Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891-10-25 / 43. szám

nem volnának, mint aminő Nagy-Várad és különösen Arad, mely utóbbi városnak küldöttsége különben már meg is előzte Csabát, és Wekerle Sándor pénzügyminisztertől ama Ígéretet nyerte, hogy Arad kérelme első sorban lesz figyelembe véve. — így őszinte sajnálatunkra, a csabai dohánygyár felállítása nagyon problematikussá válik.

A Bikés és Csanád vérmegyében történt munkás mozgalmakról és azok okairól tartott az akadémiában felolvasást f. hó 17-én Gaál Jenő orszgy. képviselő, kereskedelmi s iparkamaránk jeles titkára, kiről el kell ismernünk, hogy úgy nagy elméleti, mint helyi praktikus ismeretei egyaránt leghivatottabbá teszik, hogy eme ép oly nagy fontosságú, mint igen nehéz thémát tanulmánya tárgyává tegye, s akinek véleménye s propozi- cziói irányadóul fogadhatók el mindama tényezők által, akik nem kicsinyelhető szoczialis bajaink orvoslására nagyobb vagy kisebb mértékben hivatottak. Eme nézetünk előrebocsátása után sajnálattal kell megjegyeznünk, hogy nem volt alkalmunk hallani vagy olvasni Gaál Jenőnek bizonyára nagyszabású tanulmányát, és igy ezúttal sem nem ismertethetjük, sem nem nyilváníthatunk felöle nézetet. A felolvasás fényéről is csak a fővárosi lapokból veszünk tudomást, de ezek alig pár sorra terjedőleg szólnak és eme pár sorban is olyan tudósítást hoznak a felolvasásról, melyet, noha azt nem ismerjük, mégis nemcsak hézagosnak, hanem határozottan hibásnak kell nyilvánítanunk addig is, mig magát a tanulmányt olvasva, ha ugyan megjelenik, — s óhajtjuk, hogy megjelenjék — ahhoz érdemileg hozzá fogunk szólhatni.

A dalkör hangversenyére, mely november 7-én lesz, a részletes programm összeszállitásán most fáradozik az ügybuzgó rendezőség. A műsor változatos lesz s e hét végén szétküldetik. A hangverseny érdekességét emelni fogja a felkért urhölgyek, Dudinszkynó-Dömény Mariska, Köpf Berta soló és kettős zongora játéka, Fiuk nővérek és Schrancz Ilona kisasszonyok játékai, kik mindnyájan a jótékony czél iránti tekintetből működnek közre. — Már maga ezen jóhangzású névsor és elég biztosíték az estély kellemességére, eltekintve még a dalárdától, mely darabjait már betanulta s a hangverseny napját nehezen várja.

Házasság. Bodoky Mihály gyógytártulajdo- nos, f. hó 20-án délelőtt 10 órakor vezette oltárhoz a helv. hitv. templomban, kedves aráját Bodoky Erzsikét. Az ifjú pár a déli vonattal nászúira indult. Tartós boldogság kisérje frigyüket.

A gyulai kereskedő ifjúság f. hó 31-iáén a „Magyar király" szálloda termeiben batyu bált rendez.

A vénasszonyok nyara — tudvalevőleg úgy nevezi a nép a dzent-Mihálytól Minden-szentek napjáig terjedő időszakot, — évek óta nem volt oly kaczér mint ezúttal. ^Október hónak végnapjai járják, és akárhány napunk van olyan, hogy déli órákban az ember kénytelen a forró napsugár heve ellen árnyékot keresni, még az esték is enyhék, kellemesek, csupán a hajnali órákban hül le a lég, hogy felöltővel kell ellene védekezni. Bizonyára gyönyörű, de sajnos hogy a hónapok óta egyre tartó szárazság miatt nagyon káros időjárás, mely már most megingatja a jövő évi búzatermés iránti reményeket. A gazdaközönség nagy elkeseredéssel nyilatkozik a példátlanul abnormis időjárás felül.

A járványok krónikájából. A vármegye alispánjához érkezett hivatalos jelentések szerint Csabán a jaminai szőlőkben a hagymáz, Orosházán pedig a roncsoló toroklob járványszerűleg fellépett. Gyulán a himlő járvány szűnőfélben ven, a betegek létszáma csökkent.

A 2000-ik őrség és disz-gyakorlat. A gyula önk. tűzoltó-testület bemutatni óhajtván haladását a t. közönségnek, ma d. u. 2 órakor a „Kápolna“- téren nagy diszgyakorlatot rendez a következő programmal: 1. Iskolaszerelés fecskendőkkel és gráci dugólétrával. 2. Gyors szerelés fecskendőkkel és gráci dugólétrákkal, 3. jelképes tüztámadás, 4. életmentés, 5. Diszmenet. Gyakorlat után a parancsnokság a tűzoltóság részere társas-vacsorát rendez. E diszgyakorlatra Gyulaváros minden egyes tagját tisztelettel meghívja : az önk. tűzoltó-testű - let parancsnoksága.

Halálozás, üarsányi Dániel endrődi másodjegyzőt nagyon súlyos csapás érte. Szeretett neje Takács Irma elhunyt. A boldogult nőt vigasztal- hatlan özvegy férjén kívül árván maradt gyermekei is gyászolják. Temetése 16 áu délután volt nagy részvét mellett. — Legyen a föld könnyű porain 1

Öngyilkosság. Orosházán Szarka István 33 éves földmives, atyja Szarka János lakásán folyó lió 22. és 28-ika közötti éjjelen felakasztotta magát. Szarka ezt most másodszor cselekedte meg, első ízben idejekorán észrevették és levágták, most azonban sikerült neki ez árnyékvilágot itthagyni. Hét év óta különválva élt nejétől, köny- nyelmü, dologtalan ember volt. Előtte való este még hevesen összeszólalkozott szüleivel.

Szerencsétlen esés. Szerdán délben Murányi János fuvaros Csabán a vasut-utczán szobabeli bútorokkal megrakott kocsiját hajtotta végig. A „Nádor“ kávéház előtt egy bútordarab a kocsiról leesett és a zörejtől a lovak annyira megijedtek,

hogy elragadták és felforditották a kocsit, melyről a fuvaros oly szerencsétlenül esett le, s a bútor reája, hogy lába eltört, mellkasa pedig behorpadt.

Baleset. Folyó hó 18-dikán történt tüzeset alkalmával Seres József kocsis vigyázatlan hajtása folytán egy fecskendő a Deutsch-féle saroknál lefordult, s a rajta lévők közül Emhő József tűzoltó osztályparancsnok súlyos sérüléseket szenvedett.

Halálos fenyegetés. Bajkor Sándor nagy- zeréndi lakost a pénteki heti piacz alkalmával felszólította ifj. Szathmári István gy.-vári lakos rovott előéletű egyén, hogy 23 frtnyi tartozását fizesse meg, s midőn Bajkor azt mondá, hogy ő bizony nem fizeti meg, Szathmári egy 6 lövetű pisztolyt rántott ki zsebéből s egyik kezében ezzel, másikban pedig egy kinyitott bicskával közeledett Bajkor felé azzal, hogy „kutya, ha meg nem fizeted, akkor meghalsz“, erre Bajkor rendőrért kiabált, s midón Szathmári látta, hogy egy rendőr siett feléjök, odább akart állni, de nem használt az oldalgás, mert a másik oldalról már egy rendőr ott is volt, akit látva megadta magát, s igy a rendőrség által bekisértetvén kihallgatása után veszélyes fenyegetés miatt a kir. ügyészséghez átkisértetet.

Tűz a vasút melletti szénáskertben. Folyó hó 18-ikán d. u. !/23 órakor a toronyőrök ismét tüzet jeleztek, s csakhamar az a rémhír terjedt el a városban, hogy a szénáskert ég. A tűzoltók a rendőrséggel együtt azonnal a tett helyre men- vén az oltáshoz fogtak, s szerencse, hogy szél csendes idő volt, s igy a tüzet Va óra alatt loca- lizálták és este 8 órára teljesen el is oltották. A tűz Rozsos János széna boglyájának ismeretlen tettes általi meggyújtása folytán terjedt tova, és rövid idő alatt 27 kisebb s nagyobb boglya, melyek közvetlen egymás mellé rakva voltak — állottak a lángban — s melyek közül biztosítva egy sem volt, és becsértékük 602 forintra tehető. A tűz keletkezése ez ideig kideríthető nem volt, s egyedül a csősz Tordai János vádolható gondatlan felügyeletéért, kinek a csőszségen kivül mellékes hivatala a nazarénus papság, s tűz támadásakor is a kerttől alig 50 lépésnyire lévő házában összegyűlt hivő (nazarénus) testvéreivel imádkozott, és nagy rémületet keltett, midőn látták, hogy a tűz a főpap felügyeletére bízott szénáskertben van ; az ájtatoskodásoknak rögtön véget is vetettek, I e helyett kezökben vedrekkel és kupákkal az oltásnál segédkeztek.

A fővárosi lapokat és azok révén a vidékieket is bejárta a hír, hogy a gyulai nazarénusok épen ájtatosságot tartottak, midőn szomszédságukban a Szénáskert tüzet fogott. Állítólag el is fojthatták volna a veszedelmet, de miután hitelveik a vasárnapi munkát, még ha tűzoltás is, szigorúan tiltják, összetett kézzel nyugodtan nézték a lángözönt és nem mentek oltására. E hírrel szemben, mely — ismételjük — bejárta az ősz szes lapokat, konstatáljuk, hogy az nem felel meg a valóságnak. Azt nem tudjuk, hogy a nazanénus hitczikkely tiltja vagy megengedi-e vasárnap a tűzoltást, de feltéve hogy nem engedné, akkor az a néhány szál „hívő“ — mert Gyulán az egész „gyülekezet“ eddig csak pár főből áll, — becsületére legyen mondva, egyáltalán nem res- respektálta a tilalmat, amennyiben nem hogy tétlenek nem maradtak, hanem ugyancsak buzgón működtek közre a tűzoltásnál. Ezt, az igazság kedvéért említjük meg, egyébként pedig a legnagyobb sajnálattal veszünk róla tudomást, hogy a „nazarénusság“-nak nevezett aberráczió Gyulán is talál hívőkre.

A Komló előtti utcza megszakított kövezési munkálata a héten újra megkezdetett és most hihetőleg akadálytalanul be is lesz fejezhető. Közlekedési szempontból nagy előny, hogy száraz időnk volt, mert ama állapotban, amelyben az útcza két hónapig volt esős, idő esetében még a gyalogközlekedés is akadályozva lett volna. Egyébként a kereskedelmi minisztérium a kövezés magasságát illetőleg az államépitészeti kir. hivatalnak eredeti tervét fogadta el és a kövezés eme méretnek szoros megtartásával történik.

Visszhangzás a kántorutczából. Az utczá emberére akadt; megelégedéssel konstatáljuk, hogy a bűzcsatorna több akarattal ugyan mint positiv sikerrel kitisztittatott, más. részt a legilletékesebb helyről ígéretet vettünk annak befedésére nézve. Bár az lenne a végleges és egyedül helyes megoldás, ha a csatorna mostani téglái felszedetvén, azokból a kérdéses kiömlő lyukak közelében 2 földalatti köremésztő készíttetnék a csatorna mederben, mely földszint nem látszanék, s igy a mocsár és a szag együtt az árokkal eltüntettetnék. Az ígéret szép szó, ha megadják úgy jó. Érdekeltek.

A legjobb háziszer. Vannak népszerű háziszerek, melyek oly közbecsülésre emelkedtek, miszerint az emberek kisebb bajoknál az orvosi rendelvényt is szükségtelennek tartják s ezeket veszik igénybe. Az ily általános népszerűséggel bíró háziszerek kell, hogy mindenki által méltá- nyoltassanak, mert a közönséget nem lehet meg- éveszteni, népszerűségre csakis a valóban jót

szer juthat. Ez all Brazay Kálmán sósborszesze're nézve is. E háziszer a legjobb hatásúnak van elismerve fejfájás, migrain, szem-, fül- és fogfájás, szakgatás, csúz és köszvény stb. stb. ellen. Van valami általános hatás ezen egyszerű szerben, mit a sosborszesznek szerencsés vegyítése és készítése — mint az Brázay Kálmánnak sikerült — eredményezett, miként ezt a társadalom legkiválóbb tagjai számos köszönő levelben nyilvánosan is elismerték. — Mint minden jó szer, Brázay készítménye is sok utánzóra talált, aki tehát valódi Brázay-féle sósborszeszt óhajt venni, az figyelje meg az üvegein levő czimkét, mely a 45 kros kis üvegen 319. s a 90 kros nagy üvegen 320. számú védjegygyei van ismertté téve.

Törvényszéki csarnok.

Egy luttris óra története. Lapunk is emlité annak idején, hogy Gyulai András itteni órás egy ezüst órát luttriztatott ki, amit 9 frt értékben Ficzére Imre nyert meg, de biz ő az órához sehogy sem juthatott hozzá, mert kisült, hogy a „lottógyüjtő“ Halász Erzsi (24 éves, csinos szakácsnő) ezt elsikkasztotta, illetve Fekete József lovászlegénynek ugyancsak 9 írtért eladta. így H. Erzsi ellen két irányban is tétetett feljelentés, s erre azután következett a vizsgálat, mig a héten a végtárgyalás tartatott meg, mely alkalommal Halasz Erzsi a sikkasztás vétségében vétkesnek mondatott ki, s ezért 8 napi fegyházra Ítéltetett, mig Ficzere Imre a luttrin nyert viszontagságos órát, nyomban a végtárgyalás után birtokába vette át, mert eddig mint „corpus delicti“ őriztetett. Az ítélet jogerős.

Irodalom.

Egy uj magyar lexikon.

Az Athenaeum kézi lexikona. Az összes ismeretek encziklopédiája különös tekintettel Ma gyarországra. Szakférfiak közreműködésével szerkeszti dr. Acsády lgnácz, a magy. tud. akadémia lev. tagja. Első füzet. Budapest, 1891. Az Athenaeum r. társulat kiadása. Az uj vállalat első füzete külső megjelenése fényével s tartalma gazdagságával egyaránt fölkelti a figyelmet. Nyomdai kiállítása választékos, nagy költséggel és műgonddal készült gyönyörű műlapjaival pedig a legszebb hasonló külföldi munkákkal kiállja az összehasonlítást. Az első füzetnek három ilyen műmelléklete van. Egy remek szines műlapon ízléses csoportosításban látjuk a magyar állam nagy, közép és kis czimerét, a nemzeti zászlót, a magyar honvédség és közös hadsereg ezred- zászlait, a Szent-István-rend nagykeresztjét, a Ferencz József rend közép keresztjét s a koronás arany érdemkeresztet. Egy kettős lapra terjedő mülapon Eszak-Amerika legújabb térképét vesszük s egy harmadik műmelléklet az emberfajokat tünteti föl. Mindegyik kitűnő gonddal készült, a mint az egész füzet kiállítása diszére válik hazai nyomdászatunknak. A nagy nyolczadrétű alak igen jól van megválasztva, a papír finom, a betűk nem oly kicsinyek, hogy a szemet rontanák s az olvasást fárasztóvá tennék, mi a legtöbb ilyen német munkának hátrányos sejátsága.

De az uj vállalat irodalmi szempontból is a legelőnyösebb benyomást teszi. Az első főzet egymaga csaknem kétezer czikket közöl, a munka egyetemes ismerettári jellegének megfelelően, a tudományok és ismeretek összes ágaiból. Már első pillanatra is észrevehető, hogy a szerkesztő nem akarja az eddigi magyar vagy idegen lexikonokat egyszerűen utánozni, hanem egyrészt egész máskép, sokkal gyakorlatibb, a magyar közönségnek jobban megfelelő módon csoportosítja auyagát, másrészt pedig mindazt az közérdekű anyagot is felvette, mi az eddigi hasonló munkákból hiányzott. Azért a czímszavak összeállítása is lehetőleg magyaros, s nem csupa idegen szavakból áll.

E /.ékből is fel van véve, mindaz, ami vagy idegen tulajdonnév (a külföldi történet, irodalom, művészet, földrajz stb. köréből) vagy pegid mint műszó vagy más idegen szó nálunk is használatos s igy felvilágosítást igényel. Kellő figyelemmel van a kézi lexikon minden téren a külföldre is s az első füzet e tekintetben sem eshetik kifogás alá. Csakhogy kellő mértéket tart az idegen anyag felhasználásában, s ahol egyáltalán lehet, itt sem feledkezik meg a magyar vonatkozásokról. Mindjárt az első lapon, Aachennál, utóbb Admontnál, Afrikánál s másutt is fölemlíti a specziális magyar érdekű vonatkozásokat. De óriási haladást jelez a kézi lexikon a Magyarországot illető összes tudományos és ismeretterjesztő anyag felhasználásában, s e tekintetben az olvasó nemcsak a legújabb adatokat, tu dományos haladásokat, irodalmi segélyforrásokra és szakmunkákra való utalást találja benne, hanem talál igen sok olyat is, mi közérdekű volta daczára eddig minden lexikonból hiányzott. Magyar népies szavak, közmondások, katonai műszavak, a sport, a vadászat kifejezései mellett, az egész magyar polgárosodás visszatükröződik a munkában. Hazai történelmünk minden nevesebb alakja és eseménye föl van benne jegyezve. Igen gazdag a külföldi mellett a magyar életrajzi rész s alig van közéletünknek bármi téren ismertebb egyénisége, kinek rövid életrajza — amennyiben az alfabetikus sorrend engedte, — hiányzanék a füzetből. A képviselő- és főrendiház összes tagjai, a főbb birói és közigazgatási tisztikar, a gazdasági élet kiválóbb egyéniségei, íróink és művészeink egész a legfiatalabb nemzedékig, akár a fővárosban, akár a vidéken ól nek, meg lesznek a biográfiai részben találhatók, mint ezt már az első füzet ide vágó közleményei mutatják

A mi különösen a magyar irodalmat illeti, melynek ismerete legelső föltétele a nemzeti műveltségnek, arra rendkívüli gondot fordit a lexikon. Nemcsak az írók életrajzát adja, hanem kiterjeszkedik az egyes irodalmi irányok, iskolák, vállalatok, folyóiratok ismertetésére. Sőt még tovább megy, s a magyar irodalomnak összes nevezetesebb termékeit külön czikkekben sorolja fel, úgy hogy bármely fontosabb magyar irodalmi mű (költemény, regény, színmű stb.) szerzőjét,

esetleg a mű keletkezésének évét s érdekesebb körülményeit azonnal megtalálhatja az olvasó. Idézet-tárt is nyújt: a közhasználatban gyakrabban előforduló idézeteket magyar költőkből i Írókból, továbbá a gyakoribb közmondásokat és példabeszédeket megfelelő helyen Bzintén elősorolja, megemlitve az idézett szerzőjét s a művet, melyből valók. Kiváló figyelemmel van nyelvünk kincseire. Felöleli mind régibb nyelvünk, mind a népnyelv egyes sajátosabb kifejezéseit és szólásait, melyeknek jelentése és használata felől gyors és pontos tájékozást ad.

De még idegen irodalmak és Írók ismertetésénél sem feledkezik meg arról, hogy a magyar közönségnek készült. Ez okból a magyar vonatkozásokat, idegen művek magyar fordításait, a külföldi irodalmakra és Írókra vonatkozó magyar munkákat mindenütt figyelembe veszi. Hasonló szellemben készültek a jogi, államtudományi, péuzügytani és nemzetgazdasági czikkek. Az általános tájékoztatás mellett mindig a magyar viszonyokat, törvényeket, intózmóuyeket, irodalmi szakmunkákat veszik figyelembe s oda törekesz- nek, hogy a magyar olvasó első sorban a hazai állapotokról nyerjen tájékozást. Megfelelő terjedelemben vannak tárgyalva Magyarország összes földirati viszonyai, s már mindenütt a legutolsó népszámlálás adatai használtattak fel. Meglepi gazdag és sokoldalú, a természettudományok ösz- szes ágaiból vett anyag. Itt lehetőleg magyar tudósok rendszereit követi; minden állat, növény, ásvány tárgyalásánál a honi fajokat, lakhelyehet, a hazai tenyésztés és termelés módját, valamint eredményeit a legújabb adatok alapján tárgyalja. Kellő figyelemmel van a tudományok történetére általában, de különösen hazánkban (ez kitűnik az állattan, ásványtan, alchimia, akáczfa stó. czikkekből), s feleemliti az összes fontosabb kútfőket s a hazai irodalmat (például állat, állattan, állatboncztan, állatgyógyászat, agyvelő stb. czikkeknél.) Az orvostudományok ösz- 8zes ágai felölelvók s azon tárgyak, melyeknek már van közkeletű magyar nevök, e név alatt ismertetvék. Még a legújabb gyógyszerekről sem feledkezik meg, s e tekintetben a lexikon a szakember, valamint a nagy közönség igényeit egyaránt kellő figyelembe veszi.

Kiváló becses és gazdag az új vállalatnak már első füzete technikai műszavakban, melyeket igen tanúságosan s itt is főleg hazai viszonyaink szempontjából magyaráz. Ez nemcsak azért fontos, mert magyar műszaki lexikonunk még egyáltalán nincs, hanem azért is, mert a technikai tudományok napjainkban már mélyen belenyúlnak a mindennapi életbe s folyton nagyobb mértékben és szélesebh körökben játszanak szerepet. Az országgyűlés tárgyalásaiban, valamint a napi sajtóban minduntalan merülnek föl szavak és fogalmak, melyek értelmével a modern olvasónak meg kell ismerkednie. Másrészt a műszaki ügyek a közigazgatási tisztviselőkre, sőt minden egyes birtokosra egyre fontosabbak lesznek, s már ez okból is szükség van oly munkára, mely gyorsan szakavatott, de azért népszerű, könnyen érthető felvilágosítást ad minden idevágó kérdésről. Másrészt az ipar és iparművészet egyre nagyobb arányokat ölt nálunk, s igy olyan munka hasznos szolgálatot tesz, mely helyes fogalmat ad az ipar által feldolgozott anyagokról, és a feldolgozás módjáról. A lexikon e tekintetben valósággal hézagot pótol, mert az egész ide vágó anyagot felöleli, sőt e tekintetben kiterjed a katonai ügyekre, fegyvergyártásra, erődítményekre s az emberi munka összes többi ágaira is. Már a három ívből álló első füzetből is tisztán kivehető, hogy itt komoly és közhasznos vállalat forog szóban, mely azt a czélt tűzte ki maga elé, hogy a tudomány legújabb eredményeit igaz magyar szellemben feldolgozva, vigye be a közönség legszélesebb rétegeibe, s ezzel hasznos szolgálatot tegyen az egész nemzeti polgárosodásnak. A vállalat negyven füzetben, valami 90 műmelléklettel ellátva jelenik meg. A füzetek három ívből állanak s minden két hétben jelennek meg. Egy- egy füzet ára 30 kr. Melegen ajánljuk a magyar olvasóközönség támogatására.

A gazdasági és műszaki haladás iránt érdeklődő művelt közönség figyelmét a 14 év óta fennálló „Gazdasági Mérnök“ czimü közérdekű gazdasági és műszaki hetilapra, különösen kiemelvén, hogy a „Gazdasági Mérnök“ nem elvont elméleti fejtegetéseket, de oly gyakorlati közleményeket tartalmaz, a melyek a gazdaság terén mindenkor haszonnal értékesíthetők s ezek mellett oly általános érdekű czikkeket és közleményeket, a melyekből minden művelt ember tanulságot és szellemi élvezetét meríthet. Úgyszintén értesítjük t. olvasóinkat, hogy még ez évben megjelenik a „Gazdasági Mérnök zsebnaptára 1892-re,“ a közhasznú adatoknak és tudnivalóknak gazdag gyűjteményével, csinos vászonkötésben. A „Gazdasági Mérnök“ előfizetői a zsebnaptárt ingyen kapják. Másoknak az ára 1 frt 50 kr. A „Gazdasági Mérnök“ megjelenik minden vasárnap gazdag és változatos tartalommal, díszesen kiállítva, képekkel és szakszerű rajzokkal illustrálva. Szerkeszti és kiadja Gonda Béla műszaki tanácsos, műegyetemi m. tanár. Előfizetési ára: Egész évre 12 frt, félévre 6 frt, negyedévre 3 frt. Az előfizetési pénz a lap kiadó hivatalába (Budapestre, IX, Lónyay-utcza 11.) küldendő.

Toldy László főlevéltárnok a „Törvényhatósági Naptár“ 1892-ki folyamára hirdet előfizetést. E munka, mely első évfolyamában egy kis, zsebkönyv alakú füzet volt, ma már egy, közel 700 lapra terjedő, nagy 4-rétű kötetté nőtte ki magát. Evről-évre bővül és tökéletesedik. Az új folyam egész sereg javítást, ujitást, bővülést tartalmaz, melyek felsorolása hasábokat venne igénybe. Azért is, csak hármat emelünk ki. Egyik a nagyközségek kimutatása. Hatvan kérdésre felel minden egyes nagyközségnél; e kérdések a községnek valóságos fotográfiáit adják, amennyiben kitüntetik annak közigazgatási, népesedési, nyelvi, felekezeti, gazdasági, társadalmi, vagyoni, ipari, iskolai viszonyait; felvilágo-