Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1891-08-09 / 32. szám
32-ik szám. Gyula, 1891. augusztus 9-én. X. évfolyam. m, í Szerkesztőség: ! Főtér, Dobay János ke- ■ reskedése, hova a lap f szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj : í Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » ' Évnegyedre .1 » 25 » ' Egyes szám ára 10 kr. g - ,-r - , r - r - r@ @|§1 Társadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: IDoTDay Táunos. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyváras üzlete, hova a hirdetések 1 és nyilt-téri közlemények , [ küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyílt-tér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. az. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz, Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Bernát fűrdö-utcza 4. sz. Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 8. sz., — Bécsben: Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon. A városi őszi rendes közgyűlés. A nyár közepén megtartandó őszi közgyűlés határnapja a holnapi napra tűzetett ki. A nyár közepe ugyan eléggé őszies s igy a holnap tartandó gyűlés elnevezése teljesen korrekt. Az e gyűlésre szólló meghívók idejekorán előzőleg a képviselő testület tagjainak kézbesítve lévén, azon mindenki részt- vehet; tartunk azonban tőle, hogy késett mezei munka miatt a törvénykivánta fontos tárgyra még sem lesz a megjelent képviselők száma elegendő. Eddigi szokásunkhoz híven elmondjuk a rendes közgyűlésre kitűzött fontosabb tárgyakról őszinte nézeteinket már előzőleg is, a nélkül, hogy eme nézetünket irányadónak kívánnánk tekintetni, mert csalha- tatlanságot nézetünk nyilvánítása tekintetében nem vindikálunk magunknak. A tárgysorozat jelentősebb pontjai szerint haladunk; és pedig : A polgármesteri jelentés alig fog tartalmazni momentuozusabb jelentéseket, mert az alig három hó előtt tartott tavaszi közgyűlésen a múlt egész évre terjedő oly kimerítő jelentés lett előterjesztve, a mely nemcsak a múlt év, de a folyó három hó időszakát is teljesen hűen magába felölelte; — 8 igy a polgármesteri jelentések inkább a tavaszi közgyűlésen birhatnak érdekkel. — Lapunk egyébiránt a jelentést közölni fogja. A második tárgy a városháza melletti szomszéd ház megvételének ügyletére vonatkozik és ehez legalább is 120 képviselőnek jelenléte és egyhangú szavazata kívántatik. Mi alig hisszük, hogy most any- nyian összegyűljenek, s reánk nézve nagyon kedvező lesz a csalódás, ha a határozate> ü3g:3red.-ü.l állolc. — Békés-csabai letartóztatásom emlékére. — Sztraka György urnák ajánlva. Püspök-Fürdő 1891. aug. 1. Egyedül állok mint tengernek közepén A magános sziget S köröttem magasan csapkodó bullámként: Az ember gyűlölet. Szeretet volt egykor a legdrágább kincsem, Szeretőm az embert, Mígnem a bosszú nyilaival szivemen, Vérző sebet nem vert. Hordozom e sebet méltó fájdalmával, Mely oly mélyen hatott, Kioltá szivemből emberszeretetem E ragyogó napot. Szeretetem kibalt, forró melegétől Keblem alig bevül. A lángoló tűznek üszkét hordom csupán : A múlt emlékéül. De nem nyitom többé panaszra ajkimat, Hisz a gyógyuló seb, A múlt emlék kínos felizgatásával, Lenne még mérgesebb. Felejtés, felejtés fátyoloddal legyen, Eltakarva minden S őket, kik éltemet megmórgezék, őket ? — Áldja meg az laten 1 C. K. után : Egy tf reg honvéd. A nagyváradi vár ostroma. (Vége.) Most Alinak kialvás szélén állott győzelmi reménye uj életre kelt. — Tevékenyen hozzá látott tehát a hadi műveletekhez, újabb sánezot ásatott a Csonka bástya-féle; oly véképes szám jelenléte véleményünket ineg- czáfolja. — A városháza ma a szükségki- vánta törvényesített hivatalok befogadására elégtelen, nem annyira külső terjedelménél, mint a belső berendezés czélszerütlenségé- nól fogva, s igy annak bővítése okvetlenül szükséges. — A kibővítés talán egy két évre elodázható, de hosszab időre semmi- esetre sem, s igy ha e kérdés megoldásába holnap nem megyünk be, be«kll mennünk már a közel jövőben; a kéiwés^az: hogy a jelenlegi alkalom felhasználása rendelkezésünkre áll-e akkor is ? s ezt az eldöntésnél jó lesz figyelembe venni. A cselédek fizetése emelésének kérvénye már nem mai keletű, s itt a kérdés az, hogy családot alapitó, állandó szolgálatban levő egyén megélhet-e. évi 200 forintból ? a kérelem méltányosságára hivatkozással a 40 írt pótlék tekintetében csak m a nézetünk, hogy aztán : »ne tovább !« mert évek óta rendes tárgya képviselőtestületünknek a fizetések felemelése iránti kérvényezés. — Váljon ha netán még a községeknél is az államosítás terve keresztülmenne, akkor is mindenkor fizetésfelemeléssel állnának-e elő? ez oly kérdés, melyre a jelenlegi állami és törvényhatósági hivatalnokok és azoknak alárendelt alkalmazottjai felelhetnének legjobban, pedig ott 20 év óta fizetés emelés nem történt. A városi költségvetésre nézve elmondtuk már lapunk 29-ik számában nézetünket; azóta a pénzügyi szakosztály is letárgyalván azt, annak véleményével kerül a közgyűlés elé. — Nem ismerjük a pénzügyi szakosztály véleményét, de arról előre is megvagyunk győződve, hogy a tanács által beterjesztett költségvetésen lényeges módosításokat nem tehetett, s igy az előterjesztést nyugodtan várjuk. A jövő évi községi közmunka mérvének megállapítása iránti előterjesztés mindenesetre figyelmet igényel, ha azon már helyben hagyott nagyobbszabásu tervezeteket, községi járdáink és utaink mizériája tekintetében eloszlatni akarjuk. — Tény az, hogy nálunk mindenki jó, de nagyon jó úton akar járni, a görbe pallóért is a tanácsot róvja meg, de mikor ezen segíteni kell, akkor a költség viselése nem akaród- zássá válik. A többi lényegtelen ügyek mellett van még egy akaratunkon kívül is figyelmet érdemlő tárgy a tárgysorozatban, és ez a szerecsen-téri — vulgo: czigány-téri — lakosok kérvénye az országos bőrvásárnak elhelyezése iránt. — E kérdés már nem először kisért és ha meg nem oldatik, jövőben is kisérteni fog; nekünk ugyan azon határozott nézetünk van, hogy valamint a vágóhidat más külön megfelelőbb helyre, városi birtokviszonyaink között elhelyezni nem lehet, ép úgy nem helyezhető el a nyers bőrvásár sem más helyre mint oda, a hol ma még és évtizedek óta van; — jó lesz egyébiránt a vásár árulási helyek elhelyezésével tisztába jönnünk, mert ha például a katholikus kántornak vagy egyik templomtéri lakosnak és háztulajdonosnak útjába lenne heti vásárok alkalmával a templomtéren a baromfi vásár, — vagy a belső nagy vásártéren a nagy magtár mellett a toll és apróbb bőrvásár : s elő- állana azoknak más helyre elhelyezésével; sőt még a légygyüjtő napi kofáknak is más helyet óhajtana valaki kijelöltetni, akkor az egyéni érdekek kielégítésével ugyancsak meggyűlne a tanács vagy képviselő testület baja. E kérdésnél tehát vagy maradjon meg a jelenlegi állapot mellett, vagy pedig ha már radikálisan akarunk segíteni, vigyük ki a bőr- s egyéb kifogásolható vásárt a Tavaszrétre, ott alig hisszük, hogy valaki akár szépészeti, akár közegészség- vagy állategészségügyi szempontokból most még, de évtizedeken át is, kifogást tegyen ? De hát reméljük, hogy ezen újabban is fölvetett kérdés nem fog a képviselő- testületben nagyobb izgalmaknak forrása lenni, kivált ha a kérvényt aláirott azé- recsentéri lakosok aláírása mérlegeltetni is fog, mert hisz nálunk az aláírások ép oly könnyen gyűjthetők, mint a német színház ügyében Budapesten Kochmeister s társaitól, — Csak hites gyűjtő kell. Dobay János. Békés város költségelőirányzata az 1892. évre. Bevételek. I. Pénztári maradvány .... 3947 35. 11. Adóbehajtási költségekből . . 1600—, III. Földbirtok jövedelméből . . 15055-27. IV. Erdő jövedelem ................... 57 00-—. V. Lábas jószág jövedelméből . . 250 —. VI. Épületek jövedelméből . | . 220--. VII. Békés földvári vasúton szedendő pótlékból ............................ S 58 00—. Vili. Községi jogok jövedelméből 222 75. IX. Tőkepénzek jövedelméből . . X Arvavagyonok kezeléséből . . — “--. XI. Ipa riskolai bevételek .... 530 -. XII. Átmenőleges bevétel .... 4805-28. XIII. Különféléből............................. 530-—• XIV. A községgel kiegyezett nagybirtokosoktól.................................. 880—■ Együtt . 39540 65. Levonva az átmenőleges bevételt 7183-05. Valóságos bevétel 32357-60. nyakazván s egy nehány zászlóikat elnyervén, szerencsésen visszaverték. Még az asszonyok nem is gondolván a halállal, forró szurokkal s fazék vizekkel forgolódtak, melyek által dicséretes példával a törököket koppasz- tották. Nap feljövetelitől fogva ámbár íz óráig tartott ezen rettentő viaskodás: mindazonáltal mégis ily kevés néptől az a sokaság, mely több volt 4o ezernél, gyalázatosán visszaveretett, a kik pedig a csonka bástyát meg akarták hágni, minthogy egy lajtorja sem érte fel, semmire sem mehetének : és igy lön vége ezen Vár vívásának ekkor.“ Azonban a várőrség e diadala a győzelmeseknek is sok áldozatba került. Vezérük Ibrányi Mihály ez ütközben kapott sebei következtében meghalt, s a várbeliek száma ekkor 300-ra apadt le. Úgy de ezen körülményekről nem bírt tudomással az ellenség, s igy — miután sok fő ember s összesen mint egy 3000 katona esett már áldozatul — békétlenség, zúgolódás támadt a török hadseregben, úgy hogy Ali félni kezdett a következményektől. „A megeshető veszedelemtől félvén tehát Ali B. megparancsolja, hogy az egész tábor rakás fákat hordjon össze: mely meg lévén, nagy hirtelenséggel a Veres bástyának magasságával edjezö széles töltést csináltat, azonban minden bástyákra ágyuztatván. Nem is messze volt a Bástyától ezen magas fatöltés, midőn a szegény várbeliek imitt amott megvonván magokat, s némely alkalmatos helyeket puskaporral megtöltvén, a berohanó törököket a levegő égbe repitették. Midőn ebben foglalatoskodnak a várbeliek, egy horvát katona, mely nemzetből egy Compánia volt a várban, a török táborba által szökvén, mind a várbelieknek kevés számát; mind amiben szes lő ostromot tön a várra, hogy sem a Csonka, sem az Aranyos bástyán megállni nem lehetett a röpkedő golyók miatt. (Megjegyzendő, hogy a Bethlen bástya nevét Bethlen Gábor fejedelemtől nyeré, ki azt épitteté; a Csonka bástya neve pedig onnan származott, hogy 1598 ban a nagyváradi vár mintegy 160,000 főnyi töröktől ostrom alá vétetvén, ezen bástya a lövések által meg- rongáltatott, csonka lett, habár a vár elfoglalása nem sikerült, miért is az ostromot vezető fővezér, szultáni parancs következtében halálra ítéltetvén, megfojtatott.) Az imént említett ostrom-művelet még nagyobb mérvet öltött azáltal, hogy az Aranyos és János király nevű bástyák részben a török ágyuknak lettek martalékai, s ezenfelül a viz nélküli vársánczba behatolt ellenség alá aknázni kezdé a vár falakat, mely munkánál azonban nagy akadályul szolgált a vastag rétegben leülepedett iszap ; az Aranyos bástya irányában földtöltést hányatott; négy nap és éjen át szakadatlanul gerendák és ka ■ vicsok hordattak össze. Mindazonáltal az éber várőrség ágyúinak sikerült a földtöltést tetemesen megrongálni, a töltésen levő ellenség sorában is nem csekély pusztítást okozva. — Azonban az újabb kudarcz még lázasabb tevékenységre ösztönzé a haragra lobbant Alit s embereit, ugyanazért a megrongált töltés kijavításához fogtak teljes erélylyel s raunká- jok sikeresebbé tétele okából, hogy háborit- hatlanul dolgozhassanak a bástyákra, s a vár balsíjébe ágyú golyók záporát lövöldözték, úgy hogy az egész vár területén egyetlen vészmentes, lötávolon kívüli hely sem maradt, mindazonáltal a várbeliek végelszántság küzdelmével állták ki a harczot, s szakadatlanul viszonzott lövéseikkel az ellenség nyolcz nagy ágyúját használhatlanná tevék, s sok török katona életét olták ki. Hanem az ostrom 32-ik napján (aug. 15 ikén) nagy SzerencséLlenség történt a várban Ugyanis a lőpor raktár — egy Kürti János nevűnek vigyázatlansága következtében egy gyertyától meggyulván — felrobbant, épület ben és ember életben szerfölött nagy kár okozva. Mig a vár ily szerencsétlenség színhelye lön, a közben kívülről az ellenség két bástya alá alagutat ásott, mely vészthozó műveletet a már 600-ra apadt várnépség azzal igyekezett némileg ellensúlyozni, hogy belülről a török tábort alá aknázni törekedett, mely munka azonban a munkaerő csekély volta s a föld gyakori omladozása következtében nagyon kevés eredményre vezetett. E közben a törökök elkészülvén munkájokkal : „ d. 24. Aug. puskaporral megrakták a Bástyák allyát, mely felrobbanván, az egész vár földindulást képzelő nagy megrázkodásban reszketett; a Veres bástya Fundamentumától fogva felfordult, és tiz öles szélességű rés esett rajta. Az Aranyos bástyának ugyan nem volt szinte ily nagy romlása, de azon is egész sereg ellenség bemehetett. A puskapor felvetődésének kimenetelét, minden seregeit készen tartván, nyughatatlan ul várta a Basa, mely hogy kívánsága szerént esett, hogy a várbelieket megoszlássá, mindjárt parancsolt 6 ezer törököknek, hogy a Csonka bástyára lajtorjákon felhágjanak; a több számtalan népét pedig a leromlott bástyákra küldötte, nagy jutalmat Ígérvén annak, a ki legelőször a várba mehet. Nagy bátorsággal rohannak a várnak a pogányok, és egy néhányszor sok zászlókkal mind a Veres mindaz Aranyos bástyákra fel- hágtanak, de a várbeliek ezeket kémélletle .ül
