Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891-03-29 / 13. szám

Melléklet a,Békés* 1891.13. számához.

Békésvármegye közigazgatási bizottságának jelentése az 1890. év II. feléről.

(Vég e.)

11a figyelembe vesszük, hogy a születések száma Békés várai egyében igen nagy, főleg a nagymérvű halálozásnak kell tulajdonítanunk a népesség növekedésének ezen viszonylag csekély voltát. S másrészt ha figyelembe vesszük, hogy a lefolyt 10 év alatt semminemű nagyobb, ragályos betegségből eredő járvány nem volt, s ha az évi közegészségügyi statistikánkbél meggyőződünk arról, hogy vármegyénkben nem a felnőttek, hanem a gyermekek halnak rendkívül feltűnő számmal, be kell látnunk azt, hogy Békésvármegye népességi viszonyainak kedvezőtlen volta főleg a gyermekek nagymérvű halálozásán, helyesen mondva, a gyermekek ápolás hiányán alapszik. Igen, a gyermek ápolás hiányán.

Mert, habár kétségtelen az, hogy a gyermekek gyenge szervezete jobban ki van téve a .megbetegülés eshetőségének, s a betegség hatása a kevesebb ellenállási képességgel biró gyermekre sokkal belterjesebb, mindazonáltal nem természeti, elkerülhetlen törvény a nagy gyermekhalandóság. Társadalmi viszonyoktól, az anyagi feltételektől, az emberek műveltségétől és a családi élet bensőségétől is függ az. A jobb módú társadalmi rétegek általában jobban őrzik meg gyermekeiket. A hitelesnek általán elös- mert gothai almanachból ki van mutatva, hogy a herczegi és grófi családokban 1000 gyermek közül csak 57 hal meg, ellenben a szegényebb néposztály gyermekei közül Európában átlag 300—400. Tehét 5°/0 áll szemben 30—40°/o-al, és hazánkban még az utóbbi átlagos eredménynél is kedvezőtlenebb a gyermekek sorsa, ugyanis a múlt évtizedben a gyermekek halandósága az egy éves korig 9%-al, a betöltött ötödik évig 5°/0-al volt rosszabb hazánkban, mint átlag másutt Európában, úgy, hogy a gyermekhalandóság Magyarországon évente átlag 47—50°/o-ra rúg.

S még ennél is rosszabb a gyermekek állapota vármegyénkben. 1889-ben példáál 59%-a a halálozásoknak gyermekekre esett. S ez arány évről-évre kisebb-nagyobb változásokkal fenntartja magát, sőt egy évben 63°/0-ra rúgott, úgy, hogy a mi közegészségügyi statistikánk egy-egy szomorú történet, melynek számai azt mesélik, hogy nálunk a gyermekvilágban mily bő aratása van a halálnak, pedig a számos ártatlan kisded nyomorúságos elpusztulása legalább is époly tra- gicus, mint a társadalmat felrázó egyes gyilkosságé.

Közigazgatási bizottságunkat gyakran is foglalkoztatja e szomorú kérdés. Mindig különös figyelmet fordítottunk a gyermekek egészségügyére. Elrendeltük, hogy a gyógykezelés nélkül elhalt gyermekek szülei a legszigorúbban fenyittessenek, s az I-ső fokú közegészségügyi hatóságok e részben követett eljárásukról szóló jelentéseiket évnegyedenként terjeszszók felülvizsgálatunk alá. Megindítottuk volt a mozgalmat a kisdedóvók kötelező felállítása s gyermek- menhelyek létesítése tárgyában, minden törekvésünk azonban feltűnőbb eredményt nem idézett elő. Kétségtelenül kevesbedik évről-évre a gyógykezelés nélkül elhaltak száma, s ezzol a gyermekhalandóság is, de az eredmény még nagyon kevéssé kielégítő. S hatósági intézkedésekkel nagyobb eredmény el se lesz érhető, mert nem hatóságilag eltávolítható külső okok képezik — nézetünk szerint — eme nagy gyermekhalandóságnak alapját, hanem földünk népénél, a gyermek életével való kevéssé törődés s a gyermek- nevelés hanyagsága.

A kedvezőtlen vagyoni körülmények semmi esetre se okai gyermekeink nagymérvű halandóságának. A megélhetés a Kárpát bérczei közt sem könnyebb, mint a tejjel-mézzel folyó síkságon, s ott a gyermekhalandóság mégis kisebb, mint mi nálunk, s igy egyedül a fentebb jelzett okoknak tulajdoníthatjuk azt, hogy népességünk nagy termő fájának rügyei kifakadásuk után azonnal elhalnak.

S a hatóságnak tétlen kezekkel kell nézni tehetetlensége tudatában, legalább még ez idő szerint, e szomorú bimbó-aratást, s megelégednie azzal, hogy legalább már ez idő szerint rámutat a népesség növekedésének emelésére teendő jövendőbeli intézkedések kiinduló pontjára.

A népszámlálás adataiból községeink élet- képességére is lehetvén következtetni azon az alapon, hogy mely községben volt a népesség szaporulata aránylag nagyobb vagy kisebb:.a népszámlálás fentebb közölt adatait e tekintetben is feldolgozva az eredményt, a következőkben közöljük :

Legnagyobb volt aránylag a szaporulat a lefolyt 10 év alatt:

1. Szabad-Szent-Tornyán, hol a szaporulat 51°/n-ot tesz ki, tehát a lakosság száma több mint felével növekedett; utána következnek a többi községek a következő sorrendben :

2.

Puszta-Földváron sza

porulat

50-53

0 /

'0

3.

Sámson

77

39 07

7)

4.

Csorvás

7)

34-94

77

5.

Puszta-Szent-Tornya

77

33-89

77

6.

Gyula-Vári

77

22-36

77

7.

Kondoros

71

21-94

77

8.

Nagy-Szénás

77

21.72

<7

9.

Füzes-Gyarmat

77

20-65

1)

10.

Vésztő

7)

19-20

ff

11.

Szeghalom

1)

18-23

77

12.

Endrőd

I)

16-49

77

13.

Uj-Kigyós

77

16-14

7)

14.

Bánfáivá

1)

1612

7)

15.

Körös-Ladány

1)

14-20

77

16.

Tót-Komlós

71

13-98

17.

Doboz

13-76

77

18.

Kétegyháza

7)

12-85

77

19.

Körös-Tarosa

77

11-58

77

20.

Orosháza

7)

11-—

77

21.

Gyula

n

10-45

V

22. Öcsöd | 10 23 „

23. Békés „ 9-39 „

24. Szent-András „ 8-42 |

25. Szarvas „ 8-15 |

26. Mező-Berény „ 3-29 „

27. Gyoma „ 7 05 „

28. Csaba „ 4-79 „

Járásonkint tekintve az arányosított szaporodást:

1. Az orosházi járásban szaporodott a lakosság 10 év alatt 19- 8 °/„

2. A szeghalmi járásban 18-10 |

3. A gyulai „ 15-54 „

4. A gyomai „ 1157 „

5. Gyula városában 10-45 „

6. A szarvasi járásban 9-37 „ '

7. A békési „ 9 05 „

8. A csabai | 5-89 \

Ez adatokból kitűnik, hogy vármegyénk lakosságának növekedése a legkisebb községekre, s eszerint azon járásokra esik, melyekben több a kis község; mig a nagyobb helyek lakosságának száma alig növekedett. S ez természetes is. A kereskedelemmel foglalkozó É ipari foglalkozást űző lakosság ugyanis városokba gyűl össze, (mint Angol- és Francziaországban stb.), hol a kereskedelem s az ipartermékek elárusi- tása tág teret lel, hol a vasutak forgalma az árú cserét élénken közvetítheti, hol a munkamegosztás s az olcsó munkaerő épen a lakosság nagy száma folytán könnyen elérhető; mig a földmivelő nép, a culturának bizonyos foka után, a midőn ugyanis a hasznosítható földterület már mind munka alá vétetett, s a midőn a földmi- velésnek belterjessé válta I a termények’árának leszállásn folytán elkerülhetlenné vált olcsó gazdálkodás a talajnak a közelből, közvetlenül való mívelését teszi szükségessé; a földmivelő nép éltet adó gazdaságának közelébe vonúl, telepeket, falvakat alapit, a meglevőket gyarapítja, olykor a kellő határral nem bíró városokból rajként távozik s letelepszik ott, hol megélhetésére a feltételek kedvezők.

Vármegyénk lakossága túlnyomóan, sőt kizárólag földmivelő. Mondhatjuk azt, hogy kizárólag, hisz iparunk, kereskedelmünk, intelligen- tiánk csak oly mértékben van. a mily mértékben azt a földmivelő lakosság száma szükségessé tette ipari szükségletének kielégítése — az árúczikkek beszerzése és terményeinek közvetítése i kormányzatának, igazságszolgáltatásának teljesítése czéljából. 8 a földmivelésnek belterjesebbé válta Békésvármegyében már bekövetkezvén, megindult az áramlat a lakosság szét- tagolására, a tanya-rendszer megteremtésére a népességhez arányitottan, nagyobb határral biró falvaknak gyarapítására. így alakult a közel múltban Kondoros, Puszta-Szent-Tornya községe1 már régebben a csabai „Jamina“, a szarvasi, falut képező „ó-szőlők“, az endrődi tanyák, s e szükséglet behatása alatt vált ki, Tót-Komlós, Szarvas és különösen Csaba lakosságának egy része s alkotott új földművelő telepeket.

E szerint nagyon megérthető, hogy nagyobb városaink a fenti kimutatás hátuljára kerültek össze, s legfőlebb az várna, a helyi viszonyokkal ősmerös illetékes közegektől való megoldásra, hogy mi okozhatta a kicsiny, s tudomásunk szerint elég nagy határral biró Mező-Berény és Gyónnának a népesség szaporulata tekintetben való elmaradását ?

7. A gyámoltak és gondnokoltak létszámáról az árvaszék tevékenységéről, az árvagyámpénz- tárak állásáról, a magán feleknél elhelyezett tőke pénzekről a gyámhatóság alól felszabadult egyének számáról és vagyoni viszonyairól, valamint a jelentési kötelezettség nyilvántartásáról szóló kimutatásokat az I. a. minta szerint szerkesztve, a vármegyei árvaszék, az árvagyámpénztár önálló kezelésére jogosított községek, s Gyula rendezett tanácsú város árvaszéke részéről 3 darabban mellékeljük.

8. A lefolyt félévben a kővetkező fegyelmi ügyek merültek fel:

1. Nagy Károly árvaszéki elnök, Salacz Fe- rencz szarvasi járási volt főszolgabíró, Szombathely Gyula vármegyei főszámvevő, Tepliczky János Szarvas község bírája' és Pohl Dániel Szar vas község jegyzője ellen a Viskovics Ignácz szarvasi közgyám sikkasztásaiból kifolyólag a Szarvas községi gyámpénztárnál állítólag hanyagul teljesített ellenőrzés miatt folyamatba tett fegyelmi ügyben a belügyminiszter úr által elrendelt pótvizsgálat foganatosíttatott, I az újabb határozat meghozatott. A határozat felmentő, az még ez ideig jogerőre nem emelkedett.

2. Cs. Nagy Péter Körös-Ladányl volt községi pénztárnok és Szilágyi Antal ottani jegyző ellen folyamatba tett fegyelmi ügyben az alispánnak felmentő határozata feloldatott, s mivel a fegyelmi vizsgálat során az okirat hamisításnak és sikkasztásnak is mérvei merültek fel, az összes iratok illetékes intézkedés végett áttétettek a törvényszékhez.

3. Szelezsán Flórea és Zsófia kótegyházi kiskorúak árvaszéki ügyében elkövetett mulasztások miatt Ujfalussy Dezső, Jancsovics Péter árvaszéki ülnökök és Chriszto Miklós árvaszéki jegyző ellen folyamatba tett fegyelmi ügy harmadfokú határozattal befejezést nyert, mely szerint a két elől nevezett dorgálásra, s Chriszto Ö0 forint pénzbüntetés lefizetésére lett Ítélve.

4. Dobay János Gyula városi volt polgár- mester és társai ellen az állami adó egyénenkénti leszámolása körül felmerült hiányok miatt folyamatba tett fegyelmi ügyben az alispán marasztaló határozatot hozott, azonban az még jogerőre nem emelkedett.

5. Körös Kálmán vármegyei alpénztárnok rendetlen pénztári kezelés miatt fegyelmi eljárás alá vétetett. Miután azonban a fegyelmi eljárás során orvos szakértőileg megállapított az, hogy nevezett idült — szeszmórgezésben és annak folytán beszámithatlan állapotban van, ellene az eljárás abban hagyatott.

II. A magyar királyi pénzügyminisztérium ügyköréken.

Állami egyenes adó, s hadmentességi díj fejében az 1890. év 11-ik felében kirovatott ösz- szesen 1,035 250 frt 49 kr. Ehhez hozzá adva az 1890. I-ső felév végén fennmaradt 156,167 forint 45 kr hátralékot, az adótartozás 1,191.417 forint 94 krt tett ki.

Ezen tartozásból elemi csapás czimen, to vábbá felebbezés és behajthatlanság folytán 36.651 forint 63 kr törültetvén, s igy a megállapított. tartozás kitett 1,154.766 frt 31 krt.

A megállapított tartozásból 1890. év második felében 1 064,426 frt 43'/,, kr folyt be, és igy az év végével 90.339 frt 85% kr hátralék maradt fenn.

A kivetési és befizetési eredményt az 1889. év hason időszakában tapasztalt eredménynyel összehasonlítva kitűnik, hogy az 1890. évi befizetés az 1889. évihez képest 45.172 forinttal kedvezőbb, ellenben ha a hátralékot az 1889. év végén maradt hátralékhoz viszonyítjuk, úgy a hátralék 1457 forinttal szaporodott.

Azonban tekintettel arra, hogy az 1890. év végével maradt 90 339 frt hátralékban :

F.-Gyarmat községénél 6978 frt 80 kr.

M.-Berény | 2020 frt 10 kr.

Csaba | 8637 frt 71 kr.

és igy összesen 17.636 frt 61 kr. mint oly előírás foglaltatik, amelyek a részletes katasteri felmérés folytán készült uj föld adó munkálatok alapján 1886. —1890. éveket illetőleg földadó czimen csak 1890. évi november és deczember hónapokban hozattak szaporodásba, és igy ezen összegek az érdekeltek adókönyvecs- kéikbe még előírhatók sem voltak, mint még nem esedékes tartozások, a hátralékban csak mint szinleges hátralékok tekinthetők.

Ugyanazért, ha ezen 17.636 forint a 90.339 írtból levonatik, mutatkozik az esedékes tartozásból 1890. év végén 72.703 frt hátralék vagyis, az 1889. év végén maradt hátralék nem hogy 1457 írttal szaporodott volna, hanem 16.179 forinttal fogyott. — Úgy szintén az 1890 év I-ső félév végén fennállott 156.167 forint hátralékos összeghez képest 65.828 forinttal csökkent a hátralék.

A vármegyében lévő összesen 28 adó községben az adó előírás kellő időben befejeztetett.

A kir. adóhivataloknál közvetlenül fizető 2424 adózó összesen 679.116 frt 66 krt, a községnél fizető 61.128 adózó 512.301 forint 28 krt tartozott adó és hadmentességi dij czimen. befizetni.

A főszolgabirák által 368, a községek által 37.192 esetben lett a zálogolás foganatosítva, árverés pedig a főszolgabirák által 18, a községek elöljárói által 426 esetben tartatott.

Dologi végrehajtás a közigazgatási bizottság által 4 adózó ellen mondatott ki, megjegyeztetik, hogy ezen négy hátralékos ingó vagyonából nem csak jelen félévben nem lehetett a kincstári tartozásokat behozni, de határozottan megállapittatott, hogy az egyáltalában csakis az ingatlan vagyonból fedezhető, és igy a határozat indítványozása mindenik esetnél indokolt volt

A hatósági közegek ellen a felelősség 2 esetben lett kimondva, azonban a felelősséget tényleg egy esetben sem volt szükség alkalmazni

A királyi pénzügyigazgatóság felebbezése folytán tárgyalt esetek száma 11, mig az adózók felebbezése folytán tárgyaltatott 112 eset.

Az egyenes adók kivetésének s behajtásának táblás átnézetét, az adókönyvelés, s az adó behajtás kezelésének eredményét feltüntető részletes kimutatást, végre az adó befizetési eredményeknek, I a hátralékoknak egybebasonlitását A. B. C. alatti mintázatokban összeállitva tisztelettel mellékeljük.

Végre még tisztelettel felemlítjük, hogy a kir. pénzügy igazgatóságnak 1890. évi deczember hóról beterjesztett jelentése szerint, a csabai kir. adóhivatalnál deczember hó 10-én tartott pénztári rovancsolás alkalmával észlelt nagyobb mérvű rendetlenség folytán, miután úgy a pénztári, mint az irodai kezelés helyessége iránt alapos kétség támadt és rendetlenség gyanúja forgott fenn, deczember hó 20. és következő napjain újabb vizsgálat tartatott, melynek következtében úgy a pénztárnok, mint az ellenőr ellen, a fegyelmi vizsgálatot megelőző vizsgálat elrendelése végzé- sileg kimondatott, és mert a pénztárnok a beterjesztett orvosi bizonyítvány szerint magát betegnek jelentette helyébe és a hivatal vezetésére ideiglenesen Noránt István gyulai kir. adótárnok rendeltetett ki,

III. A vallás- és közoktatásügyi magyar királyi minisztérium ügykörére

nézve.

A tankötelesek számának szabatos meghatározásától függvén a helyes iskoláztatás kérdé seinek megitélhetése és megállapithatása, a m. évben is úgy, mint mindenkor az 1880-iki nép- számlálás adataiból, s az azóta előfordult szaporulat számaiból az ösinert statistikai viszonyok alapján megállapittatott a tankötelesek száma, s ez által biztos alapja vettetett meg a tanügyi kérdések helyes megítélésének és az e téren elért haladás felösmerhetésének.

1. A tankötelesek a Statistik» adatai szerint az egész országban a lakosság 17 29%-át teszik, mig Békésvármegyóben e szám 19.45%-ot tesz ki. Éhez képest a lefolyt évben vármegyénkben a tankötelesek száma 50120 volt. — Ezek közül azonban tényleg csak 42658 íratott össze a köz ségi elöljáróságok által, s igy tényleg csak 42,658 tanköteles szerepel.

Kor szerint e tankötelesek úgy oszoltak meg, hogy 6—12 éves korban 33,414, 13—15 éves korban pedig 16,706 gyermek volt.

Pallós szerint volt 10,547 róm kath., 9 gör. kath., 1564 gör. kel., 17,410 helv. hitv., 18,907 ág. hitv., 22 unit., 1661 izraelita.

Nyelv szerint volt 3ios, hozzál hatvanöt met, 1583 fomán, 14412 tó. mely felhívásnak

Összehasonlítva a tankz ismeretlen fia- tott számát a megelőző évvel,'bagót a púidon . a lefolyt évben 571-el emelkeifenséggel kilé2. Népiskola volt Összesen 2lomagolt sziJélle.g szerint 58 községi, 37'rta^, hogy

gör. kel. 48 helv. hitv., 51 ág. hitv.1?. kezdett 4 magán, 4 egyesületi- yánákődFokozat szerint volt 222 elemi és-?!» me" iskola. tártálA nemek szerinti elkülönítést tekint\ “a"

42 fiú, 48 leány és 135 vegyesiskola.

A tanítók száma szerint volt 1 tanítóval ?í iskola, 2 tanítóval 21 iskola, 3 tanítóval 21 > kola, 4 tanítóval 4 iskola és 5 tanítóval 7 iskola, tehát még mindig 172 osztatlan népiskolánk van, melyek majdnem kivétel nélkül any- nyira túinépesek, hogy kénytelenek voltunk az egyházi főhatóságokat a baj orvoslására felhívni (1890. ápril 9-én 489. kb. sz. a.) E felhívás alapjául a kir. tanfelügyelőnek e czélból 95 tanteremben végzett iskola látogatása, s ezek folytán 406. szám alatt tett jelentése szolgált.

Tanítási nyelv szerint volt 164 magyar, 2 román, 20 tót, 5 német-magyar, 3 román-magyar és 31 tót-magyar iskola.

A megelőző évben 219 iskola volt, a szóban forgó múlt tanévben tehát 6 iskolával több, < mely szaporulat úgy állott elő, hogy az iskolák száma 8-al csökkent és 14-el szaporodott.

Megszűnt iskolák a szent-andrási, 4 tanyai, a soproni Csabán, a galóhalmi és sápszki tanyai iskolák Szarvason, melyek mint volt községeik hitfelekezetiekké lettek, és a bikaszigeti tanyai iskola Körös-Ladányban. Újonnan létesült iskolák : az aradi utmenti Orosházán, a györke- lyi Gyulán, a fürjesi Il-ik Csabán, a töviskesi pusztai Szeghalmon, a kis-megyeri Il-ik Csabán, uj beosztás által Békésen 1. Endrődön újonnan létesült 2 róm. kath., a csabai soproni tanyán 1 róm. kath., Kétegyházán egy gör. keleti leány és egy vegyes magán iskola, Orosházán a gyopárhalmi helv. hitv. iskola, Szarvason az eddig községiként szerepelt sápszki és galóhalmi rendezetlen tanyai iskolát rendezte és átvette az ág. ev. egyház község.

Uj iskolai épület emeltetett Orosházán egy községi, Tót-Komlóson 1 ág. hitv. ev., Békésen 1 községi, Puszta-Szent-Tornyán 1 községi és Dobozon egy tanterem a helv. hitv. részéről.

A tantermek száma 328, 6-al több mint az előző évben. A 225 iskola közül 190 volt saját házában elhelyezve, 35 pedig bérházban. .

3. Iskolába járt tényleg 36.739 gyermek, kik közül elemi népiskolába 15 543 fiú és 14 339 leány, összesen 29,882 járt; ismétlő iskolába járt 3.430 fiú, 2604 leány, ide értve az iparos és kereskedő tanulókat is összesen 6034, polgáris- kolába járt 121 fiú, 114 leány összesen 235, ma gán iskolába járt 24 fiú és 93 leány összesei. 117, középiskolába járt 471 fiú.

Vallásuk szerint iskolába járt 7976 róvg. kath. 9 gör. kath., 834 gör. kel., 11.952 2ell. hitv., 14.671 ág. hitv. ev., 6 unitárius és hím mézes vallású.

Anya nyelvük szerint járt 26,220 magyar, ■ 847 német, 811 román, 8861 tót..

Százalékokban kifejezve átlag a tanköteleseknek 735%-a járt iskolába, 1 5%-al kevesebb, mint a megelőző évben. Külön tekintve a 6—12 és 13—15 éveseket ezek % számai a következők:

A. 6—12 éves (mindennapi elemi, polgári és közép iskolai) tényleg járók száma 30.491 vagyis 91-25% tavaly 90 36%) a mi az országos átlagnál (86 51„°) 4 74%-al jobb, s a megelőző évi iskoláztatáshoz képest közel l%inyi (089%) javulást mutat.

A 13—15 éves (ismétlő, ipar és középiskolai) tényleg járók száma 6248 vagyis 37 39% ; a megelőző évben 44-297. a mi 6 9%-nyi hanyatlást mutat. , . ■.

Az iskolázatlanéi maradt tankötelesek száma 13381 mi a tanköteleseknek 26-57. teszi.

E számadatoktól az tűnik ki, hogy a mi alföldi viszonyaink közt a lakosságnak a tanyái kon való szétszórtsága miatt a helységtől távol levő tanyákon tartózkodó ismétlő tankötelesek iskoláztatása majdnem legyőzhetetlen akadályokba ütközik. Midőn azonban az 1888. évi deczember 10-én 1836. kb. szám alatt kelt ama rendeletink folytán, melylyel a járási főszolgabírókat utasítottuk az iskola kötelesek lajstromainak a tényleg járókéval való egybevetésére s a be nem iratkozottaknak és mulasztóknak feljáratása iránti intézkedésre, az ismétlő járók száma 34‘17.-ról 44 297o-ra emelkedett, kétségtelenné válik, hogy az elöljárók szigorúbb eljárása a fennforgó nehéz körülmények között is kedvezőbb számokat eredményezhet. Nem is késtünk, buzdulva az elért eredményen a folyó évi január hó 15-én 76. kb sz. alatt újból utasítani az e részben való lelkiismeretes eljárásra a községi elöljárókat fegyelmi eljárás terhe alatt felelőssekké tevén őket és a járási főszolgabirákat a mulasztókkal szemben való törvényes eljárás szigorú foganatba vételére. Javulás várható m. é. 350. kb. szám alatt kelt azon intézkedésünk folytán is, mely szerint a községi elöljárók utasittattak az ismétlő iskoláknak a rendszeresített tanyai iskolákkal kapcsolatos szervezésére, minek Szarvas és Orosháza községek részben már meg is feleltek.

4. A közoktatásügyi törvény 54. §-ában elrendelt legrövidebb szorgalom időn át (legalább 8 hónapig) iskolába járt 30.978 gyermek vagyis 7.429-el több mint a megelőző évben: 8 hónál kevosebb ideig pedig ez évben csak 5761 gyermek járt (tavaly még 13617).

Az elkövetett félnapi mulasztások száma 279 414, melyek közül hatóságilag igazoltnak találtatott 278.008 s pénzbírsággal 9Ö6 eset büntettetek összesen 453 forinttal.

Az iskolába járók közül a szükséges tankönyvvel birt 35.803 nem birt 936.

5. Néptanító volt összesen 328, még pedig községi iskolánál 66 ; róm. kath. iskolánál Ö0, gör. kel. 8, helv. bitv. ev. 82, izr. 26, magán en-