Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891-07-19 / 29. szám

29-ik szám. mx i L Szerkesztőség: Főtér, Dobay János ke­reskedése, hova a lap szellemi részét illető köz­lemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij : Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 I 50 » Évnegyedre .1 | 25 » Eyyes szám ára 10 kr. ia>H _______________ _ - ­Gy ula, 1891. julius 19-én. X. évfolyam. fiír Társadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tnlajdonos: IDo'ba-37’ Táinos­Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyilt-tér sora 10 kr. gy __ .. ... ig|p 1 Hir detések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Bernát fürdö-utcza 4. sz. Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 8. sz., — Bécsben: Moose Jtudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon. Gjnla városa 1882. évi költségvetései. Mai számunkban egész terjedelmében közöljük Gyula városa egészen ideje-korán elkészített jövő évi költségvetését, a mely lapunk megjelenésekor már valószínűleg a városi képviselők között szétosztva leend s igy a tárgyalás felette már a jövő hó első napjaiban megtartható is lesz. Lapunk eddigi szokásához hiven, va­lamint a múltban tette, úgy jelenleg is kö­telességének tekinti a költségvetéssel fog­lalkozni, mert egy város költségvetése ép oly fontos a város közéletében, mint az állami költségvetés az állam életében, mert irány, de egyúttal korlát is, mely a város ténykedéseit a jövő egész éven át szabá­lyozza és sokszor egyesek váratlan aspirá- czióit megnehezíti s érvényre emelésüknek gátat szab. őszintén valljuk meg, hogy a községi költségvetéseknek a jövő évre ily korai készítését a magunk részéről nem helye­selhetjük, mert a tapasztalás tanított meg bennünket arra, hogy az előző év köze­pén a községeknek különösen lehetetlen csak megközelítő pozitív adatok alapján is helyes költségvetést összeállítani a jövő évre, s ebbeli véleményünkben úgy hisszük, Békésmegye nagyobb községei osztozni fognak; mert hisz a községi adóbefizetések lehetősége csak ezután fog bekövetkezni, mely nézet még az állam által is el van fogadva az által, hogy a folyó évi első és második negyedekben elmaradt adóhátra­lékokat csak ezután, az aratás befejeztével s a termények értékesítésével fogja komo­lyan követelni; — s ha az állam ezt most teszi, mennyivel inkább vannak a községek oly helyzetben, hogy az eddigelé lejárt adók befizetése iránt szükséges kényszerű­ségből elnézők legyenek. Ha a községi adófőkönyvekbe bete­kintést teszünk, meg fogunk győződni ar­ról, hogy a harmadik negyednek már fo­lyamán, a kivetett adónak alig egyharmada fizettetett be, de sok helyen a községi adó még ki sem lehetett vetve. — Hogy kí­vánhatunk tehát csak némileg is pontos költségvetést? Nézetünk szerint megközelitőbb pon­tos költségvetés csakis szeptember hó ele­jén lenne készíthető, midőn nemcsak az előző három évnegyednek adói biztosab­ban folynak be, de többen már az egész évi adót is befizették. A községek képvi­selő testülotei szeptember hó végéig tár­gyalnák azt le, s október legfeljebb köze­pén felülvizsgálat végett a törvényhatóság­hoz beterjesztetvón, a deczember hó köze­pén anélkül is megtartandó törvényható­sági közgyűlés a községek költségvetéseit hegyben hagyhatná. De hát a megyei szabályrendelet más­képen intézkedik, s igy községeinknek csak az engedelmesség kötelessége marad fenn. Áttérve Gyula városa költségvetésére, valamint a múltban, úgy a jelenben is kénytelenek vagyunk kijelenteni, hogy az­zal meg kell elégedve lennünk, daczára az abban kitüntetett kisebb adó emelésnek, mert a folyó évben az első és második csoport 42 krban, az első és harmadik csőport 43 krban volt előirányozva, holott a jövő évre az első második csoportra 448/10 és az első és harmadik csoportra 453/10 krajczár van adó forint után előirányozva, tehát az elsőnél 28/ioj a másodiknál pedig 23/io krajczárral több mint a folyó évben Megvalljuk, hogy mi e kisebb tizedkraj­czárkodó szisztémának nem vagyunk ba­rátai, és inkább kikerekitettük volna az összeget 45 és 455/10 vagy akár 46 kraj- czárra is. — Ránk fér. A közköltségvetés emelését különösen indokoltnak kell tartanunk éppen azok kí­vánalmai által, kik minden költség szapo­rításnak ellene voltak; magyarázatát ta­lálja az emelés a tisztviselők elfogadott magasabb fizetésében, a rendőrség számá­nak szükségelt szaporításában, és a tanyai iskolák szaporított felállításában, amelye­ket pedig még legalább is két iskolával szoporitanunk kell. Az ápolda s ezzel kapcsolatos szegény­ügy költségvetése a jövő évre 500 forint emelkedést mutat, s ez emelkedés, vala­mint eddig évről-évre, úgy a jövőben is fokozódni fog, mintegy czáfolatáúl azok­nak, kik az ország anyagi gyarapodását folyton hangoztatják. Hát hiszen egyesek anyagi gyarapodását nem vonjuk kétségbe, de a köznek anyagi hanyatlását gondolko- zóan tárják fel az évről évre emelkedő számok, melyek a humanismus tárcsáját fokozottan igénybe veszik. A tűsőrség költségvetése közel 1200 forint emelkedést mutat, melynél a legje­lentékenyebb tétel 1000 fo.inttal egy uj fecskendőnek beszerzése, melyre pedig szük­ség van. Hogy a tizenkét tűzoltónak ru­házatára a folyó évi 492 frt helyett miért van 684 frt felvéve, az a költségvetés mel lékleteiben reméljük indokolva lesz. A regále költségvetés positiv bevételek és kiadások czimein alapulván, azt bírálat tárgyává felesleges tennünk, de agodalom- mal tekintünk a mérleg maradványára, mely 242,554 frt és 01 krajezárban van feltüntetve a jelzálog banktól birt 300,000 forintos kölcsönnel szemben. Tartunk tőle, hogy ha nem is mi, de utódaink e kölcsönügylet lebonyolításának végéveiben pótolni fogják a törlesztést, melyhez pedig különösen szellemi gyara­podásunk tekintetében annyi szép remény volt fűzve s a melyeket az állami omni* potenczia törvényesített ereje dugába döntött. Ennyit elmondani jövő évi költségve­tésünkről kötelességünk volt. Dobay János. A közigazgatási bizottság illése. (Julius 13.) Jelen voltak : Reiszig Ede főispán elnök­lete alatt Janc8ovics Pál alispán, Dr. Fábry Sán­dor főjegyző, Dr. Zöldy Géza helyettes főügyész, Nagy Károly árvaszéki elnök, Dr. Kovács Ist­ván főorvos, Paál Ferencz helyettes pénzügyigaz gató, Bánhegyi István kir. tanfelügyelő Haviár Lajos kir. mérnök mint az államépitészeti hi­vatal főnöke, Steinecker Gábor kir. mérnök m nt a folyamszabályozási mérnöki hivatal főnöke, Cziffra Imre kir. ügyész, Zlinszky István köz- gazdasági előadó, Hoffmann Mihály, Kalmár Mi­hály, Keller Imre, Dr. Zsilinszky Endre, Dr. Hajnal István, Ladies György, Vidovszky János, Janosovics Emil és Horváth Károly bizottsági tagok. Az alispán rendszerinti havi jelentése, mely­nek tárgyalása során utasítva lett a vármegye alispánja a szabadban fürdő helyiségek kijelölése iránt, tudomásul vétetett. Tóth Mátyás endrődi, D. Bondár Gergely békési, Vincze József bánfalvi, Bule Mihály csa bai, Szula Mihály orosházi, Szánthó György két- egyházai, Csatlós István és Babar G. Menyhért kigyósi illetőségű hadkötelesek kivételes nősülés iránti folyamodványaik, a honvédelmi miniszter­hez pártolólag lettek felterjesztve. Szent-András község képviselőtestületének, a közmunka váltság mérvének megállapítása tár­gyában hozott és senki által meg nem felebbe-l zett határozata jóváhagyatott, ellenben Endröd községe képviselőtestületének hasontárgyú hatá­rozata, mint törvény és vármegyei szabályrende­letbe ütköző jóváhagyhatónak nem találtatott. Tömösközi József K. Ladány községi If-od jegyző és társai ellen megvesztegetés és okirat ihamisitás miatt folyamatba tett bűnügyben a vád alá helyezés jogerőssé válván, nevezett községi jegyző — félfizetésének élvezhetése mellett ál­lásától felfüggesztetik, mely határozatnak foga­natosításával a szeghalmi járás főszolgabirája bí­zatott meg. Gyula város árvaszékénél megejtett vizsgá­lati jkv másolata, az abban jelzett hiányok és mulasztások orvoslása végett Gyula városa pol­gármesterének, mint a városi árvaszék elnöké­nek kiadatott. Békésvármegye közkórházánál felmerült és elkerülbetlen apróbb munkálatok és felszerelések beszerzési költségeire a közkórházi tartalék alap­ból 900 frt kiutalványozfatik, mely összeg a köz­kórházi pénztárból visszatérítendő lesz. A vármegye egészségügyi állapotát feltün­tető főorvosi rendszerinti havi jelentés megnyug tató tudomásul vétetett; úgy szintén a várme­gyei főorvosnak a közkórházi fogalomról bemu­tatott I-ső félévi kimutatása tudomásul vétetett. A kir. ügyésznek a felügyelete alatt álló al lami fogházakra vonatkozó rendszerinti havi je­lentése, melyszerint azokban az elmúlt junius havában 91 fi és 12 nő volt a rab létszám, s a mely szerint 1027 munka nap után az állam kincstár részére 6 frt, a munkás rabok részére 14 frt 43 kr keresmény összeg folyt be, tudo­másul vétetett. Kiss Péter és érdektársainak Uzon Ferencz volt városi közgyám elleni bűnügyében, nevezett volt közgyám hivatalos óvadék pénzét letiltó vég rehajtói rendelvény ellen — Végh József gyulai lakos által beadott felebbe/.és, visszautasítva lett. Hunya P. Pál endrődi lakosnak — 6 hold legelő illetőség tulajdon jogának elismerése iránt beadott felebbezésének eluiasitásával Endrőd köz­ség képviselőtestületének határozata helyben ha­gyat: k. Gr. Blankenstein József és Kromer Jozefine F.-Gyarmat és K.- L’arcsa községében fennálló törvényhatósági és községi pótadó hátralék tar­tozásaikra nézve, nevezett adósok f.-gyarmati és k -tarosai ingatlan birtokaikra a kielégítési vég­rehajtás elrendeltetik, melynek foganatosításával a vármegyei főügyész megbizatik. Uhrin János csabai lakosnak Csabán a vá­rosi bérház és a Vidovszky-fóle ház között ki­nyitott ujsikátor helytelen kimérése ellen ide közvetlenül beadott panaszos kérelme a hiányok pótlása végett, az összes iratokkal együtt a vár­megye alispáujának kiadatott. A kir. tanfelügyelő rendszerinti időszaki je­lentése alapján utasítva lett a gyomai járás fő- szolgabirája, hogy Gyomán az ismétlő és iparos­iskola számára felelősség terhe alatt még e nyár folyamán egy megfelelő tanteremről, annak be­bútorozásáról és felszereléséről gondoskodjék; továbbá felhivatott a vármegye alispánja, hogy a kir. tanfelügyelő félévi jelentése alapján a köz- igazgatási bizottság határozata értelmében, a ma­gyar nyelv sikeres tanításáért jutalomban része­sítendő tanitók megjelölését illetve ajánló javas­latát tegye meg. A békési iparostanulók iskolájának 1S90,91 tanévi pénztári számadása megvizsgálás végett, a vármegyei számvevői tisztségnek kiadatott. A gyulai járás főszolgabirájának jelentése, melyszerint Dobozon a rém. kath. iskola adóhát­ralék behajtatott, tudomásul lett véve, úgyszinte a csabai járás főszolgabirájának jelentése, mely szerint a 108 forintnyi tanítói nyugdíj járulók a csabai tanyai iskolák fenntartóitól behajtatott, és a kir. adóhivatalba beszállittatott szintén tudo­másul vétetett. A vallás és közoktatásügyi m. kir. minisz­ternek leirata, melyben a gyulai polgári fiiskola 1889/90-dik tanévi pénztári számadását helyben- hagyja, a nevezett iskolaszék elnökeivel közöl- tetett. Fürj Pál és érdektársai orosházi lakosok­nak, Orosházán a hosszúsori zugiskola további megtürése iránti felebbezésük, mint elutasitandó lett a vallás miniszterhez felterjesztve, egy alka­lommal felhivatott az orosházi járás főszolgabi­rája, hogy ezen hosszúsori tauyákról a gyulai útmenti iskolához vezetendő út kisajátítása iránt a tárgyalást azonnal tartsa meg. A kir. pénzügyigazgatóságnak rendszerinti havi jelentése, melyszerint a múlt évi hason idő­szaki befizetésekhez viszonyítva az idei befizeté­sek eredménye az egyenes állami adónál 18863 frt 67 krral kedvezőbb, s a hadmentességi adó­nál 3578 frt 15 kr, kedvezőtlenebb, tudomásul vétetett. Neumann Béla volt gyulai, jelenleg kassai lakos illeték hátraléka miatt, mivel lefoglalható ingó vagyona nem találtatott, a tulajdonát képező ingatlanra, a biztosítási és kielégítési végrehajtás elrendeltetett. Kétegyháza községében 282 frt 94 kr had­mentességi adó hátralék, behajthatlanság czimén töröltetik. Tömösközi József k.-ladányi adóügyi jegy­zőnek 613/90. számú kb. határozat elleni feleb- bezése, a pénzügyminiszterhez felterjesztetett. A kir. állam építészeti hivatalnak rendsze­rinti havi jelentése, melynek tárgyalása során a M.-Berény-k.-tarcsai kőút építés felülvizsgálata elrendeltetik s az abban leendő részvételre He­gedűs Mihály m.-berényi ügyvéd r vármegyei bi­zottsági tag felkéretik, továbbá felhivatik az ál­lam épitészeti hivatal, hogy a megye területén működésbe levő összes gőzkazánokat julius, au­gusztus és szeptember hónapok alatt, de lehető­leg a cséplési idő alatt szemléltesse meg, s a netalán tapasztalandó szabálytalanságok megtor­lása iránt javaslatát ide terjessze be, egyebekben tudomásul vétetett. A kereskedelemügyi miniszternek leirata, melyben értesíti a bizottságot, hogy a gyulai vasúti induló állomáson egy I-ső osztályú váró­terem felállítása iránt a m. kir. állam vasutak igazgatósága a szükséges intézkedéseket már megtette, tudomásul vétetett. Orosháza és Csorvás községek azon kérvé­nye, hogy a vasúti menetrend N.-Varadtól Csaba- tírosbáza féle kérelmük értelmében módosíttat­nék pártoltatván, bason értelmű kérelmet tartal­mazó felirat a kereskedelemügyi miniszterhez felterjesztetett. A kir. állam épitészeti hivatalnak, a várme­gyei töltés utak kerék vetőkkel leendő ellátása iránti javaslata és költségvetése elfogadtatott. A kereskedelemügyi miniszternek rendelete, melyben nyilatkozat tételre hívja fel a közigaz­gatási bizottságot a Gyula és Csaba között 42 esetleg 43 számú őrháznál létesítendő feltételes megálló hely alkalmazása iránt, augusztus 1-ig véleményes jelentés tétel végett Gyula város polgármesterének és a csabai járás főszolgabirá­jának kiadatott. Glaszner és Eibeschütz társ vállalkozó ezég azon beadványa, melyben értesíti a bizottságot, hogy a részükre kiadatott egy 20,000 forintos és egy 10,000 forintos kötvényt a békésmegyei ta­karékpénztárra jogérvényesen átruházott, tudo­másul vétetik. A vármegye alispánjának 6164/901. számú Soenderop és társa vasúti engedélyes ezéget, a k.-ladányi indóházi összekötő irt kiépítésére és fentartására marasztaló határozata, a közbevetett felebbezés elutasításával helyben hagyatik. A m.-&e/'e/ji/-k.-tarcsai kőút kiépítésénél tel­jesített munkákért kiérdemelt IV-ik kereseti ki­mutatás alapján Glaszner és Eibeschitz társ vál­lalkozó ezég részére egy 25,000 forintról szóló kötvénynek a szerződés 3 §-a értelmében való kiadása, a mai naptól számítandó 5°/„ kamato­zással és még a folyó évben legkésőbb deczem­ber hava 31-éig beváltási kötelesség mellett — kiadatni rendeltetik. A gyulavárosi körgát részére foganatosí­tandó kisajátítás tárgyában eljárt küldöttség ha­tározata a csatolt s kellő időben beadott feleb- bezéssel, valamint a kisajátítási terv és össze­írással együtt végleges határozat hozatal végett a nagyméltóságú kereskedelemügyi miniszterhez felterjesztetett. Ezzel az ülés, mely mindvégig a vármegye főispánjának elnöklete alatt a vármegyei székház nagytermében tartatott, még az első nap a dél­utáni késő órákban bevégződött. Alispáni jelentés. Békésvármegye közigazgatási bizottsági ülésén, július hó 13-án 1891. Méltóságos Főispán úr! Tekintetes közigazgatási bizottság! A közállapotokról szóló rendszennti jelen­tésemet a múlt junius hóról az 1876-ik évi VI. t.-oz. 15. §-a értelmében tisztelettel a követke­zőkben terjesztem elő; IjapuuK mai BsSmSboa Tói Ív melléklet van osatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents