Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891-03-29 / 13. szám

Melléklet a,Békés* 1891.13. számához. Békésvármegye közigazgatási bizottságá­nak jelentése az 1890. év II. feléről. (Vég e.) 11a figyelembe vesszük, hogy a születések száma Békés várai egyében igen nagy, főleg a nagymérvű halálozásnak kell tulajdonítanunk a népesség növekedésének ezen viszonylag csekély voltát. S másrészt ha figyelembe vesszük, hogy a lefolyt 10 év alatt semminemű nagyobb, ragá­lyos betegségből eredő járvány nem volt, s ha az évi közegészségügyi statistikánkbél meggyő­ződünk arról, hogy vármegyénkben nem a fel­nőttek, hanem a gyermekek halnak rendkívül feltűnő számmal, be kell látnunk azt, hogy Bé­késvármegye népességi viszonyainak kedvezőtlen volta főleg a gyermekek nagymérvű halálozásán, helyesen mondva, a gyermekek ápolás hiányán alapszik. Igen, a gyermek ápolás hiányán. Mert, habár kétségtelen az, hogy a gyer­mekek gyenge szervezete jobban ki van téve a .megbetegülés eshetőségének, s a betegség hatása a kevesebb ellenállási képességgel biró gyer­mekre sokkal belterjesebb, mindazonáltal nem természeti, elkerülhetlen törvény a nagy gyer­mekhalandóság. Társadalmi viszonyoktól, az anyagi feltételektől, az emberek műveltségétől és a családi élet bensőségétől is függ az. A jobb módú társadalmi rétegek általában jobban őrzik meg gyermekeiket. A hitelesnek általán elös- mert gothai almanachból ki van mutatva, hogy a herczegi és grófi családokban 1000 gyermek közül csak 57 hal meg, ellenben a szegényebb néposztály gyermekei közül Európában átlag 300—400. Tehét 5°/0 áll szemben 30—40°/o-al, és hazánkban még az utóbbi átlagos eredmény­nél is kedvezőtlenebb a gyermekek sorsa, ugyanis a múlt évtizedben a gyermekek halandósága az egy éves korig 9%-al, a betöltött ötödik évig 5°/0-al volt rosszabb hazánkban, mint átlag má­sutt Európában, úgy, hogy a gyermekhalandóság Magyarországon évente átlag 47—50°/o-ra rúg. S még ennél is rosszabb a gyermekek ál­lapota vármegyénkben. 1889-ben példáál 59%-a a halálozásoknak gyermekekre esett. S ez arány évről-évre kisebb-nagyobb változásokkal fenn­tartja magát, sőt egy évben 63°/0-ra rúgott, úgy, hogy a mi közegészségügyi statistikánk egy-egy szomorú történet, melynek számai azt mesélik, hogy nálunk a gyermekvilágban mily bő aratása van a halálnak, pedig a számos ártatlan kisded nyomorúságos elpusztulása legalább is époly tra- gicus, mint a társadalmat felrázó egyes gyil­kosságé. Közigazgatási bizottságunkat gyakran is fog­lalkoztatja e szomorú kérdés. Mindig különös figyelmet fordítottunk a gyermekek egészség­ügyére. Elrendeltük, hogy a gyógykezelés nél­kül elhalt gyermekek szülei a legszigorúbban fenyittessenek, s az I-ső fokú közegészségügyi hatóságok e részben követett eljárásukról szóló jelentéseiket évnegyedenként terjeszszók felül­vizsgálatunk alá. Megindítottuk volt a mozgal­mat a kisdedóvók kötelező felállítása s gyermek- menhelyek létesítése tárgyában, minden törekvé­sünk azonban feltűnőbb eredményt nem idézett elő. Kétségtelenül kevesbedik évről-évre a gyógy­kezelés nélkül elhaltak száma, s ezzol a gyer­mekhalandóság is, de az eredmény még nagyon kevéssé kielégítő. S hatósági intézkedésekkel nagyobb eredmény el se lesz érhető, mert nem hatóságilag eltávolítható külső okok képezik — nézetünk szerint — eme nagy gyermekhalandó­ságnak alapját, hanem földünk népénél, a gyer­mek életével való kevéssé törődés s a gyermek- nevelés hanyagsága. A kedvezőtlen vagyoni körülmények semmi esetre se okai gyermekeink nagymérvű halandó­ságának. A megélhetés a Kárpát bérczei közt sem könnyebb, mint a tejjel-mézzel folyó síksá­gon, s ott a gyermekhalandóság mégis kisebb, mint mi nálunk, s igy egyedül a fentebb jelzett okoknak tulajdoníthatjuk azt, hogy népességünk nagy termő fájának rügyei kifakadásuk után azonnal elhalnak. S a hatóságnak tétlen kezekkel kell nézni tehetetlensége tudatában, legalább még ez idő szerint, e szomorú bimbó-aratást, s megeléged­nie azzal, hogy legalább már ez idő szerint rá­mutat a népesség növekedésének emelésére teendő jövendőbeli intézkedések kiinduló pontjára. A népszámlálás adataiból községeink élet- képességére is lehetvén következtetni azon az alapon, hogy mely községben volt a népesség szaporulata aránylag nagyobb vagy kisebb:.a népszámlálás fentebb közölt adatait e tekintet­ben is feldolgozva az eredményt, a következők­ben közöljük : Legnagyobb volt aránylag a szaporulat a lefolyt 10 év alatt: 1. Szabad-Szent-Tornyán, hol a szaporulat 51°/n-ot tesz ki, tehát a lakosság száma több mint felével növekedett; utána következnek a többi községek a következő sorrendben : 2. Puszta-Földváron sza porulat 50-53 0 / '0 3. Sámson 77 39 07 7) 4. Csorvás 7) 34-94 77 5. Puszta-Szent-Tornya 77 33-89 77 6. Gyula-Vári 77 22-36 77 7. Kondoros 71 21-94 77 8. Nagy-Szénás 77 21.72 <7 9. Füzes-Gyarmat 77 20-65 1) 10. Vésztő 7) 19-20 ff 11. Szeghalom 1) 18-23 77 12. Endrőd I) 16-49 77 13. Uj-Kigyós 77 16-14 7) 14. Bánfáivá 1) 1612 7) 15. Körös-Ladány 1) 14-20 77 16. Tót-Komlós 71 13-98 17. Doboz 13-76 77 18. Kétegyháza 7) 12-85 77 19. Körös-Tarosa 77 11-58 77 20. Orosháza 7) 11-— 77 21. Gyula n 10-45 V 22. Öcsöd | 10 23 „ 23. Békés „ 9-39 „ 24. Szent-András „ 8-42 | 25. Szarvas „ 8-15 | 26. Mező-Berény „ 3-29 „ 27. Gyoma „ 7 05 „ 28. Csaba „ 4-79 „ Járásonkint tekintve az arányosított szaporodást: 1. Az orosházi járásban szaporodott a la­kosság 10 év alatt 19- 8 °/„ 2. A szeghalmi járásban 18-10 | 3. A gyulai „ 15-54 „ 4. A gyomai „ 1157 „ 5. Gyula városában 10-45 „ 6. A szarvasi járásban 9-37 „ ' 7. A békési „ 9 05 „ 8. A csabai | 5-89 \ Ez adatokból kitűnik, hogy vármegyénk la­kosságának növekedése a legkisebb községekre, s eszerint azon járásokra esik, melyekben több a kis község; mig a nagyobb helyek lakossá­gának száma alig növekedett. S ez természetes is. A kereskedelemmel foglalkozó É ipari fog­lalkozást űző lakosság ugyanis városokba gyűl össze, (mint Angol- és Francziaországban stb.), hol a kereskedelem s az ipartermékek elárusi- tása tág teret lel, hol a vasutak forgalma az árú cserét élénken közvetítheti, hol a munkameg­osztás s az olcsó munkaerő épen a lakosság nagy száma folytán könnyen elérhető; mig a földmivelő nép, a culturának bizonyos foka után, a midőn ugyanis a hasznosítható földterület már mind munka alá vétetett, s a midőn a földmi- velésnek belterjessé válta I a termények’árának leszállásn folytán elkerülhetlenné vált olcsó gaz­dálkodás a talajnak a közelből, közvetlenül való mívelését teszi szükségessé; a földmivelő nép él­tet adó gazdaságának közelébe vonúl, telepeket, falvakat alapit, a meglevőket gyarapítja, olykor a kellő határral nem bíró városokból rajként távozik s letelepszik ott, hol megélhetésére a feltételek kedvezők. Vármegyénk lakossága túlnyomóan, sőt ki­zárólag földmivelő. Mondhatjuk azt, hogy kizá­rólag, hisz iparunk, kereskedelmünk, intelligen- tiánk csak oly mértékben van. a mily mérték­ben azt a földmivelő lakosság száma szüksé­gessé tette ipari szükségletének kielégítése — az árúczikkek beszerzése és terményeinek közvetí­tése i kormányzatának, igazságszolgáltatásának teljesítése czéljából. 8 a földmivelésnek belter­jesebbé válta Békésvármegyében már bekövet­kezvén, megindult az áramlat a lakosság szét- tagolására, a tanya-rendszer megteremtésére a népességhez arányitottan, nagyobb határral biró falvaknak gyarapítására. így alakult a közel múltban Kondoros, Puszta-Szent-Tornya községe1 már régebben a csabai „Jamina“, a szarvasi, falut képező „ó-szőlők“, az endrődi tanyák, s e szükséglet behatása alatt vált ki, Tót-Komlós, Szarvas és különösen Csaba lakosságának egy része s alkotott új földművelő telepeket. E szerint nagyon megérthető, hogy nagyobb városaink a fenti kimutatás hátuljára kerültek össze, s legfőlebb az várna, a helyi viszonyokkal ősmerös illetékes közegektől való megoldásra, hogy mi okozhatta a kicsiny, s tudomásunk sze­rint elég nagy határral biró Mező-Berény és Gyó­nnának a népesség szaporulata tekintetben való elmaradását ? 7. A gyámoltak és gondnokoltak létszámáról az árvaszék tevékenységéről, az árvagyámpénz- tárak állásáról, a magán feleknél elhelyezett tőke pénzekről a gyámhatóság alól felszabadult egyé­nek számáról és vagyoni viszonyairól, valamint a jelentési kötelezettség nyilvántartásáról szóló kimutatásokat az I. a. minta szerint szerkesztve, a vármegyei árvaszék, az árvagyámpénztár ön­álló kezelésére jogosított községek, s Gyula ren­dezett tanácsú város árvaszéke részéről 3 darab­ban mellékeljük. 8. A lefolyt félévben a kővetkező fegyelmi ügyek merültek fel: 1. Nagy Károly árvaszéki elnök, Salacz Fe- rencz szarvasi járási volt főszolgabíró, Szombat­hely Gyula vármegyei főszámvevő, Tepliczky Já­nos Szarvas község bírája' és Pohl Dániel Szar vas község jegyzője ellen a Viskovics Ignácz szarvasi közgyám sikkasztásaiból kifolyólag a Szarvas községi gyámpénztárnál állítólag hanya­gul teljesített ellenőrzés miatt folyamatba tett fegyelmi ügyben a belügyminiszter úr által el­rendelt pótvizsgálat foganatosíttatott, I az újabb határozat meghozatott. A határozat felmentő, az még ez ideig jogerőre nem emelkedett. 2. Cs. Nagy Péter Körös-Ladányl volt köz­ségi pénztárnok és Szilágyi Antal ottani jegyző ellen folyamatba tett fegyelmi ügyben az alispán­nak felmentő határozata feloldatott, s mivel a fe­gyelmi vizsgálat során az okirat hamisításnak és sikkasztásnak is mérvei merültek fel, az összes iratok illetékes intézkedés végett áttétettek a törvényszékhez. 3. Szelezsán Flórea és Zsófia kótegyházi kiskorúak árvaszéki ügyében elkövetett mulasz­tások miatt Ujfalussy Dezső, Jancsovics Péter árvaszéki ülnökök és Chriszto Miklós árvaszéki jegyző ellen folyamatba tett fegyelmi ügy har­madfokú határozattal befejezést nyert, mely sze­rint a két elől nevezett dorgálásra, s Chriszto Ö0 forint pénzbüntetés lefizetésére lett Ítélve. 4. Dobay János Gyula városi volt polgár- mester és társai ellen az állami adó egyénen­kénti leszámolása körül felmerült hiányok miatt folyamatba tett fegyelmi ügyben az alispán ma­rasztaló határozatot hozott, azonban az még jog­erőre nem emelkedett. 5. Körös Kálmán vármegyei alpénztárnok rendetlen pénztári kezelés miatt fegyelmi eljárás alá vétetett. Miután azonban a fegyelmi eljárás során orvos szakértőileg megállapított az, hogy nevezett idült — szeszmórgezésben és annak folytán beszámithatlan állapotban van, ellene az eljárás abban hagyatott. II. A magyar királyi pénzügyminisz­térium ügyköréken. Állami egyenes adó, s hadmentességi díj fejében az 1890. év 11-ik felében kirovatott ösz- szesen 1,035 250 frt 49 kr. Ehhez hozzá adva az 1890. I-ső felév végén fennmaradt 156,167 forint 45 kr hátralékot, az adótartozás 1,191.417 forint 94 krt tett ki. Ezen tartozásból elemi csapás czimen, to vábbá felebbezés és behajthatlanság folytán 36.651 forint 63 kr törültetvén, s igy a megál­lapított. tartozás kitett 1,154.766 frt 31 krt. A megállapított tartozásból 1890. év máso­dik felében 1 064,426 frt 43'/,, kr folyt be, és igy az év végével 90.339 frt 85% kr hátralék ma­radt fenn. A kivetési és befizetési eredményt az 1889. év hason időszakában tapasztalt eredménynyel összehasonlítva kitűnik, hogy az 1890. évi be­fizetés az 1889. évihez képest 45.172 forinttal kedvezőbb, ellenben ha a hátralékot az 1889. év végén maradt hátralékhoz viszonyítjuk, úgy a hátralék 1457 forinttal szaporodott. Azonban tekintettel arra, hogy az 1890. év végével maradt 90 339 frt hátralékban : F.-Gyarmat községénél 6978 frt 80 kr. M.-Berény | 2020 frt 10 kr. Csaba | 8637 frt 71 kr. és igy összesen 17.636 frt 61 kr. mint oly előírás foglaltatik, amelyek a részletes katasteri felmérés folytán készült uj föld adó munkálatok alapján 1886. —1890. éveket illető­leg földadó czimen csak 1890. évi november és deczember hónapokban hozattak szaporodásba, és igy ezen összegek az érdekeltek adókönyvecs- kéikbe még előírhatók sem voltak, mint még nem esedékes tartozások, a hátralékban csak mint szinleges hátralékok tekinthetők. Ugyanazért, ha ezen 17.636 forint a 90.339 írtból levonatik, mutatkozik az esedékes tarto­zásból 1890. év végén 72.703 frt hátralék vagyis, az 1889. év végén maradt hátralék nem hogy 1457 írttal szaporodott volna, hanem 16.179 fo­rinttal fogyott. — Úgy szintén az 1890 év I-ső félév végén fennállott 156.167 forint hátralékos összeghez képest 65.828 forinttal csökkent a hátralék. A vármegyében lévő összesen 28 adó köz­ségben az adó előírás kellő időben befejeztetett. A kir. adóhivataloknál közvetlenül fizető 2424 adózó összesen 679.116 frt 66 krt, a köz­ségnél fizető 61.128 adózó 512.301 forint 28 krt tartozott adó és hadmentességi dij czimen. be­fizetni. A főszolgabirák által 368, a községek által 37.192 esetben lett a zálogolás foganatosítva, ár­verés pedig a főszolgabirák által 18, a községek elöljárói által 426 esetben tartatott. Dologi végrehajtás a közigazgatási bizott­ság által 4 adózó ellen mondatott ki, megjegyez­tetik, hogy ezen négy hátralékos ingó vagyoná­ból nem csak jelen félévben nem lehetett a kincstári tartozásokat behozni, de határozottan megállapittatott, hogy az egyáltalában csakis az ingatlan vagyonból fedezhető, és igy a határozat indítványozása mindenik esetnél indokolt volt A hatósági közegek ellen a felelősség 2 esetben lett kimondva, azonban a felelősséget tényleg egy esetben sem volt szükség alkalmazni A királyi pénzügyigazgatóság felebbezése folytán tárgyalt esetek száma 11, mig az adózók felebbezése folytán tárgyaltatott 112 eset. Az egyenes adók kivetésének s behajtásá­nak táblás átnézetét, az adókönyvelés, s az adó behajtás kezelésének eredményét feltüntető rész­letes kimutatást, végre az adó befizetési ered­ményeknek, I a hátralékoknak egybebasonlitását A. B. C. alatti mintázatokban összeállitva tisz­telettel mellékeljük. Végre még tisztelettel felemlítjük, hogy a kir. pénzügy igazgatóságnak 1890. évi deczember hóról beterjesztett jelentése szerint, a csabai kir. adóhivatalnál deczember hó 10-én tartott pénz­tári rovancsolás alkalmával észlelt nagyobb mérvű rendetlenség folytán, miután úgy a pénztári, mint az irodai kezelés helyessége iránt alapos kétség támadt és rendetlenség gyanúja forgott fenn, de­czember hó 20. és következő napjain újabb vizs­gálat tartatott, melynek következtében úgy a pénztárnok, mint az ellenőr ellen, a fegyelmi vizsgálatot megelőző vizsgálat elrendelése végzé- sileg kimondatott, és mert a pénztárnok a be­terjesztett orvosi bizonyítvány szerint magát be­tegnek jelentette helyébe és a hivatal vezetésére ideiglenesen Noránt István gyulai kir. adótárnok rendeltetett ki, III. A vallás- és közoktatásügyi ma­gyar királyi minisztérium ügykörére nézve. A tankötelesek számának szabatos megha­tározásától függvén a helyes iskoláztatás kérdé seinek megitélhetése és megállapithatása, a m. évben is úgy, mint mindenkor az 1880-iki nép- számlálás adataiból, s az azóta előfordult szapo­rulat számaiból az ösinert statistikai viszonyok alapján megállapittatott a tankötelesek száma, s ez által biztos alapja vettetett meg a tanügyi kérdések helyes megítélésének és az e téren el­ért haladás felösmerhetésének. 1. A tankötelesek a Statistik» adatai szerint az egész országban a lakosság 17 29%-át teszik, mig Békésvármegyóben e szám 19.45%-ot tesz ki. Éhez képest a lefolyt évben vármegyénkben a tankötelesek száma 50120 volt. — Ezek közül azonban tényleg csak 42658 íratott össze a köz ségi elöljáróságok által, s igy tényleg csak 42,658 tanköteles szerepel. Kor szerint e tankötelesek úgy oszoltak meg, hogy 6—12 éves korban 33,414, 13—15 éves korban pedig 16,706 gyermek volt. Pallós szerint volt 10,547 róm kath., 9 gör. kath., 1564 gör. kel., 17,410 helv. hitv., 18,907 ág. hitv., 22 unit., 1661 izraelita. Nyelv szerint volt 3ios, hozzál hatvanöt met, 1583 fomán, 14412 tó. mely felhívásnak Összehasonlítva a tankz ismeretlen fia- tott számát a megelőző évvel,'bagót a púidon . a lefolyt évben 571-el emelkeifenséggel kilé­2. Népiskola volt Összesen 2lomagolt szi­Jélle.g szerint 58 községi, 37'rta^, hogy gör. kel. 48 helv. hitv., 51 ág. hitv.1?. kezdett 4 magán, 4 egyesületi- yánákőd­Fokozat szerint volt 222 elemi és-?!» me" iskola. tártál­A nemek szerinti elkülönítést tekint\ “a" 42 fiú, 48 leány és 135 vegyesiskola. A tanítók száma szerint volt 1 tanítóval ?í iskola, 2 tanítóval 21 iskola, 3 tanítóval 21 > kola, 4 tanítóval 4 iskola és 5 tanítóval 7 is­kola, tehát még mindig 172 osztatlan népisko­lánk van, melyek majdnem kivétel nélkül any- nyira túinépesek, hogy kénytelenek voltunk az egyházi főhatóságokat a baj orvoslására felhívni (1890. ápril 9-én 489. kb. sz. a.) E felhívás alap­jául a kir. tanfelügyelőnek e czélból 95 tante­remben végzett iskola látogatása, s ezek folytán 406. szám alatt tett jelentése szolgált. Tanítási nyelv szerint volt 164 magyar, 2 román, 20 tót, 5 német-magyar, 3 román-ma­gyar és 31 tót-magyar iskola. A megelőző évben 219 iskola volt, a szó­ban forgó múlt tanévben tehát 6 iskolával több, < mely szaporulat úgy állott elő, hogy az iskolák száma 8-al csökkent és 14-el szaporodott. Megszűnt iskolák a szent-andrási, 4 ta­nyai, a soproni Csabán, a galóhalmi és sápszki tanyai iskolák Szarvason, melyek mint volt köz­ségeik hitfelekezetiekké lettek, és a bikaszigeti tanyai iskola Körös-Ladányban. Újonnan létesült iskolák : az aradi utmenti Orosházán, a györke- lyi Gyulán, a fürjesi Il-ik Csabán, a töviskesi pusztai Szeghalmon, a kis-megyeri Il-ik Csabán, uj beosztás által Békésen 1. Endrődön újonnan létesült 2 róm. kath., a csabai soproni tanyán 1 róm. kath., Kétegyházán egy gör. keleti leány és egy vegyes magán iskola, Orosházán a gyo­párhalmi helv. hitv. iskola, Szarvason az eddig községiként szerepelt sápszki és galóhalmi ren­dezetlen tanyai iskolát rendezte és átvette az ág. ev. egyház község. Uj iskolai épület emeltetett Orosházán egy községi, Tót-Komlóson 1 ág. hitv. ev., Békésen 1 községi, Puszta-Szent-Tornyán 1 községi és Dobozon egy tanterem a helv. hitv. részéről. A tantermek száma 328, 6-al több mint az előző évben. A 225 iskola közül 190 volt saját házában elhelyezve, 35 pedig bérházban. . 3. Iskolába járt tényleg 36.739 gyermek, kik közül elemi népiskolába 15 543 fiú és 14 339 leány, összesen 29,882 járt; ismétlő iskolába járt 3.430 fiú, 2604 leány, ide értve az iparos és kereskedő tanulókat is összesen 6034, polgáris- kolába járt 121 fiú, 114 leány összesen 235, ma gán iskolába járt 24 fiú és 93 leány összesei. 117, középiskolába járt 471 fiú. Vallásuk szerint iskolába járt 7976 róvg. kath. 9 gör. kath., 834 gör. kel., 11.952 2ell. hitv., 14.671 ág. hitv. ev., 6 unitárius és hím mézes vallású. Anya nyelvük szerint járt 26,220 magyar, ■ 847 német, 811 román, 8861 tót.. Százalékokban kifejezve átlag a tankötele­seknek 735%-a járt iskolába, 1 5%-al kevesebb, mint a megelőző évben. Külön tekintve a 6—12 és 13—15 éveseket ezek % számai a következők: A. 6—12 éves (mindennapi elemi, polgári és közép iskolai) tényleg járók száma 30.491 vagyis 91-25% tavaly 90 36%) a mi az országos átlagnál (86 51„°) 4 74%-al jobb, s a megelőző évi iskoláztatáshoz képest közel l%inyi (089%) javulást mutat. A 13—15 éves (ismétlő, ipar és középisko­lai) tényleg járók száma 6248 vagyis 37 39% ; a megelőző évben 44-297. a mi 6 9%-nyi hanyat­lást mutat. , . ■. Az iskolázatlanéi maradt tankötelesek szá­ma 13381 mi a tanköteleseknek 26-57. teszi. E számadatoktól az tűnik ki, hogy a mi alföldi viszonyaink közt a lakosságnak a tanyái kon való szétszórtsága miatt a helységtől távol levő tanyákon tartózkodó ismétlő tankötelesek iskoláztatása majdnem legyőzhetetlen akadályok­ba ütközik. Midőn azonban az 1888. évi deczem­ber 10-én 1836. kb. szám alatt kelt ama rende­letink folytán, melylyel a járási főszolgabírókat utasítottuk az iskola kötelesek lajstromainak a tényleg járókéval való egybevetésére s a be nem iratkozottaknak és mulasztóknak feljáratása iránti intézkedésre, az ismétlő járók száma 34‘17.-ról 44 297o-ra emelkedett, kétségtelenné válik, hogy az elöljárók szigorúbb eljárása a fennforgó ne­héz körülmények között is kedvezőbb számokat eredményezhet. Nem is késtünk, buzdulva az el­ért eredményen a folyó évi január hó 15-én 76. kb sz. alatt újból utasítani az e részben való lelkiismeretes eljárásra a községi elöljárókat fe­gyelmi eljárás terhe alatt felelőssekké tevén őket és a járási főszolgabirákat a mulasztókkal szem­ben való törvényes eljárás szigorú foganatba vé­telére. Javulás várható m. é. 350. kb. szám alatt kelt azon intézkedésünk folytán is, mely szerint a községi elöljárók utasittattak az ismétlő isko­láknak a rendszeresített tanyai iskolákkal kap­csolatos szervezésére, minek Szarvas és Oros­háza községek részben már meg is feleltek. 4. A közoktatásügyi törvény 54. §-ában el­rendelt legrövidebb szorgalom időn át (legalább 8 hónapig) iskolába járt 30.978 gyermek vagyis 7.429-el több mint a megelőző évben: 8 hónál kevosebb ideig pedig ez évben csak 5761 gyer­mek járt (tavaly még 13617). Az elkövetett félnapi mulasztások száma 279 414, melyek közül hatóságilag igazoltnak ta­láltatott 278.008 s pénzbírsággal 9Ö6 eset bün­tettetek összesen 453 forinttal. Az iskolába járók közül a szükséges tan­könyvvel birt 35.803 nem birt 936. 5. Néptanító volt összesen 328, még pedig községi iskolánál 66 ; róm. kath. iskolánál Ö0, gör. kel. 8, helv. bitv. ev. 82, izr. 26, magán en-

Next

/
Thumbnails
Contents