Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891-11-15 / 46. szám

rosházánál együtt levő hatóságot, követelvén attól, hogy adja ki a kormánynak azon határozatát, amelyben robot, dézsma és uzsora el van törölve, értvén a robot és dézsma alatt a kukori- cza-földek után szokásos szolgálmányokat, illetve természetben adni szokott járulékokat. Midőn felvilágosittattak, hogy ilyen kormányrendelet nincsen, követelték a hatóságtól, hogy haladéktalanéi egy kérvényt szerkeszszenek a miniszteriéihez, melyben a munkás nép ezen kívánságának kifejezést adjanak.

Itt meg kell jegyezni, hogy nemcsak Battonyán, hanem az Alföld e részének minden községében a munkás nép között azon balhiedelem van elterjedve, hogy a király és a miniszter az o kívánságaikat teljesíti, azokat csak a szolgabi- rák ellenzik, minélfogva az izgatás első sorban a főszolgabirák személye ellen irányúi.

Mialatt a városházánál ezek történtek, a lázongó nép már a kérvény megírásával sem volt lecsillapítható, a városház kapuján berontott és a folyosóig hatolt előre, hol öt fegyveres csendőr tartóztatta fel azt. Itt azonban a zavargók mind- nkább rakonczátlankodni kezdettek. Egy közülök bottal az egyik csendőr fegyverére ütött és kezét megfogta, egy másik csendőrt szemen ütöttek, mire a csendőrök tettleges bántalmazás folytán saját szabályaik értelmében tüzeltek. Kettő a lázangok közül azonnal halva rogyott össze, a harmadik, ki szintén meglövetett, futásnak eredt, azonban sebeiben még aznap délután meghalt, a negyedik fején kapott lövést s azóta szintén elhalálozott. A csendőrök összesen hét lövést tettek. Azon lázadók, kik a csendőrök lövései folytan meghaltak, kivétel nélkül rossz hírben álló munkakerülő battonyai lakosok voltak.

A lövések megtörténte után a csendőrök a zendülőket a városházából kiűzték, a kapukat bezárták, de a dühöngő nép akkor sem oszlott szét teljesen. Mindez a délelőtti órákban történt. Délután 2 óra körül a zendülők nagyobb számban csoportosultak a városháza előtt, melyet a főszolgabíró, szolgabiró, biró és esküdtek reggel óta már csak azon okból sem hagytak el, mivel a,z egyetlen fegyveres erő, t. i. a csendőrség, itt volt csoportosítva.

A zajongó tömeg délután 4 óra tájban, főleg az asszonyok által felizgatva, újból megtámadta a városházát, a bentlevő hatósági személyeket szidalmakkal, fenyegetésekkel illette, a városháza minden ablakait bezúzta, magát a vá- osházát felgyujtással fenyegette, sőt délután 5 órakor, midőn az aradi vonattal katonaság nem érkezett, a lázongó tömeg vérszemet kapott és városház kis ajtaját kezdte el döngetni. Szóval városházán bentlevő hatósági személyek helyzete már-már válságossá lön annak következtében, mivel a főszolgabíró részéről még a délelőtti órákban sürgönyileg kért katonaság csak esti '/«jö órakor érkezett a helyszínére. A zen- dülő tömeg még a katonaság megérkezte után is lármázott és csak akkor oszlott szét, midőn a lázongok közül a legmakacsabbak letartóztatva lettek. Ekkor azonban minden elcsendesült, a lakosság nyugodni ment és a vizsgálat kezdetét vehette.

A helyszínén megjelent alispán által még asárnap este intézkedés történt, hogy a gyorsvonattal megérkezett csendőrök szakaszokra felosztva, egész éjjen át a város utczáin czirkálja- nak, továbbá, hogy a katonaság részéről a fenyegetett közhelyek u. m. városház, szolgabirói és járásbirói lak, adóhivatal és posta őrcsapatok által biztonsági szempontból megszállva tartassanak.

Intézkedés történt, hogy a kiválóbb izgatok még azon éjjel letartóztassanak.

Ekképen a rend teljesen helyreállván, a további eljárás a kir. bíróságnak engedtetett át.

Ezután a fennebb említett óvrendszabályok lehetőség határain belül még szigorittatván, a egye minden pontja kellő számú katonasággal láttatott el. Az elöljáróságok az aratás ideje alatt úgy szólván folytonos készenlétben tartattak. És azon remény, hogy ily elővigyázat mellett a nagy munka alatt a békés foglalkozást semmi sem fogja megzavarni, csakugyan valósult is.

Végül a tényállás előadásának teljessége végett fel kell még említenem, hogy némi munkás-mozgalom Aradvármegyében is volt észlelhető. Az aradi rendőrség ugyanis a szociáldemokraták üzelmeinek a város területén nagyon sarkában lévén, azok a megye területére tették át működésük színhelyét, ott azonban a megyei hatóság vette őket szemügyre, azért valami nagy dolgot nem is csinálhattak. Ezek közül is többen lőnek letartóztatva és a vizsgálóbíró által kihallgatva. Ügyök jelenleg az aradi kir. törvényszék előtt van. Aradvármegyében nem felizgatva, hanem mint megbízható szavú és hitelű megyei fő- hivatalnokoktól tudom, valóban súlyos anyagi helyzetök által hajtva, egyes, különösen kincstári telepes községekben szintén mozogtak a munkások. Névszerint a meggyes-bodzásiak egy küldöttsége járt május hó közepe táján az eleki főszolgabírónál, kitől arra kértek engedőimet, hogy népgyülést tarthassanak, melyen sérelmeiket kívánták megvitatni és a miniszterhez felterjeszminimum az egész vármegyeben rendszerint k pénzben rovandó le, s abból természetben sem , le nem szolgálható, kivéve, ha a törvényhatósí közgyűlés valamely rendkívüli körülmény folyt a közúti költségelőirányzat megállapítása alki mával jogérvényesen mást határoz.

2. §. Az okként rendelkezésre bocsátott te mészetben való útadó tartozásról a számvevős a közgyűlés határozatának megfelelőleg az utai kivetési lajstromokból községenként egyenkér lajstrommal felszerelt kimutatást koszit, mely > alispán által legkésőbb januán 15 ig a kir. a lamépitészeti hivatalnak adandó ki.

3. §. Az alispántól vett azon kimutati alapjáu a tartozások természetben való leszolgi lására nézve a kir. államépitészeti hivatal kiosztási (lerovási) munkálatot községenkint e készíti, abban minden községre nézve kijelöl hogy a község területen tartózkodó ily közműnk kötelesek mely szakaszon, mily mennyiségű e minőségű munkát tartoznak teljesíteni. Ezé munkálatot az alispán felülvizsgálván, s a mer nyiben a kiosztott munkák, a költség eloirány zatban megállapított építkezések, illetőleg fontai tások keretén belőliek, jóváhagyván, a kiosztá egy példánya az egyénenkénti lajstrommal együt a kir. államépitészeti hivatalnak a munkák köz ségenkénti és helyszíni kiosztása és az utbizto soknak, adandó utasitás, a másik példány pedij a főszolgabiráknak és polgármestereknek avéget adatnak ki, hogy annak tartalmát az illető köz ségekkel közölvén — azok elöljáróságát utasít sák, miszerint az utbiztos által tett felszólítások után a munkakötelezetteket a munka teljesítésére kirendelni el ne mulasszák.

A kirendelés az utbiztos kérésére az elöljáróság, illetve polgármester által a munka foganatba vételét előzőleg 8 nappal előbb megteendő s a kirendeltek névsora az utbiztosnak megküldendő.

4. §. A leszolgáltatás rendszerint márczius I. és junius 1., valamint szeptember 1. és nov. l-seje között foganatosítandó.

5. § Az útadó természetben való lerovása i kir. államépitészeti hivatal által csak községenként rovatván ki, az minden egyes kötele- lettre külön az utbiztos által osztatik szét. A eszolgál tatás lehetőleg a munka teljesítmény, il etve a köteles napszám mennyiségnek megfelelő zakmánymunka megszabása alapján a szabály- endelet melletti táblázathoz képest foganatosi- indó. A napi munkaidő 8 óra. A munka rneny- yiség megszabásánál egy középerejü és minőág ü munkás, vagy 2 lovas fogat teljes nyolcz rai munka teljesítménye veendő alapul.

6. §. A természetben leszolgálandó útadó irtózásnál a személyes megjelenés nem kötelező,

helyettesnek azonban munkaképes 18—60 év özötti férfiúnak és a munkára alkalmas kézi sorszámokkal ellátva kell lennie. Ugyanez áll z igás szolgálmányra is.

Az idő, melyet a munkakötelezett jövet és íenet eltölt — illetőségébe rendszerint beszá- íitandó.

Ezen betudás azonban igénybe nem vétet- etik, ha a munkahely a kötelezett lakhelyétől sekérre nézve 8, kézi munkásokra pedig 4 ki- iméterre, vagy kisebb távolságra esik.

1821. Petri István biró, Farkas Jáno tbiró, Székes János jző, Hajdú János, Tót Gy. Mihály, H. Nagy Ferencz, Patai Jáno esküdtek;

1823- ban Péter Ferencz biró, Petri Istvá tbiró, Méhes János jzö, Hajdú István, Vásár helyi Mihály, Hajdú János, Ú. Nagy Istvái Tóth G. Mihály, Sz. Nagy Ferencz és Pata János esküdtek;

1824— 1826-ban Péter István biró, Farka János tbíró és a fentebb megnevezett esküc tek. Méhes János jzö;

1828-ban Péter Ferencz biró, Hajdú Istvá tbiró, Tóth Mihály, Hegyesi János, Patai Jáno: Huszti János és Kardos Ferencz esküdtek.

1329-ben Kardos János főbíró, Petri Isi ván tbiró, Szabó Ferencz jző, Hajdú Jánoi Hegyesi János, Patai János, S. Tóth Mihál és Tóth Bálint esküdtek:

1831-ben Kovács Mihály biró, Péter Fe rencz albiró, Hegyesi János, Gargya Bálin F. Tóth Mihály, Kardos Ferencz esküdtek.

Végezetül megemlékezem az ármáso vagy pusztai katona fegyverzete, ruházata c fizetéséről, kiknek felállítását a következőle indokolták :

Minthogy sokkal több marhája vész < a szegény adózó népnek, (hátha annyi adójú lett volna, mint nekünk) mint földes urak nak, azért, hogy ezeknek szegény fejekne nincs módjuk benne, hogy | tolvajokat nyomb üldözhessék, azokért ő felsége engedelméből jóváhagyásából ezen megyében 8 lovas arma vagyis pusztai katona állittatik fel, azaz mii denik commissarius mellé 4-4, a megyei há; kincstárból fizetendő 80 Rfrt esztendei bérre tartása és ruházatja ebbe tudva van. Kapnal »«ónban minden tolvaj vagyonjából ki általo

elfogattatik, 10 Rf jutalmat, A lovaiknak pedig, melyeket maguk tartoznak venni, akkor, a mikor kötelességbe járnak, valamint a com- missariusoknak a helységek fognak szénát és abrakot adni, katonai mérték szerint. Fegyverek lészen egy fokos, melyet kiki maga {szerez magának, egy szál kard, egy pár pisztoly ás egy patrontás, melyet a vármegye ád néki és jó gondviselések és számadások alá, ruházatjuk pedig egy fekete süveg, egy világos kék köpenyeg, hasonló nadrággal s ujjas lajblival együtt. Noha midőn a pusztán a tol vajok üldöztetvén és lesésében foglalatoskod- Inak, szabad, sőt szükséges lészen nékiek paraszti ruhába is öltözni, hogy a rossz emberektől inkább meg ne ismertessenek.

íme tisztelt hallgatóim, egy századból ki- | szakasztott készlet, a mely előttünk mindenesetre érdekes lehet. Ezeket beszélik azok a becsületes kezű elődeink által vezetett jegyző- {könyvek, melyeket üres óráimban átböngésztem E viszonyok óta több mint ioo év merült a semmiség tengerébe, az emberek, a körül- Imények megváltoztak. Palotaszerü épületben az igazságot szakképzett férfiak szolgáltatják, e község adminisztráczióját alkotmányos úton I választott tiszta kezű derék polgártársaink vehetik, számos népiskoláink discipulusait, magyar érzelmű, fáradhatlan hazafiak oktatják, a Iközbiztonság ügye fékező kezekben van letéve- — a faeke helyett hármas ekék hasogatják ál- Idásos talajunkat, a kereskedés virágzik, községünk, vármegyénk vezérférfiainak búzg ókodása folytán a falunk alatt elfutó gözmozdony, ■ mely bennünket a müveit világgal összeköt' felvilágosodásról, haladásról, Szeghalom község jövő nagyságáról, boldogságáról beszél.

heál

ézi

rés

§. Az e szabályrendeletben megszabot

közúti pénztári számadással együttesen leend iig| felülvizsgálás végett a vármegyei törvényhatóság be-1bizottságának bemutatja.

11

eljárást elmulasztó, vagy faanyagúi teljesítő elől járósági tagok és tisztviselők fegyelmi vétsége em|követnek el és fegyelmi úton lesznek bünte tendők.

12. §. Jelen szabályrendelet jóváhagyást in-|után csak azon esetben vétetik alkalmazásba *z,|midőn a törvényhatósági bizottság az útiadó bi 'etlzonyos részének természetben való leszolgálásá valamely évben elrendeli. A szabályrendelet vég «hajtásával a vármegye alispánja bizatik meg.

iz-l

Az alföldi munkásmozgalom.

jlfblrta és felolvasta: dr. Gaal Jenő, orazággy. képviseli a M. Tudományos Akadémia nemzetgazdasági és statisztika bizottságában.)

1(Folytatás.)

A mozgalom azonban hirtelen átcsapott a: lólemlitett járás területéről a szomszédos battonyai i I járásba.

Megjegyzendő, hogy a junius 21 - iki batto nyai véres zendülést a legkisebb előjel sem előzte meg. Daczára azonban ennek, bizonyos elővigyá zati rendszabályok itt is alkalmaztattak a megye hatóság által. A battonyai járásban a munkás mozgalom első tünete Marczibányi • Dombegyháza községben jelentkezett, midőn több mezei mun alkás a községi jegyző előtt különböző és sorsuk aljavitására czélzó követelésekkel lépett fel. Ezen eset a megyei hatóság tudomására jutván, a bat tonyai szolgabiróság utasítva lön az által, hogy >-|a mozgalmat éber figyelemmel kisérje, s igye i-|kezzék oda hatni, hogy tapintatos és erélyes köz eműködés mellett a legkisebb zavargás is elke i-lrültessék. Utasittatott továbbá, hogy járása terű n hetén minden gyülekezést tiltson be és intézked j ék, hogy szükség esetén megfelelő karhatalom slálljon rendelkezésére; maga a megyei hatóság pedig a katonaság és csendőrség parancsnoksáI igáinál megtette a kellő lépéseket. A főszolgabi ti rák általában utasittattak, hogy járásaikat hetenkint legalább egyszer utazzák be, s a mozgalom tlészlelése és az izgatok kipuhatolása végett láto- rlgassák meg a községeket és nagyobb gazdaságokat, feladatukká tétetvén, hogy ilyen alkalmak idején a munkásokat kellő tapintattal megnyugtatni, rendes foglalkozásukhoz visszaterelni igye kezzenek, a békétlenkedőket pedig sikertelen félti hívás esetén nyomban tartóztassák le. Főleg az ajánltatott figyelműkbe, hogy az izgatókat kipu (hatolni s a megfelelő rendőri előnyomozás utján -la kir. bíróságoknak átadni törekedjenek. Intéz kedés tétetett az iránt, hogy ezen rendelet meg i| felelő végrehajtása tekintetében a községi előljá róságok kellőleg kitanittassanak, a munkások közt közkézen forgó budapesti és aradi izgató nyom- - hatványok haladéktalanul beszedessenek, s ennek biztosítása czéljából a gyanús egyéneknél házku 3hatások tartassanak. Végül a nagyobb gazdasá -(gokban hetenkint kétszer őrjáratok rendeltettek el, hogy az őrsvezetők a munkások magaviseletéről észleleteket és azok eredményéről a szol- gabiróságoknak jelentést tehessenek. Ezen intéz t| kedések eredménye az lön, hogy sok községben magyar és tót nyelvű nyomtatványok, a budapesti „Népszaváénak, az aradi „Közjólétinek, e különféle kiáltványoknak igen nagy száma foglaltatott le. Kevermesen egy aradi szoczialista czipészséged fogatott el, a battonyai kir. járásbíróság azonban őt szabadon bocsátotta, holott a [(megyei hatóság véleménye Bzerint az általa terjesztett röpiratok az államfő, a vallás és társadalom elleni állásfoglalásra izgatták a népet. E miatt az igazságügyi minisztériumhoz felterjesztés is intéztetett a megye által. Nem volt ezen kívül gyanús jelenség észlelhető sehol sem, azért a felsorolt rendelkezések szigorítása a megyei hatóság előtt sem látszott szükségesnek.

És ily közvetlenül aggodalmat nem keltő helyzetben ütött ki a zendülés Battonyán, éppen a járás székhelyén, hol eddig semminemű előjel nem tapasztaltatott. Maga a zendülés, a bűntény itő vizsgálat és tárgyalás eredményével egybehangzó hivatalos jelentés szerint, a következő módon folyt le: Junius hó 21-én, vasárnap reggeli 9 órakor Battonyán, a piacztéren minden 11látható előzmény nélkül, a munkások csoportosulni kezdettek. Egy Fakurár Mitru nevű battoII nyai lakos az egybegyült csoporthoz a mezőgaz- , dasági munkások követeléseire vonatkozó izgató i|beszédet tartott, miközben a városi biztos oda

ment és nevezettet letartóztatta. Erre a munkások tömege a főszolgabírótól, ki e közben a városházához érkezett, erélyesen követelte a letartóztatott szabadon bocsátását. Tekintettel azon körülményre, hogy a lázongó tömeg folyton növekedett, a hatóságnak rendelkezésére pedig a városházán csupán 5 csendőr állott, a szorongatott föszolgabiro, súlyosabb következmények megelőzése szempontjából, tanácsosabbnak vélte Pa- kurárt szabadon ereszteni. A lázongó tömeg erre kissé lecsillapult, azonban újra tömörülvén, kiabálások, fenyegetések között megtámadta a váí-| Nagyobb távolságoknál az igás munkás »{minden 8 kilométerért, a kézi munkásnak sj rilminden 1 kilométerért, egy negyed napszám nltudatik illetőségébe, feltévén, hogy a műnk: l-|lyen töltendő napi munka a jövet és menet Ital rövidséget nem szenved, továbbá, hogy a - {munkások a munkahelyre es vissza szekeren i »(vitetnek.

éj Ezen betudás ennélfogva nem az eg i{munkanapokra, hanem az illető fél egész p z katartozásra értendő, csak igy lévén elérhető -{hogy a napi munka a betudás által rövidsí (ne szenvedjen.

J 7. §. A ki a reá rótt útadó megái Iapi .{részének természetben való leróvasát az utl Jtos, illetve a kirendelt munkafelügyelő felhi (sára a kitűzött határidőben alapos indok nél (nem teljesiti, vagy az elöljáróság felhívására {nélkül munkára ki nem áll, tartozik az ált |különben fizetendő» útadónak kétszeresét 1 (zetni, mely összeg rajta az útadó módjára Imegvétetni. Behajthatlanság esetén a köteles (az előirt kétszeres napszámnak természetben v jleszolgálására kényszer utján kötelezhető. A (kötelességét hanyagul teljesíti, mankája egyál (ián nem vétetik számításba.

Az e tárgyban való határozathozatalra e fokon a főszolgabíró, illetve rendőrkapitány, n sodfokon az alispán, harmadfokon pedig a ki igazgatási bizottság illetékes.

8. §. A járási utbiztos a leszolgálást ki vétlenül, vagy valamelyik alkalmas utkaparí által vezeti, a lerovást és hátralékot nyilvántan s arról a kir. állam építészeti hivatalnak hete kint, esetleg a szükséghez képest azonnal jele tést tesz. A közmunkások kirendelése s a tel sitett munka elszámolása a következő elvek mi lett történik. Az utbiztos, vagy akadályoztató esetén az általa e tekintetben megbízott utk paró, a 3-ik §-ban megszabott időn belől irásb: közli az illető község elöljáróságával a kirend lendő közmunkások számát, a munka helyét idejét; a község elöljárósága pedig legkésőbb munka megkezdését megelőző napon kézbesíti utbiztosnak, esetleg helyettesének a kirendí munkások névjegyzékét.

Az utbiztos vagy helyettese a tartozásuk lerótt munkásokról elismervényt ad a közsi elöljáróságnak, a teljesített munkáról pedig közmunkásoknak.

9. §. A járási főszolgabirák (polgármeste I természetben leszolgálandó útadó lerovását t enőrzik, s a községtől nyert adatokat havonké 1 kir. állam építészeti hivatallal közük.

10. §. A kir. állam építészeti hivatal a ta ;ozást és lerovást nyilvántartja, műszakilag v seti és ellenőrzi, a munka teljesítményeket b itazása alkalmával megvizsgálja, a szabályszei is műszakilag megfelelő ledolgozást átveszi s s íredményeket az alispánnak félévenkint bejt enti, a szükségeseknek mutatkozó intézked lekre, változtatásokra bármikor, de idejekor^ ndokolt javaslatot tesz. Az év folyamán igényi rett természetben való közmunka tartozás élsz: nolásának felülüvizsgálása czéljából az állan ipitészeti hivatal főnöke rendszeres és kéllőlí ikmányolt leszámolást mutat be a vármegye a spánjához a következő óv márczius 1-éig, ki a