atyjának emléks;obrot emelt azon férfiúnak, a ki a büszke melléknevet : „legnagyobb magyar“ viseli. Szerencsések vagyunk, hogy Széchényi Paschában egy oly férfiút láthatunk, a ki méltó az édes atyja hírére.* A közkedveltségü és köztiszteletben álló Dr. Mavrogenyi Paschának beszéde nagy lel­kesedést idézett elő, a mely mindannyiszor megújult, valahányszor O Excellentiája a szót megkezdte. Bárány szónok másodízben is síólott, kifejezvén a magyar tűzoltóságnak azon mé lyen érzett szerencsekivánatát az ünnepekre, mily nagy érdemeket szerzett magának gr.. Széchényi, mily örömükre szolgál, hogy Ma­gyarországnak egy fia, a messze távolban nemcsak második hazát talált, hanem hogy ott tisztelet és becsülés veszi körül. Kívánja, hogy ő Excellentiájának életét az Úr Isten az emberiség javára még sokáig megtartsa. Mélyen megilletődve köszönte meg a jubiláns az öt ért kitüntetést. Egy magot vetett a földbe, szólt válaszában, a melyből egy pompás fa fejlődött, mely virágozzék és gyümölcsözzön. O ezen fát, Magyarország egyes városaiban, a tűzoltóság parancsno­szabott óráknak megfelelő időben szakjokba vágó vagy általános természetű más isme- retekhen oktattassanak; e szerint tehát tanulni kell, ha nem is rajzot, s igy pi­henő nincs, ha csak a tanfelügyelő nem ad. Van azonban egy igen helyes javas­lata e czimnek, hogy »polgári vagy közép­iskolai 4 osztályt sikerrel elvégzett iparos [kereskedő) tanonezok tekintettel nagyobb előképzettségükre az iparos tanoncziskolá- ban tanított ama tantárgyak tanulása alól, amelyek csak általános ismereteket ölelnek fel, felmentendők, és csupán a rajz és szak- tantárgyak tanulására kötelezendők.« A javaslat eme pontját csak helyesel­hetjük, mert hogy egy négy polgári, reál, vagy gymnasinmi osztályt sikerrel végzett növendék kezdő vagy haladó tanonczczal, — mert teljesen képzett nincs — egy osz­tályba járjon és ott ama tantárgyakat is­mételje, melyeket az elemi első vagy má­sodik osztályban tanult, ez nézetünk sze­rint a múltban csakis helytelen kívánat volt. Helyes intézkedésnek tartják különö­sen azt is, hogy a tanoncziskolákba segé­dek is felvehetők, mert bizony ma több segédre fér rá mint a múltban a nagyobb képzettség, a régi ezéh rendszer világában ; tudunk esetet arra, hogy a tanoncz nem szabadíthatott tel addig, mig értelmesen olvasni, írni s a négy alapművelettel szá­molni képeB nem volt, innen van az, hogy idősbb iparosaink egy része sokkal nagyobb képzettséggel és szellemi fölénynyel bir még ma is, mint az ifjabb vagy középkorú nemzedék egy tekintélyes része. (Folytatása következik.) kaira bízta, a kik azt ápolják. Kéri a szó­nokot, hogy az ő érzelmeinek a hazában tolmácsolója legyen. Feltűnést keltett dr. Karácsonnak kö­vetkező török beszéde: Rukhsatiniz ile izzetlü efendilerim bu lissan-u arb ül-bejan ile söjlemeje baschlajo- rum, ki tschok zähmet ile kitabdan öjrendim, amma ol bana tschok aziz dir. En bőjük mad- jaristan ogluszi Türkistanda daima bőjük adine göre kendini göszterdi. Biz Madjaris- tandan buraja gelüp madjar vatanimizin kar dach türck millete, hedije olan Széchényi Pascha hazretlerinin iftikharindan ve szevgili oldugundan tcsok dilsad olduk. Hepszi burda plan madjarlarin arzuszile oszmanli liszanile gönülümüzün techwikilé dejorum ki oszmanli millet ve oszmanli millet in devletlu sehe vketlu padichah Abdul-Hamid tschok jascha. Follman az országos tűzoltó-szövetség alelnöke, Széchényi grófra writé poharát; — mig Dr. Major Mavrogényi nagy tudóst éltette a magyarok iránti barátságos érzületeiért. A tűzoltók püspöke Váradi, lángoló sza­vakban üdvözölte ö Felségét a szultánt, ki­nek vendégszeretetét Magyarországon soha el nem feledik, mire Csatáry Magyarország ki­rályára emelte poharat; — mindkettő leírha­tatlan örömrivalgást idézett elő. Beszélt még Woods Pascha tengernagy, hogy Széchényi az 6 honfitársai és az ozmán polgárság kebelében „aere perennius* emlé­ket alkotott és megemlékezett Shaw kapitány­ról Londonban, a ki a jubilánsnak tanító­mestere volt. Az ünnepélyt Széchényi grófnak a ven­dégekre mondott toasztja rekesztette be. Este a városi parkban gyűltek össze a vendégek, itt lehetett csak látni, mily tiszte­lettel viseltetünk mi magyarok a török csá­szár iránt. Alig csendült meg a Hamidie mars zenéje, átszellemülve, szó nélkül föl­állottunk és mennydörgésszerű „éljen*-eink megreszkettették a levegőt.

Next

/
Thumbnails
Contents