Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891-08-02 / 31. szám

mert épen a kisgazdáink azok, a kik hazánk földének legnagyobb részén gazdálkodnak, jgy tenat a czélszerü és jó gazdálkodás nemzeti jólétünk» e nagy befolyással volna.

Nem helyeslem egy szaklap ama tanácsát, hogy a gazda-nemzedék gyermekeinek az iskolában fölösleges tanulni más tantárgyat, mint csupán a gazdasági encyclopaediát. Hova vezetne ez akkor? Nem-e kell egy jó gazdának megfelelő műveltséggel és jártassággal birnia mindama dolgokban, a melyet a mai társadalom megkíván P Régen volt az, a mikor a magyar gazdától nem kívántak egyebet, mint azt, hogy vetni, aratni és számolni tudjon, Kisgazdáinkat a mai társadalom szívesen látja körében. Nem úgy volna ez akkor, ha csupán arról volna fogalma, hogy ha egy mázsa búza 9 frt, mennyibe kerül akkor 20 mmázsa.

Azt is Írja ama szaklap, hogy minek kell a falusi pnra8zfgyermeknek olyan dolgokat tanulni, melyet elfelejt és soha sincs rá szükségé Ezen kellene segíteni; arra kellene törekedni, hogy kisgazdáink gyermekei tanulják meg azt pl, hogy a trágyát miért nem szabad a napon kiszárítani, vagy eső által kilugoztatni. Azt tud a, hogy nem szabad, de hogy miért? arról fogalma sincs.

A rendes tantárgyakon kívül, a melyeket okvetlen kell hogy tanuljon, egy olyan gazdasági encyclopaediát is kellene a falusi iskolában tanitatni, a melynek felhasználását a gyakorlati életben kisgazdáink később érvényesíthetnének. így czélt, ha nem is azonnal, de nehány év múlva okvetlen érnénk, mert a kisbirtokok legalább is 15—20°/o-“l jövedelmezőbbek lennének.

Tannak már gazdasági tanintézetek, a hol az encyclopaedia a gazdasági tantárgyak egyikét képezi, de igen sokban még behozva sincsen. Arra kellene tehát súlyt fektetni, hogy mindenütt, tanittassék és a főtantárgyak egyikét képezze. ,

A falusi népiskolák számára pedig egy olyan gazdasági encyclopedia volna Írandó, a mely az iskolában tankönyvül szolgálna. Ezen könyvnek olyan könnyű irályban és olyan modorban! kellene, hogy Írva legyen, hogy azt a gyermekek könnyen megértsék, úgy szólván, játszva tanulhassanak belőle. Egy ilyen iskolával kapcsolatban egy mintagazdaság válna szükségessé, a hol a teendőket nemcsak pusztán könyvből, hanem gyakorlatilag is tanulmányozhassák és a tanító a szükséges magyarázattal kisérhesse. Ezzel aztán kisgazdáink érdekén némileg segítve volna, mert ha gyermeke eum iskolát elvégezte, apja gazdaságát szakértelemmel volna képes tovább vezetni.

Mindez azonban egy hamar keresztül nem vihető, igy tehát nem tartom feleslegesnek a következőket felemlíteni, hogy mig a fennteb vá zoltak megalkotva lesznek, addig kisgazdáink helyzete súlyosabbá ne válljon. Először is a gazdasági egyesületek más működést fejtsenek ki mint eddig. A gazdasági egyesületek hivatásuknak tekintik, hogy gazdasági kiállításokat rendezzenek, persze csekély dijakkal, a mi magától értetődik, nem ösztönzi a kiállítókat arra, hogy egy ilyen kiállításon részt vegyenek.

A fősulyt arra kell fektetni, hogy a szakértelem és az okszerű mód terjesztessék. Ennek megvalósítását úgy lehetne elérni, ha „gazdakörök“ alakíttatnak. Eme gazdakörökbe bele kell vonni kisgazdáinkat, a kik aztán értelmes szakértők vezetése mellett működnek és szakszerű felolvasásokat tartsanak a mi már egynéhány élelmes gazdakörben most is megtörténik. Ezzel kapcsolatban létesittessenek hitelszövetkezetek, melyek a megszorult gazdának 4—5 százalék mellett adjanak pénzkölcsönöket, hogy ne legyenek ráutalva arra, hogy uzsorásokhoz forduljanak. Hagyjanak fel azokkal az aprócseprő kiállításokkal, rendezzenek ritkábban, de nagyobb díjazásokkal és jutalmakkal. A nagyobb díjazás aztán ösztönözné a gazdát, és egy hosszabb cyclus alatt

volua elég ideje terményeit javítani és tökéletes- bitem'.

Igen helytelen a gazdasági egyesületek részéről az is, hogy lapot adnak ki. Ezen lapok egynéhány kivételével nem felelnek meg hivatásuknak és mégis elvonják a gazdák figyelmét más jó szaklapok olvasásától. Rendesen egy ivén jelennek meg és nem tartalmaznak mást mint jegyzőkönyvet, miniszteri rendeletet és egy két czikket. Ha az ember felkeres egy gazdasági egyesületi tagot, hogy járasson egy lapot, rögtön kész a válasz: „Hogy hát jár nekem az egyesületi közlöny.*

Több egyesület együttvéve adjon ki egy lapot, vagy a mi még helyesebb, válasszon minden gazdasági egyesület, egy, czéljainak megfelelő, közgazdászai lapot hivatalos közlönyéül.

Ily módon volna csak lehetséges némileg kisgazdáink helyzetén segíteni. Persze, saját maguknak is be kell látni azt, hogy a mostani állapotok mellett nagy áldozatok árán előhaladást vajmi nehezen fognak tenni.

(„vasárnapi szünet.”)

A levelek borítékán megengedett megjelölések.

Am. kir. posta-és távirda-igazgatóság közli:

A kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr ő nagyméltósága azon czélból, hogy a közönség, főleg kereskedők és iparosok foglalkozásukat, illetve üzletüket levelezéseik borítékaira nyomtatott szavakkal, illetve ábrákkal bővebben megjelölhessék — legutóbb elrendelte, hogy a levélboritékon (czimszalagon) a tulajdonképeni czimen kivül a föladó nevét, állását és lakását vagy üzletét meghatározó nyomtatott megjelölések és ábrák is alkalmazhatók. Ezen megjelölések és ábrák a boríték czim- és hátoldalán egyaránt alkalmazhatók; de csak a boríték felső részén és a boríték szélességé nek legföljebb csak egy negyedrészét foglalhatják el.

A hátoldalon a boríték közegén a pecset helyét szintén elfoglalhatja kisebb rajz vagy ábra.

Nagyobb tért elfoglaló vagy a boríték más helyein alkalmazott megjelölések és ábrákkal, úgyszintén hirdetés jellegével biró bármily megjegyzéssel ellátott borítékokban föladott levelezés a postai szállításból ki van zárva.

Bár ezen rendelet már hírlapok útján is közzé lett téve, mégis főleg kereskedők sajat kárukra szabálytalan borítékot használnak.

Minthogy pedig az ily szabálytalan borítékokban föladott levelek, amenuyiben azok a kezelők figyelmét ki nem kerülik, nemcsak a föladó, hanem a szállító, esetleg a kézbesítő posta- hivatalok által is föl lesznek tartóztatva s a föladónak visszaküldetnek : szükségesnek tartom a levelező közönséget, főleg a kereskedőket és iparosokat ismételten is figyelmeztetni, hogy a saját érdekükben levélboritékaikra csak a megengedett megjegyzéseket és csak a megengedett alakban alkalmazzák. Budapest, 1891. július hó 80.

Raschka.

2343.—1891.

Hirdetmény.

Gyula város tanácsa, mint első-fokú iparhatóság az 1884-ik évi XVII. t.-cz. 27. §-a értelmében közhírré teszi, hogy Mo- gyoróssy Sándor által a Kismészárszék- utcza 199. sorszám alatt felállítani szándékölt timúr-műhely engedélyezése tárgyában a helyszini tárgyalás 1891. évi augusztus hó 5 ik napján délelőtt 10 órakor fog megtartatni, melyen azok, kik a vállalat ellen bármi oknál fogva kifogást akarnak tenni, kifogásukat kötelesek szóval vagy írásban előadni.

Figyelmeztetnek tehát az összes érdekeltek, hogy a helyszini tárgyaláson anná! inkább megjelenjenek I netán kifogásaikat előadják, mert a hivatolt törvény 35-ik § a értelmében: az engedélyezés után a szomszédok közül senki sincs többé feljogosítva előre nem látott káros befolyások czime alatt az üzlet megszüntetését követelni.

Gyula 1991. julius 29.

A városi tanács 5955—1891. számú megbízásából:

Dr. Bodoky Zoltán,

rendőrkapitány, küldöttségei elnök.

Hírek.

A közigazgatási bizottság, augusztus hav: rendes ülését folyó hó 10 dikén fogja tartani.

Kinevezés. A király dr. Nyisztor Adorján zombori törvényszéki jegyzőt a b.-csabai kir. járásbírósághoz albirónak nevezte ki. — Az igazságügyminiszter Thiry Adolf orsovai kir. jú- rásbirósági írnokot a békési járásbírósághoz se- gédtelekkönyvvezetőnek nevezte ki, — Török Béla békési kir. járásbirósági segédtelekkönyv- vezetőt pedig a karánsebesi kir. törvényszékhez helyezte át.

Esperességi gyűlés. A békési ev. esperesség ez évi rendes közgyűlését aug. 5 ik és következő napjain tartja Tót-Komlóson.

Uj táviróhivatalok. A békésvármegyei helyi érdekű vasútnak Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében fekvő Dévaványa, Békés vármegyében fekvő Körösladány, Szeghalom és Vésztő nevű állomásai, vasutüzleti távirdahivatala állami és magántáviratok kezelésére felhatalmaztattak.

Az első vasárnapi munkaszünet, mely a közbeesett vásár folytán Gyulán csak julius 26- ikára esett, a törvény rendelkezésének és inten- cziójának mcgfelelőleg, a legkisebb zavar nélkül zajlott le városunkban. A rendőrkapitányi hivatalnak egyetlen egy esetben sem kellett a szünet megtartása érdekében közbelépni, annálke- vésbé pedig a munka szünet megsértése miatt büntetést kiszabnia. Egyes ipar és kereskedelmi ágakra nézve a szünet tagadhatlanul nagyon káros; igy például első sorban nagyon káros az italmérési szövetkezetre nézve, mely vasárnap délután szokott legjelentékenyebb bevételekhez jutni. — Káros és különösen sérelmes a dohány tőzsdékre is, melyek alig egy eset kivételével mind szatócs üzletekkel, füszerkereskedésekkel vannak egybekapcsolva, s az ily kereskedők egyáltalán nem élvezhetik a munkaszünet kedvezményét, mert dohányt, szivart, akarva nem akarva kénytelenek árulni, s amiatt üzleteiket nyitva tartani, anélkül, hogy bármi egyéb árút eladhatnának. E miatt, különösen pedig a dohány és szivar elárúsitási kötelezettség megszüntetése érdekében országszerte mozgalom indult meg a ke reskedők körében, melyhez a gyulai kereskedők

is csatlakozni fognak. Ezen mozgalom jogos is, mert tagadhatlanul nem méltányos dolog az állam részéről, hogy akkor, amidőn minden elképzelhető árúczikk eladását törvényileg korlátozza, akkor épen a saját árúira nézve tesz kivételt és ez által a sok tekintetben és érzékenyen károsított kereskedőket még a munkaszünet kedvezményétől is megfosztja.

A helyben állomásozó m. kir. honvédség folyó évben szeptember hó 9-ikétő! 16-ig ezred-, és 17-ikótől 24-éig Tápió-Süly vidékén dandárgyakorlatokat végeznek. — A 2-ik honv. huszárezred 5-ik és 6-ik százada pedig szeptember 19—26 ig dandár gyakorlatokat végez Nagyváradon; mig az ezred többi századai Czeglé- den már szeptember 4—10 ig ezred-, 11—14-ig dandár- és 15—18-ig hadosztály-kötelékben fognak gyakorolni, s azután állomásukra visszatérni.

Az önkéntes tűzoltó testület választmánya múlt vasárnap ülést tartott, melyen Sál József alparancsnok ét Uferbach János szertárnok lemondása tárgyaltatott, I egyhangúlag elhatároztatott nevezetteket felkérni lemondásuk vissza vételére, mert a felhozott okokat a választmány nem tekinti olyanoknak, melyek a lemondást elfogadhatóvá tennék, de az alapszabályok szerint pártoló és működő tagok kötelezettsége húrom évig tart, s éz időből csakis egy év lévén még hátra, ennek betöltése a testület fennmaradásának érdekében okvetlenül kívánatos; az ügy megoldása egyébként nem is a választmányhoz tartozván, az alapszabályok szerint sem fogadhatja el a lemondást. — A polgármesternek átiratára, hogy a folyó évi augusztus lö-től szeptember 8-ig Budapesten tartandó tűzoltói tanfolyamon a testület egy tagja részt vegyen, kérvény intézése határoztatott a városi tanácshoz, hogy ha e czélra méltányos segélyt helyez kilátásba, a testület a felküldendő egyént szinte hajlandó vagyonához mérten anyagi támogatásban részesíteni és a tagokból egy önként vállalkozó egyént a tanfolyamra felküldeni, s örvendetesen vette tudoiná8Úl azt is, hogy Chnszto parancsnok hajlandó a felmenetelre.

A cs. és kir. 15-ik huszár ezred két százada múlt vasárnap Gyulán átmenetelve. egy nap és éjjel itt állomásozott s a lakosságnál volt elhelyezve. A Szt-Anna, Simánd és Fazekasvarsánd közt öszpontositott dandár gyakorlatokban fognak részt venni a cs. és kir. I-ső huszár ezreddel, mely gyakorlatok augusztus 10-én fejeztetnek be. Ezen ezredek a múlt évi hadtest gyakorlatokban vettek részt Er-Mihályfalva és Diószeg között, s igy az idén csak rövidebb ideig gyakorolnak.

Wenckheim Frigyes gróf megvette Waldstein Ernő gróf tulajdonát képező borossebesi urodal- mat, melynek tartozékát a déznai vasbánya s monyászai fürdő is képezi. Az uradalom kiterjedése mintegy 4C,000 hold, vételára egy millió 8 százezer forint.

Gyakori de kisebb mérvű helyi esőzéseket leszámítva, a múlt hét időjárása kedvező volt a termés összehordására, sőt kisebb gazdáknál a nyomtatás megkezdésére és szakadatlan folytatására is. A termés eredményéről most már hű kép tárul elénk, és hogy mindjárt az összered- ményt állapítsuk meg, a buzáfá. nézve jó közép, az árpára nézve pedig gyenge középnek jelezlem is csak nagy nehezen menekülhetett ne- hányad magával. *

A szerencsétlen kimenetelű hadjárat haragra lobbanta a szultánt Rákóczy ellen, s a szeptember közepén keltezett ferman határozottan megrendeli, hogy Rákóczy helyett „mást, Erdély országának hasznára alkalmatost, válasszanak.“ E rendelet s a tatár khán haddali fenyegetőzése következtében 1657, nov. i-én Gyula-Fehérvárott országgyűlés tartatván, egyezkedés kezdetett Rákóczy és a rendek közt, melynek folytán kötelezték magukat a rendek, hogy „igyekezni fognak a portát, khánt, a vezéreket megengesztelni, s ha ez sikerülne, vissza is fogadják öt.“ Mindazon- által — a fermán rendeletének eleget teendők Rákóczy helyett Rhédey Ferencz megválasztatott fejedelemmé. Azonban Rákóczy, bizva párthiveiben, — kik közé tartozott Gyulai Ferencz váradi kapitány is — továbbá külföldi segélyigéretek által is ösztönöztetve : kísérletet tett fejedelmi állásának visszafoglalására, de szerencsétlenül, mert a török az általa fejedelemmé kinevezett Barcsay Ákosnak segítségére men vén, Kolozsvár közelében Gyalu és Fenes közti ütközetben 1660. május 22-én Rákóczy seregét megverte s maga Rákóczy is nagy sebet kapva az ütközetben, kocsin menekült Nagy-Váradra, hol junius 7-én — kapott sebei miatt — meghalt s hülttetemei Ecseden helyeztettek örök nyugalomra.

E történelmi előzmények adják meg ma- gyarázatát a nagyváradi vár ostrorr.oltatásá- nak. Ugyanis amiért Nagyvárad Rákóczy pártján volt. sőt a megsebesült bujdosót kebelébe fogadta, Aly basa nagy sereggel ké- sjüjt a váradi vár megszállására.

A nádor Bécsbe jelentést tett, hogy Váradot veszély fenyegeti s intézkedést, segélyt kért a veszély elhárítására, azonban a császári sereg Kalló és Rakamáz között táborba szállott s a szerdárnak Lambach kapitány által izenet küldetett, hogy a császári sereg : »nem fog túllépni a határon, s eddig is csak azért jött, hogy a béke fentartására ügyeljen.“ S valóban tétlenül is nézte a bekövetkezett gyászos események lefolyását.

A váradi vár főkapitánya Haller Gábor török fogságban, lábán 63 fontos vassal; az alkapitány Gyulai Ferencz, Rákóczy temetésén Ecseden, s igy a várőrség tulajdonképen vezér nélkül vala.

Előre látván a váradiak a vár megszállásának elkővetkeZtét : élelmi szereket, ágyúkat, lőport s egyéb szükségeseket gyűjtöttek a várba. A vezérszerepet Ibrányi Mihály nevű bátor férfiú vette át s vitte híven, mig halál áldozata nem lön. A várban levő nép élet- halálharczra húségesküt tön. Azonban némelyek esküjüket megszegve, elszöktek a várból. A várban maradt összes fegyverfoghatók száma 850 főből állott, kiknek csak egy része volt gyakorlott katona, a többiek polgárok és tanuló ifjak valának. A fegyveres várőrségen kívül valának még a várban számosán nők és gyermekek. A 830 fegyverfogható Isten nevének segítségül hívása közt várta a várnak megszállását, amely ekként történt:

i56o. julius G-ik napján Ali basa nap kelet felől szállott táborba Várad-Velenczé- hez, a fák közé; napnyugat felöl pedig Szejdi basa a Körösnek mindenik partját megszállta táborával; északra az Aranyos és Ablakos nevű szőlőhegyek közt egy harmadik sereg táborozott.

Julius 15-én Ali basa, a török táborban fogolyként őrizett Barcsay Ákos fejedelem által levelet Íratott, melyben felszólítja a vá radiakat a vár feladásáia, Ígérvén ezesetben a békességes elvonulhatást, életben maradást; mig ellensz :gülés esítén biztos halállal fenyegetőzik.

Azonban a várban levők, Szejdi basának menedéklevelére hivatkozván, azt felelték, hogy ha Ali a vár megszállásának tervével föl n>»m hagy, Szejdi esküvel erősített menedéklevelét póznára függesztvén, Istent hivják föl megbüntetésére az esküszegőnek. De ezt Ali teljesen figyelmen kívül hagyta.

Nem sikerülvén a vár föladásra reá birnia őket az úgynevezett Veres-bástya átelle- nében, kelet felől nagy sánezot ásatott Ali s a föld rakásra tiz;negy nagy ágyút helyezve;, a bástyát lövetni kezdt | d; a golyók a bástya felett repülvén el, kárt nem okoztak. Az úgynevezett Ablakos szőlőhegyen pedig 30 súgárágyút állított fel a basa, onnan a vár belsejébe lövöldöztetvén, azonban czéltalanul. Három hét múlva vette észre, hogy ágyúi nem jól vannak irányozva s igy a kilőtt golyók a várban kárt nem tesznek, ekkor alantabb lő- fokra vétetvén ágyúit, a vár kertjében levő épületek nagy romlásnak lettek martalékai, s az omló falak a várnép sorai között nagy pusztítást okozónak; fegyveres és fegyvertelen nép nagy számmal tenr.ettetett a romok alá. Itt kezdődött a végzetes kimenetelű veszély.

Minthogy az ostrom soká tartott, s e közben Ali seregéből már ezer ember lett a várból jövő lövések áldozata: az Aranyos bástyával szemben kelet felöl ismét más sánezot ásatott, meg pedig oly mélyet és szélest, melyben néhol ezer emberis elfért, még pedig anélkül, hogy. láthatók vagy czélb»vehetők fötfök volna. Ily módon a vár közelébe nagy földrakást tétetvén, azokat nehéz ágyúkkal m >grakta s a várba löv.öldöztetett, minek következtében az anélkül is már tetemesen leapadt várőrség' száma rohamosan kevesbült.

Mindazon által, daczára annak, hogy a török több-több helyről lövöldözé a vár^t, a kevés, d: elszánt várbeli harezosok vitézül védelmezték magunkat,. úgy hogy Ali már- már reményt vesztett a győzelmet illetőleg. Ekkor hadi tanácsot tartván, véleményt kért a tüzér szerepet vivő, olasz eredetű, Mahu- med-hitre tért katpnáktól, kik úgy nyilatkoztak, hogy mindaddig mig a vársánczból a viz eltávolitva nem leend, a vár bevételéhez re- ményök nem lehet.

Ennek következtében Ali teljes erejét arra fordította, hogy a Köröstől az Aran}’os bástya-féle medret ásatva a vársánczból a vi- z -t a Körösbe vezesse, de habár mutatkoz itt is némi siker, még sok viz maradt a vársáncz- ban. s igy a czél teljesen elérve'egyáltalában nem lön. Ekkor jelentkezett egy — török táborban levő — fogoly asszony, ki régibb időben a várban cselédkedvén, ismerte a vár- sáncz vizének kibocsátási titkát. Ennek utasítása folytán a Pecze vizétől az úgynevezett Bethlen bástya-féle sáncz ásatván a vársáncz vize a Peczébe csapoltatott le s igy a vár fővédelmi eszközétől meg lett fosztva.

Dombi Lajos.

(Vége köv.)