Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1891-04-05 / 14. szám
Szabályrendelet. Gyula város belterületén gyalogjárdák építése tárgyában. 1, § ü^y á város szépészeti, mint különösen azon körülmény, hogy a város belterületen a gyalog közlekedés minden időben biztos es akadálytaían legyen, Gyula város összes utezáinak járdával való ellátása ezennel kimondatik. 2. §. A város belterületén létező utczákban és főbb tereken építendő gyalogjárdákra nézve az utczáknak osztályokba sorozása kivantatván, — a mennyiben 1 i. azok — Asphalt, Beton (kő pép), Tégla, vagy Tölgyfapadló járdává! látandók el; — mi végből a következők állapíttatnak meg: a) Asphalt vagy Beton járdával látandók el a Városháza, Fő, Megyeház utczák, templomtér, Magyar utcza a Sugárutig, Szarvas utcza a Napkorcsmáig, Szent János, Kulcs és Regi pos a utczák és az egész Sugárut-i gyalogjáró a menynyiben annak kiépítése és fenntartása nem tog a vármegye terhére esni. b) Téglaburkolattal kiépítendők a Bélváros ban : Korona, Könyök, Kereszt, Iskola és Kán- tor* utczák. Nagymagyar városban : a Kápolua,^ Kismé- szárszék, Zöldfa, és Kórház utczák, Belső vásárér Szent Mihályi-féle háztól a Német hídig, az Alcser ház szegletétől a kocsi^ átjáróig, Buzater> Hagymatér, Feketesas utcza, és az Aradi ut két melléke. Kis oláhvárosban : a Templomtér, Hatvan és Nagymalom utczák. Németvárosban: a Fő, Temető, Híd, A ép, Palló, Biztos, űri és Szél utczák, és a Templomtér körülete. ' ».íiatua Újvárosban: a Pacsirta, Hold, Holtkorosj és Dobozi utczák. Nagyoláhvárosban: Román utcza a tized- kutig és Rövid utcza. c) Palló anyagú járdák alkalmazandók az itt meg Dem nevezett többi utczákban. 3. §. A fonti §-ban megállapított gyalogjárdáknak évenként mily arány és mennyiségben teendő kiépítését az erre vonatkozó részletes tervezetek mellett a tanács előterjesztésére a képviselő testület állapítja meg. 4. §. Azon esetben, ha az utczabeli érdé kéltség a Pallójárdákat téglával, vagy a téglajárdát Asphalttal illetve Betonnal kívánná felcserélni, erre nézve minden alkalommal a képviselő testület engedélye kívántatik. 5. §. Az évtizedek tartamára állandósítandó Asphalt és Beton járdák tökéletes fektetésének, s a mellette kiépítendő vizvezető nyílt csatornák czélszerüségének egyedüli feltételét a lejtmérés művelete képezvén, a kiépítéseket megelőzőleg mindenek előtt a tervezetnek elkészítése rendelendő el, a mely tervezeten megállapittatiiak^ a fektetendő gyalogjárók magasságai és a vizosztók s meghatároztatnak a csatornák frutrenkénti esései, melyeknek megállapítása után azoktól semmi kö ■ rulmények között eltérni nem lehet, annál is inkább, mert az ekként állandósított pontokhoz képest fektetendő járda síkoktól fognak az újból építendő minden lakbázakra nézve a szabályrendeletben kívánt magasságok méretei megadatni. Ha időközben a járda sik megállapítása, s ezen szabályrendelet alapján való kiépítésé előtt kéretnék építési engedély, úgy annak kiadása előtt a járda sik ideiglenesen a tanács által megállapítandó, 8 az építkezési méretek ahhoz képest határozandók meg. 6. §. Minden kocsival közlekedő utczának szélességéből V5-rész tér foglalható el gyalog járóúl. 7. §. A főtereknek és a 24 f. méter bőséget meghaladó utczák kivételével — a többi utczákban fektetendő gyalog járók szélességei 0-8 fmrnél kevesebb nem lehet, s legtöbb 2 fméter nól szélesebbre nem terjeszthető. 8. § A járda fektetésnél minden mellék érdekeknek kizárásával különös figyelem fordi tandó arra nézve, hogy ott, hol csak az utcza egyik oldalában építendő a járda, az mindenkor az utczának déli oldalában, vagy ehhez legko az utczának zelebb fekvő oldalon helyeztessék e 9. §. Közvetlen a gyalogjárók mellé alkal mazni szándékolt faültetvények a járda alá be futó gyökerek által okozandó dombor képződés és repesztés kikerülése végett meg nem enged hetők; a csatornán kívül azonban ültethetők. 10. §. Ott, hol asphalt járda építtetik, a ház- vagy telek tulajdonos, a telke menten min den Q méter után 2 frtot, beton járdánál 1 fr 5 krt, tégla járdánál 40 krt, palló járdánál egyes palló 5 krt, kettős pallónál 10 krt taito zik járda építési költség czimen a városi köz munka-pénztárnak megtéríteni. Ll. §. Bármily anyagból készíttetendő járda helyén talált régi anyagok a város tulajdonába mennek át. I 12. §. Utczákon keresztül, a két oldali járást egybekötő gyalogjáróknak kiépítési költsége egészben a várost illeti. 13. 1 A járda építésnek egy évre, vagy valamely utczában való befejezte után, az egyesekre eső hozzájárulási összeg a tanács által megállapittatik s az erre vonatkozó bárcza az lletőkuek azonnal megküldetik. 14. §. I járdaépítési költség czimen ki ve tett összegeket minden egyes ház- vagy telek- tulajdonos, a kivetést tárgyazó értesítés, illetve bárcza vételétől 30 nap alatt köteles lefizetni. A tanács azonban jogosítva van, a felek kérelmére, s a fennforgó körülményekre való tekintettel, 1—5 év alatt lejáró részletes fizetési határidőt engedélyezni. A 30 napon túl terjedő időre, a varos követelése után a törvényes kamat fizetendő. 15. §. A követelésbe vett járdaépítési költség nem a ház- vagy telektulajdonosok személyét, hanem az ingatlanokat terhelik, miért is azon esetre, ha valamely ingatlan bármely jog- czimen másnak tulajdonába megy át, az uj tu lajdonos a városnak azon ingatlant terhelő ilynemű követelését köteles megfizetni. 16. §. Jogosítva van a városi tanács a gyalog járók építési költségeit közadók módján köz- igazgatási úton behajtatni. 17. §. Uj lakházak építésekor, vagy nagymérvű átalakitáíiok alkalmával elkerülhetlenül alkalmazni szokott állásfák elhelyezésekor megrongált gyalogjáróknak előbbi állapotjában leendő helyreállítását az építkező saját költségen köteles elkészíttetni. 18. §. A várost terhelő járda építési költségek a közmunkapénztárból, esetleg a képviselőtestület által kijelölendő egyéb pénztárból fedezendők. 19. §. A város tartozik ezen szabályrendelet értelmében előállított járdák fenntartásáról saját költségen mindaddig gondoskodni, mig annak uj előállítása szükségessé nem válik. Az uj járda előállítás költségeihez való ozzájárulásra az illető ház- és telektulajdonosok — ha azok e czimen már megterheltettek, — 20 év lefolyása előtt nem kötelezhetők, 20 év lefolyása után a 10 §. határozmányai nyernek alkalmazást. 20. §. Jelen szabályrendelet törvényszerű jóváhagyás után azonnal életbe lép s végrehajtásával a városi tanács bizatik meg. Kelt Gyulán, a városi képviselőtestületnek 1891. évi márczius hó 23-án tartott közgyűléséből. Kiadta: Popovics Jusztin, főjegyző. Pesten járja a főiskolát, csak a minap figyelmeztetett, hogy annak még a fele sem igaz ám, | mivel Dani öcsénk dicsekedik előttünk. — Hm, hm! dünnyőgé a szomszéd, pipáját erősen kiverve tenyerén. Czakó uram látta, hogy szomszédja nem közönyös a dolog iránt, azonnal hozzáfogott a bosszú munkájához és megállapított szomszéd jával egy pokoli tervet. Elhatározta ugyanis, hogy a legközelebbi jótékony ezélú ünnepélyt rendeznek Keresztsze gén, melyhez nemcsak a helybeli és a környék intelligencziája járúl, hanem meghívnak a fővárosból díszes vendégeket, kik az ünnepélyt je lenlétükkel emeljék. Miután azonban tudták, hogy ezek a nagy férfiak a tudomány, a poll tika, a művészet stb. képviselői másféle elfog laltságuk miatt úgy sem jöhetnének, Czakól uramnak az a ravasz ötlete támadt, hogy az ép oda vetődött két vándor borbély legényt fogja átöltöztetni nagy férfiakká, és minthogy Dani öcsénk az utóbbiakkal való érintkezésben leg ügyesebb, őt szemeljék ki a fogadó bizottság el nőkének, a ki többek köze megérkezett nagy jainkhoz üdvözlő beszédet is intézzen. Dani büszke volt a megbízásra, és 8 napig magolta a beszédet, hogy a díszes vendégeket méltón fogadhassa. A két borbély legény Czakó uram házában rejtőzött, míg végre a nagy nap hajnala hasadt Czakó uram az egyiket felöltöztette Nagy Imrének, a másikat Jókainak, a mi nem is volt szerfölött nehéz. Az egyiknek mindössze le kel lett borotválnia szakállát, a másiknak pedig haját, és a metamorfózis annyira sikerült, hogy Czakó uram szinte biztosra vette Dani öcsénk felsülését. A két borbély délelőtt előre utazott, hogy az esti órákban a budapesti vonattal megérkezhessenek. Az indóházban Keresztszeg intelligencziája, Zámonyi Dániellel az élén, várta a hires vendégeket. És mikor ezek kiszálltak. Dani öcsénk leemelte darutollas csákóját és a következő beszéddel üdvözölte azt, ki Jókainak mu tatta be magát. — Nagyságos uram, hazánk büszkesége, irodalmunk vezércsillaga, nemzetem dicsősége 1 A keresztszegi intelligenczia leborulva üdvözöl sze* ény falai közt és köszönetét moud azon végte en megtiszteltetésért, melyben látogatásoddal részesíted. Soha Keresztszeget es vidékét ilyen kitüntetés nem érte és nem fogja érni, ha még száz esztendeig áll fenn . . . De már itt a derék borbélyt elhagyta a komolysága és oly hangos kaczajban tört ki hogy szegény Dani ijedtében csákóját a földre ejtette. D=~£ird.etésA tavaszi lóvizsgálat Gyulán folyó hó 13-ik és 14-dik napjára van kitűzve. Annál fogva felhivatik minden lótulaidonos, hogy nevezett napokon reggeli 8 órakor lovait a Magyar Király szálloda elé felhajtani különbeni büntetés terhe alatt el ne mulassza. Gyulán, április 4-én 1891. Dutkay Béla, polgármester. Hivatalos hirdetés. Az 1891. évi tőkekamat és IV. oszt kereseti adó lajstromok a m. kir. pénz- ügyigazgatóság számvevősége által érvényesíttetvén, az 1883. évi XLIV. t.-cz. 16. §-a értelmében mindkét kivetési lajstrom folyó hó 5-ikétől 13-ikáig a városi adóhivatalban közszemlére van kitéve. Gyulán. 1891. április 4-én. lHitkay Béla, polgármester. A folyó évben esedékes törvényhatósági úti adó egyénenkénti kivetésére vo- atkozó lajstromok a mai naptól kezdve év ápril hó 20-dik napjáig terjedő 15 napon sít a városi jegyzői irodában köz szemlére kitéve lesznek, mely idő alatt azok bárki által megtekinthetők s a ne- aláni felebbezések a vármegyei közigaz- atási bizottsághoz czimzetten ugyanazon dő alatt beadhatók. Gyula, 1891. április 5. Dutkay Béla, polgármester. A tömeg néma megilletődéssel várta az ese menyeket, midőn hirtelen felkiált valaki: — Fogjátok meg a hunezutot, hiszen nem Jókai, hanem egy borbély legény.“ És azonnal viharként üvöltött a bősz ki vűnság: — Fogjátok megl Fogjátok meg! Bármennyire folyt is Dani öcsém ereiben a vér, még sem mert bosszút állani az ál-Jókain érezte, hpgy a felsülés egész súlya reá neheze dik, ki azt hiresztelte mindenütt, hogy Jókainak te-tu barátja. El is sompolygott szótlanúl és nem törő dött a borbély legényekkel, kiknek midőn Czakó uram a tömeget felvilágosította, hajuk szála sem görbült meg és vígan mulattak Dani öcsém kontójára. b Hírek. Lapunk mai számát megküldjük ama tisztelt olvasóinknak is, kiknek előfizetése múlt hó végével lejárt; jövő számunkat azonban csak a hét folyamán jelentkező előfizetőknek fogjuk küldeni. Programmunk marad a régi s mi változatlanul fogunk ahhoz ragaszkodni. „ Békés vármegye s abban Gyula városa közigazgatási, társadalmi | közgazdasági érdekeit képviselni, őszintén, becsületesen, részrehajlás és legkisebb személyeskedés nélkül“ ezt a jelszót irtuk zászlónkra, ez-alatt a jelszó alatt fogunk ezután is küzdeni. De hogy a magunk elé tűzött feladatot megoldhassuk, hogy czélunkat elérhessük, szükségünk van a megyei középosztály további támogatására. A „Békés“ előfizetési ára az apri- is—júniusi évnegyedre 1 frt 25 kr, április—de- czemberre 3 frt 75 kr, mely összeg vidékről a Békés kiadóhivatalának — Gyulán“ czim alatt postautalványon küldendő be. Figyelmeztetés a választókhoz. A jövő 1892. évben lesznek az általános országgyűlési választások. E választásoknál azon polgárok fognak bírni választói joggal, a kik ez idén elkészítendő álasztói névjegyzékbe be fognak Íratni. Ebbe pedig az 1874-dik XXXHI. és az 1875-ki IV.-czikkek értelmében csak azok vehetők fel, a kik az ott meghatározott feltételeken kívül a megelőző évi — tehát az 1890-dik egyenes adót, illetőleg adóhátralékot — folyó évi április 15 ig lefizették. Kötelességünknek tarjuk erre figyelmeztetni olvasóinkat, hogy a törvény említett rendelkezésének megfelelni el ne mulasszák, nehogy a választói névjegyzékből kihagyatván választói joguktól, mely egyébiránt nem osak jog, hanem polgári kötelesség is, elessenek. A közigazgatási bizottság április havi rendes ülését folyó hó 13-án fogja tartani. A húsvéti napokat, mint mindig, úgy most is kegyelettel ülte meg városunk lakossága. Az áhitatos hangulat, mely már a nagyheti gyász szertartásokkal kezdődött, folytatását találta a húsvéti ünnepnapokban. A templomokba sűrűn özönlött a hívek serege s a tömjénfüst lassan szálldogáló felhői növelték a vallásos hangulatot. A husvét külső képe azonban kevésbé volt ün népi; az idén nagyon is korai tavaszba kerül bele a husvét, úgy hogy az ünuep első uapj ira visszatért hűvös idő valóságosau megvaczogtatta azokat, akik téli kabát nélkül mentek ki az ut- czára. A locsolódás légi szokása ugyan már erős hanyatlásnak indult, de azért még jó ideig nem kell tartaniok a leányoknak, hogy nem kapnak husvét másodnapján egy kis rózsavizet. A fiatal emberek mindenféle fiükús eszközzel, csudaszerszámmal felfegyverkezve indúltak most is hölgy ismerőseik látogatására, hogy egy védetlen pil lanatban illatos meglepetésben részesítsék őket, az apróság pedig ősi szokás szerint félliteres üveggel járt kelt az utczán, alig tudván épségben hazaczipelni a sok piros tojást, melylyel a kis lányos hazaknál megajándékozták őket. Április hó örök idők óta ismeretes az ő ki fürkeszhetlen szeszélyeiről; az ideiből még ugyan alig telt el négy nap, de már most konstatálhat jük, hogy nem válik hűtlenné hagyományaiho sőt ugyancsak derekasan működik, hogy hirne vét igazolja. Különösen amit az első napon pro dukált, az még április elsején is kissé sok — szeszélyből. Mint a khumaeleon színe, úgy vál tozott az idő csak nem öt perczről—Öt perezre. Néhányszor teljesen felhőtlen égboltozat, majd teljesen beborúlt, hol az eső, hol a hő szitált, volt szélcsend, majd metsző északi szél, éjjelre teljesen beborult, és másnap reggel kemény fagyra virradtunk fel. Azóta is nagyon változó az időjárás,, de ez még hagyján volna, az a fő, hogy legalább két héten keresztül ne esnék az eső, mert gazdáink nagyon elmaradtak a tavaszi szántással, ünnep előtt csak a leghátasabb földekbe lehetett árpát vetni. A kedvező munkaidő a szegényebb sorsú lakosságra is nagyon fontos, mert a napszámosoknak ősz óta abszolúte nem volt keresetük és a legtöbb család régen felemésztette a nyári szűk keresményt. Meghívó. A „Békésvármegyei régészeti ll rft u v élő űes^Törí énei mi -táí’&ulat“. laST. évi ápril hó r)-én délután 3'/1 órakor a megyeház kistermében Gyulán közgyűlést tart, a következő tárgysorozattal: 1. Megnyitó-beszéd Göndöcs Benedek el nőktől. — 2. Főtitkári jelentés dr. Karácsonyi Jánostól. — 3. Számvevő-bizottsági jelentés az 1890. évi számadások megvizsgálásáról. — 4. Pénztárnoki jelentés az egylet ez idő szerinti ,-agyoni állapotáról. — 5. Ügyészi jelentés a nagymennyiségű hátralékos tagdijak ügyében. -6. Küldöttsógi jelentés a muzeum átvételéről. — 7. Általános tisztujitás, — és muzeum igazgató őr választás: id. Mogyorossy volt igazgató-őr agg kora miatt történt lemondása folytán. 8. Indítányok. — Tisztelettel kérjük a társulat tagjait, hogy tekintve a közgyűlés által elintézendő ügyek fontosságát, a közgyűlésen minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. Kelt B.-Gyulán, 1891. márczius 24-én. Göndöcs Benedek, társulati elnök. Dr. Karácsonyi János társulati főtitkár. Meghívó. Az alsó fehér körösi ármentesitő társulat 1891. évi április hó 19-én d. e. 9 órakor aját helyiségében B -Gyulán választmányi ülést tart, melyre a választmányi tagok tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Igazgatói és -főmérnöki együttes jelentés a lefolyt 1890. évről. 2. Főmérnöki jelentés a műszaki ártérfejlesztósi munkálatok állásáról és az ellenőrző bizottság javaslata a harmadik vizszin felvételének elejtése és a szükséges további intézkedések megtétele tárgyában. 3. Jelentés a f. évi árviz lefolyásáról. 4. A Nagyuiéltóságu foldmivelésügyi m. kir. Miniszter urnák 63314/V. 15. 1890. száuiu az 1891. évi költségvetést jóváhagyó rendelete. 5. A Nagy- méltóságú foldmivelésügyi m. kir. Miniszter urnák 78302/V. 15. 1890. számú rendelete a fekete körösi 18a) számú átmetszés kibővítésének és magas partjai leásásának foganatosítása tárgyában. 6 Igazgatói jelentés a Fehér-Körös jobb- és balparti védtöltéseinek a gyulai közúti hídtól az arad-békésmegyei határig leendő tervszerű kiépítéséhez szükséges területek kisajátítása körül felmerült nehézségekről 7. A számvizsgáló bizottságnak jelentése az 1889. évi pénztári számadások megyizsgálása tárgyában 8. A számvizsgáló bizottságnak jelentése az 1889 évi lettári számadásnak megyizsgálása tárgyában. 9. A Nagymél- tóságu foldmivelésügyi m kir. Miniszter urnák 57516/V. 15. es 707117./V, 15.—1800. számú az deiglenes 150,000 frtos kölcsön felvételét jóváhagyó réndeletei. 10. A megejtett pénztárvizsgálatokról felvett jegyzőkönyvek bemutatása. 11. Jelentés a pénztár állásáról és ennek kapcsán előterjesztés a folyó évben végrehajtandó munkákra szükséges, de még be nem folyt összegeknek mikénti fedezéséről. 12. Miniszteri rendeletek 13. A hivatalos helyiség bérleti szerződésénél« jóváhagyás végett való bemutatása. 14 Folyó ügyek és netaláni indítványok. B.-Gyulán 1891. april hó 1-ón. Zöldy János, társ. elnök. Uj ügyvéd. Dr. Ladies László városunk szülötte, az ügyvédi vizsgát, sikerrel letévén, Gyulán telepedik le és irodáját édes atyja Ladies György gyvéd házában tényleg meg is nyitotta. Ajánljuk jogkereső közönség figyelmébe. A kir. törvényszék elnöke Szánthó Alajos ■halálozása következtében üresedésbe jött kir. járásbirói állásra pályázatot hirdet. A kérvények 2 hét alatt adandók be. Kinevezés. Borza Béla törvényszéki irodai igazgató I N.-Váradon szervezendő kir. itélőtáblá- hoz irodaigazgatónak neveztetett ki. Mint teljesen kiérdemelt előléptetéshez szivünkből gratulálunk, loha más részről élénken sajnálnunk kell a deck férfiúnak körünkből való eltávozását, ki úgy I törvényszéknél mint hivatalát nagy lelkiismeretességgel, tehetséggel és szorgalommal betöltött egyén, valamint hivatalon kívül a társadalomnak hasznos és kedvelt tagja maradandó űrt hágy maga után. Borza Béla csak piár néhány napot fog körünkbe tölteni, miután a szervezési munkálatok, melyekben neki is kiváló osztályrész jut feladatul, uj állása sürgős elfoglalására utalják. Az aradi ügyvédi kamara Kocziszky János csabai | Lvpkovicz János szarvasi ügyvédet tagjai sorába iktatta. Az ujonczállitás folyó hó 8-án Szarvason veszi kezdetét; a szeghalmi járásban a sorozás most van folyamatban. Névváltoztatás. Klein Mól' orosházai lakos, az „Orosházi Közlöny“ szerkesztője, vezetéknevét belügyminiszteri engedélylyel „Kisu-re magyarosította. Az aradi kiállítás bizottsága a kitüntetett bék ésmegyei kiállítók érmeit és okmányait a napokban küldötte meg | vármegye főispánjához, ki is azokat szétosztás végett az illető járási fő- szolgabirákhoz és illetőleg Gyula városa polgár- mesteréhez tette által, úgy hogy a kitüntetések nehány nap múlva az érdekeltek kezeibe fognak jutni.
