Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1889-06-23 / 25. szám
Dán Mojszs Csorvás község bírája s Grems- perger József Csorvás községe jegyzője elleni fegyelmi ügyben hozott. Gönczi Sándor orosházi kir. aljárásbiró áltál megfelebbezett alispáni másodfokú határozat a bizottság részéről is helyben hagyatott. Ujfalusi Zoltán bánfalvi jegyző elleni ügyben hozott. Curiai jogerős Ítélet tudomásul vétetvén,’ a netalán felmerülendő szükséges intézkedések megtétele végett az orosházi járás főszolgabírójának kiadatott. Furka és társai gyulai kereskedő czég ellen folyamatba levő panaszos ügy beszüntetett a mennyiben nevezett czég, a rom. kath. nagy templom előtti tér-an felállított áruló sátorát időközben lebontotta. Kir. tanfelügyelői előadmányok: Varga Lajos roszerdei tanító ellen, Bérezi Gergely és Varga Zsófiának panaszára felvett, s bemutatott jegyzökönynyv nevezett tanító ellen már folyamatban levő fegyelmi ügygyei való együttes tárgyalás végett a békési járás főszolgabírójának kiadatott. a szarvasi társulati polgári leányiskola I8ö7/s~ ik tanévi számadását helyben hagyó miniszteri leirat, Áchim Ádám esperest és társulati elnöknek kiadatott. Zsizsnyovszki Endre kartali segéd tanító, fajtalanság büntette miatt elítéltetvén, a tanítói pályától eltiltását tartalmazó ministeri rendelet a megyebeli községi iskolaszékek elnökeivel közöltettek. A csabai polgári leányiskolának 188%-dik tanévre 2500 írt államsegélyt utalványozó minis- tért rendelet nevezett iskolaszék elnökével kö- zöltetik. Scherer Benedek gyulai rom. kath. elemi fiú iskola tanítónak — Gyulán egy hat osztályú elemi magán leányiskola felállítását engedélyező miniszteri rendelet, nevezett folyamodóval kö- zöltetik. A gyomai járás töszolgabirája (elhivatik, hogy Endrödöu az 1884. évi XVII. t.-cz. 80. §-a értelmében az iparos tanoncz iskolát állitassa fel. Krausz Dávid k.-ladányi izraelita tanitó fizetésének rendes kiszolgáltatása ügyébeu (elhivatott a szeghalmi járás főszolgabirája, miszerint hasson oda, hogy az ügy békés utón elintézte«- sék, melynek eredményéről e hó 30-ig jelentés teendő. Kir. adófelügyelöi előadmányok: A kir. adófelügyelőnek rendszerinti havi jelentése, amely szerint az elmúlt május havában állami egyenes adó czimén 330406 frt 491| kr — hadmentességi adóban 295 frt 96 kr kr folyt be, amely összegekhez a múlt év hason havi bevételeit viszonyítva az egyenes adónál 24670 frt 90 krral kedvezőbb és a hadmentességi adónál li3 frt 97 krral kedvezőtlenebb eredmény mutatkozik, azzal vétetik tudomásul, hogy a járási főszolgabirák felhivattak, miszorint a kir. adófelügyelőhöz törvény értelmében megteendő havi jee> Egyröl-másról. (Blaha Lujza. A pavilion. Báró Splényi Ödönné Göndöcs Benedek. A gyulai közönség ) Voltaképen, ha az ember ezen a héten egyről akar Írni, akkor nem irhát másról, mint Splényi Ödön bárónéról, s ha másról akar írni, akkor nem irhát, csak egyről, Blaha Lujzáról. — Pedig ez két teljesen különálló egyén, az egyik Blaha Lujza a művésznő, a másik Splényiné. S e kettő csak egyben egyezik, a véghetetlen kedvességben. S ha mégis ő rajta kívül másról is megemlékezünk, annak oka abban rejlik, hogy Göndöcs nélkül nincs Gyulán pavilion, s pavilion nélkül nincs Gyulán Blaha Lujza, s a közönség nélkül nincs se Blaha, se Göndöcs, se pavilion. Mind ezek tehát teljesen össze illenek, próbáljuk meg szétválasztani őket. Az igazság és udvariasság azt kivánná, hogy első sorban a művésznőről beszéljünk, mert ő felette áll a közönségnek is, a pavillonnak is, s Gön- döcsnek is, de az események rendje más sorrendet követel; s a művésznőt kénytelenek vagyunk utoljára hagyni, igy bizonyítva be a szentirás szavait, hogy az utolsókból lesznek az elsők. Tehát első sorban is lett Gyulán közönség szín pompa és irány nélkül, olyan közönséges közönség, a melyik nem gondolt egyébbel, mint hogy ha az ur isten megadta a mindennapi kenyeret, hát megette. Váljék egész- ségere. Azután kezdett ez a közönség megváltozni s a közönségesből excentrikus lett megfordította az igazságot, s nem azt az elvet követte, hogy ha adnak vedd el, ha ütnek szaladj el, hanem ha adni akartak neki, elszaladt, ha ütötték azt elvette. — Hogy a gyengébbek kedvéért példával illusztráljam, Biikor vasúttal kínálták, azt mondta, az nem leütéseiket — pontosaD és kellően felszerelve terjesszék be. Békés községében 304 frt 44 kr hadmen- tességi adó, behajthatlanság ozimén töröltetett. N. Szénás község részéről 36 frt 82 kr ké- sodelmi kamat és 13 frt 30 kr végrehajtási költség visszatérítése tárgyában beadott felebbezésnok hely adatott. Klein Lipót és társai mező-herényi lakosok — általános jövedelmi pót adójuk megállapításánál — bekebelezett tartozások kamatainak figyelembe vétele iránti kérelmüknek hely adatott. Pataki András békési lakos tőke kamat adója ügyében felebbezesóoek részben hely adatott. Végb József gyulai lakos házbér adó leírása érdekében beadott felebbezéseinek hely adatott. Nagy A. Károly k.-ladányi lakos 1886/87 évi 8—8 frt hadmentességi adóját a bizottság is feun- tartandónak rendeli, — nem különben Kecskeméti Imre k.-ladányi lakos 1885/1886. évi 16—16 frt hadmentességi adóját is. Nagy György tót-komlósi lakos igazolási kérelmére általános jövedelmi pótadójából 10 Irt 80 kr töröltetik. Blau Lipót III-od. oszt. kér. adója ügyében. Okályi Adolf orosházi lakos IV. oszt. kér. adója ügyében. Weisz Mór b. gyulai lakos III-od oszt. kér. adója ügyében beadott felebbezésükkel elutasítva lettek. Strasser Mór m.-berényi lakos IV. oszt. kér. adójából a 4 frt többlet töröltetik. Popp József és társai gyulai lakosok töke kamat adójuk ügyében felebbezésének hely adatott. Horváth Jáuos p.-szt.-tornyai biró és Bollek József ottani községi jegyzőre a kir. adó felügyelő által kirovott 25 forintnyi birság összeg töröltetett. Buzi Mihály dobozi lakosra az egy napi elzárás büntetésének alkalmazása elrendeltetetett, mivel fegyveradó eltitkolása miatt reája volt 10 forint pénzbírság bahajtbató nem volt. Berta Ferenczné Mészáros Mária szeghalmi lakos tőke kamat adója ügyébeni felebbezésének hely adatott. Weisz Hermann b.-csabai lakos 1888. évi 16 frt hadmentességi adója töröltetik. Városi Lajos orosházi lakos kereskedő töke kamat adója, — Schlinger Sámson b.-csabai lakos házosztály adója — Králik Anna m.-berényi töke kamat — Koszesz János b.-csabai lakos had mentességi adója ügyébeni felebbezésekül s Varga István k. ladáuyi lakos házosztály adó mérséklése iránti kérelmével elutasítva lettek. Ezen kívül hat esetben adó hátralékok biztosítása czéljából — az illető hátralékosok ingatlan birtokaira — amennyiben az illetőknek lefoglalható ingó vagyonaik nem találtattak, a iztositási és kielégítési végrehajtás elrendeltetett, a melynek foganatosításával a megyei tiszti főügyész bízatott meg. Az állam építészeti hivatal ügykörébe tvrtozó elő- admányok: Az állam építészeti hivatal főnökének rendszerinti havi jelentése, amelynek alapján a vármegye alispánja megbizatik, hogy Gyula-dobozi, ás Békós-ladányi, valamint a K.-Ladány — szeghalmi megyei utakon, nem különben a Doboz- békési majdani megyei úton való közlekedést, a töltés belebbezések ideje alatt és a hidak megfelelő kiépítéséig biztosítsa, különösen pedig hogy a kiépítés után a közlekedés érdekeinek teljes megóvásáról esetleg telekkönyvi bekebelezés utján is, a kir. állam építészeti hivatal közben jöttével, az Alsó-Fehér-Körösi- hosszufoki és iván- fenéki társulatokkal szemben intézkedjék. Kótegyháza község 1888/ évi természetben leszolgálandó megyei közmunka hátralékából 45 kézi nap leíratni rendeltetik. Az 1889. évi közmunka előirányzatban felvett kavics szállítás 4536 frt vállalati összeggel, Glaszner és Eibeschitz czégnek kiadatott. Vésztő község 1888. évi 22 frt 50 kr. m. közmunka váltsági hátralékának kérelmezott törlése ezúttal sem lett elrendelve. Wolf Pál m.-berényi volt lakos 1888. évi 16 forintnyi m. közmunka váltsagi tartozása töröltetik. Gőzkazán használhatási hatósági engedély okmány 15 adatott ki. Az 1890. évi ra. közmunkának szigorúan a szabályrendelet 2—6. §-ai értelmében leendő ösz- szeirása elrendeltetett. Az endrödi utón az itatói gáton egy áteresznek 1015 frt 48 krra számított tervezete javaslattétel végett az államépitészeti hivatalnak kiadatott. Uj-Kigyós község területén létesítendő két áteresz házilagos felépítése elhatároztatott és felhivatott a csabai járás főszolgabirája, hogy a 650 frt építési költséget, valamint az átereszek tervrajzát és költségvetését a kir. államépitészeti hivatalnak küldje meg. A gőzkazán-próbadij befizetéséről szóló nyugták, Geiszt Gyula, Geiszt Gá-pár, Schmidt Antal és gr. Wenckheim Károiy részére leendő kézbesítés czéljából, az illető járási iőszolga- birákuak kiküldettek. Széles András gyulavári lakos 1888. évi in. közm íukája tartozásából 2 frt törlése elrendeltetik. A Berettyó-körösi ármentesitő- és vizsza bályozó-társulat Berettyó osztálya igazgatóságé nak átirata folytán a komp közlekedés a Beroty- tyón 4 heti időtartamra elrendeltetett. A békési úgynevezett Cseresznye hid tervszerű felépítésére Veress Károly, Mikó János és ifj. Kerepeczki Mihály társvállalkozókkal kötött sseraődés helybenhagyatott. A nagyméltóságu közmunka- és közlekedés- ii?vi m. kir. miniszter urnák, a ervomai 33-ik számú átmetszési hid újból felépítése tárgyában leérkezett rendeletére, a felterjesztett tervezet helybenhagyásának ismételt kérelmezése elhatároztatott. Ezzel az ülés még az első nap délutáni óráiban bevégződött; — a közigazgatási bizottságnak árvaügyi felebbviteli küldöttsége másuap, f. hó 18-án délután tartott ülésében 15 esetben hozott elutasító határozatot, — mindenik esetnél a raegfelebbezett m. árvaszéki végzések helybon- hagyattak. — ügy a közigazgatási ülésen, mint az árvaügyi felebbviteli ülésen a vármegye főispánja elnökölt. Alispáni jelentés. A közigazgatási bizottság junius 17-én tartott ülésére. Az 1889. évi május haváról szóló rendszerinti jelentésemet az 1876. évi VI. törvényezikk 15. §-a értelmében tisztelettel a következőkben terjesztem elő: I. Közegészségügy. A múlt havi közegészségi állapot általában kielégítőnek mondható. Az április havában fellépett ragályos betegségek májusban szünőben voltak, s újabb járványszerü betegségek nem léptek fel. Legnagyobb mérvet öltött a hürg hurut betegség Körös-Tárcsán, hol május havában e bajban 129 gyermek betegedett meg, s ezek közül 5 halt el. A közegészségügyi rendészet megyeszerte pontosan foganatosíttatott. Az utczák, közterek tisztán tartattak, a közhelyek fertőztelenitettek, s az árúba bocsátott élelmi szerek több ízben megvizsgáltattak. Az egészségügyi rovat kapcsán jelentem, hogy Gyula város t. orvosa által a helybeli iskolák megvizsgáltatván, a rom. kath. németvárosi kisebb fiiskola 114, a belvárosi kisebb leányiskola 104 uövendékkel túl zsúfoltnak találtatott, továbbá az oskolákban szelelö készülékek legtöbb helyütt hiányozván a gyermekek, és a tauitó egészsége a romlott levegő által még inkább veszélyeztetve van. A rét. egyház által fentartott oskolákban pedig a köztisztaságra nincs kellő gond fordítva. Az állategészségügy a múlt hó folyamán, több helyütt fellépett sertés orbánc* által lett leginkább megtámadva. Kitört e betegség a ki- gyósi, s a békési uradalmak sertés fáikéiban, M.- Beróuy, Sámson, Csorvás s Orosháza községekben. Miud e helyeken megjelentek a vármegyei és ál- ’ami állatorvosok, és a szükséges óvintézkedéseket foganatosították, úgy hogy a ragály remélhetőleg uem fog terjedést nyerhetni. A sertés orbánezon kívül előfordult még a takonykórnak két esete Szarvason, és a lépfené- nek egy—egy esete Mező-Berényben és Gyula- Váriban. II. Közbiztonság. A személy biztonság a lefolyt hóban egy ízben lett emberölés bűnténye által megtámadva, ell, — mikor meg beszéddel kínálták, a mi tett nélkül a verésnél is rosszabb, azt vállalta csüstől, — mentői bolondabb volt annál inkább, Mig azután eljutott a fejlődés egy fokára s most már a közönségnek van szine, java, pompája. De virágja az még most sincs; legalább ezt b:zonyitották a színi előadások. Másod sorban lett Göndöcs Benedek apát-plébános, a kinek igen nagy része volt abban, hogy a mi közönségünk szint, pompát és élet?t nyerjen s ellenségének is el kell ösmerni, hogy társadalmi téren városunkban oly tényező, a mely nélkül nagyon kevésre mentünk volna, az igaz, hogy ő is sokat be szél, de sokat is tesz s hál’ istennek a beszéd elröpül s a tett megmarad, s igy maradt meg a népkert s abban a pavilion, mint a Göndöcs beszédeinek quintessentiája. A pavilion, bocsánat, diszcsarnok, mert pavillonnak lett tervezve, s mikor kész lett, diszcsarnokká lett előléptetve, s mikor a szinlapon olvastam az uj titulust, magam előtt láttam a Göndöcs kinevezési okmányát: »Kedves pavilion ! Hosszas és kitartó épüléséért ezennel kinevezem önt tiszteletbeli diszcsar- noknak.® Bizony nem valóságos diszcsarnok az, hanem úgy tiszteletből lehet vállalni annak is, — van ugyan rajta disz is, például a bal és jobb szárnyon emelkedő monumentális épület s a négy sarkán emelkedő kémény, mely kitör és eget kér, de hát ha ez nem szép is, be kell látnunk, hogy szükséges S annyi bizonyos, hogy az épület solid és praktikus s maradandó emlékét fogja képezni az apát ur közhasznú tevékenységének s fáradhatatlan működésének. S mikor mindezek készen voltak, a tr.ü be lett koronázva azzal, hogy az épületet Blaha Lujza szentelte fel, kölcsönözve a csarnoknak díszt, rövid négy nagyra s biztosítva magának a gyulai közönség ragaszkodását, tiszteletét s szerétét örök időkre. A művésznő csütörtökön reggel érkezett körünkbe s Göndöcs Benedek apát plébános vendégszerető házánál szállt meg, a hol a tiszteletére rendezett ünnepélyek alatt a gyulai intelligentiának az apat ur határt nem ösmerő vendégszeretete által volt alkalma megösmerni báró Splényi Ödönnét, a szere- tetre méltó és bájos asszony utánozhatatlan mintaképét. Blaha Lujza első fellépte ugyancsak csütörtökön este volt Vidor Pál „Ingyenélők® czimü népszínművében. Látva az ő művészetét, el kellett hinnünk, hogy nekünk magyaroknak csakugyan kell, hogy legyen egy külön istenünk, a kit úgy imádunk, mint a magyarok istenét, s a ki Blaha Lujzát jó kedvében teremtette. Az ő játékáról nem lehet írni, azt látni és élvezni kell ; minden szava, minden mozdulata a művészi tökély oly fokán áll, a melylyel szemben a kritika elveszíti jogosultságát s a feltétlen bámulat nyer helyet. A mi nem köny- nyen lelkesedő közönségünket magával ragadta s minden jelenete után ismétlődött a taps vihar ; nótáival még fokozta a hatást, oly kedvesen, oly bájjal, oly finom árnyalattal, üde, tisztán csengő hanggal dalolva el a szívhez szóló és a kaczagtató nótákat, a minőre rajta kívül más nem képes. A társulat többi tagjai mind mcgállták helyöket s az előadás kerekded összevágó volt s még a tulzottabb igényeknek is megfelelő, különösen ki kell emelnünk, Vendrei Ferenczet, Kiss Ferkót, Csiszér Kálmánt és Taraszovics Mar- gitot, a kik osztoztak a sikerben. — A nagy számú közönség, mely egészen megtölté a pavillont, kifogyhatatlan volt a magasztalás- ban és nem távozott a színházból addig, mig előadás után háromszor nem hívta lámpák elé a művésznőt, a ki jött, láttatott és győzött. Pénteken este Konti kitűnő operetteje, a „Suhancz® került szinre, a czimszerepben Blaha Lujzával, — a közönség még az első napnál is nagyobb számban jelent meg s nem tehetek egyebet, minthogy a páratlan szedő gyerek plaha Lujza játékára ismételjem a fentebb elmondottakat, tessék azt újra elolvasni. Éri ugyan rendkívül szeretném részletesen kiemelni játékának kitűnő mozzanatait, de hát akkor le kellene írnom az egész szerepét s körül kellene Írnom minden mozdulatát, de nem tehetem, mert itt a szedő gyerek követeli a kéziratot, s még a fejembe zúg „csak vigyázni tessék, hogy baj ne essék® s azt tetszik tudni, hogy a szedő gyerekek kérlel- hetlenek. Az egész előadásról csak jót mondhatunk, s Kőszegi Zseni, Mikéi s Vendrei egyaránt énekükkel és játékukkal megnyerték a közönség tetszését. Tegnap a „Királyfogás“, ma bucsuelő- adásul a „Paraszt kisasszony® kerül szinre, s én jobbat nem ajánlhatok azoknak, a kik megunták e tárczát olvasni, minthogy menjenek el s nézzék meg Blahánét s teljes kárpótlást nyernek. Blaha Lujza páratlan művészete örök emléket hagy Gyulán maga után s reméljük, hogy jó emlékekkel fog eltávozni városunkból, a melyn;k lakói mindjnt elkövettek, hogy tehetségükhöz képest méltányolják és viszonozzák azt az élvezetet, a melyet nekik művészetével nyújtott s kérjük, hogy tartsa meg városunkat jó emlékében, s keressen fel bennünket mielőbb és minél többször. Én pedig, a ki ezt a tiszteletbeli disztár- czát elkövettem, arra kérem, hogy bármenynyire fáj is, de inkább mondja azt nekem, hogy „szégyelje magát“ csak felejtse el ezt a rósz tárcza czikket, s tudja be enyhítő körülményül, hogy én nem tehetek arról, hogy ő jobban tud énekelni, mint én irni. — Cs. —
