Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1891-03-08 / 10. szám
Elnöklő polgármester a gyűlés megnyitása után Kövér szolgabirót a kiküldött bizottság eddigi működési eredménynek előterjesztésére hivta fel. Nevezett körülményesen ismertetvén a bizottság eljárását, bemutatta az uszoda költségelőiránj- catát, mely szerint a felépítés mintegy 2500 frtba kerül, mely összeg 250 darab 10 forintos részvények aláírásával biztosíttatnék. Érdemleges intézkedés előtt, többek hozzá szóllása után elhatároztatott, hogy 250 drb. 10 forintos részvény bocsájtatik ki, s az aláírások gyűjtésére már a gyűlésen jegyzett alapítók közül gyűjtök küldettek ki. Dutkay polgármester és Kövér szolgabiró az értekezlet megbízásából a következő felhívást bocsájtották ki. bellii vás! Városunkban régen nélkülözött a test edzésére szolgáló és köztisztasági tekintetek által is vezéreltetve az alulírott Gyula városi polgárok egyetértőleg elhatároztuk, hogy egy a mai kor igényének megfelelő az élővíz csatornán az úgy nevezett méhészkert szomszédságában nagyobb szabású uszodát, illetve fürdőt állítunk fel. Ezen czél elérésére mintegy 2500 forint pénzösszeg igényeltetik, mely czelbol 250 drb. (10) tiz forintos részvények kibocsájtása válik szükségessé, azon esetben, ha 250-nel több alá-j iró jelentkeznék, a meghatározott részvény dij lejjebb fog szállíttatni, a (10) tiz forint részvény dij két egyenlő részletben lesz fizetendő, és pedig (5) öt forint f. évi április ho 1-so napjan, a második részlet az uszoda átvetele alkalmával, a részvények a befolyandó jövedelem aranyéhoz képest sorshúzás utján fognak bevaltatni. Felkéretnek annálfogva mindazok, kik ezen általunk czélszerünek talált s közszükségletet képező uszoda felállításának fontosságáról meggyőződve vannak, hogy becses támogatásuk illetve részvény vásárlásuk által eszménk megvalósitád sához hozzá járulni szíveskedjenek. Az aláírás kötelező erővel bírván, az sze mélyesen teljesítendő. Kelt B.-Gyulán, 1891. mártius 4. Hirdetés. Gyula város 1890-ik évi összes zárszámadásai a számvevői hivatalba közszemlére kitétettek, a hivatalos órák alatt bár ki által megtekinthetők folyó hó 9-től bezárólag folyó hó 24-ig, s netáni észrevételek írásban beadhatók. Gyulán, 1891. márczius 8-án. Dutkay Béla, polgármester. E i r e k. Képviseleti közgyűlés. A tanyai iskolákhoz szükséges telkek vétele és a „Magyar-utcza“ ki nyitására szükséges ingatlan szerzése iránti intézkedés czéljából az elmúlt év deczember hó 1-ső napján tartott közgyűlésen f. év márczius 9-ik napja tűzetett ki; az említett napon, az említett tárgyak elintézése czéljából d. u. 8 órakor a városháza nagytermében közgyűlés lesz, melyen még a következő ügyek fognak tárgya lás alá vétetni: 1. A városi tőkepénzeknek mely intézetbe leendő elhelyezése iránti intézkedés, illetve e tekintetbeni névszerinti szavazás. 2. A városi árvaszék által a tartalék-pénztárból történt kiutalványozások helybenhagyása. 8. Polgármesteri jelentés az 1891. évi gyárapénztári, személyi es dologi kiadásoknak a tartalék-alapból leendő fedezése iránt. 4. Polgármesteri jelentés Moldoványi István tanácsnoknak fogyasztási-adóhivatali pénztárnokká történt kinevezése s az ennek folytán tett intézkedésekről. 5. Kül- döttségi jelentés az „Alsó-Fehér-Körös armen- tesitő-társulat“ ügyére vonatkozólag. 6. Január és február havában megtartott pénztári vizsgálati jegyzőkönyvek előterjesztése. 7. Dr. Bodoky Zoltánnak a fogyasztási-adóhivatal ellenőrzésére kiküldött bizottsági tagságról való lemondása, Márczius tizenötödike, a magyar nemzet újraszületésének évfordulója közeledvén, a különböző egyesületek, nevezetesen kaszinókban, olvasó-körökben megindúlt a sablonszerű mozgalom az örök kegyeletre méltó nap megünneplésére. Mint szokásban van : mindenfelé társasvacsorák lesznek, igy nevezetesen a polgári kaszinóban (melynek ívét már sokan aláírták), az újvárosi olvasókörben, és a népkerti csarnokban, hol saját szűk helyisége miatt a negyvennyol- czas kör tartja lakomáját. Az eddigi kombiná- cziók szerint a németvárosi olvasókör tagjai is a pavillonban tartandó banketten fognak részt- venni. A nap kiválóságához méltó szellemi mozgalomról — őszinte sajnálatunkra — most sem vettünk hirt. A 48-as és németvárosi körök csatlakozva márczius 15-ét a népkerti pavillonban társas vacsorával ülik meg. Egy részjegy ára 60 kr., és jegyek csakis előre ifj. Huszka János vendéglős és Schmidt Gyula vaskereskedésében válthatók bezárólag e hó 12-éig. A gyulai nőegylet rendes évi közgyűlését folyó hó 8-án délután 3 órakor tartja az árvaház nagy termében; tekintve, hogy a meghivók a tagoknak szétküldettek és hogy közgyűlés évenként egyszer tartatik, a tagok e lapok útján is felkéretnek, a közgyűlésen mentői számosabban megjelenni. Gyulán, 1891. márczius 4-én. Özv. Fábry Mártonná, egyleti alelnöknő. A sorozás Csabán folyó hó 6-án fejeztetett be következő eredménnyel: felhivatott 850, sorozás alá állott 753, besoroztatott az ujonczjuta- lékba 196, a hadsereg póttartalékba 27, a honvédségi póttartalékba 21, visszahelyeztetett 302, fegyverképtelen 171, töröltetett 3, felülvizsgálatra 35, kórházba küldetett 2 hadköteles. Az ujonczállitás Gyulán holnap kezdődik. Hétfőn és kedden a járási községek, szerdán és csütörtökön a Gyula városi hadkötelesek jönnek sorozás alá. Kisajátítási jog. A földmivelési miniszter az alsó-fehér-körösi társulatnak a gyulai s gyula-vá rii határak területére kisajátítási jogot engedélyezett. A helybeli rom. kath. egyháztanács építkezési bizottsága -. hó 1-én ülést tartott, melyen az ilf. Uferbach Jánossal ideiglenesen házrész vételre kötött szerződés előterjesztetett; továbbá az épület tervére vonatkozó pályázati feltételek megállapittattak. A megállapodás a ma délután tartandó egyházi tanácsülésre terjeszteti be. A községi iskolaszék múlt vasárnap tartott ülésén az ideiglenesen felfüggesztett hiányzó tanár óráinak betöltéséről és tantárgyinak előadásáról tanácskozván, felkérte a jelenlegi tanerőket azok reménylhetőlegrövid ideig tartó elvállalására. A békésmegyei takarékpénztár évi közgyűlését folyó hó 17 én fogja tartani. Kórházi mütő orvos. Terényi Lajos főispán az új kórházi szabályzatban rendszeresített műtő orvosi állásra dr. Zöldy János városi orvost nevezte ki. A csabai közbirtokosság, melynek nem kis osztályrésze s érdeme van Csabának fejlődésében s emelkedésében, miután a regale-váltsági összeg 300 ezer írton felül a tagok között kiosztatott, f. hó 1 én tartott utolsó ülésében feloszlott. A közbirtokosság jogutódja Csaba városa lön. Kinevezések. Edelényi Árpád kassai pénz- ügyigazg. fogalmazó gyakornok, a gyulai m. kir. pénzügyigazgatósághoz fogalmazónak neveztetett ki.—Az igazságügyminiszter dr. Nyisztor Adorján békési kir. járásb. aljegyzőt a zombori kir. törvényszékhez jegyzőnek, — továbbá Bányász Zsigmond debreczeni s Benedek Lajos nagy káliéi kir. járásbirósági dijnokot a csabai kir. járásbírósághoz Írnokoknak nevezte ki. Áthelyezés. Blaur Gyula lugosi kir. pénz- ügyigazgatósági fogalmazó, saját kérelmére a gyulai kir. pénzügyigazgatósághoz helyeztetett át. Blaur a volt kir. adófeliigyelöségnél működött már Gyulán, és benne a pénzügyigazgatóság hasznos és kiváló szakerőt, a társadalom pedig kedvelt tagot fog visszanyerni. A gyulai iparos ifjúság önképző- s beteg segélyző-egylete ma délután 5 órakor tartja évi közgyűlését az egylet helyiségében. Állategészségügy. A vármegye alispánjához érkezett hivatalos jelentés szerint Gerlén a szarvasmarhák között száj- és körömfájás lépett fel. A járványok krónikájából. Tavasz közeledtével a járványos betegségek mindenütt nagyobb mérvben kezdenek fellépni. — Váriban a gyermekek között vörheny graszszál, az iskolákban a tanítás beszüntetett. — Gyulán a diphte- ritis szedi áldozatait, a sárréti községekben a kanyaró mindig erősebben terjed. A hatóságok tőlük telhetőt megtettek a járványok terjedése ellen, fájdalom, a semminél alig valamivel több eredmény nyel. A gyulai önk. tűzoltó egylet tisztikara a múlt vasárnap a pavilion termében értekezletet tartott, mely alkalommal parancsnok indítványára a budapesti önk. tűzoltó egylet rangjelzési és egyenruházati szabályzata csekély eltéréssel elfogadtatott. Határozatba ment, hogy azon önk. tűzoltók, kik már 5 év óta működnek közmegelégedéssel, mintegy jutalmul szolgálati érmekkel tüntettessenek ki. Az egylet május hóban, mikor az érmek kiosztatuak s uagyszabású népmulatság rendeztetik, valószínűleg lobogót is szentel, mely ünnepélyességekre a közelebbi vidékek önk. tűzoltó egyleteit is meghívja. Mint értesülünk a parancsnokság legközelebb előter jesztést teend a városi tanácsnak a tűzoltó szerekre vonatkozólag, és egy uj és könnyű angol fecskendő beszerzését kérelmezi. Két havi fogyasztás. Bor, sör, czukor és húsfogyasztási adóban a városi fogyasztási irodában következő bevételek történtek: Január hóban: bor után 1800 frt 91 kr., sör után 67 frt 50 kr., czukor után 439 frt 62 kr., hús után 605 frt 08 kr., összesen 2913 frt 11 kr. Február hóban: bor után 1518 frt 85 kr., sör után 73 frt 84 kr., czukor után 718 frt 02 kr, hús után 514 frt 53 kr. összesen 2825 frt 24 kr. Megjegyezzük, hogy a fogyasztási adó iroda e hó elsejétől kezdve a Czinczár háznak városházával szemben levő egyik szobájába költöztetett át. A nyári uszoda ügyében folyó hó 4-én délután újabb értekezlet volt Dutkay Béla polgár- mesternél, mely értekezleten a bizottság tagjai csaknem teljes számban megjelentek. Az előterjesztett terv és költségvetés szerint az uszoda s az azzal kapcsolatos duzzasztó 2500 frt költséget igényelne, mely összeg 10 frtos részvények kibocsátása útján volna beszerzendő. A rész- vényaláirási íveket legközelebb ki fogják bocsátani. Végre, valaháral Az időjárás makacssága ugyan megtanított bennünket a skepszisre, úgy hogy két-három enyhe nap még nem volna elegendő ok rá, hogy elbízzuk magunkat és a hideg idő végét határozottan megállapítsuk, mind- azáltal — fenntartva a fenntartandókat — azt hisszük, hogy a télnek mégis vége van már. A hét első napjainak 10—15 fok hidegei után csütörtökön az idő nagyon megenyhült, pénteken pedig verőfényes szép idő mellett rohamos olvadás állott be, melynek következtében az útczák, bel- és külvásártéreken egyaránt, valóságos'tengerárban úsztak. A csatornák nem tudták a vizet levezetni, mert fedett területen a fagy még nem engedett fel, a promenad előtti födött csatornát pénteken délután jókora helyen fel is kellett bontani, hogy a piacztéren levő áradat levezethető legyen, ami úgy is csak kis mértékben sikerült. A Körös folyókon lapunk zártáig nem volt vízemelkedés észlelhető, a folyókat még mindenütt jégpánczél borítja, de azt hisz- szük, hogy a tegnapihoz hasonló enyhe idő mellett a jég megindulása már csak alig egykét nap kérdése lehet. Óhajtjuk és rettegünk is tőle. Adja az ég, hogy a küszöbön álló napok ne legyenek ránk nézve a tűzhely védelem kétségbeesett napjai, amire különben alapos reményünk lehetne, ha az Ég bennünket legalább nyolcz verőfényes, enyhe és száraz nappal megajándékozna. Halálozás. Szánthó Alajos kir. járásbiró folyó hó '4-én este 9 órakor három heti súlyos betegség után meghalt. A szívós természetű férfiú — mint megírtuk — ezelőtt három héttel hirtelen rosszul lett a hivatalban, azóta ágyhoz volt szegezve, s a legodaadóbb ápolás sem tudta őt többé az életnek megmenteni. Szánthó Alajos kora ifjúságától kezdve úgy hivatali pályáján mint a társadalmi életben, számottevő előkelő tagja volt a gyulai közéletnek 1 évek hosszú során át városi jegyző, később szolgabiró, táblabiró, községemben a himlő járványosán fellépett.“ Épen e sorokat irta, midőn a kis székely betoppant. — Hát hány himlős beteg van a faluban? — Nem tudom kérem.... — Nem tudja, mit jelent akkor? — Hát kérem ez a hónap a himlő ideje, ha nem jelentünk senkit, azt hiszik, hogy hazudunk. — Hol a biró? — Itt vagyok instálom. — Ki beteg a faluban? — Nem beteg itt senki, uram. — Mikor volt itt közelebbről halál-eset ? — Ha jól emlékszem, ezelőtt két hónappal. — Járványos bajban halt el az illető ? — Igen is, a lajtorjáról esett le s kitört a nyaka .... — Liliputról Kaszakőre ment a felügyelő úr. Van itt iskola? Kérdi ott a szolgabirótól. — Van, ha úgy tetszik megnézhetjük. Bemennek az iskola udvarára nagy nehezen, de ott végtelen csend honol. — De hát hol van itt a tanterem ? — Itt van előttünk abban a szalmás házikóban. — Nem pajta az? — Ohl nem! Görög kath. iskola. — De milyen csend van itt! Talán most foly a tanítás? — Lehet. Kopogtatnak az ajtón, de senki sem szól. Zörgetnek; egy hang sincs Kiabáljak; mitsem basznál. A szomszédból egy paraszt bámészkodik át a törpe kerítésen. — Hej! Vaszilika! Gyere csak egy ácsit! Hívja a szolgabiró. — Hát most nem itt van az iskola ? — De igen is, instálom, itt van.-— Hol van ilyenkor a tanító? — Kérem alásan nem tudom; mert épen tegnap éjjel megszökött.... — Van sok beteg a faluban ? Kérdi most a felügyelő. — A ki vót, az meghótt. — Miféle betegségben? — Vizibetegségben. Épen ma négy hete, hogy a Feketeügybe fulladt.... — Vagy úgy?... — Hívd ide a bírót, Vaszilika, azonnal. A biró nem sokára megérkezett... — Hol van a községi jégverem?- Itt van csak a szomszédban. — No, nézzük meg. Elindulnak nagy okosan a szomszédba, a hol egy szegletben megállanak. — Itt van kérem a jégverem. — Ez az? — Ez kérem. — Van benne jég? — Ott kell hogy legyen; mert mi oda tettük. — Menjen csak le és nézze meg. ... — Itt van mind egy cseppig, csak egy kis hideg kéne neki, hogy újra ösz- szeálljon; mert meg talált lágyúlni a nagy melegben. —- No, menjünk innen, nincs itt kivel beszélni. A harmadik faluban, Agyagfalván a jegyző urat lepcék meg látogatásukkal. — 'Hány lakója van e községnek? — Biz én nem tudom kérem. — Még azt sem tudja? — Nem készültem rá; mert nem is gondoltam, hogy szerencsénk lessz. — Hol van itt a járvány-kórház ? — Afféle nincs itt kérem, mert félnek tőle az emberek. — Félnek?! — Igen kérem, mert sok az adó, s nem bírják. — Vágóhidjok van? — Van. Merre ? — Künn a faluvégének a legesleg- tulsó részén. No, menjünk nézzük meg. A jegyző úr arra nem volt elkészülve, azt hitte, hogy ha olyan ki teszi a vágóhidat; oda csak nem mennek el, hogy megtekintsék. Elindultak. — Mennek mendegélnek, mig a falu végére kiérnek. De ott a mint iörülnéznek, mit látnak ? Egy végtelen semmit. . . . — Hát hol van ? — Mi instálom ? — A vágóhíd ? — A vágóhidat tetszett kérdezni. Az nincs; én azt hittem, hogy a falu végét szeretné megnézni a nagyságos úr. —• A mig vissza térnek folyton szidják a nótáriust, a ki igazán egy szót sem szól, úgy hallgat. — Hát a mészárszék hol van ? — A mészárszék a falu tulsóköíepén. — Nézzük meg, milyen rend és tisztaság van abban a mészárszékben. — Soha se fáradjunk azért oda, mert tegnapelőtt lebontották, mivelhogy. ... — Ejnye nótárius ur, de összevissza beszél. . . . — Még kérdezek valamit. — Vezet-e ön nyilvántartást a 7 éven aluli gyermekek gyógykezeléséről és halálozásáról, és azon szülőket, kik hét éven aluli gyermekeiket nem gyógykezelik: bejelenti-e a közigazgatási hatóságnak ? — Mindig; rendesen. . . .- Mit beszél maga ? jelentett be nekem vagy egy ily esetet? szólt most közbe a szolgabiró kissé haragosan. — Nem jelentettem instálom, de nincs is itt az egész községben 7 éven aluli gyermek. — Kérdi a felügyelő rámutatva egy hosszú inges gyerekre. . . . — Az kérem azóta születhetett. Szegény jó öreg nótárius úgy bele kavarogott a dologba, hogy már azt sem tudta, mit beszél. . . . — Megfoghatatlan — szólt most az egészség ügy komor felügyelője — ilyen körülmények közt még is jónak mondhatom e vidék közegészségügyét. Mi lehet ennek az oka ? . . . — Azt én nem tudom megfejteni, — de tény, hogy itt három év óta minden évben jóval több a szülöttek száma az el- halálozottakénál ? . . . — Talán mert kevés a — doktor és nincs — patika ? — Ezt már a tudós mondotta. El- higyjük ? Gyulai! Endre, polg. isk. tan. jelólt.
