Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891-08-09 / 32. szám

Kiadások.

I. Pénztár hiány...................

....

II

. Adókra.................................591195

II

I. Személyes járandóságokra . . 36048 2C

IV. Földbirtokra, a gazdaság fenntartására ....................... • 1 2855

V. Erdei kiadások....................... 750"

VI. Lábas jószág fenntartására és

fuvarra'.................................. 3871 90

VII. Épületek fenntartására és építkezésekre ................................. 3298-07,

VIII. Békés-Földvári vasút fenntar- ! tására . . . •'................. 9533-33.

IX. Adósságok törlesztésére . . . 20035-—.

X. Irodai és hivatali szükségletre,

fűtés és világításra................. 2419-70.

XI. Nevelésügyi kiadások . ■ • 1060-30.

XII. Szegény ügyi kiadások . . • 6252 65.

XIII. Rendőri, közegészségügyi s közbiztonsági kiadások .... 3060- .

XIV. Különfélékre....................... • 336117 ;

Együtt . 98457-27. Levonva az átmenőleges kiadást 7138-61.

Valóságos kiadás 91318-66.1 Levonva a bevételt 32357-60. | Községi pótadó által fedezendő hiány 58961-06.1

adó alap

községi adó

1892

Összes áll. adó 121927 62,

37401-54,

30 6

Földadó 8899021,

489036,

b\

Csoportbeli adó 37203-41,

16669 16,

44'8

Együtt

5896P06.

Békés község elöljárósága:

Mezei/ Lajos, Salamon András,\

első jegyző.

bíró.

I.

A belügyminisztérium ügykörében.

I. Ügykezelés.

munkálkodnak elbeszélte. Ali B. egyebet elhitt, de hogy oly kevesen volnának azt nem hihette, mint hogy legalább is 4ooo embert gondolt a várban lenni; a várbeliek tehát elgondolván azt, hogy az által szökött horvát által minden állapotjok tudva lészen az ellen-J ségnél, mint hogy két bástyájok elromlott mind hogy 1 nagy töltés, csak nem a várig vagyon; mint hogy kevesen lévén az uj pró bát ki nem állhatják; mind pedig hogy segítséget se honnan sem reménylhetnek el. 27. Augusti a. o. elvégezték, hogy a várat feladják; amint hogy az nap fejér zászlóikat mutattak fel a Bástyákról, a feladásnak jeléül, melylyel Ali basának, kinek mindeddig ízetlen volt az ebédje, jo appetitust csináltak.“

A vár föladás föltételéül a következő béke pontokat állapították meg a várbeliek s terjesztették a török elé:

II A váradi váron és eleitől fogva ahoz tartozó helyeken kívül semmi más várat, kastélyt, mezővárost vagy majorokat el ne vegyenek az erdélyiektől.

2. Valaki a várnak, vagy Várad városának lakosai közül, akár most itt akar maradni ; akár idővel Feleségestöl s gyermekestől vissza kiván jöni, annak minden jószágát bírni és az Erdélyi Törvények szerint élni megengedtessék.

3. Három vagy négy napig, mig az útra készülnek, szabad légyen a várban mulatni, melyek eltelvén, adjon Ali 73 elégséges szekereket, azon jószágoknak, melyeket elvinni akarnak elszállítására. Midőn a várból fegy veresen minden cselédjeikkel kijönnek semmi bosszantás vagy fosztás rajtok ne essék; mely hogy jobban meglehettek, a vár kőről lévő Tantsárokat onnan küldje másuvú; és elégségj A nyilvános betegápolási pénztárban készpénzben 5i54 frt 5 kr. bevétel és 5054 frt 86 kr. kiadás mellett a maradvány 99 frt 19 k kötvényekben 4545 frt 77 kr. bevétel és 2500 frt kiadás mellett a maradvány 2045 frt 77 kr ;

h) Az endrődi Vida-féle alapítvány pénztá, ban : készpénzben 2286 frt 73 kr. bevétel és 207 frt kiadás mellett a maradvány 211 frt 73 k kötvényekben 52,206 frt 71 kr. bevétel és 1800 frt kiadás mellett a maradvány 50,406 frt 71 kr;

i) A vármegyei közkórházi tartalék-alap pénz tárban: készpénzben — frt — kr. bevétel, — fr

— kr. kiadás mellett a maradvány — frt — kr kötvényekben 952 frt 34 kr. bevétel és — fr

— kr, kiadás mellett a maradvány 952 frt 34 kr

j) A Nagy Márton-jele alap-pénztárban készpénzben — frt — kr. bevétel, — frt — kr riadás mellett a maradvány — frt — kr; köt vényekben 4536 frt 72 kr. bevétel és — frt — kr. kiadás mellett a maradvány 4536 frt 72 kr

k) A szeretetház-alap pénztárban: készpénz ben — frt — kr. bevétel és — frt — kr. kiadás mellett a maradvány — frt — kr, kötvényekben 4424 frt 97 kr. bevétel és — frt — kr. kiadás mellett a maradvány 4424 frt 97 kr;

l) A közművelődési alap pénztárban: kész pénzben 14 frt 34 kr. bevétel és — frt — kr kiadás mellett a maradvány 14 frt 34 kr, köt

ényekben 15,600 frt 19 kr. bevétel és — frt — r, kiadás mellett a maradvány 15,600 frt 19 kr:

m) Az ipar- és kereskedelmi alap pénztárban. készpénzben 990 frt 79 kr. bevétel és 977 frt 13 kr. kiadás mellett a maradvány 13 frt 66 kr. kötvényekben 1125 frt 4 kr. bevétel és 510 frl

— kr. kiadás mellett a maradvány 615 frt 4 kr;

n) A vármegyei tiszti nyugdíj pénztárban. észpénzben 46,C58 frt 22 kr. bevétel és 45 963

frt 86 kr. kiadás mellett a maradvány 94 frt 36 kr kötvényekben 116,192 frt 15 kr. bevétel és 42,721 frt 26 kr. kiadás mellett a maradvány 73,470 fr 89 krajezár;

0) A községi állategészségügyi-alap pénztárban : készpénzben 32 frt 34 kr. bevétel és 25 frt

— kr. kiadás mellett a maradvány 7 frt 34 kr kötvényekben 346 frt 9 kr. bevétel és — frt — kr. kiadás mellett a maradvány 346 frt 9 kr;

p) A békésmegyei 184e/9-ik évi lionvédgyá molito-egylet alapítvány-pénztárban : készpénzben

— frt — kr. bevétel és — frt — kr. kiadás mellett a maradvány — frt — kr, kötvényekben 2735 frt 56 kr. bevétel és — frt — kr. kiadás mellett a maradvány 2735 frt 56 kr.

Összesítve a szaknaplók szerint meghatározott pénztári maradványösszegeket, a pénztári készlet a szaknaplók, szerint készpénzben 9956 frt 28 kr., kötvényekben 768,550 frt 51 krt tett ki.

A vármegyének, nemkülönben a vármegyebeli összes községeknek 1890, évi számadásai, ha nem is mind a szabályreude!eti!eg megszabott időben; de a félév folyamán mind beérkez tek, I azok egy része a tavaszi közgyűlésen meg is vizsgáltatott, mig másik része az őszi közgyűlésen fog felülvizsgálat végett bemutattatni. (Folyt, köv.)

Úgy szintén vidékről is felvétetnek tanuló növendékek koszt, lakás, tanitás teljes ellátásra szerény, feltételek mellett. — Teljes tisztelettel vagyok.

Gyulán, 1891. augusztus 6-án.

Özv. Stéger Mátyásné,

oki. tanítónő mag. elemi isk. tulajdonos a polg. kör mellett Dunay házban.

6273-/1891.

Pályázati hirdetmény.

Gyula város felügyelete alatt álló gr. Wenekheim Frigyes-féle 250 frtos alapítványi ösztön dij megürülvén, az ezt elnyerni óhajtó gyulai illetőségű felsőbb iskolai tanulmányokat folytató ifjak ezennel felhivatnak, hogy kereszt levéllel, végzett tanulmányaik és vagyoni körülményeiket gazoló bizonyítványokkal felszerelt kérvényeiket Gyula város tanácsához czimezve év szeptember 30-ik napjáig adják be. Kelt Gyulán, 1891. évi augusztus hó

1-én tartott városi tanács üléséből

Dutkay Béla,

polgármester.

Popovics Jusztin,

főjegyző.

Hírek.

1? a. mö. g* 37-.

Van szerencsém a mélyen tisztelt szülők tudomására hozni, hogy öt osztályú magán elemi skolámba a vizsgálat folyó évi augusztus 18 áu d. e. V29 órától kezdve fog megtartatni.

Ez alkalommal teljes tisztelettel hozom a tisztelt szülők tudomására, hogy növeldémbe a beírás a jövő tanévre szeptember 1 sőtől. A rendes tanitás pedig szeptember 3-ikától fog megtartatni.

létek, bátorságos utatok lészen. A ki pedig közületek itt akar maradni, házát, kertjeit, szőlek, szántóföldjeit azonnal visszaadom. A távollevők is, ha vissza jönnek, ugyanazon szabadsággal élhetnek. Az oskola minden hozzá tartozókkal kár nélkül maradjon nálatok. A Typografia minden szerszámivat tiétek légyen. Hogy a hatalmas Császár előtt ezután is érettetek esedezni kész leszek, s amit kértek meg is nyeritek, arra magamat Ígérem. Hogy pedig mind ezeket meg fogjuk tartani, esküszöm a mindenható Istenre; a mi szent Prófétánkra Mahamedre; és a hatalmas Császárnak áldott fejére. Melynek emlékezeteire adjuk ezen pecsétünkkel I kezünk Írásával megerősített levelűnket. Költ 1660 kisasszony havának 30-ik napján. A Várad mellett lévő táborban."

Eként jutott török kézre a nagyváradi vár 1660-ik évben.

Régi dicsőségnek néma tanujele „romlásnak indult, hajdan erős vár 1 „Légyen a te kőfalaid közt csendesseg és jó békesség." Ne kövéritse földedet többé fegyver által kiontott vér; ne zúzza faladat ellen golyója. Légy, maradj, mint emlék a múltból, mig moh lepte tagjaidat enyészet karja szét nem rombolja. Tanits bennünket a dicső múlt emlékezetének ébren tartása által élni és halni — ha kell — őseink vérétől szentelt hazánkért. S még akkor is, ha majd roncsaid a múlandóság tengerébe merülnek alá, pihenni csendesen, mint a falaid közt egykoron harczolt s hős halállal elvérzett ama dicsők portetemei! poraidból boldogság virágai fakadjanak 1

Domby Lajos.

Képviseleti közgyűlés. Gyula város polgár- mestere a következő meghívót küldötte szét a képviselő testület tagjainak : Folyó évi augusztus hó 10-én d. e 9 órakor a városháza nagytermé- megtartandó rendes közgyűlésre ezennel hivatalos tisztelettel meghívom. Megjegyezni kívánom, miszerint a 22. sorszámú ház megvétele iránt ho- andó érdemleges határozat idejéül 1891. évi ju- ius hó 6-án tartott képviseleti közgyűlésen gyancsak f. évi augusztus 10-ik napja tűzetvén 1, ezen ügy az alantabb jelzett sorrendben szintén tárgyalás alá fog vétetni. Tárgysorozat: 1. A város állapota s az időközben tett intézkedésekül szóló polgármesteri jelentés. 2. A 22. sorszámú báz megvételére vonatkozó előterjesztés.

A városi cselédek évi fizetésének 240 írtra leendő felemelése tárgyában 118 képviselő által beadott önálló indítvány a tanács véleményével. '. A közpénztári, regale, szegény-alap és tüzérségi pénztár 1892-ik évi költségvetései, a gazdasági szakosztály véleményével. 5. A tanács előterjesztése az 1892-ik évi községi közmunka mérvének megállapítása iránt. 6. Vármegyei alispán úrnak f. évi. 5861. sz. értesítése az „alsó- fehér-körösi ármentesitő-társulat" műszaki ártérfejlesztése ügyében. 7. A tanács előterjesztése ”uzó Mihály 120 frt tartozásának leírása tárgyában. 8. Szerecsen-téri lakosok kérvénye a bőrvásárnak a szerecsen térről való elhelyezése iránt a tanács véleményével. 9. Junius és julius hónapokban megtartott pénztári vizsgálatokról felvett jegyzőkönyvek előterjesztése. 10. Időközben netán érkezendő ügyek.

Meghívás. A „gyulavidéki r. k. néptanító- egylet" folyó évi augusztus 13-án d. e. 8 órakor Gyulán, a belvárosi iskola helyiségében rendes közgyűlést tart, melyre az egylet t. tagjai s a tanügy barátai tisztelettel meghivatnak és megjelenni kéretnek. Tárgysorozat: 1. Agyülést meg előzőleg, reggeli 7 órakor szent mise a főtemplomban. 2. Elnöki megnyitó beszéd és jelentés. 3. Gyakorlati tanitás és módszertani ismertetés. Tárgy: olvasmány kezelés a népiskola III. osztályában. Előadó Székely Lajos tanító. 4. Választmányi előterjesztés az évi működésről. Előadó Plank Alajos alelnök. 5. Az uj tanítói nyugdíjtörvény ismertetése és annak a régivel való ösz- szehasoolitása, az újítás előnyei és hátrányai; értekezés: Domonkos Jánostól. 6. Jelentés pályázati eredményről. 7. Könyvtári jelentés. 8. Szám- vizsgáló bizottsági és pénztárnoki jelentés. 9. Uj pályakérdések kitűzése a közgyűlés tagjai által teendő ajánlatok szerint. 10. Indítvány arra nézve, hogy az egylet minden működő tagja a kitűzendő pályakérdéseket kidolgozni köteleztessék és a munkák fokozatosan dijaztassanak. 11. Jelentés az orsz tanítói segélyalap 1890. évi működéséről és helybeli eredményeiről. Előadó Takácsy Lajos.

12. Az egyletbeli temetkezési társulat alapszabály tervezetének tárgyalása. Gyulán, 1891. aug. 3. Göndöcs Benedek, egyl. elnök. Székely Lajos, egyl. jegyző. — Jegyzet.. A lelkész és tanító urak Gyulán bizottságilag fogadtatnak, szállás és élelmezéssel ingyen elláttatnak. Az elszállásolás könnyebb eszközölhetése czéljából Bekker Endre vendéglátó biz. elnöknél előlegesen jelentkezhetni ; — aug. 12-én délután vendégek fogadása a vasútnál. — A gyűlés előestéjén, este 7 órakor Göndöcs Benedek elnöknél ismerkedési összejövetel. — A gyűlés napján délben ugyanott társasebéd, melyre a közgyűlés résztvevői tiszte’ette! meghivatnak. A gyűlés befejeztével a megjelentek együttesen lefényképeztelek

A Komló utcza kikövezés munkálata 8 imp óta szünetel. Már említettük lapunkban, hogy a kereskedelmi miniszter, mielőtt a közigazgatási bizottságnak eme utoza kikövezésóre vonatkozó határozatát jóváhagyná, kérdést intézett a vármegyéhez, hogy ezen kikövezendő utcza törvény- hatósági út-e ? A vállalkozó Glasner és Eibcs- chitz ezég azonban magára nézve előnyösebbnek tartván, ha az utczát most kövezheti, erre az állam építészeti kir. mérnöki hivataltól engedélyt is kapott, oly világos kikötés mellett azonban, hogy ama — különben épen nem valószínű, és nem is indokolható esetben, ha esetleg a miniszter az utcza ki kövezését nem engedélyezné, az utczát a kövezés előtti régi karba kell helyeznie, vagy a megtörtént kövezésért semminemű dijra igényt nem tarthatna. Az utcza kikövezése ily kikötés mellett kezdetett meg, és pedig az állam építészeti hivatal útmutatása, felügyelete mellett, 8 az előre megállapított műszaki méreteknek megfelelőleg. — Ifj. Kohlmann Ferenoz, az uj

ges kísérő sereggel oda az hova menni akarnak, őket elkésértesse.

4. A váradi káptalanban lévő levelek és jószágok Erdélynek visszaadassanak.

5. A Typographia és a benne lévő Biblia Exemplárok nékik visszaadódjanak.

6. A kiket Rákóczy a török Portához való engedelmességért tömlöczre hányt; vagy Szejdi B. mellett hűségesen szolgáltak azok ne csak a magok jószágokat bírhassák; hanem akar hol akarnak lakni a Török Császár birodalmában, adófizetés nélkül élhessenek.

7. Minthogy ők a várat a hatalmas Császár birtokába bocsátják! tehát parancsolja meg Ali B., hogy minden kár okáért az Erdélyi fejedelem eleget tégyen,

8. Minthogy minek után na Jenő, Karam- sebes, Lugos és Várad Erdélytől elszakasztat nak, s az ország elpusztittatott, csak imitt amott marad Erdély: tehát az Esztendőként való Adónak alább szállításáért Ali B. tartsa magát kötelesnek, hogy a hatalmas Császár előtt esedezzen.

Végre, hogy a nagyságos Ali B. és a több basák, Agák, Bégek, s minden elsőbb Török Tisztek, ezekről való esküvéseket, s tulajdon kezekkel irt Leveleket áttal küldeni tartozzanak."

Ezen béke pontokra Ali basa felelete ez lön:

„P. S. Kapitány 1 Tisztek, nemesek és minden váradiak edjen, edjen I a ti kivánsá- gitokat megértettük, és minden punktumokra reá állottunk, minthogy a hatalmas Császárnak pártfogása alá vontátok magatokat. A ti kivánságtok szerént légyen minden dolog. A várból szükséges kimennetek. — Akar merre akartok menni, Basákat, Bégeket adok me!ilatlanul maradt távol a januáriusi havi ülésről bizottsági tag, a februáriusi rendkívüliről 4, “• rendesről egy sem, a mrtrczius és május haván! í5- pedig egy-egy. , . , u„

H I központi tisztikar tovókenyseget feltúr Itető 11-ik mintájú kimutatást ide csatoljuk. 1 —.1 kimutatás szerint beérkezett a múlt félévben

_Iközigazgatási bizottsági iktatóba 662 ügydarat

[m

ely ü<*-ydarabok mind elintéztettek, és beérke Lett a nagy és kihágási iktatóba 8738 ügydarat ,0- melyek közül a folyó félévre csupán 30 hátralel I vitetett át.

17.1 E helyütt említjük meg, hogy a vármegye Itisztikarban a múlt félévben csupán azon váltó 3 zás történt, hogy a nyugdíjazott Kőrös Kálinál Ivármegyei alpénztárnok helyébe a májusi koz ""[gyűlésen Kliment Gyula eddigi könyvvezető let Imegválasztva. A könyvvezetői állás véglegesei

0. 1 még mind ekkorig nem töltetett be. A tisztika.] q egyes tagjainak alkalmazásában továbbá azot 5 változás állott be, hogy vármegyei főispán ur í

I méltóságának rendelkezése folytán. Oláh György I tiszti főügyész, a szabadságra bocsátott Eördögl "-[Lajos főszolgabíró helyébe a foszolgabiroi teen 7 jdőic végzésére az orosházai járásba küldetett ki Hugyanoda Dr. Bartóky József békési szolgab ré J beosztatott; a szeghalmi főszolgabíró, Kovács I; Mihály pedig hat heti szabadságidőt vévén igénybe, ; |hivatala vezetésével Ambrus Sándor gyulai szol [gabiró bízatott meg, kinek helyébe Wieland Sán- Lidör t.-beli aljegyző, helyettes könyvvezető lett a

1. gyulai szolgabirói hivatalhoz beosztva.

12. Pénztári ügyek, a varmegye vagyoni állapota.

Az 1886. évi XXI. t.-cz. V. fejezete 64. §-a jg) pontja értelmében a vármegyei pénztárak, [nemkülönben a vármegye kezelésére bízott jote- [kony czélú alapítványok, az alispán elnöklete "[alatt működő küldöttség által a lefolyt félévben [is havonként előzetes értesítés nélkül beható [gondossággal megvizsgáltatván, azok kezelése a jm. kir. belügyminiszter úr által 1883. évi julius [hava i4 én 37,169. sz. a. kiadott szabályzat in- Itézkedéseivel összhang-zónák találtatott.

Az 1891. évi julius hava 14-én teljesített [pénztári vizsgálat eredményéről szóló jegyzo- Ikönyv szerint az egyes pénztárak állása körvetkező :

a) a vármegyei házi pénztárban : készpénzben 43,872 frt 53 kr. bevétel és 42.919 frt 46 |kr. kiadás mellett a maradvány 953 frt 7 kr;

b) a vármegyei közúti alap pénztárban : kész [pénzben 176,820 frt 55 kr. bevétel és 17L449 [frt 60 kr. kiadás mellett a maradvány 5370 [frt 95 kr. kötvényekben 469,409 frt 81 kr, bevétel [és 25,380 frt — kr kiadás mellett a maradvány

444,029 frt 81 kr;

ez) a vármegyei katonai elszállásolási pénztárban : készpénzben 15,494 frt 18 kr. bevétel és 14 485 frt 15 kr. kiadás mellett a maradvány 1009 frt 3 kr., kötvényekben 21,016 frt 19 kr. bevétel és 11,500 frt kiadás mellett a maradvány 9516 frt 19 kr;

d) A vármegyei házi tartalék-alap pénztárban : készpénzben 5256 frt 14 kr. bevétel és 5023 frt 52 kr. kiadás mellett a maradvány 232 frt 62 kr., kötvényekben 36.641 frt 14 kr. bevétel és 3936 frt 56 kr. kiadás mellett a maradvány 32,704 frt 58 kr;

e) A jegyzői nyugdij-alap pénztárban: készpénzben 5152 frt 75 kr. bevétel és 4273 frt 92 kr. kiadás mellett a maradvány 878 frt 83 kr; kötvényekben 105,220 frt 93 kr. bevétel és 1510 frt kiadás mellett a maradvány 103,710 frt 93 kr;

f) A vármegyei közkórházi pénztárban : kész pénzben 19,658 frt 38 kr. bevétel és 18,587 frt 22 kr. kiadás mellett a maradvány 1071 frt 16 kr, kötvényekben 28,394 frt 72 kr. bevétel, 4940 frt kiadás mellett, a maradvány 23,454 frt 72 kr;

A vármegyei közigazgatást és ügykezelés a múlt félévben általában elég gyors és pontos nak találtuk, s nem észleltünk e téren oly aka dályokat és nehézségeket, melyek bárminemi intézkedést igényeltek volna.

A Gyula városi árvaszéket kiküldöttein! által a múlt félévben megvizsgáltattuk s a be terjesztett vizsgálati jegyzőkönyvből tapasztal tűk, hogy az árvaszéknél kielégítő rend van, a: ügyek kellő gyorsasággal intéztetnek el, s azot hiányosságok, melyek a múlt években megejteti vizsgálatok alkalmával észleltettek, legnagyobl részt eloszlatva vannak. Az újabban tapasztal rendetlenségek eloszlatása iránt határozatilag intézkedtünk.

A vármegyei árvaszéket a jelen félévbet fogja küldöttségünk megvizsgálni.

A közigazgatási bizottság minden hónapba! rendszerint a hó második hétfőjén megtartott! üléseit. Rendkívüli ülés egy ízben volt februá: 23-án a Finta Ignácz Gyula városi polgári is kólái tanító ellen tett sürgős természetű fegyelm feljelentés elintézése czéljából. Az üléseken mindenkor a vármegye főispánja elnökölt, s a tagol rendszerint teljes számban jelentek meg. IgazoBékésvármegye közigazgatási bizottságá nak jelentése az 1891. év l-sö feléről.