Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891-09-13 / 37. szám

tató 500 frt fizetésének 700 frtra való felemelése tárgyában. 15. A közp. hivatalszolgáknak kérvénye 25 —25 frt drágasági pótlék iránt. (Véga köv.) Alispáni jelentés. Békésvármegye közigazgatási bizottságának rendes gy” lésén 1891. szeptember 14-én. Méltóságos főispán ur! Tekintetes közigaz­gatási bizottsági A közállapotokról szóló rendszerinti jelen­tésemet a múlt augusztus hóról az 1876. évi VI. t. ez. 15. §H értelmében tisztelettel a követke­zőkben terjesztem elő: 1. Közegészségügy. A közegészség állapota a múlt hóban ked­vező volt, csupán kisebb mérvű s igen szelíd le­folyású betegségek által lévén megtámadva. Így Csabán, a vandháti pusztán, a vörhenynek 3 esete merült fel, Mező-Berónyben szinten a vorheny mutatkozott, azonban járványossá nem tajult, Gyulán a kanyaró lépett fel pár helyütt, Szeg­halmon pedig a vérhasnak több esete állapítta­tott meg. Előfordult ezen kevésbbé veszélyes ra- gályozó kórokon kívül Csabán egy esete az agy és hátgerinczagy gyuladásnak is, mely halállal végződött. Mindezen megbetegülési eseteknél a szük­séges óvrendszabályok a legpontosabban foga­natba vétettek. Az állategészség állapota szintén kielégítő­nek mondható, amennyiben járványos jellegű kór, még pedig tüdőlob csupán Szeghalmon az u. n. szűzgulyában mutatkozott, egyébb helyt pedig, csakis szórványosan a lépfenének egyes esetei merültek fel. Lépfene előfordult, Kígyóson, Gyulán, Szarvason és Békésen. Az óvrendszabályok az állatmegbetegülések- nél is a legpontosabban foganatosíttatlak. II. Közbiztosság. A közbiztosság egy betöréses lopás és pár kisebb lopás által lett csupán megtámadva. A betöréses lopás Mező-Berényben követteiett el, hol a Gottfried és Spitzer ezég boltjába ösme- retlen tettesek betörtek s 50 forintnyi készpénzt elloptak. A szeniélybiztosság Orosházán egy súlyos testi sértéssel végződött verekedés által lett csu­pán megháboritva. A munkásmozgalmaknak újabb jelenségei nem észlelteitek. Véletlen haláleset több Ízben fordult elő. így Békésen Marosán Gábor kanász Ióusztatás közben, Gyomán pedig Kéri János fürdés közben a Körösbe fuladt. Dobozon Kis István kanász- gyerek a behullott vederért egy pusztai kútba ereszkedett le, azonban az ott kifejlődött gázok életét oltották ki. Csabán Brhlik Dora 2 hóna­pos csecsemő, kire 5 éves nénje egy dunnát do­bott, bölcsőjében megfulladt, Maczák Idám 11 éves fiút pedig a cséplőgép agyon zúzta. Vésztőn augusztus hava 21-én rendkívüli vihar dühöngött. Ez alkalommal a villám a köz­ség mellett közel fekvő csősz-kunyhóba beütött s az ott menedéket kereső 9 egyén közül kettőt agyonsujtott, egyet pedig súlyosan megsértett. Öngyilkos lett a múlt hóban Szarvason Krajcsovics Márton, ki életuntságból, Békésen pedig Medve Róza nyomorék leány, ki betegsége miatt felakasztotta magát. Orosházán, Horváth Juliánná 20 éves leány szerelmi bánatból vetett véget iQu életének. Tűz 19 esetben volt, a leégett épületek 11 esetben biztosítva voltak. A hivatalos becsű sze­rinti kár ezen tüzeseteknél 29,938 frt. A kémények, az e tárgyban fennálló sza- bélyrendeletnek megfelelöleg rendesen sepertet- tek, kivéve Kétegyházán, hol számos egyén e miatt megbüntettetett. A sapka hasonló menházi honvédeinké. hez, s elöl az aranyos vitézkötésbe fehér toll van tűzve, hogy a katonák megismerve őt, lássák, hogy a vezér jár legelöl. Ott van Kiss Ernő órája, mely talán azt a perczet mutatja, midőn az utolsó remény kiszakadt szívéből. Petőfi kardja, kokárdája s még számos tárgy, emlékei iszonyú fájdalmaknak, mérhe­tetlen veszteségeinknek, Lesujtottan, fájdalomtól marczangolt szív­vel támolygunk ki innen, s a nyomasztó ér­zés szinte elviselhetetlen, de ekkor lelkűnk­ben diadalmi harsonák zendülését halljuk, mintha a spaerák énekelnék: IAnnyi hősiség nem volt hiába, mienk a diadal 1 A Kossuth-szoba az, mely megvigasztal, felemel. Látva azt a dicsőséget, szeretetett melylyel a nagy számüzöttet az egész világ körülveszi, érezzük, hogy eszméink diadal­maskodtak s Magyarország nem volt, hanem van, és leszl Halvány képét adtam ennek a rendkívül érdekes, mesterileg rendezett kiállításnak, de annak a változatos benyomásnak, melyet az rám gyakorolt, hangot adni alig lehet. Évtizedek múlhatnak el, mig a főváros ily nagy érdekű, nemesitő látnivalóval szol­gál, azért hiszem is, hogy nem lesz egyetlen magyar sem, ki meglátogatni elmulasztaná. Pongrátz Béla. 111. Utak, hidak, védtöltések. Az utak a múlt hóban általában jó karban voltak. A jövő évi községi közmunka összeírásának és kivetésének ideje bekövetkezvén, rendeletileg felhívtam a járási főszolgabirákat és Gyula város polgármesterét, hogy a községeknek illetve Gyula városának a jövő évi. községi közmunka összeírá­sára, kivetésére, s kényszerű megváltására, a váltságárak megállapitására vonatkozó határoza­tait felülvizsgálásom alá terjesszék be. E hatá­rozatok beérkezvén, azokból megelégedéssel gyó ződtem meg, hogy a községek által a közúti tör­vények 48. és Kővetkező $§ ai valamint vészben a vármegyének e tárgyban f. é. 5. bgy. sz. a alkotott szabályrendelete Csorvás községet kiveve mindenütt be lett tartva. Csorvás községo nem óhajtván a jövő évre közmunkát kivetni, ennek megengedéséért a törvényhatósági bizottsághoz folyamodott. A hidak és védtöltések jó karban vannak. Gyula város körgátjának kiépítését a múlt hó 26-án megkezdette. IV. Vegyesek. A vármegyei pénztárakat a múlt hó folya­mán is megvizsgáltam és rendben levőknek ta­láltam. Beható vizsgálatot tartottéin azonkívül Gyula városánál a közegészségügyi intézkedésekre vonatkozólag s a tapasztalt rendellenességek el­oszlatása iránt rendeletileg intézkedtem. Megvizsgáltam a múlt hóban a vármegyei közkórházat is, és több nemű hiányosságot ész­lelvén, azok orvoslására a vármegye főorvosát, mint a közkórház igazgatóját utasítottam. A já­rási főszolgabirák a községi ügykezelést a múlt hóban is megvizsgálták. A községek 1892-iki közpénztári költségve tései 4 híjával beérkeztek. A késedelmező négy község elöljáróit utasítottam, hogy a f. hó 13-ig felelősség terhe alatt terjesszék be költségveté­seiket. A tek. közigazgatási bizottság f. évi 923. kb. számú határozata folytán vizsgálat alá vétet­tem a vármegyebeli szőlőket arra nézve, hogy azokban a julius havában észlelt uj szőlőbeteg­ség előfordul-e. A beérkezett jelentések szerint a szőlő gyümölcsét és szárát rothasztó betegség fellépett a gyomai, gyulai, csabai, dobozi és bé­kési szőlőkben. E betegség a leírásokból követ­keztetve kétségtelenül a penész-gomba, melynek permetezéssel való kiirtása iránt a földmivelés- ügyi m. kir. miniszter ur utasításához képest rendeletet bocsátottam ki. A szőlőket a phylloxera is pusztítja. Álta­lában jelentik a már fertőzött helyekről e baj terjedését, annak újabb meghonosulása pedig a múlt hóban Körös-Tárcsán, Dobozon és Puszta- Szent-Tornyán állapíttatott meg. Meg kell emlékeznem még a múlt hó 23-án Szent-Andráson, Szarvason és Endrődön dúlt jéggel vegyes rendkívüli viharról, mely a szőlő és gyümölcstermést e helyeken mondhatni telje­sen tőnkre tette, A múlt hó 21-én Vésztő felett keresztül vonult és szintén igen sok kárt okozott viharról már fentebb emlékeztem meg. Gyulán, 1891. szeptember hó 12-én Jancsovics Pál, alispán. Tanüg-y. Értesítés. A gyulai elsőfokú ipariskolában az 189,/9a ki tanévre szóló beírások szeptember hó 7-től 20 ig tartatnak, és pedig vasárnapokon d. u. 3-tól 5 óráig, köznapokon d. u. 5—6 óráig. A beírás alkalmával minden tanoncz tartozik tanonezszer- ződést felmutatni és a tandíj felét, azaz : 1 irtot előre kifizetni. Gyulán, 1891. augusztus 27-én. Az igazgatóság. Hírek. Képviseleti közgyűlésre meghívás. Folyó év augusztus hó 10-én tartott rendes közgyűlésen : 1. A városház melletti Szilberstein-féle ház meg­vétele, és 2. Az új-üllési telkek átadása érde­mében hozandó határozatok idejéül 1891 ik évi szeptember hó 14 ik napja tűzetett ki, miről -kép­viselő urat ezennel értesítem, s az említett nap d. e. 9 órakor kezdetét veendő közgyűlésre ezen­nel olyként hívom meg, hogy ugyanazon köz­gyűlésen még a következő ügyek is felvétetni fognak. 1. A gazdászati szakosztály javaslata: a gabona-mázsáló és a sertés-mázsáló felállítása tárgyában, a tanács véleményével. 2. Erdélyi Sándor és társai kérvénye, a szegények földje bérlete alól leendő felmentése iránt, a tanács véleményével 3. Az árvaszék előterjesztése 2 frt 61 kr. kamatkülönbözetnek a tartalék-alapból való ki utalványozása iránt. 4. Merza Károly kér­vénye, a remetei hid melletti városi földnek ha­szonbérletére vonatkozólag, a tanács vélemé­nyével. Az őszi megyei közgyűlésnek tárgysorozatát lapunk múlt heti számában közöltük; mint min­den rendes közgyűlésnek, úgy a mostaninak is lesz terjedelmes póttárgysorozata, mely szintén számos közérdekű s fontos tárgyat ölel fel. A póttárgysorozat közlését lapunk más helyén kezd jük meg és jövő számunkban fogjuk befejezni. — Az állandó választmány közgyűlést megelőző utolsó ülését f. hó lü-án fogja tartani. Békésmegye monographiájának szerkesztési és ItMtdMi 1 niódosalatnak' 'megállapításával meg­bízott küldöttség f. hó 9-ón tartott tanácskozásá­ban részvéttel emlékezett meg a szerzőnek nt. Haan Lajosnak elhunytáról s az elnöklő alispán által bemutattatott az egész munka kézirata je­lezvén azt, hogy a magyar tudományos akadémia azt felülvizsgálta, de az ez által tett történelmi észrevételeket az elhunyt, hosszantartó betegsége miatt már nem volt képes feldolgozni, s igy te­kintve azok fontosságát, Dr. Csánky Dezső aka démiai könyvtárnokot, megyénk szülöttét óhajtja megbízni a mű végleges befejezésével s e czélból ajánlatba hozza még 1000 írtnak megszavazását. — A mű teljes elkészülte után a kiadási módo­zatok lévén megállapitandók, ezekre vonatkozó javaslattételét a bizottság akkor fogja előterjesz­teni. A tanácskozáson megyei főispán ur is részt­vevőn az alispán elnöklete alatt: Zsilinszky Mi­hály Csongrádmegye főispánja, Dr. Fábry Sándor megyei főjegyző, Dr. Kovács István m. főorvos és Dobay János gyulai nyomdatulajdonos vol­tak jelen. Gyóyytár jog átruházás. A belügyminiszter a Palóczy, utóbb illés-féle orosházi gyógyszertár jogot Leitner Zsigmond okleveles gyógyszerészre ruházta át. A fillokszérát utóbbi hetekben egyszerre megyénk három községében észlelték: Körös- Tárcsán, Puszta- és Szabad-Szent-Tornyán. Utóbbi község szőlőinek megvizsgálására a földmivelési miniszter Heinrich József kir. vándortauitót kül­dötte ki. A „Komló“ utcza kövezése tárgyában a napokban jött le a kereskedelmi miniszter le­irata, mely azonban még semmi érdemleges in­tézkedést nem tartalmaz, amennyiben a folfolya- modá3 következtében vitássá vált kérdésben való végelhatározás előtt a miniszter az utczának tér­képét és a szomszédházak és telkek lejtési ada tait felterjeszteni rendeli. A kért műszaki adatok a napokban felküldetnek és igy remény van rá, hogy a mai alakjában szemetszúró provizórium­nak még e hó folyama alatt vége fog szakadni. Eitünt. Nagy Szénásról Rehák Rozália nevű 14 éves leány a napokban ismeretlen helyre el­távozott és azóta nyomtalanul eltűnt. A vár­megye alispánja körözteti. A csabai katonai laktanya épitése, mint hetekkel előbb megírtuk, az ivóvíz kérdésen zátonyra került. A katonai parancsnokség azt kivánná ugyanis, hogy a város az ártézi kútból vezessen ivóvizet az építendő laktanyába, de Csaba városa képviselőtestülete legutóbb tartott közgyűlésén, eme kívánalmat, — tekintettel az ártézi kút vízbőségének hiányára, — nem találja teljesíthetőnek. Az államépitészeti hivatal, ugyan­ezen ügyben a vármegye alispánjához tett jelen­tésében pedig igen magasnak mondja az ártézi kút vizének a laktanyába vezetési költségeit Csaba városa képviselőtestülete egyébként elvben nem ellenzené, hogy a laktanya telkén másik ártézi kút fúrassék, csak az első ártézi kút fú­rásnál szerzett keserves tapasztalatai tartják vissza, hogy azt a város maga tegye i igy vég­eredményig a csabai katonai laktanya épitése — noha az a küszöbön levő megyei közgyűlés nek is egyik tárgya — nem egyhamar fog meg­történni. A körgát épitö bizottság tegnap délután 4 órakor ülést tartott, melynek első tárgya Melocco zsilipépitő vállalkozók azon beadványa volt, hogy úgy a felső valamint az alsó zsilipeknél is oly mennyiségű futó homokra akadtak, mely szádfa­lak építését mulhatlanul szükségessé teszik s mi­után ez a költségvetésbe felvéve nincs e czélra beterjesztett költségvetésök fogadtassák el. — A bizottság első sorban tudni kívánja, hogy mily mélységre terjed a futó homok, minélfogva fúrás után ez állapítandó meg először s azután terjesz­tessék a bizottság elé általános költségvetés, úgy a szádfal költségeiről, valamint a beton több munkálatairól is, mert csak igy veheti az előter­jesztést beható tanácskozás alá. — Több időköz­ben felmerült kiadás a munkavezető mérnök elő­terjesztése folytán jóváhagyatott. A vasárnapi belső vásár — mint megelé­gedéssel konstatálhatjuk — kedvező idő mellett a legélénkebb forgalomnak örvendett; a keres­kedők és iparosok túlnyomó része meg lehet és meg is van vele elégedve. Az iparczikkek túl nyomó része elkelt, igaz, hogy nyomott árakon, ami a nagy verseny következménye, de ez már rég idő óta meg van, úgy hogy azzal szemben már az is nagy vívmány, ha a kézmű iparosok és kereskedők — mint ez alkalommal történt — nagyobb mennyiséget képesek elárusítani. Nagy és élénk volt a szerszámfa s nyersbőr vásár is, utóbbin az árak vásár folyama alatt jelentéke­nyen emelkedtek, az árú készlet teljesen el is kelt magas árakon. A vásárra messze földről sereglettek eladók és vevők egyaránt, a tágas téren hajnaltól késő estig csak úgy hömpölygött az emberáradat, úgy hogy nem túlzás elmon­dani, hogy olyan nagy vásár aminő a mos­tani gyulai, egy évtized óta nem volt az egész országban. A minden képzeletet felülhaladó nagy por­ban valóságos irigységgel olvassuk a fővárosi s vidéki lapoknak a hét elejéről szóló tudósításait, melyek csaknem mindenfelé volt nagy esőkről referálnak. Pedig talán sehol sem kelt volna s kelne most is jobban el, mint épen nálunk, mert az óriási por mellett, melyet valóságos felhőkké korbácsol a gyakori szél, napközben alig lehet az utczára kilépni. A hőmérsék azonban teteme­sen leszállóit, az éjjelek és még inkább a reg­gelek feltétlenül hűvösök, ami a napok tetemes rövidülésének egyik következménye. A tengeri szedést mindenfelé megkezdték és e hót folya­mán nagyobbára be is fogják végezni; a pénteki hetipiaczon nagyon sok és szép tengeri volt, mely régi vékánkint 40—45 kron talált vevőkre. A szőlőre nagyon szükséges volna az eső, a szüret a gyulai határban Sándorhegyen és kálváriái dűlőkben már a hét végén, a többi dűlőkben jövő hét közepén veszi kezdetét. A bor termés — a hetek óta tartó szárazság következtében — sokkal kisebb lesz, mint azt szőlősgazdáink remél­ték; a termés kisebb voltát azonban a bor ma­gas ára fogja némileg ellensúlyozni. A vágóhíd helyének megállapítása nagy fej­törést okoz a városi tanácsnak, mely szorosan vett jogi szempontból véve a miniszteri rendelet után nem térhet többé ki e kérdés elől. A tanács szakértőkből álló küldöttséggel minden képzel­hető helyet megvizsgáltatott, ahová a vágóhíd elhelyezendő lenne, s újólag arra az eredményre jutott, hogy hiába minden okoskodás, a vágóhíd a létező viszonyok között ott, és csak is ott van legjobb, sőt egyedül lehetséges helyen, ahol van, egy szóval: nem sikerült rá alkalmasabb terüle­tet felfedezni. Volna ugyan egy hely: az epres- kert, de annak az a baja, hogy az epreskertig vezető utat okvetlenül ki kell kövezni, ami közel százezer forintba kerülne, már pedig kikövezés nélkül az epreskerti vágóhíd téli időben a szó legszorosabb értelmében megközelithetlen, tehát használhatlan lenne. A város pénzügyi viszonyai mellett pedig az epreskerthez vezető utcza kikö­vezése, nem is a jövő század, (az nagyon közel van), hanem a jövő ezred regénye számba megy. Az a legjobbb, különben az egész kérdésben, hogy a vágóhíd áthelyezése azzal a jelszóval in­dult meg, hogy az áthelyezést állategészségügyi tekintetek követelik. A tárgyalások folyamán a kereskedelmi miniszter kinyilatkoztatta ugyan, hogy ő neki állategészségi szempontból nincsen kifogása, ha a vágóhíd mostani helyén marad is ; a belügyminiszter azonban a közigazgatási bizott­ság elhamarkodottan hozott határozatát a keres­kedelmi miniszter nyilatkozata daczára jóvá­hagyta, s igy vált az jogérvényessé, hogy a vá­góhidat el kell tenni; de hogy hová tegyék, mi­kor nincsen rá alkalmas hely, arra senki sem ud kielégítő feleletet adni. Halálozás. Sál József polgártársunkra és családjára nagyon rásulyosodott a végzet keze. Alig pár hó lefolyása alatt három gyászeset ébresz­tette s fokozza a sorssujtotta derék férfiú s csa­ládja iránt a mélyen átérzett közrészvétet. A leg­utolsó haláleset sem jött ugyan váratlanul, sőt már hónapok óta elvoltunk rá készülve, de ez a körülmény alig képes enyhíteni a veszteség nagy­sága fölött átérzett nagy fájdalmat, igaz bána­tot. A család szemefényét, a legidősebb gyerme­ket, Ferenczet ejtette áldozatul a tüdővész, ugyan- ama kór, mely pár hóval előbb a most elhunyt ifjú serdülő nővérét ragadta el. — A boldogult, nagyon tehetséges, komoly hajlamú, szorgalma­san és jól tanuló fiatal ember volt, aki bővelke­dett mindama tulajdonságokban, melyek jogosul­takká tették, hogy a legszebb reményeket fűzzük élei pályájához jövőjóhez, midőn a tüdővész lap­pangó csirái benne is kifejlődtek, és elhervasz- tották, megsemmisítették a család jogosultan büszke reményét. Édes atyja minden lehetőt el­követett, hogy az életnek megmenthesse, de a tüdővésznek abban a korban, melyben a boldo­gult ifjú szenvedett, — fájdalom — nincsen gyógy­szere, és az odaadó ápolás, önfeláldozó gondozás legfeljebb enyhítették szenvedéseit, de nem tud­ták a haláltól megszabadítani. Temetése csütör­tökön délután volt imposáns részvét mellett. A ravatalt és gyászkocsit sok és szép koszorú bo­rította, az önkéntes tűzoltó egylet, melynek a bánatos apa alparancsnoka, s az iparos ifjúsági egylet, melynek évtizedet meghaladó idő óta ál­landóan elnöke, — utóbbi egylet lobogója alatt — testületileg vonultak ki. A magándalkar úgy a hallottas háznál, mint kün a temetőben meg­ható szép gyászdalokat énekelt. A korán elhunyt ifjúnak béke hamvaira, áldás emlékére ! A csa­lád által kiadott gyászjelentés kővetkező: Sál József és neje Dunay Szidónia saját, valamint gyermekei : József, Margit és Ella; az elhunyt nagyanyja : özv. Fikker Ferenczné szül. Merza Anna és Bauer Katalin, valamint több nagybátyja, nagynénje, unokatestvére és jó barátja nevében szomorodott és fájdalommal megtelt szívvel tu­datja a legkedvesebb gyermek, legjobb testvér, unoka és unokatestvér : Sal Ferencz gymn. VII. osztályú tanulónak folyó évi szeptember 8-ikán délután 3 órakor, életének 18. évében, a halotti szentségek ájtatos felvétele és hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A kedves drága halott földi maradványai folyó hó 10-én délután 4'/a órakor a róm kath szertartás szerint a né­metvárosi családi sirkertben örök nyugalomra té­tettek. Az engesztelő szent-mise-áldozat ezt meg­előzőleg folyó hó 10-én reggeli 7 órakor a róm. kath nagytemplomban az Egek urának bemutat- fattatott A szeretet őrangyala őrködjön a korán elhunyt felejthetetlen halott felett 1 Őszinte köszönet. Fogadják szívből jövő köszönetemet mindazok, a kik részvétüket forrón szeretett fiamnak halála alkalmával nyilvánitotfák. Különösen ki kell emelnem azon jóleső figyelmet, a melyet az „Ipartársulat“, „Iparos ifjúsági egy­let“, „Dalárda“ 1 „Tűzoltó testület“ becses meg­jelenésükkel nyilvánítottak. Gyula, 1891. szep­tember 11-én. Sál József. Halálozás, Gyulafi (Exuer) Ferencz helybeli fiatal kéményseprő f hó 9 én hosszas betegség után élte 22-ik évében sorvadásban meghalt. — Temetése nagy részvét mellett f. hó 10-én dél­után fél 4 órakor ment végbe. — Elhunytát agg özvegy anyja és testvérei gyászolják. — Nyugod­jék békében 1 Nyilt köszönet. Fogadják legforróbb köszö­netemet e helyen is mindazok, a kik szeretett fiam­nak elhunyta alkalmával, részvétöket nyilvánítot­ták és a gyásztisztességen résztvettek. — Gyula, 1891. szept. 11. Özv. Exner József né. A gyulai polgári dalárdáról. Városunkban már közel egy éve, hogy előnyösen ismert Kris­tófig Ernő oki. zenetanár vezetése alatt egy — most már mintegy 30 tagból álló „polgári dal­kör“ alakult. E dalkör kisebb nagyobb szeren­csével már a nyilvánosság előtt is szerepelt, de legközelebb, hihetőleg még e hó végén, vagy a jövő hó elején egy nagyobb szabású konczertet fog rendezni. Azonban nem hagyhatjuk említés nélkül ma sem, az e héten 10-dikén Sál József dalkör alelnöke kedves fia temetésén tanúsított előhaladásukat, midőn mondhatni egész praecisi- tással énekelték „Nabukodonozor“ operából a te­metési áriát, valamint Bognár kitűnő mélabús „Búsan omolnak könyeink“ czimü darabot. Hisz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents