Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1889-06-30 / 26. szám
36-ik szám. Gyula, 1889. juxiius 30-án. r~ Szerkesztőség: Főtér Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Till, évfolyam r Egész évre .. .. Félévre ........... •• 2 „ 50 „ Évnegyedre .. .. I v 25 » l Egyes szám ára. 10 kr. , Társadalmi és közgazdászaid hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: DDoToay János. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér tora 10 Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Berndt fürdö-uteza 4. sz. — Bécsben: Schdlek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon A laktanya építés kérdéséhez. ii. Múlt számunk hason czimli czikké nek annyi eredménye volt, hogy a lakta nya kérdésével a honvédség szaporodása folytán komolyan gondolkoznak; most már nem azt mondják, hogy nem kel’ laktanya; hanem hol lenne legczélszeriibb laktanyát építeni ? Már megmondtuk véleményünket, és eliez ma is a különféle koöibináczíókkal szemben ragaszkodunk, annál is inkább mert a forgalomba' hozott kombinácziók mind költségesebbek, mint az általunk ajánlott ; — pedig azt mindenki be fogja látni, hogy a ini' viszonyaink között figye lembe véve városunk anyagi helyzetét, oda kell törekednünk, hogy' mentól' kevesebb befektetéssel, mentöl több jövedelmet pro dukáljunk, hisz az itálmérés jövedelmének elvesztése oly érvágás;-áuíely köptek intet- ben az anyagi tönk1 szélére juttat. A tervbe vett1 kombináczíókkal szi vesen foglalkozunk. — Emlegetik az ura, dalmi „ Eurtnincz“ megvételét ; elismer jiik, hogy e terület szép és nagy, és lak tanyának nagyon is alkalmas; tíz év ve. .»ezelőtt megvételét a mainál olcsóbbak ajánlotta áz akkori polgármester ; czélj volt a 101-ik gyalog-ezred befogadása és e czélból olt egy laktanya építése mát akkor nem tisztán városi, hanem a tör vény erejénél fogva megyei költségen erre; azt mondták: „nem kell több katona, .a mi vaö — az is sok.“ — Hát, ha liem Európában, nemzetiségi politikát űző apró és nagy államokban, hanem az éjszak amerikai köztársaság Uniójában élnénk én is azt mondanám, mert ott az ember pem nemzetiségi, hanem iizletképességi .értéke szerint mérlegelik, minek kö vetkezraénye az, hogy a,, -nagy amerikai Unió hadsereg létszáma kisebb egy har madrendü európai, királyságénál; — de mert Magyarországon élünk, és mert a költő szavai „Teremt-e Isten több ma gyárt, mig a világ, mig napja,,.,.tart : ha mi is elfogyánk“, szerint, „itt.? élnünk halnunk kell“, —- hát bizony jetin kell tartánunk a költséges fegyveres békét — a meddig lehet. De.a most kpinbinácziéba vett „Fur- mincz“ vételéhez i?iár azon oknál fogva sem járulhatunk, mert ez által anyagi ké pespégünk költségei nagyobbodnának ; — mi peijig 30,000 forint befektetést mond tunk, és ezen túl menni hajlandók nem vagyunk. Kóm'bináozióbá van hozva az Oppen hauzer féle belső vásártéri épületnek meg vétele és laktanyává átalakítása ; — erre kifogásunk a telek kicsinységé és az épü letnek alkalmatlansága a szükséges további építkezésekre, a mi elég indok arra, hogy ezzel bővebben ne foglalkozzunk. Harmadik kombináczió a nagy uradalmi magtár megvétele és ennek laktanyává átalakítása. Eltekintve attól, hogy az uradalmi nagy magtár az építkezési vonalon kivii áll, és hogy azon semmiféle változtatást vagy javítást szépészeti és rendészeti szempontból— épen magának a városnak melynek első sorban kötelessége az ön alkotta építkezési szabályrendeletet meg-1 tartani, nem szabad, és igy ott, a nagy magtár széthányandó anyagja mellett csak területet—de mindenesetre előnyös területet - vásárolna, s igy teljesen uj építkezést kellene tennie;—kérdjük: Váljon a kombinálok számoltak-e az összeggel? . A többi kisebb kombináczióba ezúttal nem bocsátkozunk, a mellék érdekekre nem reflektálunk, módunkban lesz észrevételeinket illetékes helyen megtenni s igyekezni nézetünknek érvényt szerezni. Eme nézetünk ppd'g az> hogy a magyar királyi, honvédség szaporított létszámának megtartása mellett annak elhelyezése a 30,000 frtot ne, igen haladja meg. A ki nézetünktől eltérő más megoldási módot ajánlani képes; — de ezen költség erejéig — mi készséggel támogatói leszünk. A csabai patronatus. A nagyváradi latin szertartás^ püspök kezdeményező folyamodványa folytán, a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeleté következtében a vármegye közgyűlésének határozatából Feller Imre bizottsági tag és Oláh György m. főügyész kiküldettek a csabai rom. hath, egyház feletti kegyúri viszony mibenlétének, mérvének s a kegy urasági vagyon állagának tüzetes megálla- pithatása czéljából tárgyalásokat tartani azok eredményéről véíeményes jelentést adni. A kiküldött bizottság inggbizatásána eleget tőn és Keller Imre küldöttségi elnök a napokban terjesztette be jelentését vármegye közgyűléséhez, mely jelentést mint igen szép munkálatot, de mint olyant is, mely szoros összefüggésben van a regál tulajdonjoga fölött Csaba városa s a köz birtokosság között felmerült differentiákka —-. ama tudatban, bogy a kérdésnek min dén irányban való mégvilágitása is hozzá járuland a patronatus ügyének megoldá sáhóz, — egész terjedelmében közlünk. A küldöttségi jelentés — a bevezető sorók elhagyásává! — következő : I. A csabai lóiu. katb, egyház feletti kegy úri jog vázlata. . Haruckkern ‘jánö's'György cs. kir. kamarai tanácsos, az 1723-ik évben kiadott s 1736 ik évben megújított adomány-levélben örököseire is átszállólag adományul kapja á békésmégyei fis kálisi jószágokat s ezek .között. Csaba községét és határát is. Ezen adománya' alapítja Csabán a rom. kath egyházat, adván telket templom és papiakra, ezeket fel is építvén, s dotálván az egyházat szükségeihez miérten s azon felül is bőkezűen. Ezen adományos jogutódai az időközben épen földesurai gondoskodása folytán vagyono sodó és erősödő Csaba községével s annak jobb ágy lakosaival az 1840. 7. t.-cz. nyomán az 1845 évi október 24-én örökváltsági szerződésre lép nek, átbocsájtván amazok s ezek raegváltváu úrbéri telkeiket és felmentetvén Csaba községe i földesúri joghatóság alul is. Ezen szerződésben egyúttal eladják az adó máuyos jogutódai, s Csaba községe megveszi az összes kir. kissebb haszonvételi jogokat is, ugyanezen szerződésben tétetik intézkedés a kegy úri jogra nézve is. A m. kir. helytartótanács ezen, ekkép létrejött szerződést nem hagyta jóvá hanem kívánta, hogy a megváltakozás iránti megállapodás mely kormányszéki jóváhagyás fel tétele külön okmányban foglaltassck, a kormány- széki jóváhagyást nem igénylő adás vételi ügylet pedig sziutéu külön okiratban az akkori törvényes lakszerüségekuék megfelelőig köttessék meg. így jött létre a nagyváradi tátin szertartása püspök urnák a vallás- és közoktatásügyi mÍDiszter úrhoz tett felterjesztéséhez •/. alatt hitelesített másolatban osatolt értékbevallási szer- ődés, melynek egyik példánya a nagyváradi lat.: zert. káptalan, mint hiteles hely, másik példányé békés vármegye, harmadik példánya pedig Csaba község levéltárába helyeztetett el. Ezen okmány szavai szerint Csaba mezővárosa teljes földesurai „miután a nevezett vá rost község a végott több ízben hozzánk folyamodott, hogy őt úri törvényhatóságunk alól ki venni, felszabadítani és a benne lévő egész úrbéri s ezzel összeköttetésben mindazon többi birtok és tulajdonosi jussainkat, melyeket a nevezett városban s határában beszegelve biruDk uekie örökösen megvenni engednénk, mi a folyamodó város kérelmét meghallgatván, mivel a városban volt minden úrbéri jogaink, haszonvételünk és beneficiumatDkat örökváltsági utón immár a városnak külön szerződés mellett elengedtük és eladtuk,“ — átruházzák ezen örök bevallási szerződésben a városbau és határában levő egyéb földesúri jogaikat és haszonélvezetei két, é9 kifejezetten a kegyúri jogra nézve ekkép intézkedvén az okmány 8 ik szakaszának utolsó pontjában ^Az egybázi pártfogói jog gyakorié sónak átruházására nézve pedig azon alapítványokon kívül, melyek már eddigelé két száraz malmok, 3 holdoyi szőllőskert, teljes jó karban álló templom é< papiak tekintetében az urasá- gok által tétettek, még 2000 ezüst forintok alapítványi pótlékul, a városnak akként fognak átadatni; s valamint a pártfogói jogok, úgy annak terhei is annak utánna a várost illessék.“ B. -'Csalfa községe ezen szerződés érteimé ben az átruházott vagyon jogosítványok élveze tébe lépett, — a földesurak részére ezekért kö telezett ellenértéket pedig kezdetben jobbágy la kosaira jobbágy telki állományukhoz arányo sitva kivetette, s az igy beszedett, valamint később a megvett jogok hasznosításából i egyéb volt földesúri vagyonok kezelési módja, eladás: s lakositási dijakból kivetett jövedelmeket úgynevezett örökváltsági cassájában kezelte s a löl des urakat ezen cassából kielégítette, sőt ezen oassából az egyes jobbágy lakosok által tett be fizetések is visszatérítést nyertek, — a mint az a megyei levéltárban 333. bgy.—6321. ikt. 1883. sz alatt őrzött iratokhoz csatolt kimutatásból s a közbirtokosság vitairatához csatolt könyvecske bői is kiderül. Ugyancsak ezen cassába lett befizetve, de az 1846. márczius 28-án tartott községi tanács ülésnek 10. számú végzeménye szerint (lásd t város I-ső vita iratához a 6■/. alatt csatolt kiír czikket), külön álló kezelésre beutalva a földes urak által a patronatusi terhek viselésének köny nyitéséro a hivatkozott szerződésben megajánlott 2000 ezüst forint. Ezen váltsági pénztár kezelése a község hatáskörében maradt még akkor is, a mikor az örökváltsági ügyek vezetésére egy külön bízott mány lett megválasztva, mely bizottmányból nőtte Itt magát később a politikai viszonyok hatása löljtáu a mostad közbirtokossági testület első intézőségé, amint az Csaba városa és a csabai Közbirtokosság vitairataihoz csatoltakból Kellő megvilágositást nyer. Nevezetesen 1858. évi márczius 14-én Csaba városa képviselő testületé tiltakozik ugyan a já rási szolgabiró azon rendelete ellen, mely szerin az örökváltsági pénztár számadásai is a megyei számvevőséghez beterjesztessenek, mondván, hogy áz örökváltsági ügyekben működő választmány az örökváltsági pénztárt az urbérességtöl magát megváltott és a kir. kisebb haszonvételeket örök áron megvásárolt b.-csabui lakosok magán lulaj- donának tekinti — azouban utég az 1861. évi ulius 29-ik napján tartott községi képviselőtes- ület és igy az örökváltsági, mint a patronátusi pénztár felett is intézkedik s iutézkedik egész zon ideig, mig az országos úrbéri kárpótlás az 1868. évi 33. t.-cz. értelmében kiosztatott, mikor az örökváltsági cassa a kir: kissebb haszon- vételi jogosítványok kezelését s ezzel kapcsolatos ingatlanok birtoklását, melyek Csaba városa regale tulajdonaiul vannak telekkönyvezve, (lásd egybázi 11-ik vitairat mellékletét), minden felsőbb jóváhagyás nélkül a város hatósága alól egymagát kezdetben örökváltsági testületnek, később közbirtokossági testületnek czimező s a megváltakozott jobbágyok legitim és illegitim jogutódaiból alakult s a jövedelmekből ezek birtokaránya szerint osztozkodó alakulat vette át és vonta el. A kegyúri terhek viselése tekintetébeni gyakorlat követi az örökváltsági pénztár sorsát. — Egész 1867-ig a község utalványoz a rém. katb. egyházuak az örökváltsági pénztárból azontúl az örökváltsági testület majd helytelenül közbirtokossági testületnek nevezett alakulat.. , És pedig utalványoz 1848ttól 1854.-ig bezárólag 126 forintokat, 1855. és 56. évékben 31 frt 50 krt. 1857-ben 1627 frt 50 kr. 1858-ban 1627 frt 50 kr. 1859-ben 157 frt 50 kr. 1860- ban 1157 frt 50 kr. 1861-től 1867-ig bezárólag 126 frtot. 1871-ben 504 htot. 1878-ban 1793 frt 61 kr. 1879-ben 56 frt 72 kr. 1880-ban 85 frt 40 kr. 1881-ben 161 itt 30 kr. 1882-ben 82 frt 50 kr. 1883-ban 31 frt 50 kr. 1884-ben 121 frt 75 kr. 1885-ben 126 frt 55 kr, 1886-ban 31 frt 50 kr. 1887-ben 248 frt 20 kr. A patronátusi jogosultság egyik legtöbb 8 gyakorlatilag véve legfontosabb alkatelemének gyakorlására csak egy Ízben nyílik alkalom, t. i. 1863-ban, a mikor a jus praesentandi az egyház második vitairatához 6‘/. alatt csatolt okmányból kitüntetnie? gyakoroltatik. Ezen időponttól kezdve mi változás sem történik a kegyúri jog tekintetében egészen 1888-ig, a mikor is Csaba városának és a csabai közbirtoknsságnak magatartása iolytán, melynek adatai a püspöki panaszban találhatók, szükségessé vált ezeo ügynek végleges megoldása. Ezeknek előadása után megjegyzésével még annak, hoey a csabai rom. kath. egyházban a legutolsó canonica visitatió 1829-ben ejtetett meg. áttérhetünk immár az érdekeltek, névszerint az egyház, Csaba városa és a csabai közbirtokosság álláspontjának megvilágítására és mérlegelésére. II. 1. Az egyház álláspontja. Az érdekelt egyház előterjesztésében három kérdést állít fel : 1. Áll-o fenő a békés-csabai rom. kath. egyház és egy más jogalany között kegyúri viszony? 2. Mily mérvben áll fenn ezen kegynri viszony? 3. Kicsoda az a másik, a kivel a csabai róm. kath. egyház kegyúri viszooyban van ? Az első kérdésre nézve az érdekelt egyház az apostoli magyar király legfőbb kegyúri jogából indul ki, a ki a korona ingatlanainak s ezzel összekötött kir. kissebb haszonvételeknek adományozásával adományozta e jószágokkal egyszersmind az elválhatlan kapcsolatban levő kegyúri jog és kötelezettségeket is, igy származtatván hazánkban a magánjsok kegyuraságát, megszerzési módjául kizárólag a kir. adományozást, forrásául a magyar király legfőbb kegyúri joga jelölvén meg. Ekkép számlázottnak tartja a csabai kath. egyház feletti kegyúri viszonyt és kegyúri jogosítványt; a Haruckkern család vén meg akkor, a midőn kir. adományul kapta a békésmegyei birtokokat, ezek között Csaba községét és határát is. A feltett kérdés további feleletéül, hivatkozik az érdekelt egyház ez egyházlátogatási jegy- őtcöuyvekre, melyeknek két oldalú szerződési mivoltát is vitatván — kétségtelenül begyőzi, hogy az adományos család építette a róm. katb. gyház templomát, a paplakot s az egyházat gyébkéut is dotálta — s mindezeknek fenntartását az adományos család mindenkor kötelességéül ösmerte. Az elősoroltak után azon következtetésre jut,' bogy a csabai rom. katb. egyháznak van kegyura. rom. nyer-
