Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892-07-31 / 32. szám

morú előzmények után, igen fájdalmas érzést kel­tett széles körökben és ez a fájdalmas részvét nyilvánult szomorú végtisztességén is, mely nagy közönség jelenlétében történt. A halálesetről ki­adott családi gyászjelentés következő : Kászony Jakabfalvy Andrássy Miklós, a saját valamint ne­velő leánya Andrássy Teréz és férje Zeller Fri- gyes, gyermekök Jenőke, továbbá az elhunyt nővére Kiss Francziska és férje Römer Károly, valamint unokahúga Danszkay Emma és számos rokon nevében is fájdalomtól megtört szívvel tu­datja szeretett neje, a legjobb nevelőanya, nagy­anya, nővér, sógornő és nagynéne Köszöni/ Ja­kabfalvy Andrássy Miklósáé, született Danszkay Rózának, f. év és hó 3 án, reggeli 7 órakor, élte ö6-ik, boldog házassága 39-ik évében 10 napi súlyos betegség és a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát. A meg­boldogult földi maradványai f. hó 4-én, d. u 5 órakor a r. kath. egyház szertartásai szerint a helybeli Szent-József temetőben, a családi sír­boltban örök nyugalomra tétettek. Az engesztelő szent mise áldozat f- hó 5-éu, reggeli 9 órakor a r. kath. nagytemplomban az ég Urának bemu- tattatott. Áldás és béke hamvaira ! Békési ember tragikus halála. Biharmegye Hlye községében nagy szerencsétlenség történt. Egy Bécsi Mihály nevű békési illetőségű béres a kazal tetején állott és adogatta le a kévéket a cséplőgépbe. Hirtelen megcsúszott és oly szeren­csétlenül esett le a kazalról, hogy épen a csép lőgép dobjába került, mely testét egy pillanat alatt izzé-porrá roncsolta; rögtön szörnyet halt. Megállították a gépet, melynek minden része vér­től csepegett és csak nagy ügygyei bajjal voltak képesek a holttestet kivenni, melyet a hatósági vizsgálat megejtése után eltemettek. Rabló gyilkosság. A kondorosi csendőrőrs julius hó 29-én jó fogást csinált. Elfogtak egy ezégéres gazembert, Farkas Juont, ki Aradmegyo területén több rendbeli lopást követett el, legu­tóbb pedig saját vallomása szerint egy ismeretlen utast gyilkolt, s óráját, gyűrűjét elrabolva, a holt­testet vízbe dobta. A jó madár most a szarvasi kir. jbiróság börtönében .várja gaztettének méltó jutalmát. Öngyilkosság. Fehér János orosházi lakos Zsuzsa nevű 18 éves leánya az istállóban fela­kasztotta magát. Szülei a templomban voltak s mikor haza értek, leányuk már halva volt. Tet­tének oka ismeretlen. Békésen háromszoros rémes gyilkosság tör­tént folyó hó 1-ón, mely a legnagyobb izgatott­ságban tartja a közönség kedélyét. Barna Vas István 45 éves katona viselt ember, — ki nem ré­gen a gyulai fogház lakója is volt, — agyonlőtte apósát, feleségét és halálos sebet ejtett sógor­asszonyán. A borzalmas eset részletei a követ­kezők : B. Vass István, ki már katonakorában is követett el gyilkosságot, ahol lelőtte volt egy katonatársát, idővel kiszabadúlt s Békésen meg nősülvén, öröklött vagyonának nyakára hágott, utóbb ivásnak adta magát s elidegenítette ma gától a feleségét, a ki végre hazamenekült szülői házába. A gonosz ember vasárnap éjfél előtt bekopogtatott apósa, Gábor János vásártéri la­kására, a hol felesége és három gyermeke tar­tózkodott. Először kis leányát kérte ki az abla­kon s megcsókolgatta. Eközben az apósa is ki­ment Vass a gyermeket az ablakon át gyöngé­den visszatette a szobába, megfordult s az öreg Gábor Jánost két lövéssel leteritette. Az öreg azonnal meghalt. A gyilkos ekkor a ház elé hu zódott s zajra kisiető nejét, a ki a szomszédok­tól várt segítséget, szintén lelőtte. Az első lövés a szerencsétlen asszony mellébe fúródott. A gy>1- kos látta, hogy először nem elég jól ezélzott s hozzá ugorva, egy második lövéssel szétroncsol­ta a tenyerét. Harmadszor is rálőtt, aztán hátat fordított a háznak. Vassnénak még volt annyi ereje, hogy bevánszorgott a szobába. Ott azon­ban ájultan roskadt össze s harmadnap meghalt. Vass a testvéreihez ment, de előbb egy csapszék­ben jól bepálinkázott. Bátyját, Vass Mihályt, már régóta zsarolja s haragszik rá, mivel őt mélyen lenézi. A mint betoppant hozzá, dulakodást kez­dett vele. Miután sógorasszonyát, az áldott álla­potban levő Kovács Erzsébetet, egy lövéssel lete­ritette, bátyjára rohant, ez azonban hosszas bir­kózás után kicsavarta kezéből a revolvert s ár­talmatlanná tette. A gyilkos vad zokogás közt kö­vetelte, hogy pusztítsa el". „Már úgyis vége min dennek, mondotta. Megöltem az apósomat, a fele­ségemet és a te feleségedet is.“ De Vass Mihály egy ujjal sem nyúlt az öcscséhez, hanem sírva ráborult a feleségére. A gyilkos elszaladt. Hét­főn éjjel az aradi csendőrszárnyparancsnokság két altisztje letartóztatta a békési határban s meglánczolva kisérte Békésre. Hogy ilyen ször­nyű bűnre vetemedett, azt megmagyarázza nyo­morult jelleme, túlhajtott betyáros önérzete. Roppantul bántotta, hogy hozzátartozói utálják, gyűlölik s röstelkednek miatta. Mező-berényi csendélet. M -Berényben va­sárnap este felé néhány rakonczátlan egyén a pálinkától felhevülve kimérhetlen botrányt oko­zott. Filláry Endre a rendzavarókat erélyesen rendreutasitotta s miután ő ellene is fenyegető állást foglaltak el, kénytelen volt őket elcsukat- ni. Ezen rendzavarók most bosszút forraltak a rendőrbiztos ellen, és végre is hajtották. Hét­főn este egy akrobata társulat előadása alkalmá­val a rendőrbiztos hivatalos minőségben jelen volt. Az előadás alkalmával egy Ladányi Bálint nevű vasárnapi volt delikvens egy kapával orvul úgy ütötte fejbe, hogy a feje behasadt s a vér elbo­rította. Azután még két ütéssel a vállán és hátán ejtett mély sebet Nagy ijedség támadt a körül­zárt helyen,-a nép tódult kifelé, a gyermekek sikítottak, az ütés oly erős volt, hogy a rendő­rök és csendőrök lövésnek vélték és kiszaladtak, hogy az esetleges merénylőt elfoghassák és igy a rendőrbiztos majdnem védtelenül maradt volna, ha M. Braun József községi főjegyző, a ki gyer­mekeit véletlenül az előadásra vezette, ki nem csavarja Ladányi kezéből a kapát. Bekísérték a községházához de ott is folyton fenyegetődzött, hogy ha kiszabadul, mégis agyonüti Filláry Endrét. Tűz volt a napokban Dobozon, a mikor is Szabó János ottani lakos nádfedelü háza isme­retlen okból kigyuladt 1 leégett. Mentés közben egy szürszabó segéd a szobába szorult, s midőn nagy nehezen az ablakon át, mégis menekült, a tetőről éppen akkor lezuhanó égő zsarátnok le­nyomta és oly súlyos égési sebeket szenvedett, hogy azok folytán meghalt. A kár 500 frt, mely­ből 200 frt a biztosítási összegből megtérül. Tüzek a megyében. Békésen julius 30-án délután 1 órakor Grósz testvérek gazdaságában egy tiz öles búzaasztag, két 25 öles szalmakazal és egy cséplőgép tűz martaléka lön. A tulaj­donosok kára meghaladja az 5000 forintot. — A mező-berényi határban Tóth András keselyüsi tanyáján ugyanakkor két búzaasztag égett meg; egyik sem volt biztosítva. — Öcsödön julius 24-én Mónus Ferenczné kárára egy búza-árpa-zab- asztag hamvadt el, a felbecsült kár 600 frt, szin­tén nem volt biztosítva. — Csabán julius 26 án Prbics Imre háza gyuladt ki, s a 15 öl hosszú nádtetőzet, valamint Lehrner Dávid 10 öl zsin­delytetővel fedett szomszédháza s Kraszkó György 6 öl hosszú sertés ólja leégett. A hatóságilag felbecsült kár 1685 frt, a két ház biztosítva volt. Menyasszonyi selyem ruhákra való sely­meket fekete, fehér és créme színekben, simát és damasztot méterenként 45 krajczártól 16 frt 65 krig (mintegy 300 különböző fajtában) szállít egyes öltönyökre, vagy végekben is postabér és vámmentesen Hennebcrg G. cs. és kir. udvari szállító selyemgyára Zürichben. Minták postafordultával küldet­nek. — Schweitzba intézett levelekre 10 kros bélyeg ragasztandó. 9. 20. 4—5. Törvényszéki csarnok. * Helyettesítés. Novák Kamill kir. törvény- széki elnök hosszabb időre szabadságra menvén, ötét távolléte alatt Nogáll László törvényszéki bíró helyettesíti. * A kir. büntetőbíróság előtt e hó 4-én tár­gyaltatott egy megrögzött gonosz nőnek bűn­ügye. Vádlott neve Százdi Anna, még alig 24 éves, kecskeméti születésű, félvilági hölgy, a ki nek nyakában lopásért máris 6 havi börtön van; újabban özv. Hajdú Antalné volt endrődi, (ma m.-túri) lakosnő kéteshirü korcsmájában mint cseléd (?) volt alkalmazásban, I ezt is rútul rá­szedte, amennyiben ennek távollétét felhasz­nálva, a mi magához venni való volt, azt ma­gához szedte, sőt ennek záros perselyét is fel­törve, a benne levő készpénzt is kivette, vala­mint cselédkönyvét szintén megtalálva, így útra egészen kész — elillant. De a feljelentett pa­nasz s körözés folytán Czegléden elfogatott s végre is az őt megillető helyre —’ az itteni fog­házba szállíttatott. Százdi Anna súgár, csinos szende arczú nő, de lelke épen ennek ellenke­zőjét vallja s határozott rósz. A törvényszék újabbi bűntényéért három havi börtönre ítélte s a károk megtérítésére. Az Ítélet jogerős. Szabályrendelet. Gyulaváros belterületén gyalog járdák épitése tárgyában. (Vége.) 16. §. Jogosítva van a városi tanács a gya­log járók építési költségeit közadók módján köz­igazgatási, utón behajtatni. 17. §. Uj lakházak építésekor, vagy nagy* mérvű átalakítások alkalmával elkerülhetlenül alkalmazni szokott állásfák elhelyezésekor meg­rongált gyalog járóknak előbbi állapotában leendő helyreállítását az építkező saját költségén köteles elkészíttetni. 18. §. A várost terhelő járda építési költ­ségek a közmunka pénztárból, esetleg a képvi selőtestület által kijelelendő egyéb pénztárból fedezendők. 19. §. A város tartozik ezen szabályren­delet értelmében előállított járdák fentaitásáról saját költségén mindaddig gondoskodni, még an­nak új előállítása szükségessé nem válik. Az uj járda előállítás költségeihez való hozzájárulásra az illető ház és telek tulajdono­sok, ha azok e czimen már megterheltettek, 20 év lefolyása előtt nem kötelezhetők, 20 év lefo lyása után a 10. §. hatérozmányai nyernek alkalmazást. 20. § Jelen szabályrendolet törvényszerű jóváhagyás után azonnal életbe lép, s végrehaj­tásával a városi tanács bizatik meg. Kelt Gyulán a városi képviselőtestületnek 1891. márczius hó 23-án tartott közgyűléséből. Kiadta : Popovics Jusztin, főjegyző. 3C özg'azdaság'. A baraczkai szölötelep. Baraczka az aradi hegyalja déli lejtőjén Pau- listól Radnáig húzódik. A község és a közeli Maros között vagy 150 kát. hold lapos, bumus gazdag, igen termékeny iszapos föld terül el, melyen még 5—6 évvel ezelőtt nagyobbára füzesek voltak. E területen rendeztette be a földmivelésügyi mi­niszter az állami szőllőtelepet, mely ma már több mint 100 kát. holdat foglal el. Múlt hó 16-án, egy szakértő barátom kiséretébon átrándultam és a felügyelő és igazgató kalauzolása mellett be­jártam, és ott tanulmányoztam mind azt, ami ránk gyulaiakra nézve is hasznos, sőt szükséges tudni való. Az egész telep tulajdonképen 3 főrészre van osztva. Az első területen a magyarországi fonto sabb bor és csemege szőlőfajok lettek ezelőtt 4—5 évvel kiültetve, hogy a későbbi oltások ké­szítéséhez elég nemes és fajtiszta venyige legyen E tábla ültetése alkalmával nagyon helye sen nem arra fektették a fősulyt, hogy minél több, hanem arra, hogy az egyes kiváló borvi­dékek speoziális fajai legyenek meg. így megvan pl. a Tokaj vidéki furmint és hárslevelű ; az aradi hegyalján domináló kadarka, mustafer és bakator; a dunántúli vidék szőlői képviselve van­nak a tramini, piros veltelini és szilváni zöld által, a pozsonyi hegyekről pedig a dinka és a mézes fehér került ide. Ezeken kívül legfeljebb 3—4 borfaj van még, köztük a fehér gohér is, de bihari hegyek speczialis borfajáról, a szerémi zöldről (Bümmeltranbe) megfeledkeztek, mi min­denesetre nagy mulasztás, mert daczára annak, hogy csak kitűnő Expositio mellett képes meny- nyiség és minőség dolgában egyaránt kielégítő termést adni, mégis kár volna e fajt elpusztulni hagyni, illetőleg nagy mérvű terjesztéséről lemon­dani, mert nincs se Magyarországban, se külföl­dön egyetlenegy borszőlőfaj, mely finom zamatra nézve vele versenyezhetne. Különös, hogy az or­szágos szőlőszeti főfelügyelő Molnár István ezelőtt 4 évvel terjedelmes és igazi szakismerettel irt, ampelographiájában úgy nyilatkozik, hogy e faj hivatva van minden más bel- és külföldi borfajt túlszárnyalni, és itt mégis kihagyták a fentar- tandó és terjesztendő szőlőfajok sorozatából. A csemegeszőlők közül csak három Chasselasfaj van s pedig a Ch. blanc, a Ch. rouge és a Ch. oroquant. Ami nekem az európai fajok telepén különösen feltűnt, az üdeség volt, mely nagyon elüt az egész Maros vidék szomorú állapotban levő szőlőitől, továbbá azon körülmény, hogy 4—5 éves koruk mellett rendkívül erőteljes fával és igen bő terméssel bírnak e tőkék, daczára annak, hogy a philloxera régen ellepte és a peronospora is már tavaly föllépett. De hamar megjött a vá­lasz és ezen választ egymásután tízszer szeret ném minden gyulai szőlőbirtokos fülébe rágni, mert máskép nem hallja és nem hiszi, hogy a philloxera ellen szénkénséggel, a peronospora ellen permetezéssel hosszú időre segiteni lehet és kell; ezt parancsolja a nemzetgazdasági érdek. Egy kis munkakedv és egy kis ügyosség kellene hozzá, egyéb semmi. A második, szintén sok kát. holdat elfog­laló táblán ezelőtt 3—4 évvel lettek kiültetve a Francziaországból hozatott amerikai venyigék, me­lyek a nemesítésnél mint alanyok szolgálnak. Négy faj van : Riparia sauvage, Rupestris, Solo- nis és Fortalis; kivétel nélkül erőteljes szép fát hajtottak s távolról inkább egy bajor vagy angol komló ültetvényhez hasonlítanak, mint szőlőhez. E tőkéket nem nyesik vissza, hanem hagyják a végtelenig nőni, hogy minél több nemesíteni való vessző legyen. A telepnek ezen részén kísérletet tettek néhány direct termő amerikai fajjal, úgy mint a Jaquez, Othello és másokkal, de hamar bebizonyult, hogy nem ellentállók. Szép termés van rajtuk, de róka ize miatt mi magyarok egy­hamar nem fogjuk sem megenni fürtjét, sem meginni borát. A telep harmadik részében van a szőlő okmányok iskolája. Mindenki emlékszik, hogy a tavaszszal itt járt Richter franczia vállalkozó, kivel a miniszter a nemesítések kivételére, azaz inkább vezetésére szerződést kötött. Azelőtt is nemesítettek már Baraczkán és másutt, de a si­ker oly csekély volt, hogy még az első rangú szakértők, köztük a fentemlitett Molnár is, le­mondtak a reményről, hogy ez úton segiteni le­hetne és tanulmányaikkal inkább a direct-termő fajokhoz fordultak. Az összes oltványoknak ren­desen csak 4—5 a legritkább esetekben 8--10°/o sikerült. Véget akartak vetni minden ezirányú experimentumnak. A külföldön utazott szakértők pedig ellenkezőleg, nem győzték eléggé magasz­talni a francziaországi eredményeket. Magam is láttam a Cote d’or hegy oldalán több ezer holdra menő uj ültetvényt, amely a legbőségesebben há­lálta meg a beléfektetett tőkét és munkát. Végre a kormány elhatározta, hogy franczia munkáso­kat hozat. Eljöttek. AS egész hegyalja összese- reglett francziákat nézni és oltást tanulni. 300 munkást bocsátottak ama terjedelmes bódéba, hol a 9 franczia dolgozott. Mindnyájan azt hit­ték, hogy a francziak ép oly rejtélyes gépekkel, mint büvészies ügyességgel fognak dolgozni. Szent áhítattal tátották szájukat; és lesték a be­következendő csodálatos dolgokat, és ime a fran­cziak semmiféle géppel és semmiféle büvészettel nem dolgoztak, összes büvészetük abból állott, hogy a bicskájuk mindig éles volt, ha pedig már nem volt éles: megköszörülték. Amint a hegyaljai vinczellérek megköszö­rülték csorba késeiket, ők is tudtak oltani. Mert az oltás maga igen egyszerű angol párosítás nye­reggel, épen olyan, mint amilyent a magyar vin­czellérek már Neo óta csinálnak — életlen kés­sel. A copulatio helye raffiával beköttetik ób lippai agyaggal be lesz kenve; azután átadjak az ültetőknek s itt kezdődik tulajdonkép a mű­vészet, amelyre a francziák nem keleti fatalis- mus, hanem szorgalmas munka és fáradbatlan kísérletezés útján jöttek rá, és amelyről sem én, sem más magyar halandó Richter megerkezeseig nem tudott. Engem, mikor kezdtem szőlőt ül­tetni, arra tanítottak a magyar „szakértők“, hogy a vesszőt legalább egy babiloni rőf erejéig dug­jam a földbe, de ha 2 rőfnyi még jobb es azután úgy vigyázzak a bevermelésnól, hogy egyetlenegy szemet se törjek le, és végre, hogy egy szemnek a föld szinén kell lennie, mert ha ezt nem te­szem, a venyigém meg fog fulladni. A ^ magyar vinczellérek ezen utóbbi igazságra úgy jöttek rá, hogy egyszer a Sárrétben fürdő bivalyoknál ész­revették, miszerint, bár egész testük mélységesen viz alá merült, orruk hegye mégis a viz fel­inén maradt. Hogy pedig a többi „igazság“ mennyi alappal bir, azt a következők fogják bizo­nyítani. A kiültetendő vesszők számára egy ásó nyomnyi árkot húznak, az árok egyik szélére deszka állittatik, hogy az árokba helyezendő 30—35 cm. hosszú oltványok megállhassanak ; ezután kapával főidet húznak rá, de nem sokat. Mikor ez megvan, egy alul széles fadoronggal erősen odacsömöszölik a földet. A szemekre nem kell gondolni, azok oltás közben le lettek vágva; csak a nemes venyigének van egy, peronosporás évben két szeme. Ezt a föld ráhúzást és csömö- szölést háromszor végzik s ekkorára az egész vesszőből már nem látszik semmi, de azért még egyszer húznak rá földet és készen van. Nem látni egyebet a kopasz bakhátnál. A bakhátak közötti árok pedig mélyebb, mint a vessző leg­melyebb része. Azt lehetne mondani, hogy az egész ültetvény a föld színe felett áll. Az ered­mény pedig az, hogy az 1.200,000 oltványból most julius II. feleben 85—90°/0 vigan tenyész és semmiféle aggodalmat nem gerjeszt, illetőleg semmiféle alapot nem nyújt arra a feltevésre, hogy csak 50°/o fog megmaradni őszig, mint ahogy azt Richter jövendölte, és a telep igazga­tója reményleni merte. Készítették pedig ezen oltványok felét azon oláh napszámosok, kik ed­dig még semmiféle érdemeket nem szereztek arra nézve, hogy az ember őket ügyeseknek és tanu­lékonyaknak nevezze. Ezen oltványok őszig jól meggyökeresednek és el fognak adatni 5—10 krnyi árban azoknak, kik leghamarabb folyamodnak az illetékes mi­niszterhez. Állandó helyükre kiültetve már na­gyon kevés fog elpusztulni; az erősebbek 3, a gyengébb példányok 4 év múlva fognak termést hozni. Hég egyet: ha valaki csak apródonkint sze­rezheti meg amerikai venyige észletét, és szőlő­jét nem akarná még most uj beültetés czéljából kiirtatni, ne dobja el vesszőit, hanem vermelje el egy méternyire és akár 7 év múlva is hasz­nálhatja Irodalom. Előfizetési felhívás. Tisztelt közönség! Tiz év alatt Írogatott verseim gyűjteményét akarom közre bocsátani. Jól tudom, hogy Magyarország­nak kedélyesen emlegetett negyvenezer poétája közt az én nevemnek nagy igénye nem lehet i nem is ilyen czélzattal lépek a t. közönség elé. Egész ifjúságomban rajongással áldoztam a füg­getlen eszmék oltárán: egyszerű kálvinista papi pályám kezdetén az „örök igaz“-nak állottam zászlója alá s ez elhatározásomban szivem egész hevével törekedtem arra, hogy a magyar iroda­lom fenséges épületéhez én is adjak bár egy parányi homokszemet. Igénytelen kötetem megje­lenésének ez a története. Az abba foglalt versek­ben sokat kifogásolhat a kritika, de egyet el kell ismernie: azt, hogy ha ezer fogyatkozása is van e daloknak, de azoknak minden hangja igaz. A mi kötetemet anyagi tekintetben illeti, körül­belül 140—180 lapnyi terjedelemben fog megje­lenni. Ára fűzve 1 frt, diszkötésben 2 frt lesz. Gyűjtőket 10 előfizető után tiszteletpéldány illeti. A kötet 1892. karácsony ünnepén jelenik meg. Aláirt gyüjtőívek s előfizetési pénzek Baldi Károly könyvkereskedésébe Nagy-Enyedre küldendők be f. óv október hó 1-ig. Nagy-Enyed, 1892. julius havában. Szabó Jenő. A kiráy legkisebb unokáját mutatja be a „Magyar Géniusz“ legújabb száma, a mint Mária Valéria főherczegnő s férje, Ferencz Szal- vátor főherczeg enyelegnek alig nehány hónapos kis gyermekükkel. Szebb idylt, mint ez a bájos kép, a „Magyar Géniusz“ nem mutathatott volna be olvasóinak. A „Magyar Géniusz“ múlt szá­mában egy igen érdekes kérdést vetett fel. Ugyanis a nagy olvasóközönséghez fordult s ki­kérte véleményét a „lex papea poppaea“, vagyis ama törvényjavaslat iránt, melyet egy franczia képviselő nyújtott be a kamarához, s mely ki­mondani kívánja a kényszerházasságot. Á kö­zönséget ez a kérdés, úgy látszik, nagyon ér­dekli, mert egy rövid hét alatt nem kevesebb, mint 173 válasz érkezett a szerkesztőséghez, s megannyi hosszabban-rövidebben foglalkozik ezzel az igazán érdekes kérdéssel. Mindenesetre jellemző, hogy a válaszok túlnyomó része (124 darab) nők­től ered, még pedig férjes hölgyektől. Leánynak csak 17-en vallották magukat. A hölgyek véle­ménye épp úgy mint a férfiaké, megoszlik pro és contra. Az általános szavazás szerint eddigeló — mert a végleszámolás csak a következő szám­ban tétetik közzé — a mi közönségünk a kény­szerházasság ellen van és pedig 173 szavazó közül 145 ellene, 28 mellette. Nemre nézve kö­vetkezőleg oszlanak meg a vélemények: 44 férfi közül 36 a kényszerházasság ellen, 8 mellette, 129 nő közül 109 a kényszerházasság ellen, 20 mellette. Mint jellemzőt említjük meg, hogy egy katho- likus pap a kényszerházasság mellett szavaz. A „Magyar Géniusz“ a beérkezett vélemé­nyek közül a sikerültebbeket közli is. Ezen érde­kes tárgyú közleményen kívül találkozunk még e számban több sikerült képpel és közlemények­kel, melyek közül megemlíthetjük : Dóczi Lajos „Szakítás“ czimü novelláját, "J. Virág Béla han­gulatos költeményét, Szana Tamás és Kada Elek érdekfeszitő czikkeit. Kik még nem ismernék olvasóink közül a „Magyar Géniusz“-t, forduljanak a kiadóhivatal­hoz (Budapest, kerepesi-út 14), mely — mint lapunkat értesité — készséggel küld mutatvány­számokat. A „Magyar Géniusz“ előfizetési ára egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Az újonnan belépő előfizetők a „Kenyér“ czimü emléklapot ingyen kapják.

Next

/
Thumbnails
Contents