Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1891-11-08 / 45. szám
Pályázat. A gyulai kir. törvényszéknél évi 800 forint fizetés i évi 150 forint lakpénz élvezetével egybekapcsolt egy Il-od osztályú^ jegyzői állomás betöltendő lévén, erre a kérvények a .Budapesti Közlönyében lett harmadszori megjelenéstől számított 2 hét alatt hozzám annál bizonyosabban beküldendők, minthogy a későbben érkezendő, vagy más utón beterjesztett kérvények figyelembe nem vétethetnek. Novák, elnök. A gyulai m. kir. pénzügyigazgatóság árverést hirdetett a gyomai összes fogyasztási adók beszedésére egy, esetleg három évre. Kikiáltást ár a boradóra 6631 frt 99 kr, a húsadóra 2045 frt 53 kr, a czukoradára 1976 frt 58 kr, és a söradóra 1533 frt 75 kr, s igy összesen 12,187 frt 85 kr. — Az árverés határidejéül 1891. évi november hó 16-, 17- és 18-ik napjainak délelőtti 9 órája tűzetett ki Gyulán a pénzügyigazgatóság hivatalos helyiségében, hol előzőleg Írásbeli ajánlatok 10°/u bánompénzzel ellátva is elfogadtatnak s az árverési feltételek is megtekinthetők. A kereskedelmi ifjúság múlt szombaton este a „Király“-vendéglőben, az izr. nőegyelet javára batyubálat rendezett, mely minden tekintetben jól sikerült. A gazdasszonyi tisztet Goldstein Mórné, Lusztig Adolfné, Schvartz Róza, Kohn Páni, Mes- singer Linka s Goldman Zseni viselték tapintattal § körültekintéssel. A négyeseket 30 pár tánczolta. Vacsora szünóra alatt volt, s ennek végeztével a fesztelen, kedélyes mulatság legmagasabb fokra emelkedett, mindenki jól mulatott s jó emlékkel jött el a vigalomból. A jelenvolt leányok névsora következő: Bleier nővérek, Braun nővérek, Braun Sárika (Mező-Tur), Drachxler Laura, Fogl Bella, Fischer nővérek, Goldstein Katicza, Gruber nővérek (B.-Csaba), Kohn nővérek, Lövi nővérek, Pollák nővérek (Békós-Csaba), Reisner nővérek, Schvartz Mariska, Stern Gizella (Orosháza), Un- gár Paulina (Szarvas) stb. Szarvas városa képviselő testületé, október 29-én tartott ülésében tízezer forintnyi pótösszeget szavazott meg a szarvas-mezőhegyesi vasút Kiépítésére. A kondoros-szőrhalmi állomáshoz Szarvas városa most is ragaszkodik, mig ellenben a csabacsűdi kitérő felállítására a vállalatnak szabad kezet ád. A szarvasi vámoshidat, melynek álvétele viszály tárgyát képezte 1 amely ügyben a miniszternek kellett dönteni, tegnapi napon vette át a vármegye képviseletében a szarvasi járás főszolgabírója az ottani közbirtokosságtól. Vésztőn a képviselő testület Szabó Lászlót választotta meg községi állatorvosnak. A járványok krónikájából. Mező-Berényben az ottani leányiskolában a vörheny járványsze- rűleg fellépett. Vésztőről pedig egyszerre három járványról tesznek jelentést, hagymázról, influen zárói és toroklobról. Ugyanezen betegségek a megye több községében is szórványosan előfordulnak. — Állategészségügy. A vármegye alispánjához érkezett hivatalos jelentés szerint Kárász Imre fokközi majorjában a szarvasmarhák között lép- fene járványszerűleg terjed. Az állategészségi óvintézkedések megtörténtek. 3ST 3^11 t-t é X. Mindazon tisztelt ismerőseim s barátaim, kiknél eltávozásom alkalmával személyesen tiszteletem nem tehettem, fogadják ezúton hálás „isten hozzád“-ómat s kérem, engem szives emlékezetükben megtartani. 217. 1—1. Kiss Lajos. Törvényszéki csarnok. A sikkasztó alkusz. Steiner Ignácz sikkasztási bűnügyét tárgyalta folyó hó 5-én a kir. törvényszék büntető tanácsa. Steiner Ignácz azzal volt vádolva, hogy több budapesti czégtől, igy a többek közt Freubauer Dezső és társa czégtől is kapott 12 darab vízmentes ponyvát elárusító b végett. Vádlott a kapott 12 vízmentes ponyvát el is árusította, azonban annak 450 frtot tevő árát a megbízó Freubauer-czégnek be nem szolgáltatta, hanem azt elsikkasztva, saját czéljaira felhasználta. Majd pedig Bimalya Mihály részére történt kielégítési végrehajtás alkalmával lefoglalt tárgyakat kezdte eladogatni, ugyannyira, hogy midőn a lefoglalt tárgyakért a hatósági közegek megjelentek lakásán, ott semmit sem találtak. A lefoglalt tárgyakat eladta s | befolyt összegeket saját czéljaira fordította. Vádlott tagadta ugyan az ellene emolt vádakat, azonban a végtárgyalás során tagadásaival szemben oly nyomatékos bizonyítékok merültek fel, a melyek vádlott bűnösségét teljesen beigazolták a igy őt a kir. törvényszék két rendbeli sikkasztás vétségében mondotta ki bűnösnek s 7 havi börtön elszenvedésére ítélte. Az Ítélet ellen úgy vádlott mint a kir. ügyész fellebezést jelentett be. Tolvaj inas. Megrögzött fiatal gonosztevő felett mondott a kir. törvényszék, mint büntető bíróság ítéletet folyó hó 5-én. Tényállás a következő: Orosházán 1889. február 2-án Csizmadia iiándor korcsmáros este 7 és 8 óra között eltávozott hazulról s amint 10 óra tájban haza érkezett, íróasztalát felfeszitve találta, a melynek fiókját a benne volt 50 forinttal együtt ellopták. A tettes kézrekeritése iránt nyomban megtette a szükséges intézkedéseket, azonban a tolvajt kózrekerí- teni nem sikerült, mig nem egészen véletlenül tudta meg, hogy ki volt a látogató. Ugyanis káros szomszédja, Magi Károly szijjártó mester a lopást követő napon átkül- dötte Bakó Lajos nevű 17 éves masát Csizmadia Sándorhoz borért, egyszersmint megtudakozando, hogy való-e az a hir, hogy Csizmadia szomszédját az előző napokban meglopták. Bakó Lajos ja gazdát hon nem találta s igy a vele lakó nenje- től kért bort és kérdezte meg a lopás körülményeit. Mig Csizmadia Sándor nővére borért a pinczébe távozott Bakó Lajos a konyhában lévő asztalról 40 krt ellopott s a kapott felvilágosítással és a borral eltávozott. Midőn Csizmadia Sándor nővére észrevette, hogy az asztalról a 40 kr. hiányzik, miután abban az időben ott más nem járt, gyanúja Bakó Lajos inasra irányult. A haza érkező Csizmadia Sándor az esetről értesülvén, által ment Magi Károly szomszédjához s ott Bakó Lajost az ellopott 40 kr. miatt kérdőre vonta. Bakó Lajos tagadta, hogy ő lopta volna el a 40 krt, azonban Magi Károlyné által kabátja megmotoztatván, abban nemcsak a 40 krt, hanem 46 frt 20 krt találtak meg, a mely pénzben Csizmadia Sándor a tőle ellopott pénzre ismert. Vádlott Bakó Lajos tagadta, hogy a nála megtalált 46 frt 20 krt Csizmadia Sándortól lopta volna, ijedtségében azt adván elő, hogy azt egy mészárszékben találta. Bakó Lajos ezen állítását a végtárgyalás során is fentartotta, teljes ártatlanságát iparkodott bizonyítani. Azonban a végtárgyalás során felmerült bizonyítékok által beigazoltatott az, hogy, midőn őt munkaadója a dolog végeztével a jelzett nap estéjén 7 órakor haza bocsájtotta. az ablakon keresztül bemászott Csizmadia Sándor szobájába s ott a pénzes fiókot kifeszitve, a fiókot a benne volt 50 írttal együtt ellopta s ezután pedig az ellopott pénzből 3 forint 80 krajczárt elköltött. Beigazoltattatott az is, hogy a 40 krt is ő tulajdonította el. Mindezeknél fogva őt a kir. törvényszék lopás büntetésében mondotta ki bűnösnek s ezért 2 évi fegyházra Ítélte. Az Ítélet ellen úgy vádlott valamint a kir. ügyész is jelentett be felebbezést. Irodalom. Az Athenaeum Kézi Lexikona, az összes ismeretek encziklopediája különös tekintettel Magyarországra. Szakférfiak közreműködésével szerkeszti Dr. Acsády Ignácz. Második füzet. Budapest 1891. Immár a hézagpótló vállalat második füzete is megjelent s külső kiállításával, mellékletei nagy számával és belső tartalmával egyaránt igazolja a hozzá fűzött várakozásokat. Ez a fii zet maga négy igen szép külön mellékletet tartalmaz. Az egyik színes mülap a 12 különböző bakteriumfajt teszi szemlélhetővé. Ezt követi Afrika nagy s a legújabb adatok felhasználásával készült térképe; egy további kettős mülap az újkori iparművészeiről hoz 24 mintarajzot; végül a negyedik melléklet az Árpádok és a magyar Anjouk családfaját adja. A második füzet sző vege az Állam — Arany közti anyagot dolgozza föl s csaknem kétezer kisebb-nagyobb czikket tartalmaz az az emberi tudomány és ismeret összes köreiből különös tekintettel a magyar közönség igényeire. Első sorban a hazai viszonyok vannak minden czikkben, ahol reá alkalom kínálkozott, figyelembe véve s ez a füzet is a magyar irodalom, tudomány, szellemi élet és polgárosodás legkülönbözőbb anyagának roppant tömegét viszi be az olvasó közönség legszélesebb rétegeibe. Minden terjengős és felesleges kitérés nélkül szabatosan, népszerűén s mégis a tudomány modern színvonalán állva adnak az egyes czikkek tájékozást a felölelt kérdésekről, melyek fontosságukhoz mért terjedelemben irvák s ahol lehet, irodalmi utalásokkal is el vannak látva. A füzet nagyobb magyar tárgyú czikkei közt kiválóan érdekesek a három András magyar királyról, az Audrássyakról, az Anjou- és Árpádházról, az Apaffyakról szóló czikkek. Amerika, Anglia, némely természettudományi, orvosi, technikai, jogi, életrajzi czikkek tárgyuknak megfelelően szintén bővebben taglalvák s mindenütt emlitvék benne a hazai vonatkozások is. Igen részletes az állattan történelme Magyarországon; bő az állatgyógyászatra, állattenyésztésre s az állatügyre vonatkozó nagyszámú czikk; az ásványország termékeinél pedig pontosan mégjelölvék a magyar leihelyek, gyárak stb. így az uj Tüzet is valóban magyar szellemben készült s e szellemben igyekszik az ismeretek minden ágát, a tudomány ösz- szes vívmányait a hazai közönség körében terjeszteni. — Epen ez a jellemvonás különbözteti meg a legelőnyösebben az összes eddigi hasonló munkáktól az uj vállalatot, mely a magyaros műveltség terjesztésének érdékeit tervszerűen és tudatosan törekszik szolgálni. Ismételve ajánljuk a közönség pártfogásába, mert benne olyan munkát kap, melyből a tudomány és ismeret minden ágában czélszerü útbaigazítást meríthet. E mellett nemcsak az egyes czikkek élénk irálya kölcsönöz a Kézi Lexikonnak sajátos becset, hanem egészen önálló rendszerével szerencsésen ki tudja kerülni más Lexikonok száraz nehézkességét. Költőinktől vett idézetek, közmondások, szólásmódok élénkítik az egésznek kiváló érdeket. A vállalat 40 két heti, három íves füzetben jelenik meg s egy füzet ára 30 kr. A legczélszerübb 3 írtjával 10 füzetre bármely hazai könyvkereskedésében vagy a kiadótársulatnál (Athenaeum Budapest Feren- cziek-tére) előfizetni. Gyulán Dobay János könyvkereskedése fogad el megrendeléseket. Magyar szellemi élet. — Fővárosi levél. — Barnumról, a reklámnak és a szellemes humbugnak nemrégiben elhunyt királyáról kering az a jellemző mondás, hogy minden dolgot csak any- nyira becsült, a mennyi lármát lehetett vele ütni. A legzseniálisabb találmány, furcsaság, talentum, színpadi, czirkuszi, művészeti, equilibristikai „különlegesség“, egyszóval minden, a mi nem hétköznapiság selejtes kövekkel kirakott or- szágútján járt unalmas hindosztáni csammogás- sal, valamiképen a sivatag széles patájú hajója, a teve, — hanem magasabb régiók felé követelt magának természtes jogokat, mint a béreznek szabad madara, a sas, — előbb a mindanható reklám érzékeny mérlegére állíttatott s csak azután becsültetett föl pénzértékre. A praktikus reklamkirály a kénytelenséggel indokolta eljárását s ezt a védelmet akczeptálni és követni kell. A levegőben bukfenczező modern jelszavak — valóságok. Frázisnak tekintik őket elvileg önök is, én is, de csak addig valameny- nyien, a mig a gyakorlattal kerülünk szembe. Abban a pillanatban, a midőn egyik vagy másik dolognak gyakorlati kiviteléről van szó, eltűnik jelszavak elvi jellege s helyökbe kerül — Barnum hires princzipiuma a nagy dobról, a lármáról és a kénytelenségről, a melyet az ezer irányba foglalkoztatott közönséggel szemben az egyes ember semmiféle körülmények között nem kerülhet ki. Könnyű dolog ezt indokolni nagyon s talán fölösleges is? A szélrózsa szerepe manap a közönségé. A figyelem nem is ezer, hanem százezer irányba forgácsolódik szét. Semmire sincsen elegendő érkezésünk. A pont 8 óra 20 perczkor jelentkező érdekesség 8 óra 25 perczkor egy másik érdekességnek kell hogy helyet adjon s ez 8 óra 40 perczkor egy harmadiknak, egy negyediknek, egy ötödiknek . . . Igazi tarantella! S komikus főleg a figyelemnek e lázas tánczában az, hogy a 9 óra 5 perczkor felbukkanó hatodik számú érdekesség rövid birkózás után a feledékenység sötét párázatába pofozza bele összes megelőző riválisait, maga maradván diadalmas elsőbbségben addig, a mig 9 óra 5 perczkor egy még izmosabb legény öklének csapása alatt ő maga is legyőzött versenytársai mellé szédül. Ily körülmények között nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat az eszközöket, a melyek a közönség érdeklődését legalább tiz perczig foglalkoztatják. Szerény kívánság. Tiz perez fele húsznak, kétszerese a mindennek, négyszerese a semminek. A semmit sokszorozom meg tehát volta- képen, a midőn tiz perczet ajánlok barátságos figyelembe arra, hogy tudomásul vegyék azt, a mit az Igmándi Mihály által szerkesztett „Magyar szellemi élet“ czimü díszmunkáról — nem mondok el. Ez volna íme, a semmi négyszerese, de indokolni lehet azzal, hogy nem abban volna tulajdonképen a jóindulatú furfaug, a mit elmondanék, hanem abban, a mit szándékosan nem mondok el: ezzel akarván az önök figyelmét tiz perezre részemre hódítani s érdeklődést provokálni ugyan egyszerrre a „Magyar szellemi élet“ iránt is. Azok persze azt fogják mondani, hogy a szándéknak ily őszinte dobra ütése nem talál bele a repülő század általános rafinementjába, a mely a facsarós utaknak, félrevézetésnek, ügyes porhintésnek és az elburkolt, őszinte álarezba bujt reklámverésnek nyújtja oda rendszerint a győzelmi pálmát. Ez azonban nem tesz semmit. Kijelentem nyíltan és lavirozás nélkül a subtilis hazugságok tágas vizei felé, hogy ennek a szép könyvnek, a melyben hatvan érdemes tagja a magyar szellemi életnek van együtt, hogy az olvasónak élvezetet és györüséget szerezzenek : becsületes reklámot akartam csinálni, a midőn ennek a kis czikknek a megírásához hozzáfogtam. Jókai Mór, Pulszky Ferencz, Dóczy Lajos, Fáik Miksa, Mikszáth Kálmán, Gyarmathy Zsigáné, Feszty Árpád, Benczúr Gyula, Eisenhut, Horovitz, Bihari, Strobl Alajos, Zala György, Blaháné, Pálmay Uka,Vizváry Gyula, Fáj Szeréna, P. Márkus Emilia, Hunyadi Margit, Veigelsberg, Beniczkyné B. Lenke, Feleki Miklós, Evva, Róna József, Munkácsy Mihály, Zichy stb. valameny- nyien arczképpel, facsimilével s élvezetes, szépen megirt czikkei szerepelnek, a melyet kizárólag e pompás diszmű számára írtak. A reklamcsinálásról öt pereznyi gondolkozás után azonban lemondottam. Hiába szorongatott a mü zseniális szerkesztője, hogy kérem alássan igy, meg amúgy .... Nem uram, kérem alássan, nem irok én önnek egyetlen betűnyi reklámot sem. S önök szívesek lesznek belátni, nepies a munkát s kölcsönöznek d-yuláitt, 1891, Dotoay Jéuxoa nyomdája, hogy nem neki vagyon igazsága, hanem nekem Kiről írjak? Munkácsyról, Fáikról, Benczúrról, Blahánéról, Eisenhutról — vagy talán épen Jókai Mórról, a ki ugy-e bizony legjobban reá szorult egy kis barátságos — vállveregetésre azért, hogy hogy nagyot nőjjön és az Isten éltesse minékünk továbbra is? Mindent nagy gyönyörűséggel olvastam el, a mit ebbe a könyvbe írtak — arról azonban, hogy én fedezzem fel őket a magyar közönség számára — szives beleegyezésükkel — le kell, hogy nagyeszű archaeologusunk, Pulszky Ferencz javára mondjak, a ki azonban nyilván szintén le fogja tenni ezt a mandátumot s kétséges, hogy átveszi-e valaki abban a fényes társaságban, a mely a „Magyar szellemi élet“ szalonjában adott egymásnak találkozót. Nagyon mulatságos barnumizmus volna Jókait fölfedezni például, vagy Munkácsy Mihályt, — reklamkirály azonban meghalt s nem végrendelkezett olyan irányban is, hogy hatalmas eredményekkel járó „forrásai“ közül a bolondokat is követni kell .... Szerezzék meg önök ezt az igazán értékes könyvet és olvassák el — ez a legegyszerűbb. Attól, aztán, a ki csalódva találná letenni, szívesen elfogadom a szeretetreméltó neheztelést azért, hogy ez a hatvantagu előkelő társaság felültette. Légyen szabad azonban előre kijelentenem, hogy ennél az ajánlatnál én semmit sem koczkáztatok. Budapest, 1891. október. Abonyi Árpád. HIRDETÉSEK. Ház-eladás. Gyulán a nagyoláhvárosi ro- mán-utezai 1631. számú 1láz, jó forgalmú szatócs-üzlettel eladó. Bővebb értesítést nyerhetni: Illovits György 218< *—3- háztulajdonosnál, párisi világkiállításon Van szerencsém a n. é. férfi-közönséget értesíteni, hogy a legjobb és legfinomabb honi gyártmányú valamint a legszebb angol és francia állandóan nagy mintagyüjteményt tartok. Úgyszintén mindennemű a legújabb divat és a legfinomabb ízlés szerint igen méltányos áron készítek, úgy, hogy a n. é. férfi-közönség minden ruhaszükségletét nálam a legjobban fedezheti. Midőn úgy mint eddig, ezután még fo* kozattabban főtörekvésem az leend, hogy tisztelt megrendelőim teljes megelégedését kiérdemeljem : Magamat a nagyérdemű közönség szivéé jóindulatába ajánlva, maradok alázatos tisztelettel: llllch Ferencz, 212. 3—3. férfi-szabó Gyulán, Reinhart-féla házban.
