Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891-12-25 / 52. szám

F ai IWÍ8 “i“d- M» fok™ óvintézkedéseket el- kőútak tisztításával foglalkoznak, azonkívül a nyájunknak megjelent .Jézus által! Vajha a fcarácspffíyi öröm újjá szül mindnyájunk* c szyfben-lélekben!... Vájt a hit íéuvlé 'csillaga örök világosság fény sugarait hintené állandóan földi vándorlá sunk sötét tereire, hogy lássuk lelki sze meink előtt mindenkor Jézust, ki „út és igazság!“ Jer, áldott Jézus, állandó vendég hozzánk! . . . . Keblünk egéről távolitsc el a bűn sötét felhőit, hogy legyünk „vi lágosság fiai“ ... | Ha utunk szenvedés tövisein vezet, ha szívünk vesztesé, maitól vérzik, hadd tárja föl előttünk a hit fénylő csillaga a szabadulás révpartját hogy szemünknek könye változzék remény gyöngyévé; hogy hit, remény és szeretet építsék föl boldogságunk dicső csarnokát hogy szívünk teljességéből zenghessük most és mindenkor: „Dicsőség a magasságos mennyben Istennek, e földön békesség és az emberekhez jóakarat!“ .... Legyen boldog karácsony ünneplésünk Dombi Lajos. Alispáni jelentés Békés vármegye 1891. év deozember hó 14 -éo tartott köz igazgatási bizottsági üléséről. Méltóságos Főiapán úr! Tekintetes közigazgatási bizottság! A vármegye közállapotára vonatkozó, í múlt november hóról szóló jelentésemet az 1876 évi VI. t ez. 15. § a értelmében a következők, ben van szerencsém tisztelettel előterjeszteni. I. Közegészségügy. A közegészségügy állapota az elmúlt hói ban a gyulai és a gyomai járásokban kedvező volt; — a vármegye többi járásaiban azonban különféle ragályos természetű betegségek ural kodtak. , így Gyulán a hónap első felében a himlő ín agymáz és vörheny esetei fordultak elő szórvá nyosun, a betegségek azonban mindinkább eny­hébb lefolyást nyervén, a hó második felében már new is jelentkeztek. A meghaltak összes száma 42 volt, ezok között négy 7 éven alóli gyermek, kik orvosi segélyben nem részesülvén, az illető szülők illetőleg gyámok ellen a sza­bályszerű eljárás megindittatott. B.-Csabán és Szeghalmon a közegészség- ügy rendes menete csupán egynéhány szórvá­nyosan fellépett ragályos betegségi esettel za­vartatott meg; — Szarvas községben a roncsoló toroklob szórványos esetei fordultak elő. A M.-Berényben hosszú idő óta uralkodó vörheny járványos betegség is csökkent, ameny- nyiben október hóban 63 betegedési eset közül 25, november hóban már 53 betegedési eset kö­zül csak 14 volt halálos kimenetelű. Öcsödön a f. évi október havában fellépett vörheny járványszerü jellegét az elmúlt hóban is megtartotta, azonban tovább terjedésében csök­kent s nagyobb részt enyhe lefolyású volt. Vésztő községben a járványosán fellépett torok- és gégelob még a múlt hóban is ural­kodott. Az orosházi járás községeiben a járványos oetegségek különböző fajai pusztítottak. így Orosházán és Bánfalván a roncsoló to­roklob járványosán uralkodott, i a járás többi községeiben is szórványosan fellépett. A ron­csoló toroklobbon kívül a torokgyík, hurutos to­roklob és hagymáz is felmerült. A ragályos betegségek tovaderjedésének megakadályozása czéljából a vármegyei t. fő­dig vihart, veszedelmet jelentett az országban körül hordozott véres kard, maguk álltak a zászló alá, vitéz seregeik élére, és harczoltak, győztek vagy meghaltak vitézül. De voltak ám olyanok is, a kik nagy nevük varázsát arra használták fel, hogy vad önzéssel, kapzsi irigységgel a gyöngébeket, a gyámoltalanokat kizsákmányolják. Ezek közzé tartozott gáborfalvi GáborfFy Dénes uram ö nagysága is, a kinek olyan nagy szálka volt a szemében nemzetes Seres Mihály uram nya- kassága. Mert hát a Gáborffyak — ország-világ tudja — mindig elsők voltak a nagyok közt is s minekutána Dénes ur valahol az alföldön jókora kincset összehalászott a zavarosból, fel­jött a Vág mentén fekvő ősi fészkébe, a nagy gáborfalvi várba, egyrészt, hogy a portyázó török csapatok elől biztos helyre zárkózzék, másrészt,hogy a vidék lakosságát, jobbágyné­pét biztos helyről zsarolhassa, üldözhesse. És ezzel a mindenható úrral merészelt Seres Mihály uram daczolni. A Seres Mihály uram háza, telke, jószága ugyanis kellő közepébe bele volt ékelve a nagy Gáborffy-dominiumnak. Mikor Gáborffy Dénes uram ő nagysága csatlósaival, lovasai­val, vadász és udvar-cseléd népével felköltö­zött a vágparti várba, szörnyen szemet szúrt neki mindjárt, hogy az ő vadaskertje tövében idegen ember s hozzá még egy jámbor kurta­nemes tanyája gubbaszkodjék. Nosza nyom­ban meg is üzente Seres Mihály uramnak, hogy rövid időn hordja el a házát, mert kü­lönben, mert különben meggyűlik a baja. Nagyot bámult erre Seres Mihály uram. Már hogy ő hordja el a házát a saját ősi por­tájáról: Bolond ember a nagyságos ur | ke­gyelme, tisztán látszik. Azt üzente neki vis­sza, hogy nagyon mély annak a háznak a fundamentumai ságokat utasítással láttam el az jránt, hogy az elrendelt intézkedések végrehajtását ellenőrizzek A köztisztaság fenntartására az elmúlt hó ban is kellő gond fordittatott Ugyanis az utczák, terek, középületek s közvágóhidak, úgyszintén a tápszerek és italok közegészségügyi szempontból a járási foszolga bírák és Gyulaváros rendőrhatósága által meg vizsgáltattak. Az állategészségügy állása a múlt hóban igen kedvező volt, amennyiben a szeghalmi já- ásban fekvő s Szeghalom és F.-Gyarmat köz égek határához tartozó pusztákon járványosán uralkodott ragadós száj- es körömfájás betegsé­geken kívül, ragadós állati betegségek járványo san sehol sem uralkodtak. Ezenkívül Szeghal mon és B.-Csabán egynéhány veszettségi eset P.-Földváron és M.-Berényben egy-egy lépfene eset merült fel. 11. Közbiztosság. A személybiztosság az elmúlt hóban a etkező esetekben lett megtámadva : M.-Berényben, hol Sziráczki György és tár sai az utczán össreverekodtek és egymáson testi­sértést ejtettek, és Iíétegyházán, hol november 14-én éjjel Mócz János kétegyházi lakos, Muntyán Mihály ugyanottani lakos lakásába állítólag or­gyilkossági szándékból behatolt, november 16 án pedig ugyancsak Mócz János a községházán v jegyzőt lelövéssel fenyegette, ha részére kifogás tálán erkölcsi bizonyitványt nem állitand ki. Mócz elfogatott s a bíróságnak átadatott. A III. csendőr kerületi parancsnokságnál értesítése szerint, Molnár Károly tisza-kürti ille­tőségű csavargó, a múlt hó 2-án Tóth József alsó szelistyei illetőségű vándorló iparos segédet a Szarvas-csabai úton megtámadta és tőle tett leges bántalmazás után 13 frtnyi készpénzét erő szakkal elvette, a tettes az illető kir. bíróságnak átadatott. A vagyonbiztosság — néhány kisebb jelen tőségü lopás leszámításával, — a vármegye terű létén sehol sem zavartatott meg. A tűzesetek száma a lefolyt hóban összesen volt; — még pedig Gyulán egy, november 27 én, likőr Sánta Gábor gyulai lakos, náddal fedett háza gondatlanság folytán leégett, — Orosházán, hol november hó 14-én Farkas Pál udvarán egy azal szalma, P.-Sz.-Tornyán, hol Sváb Sándor -adalmában két kazal szalma lett a lángok mar- léka, és végül Csorváson Podmaniczki János házában gondatlanság folytán szobatűz támadt. Megjegyzem, hogy a Sváb Sándor uradal­mában támadt tűz gyújtogatásból eredt, minél­fogva a tettesek kipuhatolása folyamatban van. A kémények seprését illetőleg jelentem, hogy az a múlt hóban is pontosan eszközöltetett. Az elmúlt hóban is több öngyilkosság történt így Komlósi Mátyás dobozi illetőségű 51 éves radalmi kertészbojtár, a múlt hó 22-én az ura dalmi kertben lévő kútban halva találtatott. A megejtett vizsgálatból kitűnt, hogy az egyén ön­gyilkosságot követett el. Izsó Lajos gyomai lakos, a Körös-tisza- marosi társulat gátőre múlt hó 30-án, az őrház mellett lévő istálló padlásán felakasztotta magát, mire hozzátartozói tettét észrevették, már meg szűnt élni. Czikora István orosházai lakos november 9-én, Szekeres György szintén orosházi lakos vember hó 26-án felakasztották magukat, Paulik Pálné tót-komlósi lakosnő pedig a kútba ugrott és belefúlt. Balesetek a múlt hóban nem fordultak elő 111. Utak, hidak és védJtöltések. földutakon megálló vizek levezetését segitik elő Megemlítem, hogy a gyulai körgát építése folyton előre halad, továbbá, hogy a Berettyó jobb parti védtöltésének Szeghalom község alatti szakasza kiépítés alatt áll. IV. Vegyesek. A közadók s egyéb köztartozások befizetése teljesen kielégítő eredménynyel eszközöltetett, kivételt képez azonban e tekintetben Gyula vá rosa, hol a közadók beszedése körül, viizonyitva a múlt év november havához, visszaesés mntat- kozik, ennek oka abban rejlik, hogy az elmúlt hóban a beállott esőzés folytán az utak megró- molván, a végrehajtási eljárás a tanyai lakosság gal szemben kellőleg nem volt foganatosítható azonban megtétettek az intézkedések arra nézve hogy deczmeber havában az adók behajtása kö­rül kellő eredmény éressék el. A phylloxera terjedése a múlt hóban, mi után a szellők nagy részben már fedve voltak, — nem volt észlelhető A községek beléletében nevezetesebb, a felsőbb hatóságok beavatkozását igénylő mozza­natok nem merültek fel. Személyi változás a községi elöljáróságok közt Tót-Komlóson és Bánfalván történt. Tót-Komlóson, hol Csörföly Lajos I. jegyző lemondott, I. jegyző helyettesül Kosztra Lajos II. jegyző neveztetett ki, ennek helyébe pedig Lachata János birtoknyilvántartó. Bánfalván Horváth János biró lemondván, a bírói állásra Oravetz László közgyám választa­tott meg, ennek helyébe pedig Zvolenszki János helyettesittetett. Az őszi vetések a kedvező időjárás foly­tán mindenütt kikeltek, és a jövő évi termést lletőleg, szép reményekre jogosítanak. A járási főszolgabirák a járásaikban fekvő községeket beutazták, a községi ügymenetet meg­vizsgálták, nagyobb, beszámítás alá eső mulasz tásokat azonban nem tapasztaltak. A vármegyei szervezési szabályrendelet 4. -ában előírt kötelességemnél fogva, a községek izsgálatait a múlt hóban folytattam és befe­jeztem. A múlt hóban ugyanis a békési járásban fekvő községeket, úgyszintén a gyulai járásban fekvő kétegyházi és gyulavári községeket vizs- áltain meg. Az észlelt szabályellenességek eloszlatása ánt részint a helyszínén szóbelileg, részint ren7 deled úton intézkedtem. Megvizsgáltam továbbá a múlt hó folyamán vármegyei pénztárakat is, ezeket rendben le­vőknek találtam. Gyulán, 1891. deozember ll-én. iancsovics Pál, alispán. A hidak és védtöltések a legjobb karban annak, az utak azonban a múlt hó 2-ik felében beállott esőzés következtében nagyon megrom­lottak, sőt a szeghalmi járásban, mondhatni jár­hatatlanokká váltak. Az útkaparók jelenleg a Gáborffy uram csak elnyelte. Hanem aztán, ha kiment az erdőségbe, ha fönn ba­rangolt a hegyen, kopókkel és solymárokkal törtetve a kizaklatott vad nyomán, minde­nütt a birtokain közé nyúlt, mint egy kiol­tott, csúfolódó, hosszú nyelv, a Seres Mihály uram keskeny földecskéje. ö kegyelme nem léphetett át egyenesen a maga jószágára, meg kellett kerülni a Seres Mihály rongyos, ékony földecskéit. No, de ez már több volt az elégnél 1 Mivelhogy azonban Gáborffy uram éles sze­mével egy tekintetre meglátta, hogy a kurta nemessel fenyegetés árán nem boldogul, hát alkura fogta a dolgot. ígért a házáért egy falut, a földjéért fél vármegyét, de bizony nem sokra ment vele. Egy tenyérnyi föld, egy kis ház, — hát nem elég az a boldog embernek? Seres Mihály uram pedig boldog ember volt. Ha kitekintett a kertjébe, ott rózsák, bokrok gyökerei biztatták új tavaszszal, ha rávetette szemét a vén tölgyesre, annak al­ján, szikla tövében apja, anyja, ősei sírhantja emlékeztette a múltra. Ha bement az alacsony, kis ablakos, szűk szobába, ott felesége, két szép piczi gyermeke mosolygott rá .. . Nem. nem válik meg ettől a háztól sohal A világ minden kincse kevés, hogy megvehesse az ő boldogságát, az ő emlékeit . ! . Egyet fordult, kiment a ház elé s oda mondta a hírthozó csatlósnak keményen, — hadd tudja meg a gőgös, tehetetlen ura, hogy az ö nagy hatalma nem ér idáig. — A Seres Mihály nemesi kúriája nem eladó 1 Hejh! be piros is lett erre a nagy szóra a kegyelmes nagyságos úr arcza 1 Mintha paprikába mártották volna, fölpattant; meg­forgatta vérben úszó nagy szemeit, fölemelte, megrázta csontos vasökleit, aztán egy han­iékésvármegye ügykezelési szabályrende­letének tervezete. Szerkesztette: Dr. Fábry Sándor vm. főjegyző. (Folytatás.) C) Expediálás. 1. Kézbesitéci ivek. Mindenik félnek szóló kiadmány kézbesí­tése, úgy a székhelyen, mint ezen kívül csupán az átvétel elismerése mellett történhetik. Az átvétel elismerésére szolgál a kézbesitési vevény I helyben a kézbesitőkönyv. A kézbesitési vevény rovatai a következők: 1) a késbesitendő ügydarab iktatói száma; 2) az ügydarab neme és a netaláni mel­lékletek száma; 3) a fél vagy képviselő neve és lakása, a kinek részére a kiadmány kézbesitendő; got sem ejtve, visszadőlt czimeres zsölléjébe fenékig kihajtá a nagy boros kupát. Ziman- kós, fogcsikorgató, zivataros nap volt. Min­den élő, meleg búvóhelyre húzódott. Vasárnap volt. Füstöltek a kémények, rokka mellett egymáshoz simulva, a múltak regéin merengett a háznép.., Gáborffy Dénes uram ő kegyelme, hajrái csak kiverte minden ebét, minden inasát, minden legényét s föl, íöll nyakába vette a hófúvásba takart zord hegyeket. Napestig künn kóborolt. Százszo­rosán visszaverte vadásztülkeit a kopár bérez; Vág zajló jege a viharban, szélben recse­gett, zúgott, hullámzott; mig a nyivó kutyák a megsebzett vadak panaszos nyögése tompa orajjá olvadt a természet dühöngő elem­csatájában. S bent a kis szobában ezalatt, a __szent vasárnapot ünnepelte a boldog család. Össze­teszi kacsóit a két gyönyörű gyermek, drága urára hajlik a mosolygó menyecske . . . S egyszerre megcsörren az ablak, beta- szitják az ajtót, fütyölve rohan be a szél és durva vasvillás, csákányos szolgák ragadják meg a férjet, az anyát és a gyermekeket. Kivonszolják őket a ház elé, tizen hus2an neki rohannak az öreg falaknak, lerombolják a mohos viskót a gazda szemeláttára. Aztán a romokból hirtelen tutajt tákolnak össze, — ráeresztik a zajló Vágra, oda hurczolják a kis családot, s mélyen belökik a rozoga tákol­mányt a recsegő jégdarabok közé. * A szél süvit, a gyermekek sikoltoznak, a férj ordít fájdalmában, az asszony szívszag­gató bánattal zokog . . . Viszi a bősz világ a gyönge tutajt, do bálja, ragadja . .. s a metsző szélben éles ha- hotáyá tördelve utánok üvölt a zsarnok Gá borffy Dénes gúnyos kaczagása ,. . 4) a kézbesítés éve, hónapja és napja, a hónapnak betűkkel való kitételevei, úgyszintén az átvevő aláírása, vagy annak megjegyzése, hogy az illető távol van, avagy az aláírást meg­tagadta. Ha ugyanaz a kiadmány egy községben több félnek kézbesitendő, a kézbesítésnél lehe­tőleg oly nagyságú vevény használandó, hogy abba a mindenik fél részére eszközlött kézbesí­tés bevezethető legyen. Ha ily nagyságú ve- vények rendelkezésre nem állanak, a szükség­hez képest több vevény állítandó ki. 39. §. Helybeli kézbesítéseknél a kiadó a szolgák által kézbesitendő kiadványokról rova- tos könyvet vezet és ebbe feljegyzi: 1) a kézbesitendő kiadmány iktató számát; 2) a kiadás napját; 3) a czimzett nevét; 4) negyedik rovat alatt a czimzett aláírá­sával s a kelet bejegyzésével elösmeri az át­vételt. Oly rendelkezések, melyek felebbezés tár­gyát képezhetik, vagy melyeknek jogerőre emel­kedésétől függ hatályosságuk, mindig vevény mellett kézbesitendők, hogy a vevény az iratok­hoz legyen csatolható. 40. §. A kiadó a helybeli kézbesítések pontos és haladéktalan teljesítéséért felelős. — Ehhez képest köteles a 39. §. szerint vezetett jegyzéket naponkint átnézni és azt a szolgát, a ki a 48 órával előbb átvett kiadmányokat nem kézbesítette, a kézbesítések teljesítésére uta­sítani. 41. §. Ha a kiadmány valamely félnek nem kézbesíthető, a szolga a kézbesitési akadályok­éi a kiadónak és ez a főjegyzőnek jelentést tesz. 42. §. A kiadó a vevény mellett kézbesí­tett helybeli ügyekről szóló vevényeket jegyzék mellett naponkint a levéltárnoknak adja át. A levéltárnok az átvett vevényeket az illető iratcsomóban helyezi el. 43. §. A székhelyen kívül való kézbesitések a főszolgabirák útján, s illetve más vármegye területén, az illető alispán megkeresése mellett, mindig vevény mellett eszközlendők. 44. §. A visszaérkezett kézbesitési vevé­nyeket — azok kivételével, a melyek kísérő­levél mellett érkezvén, beiktatandók— az iktató jegyzék mellett a levéltárnoknak adja át. A levéltárnok az átvett vevényeket átvizs­gálja, és ha a kézbesítést helyesnek találja, a vevényeket az ügydarabokhoz csatolja. Ha a visszaérkezett vevény a kézbesités hiányossága, helytelensége, vagy más ok miatt intézkedést igényel, a levéltárnok azt beiktatás és az illető előadónak leendő kiosztás végett, ugyancsak jegyzék mellett, az iktatónak adja vissza. * 45. §. A levéltárnok az átvett vevényeket a 42. §. szerint az illető iratcsomóban helyezi el, egyszersmind sorszámaikat zárjel között (—) a levéltári irományjegyzékben, a levéltárba ér­kezés időrendje szerint, azon kiadmányok szá­mai mellé írja, a melyekre vonatkoznak. 46. §. Az iktató hivatalba beiktatás végett visszaküldött vagy kísérőlevél mellett visszaér­kezett vevények haladéktalanul elintézendők. 2. Elküldés posta útján, 47. §. Valahányszor a kiadmány posta ut­án küldetik, a küldeménynek (levélnek vagy csomagnak pecséttel lezárva, s az illető czim- mel ellátva kell lennie Ezen kívül a hatóság­nak megnevezése, a melytől a küldemény szár­mazik, valamint a kiadmány iktató száma és súlya a borítékon szintén kiteendő. 48. §. Minden hivatalos küldeménv iktatói száma szerint a postakönyvbe vezettetik. A postakönyv a következő rovatokból áll: 1) A küldemény iktatói száma és súlya; 2) az elküldés ideje; 3) a czimzett hatóság vagy fél megnevezése; 4) az átvétel bizonyítása, a postahivatal közegének aláírásj. meV^t. ° ..7 kf~ A postakönyv lapjai folyó számokkal ellá­tandók. Ezen felül a könyv zsinórral átfőzendő, a zsinór két vége a hivatalos pecséttel megerő­sítendő és a lapszámokra nézve az alispán hite­lesítő aláírásával ellátandó. A hivatalos levelezések portómentességére nézve az e tárgyban kiadott külön rendeletek irányadók. Pénz és értéknemüek a pénztári tisztség által küldetnek el. E czélból a kiadó rendelke­zés tisztázatát a pénztári t’sztségnek szóló utal­ványnyal együtt az értékküldeménynek ahhoz való csatolása és megküldése végett a pénztárt tisztséghez átteszi. 3. A kiadással kapcsolatos teendők: 49. §. Mihelyt a kiadó a kiadmányokat a kézbesitési könyvbe, illetőleg a postakönyvbe beiktatta, az előterjesztményi ívre a kiadás nap­ját rájegyzi, a kiadókönyvben pedig a továbbí­tás idejét bejegyzi s a visszamaradt iratokat el­ismervény mellett a levéltárba beadja. D) Hirdetmények. 50. §. A kiadó köteles ügyelni arra, hogy a hirdetmények a székháznál nyílt helyen ki- függesztessenek és a hirdetményi batáridő el­telte után ismét levétessenek, magára a hirdet­ményre pedig köteles a kifüggesztés és a levétel napját feljegyezni. A levett hirdetmények az illető iratokhoz csatolás végett a levéltárnoknak jegyzék mellett adatnak át. A hirdetményeknek hírlapok útján való közzététele iránt az alispán a kiadó által intéz­kedik. A községben kifüggesztés által vagy má- módon közzéteendő hirdetmények az illető közs ség elöljáróságának a főszolgabíró útján küldet­nek meg. E) Kiadás alá nem eső iratok elhe­lyezése. i

Next

/
Thumbnails
Contents