Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891-11-01 / 44. szám

város tulajdonát képező „Döbögő“ bel telkesház eladása. 2-or. Az ujülési telkek átadása érdemében hozandó határozatok. 3. Az 1892-ik évi községi közmunka összeírás s az ugyan az évi közmunka költségvetés, a tanács véleményes előterjesztésével. 4. Az alsó-fehér-körösi ármentesitő társulat 1891, évi október 8 án tartott közgyűlésének jegyzőkönyve és az 1892-ik évi költség- vetésének bemutatása. 5. F. év október havában megtartott pénztár vizsgálat jegyzőkönyve. 6. Finta Ignácz és neje Ujfalussy Irén kérvénye a tulajdonukat képező lakházon fennálló laktanya tartozás törlése iránt, a vmegyei közigazgatási bizottság f. évi 1152. sz. határozatával. 7. Engelhardt György tüzkárosult segélyezésérti kérvénye a tanács véleményével. 8. A sugárúti gyalog-járda építése ügyében a vmegyei tek. közigazgatási bizottságnak f. évi 92. sz. határozata.

A polgári iskolaszék, Jancsovics Emil elnöklete alatt vasárnap délelőtt ülést tartott, melyen előterjesztetett az iskolának a múlt tanévre vonatkozó számadása, mely a számvizsgáló bizottság által minden tételre nézve helyesnek találtatván, az ügybuzgó gondnok Lukács Károly a további felelősség alól felmentetett. Maga a számadási test a képviselő testület utján a minisztériumhoz fog felterjesztetni. Az igazgatói jelentés, melyből örömmel győződtünk meg, hogy a növendékek létszáma a múlt évhez képest emelkedést mutat, tudomásul vétetett. — Hirt Antal rajztanár, a tanév kezdete óta betegeskedvén, felgyógyulásáig, a többi tanárok voltak szívesek tanóráit átvenni s azokat pontosan töltik be, mely körülmény feleslegessé tette a beteg tanár nak — ki mint örömmel írhatjuk, különben gyógyuló félben van — külön tanerővel való helyettesítését. Az iskola udvarán felállított torna eszközök korhadó félben lévén, azok megújítása el- kerülhetlen szükségessé vált. Miután azonban az udvarhelyiség szűk és egyátalán nem alkalmas a torna rendszeres tanítására, ama helyes indítvány vettetett fel, váljon nem volna e helyes a czél- nak megfelelő s lehetőleg födött tornacsarnok készítése, mely kérdésnek elbírálására s javaslat tételére szükebb körű bizottság választatott. A polgári iskolának e czélra mintegy 1000 forint készpénze van, mely azonban nem fogja a felmerülő költségeket fedezni. S épen azért helyén valónak tartjuk felemlíteni, hogy hallomásunk szerint mozgalom van keletkezőben a társadalom körében egy állandó tornacsarnok létesítése iránt. Talán lehetséges volna a két mozgalmat egyesíteni, s ilyen utón felállítani' a csarnokot, mely azután mindkét czélnak megfelelne. Most csak felvetjük az eszmét, de közelebb bővebben fogunk rá kiterjeszkedni.

Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Karancsi János kapuvári kir. járásbirósági aljegyzőt a szeghalmi kir. járásbírósághoz helyezte át.

A honvédség novemberi előléptetése alkalmából, a Gyulán állomásozó tisztikar kebelében a tettleges állományban Kulizsák Ferencz I. osztályú századosnak, Kerékgyártó József, Münch Gyula és Brett Lajos II. osztályú századosoknak, Ruszka Sándor főhadnagynak, Jákó Imre, Werner Oszkár, Csutak Béla és Farkas Zsolt hadnagyoknak, —■ a tartalékban Hazai Manó II. osztályú századosnak, — a honvéd orvosi tisztikarban dr. Szretkovics György II. osztályú ezredorvosnak, — a tartalékban dr. Bárdos Arthur II. osztályú ezredorvosnak (az 5. honvédgyalogezredhez), dr. Hasitz Henrik, dr. Fischer Ferencz és dr. Leitner Gyula főorvosoknak, dr. Rapcsák Lajos és dr. Kóhn Jakab segédorvosoknak ne veztettek ki.

Csabai küldöttség a pénzügyminiszternél. Csabáról Beliczey István, Szalag József, Korosy László jegyző, Szász Pál biró s dr. Zsilinszky Endréből álló küldöttség járt szerdán Wekerle Sándor pénzügyminiszternél, hogy a város részére a harmadik dohánygyárat kérelmezze. — Wekerle előzékenyen fogadta a küldöttséget, tudomásul vette ajánlatukat, hogy a dohánygyár részére ingyen telket és fél millió téglát ajánlanak, de válaszából az tűnik ki, hogy Csabának nincs kilátása dohánygyárra. Más féle gyár létesítését azonban tőle telhetőleg elő fogja mozdítani.

Marharakodó állomást engedélyezett a kereskedelmi miniszter a békésmegyei helyi érdekű vasútak Körös-Ladány, Szeghalom, Vésztő s Füzes-Gyarmat állomásain.

Gyoma S Csaba, valamint Szarvas és Gyoma állomás közötti menetdijak, folyó hó elsejétől kezdve a távolsági forgalomban a II. vonalszakasz helyett az I. szerint fognak számittatn i, minélfogva személyvonatoknál a I. osztályban 50 kr; II. osztályban 40 kr, és a III. osztályban 25 kr. menzétdij fog beszedetni.

Csabára Traversz István nagyváradi m. kir. postatiszt neveztetett ki postafőnöknek.

Oltárünnepély Mező-Berényben. Szép ünnó- pélye volt vasárnapon a m.-berényi róm. kath. egyháznak, ugyanis ekkor állíttatta fel Apostol Ubald plébános azt a pompás, fehér márványból (opián stylben faragott oltárt, melyet özv, gróf

Lambergné fogadalmának beváltására az egyház nak adományozott. A szigorú vallásosságban növekedett grófné óhajára a felszentelést Schlauch püspök fogja végezni, s a szép kivitelű mű költségei mintegy 2000 írtra rúgnak. A plébános a munkálatok befejezésének örömére nagy ebédet adott, melyre M.-Berény intelligencziája valláskülönbség nélkül hivatalos volt. Természetesen, lelkes felköszöntókben nem volt hiány, Apostol gróf Lambergnét, mint egyházának bőkezű pa- tronáját éltette, kinek nemes buzgalma tette lehetővé, hngy temploma oly pompás díszművel lett felókesítve. Hegedűs Mihály ügyvéd Apostolra ürített poharat, kívánva, hogy az úr Isten még sokáig adjon neki erőt és kitartást úgy híveinek vallásos irányban leendő tovább vezetésére, mint azon szép egyetértés ápolására, mely M.-Berény intelligens polgárait egy család tagjaivá avatja.

A gyulai dalkör hangversenye november hó

14-ére halasztatott; a műsor a legközelebbi napokban fog szétosztatni, s azt lapunk jövő száma is hozandja.

Végletből végletbe. A nyári hónapokba beillő forró napoknak vége. Es pedig minden átmenet nélkül vége. Augusztusból egyszerre január hóba estünk és ezen metamorfózis mindössze egy éjszaka alatt történt. Héhány nap óta Yízkereszt táján beillő metsző északi szél, reg- gelenkint pedig kemény fagyok. Csak egy tekintetben maradt az idő következetes : a szárazságban. Hétfőn éjjel volt ugyan pár óráig tartó eső, de ez csak arra volt jó, hogy a port leverje, a szántóföldek, vetések alig éreztek jótékony hatását. Homoki talajokban helyenkint kikeltek ugyan a vetések, de fejlődni nem képesek, satnyák, teljesen elvesztették zöld színüket Régen nem történt, hogy október végével olyan kevés gabonát vetettek volna el mint az idén, (annak egy részét is ki kellett szántani), de ez még nem lenne olyan aggasztó baj, csak nagyobb eső lenne legalább a napokban, mert még legfeljebb 10—15 nap áll rendelkezésre a gazdáknak; ha ez idő alatt nem lehetnek készen a gazdasági munkálatokkal, a jövő év terméséhez kevés reményeket fűzhetünk.

Hosszú farsang. A táncz és vigalom barátai és barátnői bizonyosan örömmel fogadják azt a hirt, hogy a farsang 1892-ben hosszú lesz. — Teljes 52 napig fog tartani. Ez idő alatt ugyan kimulathatja magát mindenki, aki csak akarja, ha ugyan a bálrendezők gondoskodni fognak róla.

Halálozás. Békésről gyászlapot veszünk, mely Déry István az ottani ügyvédi kar Nesztorának október hó 23-án történt halálát jelzi. A boldogult — noha nem vitt előkelőbb szerepet a megyei közéletben — Békés városának évtizedek hosszú során egyik legkiválóbb polgára volt, kinek elhunyta közrészvétet keltett. Temetése vasárnap délután volt igen nagyszámú közönség jelenlétében. A halálesetről kiadott családi gyász- jelentés következő: Özv. Déry Istvánná szül. Breier Vilma, és gyermekei: Ida, férje: Konkoly Jenő, gyermekeik nevében is: Aranka és Stefánia megtört szívvel jelentik a jó férjnek, szerető apának és nagyapának Déry István h. ügyvédnek f. hó 23-án este 7 órakor, munkás élete 70-ik, boldog házasságának 36-ik évében történt csendes kimultát. A megboldogult földi maradványai október 25-én d. u. 4 órakor a családi sírboltban örök nyugalomra helyeztettek. Az engesztelő szent-mise áldozat f. hó 26-ikán reggel 8 órakor a helybeli róm. kath. templomban az Egek Urának bemutattatott. Az áldó emlékezet virasztani fog álmai feletti

Az arany paraszt. Meghalt a sárréti arany paraszt. Parasztgrófnak is nevezték Somogyi Sándort Szeghalmon, ahol 65 éves korában búcsút mondott az árnyékvilágnak. Husszonnégy hold földet örökölt az atyjától és nyolczszázat hagyott a hét gyermekének, azon a 400,000 frt készpénzen, töméntelen gulyán és nyájon, házon és szőlőn kívül, amelyet hangyaszorgalmával szerzett. Egész életében csak lebbencs-levessel és esett birkahússal élt; télen ugyan ölt egy-egy disznót, de csak azért, hogy cselédjeinek legyen miből kiadni a konvenczió-szalonnát. — Annyi volt a pénze, hogy nem tudta, mit csináljon vele. Hogy övéi se tudják, mennyire megy a vagyona, bizonyítja az, hogy tavaly 10.000 frtot eldugott a búza közé, és mire szüksége volt a pénzre, csak színtelen papírokat talált, melyeket az egerek egészen szétrágtak. Néhány év előtt D'Orsay gróftól nagyobb földterületet vásárolt; ekkor a földek árát ezüstben talicskán küldte be a postahivatalhoz. Halála után 20 darab ezrest találtak párnája alatt. Biró ugyan volt már egyszer, de amikor másodszor is megválasztották, lemondott erről a dicsőségről és lefizetve az azért járó száz forintot, elment kapálni. Gyermekeit nem taníttatta, a béresek és kocsisok közt dolgoztatta őketA gyomai hisztérikus leány, Yida Zsuzsánna hire oly nagy dimenziókban terjedt szét a környékben, hogy szüleinek lakóháza valóságos bu- csujáró helylyé nőtte ki magát. Alig múlik el

nap, hogy a szegény hiszékeny nép nagy tömegekben ne tolakodnék a csuda lány látására, ki magát Isten választottjának mondja s mint ilyen egész prédikácziókat tart ájtatos hallgatóinak. Bár a rendőrség mindent elkövet, hogy a vidéki zarándokoknak elvegye kedvét az ostoba ábrán, dozásoktol, mely a leány fantasztikus beszédeire mint valami epidémia lepi meg őket, még sem képes megakadályozni azt, hogy naponként újabb és újabb csoportok ne érkezzenek Gyomára, kik mind a szentnek hitt leányt akarják látni és hallani. Újabb időben a rendőrség kénytelen volt radikális intézkedéseket foganatosítani s a bu- csujárokat csordaként terelte a községházára, hol éjjeli szállást nyertek és másnap a községből ki- kisértettek.

Baleset A tűzoltók által f. hó 25-dikén a nagy magtár előtt tartott gyakorlatuk alkalmával, amidőn a kötélen való leereszkedést produkálták, szerencsétlenség történt; ugyanis amidőn látták, hogy a kötél s az öv két embert is meg- bir, arra a gondolatra jöttek, hogy most már 3 ember is leereszkedhet, mire Molnár, Muzslai és Volent legügyesebb tűzoltók kirendeltettek, hogy a magtár csiga gerendájához erősített kötélen ereszkedjenek le, s midőn ezek látva azt, hogy a kötél az alant lévő 8 tűzoltót, kik annak erősségét kipróbálandók belécsimpaszkodnak — megbirja, még nagyobb bátorságot kaptak a leereszkedéshez; még fele útját sem érték el, az öv, mely mellesleg mondva csak egy ember súlyához van készítve, elszakadt, s a három egymásba fogódzó tűzoltó a földre zuhant, mely esés következtében Molnár Gábor tűzoltó bokán felül lábát törte, Yolent lábán ficzamlást szenvedett, Muzslai pedig nyelvébe harapott. Mindhárom sebesült a jelen volt Dr. Bárdos Arthur városi orvos által azonnal gyógykezelés alá vétetett. Molnár Gábor heteken át lesz kénytelen az ágyat őrizni.

Halálos esés. Megrendítő szerencsétlenség történt hétfőn Csorváson. Szilágyi Sándor csor- vási lakos felment a ház padlására, hogy azt összeseperje, mit Szilágyi négykézláb cselekedett meg; egy helyen azonban a padlás alatta leszakadt és fejjel lefelé oly szerencsétlenül bukott, hogy nyakát törte s rögtön meghalt. Özvegye és hét árvája siratja.

A járványok krónikájából. A járványos betegségek — sajnos —- nagyon elharapóztak a vármegye területén; a közegészségügy állása épen nem mondható kielégítőnek; alig van a megyében olyan község, melyben egyik vagy másik járvány ne grassálna. A vármegye alispánjához e hét folyamán beérkezett hivatalos jelentések szerint a vörheny újólag négy községben, nevezetesen Csabán, Uj-Kigyóson, Szarvason és Öcsödön lépett fól.

Állategészségügy. Wenckheim Frigyes gróf pósteleki birtokán sertés orbáncz lépett fel. Az állategészségügyi óvintézkedések megtörténtek.

Öngyilkos fiú. Kincses Károly 14 éves körös- ladányi szolgagyerek elkeseredvén a felett, hogy őtet lopással gyanúsították, s a miatt a csendőrséggel is összeütközésbe jött, október 25-én délután az istálló egyik szarufájára felakasztotta magát. Holttestét másnap feibonczolták, I nagy néptömeg részvétele mellett temették el.

Szerencsétlenség a kompban. Agyó János szolnoki lakos a szarvasi vásárra igyekezett, s midőn a Körös egyik átmetszéséhez ért, sóval megrakott kocsijával egyenesen a közlekedést közvetítő kompba akart behajtani. Azért a gyeplőt leányának kezeibe adta, ő maga pedig a lovak kantárát fogta meg. Szerencsétlenségére elfeledte a kereket megkötni s igy a lejtős parton a kocsi oly sebesen gurult alá, hogy a szegény ember lovainak lábai alá került s a kerekek is keresztül mentek nyakán, melynek következtében meghalt. Hullájának hazaszállításáról leánya gondoskodott.

A dévaványai állomáson csütörtökön szerencsétlenség történt. Yasuti kocsik tolása közben Spitzer nevű kereskedőt saját vigyázatlansága következtében a mozdony elütötte s a szerencsétlen ember oly végzetszerűen került a mozdony alá, hogy az mindkét lábát térden felül elszakította. Beszállították a község kórházába.

Irodalom.

— „Községi rendőr“, szerkesztette Chriszto Miklós Bókésvármegye árvaszékí jegyzője és t. ülnöke, II. kiadás, most hagyá el a sajtót, és e hét folyamán az előfizetők és megrendelőknek szét fog küldetni.

Szerző az első kiadását ezelőtt két évvel bocsátotatta közre, s ez csakhamar elfogyott; a közigazgatási szaksajtó megjelenését előnyösen fogadá, s arra jóakaraté észrevételeket tett, melyek a műnek csak előnyére lehetnek; ezeket figyelembe véve, s a rendőrség hatáskörébe utalt újabb törvények kívánta teendőkkel megbővitve jelent meg a II. kiadás 12 ívnyi tartalommal kis

8-adrét alakban fűzve és félkemény angol vászonkötésben, tárcza formában, úgy, hogy azt a rendőrség zsebben hordhatja, és teedöiről minden percz- ben magának tájékozást, útmutatást szerezhet. — Ara a kötött példánynak 1 frt, fűzött példányé 80 kr., mely Gyulán Dobay János könykereske- désében rendelhető meg.

„Az én Újságom” ismertetése.

Magyarországon még általános a panasz, hogy keveset olvasnak az emberek. A müveit külföldön nem unaloműző, sem nem időtöltés az olvasás, hanem szellemi szükséglet, mely épugy kell a léleknek, mint a testnek a mindennapi kenyér. Egyik sem lehet meg táplálék nélkül.

Magyarország lakossága, különösen a magyar faj annyi jó természetű tulajdonsággal van megáldva, hogy szinte csodálkoznunk kell, hogy szoritkozhatik a szellemi termékek élvezetének szüksége oly csekély körre? Nem szólunk a népről, mely a kétes értékű, gyakran igazán butitó irkafirkákon kívül egyebet alig olvas. De a müveit osztályban is rendszerint fölöslegesnek tartják az olvasást; legfölebb néhány szenzácziós re- gényig terjed figyelmük, melylyel az egymással versenyző napilapok látják el őket.

Ennek oka szerintem az, hogy nálunk a nevelés nem irányul egyszersmind arra, hogy az ifjúság megkedvelje a rendszeres olvasást. Tankönyvén kívül alig olvas egyebet, vagy csak ritkán. Részint már a szülők sem bírják kifejleszteni bennük az olvasásra való hajlandóságot, melyet magukban nem éreznek, részint egy-egy rövidlátó tanár gátolja őket abban, hogy egyoldalúságukat levessék, s midőn megtömik agyukat a száraz (mindenesetre hasznos) ismeretekkel, kedélyüknek is megadják a rugalmasságot fenntartó táplálékot.

Szerfölött hasznos és kívánatos tehát, hogy már a zsenge gyermekkorban tanulják meg az ifjú csemeték az olvasás szükségét. Legyen az megszokottsággá, nélkülözhetlen foglalkozássá.

Ámde nem elég csak olvasni, arra is kell ügyelpi, mit olvastassunk a gyermekkel. A fiatalság tavaszakor legfogékonyabb a gyermek lelke, Ez régi igazság. Nem olyan, mint a viasz, mely ujjáformálódik, ha más levegőbejut, hanem olyan, mint a gipsz, mely megszilárdulva, változatlanul megtartja alakját. Amit a zsenge korban megszokott a gyermek, abból alig felejt későbben valamit.

A gyermekolvasmány megválasztásában igazán példásan jár el „Az én újságom“ czimü lap, melyet Pósa Lajos immár közel 2 óv óta szerkeszt.

Két alapelvet látunk kidomborodni a lap szerkesztésében, ha az eddig megjelent számokat végiglapozzuk. Az egyik a hazafiui érzés ébrentartása. Ezzel kapcsolatban az eredeti írók mégis mertetése a gyermekvilággal. Egyik föltételezi a másikat, egyik nem állhat meg a másik nélkül. Hazafias irányban csak az vezetheti a gyermeket, aki át van hatva hazájának szeretetétől, a kinek szokása, gondolkozása, nyelve, mind egybeforrt azzal a földdel, melynek népéből származott s a melynek művelését hivatásának érzi.

Az olyan gyermeklapok tehát, melyek színtelen, kozmopolitikus irányzatú, idegen, gyakran érthetetlen izü és észjárású dolgokkal mulattatják a gyermeket, nem felelnek meg hivatásuknak.

A nemzeti művelődés iránti kedv és érzés úgy erősödhetik meg legjobban a gyermekben, ha a művelődés szóvivőit, az írókat megismeri. A ki megbarátkozik a magyar íróval, az később mindig kellemesen fog ez ismeretségre gondolni s kívánni fogja az ismeretség fenntartását. Bátran állíthatjuk tehát, hogy Fosa Lajos rendkívüli szolgálatot tesz a magyar irodalomnak, midőn a gyermeket megismerteti a most élő nemzedékkel, amely addigra, mig ez a gyermekvilág felnő, már az öregek közé lesz sorolható, de talán éppen azért fog fennmaradni az érettebb közönség és érettebb irodalom közt a szives viszony.

Magát a tárgyat felejtheti a gyermek. Úgy gondol rá később, mint egy rég hallott dajkamesére. Kivált akkor, ha az idegen származék. De nem felejti el az iró nevét, a melylyel kis lapjában annyiszor találkozott, következésképen buzgó híve lesz az irodalomnak, nem úgy, mint a mostani kor, mely gyermekkorában még híréből is alig ismerte az írók működését.

A közlemények megválasztása mellett arra is gondot fordít „Az én Újságom“ szerkesztője, hogy a képek is fölkeltsék a magyaros gondolkozást és hazafias érzést. Éppen azért minden nemzeti ünnepet képben ismertet meg a kis olvasókkal; nem mulaszt el egy alkalmat sem, hogy hazánk kultur- harczának nagy alakjait föl ne idézze a gyermekek lelki szemei előtt. Az aradi ünnep, Széchenyi, a szabadságharcz-kiállitás és több ilyen mozzanat, melyet a lelkes szöveg közé illesztett képek még emlékezetesebbé tesznek, bizonyára maradandó hatást hagynak a gyermek lelkében.

Dicsérendő törekvése a szerkesztőnek az is, hogy hazánk szebb vidékeit és népeit megismerteti a gyermekekkel I felhívja őket lépten-nyomoa