Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891-06-21 / 25. szám

A 350 írt átadása védenczem ellenében be- igazolást nem nyert. Az ügyész úr utolsó vádpontja Praznovszkky ellenében azon '360 frtot, melyről állítólag a vizs­gálat során elismerte volna, hogy a Gyula városi bor- és húsfogyasztási-adóbevételekből elsikkasz­totta. Úgy de ez tévedés, mert védenczem már a vizsgálat alkalmával is kiemelte, hogy Gyula vá­rosánál hiány nincs, s ha esetleg túlfizetés tör­tént, ezen összeg a városnak visszajár. — Igaz, hogy azon kijelentést is tette, miszerint a meny­nyiben hiányként volna ez összeg megállapít­ható, kész azt megtéríteni. De ezen nyilatkozat­ban a sikkasztás beismerése egyátalán nem fog­laltatik s nem hagyhatom említés nélkül, hogy védenczem előadása szerint a vizsgálóbíró azzal biztatta, hogy beismerés esetén a vizsgálati fog­ság meg fog szüntettetni. Ily módon a szabad­lábra helyezés kecsegtető Ígéretével a szabadság utáni vágy felfokoztatván a szerencsétlen fogoly­ban, nagyon természetes, hogy készséggel fo­gadta el a vizsgálóbíró által kívánt értelmű vá­laszt. Különben ezen eset nem vonható a btk. 462. §-a vagyis a hivatali sikkasztás fogalma alá, mert vádlott hivatalos hatásköréhez a bor és húsfogyasztási pénzek kezelése nem tartozott, ily ténykedésbe hivatalos minőségben be nem folyt, ily irányú megbízatást a főnök (vagyis a polgármestertől) vagy a városi tanács, avagy aj képviselőtestülettől nem nyert, már pedig a m. kir. Curia is kimondotta (1881 : 12,647. sz. a), hogy a hivatalnok, ki bár hivatalos eljárás köz­ben felvett, de mégis oly pénzt sikkaszt el, melynek felvétele és kezelése az ő hivatalához nem tartozik : a 355. §-ban meghatározott sik­kasztást követi el. Tehát ha fennforogna is az, hogy e pénz­összeget védenczem eltulajdonitá, ez esetben is csak egyszerű, s nem hivatali sikkasztás miatt lenne a 350 frtra vonatkozólag elitélhető. Szász István védője azon tévhitében, hogy védenczemet befeketítve, az ő védencze fehérebb színben fog feltűnni, egy külön vádat emeit ■ Praznovszky ellenében, hogy t. i. az 1887. évi 1750 frtos befizetést egy, régebben Szásztól ka­pott „külön“ nyugtával igazolta a városi adó­hivatalban, megfelelőleg kiigazítván a keletet, mely nyugtát később megsemmisített. Védenczem ezen, neki imputált ténykedést tagadja, s valóban mi értelemmel sem bírt volna az, hiszen mint kitűnt, kapott ő Szásztól hamis nyugtát a mennyi csak kellett, s ha Praznovszky beismeri magát a sikkasztás tényét, vagyis az 1750 frt elidegenítését, miért ne ismerné el a nyugtával való manipulatiót is, ha igaz lenne. De ez ellen szól még az is, hogy a Szász által vezetett könyvek is egybehangzanak védenczem előadásával, sőt hogy az 1888. év tavaszán el­sikkasztott 4000 frtra ép azért volt szükség, hogy belőle a jelzett 1750 frt fedeztessék s a 4000 frt tényleg megfelelő részében ép erre lön felhasználva. így tehát amaz 1750 frtról s illetve nyugtatványáról Szásznak tudomással kelle birnia. Ezekben végeztem volna a vádakkal con- cret alakjukban, lássuk a kérdést ismét általá­nosabb szempontból. A közvád tisztelt képviselője ugyanis úgy tünteti fel védenczemet, mint a ki megfeledke­zett családfői kötelességeiről akkor, midőn a bűn ösvényére lépett. Vizsgáljuk tehát mélyebben e kijelentést. Nem riadok ettől vissza, mert a bűncselek­mény forrásáig menve vissza, a helyzet véden- czemre csak könnyebbé válhatik, Ugyanis tek. Törvényszék! a gonosztevők­nek két osztálya van : a született és a nevelt gonosztevők csoportja. A nap egyaránt árasztja szét jótékony, éltető sugárzását s mégis egyik virág hasznos, kellemes gyümölcsösé fejlődik, a másik bóditó méreggé. Az első rendeltetésszerű gonosztevők kategóriájába, mely nem börtön, de kórházak s filantropikus intézetekbe küldendő — nem tartozik védenczem, mert ez esetben nem töltené el lelkét bűnbánat s már rég, még ifjú korában kitört volna belőle az öröklött rósz tulajdonság. O neveltetett a bűncselekményre. Keressük tehát a tényezőket, melyek ez ered­ményre vezettek. Védenczem tisztviselő volt. Évi fizetése 700 frt, mondd hétszáz forintból állott, melyből el kelle tartania családját is. E 700 írtért lefoglalta a város védenczem- nek majdnem egész napját, majdnem egész tevé­kenységét s mindenesetre elvonta attól, hogy kenyerét más útoa megkeresse. A viszontszol­gáltatás annyi volt, melyre el lehet mondani, hogy a megéléshez kevés, a meghaláshoz sok. A hatalmas igy használja ki ferde társa­dalmi szerkezetünkben a gyöngébbet. Hozzájárúlt ehei az, hogy Praznovszkyt is megáldotta az ég gyermekkel. De a családi ál dás nála együtt járt a képzelhető legnagyobb szerencsétlenséggel, mert gyönyörű leánygyer­meke süketnéma! A viruló leányka fejlődött e okos szemeinek minden pillantása mint egy néma vád ösztökélte az atyát arra, hogy ne nézze tehetetlenül szenvedéseit, szellemi elzüllé sét, szerezze meg neki azt, a mit körülötte min den gyermek, minden ember bir, a beszélő ké­pességet. Az érző atyai szív nem tudott ily körül mények között magának parancsolni, s a társa­dalom polgára a legborzasztóbb összeütközésbe jővén az atyával, ez győzött s a polgár el­bukott ! 8 most követ dob rá a társadalom, mely nem adott neki elégséges megélhetési eszközt, mely még a létminimum feltételeit sem nyúj­totta neki munkája viszontszolgáltatásaként s a mely igy első sorban tette lehetetlenné, hogy védenczem vele solidaritásban, összhangzatos együttmaradásban kitarthasson. A létért való küzdelem iszonyú tragédiáját látjuk ismét megelevedni azon végeredménynyel, hogy | nagyobb hal megeszi | kisebbet. Ha védenczem bűne nem a kényszer szü­leménye lett volna, de ő aljas indokból vált volna bűnözővé, úgy bizonyára nagy összegek­kel elvitorlázott volna idegen világrészbe. 0 nem ilyesmit tett. Cselekménye élénken emlékeztet azon macskáéra, a melyet a háziúr tart, hogy egereket fogdosson, de elég enni valót neki nem ad s az megnyalja a tejes lábast. Lehet-e ezt nem természetesnek tartani?! Azt hiszem, az előadottak után a család- apai kötelmekről való megfeledkezés vádja igen kétes értékűvé válik, valamint az előadottakban elég czáfolata rejlik azon ügyészi álláspontnak is, hogy enyhítő körülményt nem lát fennforogni. Sőt a büntetés kimérésére nézve súlyosító­kat hoz fel az ügyész ur, mint péld. a szokássze- rüséget, mely itt a bűnözésekben szerinte nyil­vánul. Azt merem erre vonatkozólag koczkáz- tatni, hogy a szokásra igen találóan jegyezte meg Dochov, hogy : „nicht der Mensch hat die Gewohnheit, sondern die Gewohnheit hat ihn.“ S valóban, ha megállhatna is ez esetben a szo- kásszerüség, (mit ugyan megczáfol a helyzet kényszerhatása alatt szülemlett bűnelkövetés s annak elpalástolási vágya), még akkor is a fenti szellemes kijelentés szerint a felelősség e voná­sért igen-igen megcsappan. A büntetés kiszabásá­nál a hosszúra kinyújtott vizsgálati fogságon kí­vül figyelembe veendőnek találom tek. Törvény­szék azt, miszerint annak czéljából a nevelés itt már elesik, mert tevékeny megbánással állunk szemben II. r. vádlottnál, s nem marad egyéb hátra a megtorlásnál, mi pedig mindig csak ki­sebb jelentőségű lehet s a társadalmi bosszú különösen a jelen esetben már előzetesen elég kielégítést nyert. Figyelembe veendő, hogy védenczem tár sadalmi állásánál fogva, a hatékonyabban fenn­forgó becsérzet alapján, kétszeres lelki szenve­désnek van kitéve s ha a törvényt nemcsak holt betűknek tekintjük, de azt tartjuk, hogy e betűkben eszmének, az igazság eszméjének kell lüktetni : akkor az előadott körülmények súly lyal fognak birni. Végül tiltakozó szavamat kell felemelnem azon kérelem ellen, hogy a bűnhalmazat még egyszer mint súlyosító körülmény is érvényesít­tessék, a mely kérelem ama viadorokra emlé keztet, a kik kardjuk hegyét megmérgezik, hogy vele egy szúrással kétszeresen lehessen sebezni Kérem a tek. Törvényszéket, ne méltóztas. sék túlszigorú büntetést megállapítani, mert ez nemcsak igaztalan lenne, de az atyja tevékeny, ségére utalt szerencsétlen gyermek s keresetfor rás nélkül álló, tehetetlen nő kebelében a társa dalom iránti keserűséget még csak növelné, az igazság eszméjébe vetett hitet megrenditené könnyen végzetes következményekre vezetne az igazságszolgáltatásnak czélja pedig nem lehet katasztrophák előidézése. Ezek alapján kérek ítéletet. 414-1891. ein. Pályázati hirdetmény. Gyula rendezett tanácsú városában f. évi június 30-án d. e. 9 órakor tartandó tisztujitó-széken betöltendő következő állá­sokra pályázat nyittatik: I. Hat évi megbízatással megválasztandók: 1. Egy polgármester, évi fizetése 1700 örint. 2. Egy közigazgatási tanácsnok, évi fizetése 1000 frt. d- Egy tanácsnok a községi bíráskodás gyakorlására, évi fizetése 400 frt. 4. Két első osztályú tized-tanácsnok 300—300 frt évi fizetéssel. 5. Hat másodosztályú tized-tanácsnok 240—240 frt évi fizetéssel. 6. Egy mérnök, egyszersmind építé­szeti tanácsnok, évi 500 frt fizetéssel. 7. Egy főügyész, évi 300 frt fizetéssel. 8. Egy számvevő, évi 700 forint fize téssel. Egy pénztárnok, évi 1000 frt fize­Vasúti menetrend. Érvényes 1891. június 1-től. *> H ■rö H fi Ib 0 Nagyváraira. Aradra . Budapestre. Szegedre . . { Indul 4’50 p. regg. 7-44 „ regg. 2 56 ,, d. u. 12-18 6-23 d. u. este 12-18 10-14 d. u. este Érkezik 12-18 „ d. u. 8- 31 p. d. e. 9- 46 „ d. e. 5-20 „ d. u. 3-45 8-45 d. u. este 7-20 5 50 este regg. Békésvármegye alispánjától. Egy ellenőr, évi 500 frt fizetéssel. Egy erdőtiszt, évi 400 forint fize­9. téssel. 10. 11. téssel. 12. Egy közgyám, évi 800 forint fize téssel. . Élethossziglan tartó választás utján betöltendő 1. Egy orvos, évi 600 frt fizetéssel. 2. Egy iktató-kiadó, évi 700 forint üzetéssel. 3. Egy adó- és birtok-nyilvántartó évi 700 frt fizetéssel. 4. Egy könyvvezető, évi 700 forint fizetéssel. 5. Egy állatorvos, évi 200 forint fize téssel. 6. Két írnok, évi 500—500 frt fize­téssel. Felhívom ennélfogva mindazokat, kik ezen állások valamelyikét elnyerni óhajt­ják, hogy kérvényeiket, és pedig a minő­sítéshez kötött állásokat elnyerni óhajtók az 1886. : XXII. t.-cz. 74. §-a értelmében képesitésöket igazoló okmányokkal felsze­relve folyó évi junius hó 27-ik napjának déli 12 órájáig közvetlen hozzám nyújtsák be; a törvény szerint képesítéshez nem kötött állások elnyeréséért folyamodók pe­dig kötelesek hiteles okmányokkal igazolni, hogy már hasonló állásban jó eredménnyel működtek, az irnoki állásra pályázók ezen­kívül kötelesek folyó évi junius 24-én dél­előtt 9 órakor a városi főjegyző hivatalos helyiségében megjelenni, s ott magokat tollbamondás mellett való próba verseny- írásnak alá vetni. A közigazgatási tanácsnok kivételével a többi tanácsnoki állást elnyerni óhajtók a város polgármesterénél folyó évi junius 27-éig szóbelileg is jelentkezhetnek. Gyula, 1891. junius 13. Jancsovics Pál, 132. 1—1. alispán. Bármely mélyek, kik állású megbízható sze­sorsjegy-társaságok létrehozásához tagok szerzésével fog­lalkozni akarnak, szép jövedelmet nyerhetnek. Ajánlatok intézendők a Budapesti BankegyesAlet részvénytársa­sághoz Budapesten. 127.3-4. . hogy a szobák a mázolás alatt 1 használtatta!“ sanak, mivel a hélium étien szag én a lassú, ragadós száradás, mely az olajfratéknek ó* az olajtakknak sajátja, el került etilt. Email ott a használata olyan «gytzorB, hogy kikt maca vágashat! a máaoláat. Apailó nedvaa tárgygyal MtdrtilhfltÖ, anélkül, bscr •HeMümá Mayát. Mac kfllOnbftrtatni: w Hl&fiitt siobapalló - fénymázt, •áraáabarnát ás mahagonlbarnat, mely akár csak az ol^j- Miták födi be a pallót s egyúttal fényt is ad. Ezért egyaránt alkalmazható régi vagy nj pallóra Teljesen beföd minden foltot, korábbi mázolást ztb; van azután tiszta fénymag (színezetten^ uj pallókra és parketre. mely csupán fényt ad. Különösen parketre a olajfestékkel mar bemázolt egészen aj pallókra való. Csak fényt ad, ennélfogva nem födi el a famustrát. Postacsomag, körülbelül 35 négyszög mtr. (két középna­gyságú szobára való) 5 frt. 90 kr., vagy 9 '/5 márka. A közvetlen megrendelések minden városban, ahol raktárak vannak. Ide küldendők. Mintamázolások és prosp­ektusok ingyen és bőrmentve küldetnek. A bevásárlásnál tessék Jöl vigyázni a„cégre s a gyári jegyre, mivel ezt a több mint 1850 éve létező gyártmányt sokfelé utánozzak és hamisítják, • sokkal rosszabb, ■ gyakran a célnak meg nem feletö minőség­ben hozzák forgalomba. Christoph Ferenc, i ralódi szoDapalló ■ iénylaü: feltalálója és eiyedflli ryártója, Prága, K. Berlin. 136 1—12. 4-54 * * V * * * * * * Uj! Mindenki aranyozó Uj! folyékony arany és ezüst. i * * * * * * HIRDETÉSEK, Házeladási hirdetmény. Fehér Ignáczné a pacsirta-ufcczai 1236 számú házát örök áron eladja, vagy esetleg bérbe adja. A ház áll: 3 nagy szobából, I nagy konyha, I cseiéd-szooa, I melle épített pincze, I külön majorsági udvar, sertes-él, fáskamra, egy nagy díszes gyümölcsös kert es igen dövízu kútból. Venni szándékozók kéretnek alólirott- nál a feltételek felől tudakozódni. 137. 1—1. Fehér Ignáczné. Arlejtési hirdetmény. A szabadkai és a pejréti düllőben tanyai iskolák építése határoztatván el, az építésűé k vállalkozó részére leendő átadása ozéljából f. év junius hó 28-án délelőtt 11 órakor a város - náza nagytermében nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni. Egy-egy iskola előirányzat építési költsége 1231 frt 50 kr. Vállalkozni óhajtók az árlejtés megkezdése előtt az előirányzott összeg l<Ju/0-át kötelesek bánompénzül letenni. Megfelelő bánompénzzel ellátott írásbeli zárt ajánlatok elfogadtatnak s azok a szóbeli árlejtés befejezése után vétetnek tárgyalás alá. Gyulán, 1891. évi junius 6-án. 130. 2—2, Dutkay Béla, «. k. polgármester. Újonnan javított és tökélesbitett, fölülmúlhatlan, nem kell összetévesztem^ a hitvány utánzásokkal. Mindenki tud egyszerű bekenés által rámákat, kosarakat, szobrokat, lámpákat, faragványokat ara-)f ^ nyózni. — Pompásan és tartósan. — Mosható, jótállás évekig, nélkülözhet­H len a háztartás és az üzlethez. UMF“ Kapható üvegekben, « ff * *898 üveg ára 40 kr. ecsettel. Kloss száll, ujdonsági raktára Brüniíben. Árjegyzékek ingyen és bérmentve. 4—5. 4. * * * * * * * * ^CHLICK-féle vasöntőde és eéP^r M részvény-társaság1 Budapest en. Városi iroda és raktár: Podmaniczky-utcza 14. szám alatt. Gyár és irodák: VI., külső váczi-ut 1696/99. sz. | VI. Ajánlja kitűnő és szilárd szerkezetű, géz- és járgány csépió-készületeit és számos első dijakkal kitüntetett SCHXlCK-féle szabad. 2 és 3 vasú ekéit, /fi és szabadalmazott mélyítő éltéit, Ts eredeti Schlick és Vidats-féle egy vasú ekéit, — talaj mi velő eszközeit, boronáit és rögtörő hengereit, valamint Schlick-féle szab. „HALADÁS“ sorbavetö-gépeit. Készletben vannak továbbá: gabonatisztitó rosták (BAKER és V1DATS rendszer), takarwánykészitö gépek, tengeri mor- zsolók és darálók, szabad. Jókay-féle „Hungária“ daráló gépek erőhajtásra, őrlőmalmok és olajmalomberendezések. Eredeti amerikai kévekötő és marokrakó arató-gépek és fűkaszáló gépek, szállítható mezei vasutak stb. Legjutányosabb árak. — Előnyös fizetési feltételek. ArjBüJZtó Jciváaatra ingyen és bérmentve. Raktár B.-Csabán : STARK ADOLF urnái. 53. 6—24. A Schlick-féle vasöntőde és gépgyár részvény-társaság igazgatósága.

Next

/
Thumbnails
Contents