Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891-05-17 / 20. szám

költségeknek hetenkint a helyszínén leendő ki­fizetésére. 0 ugyanis 1887. évi junius havától kezdve, a gyulai m. kir. adóhivataltól a folyammérnöki hivatal előirányzata szerint hetenkint bizonyos összeget vett fel az átvágási munkálat költsé­geinek kifizetésére, s hetenkint szombaton e őzéi­ből Qyomára utazott. Az adóhivataltól fölvett összegek, miután nem volt előre megállapítható azon összeg pontosan, amely a hetenkint végzett munkálatokra szükséges lesz, nem használtattak fel általa teljesen, és az ily módon kezei között maradó felesleg, általa ismét az adóhivatalba lett volna szállítandó, de ő ezen pénzmaradvá­nyokat nem számolta el, hanem már megbízatá­sától kezdve folyton sikkasztásokat követett el. A Szász István elleni vádjára vonatkozó beszéd végén összegezi az őt terhelő bűntényeket, és kéri őt a btkv. 393. és 462. 463. és 96. §§-ai alapján büntetni. Praznovszky Sándor, ki mint Gyula városi könyvelő a város által adóhivatalba szállítandó bor és husfogyasztási illetékeknek a kir. adóhi­vatalba szállítását eszközölte, szintén közokirat- hamisítás bűntettével mint felbujtó, hivatali sik­kasztás büntette s abbani bünrészességgol vá- doltatik. A vizsgálat során a közokirathamisitásra vonatkozólag beismerte, hogy az úgy az 1885 év, mint 1886. és 1887. években is kiállított ha­mis adóhivatali nyugtákat Szász István az ő ké­relmére s érdekében állította ki, de a végtárgya­lás során annyiban módosítja ezen beismerését, hogy az első 1500 frtos nyugta nem hamis, mert ö ezen 1500 frtot tényleg befizette az adóhiva­talhoz Szász István mint akkor h. adótárnok ke­zéhez, ki ezen összeget tudomása szerint saját czéljaira fordította, ezt követőleg jött közöttük létre azon megállapodás, hogy szükséghez képest Szász István hamis adóhivatali nyugtákat fog néki kiállítani, melyek által ő a városnál igazol­hassa a történt fizetéseket. Már 1885. év végé­vel 2700 forint különbözet volt az elszámolt és tényleg beszállított összegek között, amely hiány hamis nyugtákkal fedeztetett, ezt a 2700 frtos hiányt Szász és Praznovszky az Uzon Ferencz- tői felvett kölcsönből pótolták. Előadó szerint Praznovszkynak könnyű volt Szászt reábirni a hamis nyugták kiállítására, mert még mielőtt a legelső hamis nyugta is kiállítva lett volna, őt már apróbb kölcsönökkel is segélyezte, amely­nek valóságbani fennállását Szász István a vég­tárgyalás során is beismerte. Kéri őt az érintett bűncselekmények anyagi halmazatába bűnösnek kimondani és a btk. 69. §. 1. pontja 393. 462. 463. és 96. §§-ai alapján büntetni. Andrásy Miklós III-adrendü vádlott el­len súlyos betegsége miatt a további eljárást fel­függeszteni kéri. Mértiny Sámuel ellen két rendbeli közok- ' okirthamisitás és hivatali sikkasztás büntette miatt lett vád emelve. A végtárgyalás során fel­merült adatok alapján azonban, amint ide vo­natkozó okait már Szász István és Praznovszky bűncselekményeinek indokolásában előadta, az 1885. évi deczember 31-dikén kiállított nyugta miatti közokirathamisitásra nézve emelt vádat elejti, ellenben fentartja a vádat a következő évi deczember 31-én kiállított nyugta kiállítása miatt, valamint különösen a hivatali sikkasztás miatt. Kéri őt a btkv. 393. 462. 463. és 96 §-ai alap­ján elitélni, Uzon Ferenczczel szemben kiemeli, hogy ő az egyedüli vádlottak között, ki ellenében nem lett igazolva azon körülmény, mintha ő az árva pénzekhez anyagi haszon lesés czéljából nyúlt volna és inkább együgyüséggel határos jószívű­sége juttatta vádlottak padjára. Mindazáltal ré­szint a vizsgálat, részint a végtárgyalás során ki­fejlett bizonyítékokkal igazolni látja, ellenében a hivatali sikkasztás és bünrészesség halmozatot és kéri őt a btkv. 462. és 69. §. b. pontja értelmé­ben elítélni. Előadása végén — ami a büntetés kisza­bását illeti — felemlíti a vádlottak mellett ne­talán fenforgó enyhítő valamint súlyosbító körül­ményeket. Három első rendű vádlottal szemben enyhítő körölmény egyátalában fen nem forog, mig ellenben a súlyosbító körülmények felette uagy számmal tornyosulnak fölöttük. Vádlottak mindegyike megfelelő műveltséggel biró, magán vagyon nélküli családapa, kik egyrészről teljes tudomásul bírtak a bűntény nagyságáról, melyet elkövettek, másrészt pedig tekintve családjukat, gyermekeiket, akiket bűnös cselekedeteik által legnagyobb nyomorba taszítottak, erkölcsi sülye- désük annál nagyobb. A társadalmi jogrend — eltekintve az okozott kár — 20000 frt körüli — nagyságától, mélyen megsértetett, de mélyen megrendült a uagyközönség szemében azon bi­zalom is, melylyel a közhivatalok viselőinek bír­nia kell; vádlottak meg büntetése után, is a nagyközönség szemében hosszabb időnek eltel- leni, mig ezen bizalom ismét helyreállittatik. — Úgy a megsértett jogrend mint a megsértett er­kölcsi s társadalmi rend helyreállítása czéljából kéri vádlottak szigorú elitéltetését. A vádbeszéd után következett Keller Ist­ván ügyvédjelöltnek Szász István, — dr. Berényi Árminnak Praznovszky Sándor, — Keresztszeghy Kálmánnak Martinyi Sámuel és Keller Imrének Uzon Ferencz vádlottak érdekében mondott véd- beszédei, melyekkel — térszűke miatt — csak la­punk jövő számában foglalkozhatunk. A vádbeszédek után következtek az ügyész és védőügyvéd rövid, de nem kevésbé érdekes válaszai, mire elnök csütörtök délután 5 órakor a tárgyalást berekesztette, kimondva, hogy az ítélet szombat délután fog kihirdettetni. Az ítélet. Szombaton délután '/«á órakor volt az ítélet hirdetés. A tárgyaló-terem zsúfolásig megtelt hall­gatósággal. A 4 vádlott észrevehető izgatottság­gal várta az elnök és a bírák megjelenését. Novak Kamill elnök torokgyuladása követ­keztében csupán megnyitotta az itélethirdető ülést az Ítéletet Nagy József törvényszéki biró olvasta fel; ugyanő sorolta el világos és logikus sorrend ben a hosszúra terjedő indokolást is, melyre nézve már most megjegyezzük, hogy a törvény­szék csaknem mindenben elfogadta dr. Berényi Armin védőügyvéd magas nívón állott jogi fejte­getéseit, és ezek figyelembe vételével hozta meg ítéletét, melynek rendelkező részét egész terjedel­mében közöljük: ISzász István, 41 éves, rém. kath., özvegy, 3 gyermek atyja, felfüggesztett m. kir. adóhiva­tali ellenőr, vagyontalan, írni. olvasni tudó, bün­tetlen előéletű, hadkötelezettség alatt már nem álló, aradi származású, 1889. évi deczember hó 1-től vizsgálati fogságban levő I. r. vádlottat a btk. 462. §-ába ütköző, s a btkv. 463. §-a sze­rint büntetendő egy rendbeli hivatali sikkasztás bűntettében, a btk. 70. §-a alapján mint tettest, — illetve a fenti §-okba ütköző egy rendbeli sikkasztás bűntettében, a btk. 69. §. 2. pontja alapján mint bűnrészest; Práznovszky Sándor, orosházi származású, 48 éves, rém. kath., nős, 1 gyermek atyja, fel­függesztett Gyula városi könyvvezető, vagyon­talan, írni, olvasni tudó, büntetlen előéletű, had­kötelezettség alatt nem álló. 1889. évi deczem­ber hó 11-től vizsgálati fogságban levő, Il-od rendű vádlottat, a btk. 462. §-ába ütköző s a btk. 463. §-a szerint büntetendő egy rendbeli hivatali sikkasztás bűntettében a btk. 70. §-a alapján mint tettest; Martinyi Sámuel, 49 éves, nyíregyházi szár­mazású, ág. evang., nős, 4 gyermek atyja, fel­függesztett m. kir. adópénztárnok, csekély va­gyonú, irni-olvasni tudó, büntetlen előéletű, 1890. évi február hó 6-tói vizsgálati fogságban levő ÍV-ed rendű vádlottat a btk. 462. §-ába ütköző s a btk. 463. § a szerint büntetendő egy rend­beli hivatali sikkasztás bűntettében a btk. 70. §-a alapján mint tettest bűnösöknek mondja ki; s ezért a mai naptól számítva, a btk. 463 és 96. §-ai alapján Szász Istvánt, illetve a btk. 463. §-a alapján Praznovszky Sándort és Marti­nyi Sámuelt hét—hét (7—7) évi tegyházra oly­képpen, hogy szabadság vesztés büntetésükből vizsgálati fogságuk által és pedig Szász István és Praznovszky Sándornál tizennégy—tizennégy (14—14), illetve Martinyi Sámuelnál tizenkét (12) hónapot kitöltöttnek vesz, valamint a btk. 484. §, alapján hét—hét 7—7 évi hivatalvesztésre és po­litikai jogaik gyakorlatának ugyanannyi időre leendő felfüggesztésére Ítéli. Elmarasztalja ezenkívül Szász István es Práznovszky Sándor vádlottakat egyetemleg Gyula város részére 850 frt és a kir. kincstár részére 12861 frt 05 kr. kárösszegnek, továbbá Martini Sámuelt a m. kir. kincstár részére 7752 frt 38'/2 kr. kárösszegnek, valamint mindhárom elitéit vádlottat egyetemleg 153 frt 97 kr. kiutalt bűn­ügyi költségnek, illetve fejenként a majdan fel­merülendő fegyház tartási költségnek a m. kir. kincstár részére 15 nap alatt különbeni végre­hajtás terhe mellett leendő megfizetésében. Ellenben Martinyi Sámuel IV-ed rendű vád­lottat a btk. 393. § ába ütköző közokirat hami­sítás bűntettének és Uzon Ferencz 58 éves, róm. kath, nős, 3 gyermek atyja, csekély vagyonú, büntelen előéletű, felfüggesztett gyulavárosi köz­gyámot, Írni- olvasni tudó szabadlábon levő V-öd rendű vádlottat, a btk. 462. §-ába ütköző s a btk. 463. §-a szerint büntetendő hivatali sikkasz­tás bűntettének — mint tettes és a fenti §-okba ütköző hivatali sikkasztás bűntettének — mint részes, vádja és következményeinek terhe alól felmenti.“ Úgy vádlottak — természetesen a felmen­tett Uzon Ferencz kivételével — valamint kir. ügyész is felebbezésüket jelentették be. liTsrilt-téx.*) tekintetes Szerkesztő úri Becses lapja 18-ik szá­mában Laczkó Péter v. kiadó s iktatónak ellenem felho­zott vádak és rágalmazásaira nyílt szívvel és becsület- érzéssel — a nagy közönség tájékozására következőképen Ugyanis czikkiró azt állítja, hogy midőn ő Nagy- Varadra volt küldve, több hadköteleseket a katonai fe­lülvizsgáló bizottság ele állíttatni, kérdem, hogy lehet az, hogy ő azon utasítással lett küldve, hogy azon 13 hadköteles részére fizesse az oda- és visszautazást, szál­lást és élelmezést szűk korlátok közt — melyet városi főjegyző mondott a polgármester úr, fiam és előttem hogy fizesse, — mert én a rövidebb utat választom GSa'. bára, ób a fiatal embert küldöm hosszabb útra — kérdem azon költségeket miféle pénzből fedezte? — holott ugyan azon napon a főjegyző úr szinte Csabára vezette a többi hadköteleseket, a kik más osztályba tartoztak, azt állítja czikkiró, kogy ő azon költségekre pénzt nem kapott a melyért engem rágalmazásért bevádolt, — és a viza lat során kiderült a gyulai kir. büntető törvényszéknek 2895./890. 8z. végzésével a vád alól felmentettem, a mely végzést itt alabb közlöm, — s miután ezen hadkötele lek László Mátyás s társai is bebizonyították — melyet az alább közölt végzésben is világosan látható, hogy én ei lene rágalmazást nem követtem el, csakis az igazságot követeltem. Úgy tudom, hogy ez előtt ax ilyen hadköteleseket mindig egy tanácsos vezetése alatt menesztették útra _ anisp mindig előleges költségeket adtak, azt jól tudom, hogy közvetlenül nem Laczkó Péternek lett az úti költ ség utalványozva, s neki egyenesen a főjegyzőtől kellett az arra szükséges pénzt felvennie, hogy honnét adta főjegyző a pénzt, a saját zsebéből vagy más honnét? azt én nem tudhatom; — de meghagyni, hogy azon egyé neknek jegyeket váltson és lássa őket a szükségesekkel el — pénz nélkül — előttem ez lehetetlen s hihetetle S épen ezért kértem ellene fegyelmi vizsgálatot — melyei el lettem utasítva — erre ö vérszemet kapott engem rágalmazásért beperelt, — továbbá Laczkó Péter azt állítja czikkében, hogy én avval gyanúsítottam, hogy ő a város pénzéhez nyúlt, azt én kereken tagadom, ha nem igen, azt mondottam, hogy N.-Váradra vitt egyének nek költségeit a maga hasznára zsebre akarta vágni. Továbbá azt állítja különcz czikkében, hogy háromszor regále csonkítást követtem volna el, hogy mely részről meríti ezen aljas állítását, azt nem tudh; tóm, holott én regale csonkítás vétsége miatt egyszer sem voltam elmarasztalva, melyet szinte a nagym. bel ügy miniszter 70,969.—V. e. 1888. számú leirata is tanúsít, mely szinte alább olvasható. És engemet korlátolt eszü embernek tart, mert hogy az első gyanusitni vélt regale csonkítás ügyben a saját bárczámat tőle követeltem melyet nekem egy másik bárczával akart kicseréin regalebérlővel összejátszva, az alispáni hivatalnál úgy látom, hogy Laczkó Péter czikkiró akkor csakugyan korlátlan eszü volt, mert midőn én a bárczámat nála ke restem, akkor nekem más regale ügyem nem volt, mert ezen, ellenem fennforgó erőszakolt regále csonkítás má­jusi vásár alkalmával történt, s ő pedig hármat ír, még meg nem született, vagyis gyermeket keresztelni míg meg nem születik, nem lehet — jóllehet, hogy a három regale csonkítás ügyben első fokúlag elmarasztaluttam, s reám karhatalommal jöttek, de a jogomtól el nem áll­tam, a mint láthatja, egy esetben sem lettem mint bűnös elmarasztalva, s lepecsételt boraimat mindig kimértem. S végre czikkiró nem átallotta vadbosszuságában egy tisztességben megőszült embert a nyilvánosság előtt igazságtalanságával meggyalázni — a melyben ő azt állítja, hogy rendőri felügyelet alatt állottam; hogy múltam nem szennyes, bogy kénytelen voltam kényelmes éjjeli szállá­somat ha volt — a rendőrség rideg kemény deszkájával felcserélni, — ha mindezen reám ruházott aljas rágalma­kat bebizonyítani képes, akkor én térdet fejet hajtok előtte s a legbecsületesebb emberek sorába sorolom — ha pedig nem, akkor un maré de maré blestamati közzé tartozik. Igen elősmerem azt, mely nem titok, hogy az 1860-ik év elején néhai Huszka József volt polgármester és kereskedő bukásában az akkori lapokban czinkostár sának neveztek és engem az akkori vizsgálóbíró Janó Sándor nehány napig letartóztatott — s a gyulai kir. tör­vényszék, a kir. ítélőtábla és a Curia mint nem bűnöst véglegesen felmentett. Maradtam a tek. szerkesztőségnek Gyulán 1891. május 1 . előállítással megbízott, mindegyik védkötelest felhivta arra, hogy a vasúti jegyet saját pénzükön váltsák meg agok részére, továbbá, mert igazoltnak vehető az is, hogy feljelentő Laczkó Péter három egyénnek váltott ugyan jegyet, de kijelentette előttük, hogy az előlegezett ö szeget Gyulán végrehajtás utján is be fogja hajtani, to­vábbá mert igazoltnak tekinthető az is, hogy panaszos a védkötelezettek ellátásáról és élelmezéséről nem gondos­kodott, mindennek daczára, a felülvizsgálat megtörténte után egy kész ivet szándékozott aláíratni, melyben a fel­merült élelmezési és ellátási költségek felsorolva voltak ; továbbá mert Popovics Jusztin városi főjegyzőnek jelen­téséből kitűnik hogy Laczkó Péter a védkötelesek utazási ellátási költségeinek lehető szűk korlátok közötti fe­dezésére utasítva lett, és végre mert feljelentő teljes tu­domással birt arról, hogy a védkötelesek, a felülvizsgálat' költségeit viselni nem tartoznak, mindezek daczára uta- si költségeinek fedezésére utasította s igy felette sza­bói talanul járt el, nemcsak, hanem az általa előlegezett utazási költségeinek végrehajtás utjáni behajtásával is fe- nyegetődzött. — Mindezen előadottak által, minthogy a Ipanasz egészen alaptalannak tekinthető nem volt, panasz- llotlak ellen a rágalmazás meg nem állapítható, ugyan­azért irányukban a további bűnvádi eljárást beszüntetni ■ellett- — Erről a kir. ügyészséget, Laczkó Péter, Náj- man János, Merza Sándor gyulai lakosokat és jogerőre emelkedés után Gyula város polgármesteri hivatalát, a 7 napló alatti fegyelmi ügyre vonatkozó iratok csatolásával kégzésilég értesíti. — A kir. törvényszék, mint büntető töság B.-Gyulán 1890. évi deczember 2-án. Not elnök. Tóth, jegyző.-áll, II. Másolat. 1715./888. kb. számhoz. 70,969.—V. h. szám* Magyar kir. belügyminiszter. Békésvármegye közigazga tási bizottságának (jyulán. Nájmann János b.-gyulai la kosnak, borainak az ottani regále bérlő részére egyez menyileg kötelezett csapbér fizetese nélküli kimérése miatt ellene emelt regale csonkitási panaszok fölött ho­zott alsó fokú marasztaló, illetve elutasító határozatok megváltoztatása végett benyújtott és a vonatkozó iratok kíséretében m. hó 26-án 1555. s illetőleg e hó 6-án 1625. sz. alatt kelt jelentésekkel felterjesztett panaszos folya­modványai folytán, az említett határozatokat felülvizsgá­lat alá vonván, ezen határozatokat, az azok alapjául szol­gált egész eljárással együtt, illetéktelenség szempontjá­ból megsemmisítendőknek és az érdekelt feleket egymas- sal szemben támasztható igényeik érvényesítése végett a bírói útra utasitandónak találtam, mert, mint az iratok­ból kétségtelenül kitűnik, Nájmann János folyamodó és az ottani regálebérlő közt, a szabad bérmérésre nézve általuk közösen megállapított csapbér fizetésének kötele­zettsége mellett egyezmény köttetvén, a szóban levő bor­ra erest illetőleg köztük fennforogható bármely viszony elbírálásánál, nem az általános regaleügyi szabályok ha­nem egyedül az egyezmény kikötményei szolgálhatnak zsinórmértékül; s igy nevezettek közt fentlevő viszonyt szabályozó, most említett egyezményből kifolyólag fel­merült és az elől említett határozatokkal illetéktelenül elbírált vitás kérdések eldöntésére, nem a közigazgatási hatóság, hanem csakis az illetékes bíróság lehet hivatva. Budapesten, 1888. évi november hó 8-án. A miniszter helyett : B eniczky, s. k., államtitkár. A hivatalos má­solat hiteléül: Rátz Mátyás, békésvárm. közit.. kiadó. Tisztelettel Nájman János. I. 2895. Bf—1890. — Ö Felsége a király nevében. A b.-gyulai kir törvényszék mint büntető hatóság rágal­mazás vétségével vádolt Nájmann János és társa ellen ellen folyamatban levő bűnügyben a megejtett vizsgálat alapján és 1890. évi szám alatt kelt kir. ügyészi indítvány megfigyelésével, az alólirt helyen és napon megtartott ta­nácsülésben következőleg Végzett; A kir. törvényszék vádlott Nájmann Janos és Merza Sándor irányában, Laczkó Péter sérelmére elkövetett rágalmazás vétsége miatt a további eljárást beszünteti és a 7. napló alatti iratokat jelen végzés jogerőre emelkedése után Gyula vá­ros polgármesteri hivatalához visszaszármaztatja. — In­dokon: Laczkó Péter gyulai lakos az iratoknál 1 napló szám alatt Nájmann János és Merza Sándor ellen rágal­mazás miatt azért tett feljelentést, mert nevezettek Gyula város polgármestere előtt, panaszost, ki a gyulai sorozó bizottság áltál 1889. évben ielülvizsgálatra küldött had­köteleseknek a felülvizsgálatra előállításával lett megbízva az eljárásában hűtlen eljárás, zsarolás és kapzsisággal vá­doltak s e miatt ellene a fegyelmi eljárás megindítását és megbüntetését kérelmezték, mely kérelmezés folytáu a fegyelmi eljárás etlene elrendeltetvén a vád alaptalannak bizonyult. — Ezeu feljelentés folytán elrendelt és megej­tett vizsgálat folyamán panaszlottak beismerik, hogy Laczkó Péter ellen Gyula város polgármestere előtt a panaszt ők tették és határozottan azt állítják, hogy pa­naszok a valóságnak megfelet. — Jóllehet áz Hatoknál 7 napló alatt csatolt fegyelmi iratok szerint Laczkó Péter ellen a fegyelmi eljárás megszüntetve lett, mindazonáltal a bűnvádi megtorlás tárgyat képező rágalmazás nem fo­rog fenn. — Mert a megejtett vizsgálat alkalmával kihall­gatott László Mátyás és társainak vallomásával panasz- lottaknak azon állítása, hogy 1889. évi július hó 4-éu, midőn a felülvizsgálatra előállítandó tizenhárom védköte- les a gyulai vasúti indóháznál Nagyváradra utazás végett a kapott parancs folytán megjelent, Laczkó Péter mint *) E rovat alatt közlőitekért nem felelős a szerk. HIRDETÉSEK. 424/1891. Gy.-Varsánd község elöljáróságától. Árlejtési hirdetmény. Aradvármegye tekintetes törvényhatósági bizottsá­gának 92—1891 számú határozatával engedélyezett Gyula- Varsand községháza helyreállítási és átalakítási munkálatá­nak vállalat útján leendő biztosítása végett 1891. évi május hó 25-ik napján d. e. 10 órakor Gyula-Varaánd község jegyzői irodájában zárt ajánlatok elfogadása mel­lett nyilvános szóbeli versenytárgyalás fog tartatni. A költségvetés szerint megállapított kikiáltási-ár 1719 frt 98 kr. Miről vállalkozni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy a kikiáltási-ár 10%-át banompéozül, akár készpénz­ben akár óvadékképes értékpapírokban az árlejtés meg­kezdése előtt letenni, vagy az írásbeli 50 kros bélyeggel ellátott zárt ajánlathoz csatolva, az árlejtés megkezdése előtt a község elöljáróságához benyújtani tartoznak, az írásbeli ajáulatokban továbbá kijelölendő, hogy a tervet, elömérlék. költségvetést, valamint az árlejtési és építési feltételeket ismeri és magát azoknak kifogas nélkül aláveti, később beérkezett ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. Az építésre vonatkozó terv, előmérték, költségvetés és teltételek az árlejtés napjáig a község jegyzői irodában a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Gyula- Varsándon, 1891. május 16-án. 116. í—i. A községi elöljáróság. xzx !! Villanyosság!! I (Minden államban szabadalmazva.) A legjobb minden zsebtűz* | tartó között 79. 3—5. Igyula nélkül! Egy nyomás kell a gombon, I (lásd az ábrát) villamos fény- I szerű világos láng keletkezik, ■ szabályozható időre. la —o- darab ára 1 frt 50 kr. — 1 frt 70 kr. elő­leges beküldése után portómentesen küldetik meg. Iamm szadad. ujdonsági raktára JAilWivid Brüubeu (Morvaország) Képes árlapok as újdonságokról ingyen és bérmentve. X X párisi világkiállításon. lett kitüntetve. s. 2-36. •H > 0 M ■H 1 G) CO 09 H N <í ROBEY & COMP. gépgyárosok Budapesten, IX., Rákos-utcza5- 9. Iroda: IX., Üllői-út 35. (Augusztus 1-től kezdve: IX. kér., Rákos-utcza 5. sz.) Ajánlják kevés tüzelő-anyagot igénylő GŐZMOZGONYAIKÁT és CSÉPLŐGÉPEIKET, melyek az eredetileg általuk alkalmazásba vett szabad, vaskerettel, kettős működésű meghosszabbított szalmarázókkal, és megnagyobbított törek- és pelyvarázó-szekrényekkel építtetnek; továbbá kazalrakó-gépeiket és más egyébnemű gazdasági gépeiket es eszközeiket. Vizszint fekvő talapzatos gőzgépeiket egyszerű és Compound-rendszer szerint, Cornwall gőzkazánaikat, szabad. „Robey stabil gőzgépeiket moz ony kazánnal, malmaikat és malomberendezési tárgyaikat legjutányosabb árakon. l18, 1—6. Árjegyzékek és költségvetések kívánatra dij- és bérmentesen megküldetnek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents