Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891-05-03 / 18. szám

nép oly ellentállást fejett ki, hogy kény telenek voltak tüzelni. A lövés azonban tapintatosan csak ijesztés végett vaktöltós | sei történt, úgy, hogy ennek következté | ben senki sem sebesült meg. Az ü.-.lete az egész városban zárva vannak. A tere két katonaság tartja megszállva. Az egész kisebb csoportok is csak a szurony hatal mának, de akkor is ellenállással engedtek Midőn a főszolgabíró bekötözött fő vei kocsiján ismét hivatalba vitette magát a tömeg a katonaság készenléte daczár ököllel, botokkal fenyegette. Ekkor több elfogatás történt, közöt tűk a vezérkolomposoké. A főtéren épülő Varságh-féle ház kö vei szolgáltatták anyagát a kőzápornal melyben katona is megsebesült, mire | katonaság szuronytszegezve szétkergette tömeget, és két ellenálló napszámost su lyosan megsebesített, egy egyénnek melléti keresztüldőfték, úgy, hogy az' még délután ! meghalt. A másiknak állapota is remény télén. Kisebb sérülések nagyszámban tör téntek. A vármegyéhez jött sürgöny tudósi tás folytán dr. Fábry Sándor főjegyző mégj kora délelőtti órában koosin átment Gsa bára s a zavargással szembeu felmerült hatósági teendők vezetését magára vettel s távirt Temesvárra a katonai hadtest parancsnoksághoz az iránt, hogy Csabára még két század gyalogság küldessék, ■az éj folyamán valószínűleg meg is I térit. Egyébként tegnap dél óta a egészen nyugodt. Ügy az orosházi mint csabai eseméj ményekről kimerítő távirati jelentés kül detett fel a belügyminisztériumhoz. ami tör II. Feevveradó : 1889. évről hátralék 97 frt 09 kr. 1890. évi előirás összege 289 n — ff Összesen 386 frt 09 kr. Erre befizettetett 342 ff 09 ff Maradt hátralék 44 frt — ff III. Hadmentesséffi dij: 1889. évről maradt hátralék 2643 frt 48 kr. 1890. évi előirás összege 3713 » 24 ff Összesen 6356 frt 72 kr. Erre befizettetett 4033 . » 37 ff Maradt hátralék 2323 frt 35 kr. IV. Iparkamarai illeték : 1889. évről hátralék 4 frt 84 kr. 1890. évi előirás összege 398 n 89 Összesen 403 frt 73 kr. Erre befolyt 403 » 73 ff Hátralék nem maradt. V. Tanítói nyugdíj : 1889. évről hátralék nincs. 1890. évi előirás 525 frt 75 kr. Erre befolyt 397 50 ff Maradt hátralék 128 frt 25 kr. VI. Vidéki adó (függelék) 1889. évről hátralék 537 frt 78 kr. 1890. évi előirás 707 ff 64 Összesen 1245 irt 42 kr. Polgármesteri jelentés Gyula városa 1891. jvi ápril 20-án tartott tavaszi rendes közgyűlésén. (Folytatás.) ‘ Pénzügyeink. A város pénzügyeiről, agyoni állásáról, al. felügyel téré bízott alapitvávyoxról, adó illeték és egyéb közterhek behanjtásáról a követke kimutatásokat1 terjesztem elő : I. Államadók. -—Összehasonlítva az előző évvel Erre befolyt, az illető elöl­járóságoknak küldetett Maradt hátralék Vfl. Vidéki illeték: 1889. évről hátralék 1890. évi előírás összesen Erre befolyt 8 az illető kir. adóhivataloknak meg­küldetett Maradt hátralék VIII. Fogyasztási adó: ÓhjB-ii Földadó Házbéradó Házosztáíyadó j I- ső osztályú .kereseti adó II- Od n j : n n III- ad 1 ... %- I ÍV-ed IM I * Nyilv. szántad. «Őtel. adója 4143 20 Tőke-kamatadó 1240 63 Általános jövedelmi pótadó 19630 35 1889. évi frt kr. 42121 57 6056 97 8070 28 6362 50 8653. — 15422 23 1490 — 1890. évi frt kr. 42498 93 6388 04 8174 93 6488 25 8742 — 14365 87 1451 — 4175 18 1709 68 19628 46 Összesen 113190 73 113622 34 Eszerint az 1890. évi egyenes adónál emelkedés 431 6l Ezen adók behajtása : hátralék 1889. évről 13155 01 1890. évi előírás összege 113622 34 Pótlólag előiratott Összesen 12677735 1162 78 Összesen 127840 13 gratu­jól esnék már neki egy kis gáncsoskodás is. De hát lehetetlenséget tőlem se várjon. Jancsovics Margit (Harriet). Már belépő dalát megtapsolták. A tapsban volt bőven része az előadás folyamán is. Kellemes kis hangját teljesen érvényre emelte és szép ének­léséhez méltó volt a kitüntető elismerés. Szép haladásának csak szivböl láthatunk. Kövesi (Szegény Jonathán). Diskrét, játékával, jó mondásaival sok derült perczet szerzett az öt igazán élvező kö­zönségnek. — Kozma (Vandergold). Kellemes tenor hangja van. És ez nekem elég, mert a teno­ristát már dédelgetni tudom ritkaságáért. — Kezd kiveszni ez a fajta hang. Külömben já­téka ellen se lehet nagyobb kifogás. Nyilassy Matyi (Quicly Tóbiás) mulat­ságos, kedves gyerek. De kevesebb móka, kevesebb tempózás inkább elkelne. Hiszen a burleszk dolgokban is kell Ízlésnek lenni,- és nem épen szükséges Szatmári Árpád utánzá­sát annyira kiérezhetővé tenni, mert ez az eredetiség rovására esik. Harmadszor Csiky Gergely megaranyo­zott „Nagyratermett“-je került sünre össze vágó előadásban. A szép, zengzetes, költői nyelvezet, a jellemből folyó finom komikum, a gyorsan, simán fejlő cselekmény nem té­vesztette el hatását a közönségre, mely zajos tapsokban adott kifejezést kiváló tetszésének. Arányi Bella igazán királynői >íak. Mél­tóságteljesen, ízlésül, játszotta, el szerepét. .... TáyQpki, Gizella (Carina). Mint mindig úgy-most is igen kedvesen játszott. Somló (Emanuel). Olyan színpadi jelen­ség, a ki csak hódítani tud. Értelmes öntudatos, szép szavalatával, páratlanul kellemes orgánumával egészen ma­gával ragadta a közönséget, különösen mikor Carinának oktatást adott a bátorságról. Hisszük* Töröltetett Maradt befizetendő tartozás Erie befizettetett 2028 53 1258i1 60 116063 18 Hátralék 9448 42 Leirás alatt áll az ingatlanokra vezetett végrehajtásoknál levonandó 3344 frt 80 kr. Tény leges hátralék 6103 frt 62 kr. Ezen hátralék ingóságokra vezetett végre hajtás alatt áll, eként az 1890. évre előirt egye nes adó teljesen behajtatott, sot a múlt évből átjött hátralék is 3406 frt 59 krral apasztatott 1066 frt 24 kr. 179 frt 18 kr. 325 frt 95 kr. 493 „ 53 „ 819 frt 48 kr. 732 frt 11 kr. 1889. évről hátralék 1890. évi előírás Erre befolyt Maradt hátralék IX Városi adó: 1889. évről hátralék 1890. évi előírás 87 frt 37 kr. 7253 frt 24 kr. 545 frt 59 kr. 6707 frt 65 kr. 12176 frt 06 kr. 39247 . 82 „ Összesen Erre befolyt 51423 frt 88 kr. 41486 I 98 „ 889 1890. Maradt hátralék X Megyei pót adó : évről hátralék évi előírás 9936 frt 90 kr. 925 frt 86 kr. 1830 „ 23 , XII. Bank kölcsön Körös: 1889. évről hátralék 1890. évi előirás 17011 frt 14 kr. Összesen 17011 11357 14 72 Erre befolyt Maradt hátralék 5653 frt 42 kr. XIII. Körös kezelési költség: 1889. évről hátralék 10444 frt 64 kr. 1890. évi előirás 1626 B 71 # Összesen Erre befolyt 12071 frt 35 kr. 3609 „ 25 . Maradt hátralék XIV. Napszámos adó: 8462 frt 10 kr. 710 frt 40 kr. 180 I — „ Összesen 890 frt 40 kr. 82 „ 20 „ 1889. évről hátralék 1890. évi előirás Erre befolyt _____ Mar adt hátralék 808 frt 20 kr. XV. Árvizvédelmi költség: 1889. évi előirás összege 9525 frt 12 kr. Erre befolyt 6841 „ 81 „ Maradt hátralék XVI. Kataszter: 1889. évi hátralék Erre befolyt 2683 frt 31 kr. 1057 frt 30 kr. — I 12 . 1057 frt 18 kr. Régi körös tartozás : ............ 1633 frt 2 kr. 55 3 5 XVII 1889. év végén hátralék Erre befolyt ____ Mar adt hátralék 1577 frt 67 kr. XVIII Közpénztár: 1889. évről pénztári maradvány 15 frt 85 kr. 1890. évben befolyt 71457 , 85 , 1890, évi előirás ősszege 8404 ff — lí Összezen 8589 frt 25 kr. Erre befizettetett 8311 ff 75 ff Maradt hátralék 274 frt 50 kr. XXXII. Városi közmunka: 1889. évről maradt hátralék 107 3 1890. évi előirás összege 3654 n — ff Összesen 3761 frt 3 kr. Erre befizettetett 3635 3 ff Maradt hátralék 129 frt — kr. Vagyon leltár. I, Cselekvő: Jövedelmező ingatlanok értéke 379799 fri kr. Nem jövedelmező 175630 — ff Ingó vagyon összes értéke 36482 80 w Italmérési jog után kötvény és készpénzben 241583 67 ff A fenti kimutatásban felső rolt pénztári maradványok 133429 ff 37 ff Összes vagyon 966924 frt 84 kr. II. Szenvedő állapot: Kataszter és közpénztári tar­tozások összege 75734 frt 90 kr. Kispili földvételre 28093 64 Regale megvételre 293095 91 Laktanya kölcsönre 62102 70 ff Összesen 459027 frt 15 kr, Összesen Levonva a kiadást 71473 frt 68 kr. 69518 . 18 , 1955 frt 50 kr. Pénztár maradvány XIX. Ápolda : 1889. évről pénztár maradvány 14133 frt 40 kr. 1890. évben befolyt 9689 B 11 B Összesen Levonva a kiadást 23822 frt 51 kr. 9380 . 21 „ 14442 frt 30 kr. Pénztári maradvány XX. Regale: 1889. évről pénztár maradvány 9241 frt 71 kr. 1890. évben befolyt 50314 - 32 „ Összesen Levonva a kiadást 59556 51722 frt 3 . 36 kr. Pénztári maradvány 7833 frt 67 XXI. Katonaelszál'ásolási pót adó : 1889. évről pénztár maradvány 2133 frt 43 kr. 1890. évben befolyt 77795 &| Összesen Levonva a kiadást 56 79928 frt 74703 „ 99 kr. 22 „ Pénztár maradvány 5225 frt 77 „ XXII. Szépészet: 1889. évről pénztár maradvány 1399 frt 27 kr. 1890. évben befolyt 850 „ 11 B Összesen 2249 1609 frt 38 kr. 70 « Összesen Erre befolyt Maradt hátralék XI. Tüzérségi adó: 1889. évről hátralék 1890. évi előírás 2756 frt 09 kr. 2299 „ 09 ■„ 457 frt kr. 2011 frt 71 kr. 3370 , 25 . Összesen Erre befolyt 5381 frt 96 kr. 3858 í 54 „ Maradt hátralék 1523 frt 42 kr. hogy lesz alkalmunk nagyobb szerepben is yönyörködni kimagasló, művészi erényeiben. Kövesi Philibertje patent alak volt. Az üres nagy képüsködést életerős vonásokkal örökítette meg. Bódi, mint kanczellár ismét jeleskedett. Negyedszer „Sataniel« 3 felvonásos ope­retté került színre. Nem az unalom űző da­rabok fajtájából való. Külömben is kár kis színpadon kiállitásos darabot előadatni. Az is csalódás, ha valaki azt hiszi, hogy a közön­ség olyan mohó, hogy feltétlenül mindig újat akar látni. A régi jót úgy se pótolja a kivái csiság gyezgetésére előadott rósz újdonság, külö­nösen akkor nem, ha azt összepréselve, forró égövi hömérsékban kel! végig élvezni. Nem is csoda, ha ilyen viszonyok közt a szereplők minden igyekezete kárba veszett. A közönséget nem tudta magával ra­gadni még S >mlóné se, pedig igen veszedel­mes ördög volt. Kövesiné, Christine szerepét jól betöl­tötte. Kellemes hangja, élénk^játéka elisme­rést érdemelnek, Jancsovics Margit (Cleveborgi Fridit). Szé­pen énekelt és nem rajta múlt, hogy nagyobb hatást nem tudott elérni. Nyilassi Matyi és Kövesi mókái való­ságos harmatcsöppek voltak az unalomtól szomjuhozó kebleknek. Szombaton Suderinan jeles színmüvét, a Becsület“-et adják elő, ma pedig az »Árvalány hajat“, Rátkai új népszínművét. No. kedves szerkesztő úr, itt a kriti- ám. Adja ki, ha ráviszi a lélek. Én nem vagyok azzal megelégedve, és csak arra kérem, hogy máskor hagyjon nekem békét, mert pyrrhusi győzelemre sohasem áhí­toztam. Gukker, Levonva a kiadást __________________ Pé nztár maradvány 639 frt 68 kr. XXIII. Gr. Wenckheim Frigyes alapítvány: 1889. évről pénztár maradvány 5414 frt 84 kr. 1890. évben befolyt 513 frt 48 „ Összesen 5928 500 frt 33 kr. Levonva a kiadást _________________ Pé nztár maradvány 5428 frt 33 kr. XXIV. Göndöcs Benedek alapítvány : 1889. évről pénztár maradvány 1012 frt 91 kr. 1890. évben befolyt 105 „ 59 „ Összesen 1118 frt 50 kr. 116 i 75 í Levonva a kiadást Pénztári maradvány 1001 frt 75 kr. XXV. Népkerti csarnok: 1889. évről pénztár maradvány 493 frt 72 kr. 1890. évben befolyt 2250 , 88 , Összesen 2744 frt 60 1591 „ 8 Levonva a kiadást Pénztár maradvány 1153 frt 52 kr. XXVI. Kispili legelő: 1889. évről pénztár maradvány 246 frt 8 kr. 1890. évben befolyt 2410 „ 13 „ Összesen 2656 frt 21 kr. 2653 ; 70 „ Levonva a kiadást Pénztár maradvány 2 frt 51 kr. XXVII. Körgát: 1889. évről pénztár maradvány 35 frt 24 kr. Levonva a kiadást 33 „ 4z Pénztár maradvány 1 frt 82 kr. XXVIII. Letétek pénztára: 1890. évben befolyt 43501 frt 30 kr. Levonva a kiadást 24450 „ 58 Pénztár maradvány 19050 frt 72 kr. XXIX. Ipar-alap és iparos tanonezok: 1889. évről pénztár maradvány 145 frt 29 kr. 1890. évben befolyt 772 „ Hl „ Összesen 918 frt 10 kr. Levonva a kiadást 470 ______ ff ff Pénztár maradvány 448 frt 10 kr. XXX. Laktanya: Kölcsön kötvényekben 52908 frt 1 kr. Régi laktanya tartozásban 13028 „ 15 „ Készpénzben 356 30 66292 9949 46 34 Összesen Kamat hátralékokban Pénztár maradvány 76241 frt 80 kr. Ezzel szemben a magyar földhitelintézettől kölcsön vett 90,000 frt tartozásból 1890. óv vé­gén fent áll 62102 frt 70 kr. s az erre fedeze­tül szolgáló 76241 frt 80 krból mutatkozó feles­leg 14139 frt 10 kr. XXXI. Megyei közmunka: 1889. évről maradt hátralék 185 frt 25 kr.----­me ly összeg levonva a 966924 frt 84 kr. vagyon­ból, marad tiszta vagyon érték: 507897 frt 69 kr. (Folyt, köv.) Szóxnt az alföldi vármegyék közönségéhez! B.-Gyula, május 1. Az apostolok oszlásáról beszélt a me­sés hajdankor, midőn a szentlélek tüzes nyelvek képében jelent meg közöttök s elbocsátván őket, hogy országokban és vi- ágrészekben hirdessék az Isten igéjét. Tüzes nyelveken szeretnék én is szólni, logy megértsen engem is — legalább Ma­gyarországon mindenki! Testvér testvérhez odaadóbb ragasz- codással nem viseltetik, mint erdólyrészi íonfítársaink hozzánk. Leirhatlan az a szivólyesség, az a benső örömtükröződés az arezon, a mit erdólyrészi magyar testvéreink, honfitársa­ink tanúsítanak egy Királyhágón inneni testvér iránt. A ki nem élvezte még, kísérelje meg és állításom igazsága felől meggyőződik, űogy Erdély bérczei között a mezőségi, megyebeli magyarság, vagy a székely, va­lóságos örömünnepnek tartja, ha egy ma­gyarországi testvér magyart ölelhet hazá­jáért dobogó keblére. Az erdólyrészi magyarság a románok és szászok közé ékelve a Hargita és Nemere tövében tőlünk mintegy elszakítva, egyedül csak felénk tekint, mint a haza hitbizo­mányosaira és évezred óta hűen őrzi azt a hazát, melynek szűk zugaiban a testvér-, az anya-hazának mindenkor véd- bástyája, a magyar elemnek előőrse volt. Erdélyi testvéreink ma még inkább, mint valaha, reménykedve tekintenek fe­lénk. Mióta a vámháborti Romániával fenn­áll, azóta hová is fordulhatna az annyi iparos szakismerettel megáldott erdélyi magyarság, mint éppen hozzánk? Aki Erdélynek ipar-kereskedelmét is­meri, az tudja, hogy az erdólyrészi saját­ságos iparczikk, még primitiv állapotában is nemcsak kelendő, hanem fölötte áll sok esetben a müvészetibb franczia gyártmá­nyoknak, melyeknek főpiacza Bukarest volt évtizedek előtt. Az erdólyrészi kézmüárukat örmé­nyek és zsidók minden nagyobbacska ipa­rosvárosban vásárolták eddigelé össze, az ő közvetítésük folytán árasztatott el azok­kal Románia. — Szeben, Marosvásárhely, Torda, Deés, Szász-Régen, Brassó, Kézdi- vásárhely, Szepsi-Szent-György, e nembe vágó iparczikkei kizárólag és nagyobb mennyiségben Romániába vitettek pár év­tized óta s igy erdólyrészi kézműiparunk főpiacza Románia lett. A háromszókmegyei székelyszekerek­nek — százai és ezrei megszámlálhat- lan sorban lepték el folytonosan a bu­karesti országutat, megterhelve a rengeteg fenyvesek íürészmalmaiból előkerült és művészi ízléssel készített faragványu épü­let, szerszám, bútor, vagy hordókészletek­kel, melyek a fürge és sokoldalú székely nép főkereset- és élelmiforrását képezték; mert a háromszóki fenyőczikk Bukarestben óriási kelendőségre talált mindeddig és pedig magas árban; és ha épen nem is csengő aranyokat vagy húszasokat hozott haza azokért, de megterhelte szekerét ol­csó román gabnával, mely neki itthon nagy hasznot szolgáltatott s mondhatni

Next

/
Thumbnails
Contents