Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1891-02-15 / 7. szám
7-ik szám Gyula, 1891. február 15-éxi X. évfolyam. lül Szerkesztőség: Főtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij : j j Egész évre . 5 frt — kr. i1 Félévre ... 2 » 50 » J j Évnegyedre .1 » 25 » 1; Egyes szám ára 10 kr. Társadalmi és .közgazdászati hetilap MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: DDolosisr Tá,n.os. IS®tg (<«v<g Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. T Nyílt-tér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Bernéit fúrdö-utcza 4. sz. Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 8. sz., — Bécsben: Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. A rom. kath. autonómia kérdéséhez Gyulán. Az országos lapok már ezelőtti években, de különösen ismét újabb időben sokat foglalkoznak a római katholikusok autonomikus vagyis önkormányzati szervezésének kérdésével, mely kérdés úgy látszik sokkal nehezebben lesz megoldható, mint azt sokan, s különösen azok, kik ezzel a világi hívek közül foglalkoznak, gondolják. Gyula vái’osa róm. kath. egyházi és iskolai tanácsa már évek óta nemcsak fos- lalkozik a kérdéssel, de viszonyainak megfelelő munkálatot is vélt készíteni, melyet az egyházi főhatóságnak, a nagyváradi püspökségnek hónapokkal ezelőtt be is terjesztett. Mintául vette a pozsonyi róm. kath. egyház község szervezeti szabályait, s a viszonyokhoz képest lényegtelen eltérésekkel azok szerint alkotta meg szabályait, s terjesztette fel a püspökséghez; a pozsonyi róm. kath. egyházközség szabályai a prímás által hagyattak jóvá, s igy remény lehetett arra, hogy az azok alapján szerkesztettek Nagyváradon is helybenhagyást nyernek. A dolog azonban nem igy történt; hónapok elteltével oly gyámkodást rendelő alakban kerültek vissza módosítás végett, minőt egyházi tanács, mely az alkotmányos önkormányzatnak híve, nem fogadhat el, mert azok életbeléptével nagyobb gyámkodásnak veti magát alá, mint az eddigi önkormányzatlan helyzetében volt; s éppen azért a f. hó 8-án tartott ülésében elfogadva az elfogadhatókat, határozottan ki is jelenté, hogy ha jogos és igazságos kívánalmai figyelembe vétetni nem fognak, kész az egész munkálatot inkább semmisnek tekinteni, s várni míg az egész kath. autonómia kérdése töryényhozásilag fog szerveztetni, s ily értelemben teend felterjesztést is, visszatarjesztvén eredeti szövegükben egyes el nem fogadhatott pontokat, s marad úgy mint eddig volt működése egyháztanácscsal, szervezetlenül, irányadó szabályok nélkül; de a gyámkodás oly mérvét, mint például, hogy költségvetése keretén belül is 50 frton felül csak püspöki jóváhagyással teljesíthessen kiadásokat — nem fogadja el; valamint betekintést akar nyerni az egyház és iskolákat érdeklő minden ügyekbe, s azok pénzkezelésébe. Éz ez helyesen is van igy. Évtizedekkel ezelőtt a kath. egyházi és iskolai kiadások ama protectió folytán, melyet a patrónusok által élvezett oly csekélyek voltak, hogy az úgynevezett párbér az összes kiadásokat mindkét irányban bőven fedezte, ma azonban az országos törvények által szült helyzet és a patronátusok által nagyon is indokolt takarékosság a múltak költségeit majdnem megtízszerezte, s következménye népünk folytonos elszegényedése mellett az, hogy a párbér a mai szükségletekhez képest nagyon szerény, s a törvény által előirt szükséglet pót-adó útján fedezendő, mely egyenes adó forint után 12—15 krra terjed. Hogy ily tetemes megadóztatás mellett előtérbe lép ezen és egyébb jövedelmek- rőli összeg hová forditásáróli tudomás szerzésnek vágya, az nagyon természetes, sőt előlép vágya annak is, hogy semmit tőlünk, nélkülünk, de a mit határoznak egyházunk és nevelés ügyünk érdekében, az mint határozatunk respectáltassék is, és ne gyám- kodtassék felül. Egyháztanácsunk úgy mult, mint mai szervezetében oly tagokból áll, kik méltóan nyújtanak garantiát arra, hogy mindaz, mi határozatba megy, a róm. kath. hitközség érdekében történik; a társadalmi osztályok oly arányban vannak, hogy a jól átgondolt előterjesztések fognak dominálni, I igy egyátalán nincs ok oly gyámkodásra, minő felsőbb helyről kívántatik. A kérdést, melynek megoldása országosan oly nehezen megy, jóakaratúlag egyháztanácsunk hozta felsziure, s működik életbeléptetésén, s annak nem nehéz- ményezését, de előmozdítását joggal várhatjuk. Békésvármegye közigazgatási bizottságának f. év február hava 9-én tartott rendes üléséről. Jelen voltak : .Terényi Lajos főispán elnöklete alatt: Jancsovics Pál alispán, Dr. Fábri Sándor főjegyző, Nagy Károly árvaszéki elnök, Dr. Kovács István főorvos, Oláh György t. főügyész, Gaszner Pál kir. pénzügyigazgató, lián- hegyi István kir. tanfelügyelő, Haviár Lajos és Steinecker Gábor kir. mérnökök, Zlinszky István közgazdasági előadó, Hoffmann Mihály, Kalmár Mihály, Keller Imre, Dr. Zsilinszky Endre, Dr. Hajnal István, Ladies György, Jancsovics Emil és Horváth Károly bizottsági tagok. Az alispáni rendszerinti havi jelentés tudomásul vétetett. Több hadkötelesnek kivételes nősülés iránti kérvényei pártolólag lettek felterjesztve, a nagy- méltóságu m. kir. honvédelmi miniszterhez. Belügyminiszteri rendelet a betegápolási költségeknek végrehajtás útján az ingatlanokból leendő megtérítése ügyében, alkalmazkodás végett kiadatott a vármegyei tiszti főügyésznek. A 33-ik számú átmetszésen épült hídnál a közlekedés fenntartására kiutalt összeg felhasználásáról Haviár Lajos kir. mérnök számadása 2682 frt 39 kr. kiadással helybenhagyatott. A vármegye főorvosának a közegészség- ügyet feltüntető havi jelentése, a felügyelete alatt álló közkórház múlt 1890. éri forgalmi kimutatása, és végre az egészségügyi statisztikai 1890. évi éves kimutatása, — valamint a vármegyei árvaszéki elnöknek rendszerinti havi jelentése — tudomásul vétettek. Basch Lipót p, töviskesi bérlőnek — birtok körülái'koltatási ügyben hozott 1093./1890. kb. számú határozat kiegészítése iránti kérelme figyelembe vehető nem volt, mert a fent neve zett határozat végrehajtásának útjában törvényszerű akadályok fent nem állanak. Gr. Blanckenstein János k.-tárcsái nagy- birtokos által — közdüllő útak megállapítása tárgyában hozott — megfelebbezett alispáni határozat, indokainál fogva helybenhagyatik. Gr. Wenckheim István és társai nagybirtokosoknak virilis jog megállapítása ügyében hozott alispáni határozat elleni felebbezésére, mindkét alsóbb fokú határozat feloldatik, s nevezett felebbezők, — Gyula város választás alá nem eső képviselői névjegyzékébe leendő felvétele ezennel elrendeltetik. A pénzügyigazgatónak az adóügyek állapotát feltüntető rendszerinti havi jelentése észrevétel nélkül tudomásul vétetett. Benkó József és Fürj P.ál és érdektársai orosházi lakosoknak, — zugiskola újra megnyitása iránti kérvényük — oly felhívással adatik ki az orosházi járás főszolgabirájának, hogy Orosháza község elöljárósága, helyszíni szemle megtartása utáni tárgyalás után, különösen azon kérdés eldöntésére nézve adjon felvilágosító jelentést : ha nem lenne-e még a folyó évben rendszeresítendő az 5-ilc községi tanyai iskola, s hogy az a kérelmezők tanyáinak közelében nem volna e legczélszerübben felállítható ? A gyomai iparos tanulók iskolájának 1889. évi január 4-től 1890. évi augusztus 31-ig terjedő számadása 1288 frt 47 kr. bevétellel, 759 frt 46 kr. kiadással — helybenhagyatik. A szarvasi alsófokú ipariskola 1889—90. tanévi pénztári számadása — megvizsgálás végett a vármegyei számvevői tisztségnek kiadatott. A szarvasi társulati polgári leányiskolának 300 frtnyi államsegélyt utalványozó vallásminiszteri rendelet, a nevezett iskola-fenntartó társulat elnökének kiadatott. A bélmegyeri pusztán létesitett iskolába a tanitói állás betöltése végett legközelebb megtartandó választtási gyűlésre elnökül Dr. Hajnal István bizottsági tag kiküldetett. A dobozmegyeri községi iskola 1880/90. tanévi pénztári számadása 410 frt 02 kr bevétellel 394 frt 02 kr kiadással, helyben hagyatik. A kir. állam építészeti hivatal főnökeinek rendszerinti havi jelentése tudomásul vétetik. A dobozi és békési hidak vas szerkezetének felülvizsgálati jegyzőkönyve 30362 forint 17 kr tiszta keresettel és 9262 frt 17 kr végjárandósággal — jóváhagyatik, — s a Schlik-féle vasöntöde czlg, mint vállalkozó részére, 1000 forint vissza tartása mellett, 8262 frt 17 kr kiutalvá- nyoztatik. Doboz községében az 1890. évi vm. közmunka váltsági hátralékból 63 frt, Uj-Kigyóson pedig 30 frt, mint behajtbatlan összegek törlése elrendeltetett. A kir. állam építészeti hivatal utasittatik, hogy a gyulavarsándi utón, az úgynevezett dugó gáton felmerült közlekedési akadályok megszüntetése iránt szükséges intézkedéseket haladéktalanul tegye meg. Kereskedelmi miniszternek rendelete, mely szerint a felügyelői kerületeket újjá alakította, s hogy ezen uj beosztás a f. év február hó 1-én, lép életbe — tudomásul vétetett. Gyula város képvise.ő testületé az iránti kérelmének, hogy a sugárúti vasúti indóházboz vezető út melletti gyalogjárda, törvényhatósági kezelés és fenntartás alá vétetnék, — hely nem adatott. A szarvasi járás főszolgabirájának jelentése folytán, felhivatik az állam építészeti hivatal, hogy a szarvas-szent-andrási kőuton, korlátok- vagyis kerék vetők alkalmazása iránt tervezetet készítsen, és azt véleményes jelentése kíséretében, de legkésőbb f. év julius hava 1-ig mutassa be. A kereskedelemügyi m. kir. miniszternek leirata, mely tudatja, hogy a Mező-Túr-szarvasi vasút vonalon legközelebb bevezetendő oly személy vonatok közlekedését rendelte el, melyek Csaba és Gyula-felé és ellenkezőleg a m. túri állomáson közvetlen csatlakozással fognak bírni, tudomásul vétel végett a szarvasi járás főszolga- birájával és az állam építészeti hivatallal kö- zöltetett. Ezzel az ülés, melyen mindvégig a vármegye főispánja elnökölt, még az első nap jókori délutáni órákban bevégződött, s utánna a bizottság árvaügyi felebbviteli küldöttsége — egy fe- lebbezés feletti határozat hozatal végett tartott rövidke ülést. Békésvármegye közigazgatási bizottságának jelentése az 1890. év II. feléről. (Folytatás.) 2. Pénztári ügyek, a vármegye vagyoni állapota. Az 1886. évi XXI. törrónyezikk V-ik fejezete 64. §-a g) pontja értelmében a vármegyei pénztárak, nemkülönben a vármegye kezelésére bízott jótékony ozélu alapítványok, az alispán elnöklete alatt működő küldöttség által a lefolyt félévben is havonként előzetes értesítés nélkül beható gondossággal megvizsgáltatván, azok kezelése a ra. kir. belügyminiszter úr által 1883. évi julius hava 14-én 37,169. szám alatt kiadott szabályzat intézkedéseivel összhangzónak találtatott. Az 1891. évi január hava 20-án teljesített pénztári vizsgálat eredményéről szóló jegyzőkönyv szerint az egyes pénztárak állása következő : a) A vármegyei házi pénztárban : készpénzben 6334 frt 85 kr. bevétel, és 5673 frt 05 kr. kiadás, a maradvány 661 frt 80 kr. b) A vármegyei közmunka pénztárban: készpénzben 10850 frt 06 kr. bevétel, és 8450 frt 85 kr. kiadás, a maradvány 2399 frt 21 kr. kötvényekben 44385 frt 42 kr. bevétel, és semmi kiadás mellett a maradvány, c) A vármegyei katona elszállásolási pénztárban; készpénzben 491 frt 83 kr. bevétel, és 286 frt 16 kr. kiadás mellett a maradvány 205 frt 67 kr, kötvényekben 19216 frt 19 kr. bevétel, és semmi kiadás mellett a maradvány 19216 frt 19 kr. d) A vármegyei házi tartalék-alap pénztárban: készpénzben 222 frt 35 kr. bevétel és semmi kiadás mellett, a maradvány 222 frt 35 kr. kötvényekben 35141 frt 14 kr. bevétel, semmi kiadás mellett a maradvány 35,141 frt 14 kr. e) A jegyzői nyugdíj alap pénztárban : készpénzben 2305 frt 71 kr, bevétel, és 1500 frt — kr. kiadás mellett, a maradvány 805 frt 71 kr. kötvényekben 104920 frt 93 kr. bevétel és 60 frt — kr. kiadás mellett a maradvány 104860 frt 93 kr. f) A vármegyei közkórházi pénztárban: készpénzben 3234 frt 40 kr. bevétel, es 3199 frt 06 kr. kiadás mellett, a maradvány 36 frt 34 kr. kötvényekben 28394 frt 72 kr. g) A nyilvános betegápolási-alap pénztárban t készpénzben 1549 frt 41 kr. bevétel, és 961 frt 58 kr. kiadás mellett, a maradvány 58? frt 83 kr. kötvényekben 4545 frt 77 kr. bevétel, és semmi kiadás mellett, a maradvány 4545 frt 77 kr, h) Az endrődi Vida-féle alapítvány pénztárban t készpénzben 1328 frt 98 kr. bevétel, és 25 frt kr. kiadás mellett, a maradvány 1303 frt 98 ar, kötvényekben 50906 frt 71 kr. bevétel, és 1000 frt — kr. kiadás mellett, a maradvány 40906 frt 71 kr. i) A vármegyei közkórházi tartalék-alappénztárban í készpénzben — frt — kr. bevétel, és —*■ frt —- kr. iqpllett, a maradvány Bemmi. kötvényekben 952 frt 34 kr. bevétel, és semmi kiadás mellett, a maradvány 952 frt 34 kr. j) A Nagy Márton-féle alappénztárban t készpénzben — frt — kr. bevétel, — frt — kr. kiadás mellett) a maradvány — frt — kr. kötvényekben 4536 frt 72 kr. bevétel, és semmi kiadás mellett, a maradvány 4536 frt 72 kr. k) A szeretetház alap-pénztárban: készpénzben — frt — kr. bevétel, és — frt —■ kr. kiadás mellett, . a maradvány semmi.
