Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1891-07-05 / 27. szám
zést keltő szép beszédben biztosította a jelenvoltakat Gyula városa mint megyei székhely iránt tanúsított jó indulata s rokonszenvéről, jelezve azt a missiót is, melyet Gyula városának mint az intellektuális erők gyupontjának önmaga s a megye többi községeivel szemben be kell töltenie, megígérve maga részéről, hogy ő a va- rost eme missiójában hatásköréhez kepest teljes támogatásban fogja részesíteni. Finta Ignacz e be* széd hatása alatt ismételten Reiszig Ede főispánra, dr. Fábry Sándor, mint ahol kritikús munkás mozgalmak alatt a közrend pillanatra sem ingott meg, ami a polgárok közötti egyetértés és kölcsönös méltányossági érzület eredménye : Gyula városára ürítette poharát. Chriszto Miklós a polgármester nejét, Dutkay Béla a honvédség és polgárság közötti jó egyetértés es társadalmi érintkezés legfőbb tényezője Fürdők István ezredesre, egy későbbi toasztjában pedig Kossuth Lajosért ürített poharat. — Herodek Ízletes ételekkel szolgált, a kiszolgálás is pontos volt. A bankett és ezzel a nap mozgalmai éjjel 11 óra után értek véget. Alispáni jelentés. Békésvármegye rendes közgyűlésén, május hó 95-én 1891. (Vége.) A gyülevész tömeg megmenekül ni látván áldozatát, a szolgabirói hivatal megtámadására sietett, ott azonban már találkozott az időközben értesített csendőrséggel- Ettől visszariadt a felszaporodott tömeg s újra a piacztérre vonult, hol már az időközben előhívott katonaság sor fala fogadta. Valóságos kis csata fejlődött ki itt a zavargók s a katonaság közt. Egy épülő ház tégláit használta fel a zavargó tömeg fegyveréül s dobálta a katonaságot, mig az által szét aem veretett. Ez alkalommal leszúratott a zavargók közül két egyén, a nemezis bölcs intézkedése folytáD különös módon ép azok, kik a munkáskörben a lazító szerepet vitték, s kik közül az egyik, Pongrácz András, sebe folytán pár nap múlva meg is halt. A vármegye főispánja több csabai polgár táviratából már reggel 9 óra tájban értesülvén az ottani zavargásokról, Orosházán való távollétem folytán azonnal értesítette az eseményekről az enge.n itthon helyettesitő várm. főjegyzőt, ki rögtön kiutazott Csabára s átvette ott az intézkedéseket, s első sorban is az épen akkor hiányos csabai katonai állomány megerősítésére katonai segédletet hozatott s elfogatta a zavargás vezetőit s kihallgatván őket, megállapította a tényállást. Csabán másnap ismétlődtek a zavargások, azonban minden baj nélkül. Másnap vasárnap délután ugyanis, — mint a vizsgálatból kitűnik, — előleges megbeszélés folytán többen azzal állták el a városháza kapuját, hogy az elfo- gottak adassanak ki. A lármások tömege mindegyre szaporodván, a vármegyei főjegyző a katonai karhatalom igénybe vételével szétoszlatta a tömeget, mely alkalommal egyetlen sebesülés sem történt. Azóta Csabán is nyugalom van. Csorvásról a csabai zavargásokkal fgyideü- leg szinte oly hirek jelentettek, hogy a mozgalom ott is kitörőben van, s a gr. Wenckheim Antal örököseinek majorjában a cselédek egy része munkáját el is hagyta. Megelőzendő az esetleges zavargásokat, azonnal egy század katonát rendeltem ki Csorvásra, s megbíztam a várm. t. főügyészt, hogy a helyszínére kiutazván, a köz biztosság megóvásáról gondoskodjék. Sikerült is Csorváson elnyomni a zavargás kitörését. További intézkedésemül vagyok bátor jelezni, hogy a vármegyei t. főügyészt megbíztam, miszerint az orosházai járásban, hol az agrár socialismus fő fészkét lelte, beutazván a közsé geket, a néppel g a földbirtokosokkal való érintkezés útján igyekezzék kikutatni a mozgalom összes okait, g nép panaszlott sérelmeit, a mozgalom fejlődését, terjedelmét. Szükségesnek tartottam ez intézkedést — amennyiben csak úgy gondolom — a munkás nép körében mind tágabb tért nyert elégületlenséget szerte oszlatni, ha az elegületlenség minden egyes legkisebb okát is kiderítve, az okokat szüntetjük meg s a bajt ekként orvosoljuk. A kiküldött főügyész e rész ben már jelentését be is terjesztette. A csabai zavargásokat követőleg, a belügy miaiszter úr sürgősen leküldötte a hozzá jóváhagyás végett felterjesztett összes munkásköri alapszabályokat, azoktól a jóváhagyást, hivatkozva az orosházi és csabai zavargásokra, megtagadván, sőt a már engedélyezett köröket is bezáratni rendelvén. Ez intézkedés folytán azonnal feloszlattattam az orosház iés csorvási munkásköröket, s rendeletileg felhívtam a főszolgabirákat. miszerint az alakulóban volt körök vezetőit figyelmeztessék, hogy ezentúl minden összejöveteltől tartózkodjanak, stb. A vármegyei közigazgatási bizottság e hónapi ülésében tárgyalván ez ügyet azon intézkedéseket tartotta szükségesnek, hogy Bánfalván egy osendőrörs állítassák fel, a osabai csendőr- örs megkétszereztessék, s Orosházán egy század huszárság állandó elszállásolást nyerjen. Ez irányban rögtön meg is tétetett a felterjesztés a belügyminiszter úrhoz, melynek annyi eredménye már is lett, hogy Bánfaivára és Szénásra egy csendőrére kirendeltetett. A pünkösdi ünnepek alatt lehetvén jartani újabb zavargásoktól, belügyminiszter ur 0 méltósága Csabára, Orosházára, Csorvásra, Gyomára, Szarvasra és Békésre egy egy század katonát, s egyes helyekre -20—20 csendőrt rendelt ki, kik további rendelkezésig ez állomásokon maradnak. A pünkösdi ünnepek békében is teltek el- Csakis Gyula-Váriban volt pünkösd másodnapján k községháza előtt kisebb fajta csődület, a jegyzőtől holmi miniszteri rendeletet követelvén a nép, melyben a napszámosok árai elő volnának irva, azonban a csoportosulás könnyen szét volt oszlatható. Azóta is minden csendes, s í-emélheto, hogy a munka, s a kenyér kereset, minden valószínű ség szerint elvonják a munkások gondolatait az izgatók által eléje festett csábképektől, s a vármegyénkben megindult agrár mozgalom lassanként elenyészik, mint a tóba esett kő körül gyü- rüdző hullámok lassú simulással. III. Utak, hidak és védtöltések. A múlt évi zárszámadás szerint a várm. közúti alap 1890. évi bevétele 907,178 frt 85 kr, kiadás i 857,197 frt 14 kr, s igy a pénztár állaga 49981 frt 71 kr volt, mely összeg ellenében 399,044 frt 01 kr tartozás ált fenn. Az őszi közgyűlés óta a következő épitme nyék vétettek munkába a vármegye által illetv« készültek el. A kőút építések közül következő építmények vétettek munkába a vármegye által, illetve készültek el. A kőút építések közül befejeztetett és fe 1 ül vizsgáltatott a csabai, mely összesen 1700-5 fm. hosszú és 37,302 frt 82 krba került. A mező-berény körös-tarcsai kőútbol kiépült több mint 2,000 fm. s a Glasner és Eibe- schitz vállalkozó ezégnek kifizettetett erette kötvényekben összesen 40,000 frt. A gyula-gyulavarsándi kongótégla útból az elmúlt félévben kiépült 1-0 kim. szakasz. A kőútak javítása 827 frt 69 krba került. A gyulai macadam-utakr i kiszállíttatott összesen 765 m3 tört kavics. A törvényhatósági földútak a szükséghez képest javíttattak és domborittattak. A békési és dobozi hid meghosszabbítási munkái befejeztettek és felülvizsgáltattak, a végleszámolás szerint előbbi 13,313 frt 3‘2 krba utóbbi pedig 21,543 frt 96 krba került. A békési és dobozi vashidak szerelése befejeztetett, azok a közlekedésnek átadattak, s a felülvizsgálati leszámolás szerint összesen 30.362 frt 17 krba kerültek. E hidak költségeihez a földmivelési miniszter úr 36,000 frtot ajánlott fel, a kereskedelmi miniszter úr pedig az alsó- fehér-korösi és a hosszúfoki társulatokat 9—9000 forint megfizetésében marasztalta el. A gyomai hid teljesen befejeztetett és felülvizsgáltatott. Ezen hid munkái összesen 86,003 frt 02 krba kerültek, melyekhez a berettyó-kö- rösi társulat 7000 frttal, a földmivelésügyi miniszter nr 25,000 frttal járult. A tisza-körös-ma- rosi társulatot a kereskedelmi miniszter ur a hozzájárulás alól teljesen felmentette. Helyre állíttatott a körös-ladányi sebes-körösi hid, újból épült Körös-Ladányban 3 darab áteresz, összesen 8411 frt 61 kr költséggel. Kisebb-nagyobb javítás alatt volt 14 drb műtárgy, melyeknek költségei 3539 forint 25 krt tettek ki. A békésvármegyei sárréti h. é. vasút építésén a vállalkozók a múlt félévben serényen munkálkodtak. A sínek az egész vonal mentén lerakattak, a hidak mind elkészíttettek, az épületek készen vannak, s csakis azok belső berendezése van némileg hátra, úgy, hogy biztosan remélhető, hogy e vasút a folyó óv junius havában a forgalomnak át lesz adható. A Szarvas-Mezőhegyes között tervezett h. é. vasút módosított részletes tervei a vállalkozó által a múlt év október havában bemutattalak. Ezen vasútra a közigazgatási bejárás az egész vonalon megtartatott. A hozzájárulási összegekre nézve az egyezkedési tárgyalások az összes érdekeltekkel folyamatba tétettek, s részben kedvező eredménynyel befejeztettek, úgy, hogy remélhető, miszeriut e vasút kiépítése is már legközelebb megvalósítható lesz. A vállalkozó egyébiránt az engedély-okmány megszerzésére, a m. évi de- czember 31-ével lejárt batáridőn túl 6 hónapi haladékot nyervén, ez év julius 1-éig e vasút ügye függőben van. , A védtöltések általában jó karban vannak. Arviz a tavaszszal a téli nagy hó daczára nem volt; annál inkább kellett azonban a gazdáknak a védtöltéseken belüli hó vizekkel küzdeni. A gyulai körgát építése, jó lehet annak a télig való kiépítése felette kívánatos volna, még mindig meg nem kezdetett. Az építést részben az hátráltatja, hogy a kisajátítási jogot a város még mindig nem nyerte meg, bár nézetem szerint a körgátnak azon részei, hol kisajátításra nincs szükség kiépíthetők volnának. E rovatban említem meg továbbá, hogy a kereskedelmi miniszter úr a vármegye 1891 —1892-ík évi közúti költségvetését jóváhagyta, mely szerint a közúti adó az egyenes állami adók 7u/0-át teszi ki. Az útadó kivettetett, mivel azonban a kivetési mnn- kálat az erre vonatkozó miniszteri utasítás értelmében a vármegye részére le is másolandó, a kivetési munkálatok kiküldetése felette nagy hátráltatást szenvedett, sőt egyes járásokba még most se volt kiküldhető. IV. Vegyesek. A közigazgatás terén előfordult fontosabb mozzanatok részletes ismertetését a következőkben van szerencsém előterjeszteni : Az 1886. évi XXI. t.-oz. 64. §. q pontja értelmében a vármegyei pénztárak, nem különben a vármegye kezelésére bízott jótékouyczélú alapítványok az elnökletem alatt működő küldöttség áltál a lefolyt félévben is havonként előzetes értesítés nélkül a tekintetes közgyűlés elé ezen túl bemutatandó jegyzőkönyvek szerint meg vizsgáltatván, azok kezelése mindannyiszor rendben lévőnek találtatott. Legutóbb a folyó hó 14-én megtartott pénztár vizsgálat eredményét a következő adatok tüntetik fel; a) a vármegyei pénztárakban találtatott készpénzben 25,626 frt 12 kr. kötvényekben 777.279 frt 02 kr. Összesen : »02,905 frt 14 kr. b) az árvagyámpénztárban készpénzben 987 frt 27 kr. kötvényekben 113,812 frt 34 kr. Összesen: 114,799 frt 61 kr. 2. A tanügyek állapotára vonatkozó részletes adatok a vármegyei közigazgatási bizottságnak a jelen közgyűlés elé terjesztett féléves jelentésében felsorolva lévén, ez alkalommal csupán azt kívánom jelezni, hogy az oskolák külső ügyei az illetékes hatóságok által rendszeres figyelem és ellenőrzés tárgyát képezik, s e téren nevezetesebb s intézkedéseket igénylő mozzana tok elő nem fordultak. 3. A vármegyei községek összes számadásai a múlt évről kevés kivétellel beterjesztettek, s azok számvevői vélemónynyel ellátva, g az állandó választmány által előkészítve legnagyobb részt a tekintetes törvényhatósági bizottság jóváhagyása alá vannak terjesztve. A számadások nem lettek beterjesztve : Békés, Mező-Berény, Uj Kigyós, Puszta-Földvár és Szeghalom községek részéről. 4. Az 1886. évi XXIII. t.-cz. 12. § a értei mében kötelességem lévén a vármegyei tisztvi selők és kezelő személyzet tagjai ellen folyamatba tett fegyelmi ügyekben hozott jogerős határozatokat a vármegyei tekintetes bizottságnak bejelenteni, tisztelettel jelentem, hogy a múlt évi őszi közgyűlés óta csupán két fegyelmi ügyben hozatott jogerőre emelkedett határozat, még pedig Szelezsán Florea és Zsófia kétegyházi kiskorúak árvaszéki ügyében elkövetett mulasztások miatt, Ujfalussy Dezső, Jancsovics Péter árvaszéki ülnökök és Chriszto Miklós árvaszéki jegyző ellen folyamatba tett fegyelmi ügyben, melysze- rint a két elől nevezett dorgálásra, s Chriszto Miklós 50 forint pénzbüntetésre lett Ítélve ; to vábbá a Kőrös Kálmán vármegyei alpénztárnok ellen rendetlen pénztári kezelés miatt folyamatba tett fegyelmi ügyben, melyszerint az eljárás ne vezett ellen abba hagyatott, mivel a fegyelmi eljárás során orvos szakértőileg megállapittatott az, hogy nevezett idült szeszmérgezésben s ennek folytán beszámithatlan állapotban van Kő rös Kálmán munka képtelensége folytán nyug- dijaztatott. 5. Az idei fősorozás márczius és április hónapokban kedvező eredménynyel fejeztetett be A felhívott 5525 hadköteles közül megjelent 5194, elmaradt 331. A megjelentek közül besoroztatok az ujonezjutalókba 1003, a póttartalékba pedig 222-en. 6. Jelentem továbbá, hogy az őszi közgyűlés óta hosszabb szabadságot egyetlen tisztviselő sem vett igénybe. 7. A Csabán építendő gyalogsági laktanya ügyére vonatkozólag tisztelettel jelentem végül, hogy a honvédelmi miniszter ur részéről azon kivánalom fejeztetvén ki, hogy e laktanya területén egy mély kút ásassék, ennek megtudása czeljából, hogy az ott nyerendő víz ivóvíznek alkalmas leend-e, a tekintetes bizottságnak e tárgyban kelt határozatához képest, a laktanya kijelölt területén egy 15—16 m. mély kutat ásattam, mely legközelebb készült el. Ennek vize a bécsi katonai vegyészeti intézetbe küldetik fel, s ha ott vize élvezhetőnek fog találtatni, reméllem, hogy a laktanya építése ellen a tervezett helyen többé akadály fenn nem fog forogni. Gyulán, 1891. május 24. Jancsovics Pál, alispán. Tanüg13TA szarvasi főgymnásiumban ezidén érettségi vizsgálatra jelentkezett 41 tanuló ifjú. Ebből az Írásbeli vizsgálat alapján visszavettetett egy, járult tehát a szóbeli vizsgálathoz 40. A vizsgálatok 22 tői 26-áig tartattak, a végeredmény az ifjak előtt 26-án délelőtt lett kihirdetve. Eszerint mint jelesen érettek lettek osztályozva: Fischbcin Samu, Lővy Zsigmond, Makula Károly és Misley Gyula; jól érettek: Csernák János, Forschner Mór, Laukó Dezső, Mauer Károly, Mocskónyi Zsigmond és Ott Béla; egyszerűen érettek ősz szesen 24-én; nem érettnek 6-an, kik közül 4-eu vizsgát tehetnek, mint egy tárgyból gyengék. 2 hó múlva ketten pedig osztályismétlésre utasit- tattak. Gyula-Eperjesröl a következő sorokat vettük: Pusztánk kicsiny ugyan Békésmegyében; nem is fordulnak elő világrázó események. De azért mégis néha-néha akad olyan dolog is, a mi nem árt, ha annak hire elhat pusztánk határain túl is, s a nagy közönség szinte tudomással bir arról. Ilyen nem mindennapi kiváló esemény volt május 14-ón igénytelen iskolánkban, mely csak az idén létesült, a tanév végén megtartott vizsgálat. Ennek csodálatunkat fölkeltő fénye Városy Imre oki. tanitónk bokros érdeme, kit a jó Isten áldása ajándékozott nekünk. Nevezett tanitónk éjét nappallá tett, hogy az avatott kezeire bízott növendékeinkkel 6 hónap alatt kitűnő eredményt érjen el. Nem sajnálta e buzgó tanférfiú csekély fizetéséből áldozni a legszükségesebb taneszközökre, hogy annál sikeresebbé váljék működése. A vizsga napján, mint a tanoda ünnepélyén, az iskola falai és gerendái nemzeti papirlánczokkal, virág és koszorúhalmazzal voltak földíszitve. Zsúfolásig megtelt a tanterem szülőkkel és iskolabarátokkal, kik feszült figyelemmel hallgatták a növendékek okos feleleteit, melyekben lélekeiuelőleg gyönyörködtek. Csicsmányi János új-kigyósi kántonanitó nem egyszer felkiáltott: „Valóban áinulatos ilyen pusztai iskolában a fényes eredmény. Becsületére válnék ez bármely városnak is." Bizony meghallgathatták volna e pusztai exa- ment az iskolaszék tagjai, a polgármester s a tanfelügyelő urak is, nem bánták volna meg. — Mi pedig egészen büszkék vagyunk, hogy ilyen érdemteljes tanitónk van Városi Imrében, kit javunkra a magyarok Istene sokáig éltessen! Több jelen volt. A békésmegyei tanitó-egyesület által Békésen f. hó 8- és 9- ik napjain tartandó közgyűlésre, valamint az azzal kapcsolatos ünnepélyekre a tanügy barátait tisztelettel meghívja a rendezőség. Programm : Julius 8. Délután 2 órakor a vasúton érkező vidéki vendégek fogadása és elszállásolása A kocsin érkezők esti 8 óráig a központi nagy iskolánál fogadtatnak és onnan lesznek elszállásolva. 5 órakor igazgatóbizottsági gyűlés a ref egyház presbyteri gyüléstermóbeu. 8 órakor ismerkedési estély és közvacsora az I. kerületi városi ovodahelyisógben. Julius 9. Reggel 8 órakor a központi iskola III oszt. tantermében gyakorlati előadás §A jó ivóvízről,8 Tassy Sándor tanitó úr által. 9 órakor nagygyűlés a „Polgári kör“ helyiségében, melynek tárgyai : 1. Veres Lajos főjegyző- évi jelentése. 2. A jövő évi közgyűlési tételek kitűzése. 3. A pályanyertes neveléstani művek bírálata. 4. A pályanyertes művek előadása a szerzők által. 5. Könyvtárnoki jelentések, indítványok, tisztújító s. Délután 1 órakor a városi bórház dísztermében közebéd, Estve M9. órakor az „Untenvéger-féle vendóglő“ nyári helyiségében az órsz. tanítói árvaház és vEötvös-alap“ javára jótékony czélu, zártkörű tánczvigalom, melyre személyjegyek l frt; családjegyek 2 írtjával estve a pénztárnál, vagy a rendezőség tagjainál előre is válthatók. Kéretnek vidéki vendégeink, hogy szíveskedjenek jöveteli szándékukat egyrészt az elszállásolás, másfelől pedig egyéb rendezési teendők megkönnyítése czéljából julius 6 ik napjáig Vaday József titkárnál Békésen bejelenteni. Tassy Sándor egyl. elnök, Vaday József egyl. titkár, .Jámbor L >jos pénztáros. Szabó Albert. Schaffer Lipót, Hanczár Gergely, Popovics Flórián. Hirdetmény. Gyula városa központi választmánya ezen • nel közhírré teszi, miszerint a választó kerület országgyűlési képviselőt választóinak az 1892-ik évre összeirt névjegyzéke f. évi julius 5-töl 15-éig reggeli | órától déli 12 óráig a városi polgár- mesteri hivatalban leend kitéve, mely idő alatt azt a városi tanács egy tagjának jelenlétében mindenki megtekintheti, és délután 2 órától 6 óráig lemásolhatja Ezenkívül jogában áll bárkinek, bárm ly jogtalan felvétel vagy kihagyás miatt a névjegyzék elleu folyó 1891 évi julius hó 5-töl 15-ig bezárólag felszólalni és eme felszólalásokra az észrevételeket julius hó 16-tól 25-éig ugyanott benyújtani; — úgy a felszólamlások, valamint az észrevételek Írásban bélyegtelenül a gyulavárosi központi választmányhoz intézve a városi polgármesterhez adandók be. Gyula v.-íros központi választmánya: Gyulán, 1891. junius 20. Dr. Zöldy Géza, Dutkay Déla, közp. vál jegyző. polgármester. Hírek. Előfizetési felhívás a „Békés3 1991 -ik évi második felére. Lapunk múlt hó végén X. évfolyamának e’ső felét töltvén be, tisztelettel felhívjuk mindazon olvasó.nkat, kiknek előfizetése júniusban lejárt, hogy azt e hét folyamán megújítani szíveskedjenek, mivel lapunk jövő számát csupán előfizetőinknek fogjuk küldeni. A l.ip programmja, melylyel éveken át sikerült a közönség osz'atlan bizalmát megnyerni, jövőben is a régi marad. Békésvármegye s abban a megye székhelye, Gyula városa közigazgatási, társadalmi s közgazdasági érdekeit képviselni, tárgyilagosan, higgadtan, függetlenül, de óvakodva mindennemű személyeskedéstől, ezen eszmét tűztük zászlónkra, s ezen. eszme szellemében fogunk ezután is működni. Összeköttetéseinknél fogva ama kellemes helyzetben voltunk és vagyunk, hogy elvont elméletek fejtegetése helyett kizárólag megyei s községi érdekeink istápolásával foglalkozhatunk s eme törekvésünkben megyénk és városunk kiváló fiainak közreműködése támogatja lapunkat; a vármegye közönségétől reméljük az eddigelé is hálásan tapasztalt további becses támogatását. — Lapunk előfizetési dija szintén a régi marad és pedig a julius—szeptemberi évnegyedre 1 frt 25 kr., julius—deczem- berre 2 frt 50 kr., mely összeg vidékről „Békés3 kiadó-hivatalának Gyulán czim alatt postautalványon küldendő be. A gyulai önk, tűzoltó-testület nagyszabású és igen látogatottnak Ígérkező mulatságát mai napon rendezi a népkertben, mely változatos programmjánál fogva is vonzani fogja városunk minden rendű és rangú közönségét. A mulatságnak különösen érdekességet kölcsönöz az is, hogy azon tűzoltók, a kik a testület alakulása, vagyis öt év óta működnek, emlékéremmel és ezt igazoló oklevéllel lesznek kitüntetve, mintegy elismeréséül — mondjuk ki őszintén — lankadatlan buzgalmuknak és önmegtagadásuknak, hogy sokak által gúnyolt és kicsinyeit pályályukon a vagyonmentés terén öt év óta működnek; pedig ők az öt év előtt belépett 84 tag közzül ma csak 23 tagot számítanak. — Az ünnepélyt isteni tisztelettel kezdik a róm. kath. nagytemplomban, mely után az érmek és igazolványok átadása következik a népkertben, s délben már eddig is sokak részvétét biztosító ban-
