Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1891-02-08 / 6. szám
I. A belügyminisztérium ügykörében. 1. Ügykezelés. A vármegyei közigazgatást es ügykezelést a műit félévben általában elég gyors és pontosnak találtuk, s nem észleltünk e térén oly aka- dályokat és nehézségeket, melyek bárminemű intézkedést igényeltek voltak. A vármegyei és Gyula városi árvaszekeket kiküldötteink által a múlt félévben is megvizsgáltattuk s a beterjesztett vizsgálati jegyzőkönyvekből örömmel tapasztaltuk, hogy az árvasze- keknél is kielégítő rend van, az ügyek kellő gyorsasággal intézteinek el, s azon hiányosságok, melyek a múlt években magejtett vizsgálatok alkalmával észlelteitek, legnagyobb részt eloszlatva vannak. A közigazgatási bizottság minden hónapban, rendszerint a hó második hétfőjén, megtartotta üléseit. Rendkívüli ülés egy ízben sem volt. As üléseken, a szeptember havit kivéve, mindenkor a vármegye főispánja elnökölt, s a tagok rendszerint teljes számban jelentek meg. A közigazgatási bizottság választott tagjai közül Dr. Hajnal István, Ladies György, Vi- dovszky János, Székács István és Varságh Béla tagsági joga az 1890 ik év vegevel lejárván, ad ekként kilépett tagok a múlt év deczember hava 18-án tartott tisztújító közgyűlésen Varságh Béla kivételével, — ki helyett a választás esélyei Jan- tsovits Emil gyulai ügyvéd, választatott vár- megyebizottsági tagoak kedveztek, — újonnan meg lettek választva. A vármegye alispánja a vármegyei szervezési szabályrendelet 4-ik §-ában kötelességéve tett községi vizsgálatokat a lefolyt félévben ejtette meg, a midőn a vármegye községeit beutazta és azok ügykezelését kimeritő vizsgalat alá vette. A községi ügykezelés helyességénekj megítélése tekintetéből egyébiránt az ősz folyamán a nagyméltóságu belügyminiszter úr rendeletéből a föszolgabirák által is tartattak minden egyes községben részletes vizsgálatok, a mely vizsgálatokról felvett s 220 pontra terjedő jegyzőkönyvek, — valamint az alispán vizsgálatai szerint is a vármegye községeinek ügykezelése némely csekélyebb — orvosolt — mulasztásoktól és hibáktól eltekintve, kielégítőnek s községeink haladását illetőleg, örvendetesnek jelezhető. A törvényhatóság múlt félévi működéséből kiemelendőnek tartjuk, hogy az 1890-ik évi I. t.-czikkbe foglalt közúti törvény 24. 25. és 50-ik §§-aiban előirott szabályrendeletek, valamint a törvényhatósági műszaki szolgálat szervezésére vonatkozó szabályrendelet a múlt félévben megalkottattak s felsőbb jóváhagyás alá terjesztettek. Továbbá átdolgoztatott a marhavágás és húsmérésre vonatkozó, valamint a napidíjakról szóló szabályrendelet, melyek közül az utóbbi mái belügyminiszteri jóváhagyással is elláttatott. Meg- emlitendőnek tartjuk még, hogy a békésvármegyei sárréten épített helyiérdekű vasút segélyezésére megszavazott 400,000 frt a magyar jelzálog-banktól a vármegyei közgyűlés által megszabott feltételek mellett kölcsön vétetett, s annak a/3-ada a vállalkozó Soenderop-czégnek már ki is fizettetett, továbbá hogy a közúti törvény 36. §-a alapján a vármegyebeli községi közlekedési útak tervezete megállapittatott, s az 189'/j-ik évi vármegyei közúti költségelőirányzat elkészíttetett s a kereskedelemügyi miniszter úr jóváhagyása alá terjesztetett. A központi tisztikar tevékenységét feltüntető Il-ik mintájú kimutatást ide csatoljuk. E kimutatás szerint beérkezett a múlt félévben a közigazgatási bizottsági iktatóba 1052 ügydarab, mely ügydarabok hat kivételével mind elintéztelek, és beérkezett a nagy iktatóba 7765 ügydarab, melyek közül a folyó évre csupán 54 hátralék vitetett át. A lefolyt évben a vármegyei központ ügyforgalma egyébiránt összesen 18,571 ügydarabra rúgott, 2064-el többre, mint az 1889-ik évben. Az ügyforgalomnak évről-évre való rendkívüli szaporulatát ösmerjük fel, ha a központi iktatóknak évi számadatait összehasonlítjuk. így 1872-ben, midőn a törvénykezést a közigazgatástól már teljesen clkülönittetnek tekinthetjük. Békésvármegye központi kormányzatánál csupán 6054 ügydarab nyert elintézést, se szám 1882-ig, tehát 10 év alatt fokozatos növekedéssel megkétszereződött, s az ügyforgalom 1882-ben már 12,547-et tett ki. E fokozatos szaporulat az ügyforgalomban állandóvá vált 1882 óta is, s különösen a legutóbbi években, 1886 óta az új viz- jogi-közúti-, állategészségügyi-, ipar- és halászati törvények által a vármegyére ruházott teendők folytán rendkívül növekedik, s igy érthető meg az 1890-ik évnek felette nagy ügyforgalma is, mely már 2064-el hágja túl az 1889-kit. A központi tisztikar tevékenységét legjobban feltüntetik e számadatok, különösen ha figyelembe vesszük, hogy 1883-ban épen a teendőknek szaporulta folytén szükségesnek tartotta a vármegye törvényhatósága egy új aljegyzői állást szervezni, s azóta — bár a teendők szinte megkétszereződtek, — a fogalmi személyzet nem Szaporodott. E helyütt említjük meg, hogy a vármegyei tisztikarban a múlt év folyamán két változás történt, nevezetesen Salacz Eerencz, a szarvasi járás főszolgabirája, — ki állását számos éven at közbecsülés mellett töltötte be, — hivataláról lemondott, és Kőrös Kálmán vármegyei alpénz- tárnok hivatalosan megállapított munkaképtelensége miatt hivatalból nyugdíjaztatok. Mindkettőnek helye ideiglenesen helyettesítés útján töltetett be, a szarvasi járásba főszolgabírónak Dr. Krcsmarik János, alpénztárnoknak pgdig Kliment Gyula könyvvezető neveztetvén ki O Méltósága, I főispán úr által. Az ekként megürült könyvvezetői állás pedig Wielland Sándor közigazgatási gyakornok által töltetett be. (Folyt, köv.) A csabai népbank katasztrófája. ii. A múlt szombat óta történtek regisztrálására szorítkozunk, melyek közül kétségtelenül legfontosabb a vizsgálat folytatását nehezítő körülmény, a pénztárnok, Launer Károly halála február 2-án délután 2 órakor agyhártyagyulladásban, melyet a halántékán levő golyóseb elmérgesedése oko zott. Halálának hire leírhatatlan felindulást idézett elő a vagyonilag jégre vitt szegény nép között. Sehogy sem tud kibékülni a közönség azzal a gondolattal, hogy esztendőkre visszanyúló gaztetteknek a hőse, a kinek egy-egy mulatsá gára négy-öt gazdaember féléleten keresztül ösz- szegyüjtögetett keresménye ment föl, sorsának es nemezisének kikerülésével igy menekülhessen a büutető igazságszolgáltatás elöl. Launer holttestét már a délutáni órákban átszállították a börtönből a kórházba. Az átszál- szállítás idején a felindult néptömeg valósággal fenyegető állást vett. Haragjának mértékét elképzel hetővé teszi az a körülmény, hogy a holttestet rendőri fedezettel látták el. Attól tartottak, hogy a nép meggyalázza a szomorú menetet. A váltótárczában már 17,051 frt értékű váltót találtak. Ebből 12,550 frt Bartóky vezérigazgatóé, a többi pedig érték és kétes duplikátum. Bartóky két Ízben is történt kihallgatáson teljesen ártatlannak mondotta magát, és erészl szereplését úgy igyekezett Töltüntetni, mintha | egyszerű áldozat lenne, kit két alantos tisztviselője megtévesztett. A vizsgáló bírónak arra a kérdésére, hogy a hamis mérlegeket mért jegyezte alá, azt válaszolta, hogy az ellenőrzés nem az ő dolga volt, hanem az igazgatóságé és a felügyelő bizottságé. Minthogy ezek a kimutatásokat aláírták, ő is aláírta. Azon hírrel szemben, hogy Kocziszky Mihály bíró és Szemián Sámuel főjegyző a főispán által felfüggesztettek, ki kell jelentenünk, hogy ellenök csak fegyelmi vizsgálat lett elrendelve, mert alispáni rendelet daczára sem intézkedtek, hogy a város pénzeinek elhelyezése körül a törvényes formáknak pótlólag tegyenek eleget, a képviselő testület azonban felhivatott, hogy a városi főbíró és főjegyző vagyonára a zárlat elrendelését tétesse meg. E tárgyban február 5 én nagy számban jelentek meg a gyűlésen a képviselők. Urszinyi János városi ügyész szólalt föl legelőször, kifejtve, hogy ő a fő'spán által elrendelt zárlatot nem tartja foganatosithatónak, mert a főispán ilyesmire nem illetékes. Szerinte a gyűlésnek meg kell várnia a vizsgálat eredményét. Hasonló szellemben be szélt Haan Béla ügyvéd és Zsilinszky Endre, mig Beliczey Rezső azt a véleményt fejezte ki, hogy a főispán rendelete nem bírálható s az általa elrendelt zárlatot a gyűlésnek feltétlenül foganatosítania kell. Erre a közgyűlés egyhangúlag kimondta, hogy a zárlatot mellőzi. A zárlat elrendelését most a vármegyétől várják. Annyi mindenféle verzió kering már és lett a községitörvényt messziről ösrnerő hirlaptudósitók által világba bocsájtva, hogy szükségesnek látjuk a községi pénzek mikénti kezelése s az e tekintetben a csabai elöljárók által elkövetett mulasztásokra vonatkozólag, a dolog tényleges állását következőkben közölni: A községi törvény 121. §-a kimondja, hogy a községi tőkepénzek hasznosítására nézve ugyanazon szabályok tartandók meg, a melyek az árvapénzek elhelyezésére nézve fennállanak, vagyis a községi képviselőtestületnek névszerinti szavazással kell eldönteni, hogy a közpénzeket mely pénzintézetben kívánja elhelyezni. Csaba község képviselőtestülete mintegy 51,000 frtnyi közpénzt helyezett el a népbankban a törvényben előirt forma litás, vagyis a névszerinti szavazás megtartása nélkül, s e miatt a képviselőtestület vagyoni felelősség alá nem vehető, s igy természetesen azok vonandók felelősségre, a kiknek mulasztása folytán a községi képviselőtestület a vagyoni felelősségre vonhatás alól kibújhatott,vagyis a községi biró mint a képviselőtestület elnöke, a kinek kötelessége lett volna a névszerinti szavazást elrendelni a törvény értelmében és a községi jegyző, a kinek a városi szabályrendelet értelmében, a bírót külön kellett volna figyelmeztetni ezen törvény által elő irt kötelessége teljesítésére Miután pedig a községi biró és jegyző azon tör vény által előirt kötelességöket nem teljesítették, a vármegye főispánja ellenükben a fegyelmi eljárás megindítását elrendelte, s tekintettel arra, hogy a községi törvény 86. §-a szerint az elöljárók akár cselekvés, akár mulasztás által okozott kárért kártérítéssel tartoznak, a községi törvény 115. §-a értelmében utasította az alispánt, hogy hivja fel Csaba város képviselőtestületét, hogy nevezett elöljárók vagyonára a biztosítás czéljából szükséges intézkedéseket tegye meg. A törvényt ismerő egyének előtt felesleges mondani, annál inkább bizonyítani, hogy mindkét intézkedés törvényes és helyes volt. — Csaba város képviselőtestülete azonban kijelentette, I - mint értesültünk, --hogy ő a zárlat iránti intézkedéseket nem teszi meg, s ebből kifolyólag külömböző, képtelenebbnél képtelenebb hírek lettek világgá bocsájtva, a hírlapokban megjelenő sürgönyökkel, hogy opponáltak a íőispáni rendeletnek; most már a megyegyülés elé kerül az ügy, s hogy mi mindenféle lesz ez ügyből. Megnyugtatásul közölhetjük, hogy biz ebből semmi forradalom nem lesz, hanem miután a községi képviselőtestület az okozott kár megtérítése iránt a törvényes lépéseket meg nem tette, az 1886. évi XXIII. tcz. 115. tj-a értelmében, a mint biztos forrásból értesülünk, az alispán megbízta a tiszti ügyészt a községi vagyon megvédésére, s a biztosítás iránti kérvénynek beadására. S amint halljuk, ez már meg is történt s igen helyesen történt. Az igazgatóságnak eddig lefoglalt vagyona körülbelül százötvenezer forintra megy, a mi a félmilliós hiánynyal szemben vajmi kevés, Hogy a bank gazdálkodásáról némileg fogalmunk legyen, s mint tudtak folyton pénzt előteremteni, érdekesnek tartjuk megemliteni, hogy a betétek éB egyéb tartozások kamatait, az intézet vezetésének költségeit, továbbá az osztalékot, sőt az „elsi.kkasztásra szánt“ összeget is úgy teremtették elő, hogy nagyobb összegről szóló váltókat fogadtattak el folyton nagyobb és nagyobb számban egyes jóhiszemű egyének által szívességből, s azokat az igazgatóság zsírójával budapesti és vidéki pénzintézeteknél viszleszámitol- ták. így Szuchna Samu lakatos mester, továbbá Achim János ipartestületi tisztviselő, kinek évi fizetése 400 frt, szám és összegben megsem állapítható váltókat láttak el akczeptjükkel Bartóky és a többi igazgatók felszólítására, anélkül, hogy ellenérték gyanánt csak egy garast is kaptak volna. Érdekes e részben varga Koritár Mátyás vallomása, a ki arra a kérdésre: „Hogyan Írhatta alá a kérdéses váltókat ? a maga egyszerűségében előadta, hogy valahányszor napibiztos volt a banknál, mindig tettek eléje pár váltót aláírás végett, melyeket aláírnia hivatalában álló kötelességének tartotta, hogy olcsó pénzt kapjanak a békés-csabai nép hitelszükségletének fedezésére. — Ezek az értéktelen szívességi akczep tek teszik tulajdonképen legnagyobb részét azok nak az összegeknek, a melyekkel az idegen pénzintézeteket és ezégeket a csabai bank becsapta. A „Hazai első takarékpénztár 80,000 írton felül van érdekelve; az „Egyesült budapesti takarék- pénztár“, a melynek 23,000 frt ára ilyen váltók vannak a birtokában, és a „Beszt<-rczebányai takarékpénztár“, melynek 51,000 forintja úszik. Ezeknek az intézeteknek a képviselői, ama téves hir után indulva, hogy az igazgatók vagyonára csak a fenyitő zárlat lett elrendelve, 247. és 257. szám alatt az igazgatók és felügyelő-bizottsági tagok magánvagyonára biztosítási előjegyzést kértek, de már későn. A mint ugyanis a rendellenességek és bűnös üzelmek a népbanknál nyilvánvalókká lettek, az igazgatók és felügyelő bizottsági tagok összes magánvagyonára a biztosítási végrehajtást már maga a vizsgálóbíró elren delte s erről a kiküldő gyulai kir. törvényszéket értesítette is. A törvényszék feloldotta ugyan a vizsgálóbíró intézkedését, mivel ez az intézkedés az ő jogkörén kívül esik, de a feloldással egyidejűleg saját hatáskörében a biztosítási végrehajtást 280,000 frt erejéig szintén elrendelte, határozatának foganatosítása végett a csabai kir. járásbíróságot, mint telekkönyvi hatóságot lovas küldöncz kereste meg. A felvidéknek különféle pénzintézetei is vannak érdekelve. így a beszterczebányai takarékpénztáron kívül a lőcsei, iglói és szepesi ta- karékpézntárak összesen 100,000 frtig. Ezek is gondoskodtak Yolt külön biztosítókról, de a népbank vezetőinek furfangja kijátszotta őket. A nevezett intézetek ugyanis csabai népbank jelzálog kölcsöneiről szóló és telekkönyvi záradék kai ellátott kötelezvényeit kérték és kapták zálogba; sőt a zálog természetét kitüntetőleg a népbank igazgatósága minden egyes kötelezvényre az illető adós által nyilatkozatot és vezettetett, hogy neki tudomása van róla, mikép a kötvény az intézetnél zálogba tétetett. Az intézetek képviselői most megnézték a telekkönyvi állapotokat s szomorúan tapasztalták, hogy 3500 frt kivételével az összes követelések törölve vannak. Nem kevésbé furfangos módon lopták meg a „Kisbirtokosok országos földhitelintézetét“ körülbelül 40,000 frtig. De ezen az összegen kívül még más természetű veszteségeket is okozott az intézetnek a csabai népbank. Ez ugyanis a földhitelintézetet illető záloglevél-kölcsönöknek részlettörlesztéseit az intézet képviseletében a felektől mind fölszedegette; de nem számolta el s most midőn a földhitelintézet képviselője Foltin Pongrácz a helyszínén néhány ilyen esedékessé vált összeget követelt, az adósok beigazolták, hogy azokat a népbanknál már régen lefizették. Bartóky László, úgy látszik, sejtette a katasztrófa közeledtét, i lázát már ezelőtt egy évvel eladta a „Csabai takarékpénztárnak“, január 20- án pedig a többi ingatlanaira 12,550 forintnyi összeget kebeleztetett be telekkönyvileg a népbank javára. Ezt nyilván azért tette, hogy esetleg a bünfenyitő vizsgálat alkalmával a terhére mutatkozó hiánynál ama biztosításra utalhasson. A szegény népet az a veszély fenyegeti, hogy a népbank összes valódi váltóit teljes ösz- szegben a lejáratok szerint fogják tőle behajtani; a végrehajtás és a perlés már meg is kezdődött. A „Csabai takarékpénz'ár“ ugyanis attól való félelmében, hogy a betétekért megrohanják, nem meri leszámítolni a népbanknak idegen kezekbe került váltóit; az idegen kezek pedig halasztást nem nyújtva fogják behajtati a váltók összegét az elfogadókon. Ennek a bajnak elhárítása végi tt Beliczey István volt békésmegyei főispán Budapestre utazott az odavaló pénzintézetektől segélyt kérni, hogy a visszleszámitolás után idegen kézbe került jó csabai váltókat a „Csabai takarékpénztár“ felölelhesse. Azzal a gondolattal is foglalkoznak némelyek, hogy valamely országos pénzintézettel fiókot állíttassanak Csabán, a mely a népbank jó váltóit átvállalja és az egyébként is zaklatott hitelképes hitelkeresőknek ele gendő kölcsönt adhasson. Az eszme különösen oda irányul, hogy legalább azok mentessenek meg a vagyoni bukástól, a kik elegendő fedezettel bírnak, de a kiknek rendezett vagyoni helyzetűk mellett is majdnem a lehetetlenséggel határos, hogy hirtelen felmondott kölcsöneiket készpénzzel fedezhessék. Szere-száma sincs annak a sok bajnak és kellemetlenségnek, a miket a csabai népbank váratlan bukása más, ebben a bukásban egyáltalán nem is érdekelt intézeteknek okozott. A csabai takarékpénztárt például, a melynek soha semmi köze nem volt a bukott népbankhoz, abba a kellemetlen helyzetbe juttatta a népbank katasztrófája, hogy betevői most egyszerre tömegesen veszik ki pénzüket. E miatt a takarékpénztár forgalmi tőkéje nagyon alászállt, úgy, hogy az in tózet a pénzügyminiszterhez volt kénytelen folyamodni segélyért. Wekerle pénzügyminiszter elfogadta a békés-csabai küldöttséget s az állam- pénztár feleslegeiből segélyezés gyanánt ötvenezer forint kölcsönt utalványozott sürgősen a békéscsabai takarékpénztárnak. Megígérte egyúttal, hogy szükség esetén még százezer forint kölcsönt hajlandó lesz adni. Február 6-án délután kezdték meg a bank helyiségében a szakértői szemlét Schwarz Armin, a magyar ipar- és kereskedelmi bank ezégveze- tője s Lendvay ‘Sándor, a magyar általános biztosító-társaság aradi vezértitkára. Először is a könyveket, irományokat szedték össze s csak azután láthattak munkához. CzifFra Imre kir. ügyésznek és Tribusz Gusztáv vizsgálóbírónak a közbejöttével. Ezen munkálkodásuk egész estig eltartott. A vizsgálóbiró akkor a járásbirósági fogházból áf- hozatta a bank helyiségébe Bartóky László vezérigazgatót. a ki megmagyarázta s apróra megmutogatta, hogy mit és hol tartottak. Bartóky vezérigazgató még mindig nem tudja, hogy Launer meghalt. A vizsgálóbíró és a szakértők előtt ugyanis, némely irományra vagy könyvre nézve, a miket nem találtak a rendes helyen, megjegyezte, hogy : ha lehet, hallgassák ki Launert, mert ő bizonyosan fog adni fölvilá- gositást. Tribusz Gusztáv vizsgálóbíró fáradságot nem ismerő kitartással reggeli 8 órától esteli 8-ig hallgatja ki a beidézett tanúkat. Hétfőn délután és kedden délelőtt Kotnáromy Béla, kedden délután pedig Horváth János népbanki igazgatókat hallgatta ki. A leltár felvételét a népbanknál befejezték; a pénztárban fedezett, részben fedezetlenül 17,051 frt értékű váltókat találtak, ezek közt csak a vezérigazgatónak 12,500 frtot tesznek a váltói. Mint már eddig is láthatni, a csődtömeg igen csekély lesz, mig ellenben a betét összegekről szóló bejelentések összege közel 200,000 forintra rúg. A vizsgálatra nézve Launer halála nagy vesztesség, habár a pénztáritok az egyszeri kihallgatásnál nem vallott rá senkire. Hogy van-e a vizsgálati fogságban levő vezérigazgatónak előnyére vagy sem a Launer halála, azt még megmondani nem lehet. Annyi bizonyos, hogy az eddig kihallgatott tanuk vallomásaiból mindig több és több adat kerül a vizsgálat kezébe, melyek segélyével talán Launer nélkül is világosságra jön, hogy az élők közül kiket és mily mértékben terhel a bank bukása. Hivatalos hirdetés. A hadmentességi díjkötelesek ezennel felhivatnak, hogy vallomási íveiket foiyó hó végéig a városi adóhivatalnál annál inkább nyújtsák be, mert különben ennek elmulasztása esetén az 1880. évi XXVII. t.-cz. 20. §-a alapján a_kivetett hadmen- tessági díj hatszoros összegéig terjedhető birság fog ellenök kirovatni. Gyulán, 1891. február 4- én. Dutkay Béla, polgármester. Hírek. A vármegye rendkívüli közgyűlése mindössze így délelőttöt vett igénybe. Bizottsági tagok — mint az előre gondolható volt — kis számban jöttek össze, oly kis számban, hogy a tanácskozás a kis teremben volt megtartható. A közgyűlés lefolyásáról lapunk más helyén részletes tudósítást adunk. A képviselő testület folyó hó 3-án délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott, melyen a város atyái nagy számban vettek részt. Nagy számban, ismételjük, de mégsem elegendő számban ahhoz, hogy a tárgysorozat két ügyében, nevezetesen a tanyai iskolák részére szükséges telkek vétele, valamint a Magyar utcza kinyitása tárgyában jog- érvényes határozatot lehetett volna hozni. A képviselő testület összes tagjainak száma ugyanis 222, az általános szótöbbséghez 112 képviselő kívántatik, de mindössze 100-an számláltatta k össze. Újabb közgyűlési határidőül márczius 9-ike tűzetett ki. Így a közgyűlés egyetlen tanácskozási tárgya a fogyasztási adó kezelésére vonatkozó javaslat volt, amellyel lapunk első czikkében kimerítően foglalkozunk. Karnevál herczeg végnapjait éli. Végnapjait, de egyúttal a legzajosaobakat, különösen a társadalom demokratikusabb rétegeiben, hol a három farsangi nap alatt legalább huszonöt-harmincz nyilvános és magán bálban vesznek vig búcsút a legnépszerűbb fenségtől. A tiszti jestélyek harmadiké az éjjel zajlott le a pavillonban és az előkészületekből következletve népesebb mulatság volt két elődjénél, amennyiben vidékről nagyobb számban jöttek vendégek. Ma este a kereskedők és kereskedő-ifjak társulata ád estélyt | »Magyar király“ ban, melyen egyleti tagok által bevezetett vendégek szokás szerint szívesen láttatnak. A gyertyaszentelői hagyomány az idén nem átszik megvalósulni ; legalább ez i (Iáig nem, sőt. ellenkezőleg történik, az időjárás még zordabb, még téliesebb, mint a múlt hó végén volt. Szerdán egész napon és az azt követő éjjelen át erősen havazott; napközben ugyan a hó olvad, verőfény örvendezteti a járó kelőket, de éjjel kiderül és virradóra erős fagyok vannak. Ha tartósan igy maradna, rendkivüli szerencse lenne az egész országra, különösen a folyó menti vidékekre, mert szép lassan elfogyna a hó, mely — hallomás szerint — rengeteg tömegben borítja
