Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1892-06-19 / 26. szám
26-ik szám Gyula, 1892. juxiius 26-án XI. évfolyam* Szerkesztőség: Főtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij : Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 » 25 » Egyes szám ára 10 kr. Társadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: IDoToa/sr János. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyílt-tér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. szám, Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. szám, Eckstein Bernát fűrdö-utcza 4. szám, Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 8. szám, Blockner J. IV. kér. Sütö-utcza; Fischer J. D. IV. kér. Hatvani-utcza 1. szám alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon Előfizetési felhívás a 1892. évi második félévi folyamára. A félév befejeztével tisztelettel kérjük lapunk olvasóit kiknek előfizetése e hó végén lejár, annak mielőbbi szives megújítására. Az előfizetési ár lapunk homlokzatán olvasható, s a vidékről legczélszerübben posta utalványon küldhető be. Gyulán, junius 25. 1892. A „BÉKÉS” kiadó-hivatala Gyulán. Az Élővíz csatorna. Lapunk folyó évi 23. számában ezelőtt három héttel röviden foglalkoztunk azon tűrhetlen helyzettel, mely az Élőviz csatornának a 'melegebb évszak bekövetkeztével történt elzárása és takarittatása által idéztetett elő; felhoztuk akkor, hogy ha már tisztítani, takarítani kell, tegyék azt vagy a melegebb évszak bekövetkezte előtt, vagy annak vége után, vagy a mi leghelyesebb akkor, midőn 2—3 évenként a Nádormalom csatorna 6 hétig tisztit- tatik, mi miatt vizünk nem lehet, legfeljebb fokozottan felfogott álló vizünk. Felszólalásunk óta a vállalkozó 5—6 emberből álló csoportokban nehány hefÁIMA 3JTépf©12selés Szeged s a tiszai vonal védelmére.*) (Vége.) Vukovics -Sebő országos biztos mártius 15-én vármegyénk nemzetőrségét a Tisza partjaihoz rendeli. Az alispánhoz intézett rendelete a következő volt. A közép magyarországi hadsereg jelen állomásaiból e napokban a Tiszán át kelend, s azért a Tisza partnak őrzése más erővel pótlandó. Miként az alsó Tisza és a Maros partjait nemzetőrségi csapatok védik, akép szükséges ezen vonal védelmét is a sergek tova vonulásával nemzetőrökre bizni. A békésmegyei nemzetőrség igénybe vétetik. Alispán úr, mihelyt e rendeletemet veendi, gyorsan tegyen hat század nemzetőrséget, a községek közti felosztást legczélszerübben eszközölvén, mozgóvá, s mihelyt két század együtt van, indíttassa Czibakházára, hol az illető parancsnok rendeletéit veendik. Hogy mind a hat század mennél előbb rendeltetése helyén legyen, alispán úr legyen szives hazafi buzgalmával mindent elkövetni. A szükséglendő pénzkezeléssel a kiindi- tandó csapatban ügyes és pontos egyén bi- zassék ki, ki az időnként felveendő zsoldot tőlem veendi át az egész csapat számára, vagy a felvétel helye iránt általam elutasítva lesz. Török-Szent-Miklós, mártius 15-én 1849. Vukovics Sebő. A védbizottmány mártius hó 17-én, Szombathely Antal elnöklete Beliczey József, Ka*) Mutatvány Oláh György .Békésvármegye 1848— 1849." ezimü sajtó alatt levő műve II, kötetéből. lyen most is csak úgy dolgoztat, mint azelőtt; az időközi esőzések csapadéka az Élővízbe foly, ott stagnál, bíízhödik s a levegőt fertőzteti, s a hetek múlva befejezett munka után a helyzet nehány hét múlva ép olyan lesz, mint volt ezelőtt : kellő vízmennyiség csak is felduzzasztás áltál, azt hetenként legalább egyszer leereszteni, és utánna újra felduzzasztatni; — az ásott meder nyomtalanúl eltűnvén, a folyás csak oly lassú mint eddig; — és e régi állapot megújításáért 3—4000 forintnak sárba dobálása. Mi nem tudjuk, hogy az egész jelenlegi művelet létesítése kinek az ideája volt, de hogy az nem helyes, azt legkisebb habozás nélkül állítjuk; és hogy a ki proponálta, az az Élővizet nem ismeri, arról akár bizonyítványt is állíthatunk ki. Nem helyes első sorban azért, mert több méter mélységre terjedő iszapba 50—60 cm. mélységű medret ásni és azon 2—3 méter szélességben vizet vezetni nem lehet; mert amint a víz meg fog eresz- tetni, az iszap összefolyik és a szélesebb meder két részével kiegyenlíti magát. — így volt ez 1864 tavaszán, a midőn az Élővíz-társulat alakult, és a régi Körös medret a mostanihoz hasonlóan mélyítette, vagyis a széles mederbe keskenyebb vezérárkot ásott ; a beömlő víz megtöltötte a széles medret, a futó iszap pedig elöntötte a vezérárkot úgy, hogy nehány hót múlva az egész munkának nyoma sem volt. — így volt ez akkor is, és igy lesz most is; hiába költöttek akkor, hiába költenek most is, azon különbséggel, hogy akkor legalább az 1863-ki Ínségeseknek munkájok után alamizsnái adtak. rassiay István, Kalmár Mihály, Virágos Sándor, Ambrus Lajos, Kiss Lajos, Thezarovits János és Szánthó Albert jelenlétében tanács kozás alá vette az országos biztos rendeletét, s úgy találta, hogy igen nagy akadálya van a végrehajtásnak, nevezetesen az, hogy nincsenek nemzetőrei, amennyiben azok részben az aradi táborban, részben Szegeden voltak s egyébként is, már kezdetben oly hiányosan szerveztetett vármegyénkben a nemzetőrség, hogy ily hiányok mellett csak névleg állhatott fent, s táborba jóformán azok küldettek, kik erre önként vállalkoztak, vagy kiket a táborban levők felváltására időnként az elöljárók összeszedtek; másrészről a nemzetőrök nagy része a toborzások, és az ujonczállitás alkalmával honvédnek állott be, s a szabad csapatok és a nemzetőrök soraiból alakultak s igy tényleg nemzetőrség nem létezvén, a népfelkelést kellett az országos biztos felhívására elrendelni, s bár a vármegyére nézve igen hátrányosnak mutatkozott a munkaerő elvonása, mégis »mulaszthatlan kötelelességének ismerte a védbizottmány, megtámadott édes hazánk védelmére hazafiui készséggel mindent megtenni*, s a vármegye .fegyveres ereje* sürgető» kiállítására nézve a következőket határozta: .Legelőször is megtétetett a kivetés községenként századokba megállapítva, melysze- rint esik I a gyulai században: M.-Gyulára 80, N.-Gyulára 50, Dobozra 20, Várira 10, Két- egyházára 20. 2. a békési században: Békésre too, Be- tényre 50, Tárcsára 25. 3. a szarvasi században: Szarvasra 50, Gyomára 50, Endrődre 50. 4. a csabai században: Csabára 150, Kígyósra 8. Nem állítjuk: azt, hogy medertisztításra szükség nem volt. — Volt igenis; — de csak a vízbevezető vascső közvetlen közeiétől helyel-helyel az 1864-ben ásott mederben egész a tyúkmajorig; eme medernek feneke azóta iszapodott, kevés meny- nyiségü iszappal van borítva, és helyel- helyel gazzal benőve, ezt a keskeny medret takarítani, a benövósektől megtisztítani igenis czélra vezető és szükséges művelet, de a régi széles mederbeni ásás czéltalan, felesleges, sőt kidobott költség, még ha kultur mérnök proponálja is. A következmények — melyeket a múltból merítünk, igazat fognak adni a jövőben; — és hogy nem mi, hanem szakértők is — mig a társulatnak mérnöke volt — igy gondolkoztak; tanúsítja az 1889. évi költségvetés, melyben az ásott meder tisztítására és | benőtt gaz eltávolítására a vízeresztő vascső zsiliptől a Paradicsomig bizonyos összeg fel volt véve. Nem helyeB másod sorban azért, és mégazesetben sem, ha mind az, amit fentebb mondunk, nem állana is — mert e meder tisztítást — vagy a tavaszi árvizek után, tehát ápril havában, vagy őszszel szeptember, október havában kell teljesíteni azért, mert ezen időszakokban még nyári forróság nins s a büzhödt víz köny- nyebben tűrhető. Hogy igy gondolkoztak a legilletókesebb helyen a ministeriumnál is a múltban, hivatkozunk az 1887. vagy 1888-ik évi esetre, midőn a Nádor malom csatorna tisztítás végett a Butyini vizosztót julius 5-től aug. középéig elakarta zárni. E város akkori polgármestere, mint az Élőviz társulat akkori elnöke erről értesülvén, azonnal tiltakozott a butyini viz5. az orosházi században : Orosházára 80, Komlosra 4o, Szénásra 4, Bánfaivára 6. 6. a szeghalmi században : Szeghalomra 50, Vésztőre 30, Ladányra 30, Gyarmatra 4o. A kivetett mennyiség a teher egyenlőség elvénél fogva minden különbség nélkül a 18 évtől 30-ik évig bezárólag eső életkoruak közül házsorszám szerint lészen kiállítandó, — egyedül a bénák és betegek kivételével, kik azonban felgyúgyulások után lesznek alkalmazandók. A helyettesítés megengedtetik, ha az állított egyént a helybeli hatóság alkalmasnak találandja. Miután azonban nem tudhatni előre a személyes teher meddig tart s hány ízben forduland elő, nehogy a bár egyesek által történendő helyettesítések által a szabadulni kívánók vagyonaikban nagy csonkulást szenvedjenek : eleve figyelmeztetendők s óvatosságra intendők, mindezekből önként értetődvén, hogy tehát csak egyesek önmagukért, a község pedig átatjában félfogadással nem helyettesíthet. A szolgálat 10 napig tart, úgy azonban, hogy a jövet és menetben eltöltött idő be nem számittatik. A felváltásra nézve minden községek előre akép intézkedjenek, hogy tudván a szolgálati idő kezdetét, 10 nap elteltével minden újabb rendeletek vétele nélkül illető egyéneit felváltassa. A kellő felügyelet és századok megalakítása tekintetéből Békés, Csaba, Szarvas, M.-Gyula városok, Orosháza és Szeghalom helységek hatóságai oda utasittatnak, hogy külön egy századosságra alkalmas egyént válasszanak, kinek aztán kötelességében álland századja alakultával a szükséges két hadnagyot és altiszti egyéneket megválasztani. A felfegyverzés minden község által a mennyire lehet lőfegyverrel, lándzsával s ha ezekből nem telnék vasvilla s más alkalmas osztó elzárása ellen, és egyúttal direkt fel- terjesztéssel élt az akkori közlekedésügyi miniszterhez, indokul felhozva a julius és augusztusi bekövetkezhető hőséget, julius és augusztus végén bekövetkező gyulai országos vásárt, a melyeken az élőviz az állatvásár biztonsága érdekében okvetlenül szükséges, de a mindnyájunkat érdeklő közegészséget is veszélyeztetheti. És mi történt akkor ? a Nádormalom csatorna társulat eltiltatott a butyini vizosztó elzárásától s utasittatott, hogy szeptember 5-ike után, midőn már hűvösebb napok következnek be, és amikor már a gyulai őszi vásár is elmúlt, eszközölje a nádor csatorna minden három-négy évben szokásos tisztítását. Ezek megtörtént dolgok, és mi nagyon csudálkozunk, hogy a kereskedelmi ministeriumban, melyhez ma ez ügy tartozik, más nézeten volnának a közegészségügy tekintetében, mint ezelőtt 4—5 évvel a közlekedésügyi minisztériumban voltak. De ha már hetek előtt hozzá fogtak is a jelenlegi nagy részben haszontalan munkához, fogtak volna oly erővel hozzá, hogy azt négy-öt hét alatt be is fejezzék; ez pedig árlejtés és vállalkozó utján nem érhető el, mert a vállalkozó még a vélt természeti akadályokra is hivatkozik s különösen ha mint ezesetben is olcsón vállalja, igyekszik kapaszkodót keresni, hogy meg ne bukjék. Az Élővíz csatorna töltés munkálatai még a kormánybiztosság alatt is házilag kezeltettek az akkori elnökség által, műszaki részével a gyulai folyamszabályozási hivatal felügyelete és tanácsa mellett; és ennek köszönhető, hogy eme munkálatok gyorsan és jutányosán készültek el, Ifegyverrel kellő rendben s jegyzék mellett vitessék végbe. A kiindulás úgy intézendő, hogy a szarvasi század a jövő szerdán, azaz mártius 21-én reggelre, a szeghalmi század 22-én reggelre, a többi 4 század pedig 23-an reggelre Czibak- házán az ottani parancsnokságnál okvetlen megjelenjék, s ennek teljesítése az illető hatóságoknak s elöljáróknak oly szigorú felelet terhe alatt hagyatik meg, hogy ha a kiállítandó mennyiségből csak egyetlen egy is hiányzanék, életükkel és vagyonukkal felelnek. Az elszállítás módja magukra az illető községekre hagyatik, tegyék amint a körülményekhez képest a Iegczélszerübb leend. Útra való élelemmel mindenki úgy lássa magát el, hogy a táborban nyerendő zsold és ■lelem kiadatásáig hiányt ne szenvedjen. Ami pedig a rendeletben kívánt számtisztet illeti, ez állomás betöltésére Beliczey Rudolf jeleltetik ezennel ki oly formán azonban, hogy ha annak idejében — az aradi táborból — meg nem érkeznek, helyette más egyén, jelesen Pain Antal, ha ez ellen M.-Gyula városának kifogása nem lesz (rendőrkapitány volt) leend alkalmazandó, s egyszersmind e határozatok tudatásával megkéretik a rendelkező országos biztos, hogy ezen számtiszt, századosi ranggal és illetménynyel láttassák el.* A vármegye rendelete pontosan végrehajtatott; egyedül N.-Gyulának találunk jelentésére, melyben igazolja, hogy a kivetett 30 egyénből miért nem tudott kettőt kiállitáni. Az alispán nem alkalmazta ugyan a rendeletnek megfelelően az élet és vagyoni felelősséget ; de kegyetlenül lehordta a város tanácsát, hogy nem tudja hatalmát kellő szigorral ás erélylyel érvényesiteni, s élhetetlenségéről tesz jelentésével tanúságot.
