Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1892-06-26 / 27. szám
erős pezsgése folytáé a szájban kellemes ízt i idéz elő, oltja a szomjat és frissitőleg hat. Eltekintve a viznek diätetikus értékétől — miről a forrásról kiadott füzetke bővebben ad felvilágosítást — a regedet saoanyúviz a szó legtágabb értelmében vett népital, mely olcsóságánál és kitűnő hatásánál fogva már eddig is közkedveltségnek örvend, és melynek elterjedése a jövőre nézve is még aránytalanúl fokozottabb mértékben biztosítottnak tekintendő. Egy kitűnő háziszer, mely bátran foglalhat helyet a legelőkelőbb gyógyszer különlegességek közt, a Brázay-féle sósborszesz. Soha senki se tette nevét oly népszerűvé Európában egy hasonló szer feltalálása által, mint Lee Vilmos a sósborszesz első készítője és Magyarországban Brázay Kálmán, ki a sósborszeszt hazánkban bevezette. — E szernek nem szabadna hiányozni egyetlen háztartásból sem. Jó ez fül-, szem-, fogós torokbaj ellen, megszünteti a szaggatást, fejfájást, migraint, a legjobb hajmosó szer, eltávolítja a küteget, pörsenést és a bőrnek egyéb rendetlenségeit; kitűnő hatása van a gyenge szemre és tudvalevő, hogy e szer mentette meg Kossuth Lajos nagy hazánkfiának szemevilágát 1877-ben. Az orvosok négyféleképen használják és pedig bedörzsölésre, borogatásra, belsőleg és masssage-ra is, mely utóbbira különösen dr. Lő- rinczy és vele együtt más előkelő orvosok melegen ajánlják. E szer minden nagyobb füszerke- reskedésben kapható, de ajánlatos a gyenge utánzatok elkerülése czéljából csak olyant elfogadni melynek vignettáján Brázay háza alatt 19. vagy 20. szám, mint a védjegy száma láthatók, és melynek palaczkjai és kupakjai Brázay czégfel iratával vannak öntve. felkéri, hogy a szabadságharczi ereklyék megmentésének s nemzeti közkincscsé tételének gyét felkarolni I a muzeum részére való erek- lyegyüjtésben résztvenni szíveskedjék. Gyűjtsünk egybe minden emléktárgyat: zászlókat, lóbogó-maradványokat, fegyvereket, ruhaneműt, a katonai fölszerelés egyes tárgyait- arczképeit, csataképeket, kéziratokat, nyomtat, ányokat — szóval minden, még teljesen szét nem omlott csekély darabját annak a harczias és politikai világnak, melyet 1848/49-ben ért meg nemzetünk. Az ereklyék Aradra az alább irt bizottság- koz küldhetők be, mely azokat levélileg és hir- lapilag is nyugtázza, hivatalos kathalogusába fölveszi s az adományozó neve alatt örök időkre az ereklye-muzeumba helyezi el. Kezdje meg munkáját a hazafias kegyelet! Őrizzük meg dicső szabadságharczunk emlékét! Kelt Aradon, a „Kölcsey-Egyesület“ muzeum bizottságának 1892-ik évi május hó 18-án tartott üléséből. Kisteleki Lévay Henrik, s. k,, védnök. Varjassy Árpád, s. k., Dömötör László, s. k Aradvármegye kir. tanfel- főreáliskolai tanár, ügyelője, biz elnök. biz. jegyző. Lendvay Sándor, s. k., biz. pénztárnok. Selyem hamisítvány. Égessünk el egy mintát a venni szándékolt fekete selyemből s a hamisítás rögtön kiderül: Mert mig a valódi s jól festett selyem az elégetésnél rögtön összepödörödik és csakhamar kialszik, maga után csekély világosbarna hamut hagyván ; addig a hamisított selyem, (mely zsíros színű szalonnás lesz és könnyen törik) lassan tovább ég (minthogy rostszállai a festanyag- tói telittetten tovább izzanak) és sötét barna hamut hagy maga után, de valódi selyem módjára soha össze nem pödörödik, csak meggörbül. Hen- neberg G. (cs kir. udvari szállító) selyemgyára Zürichben, házhoz szállítva, postabér- és vámmentesen szívesen küld bárkinek is mintákat akár egyes öltönyökre való, akár egész végekben levő selyem szöveteiből. 75. 2—3. Mindazok, kik felejthetlen Sándor fiunk te metésén megjelentek, s részvétükkel a szülői szív fájdalmát némileg enyhíteni igyekeztek, — fogadják hálás köszönetünket. Gyula, 1892. junius 28. Palotás Sándor és neje, 138. 1— 1. Szegedről. Köszönetnyilvánítás Boldogult férjem sombereki Sauska Jenő a cs kir. szab. Adriai biztositó társulatnál pécsi főügynöksége utján (képv. Fürst Gyula ur által) 1889 január havában egy 30,000 frtos halálesetre szóló bizto sitást kötött. A gondviselésnek tetszett férjemet a bizto sitásnak már 3 évi fennállása után az élők sorából elhívni, Noha férjem elhalálozása után a biztosítás érvé nyessége tekintetében kétségek merültek fel, mindazonáltal ezen káreset az Adriai biztosító társulat magyarországi osztálya által oly loyalis és előzékeny módon lett teljes megelégedésemre elintézve, hogy indíttatva érzem magamat azért a társaságnak őszinte köszönetemet ezennel ez utón is nyilvánítani. Pécsett, 1892. május hó 21-én. 134. 1—1. Özv. Sauska Jenöné. mihelyt a község elöljárósága vagy az egyesület Szózat a magyar nemzethez Több, mint negyven éve múlt már dicső szabadságharczunknak. A harcz már a történeté keserűsége, haragja nem tölti már el azok szivét, a kiket a végzet akkor nehéz mérkőzésre késztetett. Az elfogulatlan Ítélet előtt világos immár, hogy hosszú, majd három százados fel reértések és lappangó tusák nagy, viharos vál sága volt a harcz. Bármi véget ért íb, lezajlása után majdnem két évtizeddel meghozta a teljes békét, a teljes bizalmat s a teljes magyar nem zeti öntudatot, mely a szent korona felséges viselője iránt érzett rendíthetetlen hűséggel és hódolattal párosul. Sok és nagy oka van tehát a magyarnak kegyelettel emlékezni vissza 1848/4S-iki szabadságharczára. Minél jobban meg tudja becsülni a nemzeti fejlődésre annyira áldásos jelent, — annál mélyebb hálával kell visszagondolnia azokra a hősökre, a kik életüket, vérüket és minden földi javukat bátrau koczkára tették, csakhogy kivívják — nem is önmaguk, hanem az utánuk következő nemzedékek részére a .jobb kort. mely után buzgó imádság epedt százezrek ajakán.“ A kegyeletes visszaemlékezés fölkeltésére b a hálaérzet ápolására mi sem alkalmasabb, mint ha összegyűjtjük s a romlástól megóva, nyilvános múzeumban örökös közszemlére tesz szűk ki mindazon ereklyetárgyakat, melyek a szabadságharozból fennmaradtak. Az aradi „Kölcsey-Egyesület“ fölvette hazafias czéljai közé az ilyen országos jellegű sza- badságharczi ereklye-muzeum létesítését, s ezen czélja elérésére egy külön bizottságot alakított Az ereklye muzeum helyéül a tervezők Aradot választották, mely várost a sors a szabadság harcz annyi hőse vértanúhalálának színterévé tett. Biztat a remény, hogy itt idővel a szabadságharczi ereklyemuzeum részére külön épület is fog emelkedni. A szabadságharczi ereklye-muzeum bizottsága saját tagjai s az ezek összeköttetéseivel megnyerhető hazafiak és honleányok kisebb körében máris megkezdte az ereklyék gyűjtését; hogy azonban a muzeum méltóvá lehessen az ügyhöz, melynek emléket emelni kiván, — a bizottság ezennel a haza minden fiát és leányát ICözg:az daságr_ — Az aradi általános munkás betegse- géiyzö-egylet f. év junius hó 26-án vasárnap délután a városháza kis tanácstermében tartotta meg az évi küldöttek gyűlését Millig Mátyás elnöklete alatt. A jelenvolt képviselők közt az élőhelyekről volt Finta Ignácz, Márkus János, Brettschneider Antal, Kovács Antal és Török Ferencz. A meghatalmazványok felülvizsgálására megválasztattak Finta Ignácz, Lukács János és Fettik Ignácz. Finta bejelenti, hogy a 36 megjelent küldöttet igazolták. Elnök a megjelent küldötteket határozat- képesnek kimondja és a gyűlést megnyitja V44 órakor. Finta indítványára a központi választmány múlt évi jelentését felolvasottnak tekintik. A számvizsgáló bizottság jelentését felolvasták, mire Finta javaslatára a központi vá lasztmánynak és a számvizsgáló bizottságnak a szokásos felmentést egyhangúlag megadták és Műiig Mátyás elnöknek jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak. A jelentésből kiemeljük a következőket^ Az 1891. év végén az egylet betegsegélyzö szakaszának 84 alapitó, 2 örökös, 2 tiszteletbeli, 1 pártoló és 589 rendes, — a gyormeksegélyző szakasznak 8 alapitó. 53 rendes, a rokkantakat segélyző szakasznak 16 alapító és 5 rendes tagja van, vagyis az összes tagok létszáma volt az 1890. év végén 665, belépett 1891. évben 281 tag, összesen 946. Ellenben meghalt, kilépett és kimaradt 186. Álladók az 1891. év végén 760 és igy a létszám 95 taggal szaporodott. Beteg volt 282 tag. 72 férfi, 184 nő, 12 fi és 14 leány gyermek. Ezek közül az orvosi gyógykezelés és gyógyszereken kívül 169 tag 1318 frt 25 krnyi pénzbeli segélyzésben részesült. Meghalt 24 tag, kik után családjaiknak temetési költségek fedezésére 1250 frtot fizetett ki A mérleg-számla feltünteti a vagyon álla- dákot 3872 frt 93 krral. Az egyes alapok a következők : Beteg- segélyző alap 284 frt 1 kr. Gyermeksegélyző alap 1124 frt 46 kr. Rokkantokat segélyző alap 539 frt 87 kr. Temetkezési alap 80 frt 1 kr Arvasegélyző alap 408 frt 4 kr. Ház alap 238 frt 30 kr. stb. A nyereség- és veszteség-számlából kitűnik, hogy a központnak az élőhelyekre 189 frt 35 krt kellett ráfizetni. A pénzkészlet volt 1890. óv végén 2391 frt 66 kr. 1891. év végén pedig 2761 frt 46 kr, tehát a bevételi többlet 369 frt 80 kr. volt. Választmányi póttogoknak : Bettik Ignácz, Wolfschmidt Ágost és Müller János, — a szám vizsgáló bizottságba pedig Weisz János lett megválasztva. A gyűlés a gyermek-, rokkant- és temetkezési szakaszok 1891. évi kezelési költségét 186 frt 51 krban állapította meg, mely összeget az említett szakaszok terhére a folyó évi kiadásba, illetve a betegsegélyzö szakasz javára bevételbe tenni rendelték. Végül elfogadták Finta gyulai küldött azon indítványát, hogy a gyulai élőhelynek — a tagok megterheltetcse nélkül — egy tartalék-alap gyüj tése engedtessék meg, mely alap a rendkívül esetekben a tagok kölosönős segélyezésére szol gáljon. A jegyzőkönyv hitelesítésére mcgválasztot ták : Fettik Ignáczot és Neumann Józsefet. Ezek után az elnök délután '/46 órakor a gyűlést berekesztette. Irodalom. 1848—49-iki szabadságharczi emlékek kiállításának főrendezője értesíti az országban levő egyesületeket és a községek elöljáróit, hogy Kossuth Lajos 90-ik születés napja alkalmából ren dezendő országos ünnepélyességek emeléséhez a községeknek és egyesületeknek buszezer példány életnagy fényképutánzatu Kossuth arczképet ajándékoz a gyűjtemény rendezője Kreith Béla gr. Ezen arczképeket egészen ingyen és bérmentve küldi meg az 1848—49-iki ereklye gyűjtemény valamennyi községnek (még a legkisebbnek is) és valamennyi egyesületnek (9000 egylet van), elnöksége aláírásával és pecsétjével ellátott levélben tudatja a Kossuth ünnepély rendezését és ez alkalomra az ajándék kép elfogadását. Ugyanez alkalommal a rendezőség felkéri a községek és egyesületek elöljáróit közreműködni arra, hogy a fővárosi vigadóban lévő ereklye gyűjteménynek küldjenek 1848—49-iki emlékeket, különösen nemzetőri kaszákat, öltözeteket, felszerelési tárgyakat, okmányokat és proklamácziókat. A gyűjtemény mindent megvásárol vagy képekért becserél. Ohnet György legújabb regénye a Budapesti Hírlapban. Ohnet György, a Magyarországon is annyira népszerű és kedvező franczia regényíró legújabb műve: Nimród és Társai a |Budapesti Hírlap“-hm fog megjelenni és pedig közlése már julius elsején kezdődik. A Budapesti Hírlap nem kímélte a költséget, hogy megszerezhesse olvasói számára ezt a jeles művet, mely méltán sorakozik a világhírű szerző többi munkái mellé, minők az Utolsó szerelem, a Gyülölség adója, Lise Fleuron és az Akarat, melyeket annak idején mind a Budapesti Hírlap közölt. Nimród é Társai hatalmas drámaiságú, szcnzácziósan érdé kés regény, melynek mesteri kézzel bonyolított meséje, megragadó elevenségű alakjai ellenáll hatatlanul vonzzák az olvasót. A franczia éredeti egyszerre jelenik meg a magyar fordítással. A „Női szépség művészetének tankönyve1 czimmel egy igen érdekes s a nőkre nézve nól külözhetetlen könyvet irt Brankovics György, í „Magyar Nők Lapjának“ fel. szerkesztője. 1 könyv tartalma a következő: I. rész: A női szépségről: általában s a szépség ápolásáról külö nősen. — II. rész: A bőr ápolásáról és szépi téséről: 1. Fürdés, mosdás. — 2. A bőrszépség hibái. — 3. A bőr és arcz szépítése. — 4 A bői és aroz szépitöszerei. — III. rész: A haj ápolá sáról és szépítéséről:: 1. A haj fésülése, mosása, kenése, sütése. — 2. A haj betegségei. — 3 baj gyógyítása és szépítése — 4. A haj gyógyitó és szépitöszerei. — IV. rész: A szem ápolásáról és szépítéséről: 1. A szem épsége és tüze. — 2 A szem, szemöldök s pillák bajai. 3. A szem- pillák s szemöldök szépítése. — 4. A szempillák s szemöldök szépitöszerei. — V. rész: Az orr és szépítése: 1. Az orr bajai, 2. Az orr gondozása és szépítése. — 3. Az orr gondoz és szépitöszerei. — VI. rész: A száj ápolásáról és szépítéséről. 1. A száj üdesége, gondozása általában. — 2 Az ajkak, a foghus, a fogak bajai. — 3. Az ajkak, foghas, fogak gyógyítása és szépítése. — 4 Az ajkak, foghus, fogak gondozó és szépitöszerei. — VII. rész. A nyak és a karok ápolása és szépítéséről. 1. A nyak és a karok bajai. — 2. A nyak és a karok gondozása és szépítése. — A nyak és a karok szépitősze rei. — YIII. rész: A kéz és láb ápolása és szépítéséről. 1. A kéz és láb bajai. — 2. A kéz és láb gondozása ób szépítése: — 3. A kéz és láb gyógy- és szépitöszerei. — IX. rész: Testszabá lyozás: 1. Az üdeség és erő előmozdítása s fe tartása. — 2. Az üdeség 8 erő előmozdító sze rei. — X. rész: Illem és toilette; 1. Az illemes mozdulatok. — 2. A sikkes öltözködés. — 3. Az illatszerek. —4. Szagositók.---------A „Női szép ség művészetének tankönyviét igen csinos kiállításban a „Magyar Nők Lapjának“ kiadóhivatala adja ki. A sajtó alatt levő műnek bolti ára 2 frt 50 kr. leend. A „Magyar Nők Lapjáénak előfizetői azonban e könyvet kedvezményként (10 kr. postaszállítási dij megtérítése mellet) in- gyért kapják. A „Magyar Nők Lapjáénak előfizetési ára egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt, 50 kr. Megrendelések a kiadóhivatalhoz (Budapest, kishid-utcza 9. sz.) küldendők. — Ajánljuk olvasóink figyelmébe. A „Magyar Géniusz“ czimű társadalmi irodalmi és művészeti heti lap, mely Hevesi József ésKarczag Vilmos szerkesztésében folyó évi január hó 1-én megindult, rövid félévi fennállása után máris a legkedveltebb legelterjedtebb képes hetilap Magyarországon. A „Magyar Géniusz“ úgy külső kiállításánál, mint belső tartalmánál fogva méltán foglal helyet legelső Bzépirodalmilapjaink között, sőt sok tekintetben kiállja a versenyt a külföldi legelőkelőbb illusztrált lapokkal is. Munkatársai közé tartoznak legelső Íróink és művészeink, kik a magyar olvasóközönségnek egy. valóban a legmagasabb niveaun álló lapot nyújtanak. Különösen kiemelhetjük munkatársai kő zül irodalmunk egyik büszkeségét, Dóczi Lajost, a ki kizárólag a „Magyar Géniusz“-nak Írja gyönyörű tárczaczaczikkeit, mint e lapnak állandó rendes munkatársa. A „Magyar Géniusz* olvasóinak az a szerencse jutott osztályrészül, hogy e kitűnő írónktól minden héten olvashat egy-egy szellemtől szikrázó czikket, mely mindig valamely aktuális közérdekű tárgygyal foglalkozik Mert a „Magyar Géniusz“ nagy súlyt fektet a napi'enden lévő aktuális eseményekre, melyeket a leghivatottabb tollak ismertetnek, s melyeket a legkiválóbb művészek mutatnak rajzokban. Egyik speczialitását a „Magyar Géniuszának képezik a színes illusztrácziók és mellékletek, melyekkel még a külföldi basonnemű vállalatokat is túlszárnyalta. Ezeken kívül közöl minden számban regényt első Íróinktól, (a most folyó félév ben Beniczkyné-Bajza Lenkétől); elbeszéléseket költeményeket, ismeretterjesztő czikkeket, irodai mi és művészi tárgyú közleményeket, a heti ese mények bírálatát satyrikus tollal, küzleményeket a hadsereg köréből stb. stb. Különösen nagy ked- veltségnek örvendenek Arczképtanulmányaink, melyekben az előfizetőknek beküldött arczké- peit mutatják be hű reprodukozióban s az arcz képből előkelő Írók magyarázzák meg az illető nek jellemét, gondolkodásmódját. Mint képzelhető, e rovat iránt nagy érdeklődés mutatkozik. Időnként, minden kiválóbb alkalommal rendkívüli fény nyel és gazdagsággal kiállított disz-számokat bocsát közre. így az árvamegyei Ínségesek javára szerkesztett „Kenyér“ czimű emléklap, melybe társadalmunk, irodalmunk és művészetünk kitűnőségei írtak és rajzoltak, s mely jelentékeny Öszszeggel járult az ínség enyhítéséhez. A húsvéti szám és a koronázás jubileumára kiadott emléklap szintén országszerte keltettek feltűnést. Mindezek mellet a „Magyar Géniusz“ a legolcsóbb hetilapok egyike s a közönség, mely méltán érdeklődik az illusztrácziók iránt, melyek az eseményeket képekben mutatják be, könynyű szerrel juthat e fényes kiállítású laphoz. A „Magyar Géniusz“ előfizetési ára egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Az újonnan belépő előfizetőink a „ Kenyér“ czimű emléklapot ingyen kapják. A Magyar Géniusz“ szerkesztősége és kiadóhivatala Budapest, VII. Kerepesi-ut 14. Az „0rszág-Világ”-ot, e kitűnő képes és szép rodalmi lapot, mely Benedek Elek szerkesztésében hétről-hétre érdekesebb tartalommal s kiváló művészi becsű képekkel jelen meg, a junius- szeptemberi negyed alkalmából különösen ajánljuk olvasóink figyelmébe. Az „Ország-Világ“-on legutóbb a koronázás jubileuma alkalmából is meglátszott, hogy szerkesztő és kiadó a legnagyobb áldozattól sem riadtak vissza: méltóképpen örökíteni meg a nagy jelentőségű napokat. Négy héten keresztül közölte e lap a szebbnél- szebb és érdekesnél-érdekesebb képeket a koronázási ünnepségekről. Valóban érdemes, hogy a ki még eddig nem volt előfizetője e lapnak, nem csak júniustól, de januártól kezdve is előfizessen rá, hogy igy egy teljes évfolyam jusson a birtokába. Ez azért is ajánlatos, mert az első két ne- yedben jelent meg Beniczkyné-Bajza Lenke Delila* czimű nagyérdekü regénye. Az „Ország- Világ“-ban ezidŐ8zerint is két érdekes regény folyik, az egyik Sziklay János „Leonóra| a másik hires olasz Írónő, Serao Matild „Ábrándok“ cs. regénye. Ezenkívül minden számban több novella, tárcza, költemény, ismeretterjesztő czikkek, élet- és jellemrajzok stb. olvashatók s a változatos rovatokat kiegészítik Székely Huszár nagy népszerűségnek örvendő heti krónikái, melyek nemcsak szellemességük, de minden fontosabb társadalmi, iro lalmi stb. kérdésben megnyilatkozó őszinte, nyílt hangjuk által tűnnek ki. Az „Ország-Világ“ minden héten más-más képpel díszített borítékban jelen meg s negyedévre 2 frt az előfizetési ára. Tehát nemcsak a legnagyobb, de a legolcsóbb képes lap is. Megemlítjük még, hogy az újonnan belépő előfizetők, ha csak egy hónapra fizetnek is elő, ingyen kapják a tavalyi díszes karácsonyi számot, mely nem előfizetőknek 50 kr, 8 ezenkívül kapnak még hat régibb műmellékletet. Az „Ország-Világ“ az egyetlen lap, mely állandóan ad műmellékletet előfizetőinek, még pedig évenként hatot, a legjelesebb magyar művészektől. Mutatványszámot a kiadóhivatal (Kecskemét-utcza 6. sz.) kívánatra ingyen küld. Uj zenemű. „Rika dalai“ czim alatt most jelent meg Göndöcs Istvánnak három igen csípős dala, melyet Budapesten Nádor és Bárd zeneműkereskedő ezég adott ki. Az első és harmadik számokat, mint igen sikerűiteket, különösen ki kell emelnünk, az utóbbinak szövege \Pap Zoltán tehetséges Írónk tollából ered, i valóban ritkán ölelkezik a dal a szöveggel oly tökéletesen, mint ebben. A dal szövege következő: Nem találom a helyemet, Elvesztettem a szívemet. Kerestem de nem találom. Annyit tadok kis galambom Ide hoztam. Ugy-e maga tadja hol van? A zenemű gróf Wenckheim Rika úrhölgynek van ajánlva. Kapható Dobay János könyvkeres- kedéseben Gyulán, ára 75 kr. HIRDETÉSEK, Véghlesi 104 7—10 Hazánk legtisztább, legolcsóbb és legjobb szénsavdús égvényes savanyuvize. Véghles-Szalatnán, Zólyommegye. Mindig friss töltésben kapható a b-.pesti főraktárban, Erzsébet-körut 56. sz. a. Telephon összeköttetés. Számos raktár a vidéken. Bizományi raktár Gyulán csakis : Ferentzy Alajos urnái. £ fjEOEDEi Sitiim vegyileg tiszta. _A_ legjobb asztali ltEtl. Köhögés, rekedtség, gyomor és hólyaghurutnál mint kipróbált szer ajánlható. (ismertető iratok minden elárusító helyen kaphatók. 10S. 8—10 Elárusítók i mm Steierországban. kerestetnek.
