Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1891-10-11 / 41. szám
Tanüg13T_ Értesítés. A gyulai közs. ismétlő iskolában az 1891 — -ik tanévre szóló beírások f. hó 18. és 25-én u. 2—4 óráig eszközöltetnek a belvárosi róm. kath. iskola I. oszt. tantermében. A beírás alkalmával minden tanuló 50 kr. tanszerpénzt tartozik fizetni, mely összegből olvasókönyv, toll, tinta és papiros fog a tanuló részére beszereztetni. Gyulán, 1991. október 10 én. Az igazgatóság. akor a gédlettel Hírek. 0 felsége a király névnapja alkalmából ünnepélyes isteni tisztelet volt vasárnap délelőtt 10 róm. kath. főtemplomban. A misét se- Göndöcs Benedek apát és lelkész szolgáltatta. A templomban megjelentek Reiszig Ede főispán, § megyei, törvényszéki s pénzügyi tiszt viselők, továbbá a városi tanács és a Gyulánál lomásozó teljes honvédtisztikar is. A magyar nemzetnek gyásznapján, okt. 6-án helybeli ref. templomban a szokoit időbeni reg geli isteteni tisztelet alkalmivá tétetett az által hogy a XC. zsoltár X. és 2-ik verseinek el éneklése után tartott „kedden reggeli ima“ vonatkozással volt a nap történelmi nevezetességére, ennek rendén a nagy számmal egybegyült gyülekezet az imának szárnyain felemelkedve Isten hez, boldogságért esedezect a hon számára; fohászkodott, hogy gyűljön fel minden kebelben í honszeretet nemes lángja; Isten iránti szeretet felebarátaink iránti testvéri érzet honoljon min den szívhez, hogy mint egy Atyának gyermekei egy hazának fiat legyünk együtt a szeretetheti, a ónak, szépnek, üdvösnek munkálásában; hogy z„sem magasság, sem mélység, sem jelen, sem jövő el ne szabaditson minket Istenünknek sze retetétől, s minden népből, nyelvből és nemzet ségből való polgárai e hazának, szívvel, lélekkel valljuk: Áldjon vagy verjen sors keze, Itt élned halnod kell,“ hogy legyen e haza minden lakój e drága honnak igaz fia.“ Alkalomhoz találó ének lett a gyülekezet által énekelve, s az énekvezér szólója s a szózat elzengése fejezék be a tulaj donképeui hétköznap reggeli isteni tiszteletet, mely a nap jelentősége s az arra lett vonatkozás által a jelenvoltak szemeibe nem egy könycseppet ü tetett, s bizonyára az Isten és haza iránti szere tét erősítésére jótékonyan hatott. Jól esett lát nunk, hogy felekezeti különbség nélkül városun lakói szép számmal valának egybe gyűlve az mádság hajlékába, bizonyságául annak, hogy egy a mi Istenünk, egy atyának gyermekei, egy másnak testvérei vagyunk mindannyian. Irányi Dániel országgyűlési képviselő, a füg getlenségi s 48-as pártnak köztiszteletben álló elnöke, vasárnap délelőtt tartotta beszámolóját Békésen, választói előtt. Irányi már október 1-én lejött Békésre és a földvári vasúti állomásnál nagy küldöttség várakozott rá, úgyszintén a bé kési indóháznál, honnan a városházához hajta' tott, ahol is az elöljáróság élén Mezey Lajos fő egyző üdvözölte. Innen rendes lakására, özv Asztalos Istvánné vendégszerető házához kisér ték. Beszámoló beszédét 4-én délelőtt mondotta el templom isteni tisztelet után a városháza ud varán mintegy 2000 főnyi, jobbadán választó pol árokból álló hallgatóság előtt. Várakozás eile nére nem polemizált sem Apponyi Albert gróf sem Tisza Kálmán beszédeire, sőt egyátalábai meg sem emlékezett róluk. Mint rendesen, ezút tál is nyugodt méltósággal beszélt, rámutatva arra a nagy sikerre, melyet a vezérlete alatt álló párt, a törvényhozás legkimagaslóbb eseménye. közigazgatási törvényjavaslat alkalmából ara tott. Irányi beszédében felsorolta az ülésszak kiválóbb törvényhozási alkotásait, igazság szerete- téhez híven nem fukarkodott sok alkotás nevezetesen a fillokszéra által elpusztított szőlőterületek adómentesítése, a vasárnapi munkaszünet az óvodai törvény, a protestáns egyházaknak en- dedélyezett államsorsjáték I a betegsegélyezési törvény fölötti megelégedését és helyeslését is nyil- vánitani. Beszéde folyamán vázolta azokat az indokokat amelyek a vezetése alatti pártot arra bírták hogy § közigazgatási kérdésben a mérsé- élt ellenzék által is támogatott többség ellen í végsőig vigye az alkotmányos küzdelmet. A országgyűlés jövő teendőiről szólva, szükségesnek jelentette, hogy a kúriai bíráskodásról szóló vényjavaslat, bizonyos módosításokkal, már a jövő választások idejére törvénynyé váljék és alkalmaztassák. Élénken aprehendálta, hogy a kormány, két kiváltképen szabadelvű■ kérdésben követett visszautasító magatartást: a vallásszabadság be hozatalának kérdésében és a választói jog kitér jesztésének ügyében. Megemlékezett a párt kebelében tavaly előfordult szakadásról s abbéi óhajtását fejezte ki, hogy az Ugrón frakczió, mely különben karöltve járt el már a közigazgatási vitában az 1884-ben közös akarattal megállapított ogramm alapján, mielőbb visszatér a függetlenségi s 48-as párt körébe. A szép szónoki beszédek bennünket legközvetlenebbül érdeklő s igen □agy hatást keltő része a munkás kérdés és a gyében lezajlott munkás mozgalmakra vonatkozó volt. Az erre vonatkozó részt kötelességünk- ek tartjuk egész terjedelmében közölni. „Nagy meglepetést sőt megdöbbenést szült — úgy in az egész országban az a munkaszavargás, a mely május hó első napjaiban Békés- és Csa- nádmegyék nehány községében kitört s itt-ott érés összeütközésre vezetett a hatóságokkal. A meglepetés annal nagyobb volt, mivel ez a két megye a legtermékenyebbek közé tartozik, s a mozgalmat semmi külső jelek meg nem előzték. Kitűnt hogy az félrevezetésből származott. A fel- bujtás,' úgy látszik, a szoczial-demokrata munkáspárt Budapesten levő vezéreinek, illetőleg a Népszava és az Aradon megjelent, azóta megszűnt, lapoknak tulajdonítható. Mi az a szocziál demokrata párt, mi a czélja, melyek ele\ei és eszközei? kérdik önök közül sokan. A szocziál - demokratáknak czélja az, melyek egyébiránt időn kint és a körülményekhez kepest változnak, az állami, gazdasági és társadalmi fennálló rendszernek gyökeres megváltoztatása, a tulajdonjogok és a szerződési szabadságnak tagadásával. E mellett a szocziál-deinokraták nem ismernek hazát, nemzetiséget, hanem világpolgárok. A vallást elavult babonának hirdetik s gyűlöletet szítanak a birtokososztály s a munkaadók ellen. állítom én, sőt nem is hiszem, hogy akár az orosházi, akár a csabai mezei munkások ily felforgató czélokat tűztek volna maguk ele a unkáskörök alakításával, sőt meg vagyok győ ződve, hogy ők csak saját sorsuknak javitását óhajtották azon az utón elérni. Azonban, fájdalom, a szenvedély törvénybe ütköző cselekedetekre ragadta őket. A munkások sorsának javítása minden igazságosan gondolkozó és érző embernek szivén kell, hogy feküdjék. Csak hogy azt nem a társadalmi rend felforgatásával s nem erőszakkal lehet és kell elérni, hanem kölcsönös jóakarattal a munkaadók és munkások között. Ne kívánjon egyik a másiktól méltánytalan dolgot, hanem csak azt, a mi igazságos. Ne igyekezzék a munkaadó a munkás szorult helyzetét bérének leszállítására, se a munkás a gazdának hasonló körülményeit túlságos követelésekre felhasználni. — Uy tanácsokat adtam a békésvárosi mezei munkásoknak, midőn panaszaikkal hozzám fordultak. Örvendek, hogy a törvényesség teró ól le nem léptek. Egyúttal azonban meg lévén győződve, hogy különösen a gazdasági gépek elszaporodása folytán, melyeket a földbirtokosok jövedelmük emelése végett behoztak, a munkások a nyári rövid munkaidő alatt annyit nem kereshetnek, hogy abból egész éven át megélhessenek, a kereskedelmi minisztert megkértem, hogy az Alföldön is gyárak felállítását előmozdítsa, különösen pedig a háziipar meghonosiiá sáról gondoskodjék a végett, bogy a nép, midőn a mezőn dolga, nem akad, otthon hasznosan foglalkozzék. S a miniszter ur ezt azon hozzáadással meg is ígérte, miszerint maga fog leutazni az Alföldre s ott tájékozni fogja magát az iránt, mely háziiparnemek hozhatók be és honosithatók meg legczélszerübben azon a vidéken. Egyébiránt a megye is választott bizottságot, amely a gazdasági egyesület küldöttjeivel együtt meg fogja vizsgálni az elégedetlenség okait s azok eltávolítására javaslatokat fog készíteni. A munkabérnek a törvényhozás által való meghatározását azonban ne várják polgártársaink, annak szabad megegyezés tárgyát kell képeznie épen úgy, mint nem szabhatja meg törvény akár a búza, akár a uhafélék s más kereskedési czikkek árát, akár pedig a földnek, vagy a lakásnak a haszonbérét. De midőn ezeket a hozzám fordult mezei munkásoknak elmondtam, illetőleg megírtam s elmondom a jelen alkalommal is, szintúgy kötelessé- emnek tartom figyelmeztetni a múnkaadó gazdákat és pedig nem kevésbbé az emberiség, mint a nyugalom fentartása érdekében, hogy viszont ők is legyenek méltányosak azon szegénysorsu polgártársaik iránt, akik semmi vagyonnal nem bírván, csakis kezök munkájával kénytelenek megszerezni mindennapi kenyeröket. Mindnyájan egy atyának vagyunk gyermekei s egy hazának fiai, azért viseltessünk egymás iránt testvéri szeretettel és jóindulattal.“ A választóközönség elejétől végig feszült figyelemmel hallgatta a szép szó- oklatot, és végezetül lelkesülten megéljenezte, beszámoló beszédet igen sikerült társas lakoma követte, melyen számos szép pohárköszöntő mondatott Irányira, ki viszont választóit éltette. — Irányi hétfőn utazott fel a fővárosba, az újra megnyílt képviselőház tárgyalásain résztveendő. Báró Prónay Dezső, Csaba városa országgyűlési képviselője, kinek a képviselőházban lezajlott közigazgatási vitában oly élénk része volt, s aki az obstrukezionális mozgalom vezérének hírében áll, ma délután tartja beszámoló beszédét. A csabaiak arra számítanak, hogy Prónayt, Apponyi Albert gróf is lefogja kisérni. Az elöljáróság ünnepélyesen fogadja a város hírneves országgyűlési képviselőjét, aki ma déli vonattal érkezik Csabára, és estére bankettett ád tiszteletére. A-beszámoló beszéd meghallgatására Gyuláról is számosán átkészülnek. Az „alsó-fehér-körosi ármentesitő-társulat Zöldy János elnöklete alatt folyó hó 8-án tartott választmányi ülést s azt követőleg közgyűlést, melyen számos és fontos tárgy került tanácskozás alá. A közgyűlés lefolyásáról és a hozott határozatról még bővebben fogunk referálni; ezúttal csak annyit említünk meg, hogy a műszaki ártérfejlesztési munkálat ellen, melynek közszemlére tétele épen előtte való napon járt le, közel 500 felebbezés adatott be, és pedig legtöbb Békésről. felebbezések zöme, vagyis alig egy-kettő kivételével valamennyi, egészen általánosságban van szerkesztve és nem azt czáfolja, hogy a reklamált földterület nem esik a megállapított 1855. vagy 881-iki vizszin alá, hanem egyszerűen csak any- yit mond, hogy a kérdéses föld eddigelé soha sem volt ártér, illetőleg vízzel elborítva. Sokkal komolyabb természetű felszólamlás a Hegedűs ihályé, mint a Wenckheim Antal gróf fíörökösei egbizottjáé, ki azt a kifogást teszi, hogy az 1855-iki vizszin nem felel meg a valóságnak, amennyiben az 1855-iki vizszint nem a régi Fehér-Körös mederben volt akkori legmagasabb vizi- magasság, hanem a csak két évvel később ásott tehát meg 1855-ik évben nem létezett csatorna vízállásából határozták meg. Nagy hiba, hogy lyen akár kis, akár nagy horderejű észrevétel az ártérfejlesztési munkálatnak nem a kezdetén, hanem befejezésénél merül fel. A vizelosztási terv folyammérnöki hivatal, sőt a minisztérium adatai szerint és hozzájárulásával állapíttatott meg; ig hihetjük tehát, hogy az akkor megállapított nívó most bírálat tárgyát képezhesse, mert ha az volna, sőt esetleg meg is döntetnék, akkor az úgyevezett belső munkálat egészen újra volna készítendő, ami először ezrekre rugó költséget okozna, másodszor pedig az ártérfejlesztési munkálat alapún történő kivetés lehetőségét egy további esztendővel vagy még annál is többel hátráltatná. felebbezések elbírálására a vízjogi törvénynek megfelelőleg, bizottság küldetett ki. A közgyűlés, elyre még visszatérünk, délutáni 1 órakor oszlott szét. A bókésmegyei régészeti és művelődés történelmi egylet október 18-án délután 3 órakor Szeghalmon a községháza nagytermében nyilvános felolvasást és vándorgyűlést tart a következő tárgy- sorozattal : 1. Elnöki megnyitó Göndöcs Benedektől. 2 A régi Szeghalom és Füzes-Gyarmat épességi és birtok statisztikája. Értekezés Dr. Csánky Dezsőtől. 3. Igazság szolgáltatás Szeghalmon a múlt század végén. Értekezés Chrisztó iklóstól. 4. Pénztárnoki jelentés. Bodoky Mi- hálytól. 5. Muzeum-igazgatói jelentés. Rácz Já- ostól. 6. Indítványok. Csabán az ágostai hitvallásuak egyházában üresedésbe jött második lelkészi állásra, f. hó én történt az ujabbi kijelölés. Négyen vannak kandidálva : tiakay Péter ocsavai, Koren Pál pit- városi, Csepregi György fazekas-varsándi és Linder Károly jaminai lelkészek. Az eddigi mozgalmakból következtetve a megválasztásra Körönnek vannak legjobb esélyei. Az úri kaszinó folyó hó 3 án tartotta meg tánczestélyét ízléssel berendezett új helyiségében, melyet csak most mutatott be először nyilvános mulatságban a gyulai közönségnek. Elmondhatjuk, hogy a „bemutatóival úgy a kaszinó, valamint a mulatság fáradhatatlan rendezői teljesen meg lehetnek elégedve, mert mindenkit méltán meglepett a kör helyiségének czélszerű beosztása és díszes berendezése. Valóban rendkívüli jó ízléssel és finom elegáncziával bebútorozott szobák, a déli növényekkel szépen kidíszitett — kisebbszerű tánczmulatságoknak egészen elegendő nagyságú — tánezterem, s főleg ez alkalomra a nagyterem bútoraiból rögtönzött szalon ellen bármily kényes ízlés sem tehetett volna kifogást, S e csinos, ba* lő, 2 A vármegyei pénztárak és alapok a i- 1886-ik évi XXI. t. ez. 68. §-a alapján havonti í- rendszeresen megvizsgáltattak. )t 3. A vérm. szervezési szabályrendelet 4. §-i I értelmében a pénz és ügykezelést a gyomai é •- szarvasi járás községeiben, valamint a járásol d főszolgabírói hivatalánál, továbbá Gyula városé >• uál a f. óv julius havában megvizsgáltam, s min k denütt kielégítő rendben levőnek találtam. A ta pasztáit rendellenességek eloszlatása tekintetéber ] egyébiránt rendeletileg intézkedtem, n Gyula városánál azonkívül külön beható vizsgálat alá vettem még az állategészségügyet 8 s az észlelt hiányosságok orvoslása iránt szintéi ;j! rendeletileg intézkedtem. A csabai, gyulai, békési és orosházai járá- 1 sok ügykezeléseinek megvizsgálását a központ ban való elfoglal tatásom miatt az őszi közgyűlés utáni időre halasztottam. 4. Az idei termés középszerűnek mondható. A júniusi esők és gyakori ködök ugyanis rozsdát idéztek elő, s a junius utolján és julius elején beállt rendkivüli hőség a zsendülőben lévő búza . szemeket kisebb-nagyobb mértékben megszoritá. . s a reménylett jó termést igy középszerűvé nyomta le. A szőlők ott, hol a phylloxera még nagyobb mérvben el nem terjedt, jó termést mutatuak. Sajnos azonban a phylloxera egyre terjed, s ma már csupán 7 községe van a vármegyének, hol jelenléte meg nem állapíttatott, nevezetesen. Két- egyházán, Üj-Kígyóson, Bánfalván, Csorváson, Puszta-Földváron, Sámson és Nagy-Szénáson, pusztításai azonban még igen mérsékeltek. A gazdasági eredményekkel kapcsolatosan jelentem, hogy a nagyméltóságú m. kir. földmi- velesügyi miniszter ur a napokban érkezett leiratában örömmel üdvözölte a vármegyének azon törekvését, hogy gyakorlati földmives oskolát óhajt létesíteni, s elrendelvén az iskola szabályzatának, s az építési terveknek némi módosítását, kilátásba helyezte, hogy az oskolát később meghatározandó összeggel szívesen segélyezendő A rendelet értelmében foganatosítandó módosítások idő rövidsége miatt e gyűlésre már nem lévén előkészithetők, e tárgyban a legközelebbi közgyűlésen fog érdemleges előterjesztés tétetni. 5. A m. kir. belügyminiszter ur az 1886. évi XXI. t.-cz. 96. §-ának részleges végrehajtása iránt rendeletet bocsájtott ki, mely szerint a várm. bizottsági választó kerületek, az idei nép- számlálás eredményeihez képest újra alkotandók. Azonnal folyamatba tettem a munkálatokat e rendelkezés végrehajtása tekintetében, mivel azonban az uj választó kerületek megalkotása tüzetesebb tanulmányt igényel, javaslatomat e tárgyban csak a legközelebbi közgyűlésre leszek képes előterjeszteni. 6. Az 1886. évi XXIII. t.-cz. 12. §-a értelmében kötelességem lévén a várm. tisztviselők ellen folyamatba tett s jogerős határozatokkal befejezett fegyelmi ügyekről a tek. közgyűlés elé előterjesztést tenni, tisztelettel jelentem, hogy a május havi közgyűlés óta csupán egy ily fegyelmi határozat hozatott, jogerőre azonban még az sem emelkedett. 7. A várm. szervezési szabályrendelet 4. §-ához képest tisztelettel jelentem végül, hogy a legutóbbi közgyűlés óta a vármegye főispánjának tudtával és beleegyezésével a következő tisztviselők nyertek 14 napnál tovább terjedő szabadságot: Eördögh Lajos orosházi főszolgabiró négy hónapot, Kovács Mihály szeghalmi főszolgabiró I hónapot és 2 hetet. Nagy István orosházi közig, gyakornok 4 hetet és 2 napot, Bajcsy Gusztáv 1 várm. állatorvos 6 hetet, Boros Pál szarvasi járási Írnok 3 hetet és Salczer Nándor közkórházi 1 gondnok 6 hetet. Gyulán, 1891. szeptember 18-án. iancsovics Pál, Véletlen halál eset 22 EH e-ygyel több, mint a múlt év hasonló idő zak bamWöbb véletlen halá]f e‘^a 9J áldozat ban, midőn a szabadban való finde követéit. A fürdés közben elhunytak ily na száma arra ösztönzött, hogy a J J . ^t jt rákat és Gyula város ggf»Bwgg" utasítottam, miszerint a folyókban a J két jelöljék ki, | arra figyeltessenek, hogy ama helyeken fürödjék a lakosság. Öngyilkosság 13 esetben kÖTett®*®tl: egygyel kevesebb, mint a múlt év ugyan ■aSi 11 Urduit fSEKHS! becsű szerinti Eli B|hHH ISffl ki m0lv kár körül belül 7800 trt nijan ui tositás’folytán mind megtérült. A lefeett tárgya és épületek közül biztosítva nem volt V. A kémények az e részben fennálló szabal; rendelet rendelkezéseihez képest havonkint sí pertettek. III. Közúti ügyek. A közúti adó meglehetős eredménynyel f< Ívik be. A már esedékessé vált összegek belia. tása iránt több Ízben rendelkeztem. A közúti pénztár jelenlegi állása a köve közo • 260,862 frt 96 kr bevétel 237,488 frt 30 kr kiadás 23,374 frt 66 kr maradvány kési pénzben, 489,409 frt 81 kr bevétel 45,380 frt — kr kiadás 444,029 frt 81 kr maradvány kötvé nyékben. A közúti pénztár állásáról egyébiránt — számításba véve a tartozásokat is — részlete jelentést terjesztek be külön a tekintetes bízott Sághoz a f. évi 243. bgy. számú utasítás folytán itt csak annyit óhajtok megjegyezni, hogy a koz úti pénztárnak a békésmegyei helyi érdekű vasú segélvezése folytán fennálló 133,000 frtos tartó zásából a mai napig frtot küldtem meg t hitelező kereskedelmi banknak. A közutak a nyár folyamában meglehető! jó karban voltak. A körös-tarcsa mező-berényi ut kövezést befejeztetett, s az ut a forgalomnak átadatott. A gyula-gyula-varsándi ut kongó téglával való borítása folyamatban van, s eddig már 3400 fm. készült el. A békésvármegyei helyi érdekű vasutak sárréti vonala a f. év junius hava 28 án átadatott a forgalomnak. A műtan rendőri bejárást Gyöngyössy János miniszteri tanácsos vezette, s a pályát kifogástalan állapotban találván, azon a közlekedést azonnal engedélyezte is. A Szarvas-Mező-Hegyes között tervezett vasúti vonal ismét közelebb jutott a megvalósuláshoz, amennyiben a f. é. julius hó 1-én a kereskedelmi minisztériumban megtartatott e vasút engedélyezés tárgyalása. A tárgyaláson a vármegye képviseletében személyesen vettem részt, s meghittam még arra Geist Gyula csákói nagy- birtokost is. A tárgyaláson a vasút épitési költsége 2.320,000 frtban állapíttatott meg, s a miniszter ur elé azon javaslat terjesztetett, hogy a szőrhalom-kondorosi szárnyvonal eszméjét ejtse el, vagy a kezelési költségek bizonyos megtérítése czéljából azon nagyobb szállítási tarifa vétessék alkalmazásba. Kötelességemnek tartottam már a tárgyaláson e javaslat ellen felszólalni, s miután az nem vezetett eredményre ily értelemben magához a kereskedelmi miniszter úrhoz feliratot intézni. — Feliratom nem volt sikertelen amennyiben arra vonatkozólag a miniszter ur f. évi 51,731. számú leiratában értesített, hogy a vasút építésének engedélyezését csupán a szárnyvonal kiépítése mellett fogja a törvényhozó testület előtt ajánlatba hozni, s hogy meg nem engedi azt, miszerint a kezelési költségek mesterségesen növeltessenek. Az engedélyezés feltételei ekként a kereskedelmi miniszter ur ál tál megállapittatván, remélhető, hogy a vasút engedély okmánya az országgyűlésnél rövid idő alatt kieszközölhető leend. A vállalatot a biztosíték letevése iránt magam részéről is felhívtam. A közúti törvény rendelkezéseinek mikénti végrehajtását folyton figyelemmel kisértem. A múlt hónapban a számvevőség egyik tagját kiküldöttem a községekbe az útadó kezelésének megvizsgálására, az úti bizottságok működését az ülések jegyzőkönyvének bekivánása és felülvizsgálása által ellenőriztem, a községeket utasítottam jövő évi közúti költségvetéseik elkészítésére, s a beérkezett, s felülvizsgált határozatok szerint, azok el is készítettek. A törvényhatósági utak végleges hálózatának megállapítása immár kívánatos lévén, szükségesnek vélem, hogy a tek. közgyűlés egy bizottságot kiküldeni méltóztassék oly megbízatással, hogy az a törvényhatósági utak végléges hálózatának megállapítására nézve javaslatot kidolgozni s a közgyűlés elé beterjeszteni szíveskedjék, IY. Vegyesek. 1. Kegyelettel emlékszem meg e helyütt méltóságos gróf Wenckheim Károly ur, gerlai nagybirtokos, vármegye bizottsági tagnak junius hónapban történt elhunytéról. A megboldogult jótékonyságáról ösmert nemes ember barát volt s elhunyta fájdalmasan érintette ösmerőseit. — Jobbjaink közül elhaltak még a nyár folyamán Haán Lajos, csabai lelkész, a m. tud. akadémia levelező tagja, a Ferencz József rend lovagja, több tudós társaság tiszteletbeli tagja, Szemián Sámuel Csaba községének 40 éven át eredmény- dusan működött kitűnő I-ső jegyzője, és Mihálf József a szarvasi főgymnasium tanára, kinek s magyar nyelv terjesztése körül szerzett érdemei a tek. bizottság épen ez év május havi gyűlésé ben méltatta, midőn részére 100 forint jutalma szavazott meg.
