Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1889-01-27 / 4. szám
4-ik szám VIII. évfolyam Szerkesztőség: Fő-utcza 39. szám a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre ..........5 írt — kr. Fé lévre ... .. .. .. 2 „ 50 „ Évnegyedre .. ... 1 „ 25 „ \ Egyes szám ára 10 kr. ________Á Gy ula, 1889. január 27-én. Társadalmi és közgazdászati hetilap MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: XDr. Bo<3.o3z3r Zoltán r Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hir etetése k Szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. L Nyilttér «óra 10 kr. J Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. ez. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. ez. Schwarz Gyula Véczi-utcza 11. ez. Eckstein Bérnát fürdö-uteza 4. ez. - Bécsben: Schalek Henrik, Moose Rudolf ée Dukes M. - Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa hirdetési Irodáiban, a szokott előnyős árakon Földműves oskola. A Békéstnegjei gazdasági egyletben egy életre való eszme pendittetett meg, ki lett volna más a kezdeményező, mint a vármegye főispánja ki már oly sok he lyes és üdvös eszmét valósított meg s kinek azt hisszük s a közönség jól felfogott érdekében reméljük ezen eszme megtestesítése is sikerülni fog. Az eszme egy földmives oskola felállítása Békésvármegyében, abban a vármegyében mely par excellence mezőgazdasággal foglalkozó vármegye, — az eszme fel van vetve legközelebb concret javaslat alakjában fog e vármegye közgyűlése elé kerülni, ideje hogy az eszmét olvasóközönségünkkel megösmertessük s eleve is kijelentjük, hogy annak hi veket szerezni a közjó érdekében kötelességünknek ös merjük. Régen kellett volna már ez irányban mozgalmat inditani, de jobb későn, mint soha s kívánatos, hogy az eszmének .megvalósításánál ne szolgáljon gátul a kicsi- nyeskedőknek minden jóra való eszme felmerülésénél akadályt gőrditő tábora. Sokan vannak kik már jó előre igyekeznek a földmives oskola eszméjét lejárni azon első pillanatra tetszetősnek feltűnő de lényegében semmit sem érő argumentummal igyekezve a megvalósithatás- nak útját állni, hogy minek az a földmives oskola, úgy is tudja az a földmives ember, megtanulja az apjától, hogy m i- kép kell gazdálkodni. De hát az a szegény földmives ne lehessen okosabb egyikse az apjánál, az mind csak azt tanulja folyton, hogy iiiikép kell gazdálkodni s egyik sem azt, hogy mikép kell j ó I gazdálkodni. TÁRCZA, Satyaricum. Glinyoros és humoros versikék. Hornutusra. (Logetu. tiül, 1604.) Horttutüä olvasá, hogy Isten mit Jobbtól elvett, Cserében visszajönni Megkétszerezve kellett. .Szerencse — gondolá — hogy Nejét is el nem vette, Kettőt nyert volna vissza Szegény öreg helyette. A pénz. Mire való a pénz, a kincs ? Kinek nincs — annak kedve sincs, Kinek van — annak gondja van, Kinek volt — az boldogtalan. Dáma-láma. Mi a különbség dáma És láma közt ? Figyelj t Az szarvat másra rak, Ez Szarvakat visel. Korunk. Oly időket élsz mo9t, hogy jótétnek vegyed. Ha valaki rosszat sohasem tett veled. Örökség, Máskor elhalt egy barátunk ? Örököltünk, hasznát láttuk. Halljon aki akar márma, Nekünk csak adója járna, Abban az óriási versenyben a mely- ma már a mező gazdasági termények előállításánál egyik főtényező el fognak se- pertetni azok a kik az ósdi hagyományok után kullognak s éppen egy oly kiváló mezőgazdasági államban mint hazánk a hol milliók és milliók élete a mezőgazdaságtól függ kell megadni a lehetőséget a mezőgazdasággal foglalkozóknak arra, hogy a versenyben helyt állani képesek is legyenek s azt a földmives oskolák elállításával érhetjük el legsikeresebben, a hol a földmiveléssel foglalkozó nem csak azt tanulja meg, hogy mikor kell s mit kell vetni, hanem megtanulja azt is, hogy miért éppen akkor és nem máskor, megtanulja, hogy a gazdálkodásban mikép kel gyakorlatilag a legkevesebb befektetéssel a legnagyobb hasznot elérni. A hol megismertetik a gazdálkodásban előforduló eshetőségekkel teendőkkel, úgy hogy ha véletlenül oly eset adja elő magát, a mit az epjától nem hallott, nem íog bámészan megakadni, S teremtve lesz egy öuálló gondolko zásu, józan földmivelő osztály, a mely szembe tud szállá ni a nehéz viszonyokkal is s a mely osztály erősítésére a folyton fokozódó versenyben égető szükség van, ha a mezőgazdasági termények produk- tiójában eddig elfoglalt állásunkat megtartani s előbbre haladni akarunk. Tudjuk mindnyájan, hogy iparunk virágzónak éppen nem mondható, s az a haladás, a melyet e téren is eddig már elérnünk sikerült, jó részt az ipariskoláknak köszönhető, — hová fejlődhetett volna mezőgazdaságunk, ha el nem kényeztetve s el nem bizakodva a földeink jóságában s termékenységében, már jó eleve földmives iskolák felállításával gondoskodtunk Egy szarvat hordó férjre, A házas élet nem nehéz Mondá egy valaki. S ezért nem is tlehéz neki A szarvat hordani, összeillő pár, Cácus nőt hozott a házhoz, Oly nő ez mint 6 legény i Részeges, gaz,, renyhe, tolvaj, Házsártos, szennyes, szegény. A nemes. [(Gtusbreniter.) E fontos képű. úri ember (Nézd mellén azt á rendjelet 1) Felhúzza orrát s fintorgatja, A pórias víg kedv felett. Körülte vígadnak, nevetnek — ö nem. nevet s mosolyg soha: Harminczkét őse van már néki És hozzá szörnyű — ostoba. Ezen kivúl nincs rajta semmi, De érdemét elismerem; Ha egykor meghal majd a jámbor i Majd akkor ő is ős leszen, Bölcs és bolond. [hűikért i Brnhminok bölCteaége.) Magában száll a sas, Holló Csapatban károg ! A bölcs magányt keres, Bolond meg társaságot. íleytt Izidor. volna egy értelmes, praktikus, képzet földműves osztály megteremtéséről, amint gondoskodunk képzett iparosokról az ipariskolákkal. Tagadhatlan dolog, hogy a ki bármely téren haladni s produkálni akar, annak nem elég a praxis, annak feltétlenül szüksége van bizonyos theoretikus ösme- retekre, a mely a gyakorlati élet nagy labyrintjában vezető fonálul szolgáljon. Felösmerték annak szükségét hazánkban is s a múltak mulasztásait siettek helyre hozni, s az országban már eddig felállított földmives oskolák áldásos hatása már jelentkezik. Békés vármegye sajnosán nélkülözi még ma is a földmives oskolát, sok okunk van örömmel fogadni a kezdeményező lépést, s a czél érdekében mi szívesen eltekintünk a helyi érdekektől s egyáltalán nem gördítünk akadályt bárhol is állitas- sék fel a földmives oskola. E tekintetben határozatot hozni a vármegye feladatának tartjuk már csak azért is mert a vármegyét tartjuk kötelezettnek arra is, hogy az iskola felállításáról gondoskodjék, megmondjuk hogyan. A földmives iskola felállítása terűié szetesen tetemes összegbe kerül, mert ahhoz nélkülözhetlenül szükséges bizonyos földterület is a melyen a gyakorlati keresztül vitel történjék, szóval egy minta gazdasági telep. E telep felállitási költségeinek fedezéséül mintegy önként kínálkozik az árva- távi tartalék alap a mely ma miutegy 150,000 írtra rúg s 5°/0-kal kamatoztatik. Egy heverő tőke a mely önön magának szaporításán kívül egyébb functiot nem teljesit, miért ne lelutne a tőke sza poritást össze kötni még egy más céllal is. Gazdátlan levelek a szerkesztőhöz. II. Gyula, 1339. jan utolján. Szerkesztő úr l Első levelem fucsot vallott. Csintalan Nro. 1. nincs sehol, legalább nem mozgatja a fülét. Pedig, ha van benne mákszemnyi filantrópia, megeshetett volna a szive ha rajtam! nem, hát azon a nagyszerű sporton, melyet a |Mendemonda“ Gzimű irodalmi részvénytársaság helybeli tagjai rendeztek annak kitudására, hogy hát ugyan ki is lehet az a Csintalan Nro 2. 1 No még ilyet nem látott szerk. úri Bele került a gyanúba mindin Valamire való gyerek s tollforgató pasasér, a vármegye érdemes fődoktorától (szegénynek nem hagynak békét, pedig van neki elég baja a szül—láz, bacillus lázongás, sót legújabban már a kórházi lázadással is) le egészen a lovagig (ne tessék olyan nagyon mosolyogni; a lovag nem hiába jár Nagy Ferenczhez, már is meglátszik rajta az irodalom hatása, négy-öt irhát viselvén rokkja alatt) s a szavazat-koldusoktól fel egészen a parokhiaig. Soha ennél külömb komédiát.! Minden második ember azt kérdezte a harmadiktól ! no, nem te írtad azt a levelet? Formális tárgyalás tartatott felette úton-útfélen, a mint hallom, még a megyeházán is. „Erős gyanúm van rád pajtás! -* mondja egyik fiatal óriás a másiknak — egészen a te eszed járása az.“ „Hm, hm, — mosolyog szemérmesen az apasággal vádolt másik bölcs, —- hiszen, hát hiszen . . . no, van valami a dologban, nem is tagadom.* S már épen azon a ponton állott, hogy A minta gazdaság okvetlenül megfogja hozni az 50/° jövedelmet a tartalék alapnak, miért hevertessiik tehát takarékpénztárba vagy papírokban a tőkét mikor azt felhasználhatjuk gyümölcsöző befektetésbe a mely nem csak anyagi de szellemi tőke gyarapításával is teljesítheti productiv munkálkodását. Mi azt hiszük mi ok sem gátolja azt, hogy az árvatári tartalékalap egy földmives iskola és minta gazdaságba fektettes- sék be, s ily módon bízunk benne, hogy Békés vármegyében végre a rég nélkülözött földmives oskola felállittatik s az „ige testté lesz.“ Hírek. Az italmérés 1889-bea. Az állami italmérési jövedékről szóló törvény legfontosabb liatározuiányai már folyó évi február hó 1-én éleibe lépnek. Nevezetesen február hó 1-ső napján szeszes italoknak kis mértékben való elárusít á s á r a (nem pedig ki ni érésére) a debreczeni m* kir. pénzügyigazgatóság engedélye szükséges. Ily engedélyt nyerhetnek mindazok, kik szeszes italoknak kis mértékben r e g á 1 e díjmentes eladásával eddigelé foglalkoztak, továbbá azok, kik az 1889. év folyamán oly üzletet nyitnak, melylyel összekötve az eddigi törvények és szabályok szerint a kis mértékben való regáledijmentes elárusi- tást is gyakorolhatták volna. így tehát italmérési engedély csakis azok részére szükséges, kik az elárusitást regále díjmentesen gyakorolták. Mindazon korcsmárosok, bormérők, szatócsok, kis kereskedők, stb., kik eddig is a regálebérlő italait mérték, vagy a bor után csap- bért fizettek, üzleteiket minden engedély nélkül továbbra is folytathatják, természetesén a regálebérlövel szemben elvállalt kötelemegvakafgatott hiúságában elvállalja az apaságot, mikor jön egy jóképű jogtudós s mész- szlről kiáltja: Engedelmet kérek 1 Tudok mindent (a szemérmes apajelölt szép lassacskán elódalog.) Láttam, olvastam a kéziratot a nyomdában. Igenis, ő irta. — Kicsoda? För* mednek rá a többiek. — No hát, ha tudni akarját k: X barátunk irtai Az nem lehet, szól bele egy nagytekintélyű ezérnahang; az nem egy ember müve; K. csak elgondolta, de Y irta le, Z kikorrigálta, W pjdig kiadta. Dictum, factum, a vége az lett, hogy ma se lehet még tudni, hogy én vagyok-e énf Vallja meg szerk. úr, nem pompás farsangi komédia ez? Meri még vitatni, hogy/mi nem állunk valami magas irodalmi niveaun, midőn nálunk csak azt kurkászszák: ki irta, ki nem irtai igazat Nekem legalább, tessék •lhinni, igen jól esett ez a hajsza, s nem adom egy sült krumpliért, hogy engem senki sem gyanúsított az auctorsággal, . kivévén egy ügyetlen barátomat, a ki persze ezzel is bebizonyította, hogy nem sokat tud semmihez. Azonban mély sajnálattal kell szerk. úr tudomására hoznom, hogy akadtak olyan gonosz nyelvek is, a melyek azt kezdték rebesgetni, hogy csalás van a dologban, amennyiben Csintalan Nro. 2 nem más, mint Csintalan Nro. 1, a hogy ez is olyan szemfényvesztés mint p. o. a Jókai legújabb beszéde, a mely alatt a „Pesti Hírlap- hiteles krónikása szerint „még a vén süti Csatár is úgy tartotta két nagy szőrös kezét, hogy az egyiket rögtön belecsapja a másikba tapsra. De csak még sem tette { van ben• ne ösztön“ (Lásd “P. H.“ január zz. számát 1) No már azt, hogy nem én volnék én s nem ön lenne ön, nem hiteti el velem senki. Ennyire nem hagyom magamat, s ha a t. ez. publikummal taszik, ám üljön fel, de én csak
